Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-05 / 131. szám
2 SZOLNOKMLGVLl NÉPLAP 1935 június 5. Minél üli asszony vegyen részt a növényápolás! munkában A megkésett tavasz miatt most rengeteg a tennivaló a mezőgazdaságban, meit jórészt a jelenlegi munkáktól, a gondos növényápolástól függ, milyen termést adnak kapásnövényeink. A növényápolás nemcsak gazdasági kérdés, hanem fontos feltétele a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlődésének is. Nagyon sokat jelent egész esztendőben ezekbein a szorgos munkákban az asszonyok segítsége. Az az asszony, aki most részt vállal a növényápolásból, hitet tesz termelőszövetkezete mellett. Hiszen családjának boldogulása szorosan összefügg a nagyobb család, az egész termelőszövetkezet gyarapodásával. A szövetkezeti asszonyoknak meg kétszeresen is érdekük, hogy jól haladjon a közös munka a tsz-ben, mert rájuk hárul a háztartás, a család ellátásának gondja. Ahol a családból többen dolgoznak, s az asszony is segít a növényápolásban, jobban megtelik a kamra, a padlás és több jut az egész családnak, A mostani száraz tavasz megköveteli a többszöri kapálást. A közmondás szerint egy-agy kapálás felér egy jó esővel. A kukorica burgonya, cukorrépa termésének mennyiségét és minőségét pedig leginkább a növényápolás dönti el, A mezőtúri Szabad Nép Termelőszövetkezet asszonyai a magasabb termés elérése érdekében vállalták, hogy minden kapásnövényt legalább háromszor megkapálnak. A tsz-ben jelenleg 85 nő dolgozik. Eddig 60 hold cukorrépát kapáltak és egyeltek, 56 hold napraforgót gyemtalanitottak. A tsz vezetőség véleménye szerint az asszonyok segítsége nélkül nem tudták volna a növényápolást így , elvégezni. Hegyi Islvánné, Szilágyi Ist- vánne. — akik csatlakoztak a 300 munkaegységes mozgalomhoz, — idáig 124 munkaegységet teljesítettek. — A karcagi Béke TSZ-ben is vannak példamutató asszonyok. Közü'iik is kitűnik Gy. Szűcs Péterné, aki 250 százalékos napi teljesítménnyel dolgozott a cukorrépa kapálás során, Népgazdasági szempontból nagy jelentősége van a kukorica termesztésének, mert ettől függ a hús- és zsírellátás. Ennek fontosságát támasztja alá a minisztertanács május 19-i határozata, melyet a termelőszövetkezeti MNDSz szervezetekben megvitattak. Számos kezdeményezés született, s a karcagi, mezőtúri termelőszövetkezeti asszonyok csatlakoztál? a kukorica- termelési versenyhez. Ünnepi gyűlésen adták át a megye pedagógusainak a kitüntetéseket és a jutalmukat Tegnap délelőtt Szolnokon a megyei tanács feldíszített nagytermé- baiji ünnepi gyűlésre jöttek össze Szolnok megye kitüntetett pedagógusai és a szolnoki nevelők. A pedagógus napi ünnepségen megjelentek: pártunk megyei bizottságának képviseletében Dencső István elvtárs, a városi pártbizottság képviseletében Szigeti László elvtárs. a megyei tanács részéről Fodor Mihály elvtárs, elnökhelyettes, a városi tanács részéről Pintér Dezső elvtárs, vb. elnök, Elek Lajos elvtárs. elnökhelyettes, valamint az oktatásügyi minisztérium, a szakszervezet, a Néphadsereg és a társadalmi szervek képviselői Az ünnepi beszédet Fodor Mihály elvtárs tartotta, ezután az úttörők, a szülői munkaközösségek képviselői, az MNDSZ üdvözölték a pedagógusokat. Az üdvözlések után Fodor Mihály elvtárs kiosztotta az oktatásügyi minisztérium kitüntetéseit és jutalmait, valamint Elek Lajos elvtárs a szolnoki pedagógusok pénzjutalmait. Befejezésül Dencső István elvtárs a párt magyebizottsáiga nevében tartott beszédet és köszöntötte a nevelőket. Az ünnepség után a pedagógusok megkoszorúzták a szovjet hősi emlékművet. Az ünnepségen kiosztott ldtünte- tésslket a következők kapták: (A névsorban nem szerepeinek azok a kitüntetett pedagógusok, akiknek a fényképeit közöljük.1 CSETE BALÁZS a jászberényi általános iskola fanára Budapesten, a minisztériumban veite át a ..Kiváló tanár” kitüntetést. ..Az oktatásügy kiváló dolgozója” kitüntetést a következők kapták: DEMETER ISTVÁN a Jászfelsőszent- gvörgy-Haita tanyai iskola igazgató tani* tója. PETHÖ SÁNDOR a mezőtúri kültelki át. iskola igazgatója. TÓTH TERÉZIA a képói ált. iskola tanítónője. SCHWIRIÁN LÁSZLONÉ karcagi ált. iskolai tanár. MADARÁSZ KÁROLY tünkével külterületi ált. iskolai igazgató, CZOVEK KÁLMÁN tiszafüredi ált. iskolát nevelő. SZELECZKT JÁNOS cibakház! ált. iskolai igazgató, ERDÉSZ JÓZSEF tiszafüredi áif. iskolai igazgató, NAGY JENÖNÉ karcagi vezető óvónő. „Kiváló do'gozó” kitüntetést kaptak PET- HES SÁNDOR, a jászapáti járási tanács oktatási osztályának dolgozója. KÓBOR ANTAL, a Szolnoki Zeneiskola igazgatója. RISÁ1 ERNŐ, a jászberényi tanítóképző hivatalsegédje. Akik „Az oktatásügy kiváló dolgozója” kitüntetést kapták. 1000, - akiik „Kiváló dolgozó" kitüntetést kaptak, 500 forint jutalomban részesültek a lármiiiavitó műszaki brigád'as a termelékenysig növeléséért és az önköltség csökkentéséért Termelő üzemeinkben legfontosabb kérdés a gyártmányok árának csökkentése. így van ez a Szolnoki Járműjavító Üzemi Vállalatnál is. Mikor az évi terv teljesítésére az üzem vállalását megtette, a dolgozók sokat törték a fejüket azon, hogyan tudnának a Központi Vezetőség határozatának végrehajtásához legjobban hozzájá- tulni. A gondolkodás nem lett eredménytelen. Műszaki brigádok alakítását halározták el. Felajánlásukban már meg is határozták ezeknek a brigádoknak a célját. Feladatukká tették, hogy kutassák az önköltségcsökkentés, az anyagtakarékosság módját, valamint a technológiai utasítások olyan irányú módosításának lehetőségeit, amely ek a termelékenység emelését, az önköltség csökkentését eredményezik. Az el»ö közvetlen feladat a verseny vállalások megszervezése volt. Ezt a feladatot eredményesen oldották meg. hiszen példamutató felajánlások születtek. Ilyen például a mozdonyosztály futó-javítást végző lakatosainak ellenterve is. mert az előirányzott javításokon felül havonta két géppel adnak többet a forgalomnak. Ezután a műszaki brigádok figyelme a termelés problémáira irányult. Május első dekádia óta célkitűzéseik valóraváltásában igen szép eredményeket értek el. Ezek közül is kiemelkedik a karbantartó és megmunkáló osztály műszaki brigádjainak munkája. 4 karbantartók több olyan javaslatot dolgoztak ki. amelyek jelentős anyag-, vagy munkaidő megtakarítást eredményeztek. A munkaidő jobb kihasználására tett javaslatot Kaposvári Dezső is, aki az eddigi munka-utalványos rendszer megszüntetését és helyette a karton-rendszer bevezetését javasolja. Eddig ugyanis egy félórás munka elvégzése után nem egy esetben 3—4 órát vett igénybe a mun- kautalvány megszerzése, természetesen az előírt 5—6 műszaki verető aláírásával. Javaslatának lényege az, hogy a kartonokat a dolgozó állandóan masánál hordja. A megrendelő művezető beírja rá a munka mea rendelését. a kezdés és végzés idejét, de aláírásával már a munka elvégzését is igazolja. Ennek a rendelési módszernél? a bevezetésével lehetővé válik esv adminisztratív munkaerő termelőmunkába történő beállítása, jelentős mennyiségű Dapír-megtakarítás és ami a legfontosabb, az. hogy a szakmunkások munkaidejüket fokozottabb mértékben állíthatják a produktív termelés szolgálatába. De nem felejtkeztek meg a műszaki brigádok az anyagtakarékosságról sem. Javasolták, hogy a VIÜ A. osztály tetőzetének javításából eredő T-vasat újra használják fel tető-ablakok készítésére. Ezzel körülbelül 7.000 forint értékű szögvasat takarítanak meg a népgazdaság számára. bsen n terű leien jó versenytársnak bizonyult a Vili. osztály műszaki brigádja. Andrási Béla műhelyvezetővel az élen. Már több javaslatot dolgoztak ki a termelékenység növelése és az önköltség csökkentése érdekében. A sok közül csak néhányat emeljünk ki. Jelentős például az a javaslat, hogy a rugókötegelők- nél egy újabb satut állítsanak be. Ezzel egy műszak, valamint jelentős mennyiségű szén megtakarítását teszik lehetővé. A termelékenység növelését szolgálja a brigádnak az az intézkedése, hogy a meglévő fúvó-ventillátor beszerelését rövid idő alatt elvégeztél?. Ennek eredménye az. hogy rövidebb idő alatt izzik a kohóba betartott vas és értékes perceket takarítanak meg a termelésre a dolgozók. A Till. osztály műszaki brigádjának körültekintő és figyelmes munkáját bizonyítja az a tény, is, hogy a szegecsek kézi gyártása helyett az eddigi használaton ki- vül álló frikciós prés kijavítását megsürgette. Ennek a gépnek mun- kábaállításával jelentősen csökkentik a munkások fizikai igénybevételét, de megrövidítik a szegecsek készítésére fordított időt is. így az előirányzottnál nagyobb mennyiségű szegecset tudnak a megrendelő üzemeknek rendelkezésére bocsájtani. A felsorolt eredmények, mint látjuk, nem jelentenek milliós megtakarításokat. de sok kicsi sokra megy. A körültekintő műszaki vizsgálat. ami ezeket a brigádokat jellemzi, jótékony hatással van a termelésre. S növeli a munkások termelési kedvét is. Éppen ezért ideje. hogy a többi osztályok is példát vegyenek e két brigád munkájáról. Élenjár a párfsajló terjesztésében Símen Antal, a szolnoki 763. sz. MÄV pavilon dohányelárusítója élenjár a pártsajtó terjesztésében. 50—55 Szolnokmegyei Néplapot ad cl. Jó eredményt ért el a Szabad Nép, Szabad Föld terjesztésében is. A gyakori kapálás eredménye a nagyobb termés Ilyenformán vélekedtek a tiszagyendai Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai, ami'kor a Tiszaroffi Gépállomással növényápolásra szerződtek. Ha csak a kézi munkaerőre számítanak, nem tudták volna mindig a legalkalmasabb időben megkapálni a kukoricát, cukorrépát és a íöbbi növényt. A gépállomás traktorosai viszont mindaddig kultivátoroznak, amíg azt a növény fejlődése lehetővé teszi, A gépállomás vezetősége egyik legjobb traktorosát. TÓTH IGNÁCOT küldte a szövetkezetbe. Tóth elvtárs 1945 óta párttag. Kiváló minőségű munkát végez és 300 százalékra teljesítette tavaszi tervét. A Vörös Csillag TSZ-ben ZAMBORI MIHÁLLYAL együtt már harmadszorra kultivátorozza a 30 hold négyzetesen vetett kukoricát. EGRI LAJOS: fo£l ÜUUtgh'ü Egy hétig most a Költőké ai ország' Vigyázva lépj, a szív aligha bír ©I a szépből annyit, mint a könyvlapek A vén cigány találkozik ma Learrel, hozzád beszélnek élő tegnapok. Időnek bontott a lángész vitorlát: ha sírba vájt, jövőről álmodott. Arról beszélt, hogy eldől majd a kerül s nem lesz a földön több kiátkozott. hegy elmúlik, mi iszonyat és vadság torokra szót nem forraszt rémület, cs csillagunkon emberség, szabadság: a boldogság gyújt nagy örömtüzet.., Tiéd e kor, itt piheg a kezedben, te formálod, mivé lesz: rajtad áll . Segít a szó, figyeld az esti csendbe’ a vers sora életről muzsikál, (1955, a könyv’ hetére.! A KÖNYV ÜNNEPÉRE .4* idei könyvhét ünnepélyesebb, jelentősebb, mint az eddigiek. Azzá teszi az a körülmény, hegy egybeesik hazánk felszabadulásának tízéves évfordulójával. A most megjelenő írások és megemlékezések nemesei? általában beszélnek a könyvrő'1, az olvasásról, könyvtárainkról, az olvasómozgalomról, nemcsak azt emelik ki, hogy az előző könyvhetek termését messze túlhaladóan az idén 130 könyv jelenik meg az Ünnepi Könyvhétre 1 millió példányszámban, hanem elsősorban arra használják fel ezt az alkalmat, hogy visszapillantsanak a magyar könyv tízéves útjára, s — anélkül, hegy ünnepremtők lennének, — az eredmények mellett teret szentelnek a hibák elemzésének is. A magyar Itön*vkiadás hatalmas fejlődést tett meg az elmúlt évtizedben. Ma már nem arról van szó, hegy az író nem talál kiadót műve kiadására, hanem sokkal inkább az okoz gondot, hogy meglévő gazdasági lehetőségeink milyen mértékű kiadói terv végrehajtására adnak módot. A tíz év alatt megjelent 26.204 mű azt jelzi, hogy ezeket a lehetőségeket jól kihasználtuk. Hihetetlen mértékben megnövekedett a könyvváisárlók, tehát a nemcsak egyszerűen olvasók tábora. Manapság az okoz fejtörést, vajon elegendő példány számiban jutnak-e el a könyvek a boltokba. — Sajnos, az igény még mindig nagyobb, mint a termelés: a tíz év alatt produkált 237 millió 500.000 példány nem mindig volt elég a vásárlóik igényeinek kielégítésére. 4 kultúrforradalomban,^ szocializmus építésének e rendkívül fontos frontszakaszán jelentős szerepet játszanak a könyvek és azokat a dolgozókhoz közvetítő könyvtáraik. Míg a felszabadulás előtt Szolnok megyében alig volt egy-két államilag fenntartott közkönyvtár, a 10 év alatt széleskörű könyvtári hálózatot építettünk ki. Ennek eredményeképpen ma a megye minden közigazgatási egységének, sőt kisebb településénél? is van könyvtára. Alig akad olyan állami könyvtár, mely ne létesített volna területén — az üzemékben, termelőszövetkezetekben, gépállcmáscfcon, olvasókörökben — fiókkönyvtárakat. Hogy az Alkotmányban lefektetett művelődési jog nemcsak írott ma- laszrt, azt legjobban bizonyítja az a tény, hogy népköztársaságunk több mint 1 millió forintot ferdít a Szolnok megyei könyvtárakra, és mindössze 30.000 Ft az az ösiszeg, mely a behatási díjakból a költségvetés bevételi oldalán szerepel. A könyvállomány rohamléptekkel gyarapodott. Míg 1952-ben csak 53,686" kötet volt a megye állami könyvtáraiban, ez a szám két év alatt háremszorosára nőtt. — Ma 166,207 kötet áll az olvasók rendelkezésére. De nemcsak számszerűleg javult a helyzet. Ahogy javult a könyvkiadás, úgy gazdagodott, színesedett a könyvállomány. A megyei könyvtár egyre inkább tudományos könyvtárrá fejlődik, a kisebb könyvtárak pedig egyre jobban ki tudják elégíteni azokat a jogos igényeket is, melyeket eddig el kellett hárítanád!? maguktól. 4» olvasók számának növekedése jelzi, hogy az olvasás valóban mozgalommá fejlődött. A számok azt mutatják, hogy az elmúlt két év alatt — mióta a teljes állami könyvtárhálózat kiépült — kétszer annyira emelkedett a beiratkozott olvasók száma. A rohamos fejlődés bizonyítéka az, hogy az idén 3 hónap alatt ugyanannyian iratkoztak be, mint 19534>an egész évben. Bár az állami könyvtárakon kívül ma már számtalan szakszervezeti, üzemi, vállalati, iskolai könyvtár áll a dolgozók rendelkezésére, bár az előbb említett számok valóban „mutatósak1', mégsem lehetünk elégedettek. Még manapság is vannak rétegek, melyeiket nem tudtunk megnyerni a rendszeres-olvasásnak, 4 könyvtári kölcsönzések adalal igazolják a legszembetűnőbben a könyv diadalútját. Míg az állami könyvtárak 1952-ben 142,432 kötetet adták az olvasók kezébe, 1953-ban 582.783 kötetet olvastak olvasóink, és ez a szám 1954. végére 785.558 kötetre emelkedett. Hogy a fejlődés töretlenül felfelé ívelő, azt viszont az bizonyítja, hogy az idén 3 hónap alatt majdnem annyit kölcsönöztek a megye könyvtárai, mint 1954-ben fái év alalt. Kétségtelen, hogy itt is vannak még hibák. A számok önmagukban még nem győznek meg bennünket arról, hogy könyvtáraink valóban teljesítették azt a feladatot, mely a kultúrforradaiomöan népünk nevelése terén rájuk hárul. Még mindig vannak olyan fontos művek, melyek nem jutnak el elég olvasóhoz; még mindig találkozhatunk olyan jelenséggel, hogy könyv- tárcsáink az egyszerűbb megoldást választva meg sem kísérlik kevésbé olvasott, de jelentős írók és művek propagálását, de az letagadhatatlan eredmény, hogy egyre többen és egyre többet olvasnak. Ez ugyan még csak a fejlődés első felka, de nem lebecsülendő mértéke. Az irodalom munkásai— Érők, kiadók, könyvtárosok — a márciusi párthatározat után világosabban látják feladataikat. Látják az elkövetett hibákat, de látják a kijavítás útját is. Nagy eredmény, hogy a ma ■születő írások nagyrészt mai életünkkel foglalkoznak, de hiba volt, hegy a társadalmi átalakulás veze- tőerejét, a munkásosztályt nem ábrázolták elég sokoldalúan, örvendetes, hogy könyvkiadóink meghallgatták a dolgozók jogos kíván :a- gait, de még ma sem mondhatjuk, hegy kifogástalanul látják el feladatukat. Jó hallani, hogy gyarapodik a könyvtárak olvasótábora, de tudjuk, hegy a könyv még nem jutott el mindenhová. Dicsérendő munka eredménye, hogy klasszikusainkat nagy tömegek olvassák szívesen, de nyilván hiányosság, hogy nem fordítottunk elég gondot a mai magyar irodalom, a szocializmus építését elősegítő irodalom propagálására. Ha ezeket őszintén végiggondoljuk, akkor válik aa Ünnepi Könyvhét, a könyv ünnepe eredményeink felmérése mellett további munkánk helyes kiindulópontjává, további eredményeink biztos alapjává. Kisfaludi Sándor a megyei könyvtár vezetője. ELŐADÁS: „Az iparosifás i fő eszköze44 A Szolnok megyei Párt-végrehajtóbizottság ágit. prop. osztálya közli, hogy a Központ] Vezetőség április elsejei határozata alapján előadás sorozatot indít a párt, állami, gazdasági, tömegszervezeti vezetők, pártaktivisták részére. Az előadások célja: tisztázni a szocializmus építésének legfontosabb elvi és gyakorlati kérdéseit, harcra mozgósítani gazdasági és társadalmi élei szociaWzmns építésének tünk minden területén a jobboldali, ellenséges nézetek ellen és a termelési feladatok megoldására. Szolnokon az első előadást „Az iparosítás a szocializmus építésének fő eszköze" címmel június 7- én, d. u. fél hatkor tartjuk a városi pártbizottság nagytermében. Előadó Bedő Gyula, a Marx Károly közgazdasági tudományegyetem tanára.
