Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-05 / 131. szám
Huszonkettedik csípés SZATIRIKUS OLDAL (Q&uzcmulI rQűhi liaLatuLfaf 1955 június 5. — Négy-öt idegen gyereket is meg kell mosdatnom, míg megtalálom az enyémet. . — - - - - - - » . a ■ ■ ■ a Aé A ^ m Éi A A4 CT** A termelőszövetkezeti elnök búbánata Egyes termelőszövetkezeteiben nem kielégítő a nőik és családtagok bevonása a munkába. _ . /Hesc níttiehj, tanulsáqokkal — Szeretném, ha három olyan asszony lenne a tsz-ben, aki nem vesz részt a növényápolásban. — Aztán miért? — Mert most legalább harminc van. És a minőség? felelő. — Ráütöd a bélyegzőt, mielőtt megvizsgálnád? Hátha nem meg— Az úgyis kiderül. Nagyobban is küldhették volna Az Orvo6l Műszer és Fogászati Cikkeik Kereskedelmi Vállalat egy íogtükröt olyan dobozban küldött a szolnoki járási tanács EU osztályára, amiben 500 darabot is el lehetett volna küldeni. Egyszer volt, hol nem vezetőség éppen jelenle- pogácsát akart iszákjába volt, — az Óperenciás vő tagjaiból s fordult fe- erőszakolni. Tengeren is túl, de a vt- léjük ezekkel a szavak- — Minek ez néném? r— lág végétől innen, vala- kai: kérdezte. — Van vendégből Dunaunoka táján, ahol — Itt az idő, az alka- iő, italbolt éppen elegen- kurtafarkú kis malacok lom arra, hogy elindul- dő. Éhünket, szomjun- túrnak hízásra hajlamos jak és felkutassam heted- kat majd ott csillapítjuk, fel- és lemenőágbeli ro- hét országon túl akár azt a szállodában pedig puha konságukkal együtt, élt, a teherautót, amelyről ágyat is vettenek nekünk, éldegélt szép csendesen már oly sok szó esett köz- Azzal elindultak. Min- egy ember, ügy hitták, tünk. dig csak a nappal együtt., hogy Lencsinszky János. Ezzel tarisznyát kanya- a nap járása szerint. Egy- Volt pediglen ő a helybéli rított nyakába, a tarisz- szercsak azt mondja tártermelőszövetkezet elnö- nyába pedig belecsúszta- sának az elnök: ke s nem akármilyen el- tott 6000, azaz Hatezer — jjgy érzem itt tanok. Szive, lelke, min- forintokat, magához intet- gyünk. te legkedvesebb emberét ott is voltak, ahol ren- s indulni készült. Odalé- geteg sok idejét megvett hozzá akkor Julis szolgált autó, teher- néne s pár hamubasült autó várt azokra, akik den gondolata a termelő- szövetkezet volt, ezért élthalt, fáradozott naphosz- szat. Híre hetedhét országon túlra szállt. Egyszer, amint a kies kukoricaföld szélén sétálgatott, s vigyázó füllel hallgatta, milyen örömmel nyújtóznak a frissen sarjadt növények a nap felé, arra jött egy idegen. Kedves, megnyerő ember volt, átalvetővel a vállán, kezében görcsös bot. Meg- símogatta lengő, hófehér szakállát, jóságos tekintetével végigmérte az elnök alakját s imigyen szólott hozzá. — Látom sok gond terheli válladat. Mondd el, hátha segíthetek rajta. Különben ne is mondd, szívedbe látok én. Ezért csak azt mondom, még ma indul) el arra, amerre nyugovóra tér a nap, utazz, utazz s megleled, ami leghőbb vágyad. S azzal megsímogatta lengő, hófehér szakállát s eltűnt a hajlatban. Lencsinszky pedig az iroda felé vette útját, gyorsan szükebbkörű megbeszélést hívott össze a Vékonyak a falak, avagy nemes bosszú i — A szomszédomnak hatlámpás rádiója van. Ké- j rek egy tizenkétlámpásat. meg akarták vásárolni őket. Lencsinszky is kiválasztott egy akkurát jóformájú kocsit, megvásárolta csekkel fizetvén. Aztán pedig így szólt társához»; — Most pedig igyekez* zünk hazafelé, mert fogy* tán vannak a forintok, Id, tadja vajh, kitart-e hazái ig? Kitartott. A kocsi is megjött. Ment is vagy két napig. Aztán megállt. S nem ment egy tapodtat se. Monda erre Lencsinszky — Javítómestert keresünk neki. Ismét szükebbkörű értei kezletet hívott össze. Ismét az iszákba csúsztatta a két ember utazásához, mindennapi kenyeréhez szükséges nehéz forintokat s elhárítva az ismét felkínált hamubasült pogácsát, elindult hű társával- Még ma is mennek talán, s keresik a mesterlt aki életet önt abba a teherautó hullába. * S eljött az ősz s a sző* vetkezetben számot adtait róla, hogy s mint sáfár- kodtak vagyonukkal s « munkaegységekre kiosztották a járandóságot. 3 ez bizony kevesebb lett, mint várták. — Megszólalt akkor Juli néni: — Késő a kolbászt akkor kímélni, amikor már elfogyott. Ebben aztán mindany- nyian egyetértettek és sürgősen eladták a MEH-nek a roncs teherautót, hogy a kárból legalább valami megtérüljön. S azóta sokkal-sokkal takarékosabban élnek. Most kellene as öntözővíz! A Jász-Kun Kakas üzeni A fémgyüjtőket értesítjük arról, hogy az a rézdarab, amelyet napok óta keresnek, megvan. A szerkesztőségben átvezető. A rézdarab ,.szerencsés megtalálója” Kis Ferenc, Szolnok, I. Vöröscsillag-út 27 szám alatti lakos, aki az értékes leletet június 1-én a Vöröscsillag- úti népboltban vásárolt — kenyérben találta meg. Az elmúlt év októbere óta hevernek ezek az eternit-csövek a cibak- házi Vörös Csillag TSZ cserkeszöllői kertészetében, A 29/3. Építőipari Vállalat készítené a vízvezetéket, amely a kertészetet látná el vízzel. Az öntözés hiánya, elégtelensége miatt — tekintve a víz vezeték jelenlegi állapotát, (lásd a fényképet) — máris többtízezer Ft kára van a termelőszövetkezetnek. Azt gondolhatná valaki, hogy ebben az épitővállalat a hibás. Öh, nem! Az, aki a terveket úgy állította össze és a szerződést úgy kötötte meg a vállalattal, hogy ezév augusztus 31-lg kell átadnia a kész telepet. — Erről különben a megyei tanács Mezőgazdasági Igazgatósaga sokkal többet tud. A Jász-Kun Kakas május S-t számában „Bolti örömök” ’címmel egy rajz jelent meg, amely arról szóit, hogy a megye egyik földművesszövetkezeti boltjában rengeteg szájkosár van. Több olvasó keresett fel bennünket és kifogásolta, hogy a földmú- vesszövetkezetnek nem közöltük a címét. Hogy Szolnok város szájkosár-ellátását megjavítsuk, ezennel közöljük a címet, ahol a szájkosarak beszerezhetők: Földmiivesszö- vetkezet Tiszaigar. Több szülő kérésére a Beloian- nisz-út és a Zrínyi utca sarkán lévő Fodrász KTSZ dolgozóinak üzenjük: A gyerekeket igen garádicsosan nyírják meg. Nyilván ez a hiba onnét származik, hogy a fodrász- üzletnek nem áll kellő méretű és választékú fazék rendelkezésére ahhoz, hogy a gyerekek haját a karima szélén rendesen köfülnyir- ják. Közöljük, hogy a közelbenlévő vasüzletben a különböző méretű fazekak igen nagy mennyiségben kaphatók. (Lehet egyszerűsíteni 13 az eljárást: lelkiismeretesebben megnyirni á gyerekeket.) — Na, végre! Már azt hittem, nincs benne semmi! Sej, haj, vigadjunk! t isépai Harcos VSZ répaszelet helyett rumot kapott a Cukorgyártól. — Sebaj, F.iska’ így legalább esztendőnként egyszer mi ts kl- illatjuk magunkat,
