Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-26 / 149. szám

2 aZOLNOKMEGVEl NÉPLAP 1955 június 26, 0 pártoktatás előkészítésének időszerű feladataiul Jelenleg is alapvető követelményként áll a vezetők, aktivis- J ták, a várttagság előtt, a marxizmus-leninizmus tanításai­nak elsajátítása, megismerése. Ha felvértezzük magunkat a marx­izmus klasszikusainak tanításaival, akkor jobban, eredményeseb­ben tudjuk elvégezni azt a munkát, melyet a párt ránk bízott. Ha elvileg tisztán látunk, akkor biztonságosabban, kevesebb hibával, eredményesebben tudunk dolgozni, Csak ideig-óráig tud eredmé­nyeket elérni és alapjában véve nem lehet elégé jó vezető az, aki nem tanulmányozza rendszeresen a marxizums—leninizmust, aki nem növeli állandóan marxista műveltségét. Nemcsak a vezetők­nek, hanem az egész párttagságnak fontos feladata, hogy tanuljon, művelje magát, hogy elsajátítsa azt az elméletet, de legalább is annak alapvető kérdéseit, melyen pártunk egész politikája clapul. Csak igy tudja pártunk minden tagja egészében véve megérteni a párt politikáját és tud lelkesen harcolni, küzdeni e helyes politi­ka végrehajtásáért. Dolgozzon tehát minden pártbizottság és párt- szervezet lelkesen és fáradhatatlanul azért, hogy az iskolánkivüli pártoktatást a megye minder területén eredményesen, jól tudjuk előkészíteni. Teremtsék meg mindenütt a kellő feltételeket, hogy néhány hónap múlva az 1955,'56-os pártoktatási év beindulása után, újólag előre tudjunk haladni a párttagság marxista-leninista képzése területén. A propagandisták kiválogatása az előkészítés legfontosabb feladata Azt, hogy milyen lesz a jövő­évi pértaktatás színvonala, szerve­zettsége, és hogy részt vesznek-e sz oktatásban azok, akiknek fel­tétlenül részt kell venniok, az mindenekelőtt a jelenlegi munkáin­kon, vagyis az előkészítésen mú­lik. Ha jó az előkészítő munka, jó a pártoktatás. Rossz előkészítés, alacsony színvonalú, szervezettsé­gében gyenge oktatással egyenlő. Az a vezető, aki most úgy gon­dolja. hogy ráérünk, sok most a másirányú tennivaló, nincs most idő az oktatás előkészítésére, de majd rávertink októberben, majd akkor előkészítjük, megszervezzük az oktatást — súlyosan téved. — Ahol így gondolkoznak, már előre megmondhatjuk, hogy nem lesz jó pártoktatás, a pártoktatásban ko­moly hibák következnek be. Ahol így gondolkoznak, ott nem hajtják végre a Központi Vezetőség isko- lánkívüld pártoktatásról szóló ha­tározatát és meg kell mondanunk, hogy ezzel akarva, nem akarva, akadályokat gördítenek a párt po­litikájának sikeres megvalósítása elé. Mindent a maga idejében! Már pedig az előkészítés ideje most van. Hogyan állunk jelenleg az oktatás előkészítésével? Végrehaj­tottuk-e már az előkészítésre vo­natkozó határozatokat? Nem lehet ezekre a kérdésekre röviden vála­szolni. Két alapvető kérdést kell itt megvitatni. Ez pedig a propagan­disták és a hallgatók kiválogatásá­nak a helyzete. Nézzük az elsőt: a propagandisták kiválogatását. Itt elöljáróban meg kell mondani is­métlem, hogy a propagandisták a pártoktatás első számú szervezői és végrehajtói. Mindenek előtt a propagandista felkészültségén, rá­termettségén, jártasságán múlik át, hogy a pártoktatás hallgatói mennyire fegyelmezetten tanulnak és milyen eredménnyel sajátítják el a tananyagot. Ha nagy követel­ményt állítunk a propagandisták mimikája elé, már pedig ez feltét­lenül így helyes, akkor világos, hogy a propagandisták kiváloga­tása az előkészítés legfontosabb kérdése. Bizzunk meg minél több vezető funkcionárust propaganda munkával A tapasztalat azt mutatja, hogv a propagandisták kiválogatását a megye területén alapjában véve jól hajtották végre. Eredménynek tudható be, hogy a vezetőket szin­te mindenütt megbízták propagan­da munkával — elsősorban a párt­bizottságok vezetőit, a függetlení­tett pártmunkásokat. Helyesen cse­lekedett a mezőtúri párt-végrehaj- tóbizottság, amikor a pártbizottság titkárait és osztályvezetőit beosz­totta propaganda munka végzésére. Feltételenül meg kell azonban még néznünk, hogy a tapasztalt állami és tömegszervezeti vezetők és gaz­dasági vezetők közül milyen lehe­tőségek vannak újabb elvtársak be­vonására. A párthatározatok szelle­mében járt el Sándor Kálmán elv­társ, a túrkevei Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet elnöke, amikor vállalta, hogy a szövetkezetben ve­zet szemináriumot. Sándor elvtárs megértette, hogy ezzel is a szövet­kezetét segíti, ezzel is hozzájárul a szövetkezet megszilárdulásához Kö­vetendő példa ez minden gazdaság- vezető részéről, érdemes ezen gon­dolkoznak a gazdasági vonalon dolgozó kommunistáknak; Csak helyeselni lehet és minden esetre követendő példa a jászberényi já­rási párt-végrehajtóbizottság hatá­rozata. Ott ugyanis az elvtársak úgy döntöttek, hogy a párt és a tanács járási vezetői valamennyien egy-egy termelőszövetkezetben vezetnek po­litikai iskolát. Úgy gondolom, hogy éidemes még egyszer alaposan meg­nézni. hogy a szocialista szektor tüzem, tsz., ÁG. ÁMG) pártszer­vezeteiben vannak-e megbízva a legjobb propagandisták munkával. Érdemes megnézni ezt azért, mert bár általában ennek a követel­ménynek is eleget tettünk, azon­ban jónéhány területen csúsztak be kisebb-nagyobb hibák. Márpedig e/eket a hibákat feltétlenül meg kell szüntetnünk. Ezekre a területekre kell a leg­képzettebb. a legtapasztaltabb elv­társakat irányítani propagandista munka végzésére; Egyes pártbizottságok és párt- szervezetek elkövették azt a hibát hogy a propagandisták egyrészét formálisan válogatták ki, Nem be­szélték meg velük a pártszervezet javaslatát, megkérdezésük nélkül döntöttek abban, hogy milyen pro­pagandista munkát kell végezniök Nagyon, káros és megtévesztő az ilyen eljárás. Kunhegyes községben pl. nem egy olyan propagandista ven, akit a iárási bizottság is jó­váhagyott. de a propagandistával még senki sem beszélt. Jól csele­kedtek viszont az elvtársak Tisza­örsön, ahol minden propagandis­tával megbeszélték és közös meg­állapodás alapján döntöttek. Több területen már az egyéni beszélgetés és a vezető pártszerv határozata után a pártbizottság megbízó leve­let is adott a propagandisták ré­szére. Befejezettnek tekinthetjük-e a propagandisták kiválogatását? Nem! Van még mit tenni. Feltétle­nül el kell érni, hogy minden elv­társat, aki propaganda munka vég­zésére alkalmas, meg is bízzuk ez­zel a munkával. Egyben gondoskod­nunk kell arról, hogy valamennyi propagandista időben kezdje majd el a tanulást, mert ez a feltétele an­nak, hogy színvonalában is jól in­duljon meg a pártoktatás. Vala­mennyi pártbizottság és pártveze­tőség ezért tekintse fontos feladatá­nak a propagandisták tanulásának ellenőrzését és segítését; Minden hallgatóval szemé­lyesen beszélgessünk Á pártoktatás előkészítésének másik ilyen fontos kérdése a hall­gatók kiválogatása. A hallgatók többségét pártszervezeteink már ki­válogatták. — Több pártszervezet eleget tett az errevonatkozó párt- határozatoknak és időre végzett ez­zel a munkával. Jó munkát végzett a törökszentmiklósi és jászberényi járás. Jól dolgoztak pl. a tiszaszent- imrei Kossuth TSZ-ben és min­denütt, ahol megértették, most van az ideje a jövő évi pártoktatás hallgatói kiválogatásának. Ezekben a pártszervezetekben szervezetten és tervszerűen foglalkoztak e fe­ladat végrehajtásával. Vannak azonban olyan területek is, ahol komoly lemaradás van ezen a té­ren, ahol túlságosan lassan végzik ezt a munkát, vagy csak papíron hajtják végre. Mindkettő .káros és helytelen. Komoly lemaradás van ebben a munkában Jászfényszarun, Kunhegyesen. Öcsödön és több más területen. Mindenütt, ahol nem fejezték be ezt a munkát, meg kell gyorsítani úgy. hogy az elbeszél­gető bizottságok — tervek alapján esténként foglalkozzanak azok­kal a párttagokkal és pártonkívü- 1 lekkel, akit be akarunk vonni az oktatásba. Úgy kell megoldani ezt a feladatot, hogy legkésőbb az ara­tás megkezdéséig elvégezzük. Fel­tétlenül biztosítanunk kell, hogy minden vezetőt — dolgozzon az párt, tömegszervezeti, vagy gazda­sági vonalon — valamint a párt ak­tivistáit — pártbizalmiakat és nép­nevelőket — és a legjobb párton- kivülieket, akik a közeljövőben már tagjelöltek lehetnek, vonjunk be pártoktatásba. Az önkéntesség be­tartása megköveteli, hogy minden elvtárssal személyesen beszélges­sünk, hogy kikérjük véleményét, elgondolását, hogy összeegyeztes­sük a pártvezetőség és az elvtár­sak terveit. Az önkéntességnél azonban nem spontanításról van szó. Többen igen helytelenül úgy gondolják, ha akarok tanulok, ha nem akarok nem tanulok. Meg kell magyarázni az elvtársaknak, a tanulás jelentőségét és fontosságát. Persze a meggyőző agitációs munka mellett legfontosabb a vezetők példamutatása. Végül, de nem utolsó sorban na' gyón fontos követelmény, hogy mindenkit képességének, felkészült­ségének megfelelő oktatási formá­ba osszunk be. Vegyük tehát figye­lembe. hogy ki mit tanult az el­múlt évek során. Nem helyes pl., hogy a kunmártoni járásban, azo­kat, akik a múlt év során SzKP történetet tanultak, most a marxiz­mus-leninizmus alapjai tanfolyamra osztják be. Tartsuk be megfelelően a fokozatosságot, vigyük előre bát­ran az elvtársakat. A Szolnokme- gyei Néplapban közölt részletes tá­jékoztató alapján járjunk fel ebben a kérdésben. Ahhoz, hogy ezeket a feladatokat jól tudjuk végrehajtani, elengedhe­tetlenül szükséges, hogy a pártbi­zottságok s valamennyi pártszer­vezet vezetősége tekintse fontos fe­ladatának a pártoktatás előkészíté­sét. Meg kell értenie minden párt­vezetőségnek és pártbizottságnak, hogy a jelenlegi munkán múlik főleg az, hogy az 1955—56-os okta­tási évben milyen eredményeket tudunk elérni a párttagság elmé­leti képzése területén. A június havi párttaggvűlések valamennyi pártszervezetben ennek szellemé­ben vitassák meg a pártoktatás kérdéseit és hozzanak olyan hatá- zatokat, tegyenek olyan intézkedő- seket, melyek végrehajtásával ma­radéktalanul biztosítják a jövőévi pártoktatás jó előkészítését. Kiss László. A helsinki béke*világlalálkozó tanácskozásai A pénteki ülés GABRIEL D’ARBOUSSIER (francia — Nyugat-Afrika) a fran­cia parlament volt tagja volt a dél­utáni ülés első szónoka. Gabriel D’Arboussier Fekete-Afrika népei­nek politikai, gazdasági és társadalmi problémáival, az afrikai népeknek a szabadságért és függetlenségért küzdő mozgalmával foglalkozott. Kijelentete. hogy a nemzetközi enyhülés, a tömegpusztító fegyve­rek eltiltása, a leszerelés nagyje­lentőségű lenne az afrikai orszá­gokra nézve. OSTAP DLUSKI. a lengyel nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnökhelyettese kjelentette, hogy a világ népeit egyesíti együtes törek­vésük az atomfegyver eltiltására és az új háború elhárítására. Hangsúlyozta, hogy a Lengyel Népköztársaság kormánya békés politikát folytat és a külömböző politikai rendszerű államok békés egymás mellett élését kívánja. Két világháború megtanított ben­nünket arra — mondotta Dluski — hegy a kollektív biztonsági rend­szer hiánya ösztönzi az agreszi- szort. Ezért kötötték meg nemrégi­ben a nyolc európai ország var­sói szerződését, amelyhez bármely ország csatlakozhat Ez a szerződés figyelmeztetés az agresszomak, s a békének és az egész világ biz­tonságának ügyét szolgálja. A német, kérdésről szólva hang­súlyozta: a lengyel nép barátsá­got kíván az egész német néppel, egységes, demokratikus és béke­szerető Németország megteremté­sét kívánja. D’ASTIER DE • LA VIGERIE francia nemzetgyűlési képviselő a békemozgalom sikereiről szólott. — Emlékeztetett arra. hogy a koreai háború idején a közvélemény nyo­mására nem alkalmazták az atom­fegyvert. A közvélemény nyomásá­ra szűnt meg az indokínai háború és hiúsult meg az úgynevezett „Európai Védelmi Közösség’“ ter­ve. Candy kanadai lelkész — foly­tatta a szőnek — azt mondotta, hogy a béke híveinek mozgalmá­ban túl sok a kommunista és ah­hoz, hogy ez a mozgalom hatékony lehessen, „struktúrájának biztosí­tani kell teljes reprezentatív vol- tát.‘‘ Candy olyan problémát, érin­tett, amelynek megoldásához ő is és a többi megjelentek is hozzáse­gíthetnek. Ha azonban a 'békemoz- galomtoan n'?m volnának kommu­nisták, akkor ez a mozgalom egy­általán nem volna reprezentatív. D’ Astier De La Vigerie hang­súlyozta, közeledésre kéll töreked­ni sok olyan szervezettel, amely eddig távol tartotta magát a béke­mozgalomtól. HERIBERTO JÁR A (Mexikó), volt miniszter arról beszélt, hogy az amerikai imperialisták az úgy­nevezett gazdasági és egyéb „segít­ség“ ürügyével kifosztják a latin- amerikai országokat. Országaink­ban azonban — mondotta — nö­vekszenek a béke erői és nem en­gedjük, hegy az uj világháború előkészítésének amerikai arzenáljá­vá változtassanak bennünket. — B Minisztertanács határozata a traktoros gépészképzésről A Minisztertanács határozata alapján az 1955/56-cs tanévtől kez­dődően a Munkaerőtartalékok Hi­vatala traktoros gépészképző inté­zeteiben felvételt nyerhetnek a 17—19 éveseken kívül a 22—24 éves felnőtt korú férfiak is. A fel­vétel az állami gazdaságok és gép­állomások javaslata alapján törté­nik. A gépállomások és állami gazdaságok dolgozói a felvételnél előnyben részesülnek. E dolgozók munkaviszonya a tanulóidő alatt sem szűnik meg, A Minisztertanács határozata messzemenően gondoskodik a trak­toros gépászképző intézetekbe fel­vett tanulók anyagi és szociális ellátásáról a tanulmányi idő alatt. A határozat intézkedik az oktatás színvonalának érdekében a trak­toros gépászképző intézetek mű­szaki feltereléséinek bővítéséről s ellátáséról a legújabb mezőgazda- sági erő- és munkagépekkel. A határozattal kapcsolatban a Munkaerőtartalékok Hivatala közli, hogy a traktoros gépészképző- inté­zetekben az új tanév ez év őszén kezdődik. Az oktatás és a felvé­telre jelentkezés időpontját és mó­dozatait később közük, (MTI.) MEDDIG TŰRIK MÉG ... ? Szolnokon, a Dobó István út 30 szám alatti telken még 1953-ban hozzá kezdtek a Magasépítő Vállala t dolgozói a képen látható épület­hez. Bölcsődét akartak létesíteni. Az egészségügyi szervek javasla­tára abbahagyták a munkát. Közel 100.000 forint értékű anyag és munkadíj megy veszendőbe, ha nem intézkednek az illetékesek. 4 egyszerre arat csépel-.-.-. Máshol vi­szont, a Táncsicsnál, Adynál, Pető­finél,' Sallainál nem volt ellene ki­- fogás, örömmel dolgozhattak vele. Voltak hangoskodók, hogy elveri a szemet. De mikor ősszel a kint ma­- radt szalmát megnézték, például az l Adynál, a kombájnnal vágott búza i szalmája nem csírázott ki, mint a !, kézié .;: Z 1VI aidnem nesztelenül nyílik a 1 L * vastag ajtó. Alacsony, bar­napiros ember lép be. Tisztesség- t tudóan leveszi pörge kalapját, ka- J rimájánál fogva, vigyázva, hogy ne gyűrödjön, két keze közt forgatja.- Köszön, majd hogy látja, mennyire el vannak foglalva, otthonosan leül j a plüss székek egyikére. Szép tiszta , inge szinte vakító fehér barna arca alatt. Szemében rejtett szorongás l alázkodik, bár kis fekete ptdert ba- j jusza alatt igen nagy biztonságot parancsolt a szájára. Kétfelé fésült x villogó fekete haja szabályosan ke4 i retezi közömbösséget mutató hom­- lakát. Tágra nyitott szemmel néz- t degél a szoba felső sarkaiba, jelez- • ve, hogy erre is van ideje ; — Kerülj közelebb Dukács ä ml járatban vagy? ® hívja az elnök- , helyettes. t A vendég feláll s a legközelebbi , lócára telepszik át, Nagy elhatároz ikkosztó a nyári dél. Ember, ál­lat árnyékot keres ilyenkor, hogy maradék erejét fel ne szippantsa az égető nap. A tízegynéhány évvel ezelőtti nyarakon, igy kívülről néz­ve, — megállt minden a melegtől: az ész, az akarat, az idő. Akkoriban ugyanígy ostromolták a napsuga­rak a kisújszállási városháza falait. S bent a lefüggönyözött szobákban halálos unalmat, álmosságét fül- lesztett a hőség. A polgármester, a fő- és aljegyző, az árvaszéki ülnek vagy a számviteli főnök egyformán arra gondolt: legyen csak egy ki­csit hűvösebb, hajtatnak haza. Ro­hannak a pincébe, elő a hűvös bor­ral, szódával. Isznak, esznek, lus­tálkodnak, aztán egy kis enyelgés az asszonnyal, utána agyő! Ki a ta­nyára, Szekeres Mikihez, vagy va­lamelyik Pólyához. Csapni egy igazi,, kan- és kun-murit.'’ Este vagy éjszaka majd körül lehet nézni az aratóknál, ordítozni velük, hogy kussoljanak. Vannak szemrevaló marokszedő lányok, — elvégre a feleséget kímélni kell! ■ ■ -. Es hol­nap újból lehet vvcsorgatni a fogat az úristenret amiért késik az eső­vel . . ; És most? Már kívül sem olyan tunya a város, s a tanácselnökhe­lyettes szobájába behömpölygő for- róságfelhök is üdék. Felfrissülnek a park varázslatos rózsakertjétől, z asztal mellett tar fejét két vaskos tenyerébe hajtva gon­dolkozik Mészáros István elvtárs, a tanácselnökhelyet'es. Vaskos, egész­séges alakjában benne van ennek a kun városnak érett tapasztalata. Feje a szemöldökétől feljebb vilá­gosabb színű, annak az alföldi szo­kásnak a hirdetője,, hogy ritka eset. ha parasztember a legtűzőbb napon is leveszi kalapját. Ez nagyon okos hagyomány és csak az becsüli le, aki nem forralta még agyát ara­táskor a napon. Mészáros elvtárs arca kerek, telt ugyan, de nincs hatalom, ami le­venné róla az ezernyi ráncot. Így szép az. Annak a mérhetetlen küz­delemnek az emlékeivel, melyet ezért a szabad, harcos, eleven éle­tért folytatott ő is, ami most a ter­melőszövetkezeti város utcáit, há­zait, határait betölti. Gondolkodik a tanáeselnökhe- lyettes. Kalkulál, következtet, mér­legel az előtte fekvő kimutatás számadataiból. Arckifejezése ki­fürkészhetetlen, Pedig de szeretné leolvasni gondolatát az a szikár,-Q csontos parasztember, aki szem­üvege felett lesi. ''sakhogy elkészült az ara­tási terv, Kádár elvtárs — néz fel hosszú idő után a papírról Mészáros István. Hogy is állunk a gépi erővel? 4 kombájn az Adynál, 2 a Petőfinél, 2 a Táncsicsnál, 1 az Uj Életnél, 1 a Sallainál... Hát a Dózsánál miért nem 2? — Nem kell nekik a másik, azi mondják, van elég erejük, egy kombájnnal is elboldogulnak. — Tavaly is itt volt baj a kom­bájn kihasználásával. — Mikor odairányítottuk, inká-bb körülvágták kiskaszával a gépet, csakhogy ne dolgozzon. — Így voltak a gépi kapálással is. „Ha a közöst tönkreteszi, 0 miénket ne tegye tönkre” — véle­kedtek s nem engedték volna semmennyiért a traktort a háztáji földekre. Az idén meg azon studi- roznak már, hogy jövőre a háztájit is valamennyien négyzetesen vetik. — De miért nem kell a kom­bájn? --- töpreng a tanácselnökhe­lyettes. Igaz, náluk nem jó szak­ember kezébe keri lt a gép. De ez nem lehet ok. Az sem, hogy vannak elegen, hiszen a kombájn olcsóbb, NEM LEHET HÁTRAFELÉ MENNI

Next

/
Thumbnails
Contents