Szolnok Megyei Néplap, 1955. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-15 / 113. szám
A SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1855 május 15. Az élő példákkal tartalmassá tett agitáció segíti az önköltségcsökkentéséért folyó harcot Április 1-én alakult meg a szolnoki vasúti csomópont pártbizottsága. Eddig az állomás, a pálya- lenntartás, rakodási főnökség és a iűtóház pártszervezetei lényegében külön dolgoztak. A pártbizottság jelentősége éppen abban van, hogy az egész csomópont munkáját megfelelően tudja összehangolni és irányítani. A pártbizottsághoz általában erős, eredményesen dolgozó alapszervezetek tartoznak. Mi sem bizonyítja ezt jobban annál, minthogy elnyerték a kitüntető élüzem címet. A párt márciusi határozata óta a dolgozók lendülete méginkább fokozódott. Megmutatkozik ez többek között azokban az eredményekben, amelyeket az önköltség csökkentése terén értek el. A fűtőház vállalása például április hónapra 900 tonna szén megtakarítása volt. Az eredmény: 1175.45 tonna szén meg- , takarítása. Miközben az önköltségcsökkentés módszereit kutatta a pártbizottság, felismerte: a legnagyobb lehetőség a dolgozók öntudatában, munkafegyelmének emelésében rejlik. Az említett szén megtakarításánál is megállapították, hogy nem játszott itt közre semmiféle újítás. Egyszerűen arról volt szó, hogy jó volt a szén előkészítése, tervszerű a karbantartók munkája, megfelelő a mozdonyvezető és a fűtő közötti együttműködés. A kommunista Molnár Mihály II. mozdonyvezeő is ezzel a módszerrel takarított meg 40 tonna szenet. A nevelés, az agitáció az az eszköz, mellyel növelni lehet a dolgozók fegyelmét, öntudatát. De «hhoz. hogy a felvilágosító munka valóban mozgósítsa a dolgozókat, világos, konkrét érveket kell tartalmaznia, amelyekből köny- nyű megérteni, milyen nagy a jelentősege a takarékos munkának. Ilyen érveket dolgozott tű a pártbizottság. Az egy hónap alatt megtakarított szénből például — évi 30 mázsa szükségletet véve alapul, — 391 család évi széntüzelőjét lehet kielégíteni. Ha az áprilisi eredményt tartani tudják a Fűtöház dolgozói egész esztendőben, akkor 4692 család évi szükségletét biztosítják. Pénzösszegben az egy havi megtakarítás — mázsáját 23 forintjával számolva — 143.963 forint. Ez egy esztendőben horribilis összeg, 1,439.600 forint. Ebből több mint 12.000 pár, 300 forintos cipőt lehet vásárolni. Az állomáson, az ilyen irányú önköltségcsökkentésre — ahol tehát a dolgozók figyelmes, odaadó munkája a lényeg, — leginkább a kocsi-baleset csökkentésénél van lehetőség. Márciusban például 60 ezer 441 kocsit „gurítottak11 az állomáson. Több mint 9 ezerrel többet, mint az előző hónapban, a kocsisérülések száma mégis tízzel kevesebb volt. Itt is elsősorban arról van szó, mennyire végeznek gondos munkát a dolgozók. A kommunista Nagy István I. sarusesa- patvezető csoportjában például 1955 első negyedében egyetlen baleset sem volt, pedig több mint 20.000 kocsit gurítottak. Igaz, ilyen nagyszerű munkára évek óta nem volt példa az állomáson. Nagy Istvámék sem hívták az ördögöt segítségül. Az „észszeírűsítés” egyszerűen abból áll, hogy Nagy István I. elvtárs nem sajnálja a türelmes nevelő szót munkatársaitól. A köpcös, d:resedő hajú, halk szavú csoportvezető mindig megtalálja a megfelelő hangot a mun- sokhoz, Ő maga is példásan dolgozik, így megvan az erkölcsi alapja, ugyanezt kéri munkástár- saitöi is. Hogy milyen nagy ennek a jelentősége, azt jól megmutatja az agitációs érvek egy másik példája. Március 8-án a rendező 17-es vágányon az egyik kocsi utolérte a másikat, sérülés történt, a kár pénzben kifejezve 2532 forint. S mindez egyetlen sérülésnél! A baleset pedig elkerülhető lett volna, ha a hátulfutó, megterhelt kocsi sebességét lelassítják pl elősaru alkalmazásával. Arra gondolni keffil, hogy a terhelt kocsi ugyanazon a lejtőn, súlyánál fogva gyorsabban szalad, tehát a váltókezelő ébersége megakadályozhatta volna a balesetet. Nagyon sok szó esik, az úgynevezett túlsúly továbbításáról is. Ez laikus nyelven azt jelenti, hogy a norma által előírt súlynál több teher szállítását vállalják a dolgozók, ugyanazzal a szerelvénnyel. Ennél a munkánál nagy a jelentősége a két üzemegység, az állomás és a fűtőház együttműködésének. Áprilisban a túlsúly szállítás 55.800 tonna volt. A pártbizottság már ezt is „felbontotta“ részleteire. Mindenekelőtt három mozdony mentesül egész hónapra, illetve három mozdony és huszonhét vonatpár teljesítményét jelenti ez a Szolnok—Budapest-i járaton. A szénmegtakarítás 180 tonna. Pénzben csak ez utóbbi, mintegy 33 ezer forint. De a mozdonyok olajat is fogyasztanak. Ezen a téren a megtakarítás 162 kilogramm, körülbelül ezer forint. Természetesen munkaerő is ennek megfelelően kevesebb kell. — Ha csak egy mozdonyvezetőt, két fűtőt, három fékezöt veszünk alapul — ennyi kell egy szerelvényhez — bérösszegben is több mint tízezer forint havonta a megtakarítás. A pártbizottság az érvek kidolgozásán kivül most egy olyan operatív bizottságot igyekszik létrehozni — jó szakemberekből, műszaki vezetőkből, — amelyeknek feladata lesz az önköltségcsökkentés műszaki feltételeinek megte- xemtése. Munkája egész területén a pártbizottság elsősorban a kommunista aktivistákra támaszkodik. Az olyanokra, mint Sárkány János főpályamester, aki nyolc hónapja teljesíti már ‘a sztahanovista szintet. Az uj pártbizottság a jelek szerint nagy agilitással, okosan fogott a munkához. Ha így folytatja, nem kétséges, hogy komoly eredményeket ér el. diáinak a varsói értekezleten résztvevő országok barátsági, egvütimüködési ás kölcsönös segélynyújtási szerződését Varsó (TASZSZ). — Szombaton Varsóban a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának helyiségében ünnepélyes keretek között aláírták az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság barátsági, együttműködési cs kölcsönös segélynyújtási szerződését. A szerződést a következők írták alá: Mehmet Shehu az Albán Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Vlko Cservcnkov a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Hegedűs András a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Otto Grotewohl a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke, Jczef Cyrankiewicz a Lengyel Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke, Gheorghe Ghe- orghiu-Dej a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, N. A. Bulganyin a Szovjet Szocialista Köztársaságok Minisztertanácsának elnöke, Viliam Siroky a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke. (MTI). Pedagógus nagyaldíva gyűlés Szolnokon Hétfőn délelőtt a megyei tanács nagytermében a pedagógus szakszervezet nagyaktiva ülést tart. A nagyaktiva ülésre háromszázötven pedagógust hívtak meg a megyéből. A nagyaktiva ülés célja: a párt márciusi határozatának megvitatása és ezzel kapcsolatban azok a feladatok, melyek a pedagógusokra várnak. Idöjárásjelentés — Várható időjárás vasárnap estig: Növekvő felhőzet, holnap több helyen, elsősorban nyugaton és északon záporesö. esetleg később a Dunántúlon északnyugati, nyugati szél. A talajmenti fagyok keleten is megszűnnek. Mikaaáth Kálmán > KÖZIGAZGATÁSI TÖRTÉNETEK Egy bevert fej Egy elromlott korlátfánál semmivel sem rosszabb téma egy bevert fej. Minthogy a bevert fej a Szuhai Márton uram legényfiáé, a Péteré s minthogy Szuhai Márton uram kemény ember, aki szeret törvényt járni, képzelhetni, milyen dühösen rohant a községi bíróhoz. — Nagy violencia történt, bíró uram — lihegte, — a Sáska Pista összetűzött a fiammal és két helyen ütötte be a fejét. Két léket vágott rajta, az akasztói ár av aló, a botjával. Tegyen nekem kegyelmed igazságot. Bíró uram ki sem vette a fön- ségesen füstölő makrát az agyarából. — Semmi közöm a kend fiának a fejéhez. Tanulja meg kend, hogy ez kriminális.* Keresse följebb az igazságot. Szuhai uram elballagott az ötödik faluba a szolgabíróhoz. —> Panaszra jöttem, tekintetes uram, a Sáska Pista beverte a fiam koponyáját. — Az meglehet — mondá a szolgabíró —, de nem jó helyen jár, mert ez a törvénykezéshez tartozik, menjen a járásbíróhoz. Szuha uram fejet csóvált és elment félnapi járóföldre a városi járásbíróhoz. —• Tekintetes uram, a Sáska Pista beverte a Péter fiam fejét, két léket vágván rajta. — Az meglehet, lelkem, de nem • bűnügy. jó helyen jár. Menjen a doktorhoz és az vegyen aztán a fiú fejéről „visi repertumot” .** Mert formája van ám a dolognak. Szuhai uramnak most már mindenekelőtt haza kellett mennie a fiáért, akinek tulajdonában vagyon a bevert fej s harmadnapra fejestől elmenni Bélyibe, ahol a járási doktor lakik. — No, tekintetes uram — állított be a doktorhoz —, egy kis munkát hoztam, kérem alássan. Pereskedem a Sáska Pistával, a törvényre adom, mert erősebb volt a fiamnál s két helyen sza- kíto.ta be a fejét, majd megmutatom én őkelmének, hogy a törvény még nálánál is erősebb. Tessék csak megcsinálni a mappát a bevert fpjéről. — Rossz helyen jár, barátom — felelte a doktor —, én megyei orvos vagyok, de ez a törvényszékhez tartozik. A megye pedig más dolog, mint a törvényszék. A megye az uraké, a törvényszék ellenben a királyé. Menjen a törvényszékhez. Szuhai uram ment a törvényszéket megkeresni, amelyik megint egy városban székel, az pedig egynapi járóföld innen. Ott fűt-fát kikérdezvén, végre mégis eljutott a törvényszéki elnök elé. — Az úr legyen az a törvényszék? — Én — mond az elnök mosolyogva. — Mit akar? 'látlelet <■— Bosszút. Beverték a fiam felét két helyen. Ott künn van a ayerek, kérem alásan, az ambitu- son.*** Behívjam? «— Fölösleges. Mert ha nem tudja, tanulja meg kend, hogy minden dolognak bizonyos formája van. »— Egy hete tanulom, kérem alásan.-- A bevert fejről visi repertumot kell fölvenni. *— Igenis, kérem alásan. Hová menjek? — Menjen kend haza, mert ha kereskedni akar, ahhoz az szükséges, hogy a törvényszéki orvos megnézze, s hogy a törvényszéki orvos megnézze, ahhoz meg az szükséges, hogy utasítást kapjon rá a törvénysezéktől. Meg is fogja kapni. Majd intézkedem. Értette kend? — Igenis értem, kérem alásan, hogyne érteném — mondá Szuhai Márton uram és több, mint egyheti szaladgálás után hazakerül, várván, mi fog vajon történni. Szavát állja-e a törvényszék? Nem kell hiába várnia. Két hét múlva, mire az orvosnak adott utasítás átmegy mindenféle iktató, kiadó és kézbesítő rét órákon, megjelenik a doktor a helyszínen s fölveszi a Péter fejéről a látleletet — de hasztalan, mert már akkorra a gyerek feje tökéletesen begyógyult. > Ilyen különböző apparátusaink vannak nekünk. Az egyik úgy dolgozik, hogy mire a bevert fej napirendre kerülne, akkorra már begyógyul. És mégis azt beszélik: hogy az egyik olyan, mint a másik. *** tornácon. NEMZETKÖZI SZEMLE Növekvő reményekkel kísérik figyelemmel a világ népei a nemzetközi élet porondján lezajló eseményeket, amelyeknek nemcsu- pán megfigyelői, hanem alkotói is, hiszen fokozódó békeharcukkal maguk is hozzájárulnak e remények növekvő fájának virágbaborulásá- hoz. Amikor az emberek tíz évvel ezelőtt a győzelem napján boldog táncra perdültek és ajkukon kivirult a legszebb szó, béke, — nemigen gondoltak arra, hogy egy évtizeddel később ugyanannak a rabló náci imperializmusnak feltámasztása ellen kell harcolniok, amely akkor. 1945 májusában, ösz- szezúzva feküdt lábaiknál. Ha 10 évvel ezelőtt a „béke’" szó boldog, nyugodt jövőt rejtett magában, ma ugyanez a szeretett szó harcot, helytállást, eltökéltséget, szilárd hitet jelent... A magyar nép nagy pártja vezetésével e szóval ajkán látott hozzá romországa újjáépítéséhez, — s ma is e szóval ajkán, keményen, bizalommal telve áll a vártán, hogy megvédje szép, szocialista jövőjét. Ez a bizalom tükröződik abban a lelkesedésben, amellyel a magyar nép fogadja és támogatja a Szovjetunió kormányának a vitás nemzetközi kérdések bélkés tárgyalások útján való megoldására, a német kérdés rendezésére, a leszerelésre, az atom- és hidrogénfegyverek eltiltására tett javaslatait. Tudja, hogy a világpolitikában az egyik oldalon Dulles és társaik állnak, akiknek az a véleményük — amint azt Alfred Grünther tábornok, a NATO amerikai főparancsnoka mondotta — hogy „Az északatlanti haditervek megvalósításához két dologra van szükség: a német felfegyverzésre és az atomfegyver alkalmazására,1’ — a másik oldalon •ott áll a hatalmas Szovjetunió vezette 900 milliós béketábor, amelynek elve — amint azt Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke mondotta — „a különböző társadalmi rendszerek egymás mellett élésének lenini elve. A szovjet kormány védelmezi ezt az elvet, hogy megszabadítsa az emberiséget a háború borzalmaitól és szenvedéseitől, biztosítsa a népek számára a békét és a nyugalmat.11 Ez elv jegyében éri el nap mint nap nagy sikereit a Szovjetunió külpolitikája, azokat az eredményeket, amelyeket a legutóbbi napokban is feljegyzett a történelem. A szovjet leszerelési javaslat, amelyet e héten terjesztett az ENSZ elé J. A. Malik, a Szovjetunió képviselője, újabb bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunió következetesen és fáradhatatlanul küzd a népek békéjének megteremtéséért. — Az osztrák államszerződés vasárnapi aláírásával rendeződik az egyik fontos, tíz esztendeje megoldatlan nemzetközi probléma, a szovjet leszerelési javaslat pedig kétségtelenül alkalmas arra, hegy enyhítse az egész nemzetközi feszültséget, megszilárdítsa az országok közötti kölcsönös bizalmat, véget vessen a „hidegháborúnak". E javaslat első része nyilatkozat elfogadását indítványozza az ENSZ közgyűlésének. A nyilatkozat nyolc pontba foglalja azokat az intézkedéseket, amelyek végrehajtása véget vetne a „hideg- háborús'’ állapotnak. A második rész olyan egyezmény tervezete, amelyet a nagyhatalmak a fegyverzet csökkentéséről és az atomfegyver eltiltásáról kötnének. A harmadik rész a leszerelésről szóló egyezmény nemzetközi ellenőrzésének megoldására tesz javaslatot. Már a javaslat lényegének ilyen rövidke felsorolásából is kitűnik, hogy a javaslatból ellenállhatatlanul sugárzik az emberiség sorsáért érzett felelősség tudata, s az a rendíthetetlen meggyőződés, hogy a háború veszedelmét el lehet hárítani, meg lehet szüntetni az államok közötti bizalmatlanságot. — Nyilvánvaló az is, hogy ez a javaslat nyugati visszhangja és az, hogy a elfogadható. Ezt a tényt támasztja alá a javaslatok minden észszerű nyugati visszhangja és az, hogy a nyugati hatalmak a néptömegek nyomására a jelek szerint komolyan kezdenek foglalkozni a javas- lc;kkai, Gr’'iíc,'unk csak Naitting angol külügyminiszterhelyettesre, aki újságírók előtt kijelentette, hogy „örömmel fogadta’1 a szovjet kormány új leszerelési javaslatait és „fontos és sok szempontból biztató fejleménynek“ nevezte azokat. Hasonló hangnemiben foglaltak állást az angol lapok is. A Times például hangoztatja, hogy a szovjet javaslat „sok jót tartalmaz és megfelelő alapul szolgálhat a további' tárgyalásokra’1. A News Ohoronicle pedig világosan megírja: „... az új szovjet terv a legnagyobb reményt nyújtja a megegyezésre, amióta csak tárgyalni kezdtek a leszerelésről Kelet és Nyugat között.” Sorolhatnánk őket tovább is, de már ez a néhány szemelvény is megmutatja, hogy azok, akikben van felelősségérzet, számolnak a világ népeinek hangulatával, számolnak azzal, hogy az ember-milliók bíznak a békében, hisznek az együttélés lehetőségében, annak ellenére, hogy Dullesnak és társainak kíméletlen gazdasági és politikai nyomással sikerült ratifikáltatniok a háborús párizsi egyezményeket és „legalizálni” a német militarizmus újjáélesztését. A ratifikálás megtörtént, de a militarizmus elleni harc mind élesebb, mind határozottabb formában tovább folyik. Az osztrák probléma magcldása fényesein példázza a nyugatnémetországi lakosság előtt, hogy van más út is, mint az Adenauer-hirdette fegyveres út. — Megmutatta, hogy nyitva áll a békés tárgyalások útja országuk egyesítése felé. E fokozódó harc mellett azonban azoknak a népeknek, amelyeket elsősorban veszélyeztet az újjáéledő német militarizmus,_ meg kell tenniök a szükséges intézkedéseket biztonságuk biztosítása érdekéiben. A varsói értekezlet e harcnak, s e gondos intézkedéseknek egyaránt fontos mérföldköve. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok népei nem mehetnek el szótlanul az olyan kijelentések mellett, mint amilyeneket Schuyler tábornok, a NATO vezérkari főnöke tett, hangoztatva, hogy „hadműveleti célunk a gyilkosságban és legfőbb gyilkoló szerszámunk az atomrobbantásban“ van. A nyugati hatalmak persze azt szerették volna, ha Nyugat-Németor- szág szomszédai és a német militarizmus által veszélyeztetett népek ölhetett kézzel várnák a náci támadást, ezért idegesíti őket mindaz, ami a varsói értekezleten történt. Azok az országok, amelyek a varsói értekezleten képviseltetik magukat nemcsupán saját biztonságuk biztosításáról gondoskodnak, hanem intézkedéseikkel, a német újrafelfegyvérzésből adódó következtetések levonásával a béke megvédésének olyan bástyáját építik fel, amely hatékony szerepet fog játszani a békéért folytatott további küzdelemben. A varsói értekezleten résztvevő országok különös hangsúllyal emelik ki, hogy az itt aláírásra kerülő barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés, nem zárt szerződés. Bulganyin elvtárs és vele szoros egyetértésben az értekezleten felszólaló más kormányképviselők hangsúlyozták, — hogy a moszkvai deklarációt aláíró nyolc állam szerződése olyan szerződés lesz, amelyhez valamennyi állam csatlakozhat, függetlenül társadalmi rendszerétől. A varsói konferenciát megelőző tárgyalásaik során ezek az országok arra a fontos következetetésre jutottak, hogy a barátsági, együttműködési és a kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése nem jelent lemondást az összeurópai kollektív biztonsági rendszer létrehozására irányuló további kísérlettekről, — ami előbbi állításunk világos alátámasztását jelenti. A varsói értekezlet — valamennyi nép ügye, mert a varsói értekezlet — a béke ügye. És magyar szempontból nézve: amint Hegedűs András elvtárs mondotta a varsói értekezleten, az itt aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés, valamint a közös parancsnokság tervének megvalósítása a magyar nép érdekeit is követlenül szolgálja. A magyar nép nem felejti. nem felejtheti el a fasiszta hordák mérhetetlen pusztítását országunk területén, s nem felejtette el hogy a német imperilizmus a történelemben mindenkor a magyar függetlenség, az önálló magyar államiság első számú legnagyobb és legveszélyesebb ellensége volt. A magyar nép ezért különös lelkesedéssel helyesli a varsói értekezlet határozatait,“ amelyekben a magyar függetlenség, a szocialista jövő, a békés élet biztosítását látja Olvasd, tanulmányozd PÁRTÉPlTÍS-t!
