Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)

1955-04-23 / 95. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1955 április 23. Az országgyűlés péntek í •• u lése A Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése során különösen nagy jelentőséget tulajdonít az olyan országokkal való jóviszony kiépítésének, ame­lyek nem vesznek részt agresszív tömörülésekben és politikájuk nem irányul a béketábor országai, köz­tük hazánk ellen. A kapitalista országokkal való árucsereforgalmunk az utóbbi idő­ben emelkedő irányzatot mutat. Kereskedelmi megállapodást kötöt­tünk több olyan országgal, ame­lyekkel hosszú évek óta num, vagy csak kismértékben volt árucsere­forgalmunk, így például Nagy- Britanniával, Brazíliával, Görögor­szággal és más országokkal. Általá­ban kedvezően alakulnak kereske­delmi kapcsolataink, többek között Argentínával, Ausztriával, Egyip­tommal, Törökországgal és Indoné­ziával A Nyugat-Németországgal való árucsereforgalom normalizálódott és kielégítően alakultak a két or­szág közötti kereskedelmi kapcsola­tok; Jelentős eredménnyel zárult több nemzetközi vásáron való részvéte­lünk! Számos országgal fizetési megálla­podást kötöttünk, illetve a régeb­bieket az új követelményeknek megfelelően módosítottuk. A tőkés országokkal függőben lévő pénzügyi problémák rendezése érdekében tárgyalásokat folytattunk több or­szággal. E tárgyalások eredménye­ként már eddig több megállapodást írtunk alá. Kulturális kapcsolataink a tőkés oi szágokkal ugyancsak fejlődtek. Számos ország lakosságának széles tömegei megismerhették a magyar kultúra értékeit. Az elmúlt év során számos kul­turális bizottság és több mint 160 újságíró látogatott el hazánkba a kapitalista országokból; Továbbra is azon leszünk, hogy fiataljaink, miközben a sportpályá­kon mérik össze erejüket más or­szágok fiaival és leányaival, erősít­sek hazánk jóviszonyát, a békés egymásmelleit élés gondolatát szerte a világon. A béketábor országainak a nem­zetközi feszültség enyhítését célzó kezdeményezései világszerte nagy visszhangot keltettek a népek kö­rében — mondotta a továbbiak so­rán a miniszter. — A vitás kérdé­sek tárgyalások útján való megol­dásának eszméje az elmúlt év fo­lyamán több kérdésben győzedel­meskedett. A Magyar Népköztársaság kor­mánya cselekvőn kivette részét a béketábornak a világ valamennyi békeszerető népe érdekeit szolgáló közös akcióból. Kormányunk nyi­latkozatban foglalt állást a Szov­jetunió által a berlini értekezleten előterjesztett, az európai kollektív biztonság rendszerének megterem­tését célzó javaslat mellett és tá­mogatta az európai kollektív biz­tonság kérdésének összeurópai ér­tekezleten való megtárgyalására vonatkozó szovjet kezdeményezést. A _ Magyar Népköztársaság kor­mánya úgy határozott, hogy kész résztvenni egy ilyen egyezmény­ben és a többi európai állammal együtt közösen lépéseket tenni en­nek az egyezménynek mielőbbi lét­rehozása érdekében. Ez a magyar kormány álláspontja jelenleg is. A Szovjetunió békepolitikájának újabb megnyilatkozása volt a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának a vi­lág népeihez és parlamentjeihez intézett legutóbbi felhívása. Nép- köztársaságunk Elnöki Tanácsa és az országgyűlés elnöksége nyilatko­zatban üdvözölte ezt a felhívást. Helyesnek tartanánk, ha az or­szággyűlés elnöksége és külügyi bizottsága a közeljövőben meg­hívná hazánkba a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa, a Csehszlovák Köz­társaság, a Román Népköztársaság, a Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saság, az Osztrák Köztársaság és az Olasz Köztársaság parlamenti küldöttségeit. (Nagy taps.) Ezután a miniszter arról beszélt, hogy (Ftattytatás az 1-ső oldalról.) oldalán, akik a német militanizrmis feltámasztása ellen küzdenek és minden eszközzel meg akarják vé­deni a békét. Nemzeti érdekeink, az európai béke megőrzésének érdekei azt kö­vetelik, hogy a szövetséges orszá­gokkal együtt felkészüljünk a bé­kénk és biztonságunk ellen irá­nyuló tervek megakadályozására. A magyar népe! nem féiemiiti meg a revansra vágyé hitleristák új fegyverkezése az amerikai imperializmus az elmúlt évtizedben a hitleri Németország nyomdokaiba lépett Világuralomra tör és e cél érdeké­ben tervszerűen arra törekszik, hogy újabb és újabb háborús tűz­fészket hozzon létre, új világhábo­rút készítsen elő. Az Egyesült Ál­lamok imperialista körei arra töre­kednek, hogy a Szovjetunió, a Kí­nai Népköztársaság és a népi de­mokratikus országok körül hadi- támaszpontokat létesítsenek. Agresszív tervek előkészítése érde­kében számos támadó katonai töm­böt hoztak létre; A miniszter ezután leszögezte! a magyar nép mély rokonszenvvel és együttérzéssel figyeli a nagy kínai nép harcát nemzeti területe, a Kínai Népköztársaság elidegeníthetetlen része, Tajvan és a Penghu-szigetek felszabadításáért, a Távolkelet bé­kéjének megőrzéséért; A magyar nép — mely szolidá­ris mindazokkal a népekkel, ame­lyek szabadságukért és független­ségükért küzdenek — üdvözli a bandungi értekezletet és azt re­méli, hogy értékes módon járul majd hozzá az ázsiai és afrikai or­szágok közötti barátság és együtt­működés előmozdításához, a béke megőrzéséhez Ázsiában és Afriká­ban, valamint az egész világon. (Lelkes taps.) Nagy szeretettel és gondoskodás­sal fejleszti hadseregét, hogy mind hasonlóbbá váljék nagy felszaba­dítójához, dicső példaképéhez és fegyverbarátjához, a hős szovjet hadsereghez. (Lelkes, nagy taps). Néphadseregünk harcosait az igaz magyar hazafiság érzése hatja át. Honvédeink a magyar nép évszá­zados szabadságharcokban kialakult katonai erényeinek méltó örökösei. A magyar kormány népe iránti kötelességének tartja, hogy a fe­nyegető új agresszióval szemben fo­kozza néph ad seregünk h arc készség ét és ütőképességét, erősítse az ország védelmi képességét, hogy hazánk szent határait minden agresszióval szemben meg tudjuk védeni. A Magyar Népköztársaság kor­mánya, amely aláírta a moszkvai értekezlet deklarációját és a ma­gyar nép érdekében vállalta, az abból fakadó kötelezettségeket. — mindent megtett és megtesz, hon« a maga részéről minél hatékonyad­ban járuljon hozzá az európai né­pek békéjének és biztonságának megőrzéséhez. Készen áll arra, hogy aláírja a moszkvai értekezleten résztvett nyolc ország barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződését és a közös katonai parancsnokság felállításá­ra vonatkozó megállapodást, (taps). A hazát forrón szerető magyar dolgozók számtalan gyűlésen, le­vélben és határozatban juttatták kifejezésre, hogy helyeslik a kor­mány ezirányu politikáját, mert tu­datában vannak annak, hogy az megfelel mind a magyar nép, mind valamennyi békeszerető nép érde­keinek; Népünk elszánt akarata, hogv pártunk iránymutatása alapján le­számol minden jobboldali elhajlás­sal, a sovinizmus és nacionalizmus minden megnyilvánulásával, leküz- di a fennálló nehézségeket, min­den erejével továbbfejleszti a szo­cialista ipart, elsősorban annak bá­zisát, a nehézipart. Ez szilárd ala­pot teremt a mezőgazdaság szocia­lista átalakításához, a dolgozók anyagi, kulturális és szociális szük­ségletei fokozott kielégítéséhez.; Csakis ezen az úton haladva szi­lárdíthatjuk meg nemzeti egysé­günket, biztosíthatjuk gazdasági fejlődésünket, növelhetjük hazánk védelmi képességét. Biztosíthatom az országgyűlést.bogy a magyar külügyi szolgálat — pár­tunk és kormányunk útmutatásá­hoz híven — mindent elkövet, hogy nemzetközi síkon méltóan képvisel­je hazánk érdekeit. Minden erejét latbaveti a népek közötti barát­ság és együttműködés elmélyítése, a nemzetközi feszültség enyhítése, a tartós béke biztosítása érdeké- bán. (Hosszantartó, lelkes, nagy taps.) Ünnepi ülés a% Operaházban V. I. Lenin születésének 8S. évfordulója alkalmából Vlagyimir lljics Lenin, a szovjet állam megterem­tője, a világ népeinek nagy tanítója születésének 85. évfordulója alkalmából a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Magyar-Szovjet Társaság csü­törtökön este ünnepi ülést rendezett az Állami Opera­házban. Az Operaház színpadát erre az alkalomra gyönyörűen feldíszítették. Hatalmas sarlós, kalapá­csos vörös lobogó előtt helyezték el V. I. Lenin dom­borművű képmását, amelyet a vörös és nemzetiszínű zászlók s virágok öveztek. „Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog’1 hirdette a felirat. Az ünnepi ülés elnökségében foglaltak helyet a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Dobi István, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas Ist­ván, Kovács István, Mekís József, Rákosi ,Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Matolcsi János, Vég Béla s a Magyar Dolgozók Pártja Központi Veze­tőségének, s a Minisztertanácsnak több tagja, a tö­megszervezetek vezetői, a munkásmozgalom régi har­cosat, a tudomány, irodalom, művészet, a termelés kiváló dolgozói. Jelen volt az ünnepségen J. V. Andropov, a Szov­jetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe, s a naayhövetség több tagja. Ott voltak az ünnepségen a Kínai Népköztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Román Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Bolgár Népköztársaság, az Albán Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövetsé­geinek vezetői és több tagja, valamint a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság követségének képviselőjei A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára nyitotta meg az ünnepi ülésti Rákosi Mátyás elvtárs megnyitó beszéde A magyar nép egységesen követeli az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyverek feltétel nélküli eltiltását és támogatja a Szovjetuniónak a leszerelésre vonatkozó javaslatait. Ugyanakkor üdvözli az ENSZ ál­tal ez év augusztusára Genfbe összehívott értekezletet — melyen a Magyar Népköztársaság is részi- vész ■— és amely arra hivatott, hogy előrevigye az atomenergia békés céloka való felhasználásának ügyét. Tisztelt országgyűlés! Az impe­rialisták háborús terveiben rendkí­vül fontos szerepet játszik a né­met militarizmus feltámasztása. Nyugat-Németország felfegyverzése az európai népek, különösen a Szovjetunió és a népi demokra­tikus országok biztonságát fenye­geti, A párizsi szerződések értelmében Nyugat-Németország mindjárt az első időben több mint félmilliós hadsereggel fog rendelkezni. Ezek a szerződések megadják a lehető' séget arra is, hogy a nyugatnémet hadsereget atomfegyverekkel lás sák el. A felállításra kerülő nyu gatnémet hadsereg a már meglévő nyugatnémet fegyveres erőkkel és más katonai jellegű szervezetek tagjaival együtt közel kétmillió főt számláló hadsereg lesz, amelyet e hitleri vezérkar tábornokai irányí­tanak. Ismeretes, hogy ugyanakkor a német militaristák — az Egye­sült Államok támogatásával — to­vábbi hadosztályokat szándékoz nak felállítani. Mindez komoly ve. szélyt jelent Európa békéjére és biztonságára. ! Tisztéit országgyűlés! A magyar nép. a Magyai- Népköztársaság kormánya mem hagyhatja figyel man kívül azt a veszélyt, amelyet a párizsi egyezmények megvalósí­tása jelent. Ezért vett részt a ma­gyar kormány delegációja a mosz­kvai értekezleten, anfelyen megvi­tatták a párizsi egyezmények nyo­mán Európában kialakult helyzetet, A résztvevő államok megegyeztek abban, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása, a német militarizmus feltámasztása szükségessé teszi erőfeszítéseik egyesítését biztonsá­guk megszilárdítása érdekében. Az értekezlet deklarációja kimondja, hogy a párizsi egyezmények rati- filcálása esetén a részvevő- álla­mok együttes intézkedéseket tesz­nek fegyveres erőik és ezek pa­rancsnokságának megszervezése te­rén és más olyan intézkedéseket foganatosítanak, amelyek hozzá­járulnak védelmi képességük fo­kozásához, hogy ezzel megvédjék népeik békés alkotó munkáját, biz­tosítsák határaik, területük sért­hetetlenségét és védelmet az eset­leges agresszióval szemben. (Élénk taps.) i A párizsi egyezmények ratifiká­lása befejezett tény. A német mi ütarizmus feltámasztása, a felfegy- verzefct, revansra éhes Nyugat-Né­metország bevonása a támadó nyu­gati tömbbe nem terv többé, ha­nem történelmi valóság. Ezzel új helyzet állt elő Európában. Üj európai háború veszélye fenyeget A feltámadó német miütarizmus valamennyi népi demokratikus or szágot, köztük hazánkat is fenye­geti. A Magyar Népköztársaság­nak ebben a helyzetiben az a fel­adata, hogy — a moszíkvai értekez­let célkitűzéseinek megfelelően — fokozottan ápolja és fejlessze po­litikai, gazdasági, kulturális és ka­tonai kapcsolatait a béketábor or­szágaival. A magyar nép egysége­sen és elszántan áll azoknak az Kedves elvtársak! összegyűltünk, hogy megemlé­kezzünk korszakunk legnagyobb forradalmi lángelméjének, Vlagyi­mir lljics Leninnek 85. születésnap­járól. Együtt ünnepelünk a 900 mil­liós, szocializmust építő táborral, a felszabadító Szovjetunió népeivel, a 600 millió Kína dolgozóival, a szo­cializmust építő népi demokráciák­kal és mindazokkal, akik az öt világrész valamennyi országában Lenin történelmet formáló, felsza­badító eszméit követve küzdenek jobb jövőjükért, békéjükért, szabad, szocialista fejlődésükért. Immár több mint 50 éve, hogy Lenin, Marx és Engels tanai­nak legzseniálisabb továbbfej­lesztője megalkotta az újtípusú proletárpáriot, győzelemre vit­te Oroszországban a szocialista forradalmat és ezzel új korsza­kot nyitott meg az emberiség történetében. Lenin — Marx-Engels tanítá­saira támaszkodva — felfedte az imperializmus fejlődéstörvényeit, belső ellentmondásait; rámutatott arra, hogy az imperializmus a tő­kés fejlődés legfejlettebb, de egy­ben elhaló, rothadó szakasza és a proletárforradalomnak előestéje és kezdete is. Zseniális éleslátásával és következetességgel kidolgozta a munkásosztályra, mint a legkövet­kezetesebb forradalmi osztályra, az új helyzetben adódó elméleti és gyakorlati feladatokat. Rámutatott arra, hogy az új forradalmi helyzet újtípusú, forradalmi pártot követel meg, mert a régi, békés viszonyok között felnőtt munkáspártok ilyen feladatokkal nem tudnak megbir­kózni. Szívós, céltudatos, szenvedé­lyes harcban létre is hozta az első ilyen pártot, a bolsevikok, az orosz- országi kommunisták pártját, mely mind a mai napig mintaképül szol­gál szerte a világon a szocializmus építéséért, az imperialisták meg­döntéséért harcoló munkáspártok­nak. Lenin munkálta ki ez újtípusú proletárpárt számára és minden forradalmi munkáspárt számára a stratégia és taktika elveit, melyek segítségével 1917-ben Oroszország­ban győzelemre juttatta a forrada­lom nagy ügyét, létrehozta az első szocialista szovjet államot, melyet a munkásosztály — élén kommunista pártjával, szoros szövetségben a dolgozó parasztsággal — az impe­rialisták minden támadásával szemben megvédett és megszilár­dított. Lenin dolgozta ki a szocia­lizmus építésének alapelveit, me­lyekre támaszkodva ma már 900 millió ember építi Európában és Ázsiában szabad, jobb jövőjét. Lenin ízig-vérig forradalmár volt, aki szenvedélyesen küz­dött a dolgozók, az elnyomot­tak igazáért és felszabadítá­sáért, aki nem ismert megal­kuvást a harcban, amely a szocializmus nagy ügyéért folyt, és kíméletlenül küzdött az opportunizmus, a megalku­vás minden megnyilvánulása ellen. Lenin mély hazafiságát, a szovjet népek szeretetét elválaszthatatla­nul és szervesen összekapcsolta a proletár nemzetköziség nagy esz­méjével, s forradalmi szervező, ne­velő, irányító munkájában szakadat­lanul kihangsúlyozta a munkás in­ternacionalizmust, a szocialista for­radalomnak ez éltető elemét. Lenin már az első világháború előtt felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire hasonlatosak a cári Oroszország s a feudális nagybirto­kosok, tőkések Magyarországának társadalmi viszonyai. A Nagy Októ' béri Szocialista Forradalom győ' z.elme után örömmel látta, hogy a magyar hadifoglyok sok tízezres tö­megei vállvetve harcoltak a vörös hadseregben a közös ellenség, az imperialista intervenciósok ellen. Lenin lelkesen üdvözölte a ma­gyar Tanácsköztársaságot és sza­kadatlanul harcra és kitaitásra buzdította a magyar kommunistá­kat, a munkásokat, a parasztokat. Amikor az imperialisták túlereje elnyomta a fiatal magyar Tanács- öztársaságot, Lenin nem szűnt meg hangoz­tatni, hogy ez az elnyomás csak ideiglenes,hogy a magyar dolgozók feltétlenül visszanye­rik elvesztett szabadságukat. Mi, magyar kommunisták is Le­nin halhatatlan tanításait, a felsza­badító Szovjetunió dicső kommu­nista pártjának tapasztalatait a mi sajátos magyar viszonyainkra al­kalmazva visszük győzelemre a szocializmus nagy ügyét hazánk­ban. Minden sikerünket a lenini eszmék alapján, a hatalmas Szovjetunió segítségével ér­tük cl. Most, amikor összegyűltünk, hogy nagy tanítónk halhatatlan, korsza­kot formáló működéséről, harcos életéről, évszászadokra előrevilágító eszméiről szóljunk, egyben az egész felszabadult magyar nép soha el nem múló háláját, szeretetét tolmá­csoljuk, mellyel örökre szívébe véste a nagy Lenin emlékét. (Nagy taps.) S tudjuk, hogy most velünk érez, velünk ünnepel, velünk emlé■> kezik meg szerte a világon a szó■» cializmus minden harcosa, a béke minden hű katonája, az egész hah ladó emberiség. Ünnepi ülésünket megnyitom és felkérem Hegedűs András elvtár­sat, hogy tartsa meg beszédét; (Hosszantartó, nagy taps.) Rákosi Mátyás elvtárs nagy taps­sal fogadott szavai után Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke tartott ünnepi beszédet; Hegedűs András elvtárs beszédét gyakran szakította félbe az ünnepi ülés részvevőinek lelkes tapsa, amellyel a felszabadító Szovjet­uniót, a Szovjetunió Kommunista Pártját és a Magyar Dolgozók Párt­ját éltették. Az ünnepi ülés első része az In- lernacionálé hangjaival ért véget. Az ünnepség második részében mű­vészi műsor következett. (MTI) Magyar munkáskiildöttség utazott az európai dolgozók és szakszerrezetek lipcsei konferenc ójára kapcsolatok osztályának munka­társa. A konferencia, mint ismeretes, francia üzemek dolgozóinak kezde­ményezésére ül össze. Célja azok­nak a közvetlen feladatoknak a tárgyalása, amelyek Nyugat-Né­metország új raf elf egy vérzésé, a német miütarizmus feltámasztása elleni küzdelemben Európa mun­kásságára hárulnak. (MTIJ Április 20-án és 21-én két cso­portban elutazott Lipcsébe az euró­pai dolgozók és szakszervezeték konferenciájára a magyar munkás­küldöttség. A küldöttség tagjai: Krinias Károly az ÉDOSZ titkára, Solti András a Lenin Kohászati Müvek ÜB. elnöke, Balogh Lajos a MÁVAG vasöntője, Huber Lajos famunkás, Bocskor Gáborné a Ha­zai Fésüsfonő ÜB. elnöke és Ge- réb Sándorné a SzOT nemzetközi

Next

/
Thumbnails
Contents