Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)
1955-04-23 / 95. szám
Sto/ttokmemid A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁB ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam. 95. szám Ara 50 fillér 1955. április 23. szombat------------------------ —-------—---------------------MA I SZAMUNK TAKT ALMA BOL; Üj erőmű a Itezamenti Vegyiművekben, (3. o.) Kösz öntjük néphadseregünk tartalékos tisztjeit. <3. a.) Kuncsorbán láttak, hallottuk. (3. o.) Rádióműsor, sporthírek. <4, o.) cd koz&L (alulilómáng qjß adózását bízták rá V. NAGY FERENC egy héttel ezelőtt, BARANYI JÖZSEF pedig egy hónapja lépett be a tiszaiüredi Hámán Kató Termelőszövetkezetbe. BAKAXYI JÖZSEF juhász volt, érti a mesterségét és a termelőszövetkezetben a közös juhállomány gondozását bízták reá. 1\ NAGY FERENC azelőtt három hold földön gazdálkodott. A termelőszövetkezetben a növénytermelési brigádba kérte magát, ahol szükség van gyakorlott, tapasztalt dolgozó parasztra. Képünkön P. NAGY FERENC és BARANYI JÖZSEF örömmel nézegetik a nemrég született kisbárányt. A termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok munkáját segítik a traktorosok Klsujaaálláaon jól bevált adrótoesérléaűnégyaeteakuUoricavetögép Az elmúlt héten Szolnokon 5 megye legkiválóbb kukoricatermesztői tanácskozást tartottak & megvitatták, milyen lehetőséged vannak a termésátlagok növelésének, A jelenlevő mezőgazdasági szakemberek az egyéb agrotechnikai eljárások mellett különösen nagy jelentőséget tulajdonítottak a négyzetes vetésnek. és művelésnek. Az elmúlt években azonban az volt a baj, hogy ez a munkafolyamat nem volt gépesítve. Az idén más a helyzet. Gépállomásainkon most először kísérleteznek az úgynevezett drótvezér- lésű kukorica-vetőgépekkel, A kisújszállási gépállomás traktorosai alaposan, felkészültek a négyzetes vetésre. A n2gy munka megkezdése előtt töviről-hegyire megismerkedtek az új szerkezettel, hogy ne legyen zökkenő. A mull hét elején a Táncsics Termelőszövetkezet területén próbavetést végeztek. A drótvezériésú gépekkel 5 holdon szórták el a kuk őri ■ camagot. A szakemberek véleménye szerint az új konstrukció bevált s hozzá lehet kezdeni a kapacitás teljes kihasználásához, A Táncsics, a Dózsa, a Pe'.őfi é az Ady TSZ tagjai előkészítették a magágyat és a gépállomás traktorosai tegnap munkához láttak Szorgalmukkal és . igyekezetükké’ azon vannak, hogy. mielőbb befejezzék a nagy munkát, s nagv területeken biztosítsák a négyzetes művelést. Ha. törekvésül? sikerrel jár, a város közös gazdaságai tötbszáz mázsa kukoricával többet takarítanak be az idén, mint az elmu-it évben. A traktorosok a gazdálkodás minden ágazatában segítkeznek Imre Miklós DISZ-tag és Kovács Ferenc az őszi kalászosok ápolását végezte, illetve a trágyát hordta •, gépekkel. A néhány napos esőzés miatt több traktoros gépével állni kényszerült. De csak a gép állt. mert a traktorosok a Sállá,i TSZ- ben is kézierővel segítettek. A jászkiséri traktorosok 1400 normálholdnyl fa’ajmunkát végeznek az egyén'leg dolgozó parasztoknak A Jászkisérl Gépállomás traktorosai nemcsak Jászkisér, hanem Jász- aUószentgyörgy, Jászladány és Ti- szasüly dolgozó parasztjait is segítik. A koratavasziak vetésének megkezdése idején 12 vetőgépet bocsátottak a gazdálkodók rendelkezésére. A kölcsön-vetőgépekkel közel 600 holdon vetették el a tavaszi 'lázát, árpát és a zabot. A gépállomás traktorosai most tavasszal 1400 normálholdnyi talajmunkát végeznek az egyénileg dolgozó parasztoknak, akik igénylik ezt segítséget és gépi munkára szerződtek. Allattenyeaatéai Nap Kenderesen Április 24-én, vasárnap tenyész- áHatbeinutatőt és kiállítást rendeznek a kenderest termelőszövetkezetek és az egyenileg dolgozó parasztok. A II. Békekölcsön VI. sorsolásának hírei A »or»olá«í bizottiig negyei tagjai A pénzügyminiszter kinevezte a Szolnokon április 26-áa kezdődő II. Békekölcsön VI. sorsolásának sorsolási bizottságát, amely a húzások rendjét és törvényességét van hívatva ellenőrizni. A 19 tagú bizottság tagjai — mint mindig, most is — a termelésben, a szellemi munkában, az állam iránti kötelességteljesitésben kitűnt munkások, dolaozó parasztok, értelmiségiek és alkalmazottak soraiból kerülnek ki. A bizottságban helyetfog’aló megyei dolgozóik a következők: SZ1KSZAI LAJOS, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár sztahanovista esztergályosa. VÉGVARI MÄTYÄS, a Szolnoki MÁV Járműjavító Vállalat munka- érdemrendes sztahanovista kovácsa. CS. SEBESTYÉN PÁL, a szolnoki MÁV állomás „Kiváló vasutas'* jelvénnyel kitüntetett dolgozója. JUHÁSZ JULIA, a martfűi Tisza Cipőgyár tűzőnője, a „Könnyűipar Kiváló Dolgozója’*. BALÄZS FERENC, az Építésügyi Minisztérium Szolnok megyei Építőipari Vállalatának sztahanovista •kőművese. RÁCZ ISTVÁNNÉ, a turkevei Táncsics TSZ Munkaérdeméremmel kitüntetett tagja. STEINER KÁROLYNÉ, a Szolnoki Állami Aruház előadója, „Élenjáró Kereskedelmi Dolgozó". VAD IMRE, a Turkevei Gépállomás Kossuth-díjas traktoros brigád vezetője. CSAJBÖK JÖZSEF, a szolnoki Szabadság TSZ tagja, városi tanácstag. TENYERI JÁNONÉ, a szolnoki Patyolat Vállalat Munkaérdem- rendelel kitüntetett dolgozója. „A szocializmus építésének feltételeit ma is csak úgy tudjuk biztosítani, ka cselekvőén kivesszük részünket a béke és a háború erői kozott világméretekben folyó nagy mérkőzésből” Az országgyűlés pénteki ülése Az országgyűlés pénteken délelőtt tíz órakor folytatta munkáját. Résztvettek az ülésen a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Dobi István, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Matolcsi János, Vég Béla s a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagjai. Az ülést Rónai Sándor nyitotta meg. majd Boldóczki János külügyminiszter tartott beszámolót a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról. Boldóczki János külü lyminiszter beszéde Tisztelt országgyűlés! A magyar népi demokrácia fennállásának tizedik évfordulója, a nemzetközi helyzet alakulása kívánatossá teszi, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya az országgyűlés jelen időszaka alkalmából számot adjon a magyar külpolitika elért eredményeiről és célkitűzéseiről — kezdte beszédét, majd többek között így folytatta: A Magyar Dolgozók Pártja III. Kongresszusának határozatai a következőkben jelölik meg külpolitikai vonalvezetésünket: „A szocializmus építésének feltételeit ma is csak úgy tudjuk biztosítani, ha cselekvőén kivesszük részünket a béke és a háború erői között világméretekben folyó nagy mérkőzésből. ha a béketábor soraiban, a felszabadító Szovjetunió oldalán, mint független ország, saját aktív külpolitikával járulunk hozzá a béke megszilárdításához, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a népek közötti együttműködés minél, szélesebb körű megvalósításához.” Ezek a megállapítások képezik kormányunk külpolitikájának alapelvét. A Szovjetunió teljes szabadságot nyújtott népünknek ahhoz, hogy olyan társadalmi rendszert létesítsen, amelyet népünk legmegfelelőbbnek tart a maga számára. Elsősorban a Szovjetunió testvéri támogatásának köszönhetjük, hogy évszázados elmaradottságunkat felszámolhattuk, hogy hazánk agrárországból ipari országgá vált és rátérhettünk a szocializmus építésének útjára. A magyar nép és a szovjet nép között a szoros baráti és szövetsé- gesi viszonynak és a minden térre kiterjedő együttműködésnek szikla- szilárd alapja az 1940-ban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés. Minden magyar hazafi büszke arra, hogy a béke és a haladás táborában a Szovjetunió oldalán áüunk Ez a politika megfelel nemzetünk legdicsőbb — 1848-as és 1919- es hagyományainak, amelyek azt példázzák, hogy hazánk akkor volt erős, megbecsült, független, amikor sorsát a nemzetközi haladással kötötte egybe. Ez a legigazibb es legsajátosabb magyar külpolitika amely a haza érdekeit és a haladé» nemzetközi érdekeit szervesen és elvá’ oszthatatlanul egybekapcsolja A Szovjetunióval fennálló restvé rí együttműködésünk mellett egyre jobban erősítjük a barátság e« a testvériség szálait a hatszáz milliós Kínai Népköz társasággal; a szomszédos csehszlovák és roman népi demokráciákkal, valamennyi népi demokratikus országgal. Csak az elmúlt év során számos egy zményt és m -gállapodást kötöttünk az európai népi demo kratikus országokkal, követségeinket valamennyi népi demokratikus országban nagykövetségi rangra emeltük és nagykövetet cseréltünk a Vietnami Demokratikus Köztársasággal is. A szocialista tábor népei egységének, a proletárinternacionalizmus magasztos elvének megnyilatkozása, hogy ezek az országok nagy szocialista létesítményeik építésében nagyarányú segítséget nyújtanak egymásnak. A szovjet tudomány és technika segítsége tette lehetővé a Sztálin Vasműnek, nehéziparunk legmodernebb kohászati bázisának felépítését. Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói az inotai é» a berentei erőmű építésében vettek részt. Magyar és csehszlovák munkások közös alkotása az uj komáromi Duna-híd. Az alumíniumipari együttműködés hozzájárult Magyarország és Csehszlovákia e fontos iparágának gyorsütemű fejlődéséhez. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság közötti vegyiipari együttműködés mindkét ország gazdasági fejlődését szolgálja. Népeink barátságának a kialakult őszinte jószomszédi viszonynak tanujele többek között az is. hogy kölcsönös intézkedések eredményeként állampolgáraink közül mind többen és többen tesznek látogatást egymás országában. — Az egységes, békeszerető és demokratikus Németországért állhatatosan küzdő Német Demokratikus Köztársasággal fennálló szoros együttműködésünk és egyre mélyülő barátságunk bizonyítja, hogy meg' lehet és mag kel! teremteni a békés együttműködést a német néppel. —1 A szocialista tálbor országai közötti gazdasági együttműködés növekedése és megszilárdulása, a szocialista nemzetközi munkamegosztás megvalósítását segíti elő. Ez' valamennyi ország erőforrásainak leghatásosabb és legmegfelelőbb felhasználását biztosítja és ezzel meggyorsítja a gazdasági fejlődést. A kulturális kapcsolatok, a tudományos és a művészeti eredmények kölcsönös megismertetése és a kulturális együttműködés egyre jelentősebb helyet foglal el a demokratikus tábor országainál? egy násközötti viszonyában. Együttműködéseink a béketábo<rszágaival igazolja Lenin és Sztá- in tanítását, hogy a szocializmus megkönnyíti és rendkívüli mérték- ien meggyorsítja a nemzetek kö- űedését egymáshoz. Kormányunk arra törekszik nogy m'n-'en arszág^al normális liapcsala^iat, baráti óv s.oryt áakítsunk ki. Erre aoná’ is in óbb megvan a lehetőség, mer mint ahogy Heg düs András elv társ, a Minisztertanács elnök hangsúlyoz a: — a Magyar Nép köztársaságnak egyetlen szomszéd- országgal szemben sincs olyan igénye és követelése, ami akadályoz hatná, zavarhatná a népeink közötti jóviszony további elmélyülését. Annak érdekében, hogy valamennyi szomszédos országgal mind szorosabb és gyümölcsözőbb kapcsolat jöjjön létre, fontos feladatunknak tekintjük, hogy a szomszédos Jugoszláviával és Ausztriával tovább normalizáljük és fejlesszük jószomszédi viszonyunkat Az utóbbi időben jelentősen megjavult viszonyunk déli szomszédunkkal, Jugoszláviával. Gazdasági-, kulturális- és sportkapcsolataink helyreállottak. Megállapodást kötöttünk a határincidensek megelőzésére és kivizsgálására, árucsere-forgalmi, tiszaihajózási, vasúti, tengerhajózási és más megállapodások jöttek létre a két ország között. Mindez azt mutatja, hogy országaink kapcsolatainak fejlődése eredményesen halad, őszintén kívánjuk és a magunk részéről arra törekszünk, hogy a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság közötti egészéges löszömszMi viszony tovább fc’ődjék. Ausztriával való jószomszédi viszonyunk megteremtése és elmélyí ése érd.kében ugyancsak számos kezdeményezés és ennek alapján több konkrét eredmény született. Gazdasági kapcsolataink megerősödtek, kulturális és sportkapcsolataink kiszélesedtek, árucsereforgalmi, Duna-hajózási megállapodásaink végrehajtása sikeresen fo- 'yik. Közös erőfeszítéseink eredményeként már eddig -több vitás kérdést sikerült megoldanunk. A magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya örömmel üdvözli az elmúlt héten Moszkvában a Szovjetunió és Ausztria kormánya között létrejött megállapodást. Ennek a megállapodásnak a megvalósulása hathatósan elő fogja mozdítani a Magyarország és Ausztria közötti jóvdszony további fejlődését. A Magyar Népköztársaság külpolitikájára jellemző az a törekvés, hegy valamennyi országgal, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre, békés viszonyban éljen, a népek egyenjogúságának, szuve- ■énitásának, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, valamint egymás érdekei kölcsönös tiszteletben irtásának alapján. Jelenleg Itaraiincnénv országgal állunk diplomáciai kapcsolatban, ezek kétharmada kapitalista ország, Népköztársaságunk jelenlegi világ majdnem valamennyi országával kereskedelmi kapcsolatban áll. A Magyar- Népköztársaság kormányának az a törekvése, hogy kapcsolataink az Egyesült Államokkal is megfeleljenek az országok közötti normális viszonynak. Ez a törekvésünk mindezideig komoly akadályokba ütközött. Köztudomású, hogy az Egyesült Államok vezető körei számos alkalommal gátolni igyekeztek a népi hatalom megszilárdulását hazánkban meghiúsítják az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvételünket és a gazdasági diszkrimináció politikájút folytatják ellenünk. A sajtóban, a rádióban és a legkülönbözőbb módokon rágalomhadjáratot folytatnak a magyar népi demokrácia ellen. Erősen befolyásolja Angiiéval való viszonyunkat a2 a körülmény, hogy ez az ország az Egyesült Allan vckkal együtt vezető szerepet ’átszik a támadó jellegű nyugateurópai Unió megteremtésében, a német miliitarizmus feltámasztásában. Ezzel Anglia, az egykori Hitler-ellenes koalíció egyik tagja, a bennünket is fenyegető német militarizmus támogatójává cs szövetségesévé vált. Kedvezőtlen kihatással van Franciaországgal ionnál ló kapcsolatainkra az a tény, hogy a Hitler-ellenes koalíciónak ez a másik tagja is ratifikálta a párizsi egyezményeket. A 'ondoni és a párizsi rádió nap-nap után rágalmazza hazánkat, népünk -zorgalmas és verejtékes munkával ■"'őrt eredményeit,.ugyanakkor nem - vozi dicsérni a német militariz- must, amely alig egy évtizede az mgol és a francia népnek is oly szörnyű szenvedéseket okozott. (Folytatás a 2-ik oldalon.)
