Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)
1955-04-20 / 92. szám
2 SZOLNOK MEGY EJ NÉPLAP 1955 április 20. Az országgyűlés keddi ülése Olt Károly elvtárs beszámolója (Folytatás az 1. oldalról.) a terv mennyiségi, hanem minőségi mutatóinak teljesítése alapján kell megítélni. Csak az az igazgató, műszaki vezető teljesíti a rábízott feladatot, aki nemcsak többet, de jobbat éá olcsóbban is termel. Az igazgatók azonban még nem élnek eléggé jogaikkal és könnyen elfelejtkeznek a felelősségről. Számtalan példa mutatja, hogy a munkások is jobban szeretik az erélyes, céltudatos vezetést, amely elismeri a jó munkát, de fellép a lazaság, a fegyelmezetlenség, a csalások ellen. Tervünk végrehajtásának fontos előfeltétele: a takarékosság A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének márciusi határozata 1955. évi tervünk végrehajtásának egyik legfontosabb feltételeként jelölte meg az anyagi és pénzügyi eszközökkel való legszigorúbb takarékosságot. Népgazdasági tervünk ennek megfelelően előírja, hogy az év során általában 2—3 százalékos anyagmegtakaritást kell elérni. A takarékosság megvalósításának egyik fontos követelménye, hogy sokkal jobban biztosítsuk az egész nép tulajdonának, a társadalmi tulajdonnak a védelmét. Népünk vagyonának, javainak védelme azt követeli meg, hogy az igazságszolgáltatás is sokkal keményebben és következetesebben sújtson le azokra, akik a köztulajdont megkárosítják. Takarékosság munkával és anyaggal, a 'termelés, a forgalom, az államigazgatás, népi demokráciánk valamennyi területén — ez az 1955. évi állami költségvetés sikeres végrehajtásának egyik legdöntőbb feltétele. Befejezésül a következőket ■ mondotta Olt elvtárs: a Minisztertanács nevében benyújtott költségvetés a Magyar Dolgozók Pártja III. Kongresszusának, s a párt központi Vezetőségének alapvető határozatain alapszik, ezek célkitűzéseit valósítja meg. A párt Központi Vezetősége márciusi határozata harci piogiam, amely arra kötelezi a gazdasági vezetőket, a minisztériumokat, hogy a népgazdaság minden területén az elkövetkezendő időkben szakadatlanul, dekádról dekádra, hónapról hónapra teljesítsék a népgazdasági terv minden előírását. A népgazdasági terv és a költségvetés azokra a sikerekre épül, amelyeket dolgozó népünk az elmúlt évtized alatt, a Szovjetunió baráti támogatása és segítsége mel lett, dicső pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével eddig elért. A népgazdasági terv, a költség- vetés, reális terv. Sikeres végrehajtásához sokmillió dolgozó, munká sok, parasztok, értelmiségiek közös munkájára van szükség. (MTI) Acs elvtárs felszólalása Olt Károly beszéde után Antos István, az országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottságának elnöke, a költségvetés előadója szólalt fel. Szünet után elsőnek Ács Lajos, az MDP Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. — A Szovjetunió segítsége dolgozó népünk legbiztosabb támasza volt és marad a szocializmus építéséért vívott harcában, s fontos tényezője annak, hogy ma már megbonthatatlanná vált a népünket felszabadító, szocialista építésünket segítő Szovjetunió népeinek és a magyar népnek testvéri szövetsége, örök barátsága — mondotta bevezetőül. Majd hangsúlyozta, hogy a szocializmusért vívott harcban népünk, munkásosztályunk győzelmeinek, sikereinek alapja pártunk helyes politikája volt és marad. — Pártunk a szocializmusért vívott harcában a munkásosztályt, a dolgozó népet állandóan mozgósítja fó irányvonalának: az ország szocialista iparosításának, a mező- gazdaság szocialista átszervezésének, a dolgozók anyagi, kulturális jóléte szakadatlan növelésének megvalósítására. A dolgozó nép, mindenekelőtt a munkásosztály á!- dozatos, hősi küzdelmével 1938-hoz képest háromszorosára növelte az nehéz ipar termelését; a nehézipar 1954-ben csaknem ötször annyit termelt, mint 1938-ben. Tíz év alatt alapvetően megváltozott iparunk szerkezete. A szocialista iparosításban elért eddigi sikerek eredményeként a nehézipar aránya az egész iparban az 1938. évi 38 egész 3 tized százalékró. 1954-re 52 egész 6 tized százalékra emelkedett. Az ipar fokozódó jelentőségét bizonyítja a nemzeti jövedelemből való részesedésének növekedése is. 1949-ben az ipar a nemzeti jövedelem 55 egész 59 század százalékát, 1954-ben már csaknem 70 százalékát adta. ,A magyar ipar nemcsak térfogatban nőtt meg, hanem kor- szerűsbödött is, technikai színvonala fejlődött, elsősorban ennek veit köszönhető, hogy — a legutóbbi másfél-két évtől eltekintve — jelentékenyen emelkedett az egész iparban a termelékenység. 1038-hoz képest a műnk., termelékenysége a: iparban 1954-ne 63 egész 6 tized százalékkal, ezen fce- lü a nehéziparban 94 egész 9 tized százalékkal bővült, i A könnyűipar termelése 1938-hoz képest 2 egész 3 tizedszeresére növekedett 1954-re. Az élelmiszeripar kenyérgyárakkal, tejüzemekkel, nö- vényol a jgy árakkal, hűtőházakkal bővült. A szocialista ipar hatalmas nö- vtkedése az alapja egész népgazdaságunk fejlődésének. A nehézipar r.„.elj!es fejlődése teszi lehetővé egész gyáriparunk gépeinek rendszeres felújítását, számtalan Iparágban űj gépek bevezetését, a közlekedés fejlesztését, a mezőgazdaság ellátását korszerű gépekkel, a .könnyűipar, az élelmiszeripar fejlesztését. A nehézipar állandó fejlesztése erősíti és erősítette honvédelmünket. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a nehézipar erőteljes fejlesztése tette lehetővé, és teszi lehetővé, hogy hazánk gazdagabb, kulturáltabb, fejlettebb országgá váljék, a dolgozó nép anyagi, kulturális, szociális jóléte szakadatlanul növekedjék. A szocialista ipar nagyarányú fejlődésével párhuzamosan növekedett a munkásosztály súlya, száma, kultúrája is. A munkásosztály, szövetségben a dolgozó szegényparasztsággal, kivívta a hatalmat, megsemmisítette a városban a kizsákmányolok létalapját, szövetségben a dolgozó parasztsággal, a többi dolgozó réteggel hozzálátott a szocializmus alapjainak lerakásához. A munkásosztály e küzdelemben uralkodó osztállyá, az egész nép elismert vezérévé, a nemzet vezrtő osztályává vált. A magyar dolgozó nép a mező- gazdasági termelés fellendítésében is ért el sikereket. A mezőgazda- sági termelés ma némileg meghaladja az 1938. évi termelési színvonalat, mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben. A munkásosztály a párt irányító, szervező, segítő munkája nyomán a dolgozó parasztság egyrésze rálépett a szocialista fejlődés útjára. Államunk szilárd alapja a munkások és dolgozó parasztok testvéri szövetsége, amely a munkás- osztály vezetésével a kivivőit szabadság megvédésére, a kizsákmányolás megszüntetésére, a szocialista mezőgazdaság megteremtésére s a szocializmus felépítésére irányul. A párt, a munkásosztály, dolgozók állama nagy figyelemmel van a falu egyénileg dolgozó parasztsága iránt. Segíti termelésüket, ellátják az egyéni parasztgazdaságot a szükséges felszerelésekkel, eszközökkkel, hogy a dolgozó parasztság többet termelhessen, natabb kielégítésére pártunk politikájának megfelelő:« kormányunk változatlanul támogatja a kisipari termeteszövetkezetekei és a kisipart. Partunk sohasem titko-lta, hogy a kisiparban is a szövetkezés híve. Egyszersmind azonban elősegíti a kisiparosok — cipészek, bognárok, ácsok, kovácsok, borbélyok, szabók s más kisiparosok — működési tehetőségét, elsősorban a falvakban, s mindazokon a helyeken, ahol erre a lakosságnak szüksége van. Államunk nagy figyelmet fordít az egyéni gazdaságokra jövedelmezőségé gyobb jövedelmre tehessen szert, jobban élhessen. A munkásosztály vezetőszerepének megszilárdítása, a munkásparaszt szövetség kivívása, a népgazdaságban elért sikerek alapján a felszabadulás óta megváltozott a régi rendszerhez képest a munkás- osztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség, a többi dolgozók egész élete, anyagi viszonyai, kultúrája, műveltsége, egészsége. Mindez azt bizonyítja, hogy Magyar Dolgozók Pártjának a szocializmus építésére irányuló politikája, helyes politika. Mindez azt bizonyítja, hogy megingathatatlanul harcolnunk kell a párt fő irányvonaláért, a szocialista iparosításért, a nehézipar erőteljes fej lesztéséért, mert a nehézipar, a szocialista ipar teremti meg első sorban a szocializmus anyagi alapjait, teszi lehetővé a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a haza megvédését, a nép anyagi, kulturális jóléte következetes emelését. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége márciusi ülésén megvizsgálta népgazdaságunk helyzetét. Megállapította, hogy az elmúlt másfél évben a szocialista ipart, a nehézipart, a termelékenység növelését lebecsülő, a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a mezőgazdasági termelést gátló, a technológiai fegyelmet, az állam- polgári fegyelmet romboló jobboldali opportunista, pártellenes, népi demokráciánk érdekeivel ellentétes nézetek felszámolása az előfeltétele annak, hogy ipari és mezőgazdasági termelésünk múlt évben tapasztalható stagnálása megszűnjék, az ipari és a mezőgazdasági termelés újra felfelé íveljen, harc induljon a termelékenység növeléséért és az önköltség csökkentéséért, népgazdaságunk további sikeres előrehaladásáért, a dolgozó nép anyagi, szociális, kulturális jóléte további fokozásáért; Mivel pártunkban a jobboldali nézetek képviselői, elsősorban Nagv Imre elvtárs volt, pártunk Központi Vezetősége helyesen tette, hogy legutóbbi ülésén kizárta őt a Politikai Bizottságból, a Központi Vezetőségből, s visszahívta minden tisztségéből, amelyet a párt bizalmából élvezett, illetve töltött be. A párt kongresszus óta. de különösen a múlt év vége óta fokozódó harc a jobboldali opportunizmus ellen máris érezteti hatását a termelés, a termelékenység kedvezőbb alakulásában is. Ezt bizonyítják az 1954. IV. negyedévi terv- teljesítés számai; Pártunk Központi Vezetősége és Népköztársaságunk kormánya az utóbbi másfél-két évben nagyjelentőségű határozatokat hozott a mezőgazdasági termelés fellendítésére. Ezévi tervünk a mezőgazdasági termelés hétegészháromtized százalékos emelését írja elő, amelynek teljesítésére minden lehetőségünk meg van. Pártunk, s kormányunk változatlanul elsőrendű feladatának tartja, hogy folytassa a küzdelmet a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolása érdekében. — Ezt igazolják 1955. évi költségvetésünknek a mezőgazdaság támogatását szolgáló előírásai is. Az 1955. évi beruházásoknak a huszonhategészkettőtized százalékát fordítjuk a mezőgazdaságra, — amely csaknem kétszer több, mint a mezőgazdaság fejlesztésére biztosított összegek aránya az 1953. évi költségvetésben, s több mint a multévi költségvetés előírása, amely huszonötegész háromtized százalék volt. A költségvetés például fokozott gondot fordit a növényvédelemre, 1955-ben a költségvetés e célra százhét millió forint kiadását teszi lehetővé. Tovább fejlesztjük az állategészségügyet: ennek érdekében az állam húszmillió forinttal többet irányoz elő e célra a költségvetés keretében, mint tavaly. 1955-ben lényegesen több mezőgazdasági szerárut, műtrágyát, építőanyagot hoz forgalomba az állami és szövetkezeti kereskedelem, mint 1954-ben. Vetőgépből például 158 százalékkal, boronából 25 százalékkal, kapából 60 százalékkal, lapátból 91 százalékkal, permetezőből 95 százalékkal, nitrogénműtrágyából 32 százalékkal, foszforműtrágyából 38 százalékkal, káliműtrágyából 80 százalékkal, téglából 23 százalékkal, tetőcserépből 72 százalékkal, ce' mentből 53 százalékkal, mészből 30 százalékkal több áru áll a falu ren' delkezésére az idén, mint tavaly. Mit bizonyítanak e számok? Azt bizonyítják, hogy államunk változatlanul a legnagyobb figyelmet fordítja az egyéni parasztság termelési tartalékainak mozgósítására, a kisárutermelő parasztgazdaságok árutermelésének fokozására, a parasztgazdaságok nek növelésére. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok az egész megművelhető területnek mintegy kétharmadán gazdálkodnak. Rendkívül fontos, tehát hogy a falun megnőtt termelési kedv, termelési biztonság emelkedjék, növekedjék, hogy a dolgozó parasztság szorgalmasan ellása napi munkáját, lehetőségeihez mérten növelje termelését, fejlessze gazdaságát, emelve ezzel saját életszínvonalát is. Nagy gondot kell fordítani arra. hogy a parasztság becsületesen ele-' get tegyen a beadásnak, amely egyik legfontosabb állampolgári kötelezettsége. Továbbra is lehetővé teszi azonban azt államunk, hogy a becsületesen teljesítők termékfeleslegeiket a szabadpiacon eladhassák. A szabadpiaci forgalom az utóbbi időkben növekszik. Ez év első negyedében az előző év hasonló időszakához képest a városokban a szabadpiaci felhozatal mintegy 10 százalékkal volt magasabb. Ezt pártunk és kormányunk helyes fejlődésnek tekinti, mert ez növeli a dolgozó parasztság jövedelmét, egyszersmind javítja a városok, ipari központok ellátását. Pártunk és kormányunk azonban élesen fellép a kulákok és más falusi kizsákmányolok által folytatott spekuláció, igauzsora, s általában mindenfajta üzérkedés ellen, mert ez nemcsak a munkásosztályt és az alkalmazottakat károsítja meg, hanem a dolgozó parasztságot is. Pártunk — végrehajtva a párl- kongresszus útmutatásait — újból előtérbe helyezte a termelőszövetkezetek népszerűsítését falun; A nagyüzemi mezőgazdaság megteremtéséért vívott harc érdekében ma pártunk mindenekelőtt a termelőszövetkezetek termelési színvonalának emelését tartja döntő kérdésnek, mivel a dolgozó parasztság szövetkezésének egyik legfőbb feltétele a vonzó példa. Pártunk és kormányunk a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a társulások fejlesztése során változatlanul legszigorúbban szem előtt tartja az önkéntesség elvét. Pártunk, tanácsszerveink kötelessége segíteni a termelőszövetkezeteket A mezőgazdaság fokozott gépellátása továbbra is fontos feladat A nehézipar fontosságáról szólva kifejtette, hogy ebben az évben a nehézipar termelése 1954-hez képest háromegészhéttized százalékkal, a könnyűipar termelése viszont hétegészegytized százalékkal az élelmiszeriparé hategészkettőtized százalékkal, s az egész iparé öt- egészhéttized százalékkal emelkedik. A nehézipar legfontosabb ágai közül a széntermelés 4 egész 7 tized százalékkal, a kohászat 6 egész 6 tized százalékkal, a vlilamosener- giaipar 12 százalékkal termel többet, mint az elmúlt év ben. A vegyipar, elsősorban a mezőgazdaság műtrágya ellátásának fokozására 60 százalékkal több nitrogénműtrágyát, 20 százalékkal több szemcsé- zett foszforműtrágyát termel, 25 egész 2 tized százalékkal több kerekes-traktort, 10 egész 7 tized százalékkal több cséplőgépet, 62 egész 2 tized százalékkal több kombájnt gyártunk 1955-ben, mint 1954-ben. Ez azt bizonyítja, hogy a mező- gazdaság fokozott gépellátása továbbra is az ipar legfontosabb feladatai közé tartozik. A nehézipar a fogyasztás számára 30 egész 8 tized százalékkal több motorkerékpárt, 26 százalékkal több kerékpárt. 38 százalékkal több varrógépet termel, mint 1954-ben. Ács elvtárs ezután a munkás- osztály szociális, kulturális, az üzemi munkafeltétedeket és az üzemi munkabiztonságot javító, a balesetek fokozottabb elhárítására szolgáló berendezésekről és létesítményekről beszélt. Az üzemi, vállalati dolgozók jóléti, kulturális szükségleteire, jutalmazására 678 millió forintot irányoz elő a költségvetés. A vállalati bölcsődékre, nápközietthanokna, segélyekre, kulturális és sportcélokra ebből az összegből 428 millió forintot juttatott az állam. A dolgozók üdültetésére 128 millió forintot irányoz elő a költségvetés. A párt a szak- szervezetek elsőrendű feladatává tette, hogy a szocialista építéséit, a munka termelékenységének növeléséért, a munkaverseny szélesebb kibontakoztatásáért, a munkafegyelem megteremtéséért vívott harcukat kapcsolják össze a mun- ■kásvédelemre, a munkafeltételek javítására, a dolgozók szociális ellátottságának fokozására irányuló beruházások, törvényes intézkedések végrehajtásáért folytatott küzdelemmel. A párt javaslatára a kormány növelte a szakszervezetek szerepét a dolgozók társadalombiztosításának irányításában, megszervezésében. Erre a célra a költség- vetés csaknem 500 millió forinttal irányoz elő többet, mint 1954-ben. A dolgozók igényeinek fokozotÁllamunk nagy támogatást nyújt a termelőszövetkezeteknek a költségvetés előirányzataiból is. Mezőgazdasági beruházásainkból ebben az évben több, mint 6.000 uj traktor, nagyszámú cséplőgép, egyéb talajművelő és növényápoló gép kerül a falura. A térm'előszövítkezetek fellendítésében mindezek nagy szerepet játszanak. — A legdöntőbb azonban az, hogy a termelőszövetkezeteik tagsága, a termelőszövetkezeti vezetők, az intéz óbizottsági tagok, s különösen a termelőszövetkezeteik elnökei, felhasználva a gépállomás segítségét, a gépállomás kihelyezett agronómusának segítségét és tanácsait, harcot kezdeményezzenek a magasabb terméseredményekért. Ennek egyik legfontosabb előfeltétele az, hogy a termelőszövetkezeti tagok között erősödjék a munkafegyelem, hogy szorgalmasan elvégezzék a munkát mind a növényápolásban, mind az állatenyésztésben. Elsősorban ezen múlik a termelőszövetkezetek jobb tövcdelinezősége. Ennek érdekében fokozottabban be kell vonni a családtagokat a munkába, különösen a nőket, helyre kell állítani az alapszabály előírásait a háztáji földekkel kapcsolatban, biztosítva, hogy a tagbk háztáji gazdasága ne haladja meg az előírt méreteket. Szigorúan meg kell védeni a szövetkezeti közös vagyont. Pártunknak, ", tanácsszerveinknek a falun egyik legfontosabb kötelességük segíteni mindebben p termelőszövetkezeteket. Pártunk számol azzal, hogy ebben az évben a termelőszövetkezetek számszerűleg is növekedni fognak. Ezt bizonyítja, hogy az első negyedévben több mint 15.000 tan lépett be a termelőszövetkezetekbe, s a termelőszövetkezetek osszt glétszáma — mésfélévi visz- szaesés és pangás után — újból %y arapodni kezdett. Múlt évi költségvetésünket jelentékeny mértékben túlterhelte a gépállomások és az állami gazdaságok önköltség romlásából származó veszteség. A mezőgazdáság e fontos szektoraiban is biztosítani kell ebben az évben, hogy a munka megfelelő megszervezésével a tár- saaaimi tulajdon fokozottab védelmével, a jóminőségű munkáért vívott harccal, a terv minden előírást*- a termelékenységre és az önköltség csökkentésére vonatkozó előírásokat is teljesítsék. A mezőgazdasági termelés fellendítésére hozott határozatok végrehajtására pártunk és kormányunk fokozottabb harcot kezdeményezett. A leimelőzövetkezeti mozgalomra vonatkozóan célul tűzi ki, hogy a termelőszövetkezetek jórésze elérje a minden megyében ma már nagyobb számban található. jól dolgozó termelőszövetkezetek színvonalát. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok számára biztosítja a termelésük további fokozásához szükséges eszközöket és lehetőségeket. Mindezen intézkedések meghozatalakor pártunk és kormányunk elsősorban azt tartja szem előtt, hogy a szocializmus építésére irányuló munkás-paraszt szövetség, — népi demokratikus államunk szilárd alapja, — a két nagy dolgozó osztálynak: a munkásosztálynak és a dolgozó parasztságnak közös küzdelme a kizsákmányolás ellen, biztosíthatja csak a szocializmusért vívott harc sikerét. A munkásosztály szövetségesének tekinti az egész dolgozó parasztságot, az egyénileg gazdálkodó szegényparasztságot, és a középpa- rasztságot egyaránt. Éppen az egész dolgozó parasztság érdekében küzd oártunk szakadatlanul a termelőszövetkezeti mozgalom sikeréért, a szocializmus győzelméért a .falun is, mert a munkásosztály leghűbb szövetségesének, a dolgozó paraszt- sásnak ieazi felemelkedést, kulturált életet a termelőszövetkezet biztosít. A termelőszövetkezeti mozsalom győzelme egyszersmind tovább erősíti a munkások, dolgozó, parasztok osztályszövetségét, a munkásosztály vezető szerepét e szövetségen belül, a népi demokráciát, a szocializmus, a kommunizmus ügyét. (Ács elvtárs felszólalását Tőrt-* dítve közöltük.)
