Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)
1955-04-20 / 92. szám
Szoínokm&ryd r NÉPLAP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA VII. évtolyam, 92. szám Ara 50 fillér 1955. április 20. szerda MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Az országgyűlés keddi ülése. (2. old.) Vonía felelősségre a mezőbéki tanács a kulákokat. (3. old.) Halló! Itt a Néplap. (3. old.) Hírek, (4. old.) Sport. (4. old.) A munkásosztály és a dolgozó parasztság közös küzdelme biztosíthatja csak a szocializmusért vívott hare sikerét Az országgyűlés keddi ülése Olt Károly elvtőrs beszámolója Az országgyűlés kedden délelőtt 10 óraikor folytatta tanácskozását. Rónai Sándor az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Ezután az országgyűlés megkezdte az 1955. évi költségvetés, a költségvetési törvényjavaslat és az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés együttes tárgyalását. Bevezetőül Olt Károly pénzügyminiszter tartott beszámolót. A referátumot rövidítve közöljük. Tisztelt országgyűlés! Az 1955. évi állami költségvetés, amelyet a Minisztertanács nevében az országgyűlés elé terjesztek, azokból a feladatokból indul ki, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Nép- köztársaság kormánya népgazdaságunk további fejlesztésére, dolgozó népünk anyagi, kulturális és szociális viszonyainak állandó javítására meghatározott. Az 1955. évi állami költségvetéssel egyidejűleg nyújtom be a tisztelt országgyűlésnek az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról készült, a Minisztertanács által jóváhagyott zárszámadást. Ezután a miniszter a felszabadulás óta eltelt 10 esztendő eredményeivel foglalkozott.JN'Iajd elmondotta, hogy ötéves tervünk utolsó évéinek, 1954. állami költségvetésének mérlege azt mutatja, hogy a költségvetési év 45 milliárd 286 millió 639.000 forint bevétellel, 43 milliárd 980 millió 138.000 forint kiadással, tehát 1 milliárd 306 millió 503.000 forint többlettel'zárult, ami államháztartásunk szilárd egyensúlyát bizonyítja. Rámutatott a miniszter aira is, hogy a költségvetés előirányzatainak évközi csökkentése ellenére is népgazdaságunkban 1954. év folyamán jelentős eredményeket értünk e!. A könnyűipar termelése 9.5 százalékkal, az élelmiszeriparé pedig 12.2 százalékkal emelkedett. Az ipar lényegesen bővítette számos fogyasztási cikk választékát, javította a minőséget. A közszükségleti cikkek termelése 1953. évhez viszonyítva 13 százalékkal nőtt. Komoly eredményeket ért el e téren nehéziparunk, amely 35.1 százalékkal szállított több közszükségleti cikket mini az előző évben. Aa év során megjavult a mező- gazdaság műtrágyával, növényvé- dőszerrel és mezőgazdasági gépekkel való ellátása. Áz átlagkeresetek növekedése és egyes árleszállítások következtében a munkások és alkalmazottak reálbére 1954-ben átlag 15 százalékkal volt magasabb, mint az előző esztendőben. A dolgozó parasztságnak nyújtott kedvezmények és termelési segítség eredményeképpen jelentős mértékben emelkedett £ parasztság életszínvonala. Az elmúlt évben állami eszközökből és saját erőből közel 30.000 lakás épült. Az 1954. évi költségvetésből jóléti és kulturális célokra kereken 10 milliárd forintot fordított államunk. Ezután azt hangsúlyozta Olt elvtárs, hogy az 1954. évi költségvetés végrehajtásának vizsgálata az eredmények melüett számos fogyatékosságra hívja fel a figyelmet. Majd így folytatta: a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének márciusi határozata megmutatta az egyedül helyes Utat a nép jólétének következetes emeléséhez, szociális, kulturális igényei nek mind nagyobb mérvű kielégítéséhez. Ez az út: a szocialista bővített újratermelés biztosítása; a termelés szakadatlan növekedése mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, a munkatermelékenység állandó növekedése, az önköltség csökkentése, a legszigorúbb takarékosság érvényesítése az anyagi és pénzügyi eszközöli felhasználásában, a munkafegyelem és az állampolgári fegyelem megszilárdítása, az állampolgári kötelezettségek pontos teljesítése. E célok szolgálatában áll az 1955. évi költségvetés. Tisztelt Országgyűlés! Az 1955. évi állami költségvetés bevételei 46 milliárd 961 millió 362 ezer forintot, kiadásai pedig 45 milliárd 457 millió 517 ezer forintot tesznek ki. A költségvetés mérlege tehát egym-illiárd 503 millió 845 ezer forint többletet mutat.. | . Az 1955. évi költségvetési kiadások 45 milliárd forintot meghaladó előirányzatából a költségvetés népgazdaságunk fejlesztésére és gazdasági kiadásokra 25.2 tized milliárd forintot, vagyis a költség- vetés összes kiadásainak kereken 55 egész 5 tized százalékát fordítja. Szociális és kulturális célokra a költségvetés 10 egész 4 tized milliárd forintot, az összkiadások 22 egész 9 tized százalékát, honvédelmi célokra 5 egész 7 tized milliárd forintot, az összkiadások 12 egész 5 tized százalékát, rend- és jogbiztonsági célokra 2 egész 1 tized milliárd forintot, az összkiadások 4 egész 6 tized százalékát irányozza elő, Beruházásokra a költségvetésben 9 milliárd forint van előirányozva, a költségvetés kiadásainak 20 százaléka. A beruházásokra előirányzott összeg 35 százalékát nehézipari, 8 egész 7 tized százalékát fogyasztási ipari, 26 egész 2 tized százalékát mezőgazdasági beruházásokra fordítjuk. Ebben az esztendőben a költségvetésnek a népgazdaság fejlesztésére előirányzott összegéiből közel 4 mjlidárd forintot fordít államunk aztipamak, mindenekelőtt a nehéziparnak fejlesztésére. A mezőgazdaság fejlesztését, az árutermelés növelését célzó költségvetési fedezet döntő részét a beruházások teszik ki. A mező- gazdasági beruházásokra 2340 millió forintot biztosít költségvetésünk, amely az 1954-ben megvalósított beruházásoknál 15 százalékkal több beruházást tesz lehetővé. Jelentős mértékben növekszik a mezőgazdaság termelőeszközökkel való ellátottsága. A hozamok gyors emeléséhez nehéziparunk gépeket, gazdasági eszközöket, műtrágyát bocsát a mezőgazdaság rendelkezésére, több mint 6000 új traktort, 4000 traktorekét, 1000 cséplőgépet, 500 kévekötő aratógépet és számos más talajművelő, növényápoló és egyéb gazdasági eszközt juttat m e zőg az d aságnak, műtrágyából pedig 30 százalékkal kap többet mezőgazdaságunk, mint 1954-bén. A költségvetés jelentőd összegét: 1190 millió forintot irányoz elő a gépállomások munkájának továbbfejlesztésére. Költségvetésünkben jelentős összegeket irányoztunk elő a termelőszövetkezetek fejlesztésére Ä költségvetés a mezőgazdaság hosszú- és középlejáratú hitelellátására 400 millió forintot biztosít. Ez elsősorban a termelőszövetkezetek építkezéseire, istállók, silók, öntözűíelepek, halastavak létesítésére szolgál. A minőségi vetőmag- akció szélesítésére, tenyészállat törzsállomány növelésre, növény- védelemire és állategészségügyi szolgáltatásokra a költségvetés 1 milliárd forintot irányoz elő. A mezőgazdasági termelés céljaira fordított összegek jelentős mértékben segítik az egyénileg dolgozó parasztságot is. A gépállomás jobb és olcsóbb munkát biztosít a dolgozó parasztságnak. Ez egymagában 100 millió forint megtakarítást jelent részére. A szerződéses termeltetés számos előnye is fokozza a parasztság termelési kedvét. Népgazdaságunk 1955. évi fejlesztőének eredményeképpen az ipgr termelése 5 egész 7 tized százalék Icai, a mezőgazdasági termelés 7 egész 3 tized százalékkal növekszik. Enn'sk következtében az év folyamán jelentősen emelkedik a közszükségleti és fogyasztási cikkek forgalma, ugyanakkor növekszik a szabadforgalomban fel- vásárlásira kerülő növényi és állati eredetű termények és termékek mennyisége is. • Védelmi kiadásaink előirányzatát i— honvédelmünk megszilárdítása, néphadseregünk felkészültségének fokozása céljából — a költségvetés összkiadásainak elmúlt évi 11 százalékról 12 egész 5 tized százalékra — 5 egész 7 tized milliárd forintra emeltük. A nemzetközi helyzet alakulása, Nyugat- Németorszáíg felfegyverzését célzó párizsi szerződések ratifikálása szükségessé teszi, hogy a béketábor országai közös intézkedéseket tegyenek a béke megvédésére, saját biztonságuk növelésére. Oktatás, sport, népművelési intézmények, tudományos intézetekre háromezernégyszáz ötvennyolc millió forintot fordítunk Dolgozó népünk anyagi és kulturális jólétének növelésében jelentős szerepet tölt be a költség- vetés szociális-kulturális kiadásainak összege. Az 1955. évi állami költségvetés 48 milliárdos összegéből több mint 10 egész 4 tized milliárd forintot irányt® elő e célokra. Ezen belül az oktatás, sport és testnevelés céljaira, továbbá népművelési intézmények, tudományos kutatóintézetek fenntartáséra és fejlesztésére 3453 millió forintot fordítunk. Az alsófokú oktatási intézményekre — a multévi jelentős fejlesztésen túlmenően — több mint 36 millió forinttal fordít többet költségvetésünk. Közép- és felsőfokú oktatásunk az elmúlt években nem volt kellő összhangban az egyes népgazdasági ágak munka- eröszükségletével, emiatt helyenként aránytalanságok keletkeztek. A munkaerőszükséglet figyelembevételével bizonyos átcsoportosításra volt szükség. Ennek következtében az általános gimnáziumok tanulóinak létszáma az előzőévihez viszonyítva mintegy 6 százalékkal növekszik, ugyanakkor. a technikumok és szakközépiskolák tanulólétszáma, az egyetemek és főiskolák összhaljgatói létszáma, kisebb mértékben csökken. Az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás kiadásai ebben az évben meghaladják a kétezer millió forintot, Jelentős eszközöket fordítunk a költségvetésből a tudományok fejlesztésére is. 6965 millió forintot irányoz elő költségvetésünk egész ségügyi és szociális viszonyaink további fejlesztésére, népünk egészségének védelmére. A kórházak és klinikák fenntartására és fejlesztésére fordított kiadások meghaladják az 1210 millió forintot. A társadalombiztosítási kiadások az 1954. évi költségvetéshez vis/o* nyitva 497 millió forinttal emelkedő nek és meghaladják a 2300 millió forintot. A múlt év szeptemberében elfogadott új nyugdíjtörvény népi demokratikus államunk nagy vívmánya. A felemelt nyugdíjak fedezetére a költségvetés 2177 millió forintot irányoz elő. Üdültetési célokra a költségvetés kereken 128 millió forintot irányoz elő. Ez azt jelenti, hogy az üdülés költségeinek mintegy 75 százalékát az állam viseli. A párt és a kormány célul tűzte. ki dolgozó népünk lakásviszonyainak további megjavítását. Költség- vetésünk 809 milliót irányoz elő lakásépítésre, ezen felül 418 millió forintot hosszúlejáratú kölcsönben nyújt egyéni családi házak építésére- Népünk anyagi életviszonyainak javulását segítik elő a költségvetés nek azok az előirányzatai is, amelyek az üzemegészségügyi és munkavédelmi berendezések fejlesztését biztosítják, Amikor a Magyar Népköztársaság kormánya a költségvetési javaslat ban az eszközök túlnyomó részét a népgazdaság fejlesztésére, dolgozó népünk anyagi és kulturális élet- színvonalának növelésére irányozza elő, egyúttal arra is törekszik, hogy mindenképpen csökkentse azokat a kiadásokat, amelyek ezzel közvetlen kapcsolatban nem állnak. Ilyen elsősorban az igazgatási kiadások, amelyeknek 2 milüárdot meghaladó összege még mindig túlzottan magas. A szocializmust építő ország államapparátusának alapvető követelménye, hogy jól, gyorsan és olcsón dolgozzék. Az utóbbi években a termelő és a nem termelő 'munkában foglalkoztatottak aránya egészségtelenül alakult. Az államigazgatási szervezet, valamint az államigazgatási és vállalati ügyvitel egyszerűsítésére elhatározott intézkedések elsősorban azt a célt szolgálják, hogy az államigazgatást és az ügyintézést bürokráciamentessé, a dolgozó néphez való kapcsolatában közvetlenné tegyük. Az államigazgatás és a vállalati ügyvitel egyszerűsítése csökkenti az igazgatási költségeket és munkaerőt is szabadít fel a termelés számára. Nálunk munkanélküliség nincs, sőt a népgazdaság számos területén az építőiparban, a bányászatban, a mezőgazdaságban igen jelentős a munkaerőhiány. Arra kell törekedni, hogy a népgazdasági területeken jelentkező munkaerőhiány csökkenjék és az adminisztratív munkakörökben nélkülözhető minél több munkaerő a termelésben helyezkedjék el. Az adminisztratív munkakörből felszabadítható munkaerőkről, a termelő munkába állításukról a kormány messzemenően gondoskodik. Államunk minden polgárának munkát biztosít. Az adminisztratív munkakörből felszabaduló do’gozó részére munkába állásáig, legfe'jebb azonban hat hónapig, a munkaviszony folyamatossága biztosítva van, ezalatt az idő alatt, betegségi biztosításban, családi pótlékban régi munkahelyének elhagyásakor egy, illetve másfél havi illetményének megfelelő juttatásban részesül. Gondoskodott a kormány arról is, hegy az adminisztratív munkakörből felszabaduló dolgozók megfelelő szakmai átképzésben részesüljenek. A tanácsok 1955, évi kiadásait 6957 millió forinttal irányozza elő ■költségvetésünk. A tanácsok költségvetésének ilyen jelentős összege azokat a fontos feladatokat szolgálja, amelyek az ipar, a mezőgazdaság, a város és községgazdálkodás, a szociális és kulturális építés megnövekedett helyi feladataival kapcsolatban tanácsainkra hárulnak. A tanácsi költségvetések növekedéséből igen jelentős rész a kulturális és szociális feladatokra van előirányozva. A tanácsi kezelésben lévő alsó- és középfokú oktatási intézményekben az előző évihez viszonyítva mintegy 6000 fővel több nevelő s-egíti elő az oktatási munka színvonalának emelését. Az általános iskolák napközi otthonai az év folyamán 10.000 férőhellyel bővülnek. Az év folyamán további több- száz ipari, építési, kereskedelmi, közlekedési és népművelési vállalat, intézmény kerül a minisztériumok hatásköréből a tanácsok irányítása alá, hogy ezekre támaszkodva a helyi adottságok és lehetőségek figyelembevételével és fel- használásával a tanács jobban kielégíthesse a lakosság szükségleteit, A tanácsoknak, mégnövekedett feladataikra tekintettel, fokozott figyelemmel kell fordulniuk a takarékosság, nem utolsó sorban a tanácsi vállalatok gazdálkodása felé. A tanácsoknak a bevételek’ biztosítása érdekében is fokozott mértékben kell érvényt szerezniök az állampolgári fegyelemnek, az adó és begyűjtési kötelezettségek teljesítésének» Dolgozó parasztságunk többsége pontosan eleget is tesz állampolgárt kötelességének. ijesíti adófizetési és beadási kötelezettségét. Hangsúlyozta ezután, hogy a dolgozó nép anyagi és kulturális élet- színvonalának emelését csak úgy tudjuk megoldani, ha a termelési terveket rendszeresen túlteljesítjük, ha szakadatlanul növeljük a munka termelékenységét, csökkentjük a termékek önköltségét, ha harcolunk a minőség megjavításáért, a munka és állami fegyelem megszilárdításáért és erélyes intézkedésekkel gátat vetünk min- lenféle pazarlásnak. A költségvetés az állami vállalatoktól származó bevételeket úgy irányozza elő, hogy a szocialista ipar termelésének népgazdasági tervben előírt 5 egész 7 tized százalékos emelésével és az önköltség százalékos csökkentésivel számol. A tennivalókkal kapcsolatban aláhúzta, hogy el kell érni: minden iparágban növekedjék a sztahanovisták, a kiváló dolgozók és az élmunkások száma. Jelentős mértékben meg kell javítanunk a termelés szervezését és műszaki irányítását. A jövőben gazdasági és műszaki vezetőink munkáját nemcsak (folytatás a második oldal.) I iinépségéit Lenin születésének 85-i k évfordulóján Nyolcvanöt esztendővel ezelőtt, 1870 április 22-én született Vlagyimir Iljias Lenin, a nemzetközi for- radalmi munkásmozgalom kiemelkedő vezéralakja. Születése napját a hála és szeretet jegyében ünnepük a dolgozók szerte ai világon. Megemlékeznek arról az 'emberről, akiről méltán írta Makszira Gorkij: „ ,.. még nem volt ember, aki olyan igazán rászolgált volna a világ öröjt emlékezetére, mint &. Szolnok városban április 21-én. csütörtökön délután 5 órakor tartanak ünnepi emlékestet a megyei tanács nagytermében. Csáki Vilmos elvtárs, a begyűjtési miniszter helyettese emlékezik meg a nagy tanítóról. Az előadást színvonalas kultúrműsor követi. A Tisza Cipőgyárban 21-én -fél hét órakor tartják a megemlékezést. Ünnepi beszédet Baráth Bálint elvtárs, a járási pártbizottság másodtitkára mond. Utána szavalat következik, majd levetítik a „Döntő fordulat” cimű szovjet filmet. Az ünnepségre a gyár munkásai meghívják a Téglagyár, az Mimii Gazdaság és a község dolgozóit is. A Járműjavítóban hétfőn, IS-án volt az ünnepség. Gáspár Sándor elvtársnak, a SZOT elnökének beszéde után a „Budapesti tavasz'' című új filmet mutatták be. A Vegyiművekben szerdán délután a tanácsteremben lesz az ünnepség, előadója Szigeti László e>v- lárs. a városi pártbizottság titkára. A Papírgyárban 20-án délután két órakor emlékeznek mtg a nagy Leninről. Beszédet mond B. Kiss Mátyás elvtárs, a városi, pártbizottság első titkára. Mezőtúron 21-cn este központi ünnepség lesz a kuliurolthonban. Előadója Kollárt Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság titkára. Az ünnepséget kultúrműsor zárja. 22-én az összes alapszervezetekbe i — üzemekben, termelőszövetkezetekben — ünnepi pártnapokat tartanak. Turkevén alapszervezetenként ünnepelnek. Egyes TSZ-ekben, gépállomásokon kulturelőadások is lesznek.
