Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)

1955-04-06 / 80. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1955 április 6. Díszünnepség a Szigligeti Színházban H azánk felszabadulásának 10. évfordulóján díszünnepséget tartottak Szolnokon, a Szigligeti Színházban. Megjelentek a baráti Szovjet Hadsereg képviselői, a me­gyei és városi pártbizottság tagjai, s a tömegszervezetek küldöttei. A város dolgozói zsúfolásig megtöltöt­ték a színház nézőterét. A magyar és szovjet himnusz el­hangzása után Keres Emil, a Szig­ligeti Színház igazgatója szavalt, majd Fodor Mihály, a megyei ta­nács VB elnökhelyettesének meg­nyitó szavai után Dávid Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, a Központi Vezetőség tagja emelkedett szólásra. „Ezeréves hazánk dicsőséges tör­ténelmének kimagasló eseményét ünnepeljük — kezdte beszédét. — Tíz esztendeje, hogy hazánk s dol­gozó népünk szabad. Magyarország, mint a többi népi demokratikus or­szág a Szovjetuniónak a hitleri fasizmus felett aratott győzelme eredményeként szabadult meg a rabságtól, az elnyomástól. A máso­dik világháború szörnyű poklából a dicsőséges Szovjet Hadsereg győ­zelmes harcai szabadították ki ha­zánkat és hozták meg számunkra a történelmi pillanatot; a Horthy­fasiszta Magyarország romjain megkezdhettük a szabad emberek hazájának építését.” ávid elvtárs ezután a felszaba­dulást követő idők áldozatos munkájáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt 10 év történelmé­nek legragyogóbb fejezetét a mun­kásosztály írta. A párt vezetésével, a dolgozó parasztsággal szövetkezve kezébe vette a hatalmat. A Szov­jetunió önzetlen, baráti segítségé­nek méltatása után így folytatta Dávid elvtárs: „Ahhoz, hogy a 10 érvvel ezelőtt visszanyert szabadságunkat mindéin vonatkozásban hazánk újjászületé­sére, felemelkedésére használhas­suk fel, elengedhetetlen alapvető követelmény volt, hogy legyen olyan politikai szervezet, oüyain politikai párt, mely a szörnyű el- esetrtség közepette is világosain látta, mi a tennivaló. Olyan pórt keltett, mely helyesen tudta ma­gyar viszonyokra alkalmazni Marx- Engels-Leein-Sztálin tanítását. Ez a politikai erő, ez a szilárd szer­vezet, mely a legsúlyosabb időiben bátran és áldozatosan magára vál­lalta és a dolgozó nép tegjobbjai­val megvalósította a legnehezebb feladatokat, — a mi pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja volt.1' párt harcainak és a béketá­bor erejének méltatása után a következőket mondta: „Mi számtalan ténnyel, cseleke­deteinkkel, nyilatkozatainkkal tet­tünk bizonyságot a béke preltett. Valljuk, hogy a magyar nép a béke népe, az alkotómunka népe, mely gyűlöli a háborút, a háborús uszítókat! A magyar népi demo­krácia teljes erejével támogatja a Szovjetunió békepolitikáját, azokat a békefcísérleteket, amelyek az európai biztonság megvalósítására törekednek, amelyek útját áldják a német miMtafflizimius feltámasztá­sának.*’ i Dávid elvtérs ezután hangsú­lyozta, hogy népünk életszínvona­lának további javítása érdiekében vég« kell hajtanunk a Központi Vezetőség márciusi határozatát, majd befejezésül a magyar-szovjet barátság jelentőségét méltatta. — Beszédét többször szakította meg lelkes, hosszantartó taps. Az ünnepséget színvonalas kul­túrműsor követte. ÜZEMEINK MEGEMLEKEZESE Szolnok városában is mindenfelé szép, meleg ünnepségeket rendez­tek április 4 tiszteletére. A CUKOR­GYÁR dolgozói április 1-én, a ver- seny győzteseinek járó jutalomki- o-sztással egybekötve tartották meg­emlékezésüket. A műsort a „leg­kedvesebbek*’ az üzemi óvodások szolgáltatták. Énekeltek és zeneka­ruk is fellépett. Nagy sikere volt a két kis dobosnak, akik közül az egyik 5 éves lesz, a másik 5 éves múlt. Április 3-án mozi vetítés volt az üzemben, utána reggelig tánc. A TISZAMENTI VEGYIMŰVEK­BEN jólsikerüit munkás-paraszt ta­lálkozó volt április 4-én. Vendég­ségbe hívták az üzem által patro­nált kengyeli Sallai tsz mintegy harminc dolgozóját. A felvonulás után — ahová közösen mentek el — hetvenszemélyes díszebéd volt a gyárban. A Vendégek — a tsz-ben dolgozó parasztok, — s a vendéglá­tók — az üzemi munkások — az egész délutánt együtt töltötték éne­kelve, beszélgetve. A JÁRMŰJAVÍTÓBAN április 2- ás és 3-án az üzemi kulturgárda előadta a „Montmartrei ibolya'* cí­mű operettet. Mindkét előadás után reggelig tartó tánc következett. — A FÜTÖHÄZBÖL a kulturgárda lelke, a tánccsoport Budapesten volt, ahol átvette eddigi jó munkája elismeréseként, a kormány kitünte­tését — a Szocialista Munkáért Ér­demérmet. A PAPÍRGYÁRIAKNAK is moz­galmas napjaik voltak. Április 3-án a kulturgárda a kunhegyes! Vörös Október tsz dolgozóit kereste fel és szórakoztatta másfélórás műsorral. Másnap a szolnoki Tisza Antal tsz dolgozóit látták vendégül a gyár­ban. A kulturházban szórakoztak az üzemi zenekar közreműködésével. A megyei JÁSZKUN DALOS VERSENY döntőjét — amelyen az általános és középiskolai tanulók vettek részt — a Petőfi Kulturott- honban tartották meg április 3-án. Délelőtt 10 órától 13 óráig folyt a verseny, számos felnőtt hallgató előtt, s igen szépen sikerült. A bi­zottság értékelte kilenc csoport munkáját, akik egytől-egyig jól sze­repeltek. Sorrendet nem állapítot­tak meg. Dicséret illeti Budai Pé­tert a Beloiannisz-utcai iskola igaz­gatóját, aki igen .sokat fáradozott a verseny sikeréért. ' Ugyancsak vasárnap tartották meg az úttörők szavaló versenyét, melyen harminc tanuló vett részt- Az első díjat az Abonyi-úti iskola VI. osztályos tanulója, Fettete Má­ria nyerte, aki Devecseri Gábor „A béke katonája" című versét tolmá­csolta igen szépen. A verseny álta­lában igen színvonalas volt. Ezzel egyidőben' osztották ki a dí­jakat az Uttörőház Irodalmi Szak­köre által hirdetett irodalmi ver­seny győzteseinek. Az első díjat itt is Fekete Mária vitte el, ,.10 éve’* című versével. • * Ünnepelt az egész Karcag A termelőszövetkezeti városban már április 2-án megkezdődött az ünnepségek sorozata. Nemzetiszín zászlókkal díszítették a házakat s a termelőszövetkezetekben gyűlése­ken emlékeztek meg a nagy évfor­dulóról. Április 4-én a korareggeli órákban zenés ébresztő volt. Nyolc óra után a szövetkezeti gazdák tö­mött sorokban érkeztek a szovjet hősi emlékmű elé, megkezdődött a koszorúzás. A felvonulók élén a tavaszi mezőgazdasági munkákban legjobb eredményt elérő Béke, Áp­rilis 4, és a Szabadság tsz tagjai haladtak. Több mint tízezer ember hallgatta végig Csáki elvtárs, a megyei pártbizottság titkárának ün­nepi megemlékezését. Turkeve Hazánk első szövetkezeti városá­ban, Turkevén is lelkesen ünne­pelték a felszabadító szovjet hősö­ket. Április 4-én délelőtt a Petöfi- térre vonultak a város dolgozói. A leányiskola énekkara, a gimnázium szavaiéi, a Vörös Csillag tsz fúvós- znekara szerepelt. Á szovjet hősök emlékművénél egész riap diszőrsé- get adtak a turkevei dolgozók. Este n termelőszövetkezetekben és a kul- turotthonban műsoros összejövete­leket rendeztek. Mezőtúr Április 4-én reggel indult el a Traktor S. E. sportolóinak stafétája a vasúti hídtól, ahol először jöttek be szovjet csapatok a városba. A szovjet hősi emlékműnél Magda Ár­pád elvtárs, a párt hű harcosa mondott rövid emlékbeszédet. Nem sokkal ezután megkezdődött a fel­vonulás. A 10—11 ezres tömeg élén 150 úttörő haladt. Jelszavas táblá­jukon a felirat: „Mi is tízévesek vagyunk, mint szabad hazánk". Lelkes taps köszöntötte a Béke tsz tagjait, akik ígéretüket valóra- váltva. április 4-ig minden kora- tavaszi növényt elvetettek, öt apró gyermekével lépett a díszemel­vényre Szabó Andrásáé, a Béke tsz tehenész munkacsapatvezetője, aki a gondjaira bízott 48 tehénnél a szovjet Zsolnyirenkó módszer be­vezetésével elérte a 17.6 literes fe- jési átlagot. A Szabad Nép, a Petőfi és a többi termelőszövetkezet tagjai is azzal a jóleső érzéssel meneteltek a fel­vonulók között, hogy teljesítették április 4-e tiszteletére tett felaján­lásaikat. Néphadseregünk szabad­ságon lévő harcosai együtt ünne­peltek a tsz, az üzem, az alapszer­vezet tagjaival, ahonnan korábban elkerültek. Hatalmas taps köszön­tötte békénk, szabad hazánk védel­mezőit, honvédségünk díszszáza­dait. A felvonulás' befejezése után Vadász István, a városi pártbizott­ság első titkára tartotta az ünnepi beszédet. Kisújszállás A termelőszövetkezeti városban április 4-én a MÁV fúvószenekara zenés ébresztővel köszöntötte a dol­gozókat. Délelőtt 9 órakor kezdő­dött a színpompás felvonulás, élen az Ady tsz tagjaival és a gépállomás traktorosainak fegyelmezett sorai­val. Az ünnepi beszédet Spacsek Lajos, a megyei pártbizottság mun­katársa tartotta. Délután itt is kul­túrműsorok, sportrendezvények tet­ték színessé az ünnepet. Kunhegyes Mintegy három és félezer kun- hegyesi dolgozó vett részt április 4-én délelőtt az ünnepi felvonulá­son, Ilyen hatalmasarányú meg­mozdulás sohasem volt a községben. Előző este a Vörös Október tíz-ben kedves vendégek voltak. A Szol­noki Papírgyár kulturcsoportja lá­togatta meg a termelőszövetkezeti tagokat. Szórakoztató műsort adtak s ezen a Vörös Október tsz tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok is résztvettsk. 7 öröhszen tm iklós Április 3-án délelőtt a városi ta­nács nagytermében megnyitották a Törökszentmiklós 10 éve című fény­képkiállítást. Április 4-én a népi- zenekarok kora reggel térzenét ad­megye tak. Utána ünnepi felvonulás volt. A mezőgazdasági technikum, a gimnázium s az MTH tanulói együtt ünnepeltek a törökszentmiklósi termelőszövetkezeti tagokkal és a mezőgépgyári munkásokkal. Az ün­nepi beszédet Váci Sándor elvtárs, a járási pártbizottság első titkára tartotta. Tiszafüred A tiszafüredi járás valamennyi községében fáklyás felvonulással kezdődtek a felszabadulási ünnep­ségek. A Magyar-Szovjet Társaság járási bizottsága a kulturotthonban fényképkiállítást rendezett. Szem­léltetően mutatták be, hogy felsza­badulásunk óta milyen mérhetetlen sok segítséget kaptunk a szovjet emberektől. Április 4-én délelőtt a járás valamennyi községében ko­szorúzás! ünnepségeket rendeztek. Kunszentmárion Április 4-én délelőtt a tömegszér- vezetek és a termelőszövetkezetek felvonultak, a szovjet hősi emlék­művet megkoszorúzták. Délután és este a kulturotthonban találtak szórakozást az ünneplők, a sport­pályán pedig egésznapot betöltő mű­sor volt. A járási kulturotthonban a járás 10 éves fejlődéséi bemutató kiállítás nyílt. Jászberény Április 2-án este a jászberényi üzemek, termelőszövetkezetek dol­gozói, az iskolák diákjai felvonul­tak azon az útvonalon, amelyeken a felszabadító szovjet csapatok ér­keztek a városba. Ifjúsági sereg­szemle, egésznapos kultúrműsor tette feledhetetlenné az ünnepet. Jászapáti Felszabadulásunk 10 éves évfor­dulóját Jászapátin is lelkesen ün­nepelték. A termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok, s a község négyezer dolgozója vett részt a felvonuláson. Borsányi Béni, a községi népfrontbizottság elnökhelyettesének üdvözlő szavai után Szekeres István alezredes mondott beszédet. Majd megkoszo­rúzták a szovjet hősök emlékmű­vét. Este a járási kulturházban színvonalas kultúrműsort rendez­tek, I szegep | iparossága 1 Egri Lajos: SZOLNOK Naponta nyúlik, szinte észrevétlen, mint gyermekségét vetkező kamasz, kinek elég hely már a házba* sincsen, s kilóg a göncből, könyökig csupasz. ’’dr hónapig voltam csak tőle távol, és városomnak arca újra más. Feltört utcáin kubikos lapátol, s az ásó ír: ezernyi új vonás. Téglák dalolnak; száll a tiszta ének. ü szívenfog, állok és előre nézek: bölcső ring ott, hol gőzöl most a mész. b Olvad a hó, most lép tavaszba Szolnok, 2 s hol villannak elporlott bástyatornyok, 0 ott jár a Ma, a víg és tettrekész. Növekvő érdeklődés a vidéki ipar részéről a Budapesti Helyiipari Vásár iránt {alig indult] meg a Budapesti Helyiipari Vásár előkészülete, már­is országszerte nagy visszhangja tá­madt, a a vidék minden részéből tömegesen jelentkeznek a tanácsi vállalatok, szövetkezetek és egyéni kisiparosok a Vásáron valló részvé­tel végett. Az Alföld és a Dunántúl kisebb-magyobb városaiból egymás után futnak be a jelentkezések és ezek alapján máris előrelátható, hogy a Vásáron a főváros helyi­ipara mellett úgyszólván az egész ország helyiipara is fel fog vonulni. | eddig [ többek között Hajdú me­gyéből Debrecen és Hajdúböször­mény, Zemplén megyéből Sátoralja­újhely, Békésből Békéscsaba, Bé­kés, Mezőberány, Vésztő, Csorvás és Orosháza, Csongrád megyéből Hódmezővásárhely, Szeged, Cson­grád, Szolnok megyéből Kunszent- mártom, Jászberény, Mezőtúr, Tur­keve, Borsodiból Miskolc, Mezőkö­vesd, Hevesből Eger, Gyöngyös, Pest megyéből Manor, Üllő, Kistarcsa, Szigetszemtmiklóe, • Solymár, Szent­endre, Nagymaros, Fejér megyéből Székesfehérvár, Velence, Komárom megyéből Tata, Táblából Székszárd, Baranyából Pécs, Siklós, Somogyból Kaposvár, Veszprémből.. Balatonfü- red, Győr megyéből Győr, Vas me­gyéből Szombathely, Sopron me­gyéből Sopron, Fertőszentmiklós, Bács megyéből Baja, Kalocsa, stb. tanácsi vállalatai, szövetkezetei és kisiparosai kértek helyet a Vásáron való részvételükhöz. |a’ kiállítási |anyag gazdagságéra és sokféleségére lehet következtetni máris abból, hogy a jelenkezett vi­déki kisiparosság elsősorban az egyes tájak legjellemzőbb készít­ményeit állítja ki éspedig a legtet­szetősebb és minőségileg legprí­mább mintadarabokkal. így a Vá­sár látogatói megcsodálhatják azt a rengeteg ötletet, leleményt, tudást, kiapadhatatlan képzelőerőt, amely az egyes vidékek kézműipari készít­ményeit jellemzi s nemcsak itthon, hanem messze világszerte is meg­becsült nevet biztosít a magyarság ipari fejlettségének. gyönyört! mintájú női, férfi és gyermek- papucsok mellett ízelítőt ad fentek háziszőtteseiből, gyapjú- és vászon- méteráruiból, továbbá benzin- éis peróleum!ámpa készítményeiből, — hamgszerkészítményeiiből, Debrecen a hagyományos csikóbőrös kulacsok mellett lószerszámokat, bőrdíszmű- árukat, mézeskalács-féléket fa-dísz­műárukat, — műanyagból készült rádió- és egyéb villamossági alkat­részeket, szivattyú-kutakat, zsilipe­ket, sáncoló ekéket, Hódmezővásár­hely remekbefcészült kézimunkákat, Mezőkövesd gyönyörű matyóbabá­kat, szőtteseket, Eger gyermekkocsi­kat, ú. n. Egri gyermek-garnitúrát küld a Vásárra, De nem marad el jellegzetes ipar­cikkeivel a többi város és község iparossága sem. Cegléd lószerszá­mokat, vereteket, csattokat, háztar­tási és mezőgazdasági kisgépeket és eszközöket, Békéscsaba csempézett, nikkelezett hordozható kályhákat, gyermekjátékokat, csőbútorfélaket, vízhordó kocsikat, piaci húzókocsi­kat állít ki, Székesfehérvár háló- és konyhaberendezéseket, — Csongrád hagyományos kézművesiparának jellegzetes darabjait juttatja el a Vásárra, így takácsipari k^szíimé- i.yóket, szőtteseket, símán és tar­kán szőtt cikkeket, stb. állít ki. I mezőtúr | a különféle háztartási és mezőgazdasági eszközök egész sorával jelentkezik, Szombathely minőségi férfi- és női cipőket, gyer­mekcipőket, női magasszárú és sport-iláibbelilket állít ki, Üllő kom­plett lószerszámokat, Szigetszentmik- lóis fonott bútorokat, kosarakat, csu­hából készített cikkeket, Kiskunfél­egyháza az alföldi népviselet legjel­legzetesebb darabjaiból: a suba, be­kecs, ködmön, bőrmellény és gyer­mekkabát készítményeikből, Kun- szentmárton szita- és rcstacilk'kék­ből mutat be számos darabot, s el­küldi a Vásárra Balatonfüred az or­szágszerte híres és kedvelt kürtős- kalácskészítőit is. Termelőszövetkezetünk tagjainak jövedelme tavaly átlag napi 80 forint volt A kőteleki Ezüst ka­lász tsz 1952 február­jában alakult tíz csa­láddal, 108 hold föld­del. A következő év­ben számbelileg is, te­rületileg is megduplá­zódtunk. — Érdemes megnézni jövedelmün­ket. Az 1954-es évben egy munkaegységre 56 forintot kaptunk. Ha napok arányában néz­zük keresetünket, napi átlagunk eléri a 80 fo­rintot. A fentiekbe még nincsen beleszá­mítva a hús, a törek, szalma, fa, rőzse és he­reliszt. Pedig ezek jut- t atása sem megveten­dő. Fából családonként 2. rőzséből 1. szalmá­ból 2. törekből egy ko­csival kaptunk. Mézből nv. m egy család 30 kiló- grammot kaoott. Mind­ezekről bárki — aki­nek kételye van — meggyőződhet a tsz irodájában, ahol az adatok rendelkezésére állnak. A nagy nyári mun­kák idején három 150 kilós sertést vágtunk le a tagság részére. Ez Is valami. S mindeh­hez hozzájön még a tagok háztáji gazdasá­ga. Ebben az esztendő­ben még többet aka­runk elérni. Aki ve­lünk dolgozik, megta­lálja számításét. Eb­ben az esztendőben ki­lenc egyénileg dolgozó gazda lépett a ml nagy családunk tagjai közé. Sokat erősödtünk ve­lük mi is. Már belépé­sükkor olyan javasla­tokkal jöttek, hogy szőlőt és gyümölcsöt telepítsünk. Elfogadtuk a javaslatot. 10 hold szőlőt és 20 hold gyü­mölcsöst állítunk fel. Gyalogh Mihály arra hívta fel figyelmünket, hogy több gondot for­dítsunk az állatállo­mányra. Bagl József új belépőnk pedig azzal a kéréssel fordult a párt- szervezethez, hogy ve­gyük fel pártunk tag­jai sorába. Jól jártak, akik so­rainkba jöttek' és jól jártunk mi is. Szövet­kezetünk minden re­ményt valóra tud vál­tani. Kapunk nyílva áll minden becsületes dolgozó előtt, aki szív­ügyének tekinti saját és családja boldogulá- lását. EGYED ISTVÁN párttitkár A szolnoki járás termelőszövetkezetei felkészültek a kukoricavetésre A szolnoki járás tsz-elnökei teg­nap értekezletet tartottak, amelyen különösképpen előtérbe került a kukoricavetésre való felkészülés. A tsz-ek vezetői összegezték az elmúlt évek során szerzett tapasztalatokat és arra a megállapodásra jutottak, hogy rendkívül előnyös a négyzetes vetés. Mari Lajos, a tószegi Dózsa tsz elnöke elmondotta, hogy az idén a négyzetes vetés alkalmazá­sával 30 mázsás holdanként! ter­mést akarnak betakarítani.

Next

/
Thumbnails
Contents