Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-02 / 51. szám

KOLNOKMBGYEI NÉPLAP 1955 nsércit* ————— A IV. magyar békekongresszus felhívása a magyar néphez Még nincs egy évtizede, hogy a lükig népei ünnepelték a német fas­izmus feletti győzelmet. S ma, az amerikai háborús gyújtogatok újra feltámasztják Nyugat-Németország- ban a német militarizmust. A há­borús bűnös hitlerista tábornokok ma újra fasiszta hadsereget szer­veznek. A német fasizmus a világ- történelem egyik legnagyobb ka­tasztrófáját zúdította az emberiség­re. De az amerikai háborús gyújto­gatok még szörnyűbb pusztítást szánnak Európa és a világ népei­nek: új világháborút készítenek elő, törvényesíteni akarják az atom- pusztítást, eltökélték magukat, hogy a náci gyilkosok kezébe adják az atomfegyvert. Tiltakozunk! Nem felejtettük el a második világháború 50 millió ha­lottját, nem felejtettük el annak a félmillió magyarnak az emlékét, akik a fasiszták érdekeinek estek áldozatul. Nem felejtettük el a Ja­pánra ledobott atombombák iszo­nyú pusztítását, nem. felejtettük el azt a mérhetetlen szenvedést, amit a német elnyomók évszázadokon át népünkre zúdítottak. Nem felejtet­tünk és nem felejtünk el semmit! Mindenre emlékszünk, s azt kiált­juk: nem engedjük! Minden erőnk megfeszítésével azon leszünk, hogy meghiúsítsuk az imperialisták elve­temült terveit. Hatalmas tömegmozgalom bonta­kozik ki, Nyugat-Európa népei po­litikai tömegsztrájkokkal adják tudtára a háborús gyujtogatóknak: rosszul számítanak, ha azt hiszik, hogy hátuk mögött, ellenük kirob­banthatják a háborút. Ebben az egész Európára kiterjedő harci mozgalomban ott van a mi elszánt­ságunk, a mi kiállásunk is. Közös ügy, közös cél forraszt össze mind­nyájunkat, az, hogy meghiúsítsuk az agresszív német katonai gépezet feltámadását, megakadályozzuk az atomháború előkészítését. Ügyünk győzelmét biztosítja, hogy békehar­cunk a Szovjetunió vezette 900 mil­liós béketábor egyesített katonai erejére, erkölcsi fölényére és meg­ingathatatlan egységére támaszko­dik. A Szovjetunió bölcs külpoliti­kája megmutatta a béke biztos út­ját. Szerte a világon ugyanezt vall­ják a néptömegek: Németországot békés úton egyesíteni kell, az atom­fegyvert törvényen kívül kell he­lyezni. Sokszínű, sokszívű, de egy- cél­ért küzdő mozgalmunk e követelé­sekben összeforrva válik minden eddiginél szélesebbé, hatalmasabbá. E nagy háborúellenes áramlat sod­rában nő, árad, erősödik a mi hazai békemozgalmunk is. Kongreszusunk az atomháború és a német milita- rizmus ellen egységesen fellépő ma­gyar nép harci seregszemléjévé vált. Bebizonyosodott: egyre többen is­merik fel hazánkban is, hogy min­den nemzetközi vitás kérdés min­ket is érint — akár Nyugat-Né- metországról, akár az atomháború­ról, akár Tajvanról van szó. Meg­mutatkozott: milyen őszinte, igaz vágy él az emberek többségében, hogy mindennapi munkájuk jó el­végzésével, helytállással pecsételjék meg aláírásukat, béke- és hazasze­retetüket. Békebizottságok, a béke ügyéért tenni kész magyar békeharcosok, békeküldöttek! Menjetek szét az országba, s vigyétek el kongresszu­sunk békeiizenetét. Váltsatok szót az emberekkel. Mondjátok el, hogy nagy küzdelmünkben minden egyes emberre szükség van. Értessétek meg, hogy a milliók összefogása az a soha nem ismert hatalmas erő, amelytől megriad és visszahúzódik a háború fenevadja. Magyarázzátok meg, hogy a háborús veszély eleven valóság. De magyarázzátok meg azt is, hogy a veszély elhárítása tőlünk függ, a mi munkánktól, helytállá­sunktól, erőnktől. Egyedül a béke- zerető emberek egyesített ereje tudja meghátrálásra kényszeríteni a gonosztevőt! Minden igaz hazafi tudja, hogy hazánk, függetlenségünk, szabadsá­gunk védelme és békénk védelme egymástól el nem választható, Békeharcosok, békeküldöttek, — nagy ünnepünkre, hazánk felszaba­dításának, szabad életünk születé­sének tizedik évfordulójára készül­ve fogadjuk meg, hogy megálljuk helyünket munkában, fegyelemben, józanságban, becsületben. Erősítjük hazánkat, növeljük hazánk gazda­sági és honvédelmi erejét, hegy biz­tosabbá tegyük a békét. Egysége­sek leszünk a béke védelmében: ké­szek vagyunk megvédeni hazánk határait, függetlenségét, szabadsá­gát, népünk békés alkotómunkáját. Igyekszünk minél több embert meg­nyerni; felvilágosító szóval minden ajtón bekopogtatunk, s megtaláljuk az utat a békéért már aggódó, de tettre még nem dobbanó szívekhez is. Pártunk és kormányunk béke­politikájának erősítésére felsorakoz­tatunk minden becsületes embert. Támogatjuk a Szovjetühió nagy történelmi harcát, amelyet az em­beriség békés életének, jövőjének megvédéséért folytat. Adjon lendületet tanácskozásunk az aláírásgyűjtésnek. Amikor ne­vünket leírjuk, tegyünk mindnyá­jan fogadalmat önnön lelkiismere­tünknek, hogy jó munkával, helyt­állással járulunk hozzá a béke sere­gének győzelméhez. Ha népünk küldöttei május 22-én megjelennek majd Helsinkiben, a nagy béke-világtalálkozón, vigyék el ezeket az aláírásokat. A magyar nevek millió adják tudtára az egész világnak: nem nyugszunk bele soha-soha, hogy hazánk békéjét, Európa béké­jét még egyszer feldúlja a német hódító; követeljük, hogy semmisítsék meg az atomfegyverkészleteket és hala­déktalanul szüntessék be a tömeg- pusztító fegyverek előállítását. A népek összefogásával, népünk minden hű fiának összefogásával, megvédjük a békét! Erősek vagyunk, igaz ügyünk, a béke ügye győzni fog. IV. MAGYAR BÉKEKONGRESSZÜS. A párizsi Noé-bárka H árom jelölt porbahullott feje felett nemrég kormányra lepett Edgar Faure, Franciaország új miniszterelnöke. A párizsi esti- lapok rikkancsai nem kiáltozták túl nagy szenzációként nevét, hiszen előre várható volt, hogy megkapja a szükséges nemzetgyűlési többsé­get. A Combat megírta, hogy a francia parlament burzsoá partcso­portjai már belefáradtak a politikai méregkeverésbe és most kissé csillapodnak. Máskülönben pedig ez az idő az „ügyeskedések óraja =* Faure pedig „ügyes ember”. _ Az új francia miniszterelnök valóban látszólag ügyes lépéssel kezdte tevékenységét. Olyan vegyes kormányt állított össze, amelyben minden árnyalat megtalálható, így számítva arra, hogy a miniszterek mögött lévő csoportok kiteszik a szükséges szavazatszámot. Ez sike­rült is neki. Ámde a kormány jellege nem kerülte el a francia poli­tikai körök figyelmét és a Cote Desfosses című gazdasági lap azt írta erről a kabinetről, hogy ez valóságos politikai „Noé-bárkája", És éppen ez az új Faure-kormány sebezhető Achilles-sarká. A francia nemzetgyűlést tudvalévőén szinte minden bel- és külpolitikai kérdésben különféle vélemények osztják meg, nem is két-, hanem, többféle. Más az álláspontjuk az európai problémákban, az északafri­kai ügyben, a belső gazdasági kérdésekben, az MRP-nek, a gaulleis- tálcnak, a szocialistáknak, az úgynevezett függetleneknek és a többi alakulatoknak. A legfontosabb ezek közül most természetesen az európai helyzet kulcskérdése, a nyugatnémetek újrafelfegyverzése. Nos, Edgár Faure újsütetű kormányában ott találhatók a Wehrmacht újjászületésének szellemi kigondolói és buzgó támogatói, mint Schuman és Pinay és ott találhatók a német egységet hozó tárgyalások hívei is, mint Pa- lewski és Antier. Ilyenformán teljes joggal jegyzik meg Párizsban a Köztársasági Tanács ratifikálási vitájának küszöbén, hogy a Faure- kormány megalakulása semmit sem oldott meg, hiszen azok az ellen­tétek, amelyek eddig a burzsoá pártok között dúltak a német fel­fegyverzés körül, most a minisztertanácsban is jelentkeznek majd. Az új francia kormány „szilárdságát” a legtalálóbban a New York Times kommentárjával lehet jellemezni. „Remélni kell — írja ez az új mi­niszterelnököt egyébként kitörő örömmel üdvözlő lap —, hogy Fan* renak sikerül majd elérnie a politikai stabilizációt. Esélyei azonban ebben a tekintetben igen kétségesek”. Franciaország tehát ismét „amerikai" miniszterelnököt kapott A Wall-Street-nek azonban nincs sok öröme benne és minden bizony­nyal a francia tömegek is gondoskodnak majd róla, hogy még ebbe a kevés örömbe is még több üröm keveredjék. £g.q lzó kimondó kiifüqqminiLztet DISZ-é/ef Pajtások között Csepka Éva, a szolnoki Varga Katalin leánygimnázium tanulója. DISZ megbízatá­sát példamutatóan végzi. Az Úttörő Ház „Vörös nyakkendő” pajtáscsaládjának fog­lalkozását vezeti. A pajtások szeretettel veszik körül. A termelésben is példát mutatnak Bernáth Erzsébet és V. Szabó Mária a Járműjavító esz­tergályosa. Mind­ketten DISZ tagok. Tevékeny munká­jukkal hozzájárul­nak ahhoz, hogy brigádjuk április 4-re tett felajánlá­sát teljesítse. — A Bayer brigád pél­dául (ennek tagja Bernáth Erzsébet) egy mozdony főja­vítás esztergamun­káját, 20 drb csőkö­nyök és 200 szelence elkészítését vállal­ta április 4-re. Fo­gadalmukat — a mozdonymunka ki­vételével — már teljesítették. Ha­sonló Ígéretet tett a Csák brigád is, melynek V. Szabó Mária az egyik esztergályosa, ök is szép eredményt értek el adott sza­vuk valóraváltásá- ban. A vezetők kötelessége a fiatalok segítése Mi, a pusztabánrévei állami gazdaság fiataljai az eddiginél nagyobb segítséget kérünk gazda­ságunk vezetőitől. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy nem egyszer a segítségadás helyet le­becsüléssel, kezdeményezéseink semmibevevésével találkozunk. Először is nincsen nálunk fiatalságnak szórakozási lehetősé­ge. Gazdaságunknak van ugyan egy nagy kultúrterme, de ezt hét lakattal őrzik előlünk. Még arra sincsen megfelelő helyiségünk, hogy komolyabb összejövetelt tartsunk. így egyesek közülünk kulturház helyett a kocsmát ke­resik fel. DISZ szervezetünk elhatároz­ta, hogy megalakítja a kultur gárdát. A gazdaság vezetősége hozzájárult a zenekar megszerve­zéséhez. A hangszereket is meg­hozatta, csak éppen a fiatalok kezükbe sem vehetik azokat. Pe­dig van közöttünk olyan is — mind Frana István, aki elég jól tud tangóharmonikázni. De mi­kor gyakorolni akart, azt a vá­laszt kapta: — „Lehúzza a nagy hangszer a karját, szerezzen ma gának kisebbet”. — Ha tánccso portunk próbál, a zenekar nem játszik nekünk, kénytelenek va­gyunk táncunkhoz énekelni is, ami igen fárasztó. Ugyanakkor Tóth László, a gazdaság igazga­tója a saját szórakozására hasz nálja a zenekart. Csak odaszól a vezetőnek: „Komám, jó magyar nótát, nincs annál szebb!” A pártszervezet vezetősége pe­dig elnézi mindezt, s magára- hagyja a DISZ szervezetet, oldja meg bajait, ahogy tudja. Mi ebbe nem akarunk bele­nyugodni. Arra kérjük az idősebb elvtársakat, törődjenek velünk többet, adjanak módot arra, hogy bebizonyítsuk, nem fárad­nak velünk hiába. SEFKOVICS MÁRIA Parkírozzák a kunszentmártoni piacteret Kunszeritmárton 1955. évi tervé­ben többek között szerepel a terek parkosítása. A volt piactéren virá­goskertet létesítenek, ami igen emeli majd Kunszentmárton járási székhely szépségét, Tóth Jánosné Kunszentmárton Bangkokban igen fé­nyesen és ünnepélye­sen megnyílt a délke­letázsiai katonai tömb külügyminisztereinek értekezlete. A megje­lent diplomaták a lé­nyegről — a távolke­leti feszültség fokozá­sáról — a zárt ülése­ken beszéltek, a nyil­vános megnyitót a szép szónoklatoknak és kinyilatkoztatásoknak szánták. Ám Dulles amerikai külügyminiszter nyil­vánvalóan tévedésből összekeverte beszédei­nek kéziratát, mert a sajtóban is publikált szavai szokatlan őszin­teségre vallanak. Dul­les ugyanis azt mon­dotta: „Az Egyesült Államok megjelent Délkelet-Ázsiában. Ez földrajzilag valami új számunkra. Ide törté­nelmi elveink hajtot­tak bennünket, hogy megvalósítsuk azokat." Dulles a Monroe-elv- ről is beszélt és az Egyesült Államok tör­ténelmi elvei alatt is valószínűleg ezt ér­tette. A dullesi mondatok­ban az az újszerű, hogy a washingtoni külügyminisztérium irányította amerikai sajtó és propaganda mindezideig azt hajto­gatta: az Egyesült Ál­lamok Délkelet-Ázsiá­ban magasztos hiva­tást teljesít. Megvé­delmezi az itteni or­szágokat, átplántálja ebbe a térségbe a „sza­bad világ” összes vív­mányát. A SEATO né­ven alakult katonai tömörülésnek is — mondották — ez a célja. És ime, Bangkokban megjelenik Dulles, ba­rátságos arcot vág a fényképészek előtt és beismeri, hogy az amerikaiak délkelet­ázsiai behatolása „va­lami új” és erre a for­mulára a Monroe-el- vet is ráhúzza. Ez az elv köztudomású úgy szólott, hogy „Európa az európaiaké —Ame­rika pedig az ameri» kaiaké“. Amiből kő* vetkezik, hogy Dul­les elmélete szerint az amerikaiak megjelené­se Délkelet-Ázsiában plusz, a Monroe-elv úgy hangzik: Délkelet- Ázsia is az ameri­kaiaké. Ennél őszin­tébben Dulles még so­hasem beszélt. Előttünk eddig Sem volt kétséges, m! a SEATO-egyezmény va­lódi célja, és az sem; hogy miért hívták ösz- sze éppen most a tá­volkeleti feszültség idején ennek a hábo­rús tömbnek a tanács­kozását. Dulles kinyi­latkoztatása minden­esetre arra jó volt, hogy kiegészítse és közérthetőbbé tegye az amerikai diplomá­ciai szótárt: mit kell érteni akkor, ha az Egyesült Államok kor­mányának egyik veze­tője függetlenségről, szabadságról, békéről és más hasonlókról be­szél. (MTI) Otto Nnschke: „A német népnek kezébe kell venni Németország újraegyesítésének ügyét“ Berlin (MTI). A Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának Országos Bizottsága hétfőn este Lipcsében a nemzetközi áruminta- vásár alkalmából nagygyűlést tar­tott. A nagygyűlésen töblbszáz nyu­gatnémet vendég is résztvett, Otto Nuschke,- a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyet- tese, a Keresztény Demokrata Unió elnöke kijelentette, hogy a német nép nem ismeri el a párizsi szer­ződések ratifikálását. Miután Ade­nauer a militarista szerződések ratifikálásának keresztülhajszolá­sával lehetetlenné teszi a német egység helyreállításáról tanácskozó négyhatalmi értekezlet létrejöttét, Nyugat-Németország és a Német Demokratikus Köztársaság béke­szerető népiének kötelessége, hogy saját kezébe vegye a német újra­egyesítés ügyét. Otto Nuschke han­goztatta: a lipcsei vásár megmu­tatta, hegy két különböző gazda­sági rendszer békésen megférhet egymás mellett és kereskedhet egymással. (MTI) Szovjet—norvég—finn megbeszélések O s 16 (TASZSZ) A norvég kor­mány bizonyos idővel ezelőtt java­solta a szovjet kormánynak, hogy folytassanak szovjet-norvég-finn megbeszéléseket egy háromoldalú egyezmény megkötése céljából a finnországi Inari-tó, valamint az ebből eredő Paafeó-Joki-folyó sza­bályozásáról és hajózásáról. A Pa- afsó-Joká hosszának nagy részében határfolyót alkot a Szovjetunió és Norvégia között. Mint ismeretessé vált, a szov­jet külügyminisztérium közölte a moszkvai norvég nagykövettel, hogy a szovjet kormány hajlandó a tárgyalásra és a megbeszélések színhelyéül Oslot javasolta. Szovjet részről G. M. Szmirno­vot, a Szovjetunió villamoserőmű- ved minisztériumának egyik osz­tályvezetőjét bízták meg a küldött­ség vezetésével. (MTI.) Újabb 13.000 példányban jelent meg az eziistkalászos tanfolyamok tankönyve Az ősszel megindult ezüstkalá­szos tanfolyamok hallgatói részé­re 10.000 pé’dányban adták ki a tanfolyamok tankönyvét. Mind a 10.000 példány hamar elfogyott és sek hallgatónak nem is jutott már. A tanfolyamok hallgatóinak kéré­sére a könyvet most — gondolva az újonnan jelentkező igények ki­elégítésére is — 13.000 példányban újból kiadták. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents