Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-11 / 59. szám
1955 március 11* SZOLNOKMEGTEI NÉPLAP 3 SZOVJET KÖNYV ÜNNEPE <•>*»■> 19 5 5 MÁRCIUS Részletek Gorki): „flz Hiúsági és gyermekirodalom“ című kütetébűl Mese áss éleiről z emberiséget egyetlen családnak tekinthetjük, amelyet mindinkább egyesit a valamennyi tagjának közös törekvése a jó életre. Erről kell beszélnünk a gyermeknek, legelsősorban ezt kell tudnia. A kultúra története a legcsodálatosabb mese, jobban nemesíti az elmét és a lelket, mint bármelyik mese vagy legenda, amit a népek kitaláltak. A kicsi embernek tudatosodó élete első napjaitól kezdve lassan meg kell ismernie mindazt, amit a nemzedékek hosszú sora előtte véghezvitt; ha ezt megismeri, akkor meg fogja érteni, hogy ami előtte történt, érte történt. Mondjuk el gyermekeinknek őszintén és egyszerűen a múlt nagy meséjét, beszéljünk nekik szenvedéseinkről és győzelmeinkről, vereségeinkről és reményeinkről. Arról, ami őseink szívét gyötörte és megdobogtatta, cs ami bennünket kínoz és buzdít. Az embernek meg kell becsülnie az előtte élt nemzedékek munkáját — csakis így biztosíthatjuk a kultúra folyamatosságát, így öröklődhet az új, szabadabb, értelmesebb életformákat teremtő, egyetemes emberi tevékenység... ... Tévedéseinkért nagy szenvedésekkel fizettünk és az emberi szenvedés, az alkotó erőfeszítést kisérő gyötrelem tiszteletet érdemel tőlünk, és gyermekeinktől. A gyermek megérti ezt: avassuk az egyetemes emberi történet részesévé, hogy értékelni és szeretni tudja a nemzedékek szent munkáját. •.. Minél többet tud az ember a letűnt korok, az egész világ munkásságáról, annál inkább ember. Semmi se nemesíti, csillapítja és biztatja úgy a lelkét, mint az emberiség nagy történetének, a múlt idők történetének ismerete. Nincs ebben természetesen semmi új: egyszerűen csak újabb kifejezése annak a régi hitnek, hogy az embereket — egymás személyének és munkájának megbecsülése alapján — igenis egyesíteni lehet. Hiszünk az értelem és az igaz emberség győzelmében, mert ezt az emberséget mi, emberek teremtettük és jogunk van büszkének lenni rá. Tanítsuk meg gyermekeinket tisztelni a munkát, együttérezni a múlt szenvedéseivel, megérteni és megbocsátani tévedéseit. y,Hogyan tanultam* okszor sírtam olvasás közben, olyan szépen mesélt a könyv az emberekről, olyan közel jöttek lyrzzám, úgy megszerettem őket. És en, az értelmetlen munkában elcsigázott, ostoba szidástól megalázott kis legény, ünnepélyesen megfogadtam magamban, hogy majd ha megnövök, segíteni fogok az embereknek, becsülettel szolgálom őket. ... És a meggyőződésem igazságába vetett mélységes hittel mondom mindenkinek: „Szeressétek a könyvet, mert megkönnyíti az életet, baráti segítséget ad, hogy eligazodjatok a gondolatok, érzések és események sokszínű és viharos forgatagában. Megtanít tisztelni az embert és önmagunkat, szárnyat ad az elmének és a szívnek — a világ és az ember iránti szeretet szárnyait.“’ „Szeressétek a könyvet, a tudás forrását. Csak a tudás válthat meg bennünket, az faraghat belőlünk erőslelkű, becsületes, értelmes embert, aki őszintén szereti embertársát, megbecsüli munkáját és igaz szívvel gyönyörködik szakadatlan nagy munkája pompás gyümölcseiben. Mindenben, amit az ember alkotott és alkot, benne van a lelke. Tiszta, nemes lelke legteljesebben a tudományban és a művészetben él, legélesebben, levilágosabban a könyvekben szól.” &qjj, a jelszó nk: A BÉKE Nine» gondolat, nincs szó, amely- lyel ki tudnám fejezni örömömet azért, meri a turkevei Harcos termelőszövetkezet tagjait képviselhettem a IV-i'k magyar békekongresz- szuson. 58 éves vagyok. De ott láttam megint igazán, hogy népi demokráciánkban mennyire megbecsülik a dolgozókat és hogy saját munkánkkal szebbé, jobbá, boldogabbá tehetjük életünket. Két világháborút éltem át és nem felejtettem el a szenvedéseket. S úgy érzem, a békéért harcolni szent kötelességem. Most erős fogadalmat tettem arra, hogy még többet, jobban dolgozom. A kongresszuson láttam csak igazán mennyire fontos a népek összefogása a háború ellen. — Meggyőződtem arról is, hogy nem vagyunk egyedül és nem magunk folytatjuk a harcot az atomháború ellen jólétünk és békénk megvédésének érdekében. A Szovjetunió, a nagy Kina, a népi demokratikus országok teljes erejükkel a bőkét védik. Meghatottan hallgattam végig azokat az embereket, akik nem a mi nyelvünkön szóltak, de tudom ugyanazt fejezték ki, amit én éreztem. A béke iránti szeretetem fejezem ki azzal is, hogy a tavaszi munkák gyors elvégzését szorgalmazom, saját erőmmel is segítem. Török Erzsébet a turkevei Harcos tsz tagja, munkaérdemrenddel kitüntetett dolgozó. A szolnoki bölcsődékről — Halló, itt a Néplap beszél. — Itt a városi tanács egészségügyi osztályáról dr. Szittya. — Az a kérdésünk, hogy mi a helyzet a területi bölcsődék körül. — Jót is, rosszat is mondhatok. — Előbb talán beszéljünk a jóról. — Rendben van. A négy városi, területi bölcsődében jelenleg százhatvanöt csecsemő van elhelyezve. Gondozásuk a mv.lt év novembere óta sokat javult, mert kaptunk tizenhat szakképzett gondozónőt. Most arról vettem értesítést, hogy mindegyik bölcsödébe még egy-egy végzett óvónőt is helyeznek. Mi jót mondjak még? A kicsinyek állandó orvosi ellenőrzésben részesülnek, étkeztetésük kifogástalan, a mamák elégedettek, — Es mi a rossz? — A túlzsúfoltság. Jönnek sorban az anyák, hogy vegyük fel a kicsinyeiket. Kívánságukat, sajnos, nem tudjuk teljesíteni, mert nincsen hely. — Úgy tudjuk, hogy a megyebizottság átadta a volt Pártoktatás Házát egy új bölcsőde számára. — Ez igaz. Az átalakítási munkák már folynak is, de ha el is készül, legfeljebb öttíz férőhelyet nyerünk. — Miért? — Mert tudomásom szerint a jelenlegi Marx-parki bölcsődét át kell adnunk napköziotthon céljára. Ha az is megmaradhatna, akkor még hetven csecsemőt fel tudnánk venni. — Köszönjük. Most arra kérjük, kapcsoltasson át bennünket az oktatási osztályra. — Halló! Itt a városi tanács oktatási osztálya. Tari Pál osztály- vezető. — Itt a Néplap. Érdeklődni szeretnénk a napközis óvodák helyzete iránt. — Az elmúlt évben csaknem 1,200,000 forintot fordítottunk berendezésükre és szebbé tételükre. Jelenleg 750—800 gyermeket gondozunk. A jó idő beálltával azonban mégegyszer ennyi lesz a létszám. — Tehát nincs szükség bővítésre? — De igen. A Vili. kerületben és a Rá- kóczi-úton. Ezen a két helyen újabb helyiségeket kellene építeni, de erre jelenleg nincsen lehetőség. — És a város belterületén? — Ott nincsen túlzsúfoltság. — Tehát nem szükséges, hogy a jelenlegi Marx-parki bölcsődét átadják napköziotthonnak? — Nem. Mi lemondunk róla, mert tudjuk, hogy az egészség- ügyi osztály még nagyobb gondokkal küzd, mint ml. — Köszönjük és megírjuk. Reméljük, hogy ennek nyomán a városi tanács végrehajtóbizottsága megváltoztatja eredeti tervét. A FELSZABADULÁSI MŰSZAKRA KÉSZÜLNEK ÜZEMEINKBEN Tegnap hozták nyilvánosságra a SZOT elnökségének határozatát s üzemeinkben máris lelkes előkészületek folynak a verseny kiemelkedő szakaszára, a „Felszabadulási műszakra’’. Sok helyen üzemi aktiváértekez- lettel tették meg a kezdő lépéseket, s itt a műszakiak a párt- és a tömegszervezeti vezetők részletes pregrammot dolgoztak ki az anyag és más műszaki előfeltételek biztosítására, a népnevelő munka és a versenyértékelés felélénkítésére. A Tiszamerrti Vegyiművekben tegnap délután hívták össze a párt, szakszervezet, DISZ szervezet aktíváit és a gazdasági vezetőket, hogy részletesen megbeszéljék az elkövetkező napek programmját. A népnevelők és bizalmiak megkapták a feladatukat s már tegnap munkába álltak, hegy előkészítsék a röpgyű- léseket, ahol felolvassák majd a SZOT elnökségének határozatát s javaslatot tesznek arra, hogy március 15AŐ1 április 4-ig tartsanak a Vegyiművekben is „Felszabadulási műszakot“’. Ma reggel 6 órakor az első, délután két órakor a második s este 10 órakor a harmadik műszak végeztével a dolgozók elé viszik az aktiva határozatát. A szolnoki fűrészüzemben termelési értekezleten vitatták meg az előkészületeket. Különösen fontos feladatot kaptak itt a műszakiak, s a gazdasági vezetőik. A keretfűrészek munkája ugyanis függvénye az anyagellátásnak. A vezetőség a napokban felveszi a kapcsolatot a szállításban lemaradó erdőgazdaságokkal s ugyanakkor az üzem pártós szakszervezete is segítséget kér a kooperáló üzemektől, hogy a hátralévő három hétben fennakadás- nélküli legyen az anyagellátás. A rönktér és a fűrészcsamok jó összedolgozására is intézkedéseket tettek. A Szolnoki Papírgyárban tegnap délután két órakor tartották meg az első ropgy ülést a műszakban dolgozóknak. A gyár vezetősége is megtett minden intézkedést, arra, hogy a lehetőségek szei'int zavartalanul menjen a munka. Eddig a papírgépek brigádjai legjobb igyekezetük ellenére sem tudták teljesíteni tervüket, mert az erőteiep nem biztosította a szükséges gőznyomást. Március 15-re a javítást elvégzik, s úgy látszik, hogy az erőtelep teljes kapacitásával szolgálja majd a papírgépeket és berendezéseket a műszak ideje alatt. A Jászberényi Apritógépgyárban a szakszervezeti bizalmiak kaptak nagy feladatokat. Ezekben a napokban fokozott gonddal végzik vensenyszervező munkájukat, s az üb. tagjai segítik és ellenőrzik őket. A műszakiak úgy járulnak a verseny sikeréhez, hogy rendszeres, mélyreható értékelést végeznek. Legjobban felkészült az ünnepli műszakra a Járműjavító és a Tisza, Cipőgyár. Ebben a két üzembej, minden készen áll arra, hogy ked/ den reggel bizakodva kezdjen mindenki a két és fél hétig tartó nagy munkához. Építőipari munkásaink sem akarnak kimaradni a munkásosztály e lelkes, nagy megmozdulásiából. Különösen jó reménnyel állnak negyedéves tervük befejezése előtt a Közlekedési Építővállalat dolgozói. A megyei építővállalat munkahelyein bár történtek bizonyos előkészületek, nagyban akadályozza a haladást az ipar pillanatnyi alélt- sága, a szervezés hiányosságai- Téglagyárainknak viszont a téli szün° után — feltéve, ha az idő kedvez — minden lehetőség megvan arra, hogy a felszabadulási verseny szorgos napjain jól előrehaladjanak tervük teljesítéséiben s ne csak. valóraváltsák, hanem túl is teljesítsék azt. A kincsetérő alföldi baromfi nyomában A baromfifeldolgozóban nincs egy teremtett lélek sem. Kevés a jószág, áll a munka. — Hány darab jószágot lehetne itt naponta feldolgozni? — kérdezzük Takács Viktortól, a Törökszentmiklósi BARNEVÁL igazgatójától. — Tizenhat-tizennyolcezret — hangzik a válasz. — Bizony — mondja Csizmadia István, az üzemUermelési osztályának vezetője — még mindig nem használjuk ki eléggé azt a kincset. A franciák például azt állítják, hogy a világon a legjobb íze a magyar tojásnak van. Az angolokról közismert, hogy mennyire kedvelik a magyar pulykát és a gyöngyöst. Ez a beszélgetés adott ösztönzést arra, hogy elinduljunk a kincsetérő alföldi baromfi nyomában. m Első utunk a törökszentmiklósi járási tanács főállattenyésztőjéhez, Virág Istvánhoz vezetett. — Az idén még fokozottabb az érdeklődés a naposcsibék iránt, mint tavaly — ezzel kezdi. — Elsősorban a termelőszövetkezeteknél tapasztalható javulás. A tiszatenvői „Lenin" termelőszövetkezetnek tavaly 2600 baromfija volt. erre az évre 5400-at terveznek. 1954-ben a járás termelőszövetkezetei 1214 víziszárnyast neveltek, az idén őszre, csak a törzsállományuk 6000 darab lesz. Egyébként a járás területén a surján! állami gazdaság mulat példát a baromfitenyésztésben. Érdemes megnézni. ségükbe. Árpát csíráztatunk számukra, rendszeresen adunk sárgarépát. — És mik a további tervek? — Ebben az évben — hangzik a válasz — 15.000 csirkét, 8000 kacsát, 4500 pulykát keltetünk. Gyöngyöst annyit, amennyi tojást csak szerezni tudunk. Kötelességünknek tartjuk a termelőszövetkezetek támogatását. A kétpói „Szabadság"-nak már adtunk 1200 naposcsibét. m A Kétpói „Szabadság” termelő- szövetkezetben Debreczeni Róza zcotechnikus büszkén mondja: — Mi már májusban rántanivaló csirkét viszünk a piacra. Szabó István elvtárs, párttitkár, papírt vesz elő, mutatja, hogy a niultévihez viszonyítva az idén hogyan alakul a termelőszövetkezetben a baromfitörzsállomány. 1954 1955 tyúk 400 1000 liba 70 70 pulyka 90 1200 gyöngyös — 30 kacsa — 50 a az 1200 kiscsirkéből csupán 1000 kerül piacra, akkor is ez 25.000 forint -aszta hasznot hoz a Szabadság tsz.-belieknek. II A mezőgazdasági igazgatóságon Magas Lászlóval, az állattenyésztési csoport vezetőjével beszélgetünk. gazdaságai két és fél millió tojást keltetnek. Ebben nincsen benne annak a negyvenöt keltetőgépnek a várható eredménye, amely a tsz- ekben van. Most tavasszal az eddiginél jóval több víziszárnyast adunk ki. Egyedül a Bánhalmi Állami Gazdaság 40.000 naposkacsát oszt szét a termelőszövetkezetek között. — Tehát a tsz-ek kezdik felismerni a baromfitenyésztés jelentőségét? — Igen. Ma már ritka az olyan példa, mint a I^unhegyesi „Vörös Csillag’-é, amely azt tervezte, hogy még a baromfibeadási kötelezettségét is a piacon vásárolja meg. Gyakoribb az olyan, mint a Csataszögi „Szebb Élet”, amely az idén 1500 kacsát akar felnevelni. Erre azt mondja Réti Gyula halászati! felügyelő: — A csataszögiek a rizstelepükön kettős hasznosítást vezetnek be. Halat szaporítanak és kacsát tenyésztenek. A kacsa jóformán ele- ség nélkül nő fel a rizsföldeken. Én vállalom, hogy a hozzámtartozó, rizsteleppel rendelkező, termelőszövetkezeteknél 10.000 naposkacsát helyezek el. m A kincsetérő alföldi baromfi kezdi méltó helyét elfoglalni. Ha így haladunk, már az idén sokkal több baromfi és tojás jut az asztalunkra, mint eddig, jut belőle exportra is. És gazdagodnak azok a termelőszövetkezetek, amelyek felismerik a baromfitenyésztés jelentőségét. — Ebben az évben — mondja — a megye keltetőközpontjai és áilami Tóth Kornél E 2500 kiscsirke. Az előbb még panaszosan sipákoltak, most hang nélkül tülekednek a reszelt sárgarépa körül. — Azt hiszik, hogy giliszta — nevet Kacskó László, okleveles gazda, a surjáni csibék legfőbb patrőnusn. Aztán arról beszél, hogy ml mindent is kapnak ezek a jószágok. Maga a felsorolás is émulatbaejtő: — Elesésük nyolcféle takarmányból készül. Élesztő- és csukamáj- kúrában részesülnek. Ä. D.vitamín injekciót kapnak. Angolkór ellen Peck „Á” Fortét keverünk az eleMajjyar óra a Vll/á-bao Gyermekeink életéről szeretnék két dolgot elmondani. Az egyik, hogy a karcagi úttörők bált rendeztek az újonnan felszerelt Ifjúság Házában. A bál nagyszerűen sikerült. Szebbnél szebb jelmezekben voltak a kicsik, nehéz helyzetbe hozták a bírálóbizottságot. öröm volt látni a sok kipirult- arcú kispajtást, amint a zene ütemére önfeledten táncolt. Olyan jól érezték magukat, hogy alig akartak hazamenni. Csak akkor kezdtek szedelőzködni, amikor a mindnyájuk által szeretett úttörővezető. Mi újság a meteorológiában ? KULÄSA: Folytatódik az enyhébb levegő beáramlása és az olvadás. A borús, esős időt derültebb idő fogja felváltani. Az éjszakai lehűlés fokozódik. Az enyhülés tehát még nem végleges. A hét elején óriási erővel indult meg a melegebb légtömegeik ostroma a hideg légtömegek ellen. A Földközi-tenger felett kialakult ciklonok enyhe levegőt szállítanak észak felé. Észak-Európéban és a Sarkvidéken még meglehetősen hideg van. Éppen ezért az enyhülés még nem végleges, de az elmúlt hidegekhez hasonló téli idő már nem lesz. Hazánkban egészen szokatlan volt a március elejei tartós, nagy hideg. Tulajdonképpen ez volt az idei tél egyetlen komoly hideghulláma. A meleg levegő beáramlása országszerte bőséges csapadékkal járt, ami igen kedvező hatással van a mezőgazdaságra. Kedvező az is, hogy az enyhülés fokozatos, mert így lassan, fokozatosan olvad. Jelenleg az Alföldön már alig van hó, de a Dunántúl még helyenként fél méteres hótakaró borítja a vidéket. AZ IDŐJÁRÁS TOVÁBBI ALAIllényi Elemér bácsi figyelmeztette őket: „Pajtások, holnap vár benneteket a komoly munka, a tanulás“’. A másik, amiről be szeretnék számolni, egy■ magyar óra volt a VII. á) osztályban. Az osztályfőnöknő meghívott engem, s a többi szülőt, hogy hallgassunk meg egy magyar órát. József Attiláról és Ady Endréről tanultak éppen. Az egyik kispajtás ismertette a költők életét, majd verset idézett. A többiek meg hozzászóltakMeleg lett a szivünk, milyen sokat tudnak gyermekeink, s milyen nagyon szeretik forradalmár költőinket. Utána felolvasták a gyermekek József Attila „Mama” című versével kapcsolatos dolgozatukat. Sírtunk mi mindnyájan, amikor a sok, megható, kedves, szeretettel teli dolgozatot hallottuk. Vízi 1 mr éné Karcag, Virág-u. 16. Változások a Rádió egyes állandó műsorainak időpontjában A tavasz közeledtével a Falurádió reggeli műsorát a jövőben öt órakor sugározza a Rádió, hogy a korábban kelő talusi dolgozók — akiknek elsősorban szól — meghallgathassák. A gyorsabb, tartalmasabb tájékoztatás megvalósításáért némi változás lesz a hírközlések időpontjában. A 4.30-kor elhangzó híreken kívül ezentúl reggel hat órakor is ad a Rádió friss híreket. A Szabad Nép vezércikkét 7 órakor ismertetik és utána híreket olvasnak fel. A lapszemlékre délelőtt tíz órakor keiül sor. A 22 órás hírközlés idejét öt perccel növelik, hogy a sok belföldi és külföldi eseményekről részletesebben tájékoztathassák a dolgozóikat. A „Reggeli naptár“ című megemlékezést 7.45-kor sugározza majd a Rádió, hegy az iskolarádió körül gyülekező gyerekekhez is eljusson. A fenti változások hétfőtől, március 14-től lépnek érvénybe a Magyar Rádió műsorában, (MTI.')
