Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-11 / 59. szám

1955 március 11* SZOLNOKMEGTEI NÉPLAP 3 SZOVJET KÖNYV ÜNNEPE <•>*»■> 19 5 5 MÁRCIUS Részletek Gorki): „flz Hiúsági és gyermekirodalom“ című kütetébűl Mese áss éleiről z emberiséget egyetlen család­nak tekinthetjük, amelyet mindinkább egyesit a valamennyi tagjának közös törekvése a jó élet­re. Erről kell beszélnünk a gyer­meknek, legelsősorban ezt kell tud­nia. A kultúra története a legcsodála­tosabb mese, jobban nemesíti az elmét és a lelket, mint bármelyik mese vagy legenda, amit a népek kitaláltak. A kicsi embernek tudatosodó élete első napjaitól kezdve lassan meg kell ismernie mindazt, amit a nemzedékek hosszú sora előtte vég­hezvitt; ha ezt megismeri, akkor meg fogja érteni, hogy ami előtte történt, érte történt. Mondjuk el gyermekeinknek őszintén és egyszerűen a múlt nagy meséjét, beszéljünk nekik szenve­déseinkről és győzelmeinkről, vere­ségeinkről és reményeinkről. Arról, ami őseink szívét gyötörte és meg­dobogtatta, cs ami bennünket kí­noz és buzdít. Az embernek meg kell becsülnie az előtte élt nemzedékek munkáját — csakis így biztosíthatjuk a kul­túra folyamatosságát, így öröklőd­het az új, szabadabb, értelmesebb életformákat teremtő, egyetemes emberi tevékenység... ... Tévedéseinkért nagy szenve­désekkel fizettünk és az emberi szenvedés, az alkotó erőfeszítést ki­sérő gyötrelem tiszteletet érdemel tőlünk, és gyermekeinktől. A gyer­mek megérti ezt: avassuk az egye­temes emberi történet részesévé, hogy értékelni és szeretni tudja a nemzedékek szent munkáját. •.. Minél többet tud az ember a letűnt korok, az egész világ mun­kásságáról, annál inkább ember. Semmi se nemesíti, csillapítja és biztatja úgy a lelkét, mint az em­beriség nagy történetének, a múlt idők történetének ismerete. Nincs ebben természetesen semmi új: egyszerűen csak újabb kifejezése annak a régi hitnek, hogy az em­bereket — egymás személyének és munkájának megbecsülése alapján — igenis egyesíteni lehet. Hiszünk az értelem és az igaz emberség győzelmében, mert ezt az embersé­get mi, emberek teremtettük és jo­gunk van büszkének lenni rá. Tanítsuk meg gyermekeinket tisztelni a munkát, együttérezni a múlt szenvedéseivel, megérteni és megbocsátani tévedéseit. y,Hogyan tanultam* okszor sírtam olvasás közben, olyan szépen mesélt a könyv az emberekről, olyan közel jöttek lyrzzám, úgy megszerettem őket. És en, az értelmetlen munkában el­csigázott, ostoba szidástól megalá­zott kis legény, ünnepélyesen meg­fogadtam magamban, hogy majd ha megnövök, segíteni fogok az embe­reknek, becsülettel szolgálom őket. ... És a meggyőződésem igazsá­gába vetett mélységes hittel mon­dom mindenkinek: „Szeressétek a könyvet, mert megkönnyíti az éle­tet, baráti segítséget ad, hogy el­igazodjatok a gondolatok, érzések és események sokszínű és viharos forgatagában. Megtanít tisztelni az embert és önmagunkat, szárnyat ad az elmének és a szívnek — a világ és az ember iránti szeretet szár­nyait.“’ „Szeressétek a könyvet, a tudás forrását. Csak a tudás válthat meg bennünket, az faraghat belőlünk erőslelkű, becsületes, értelmes em­bert, aki őszintén szereti embertár­sát, megbecsüli munkáját és igaz szívvel gyönyörködik szakadatlan nagy munkája pompás gyümölcsei­ben. Mindenben, amit az ember alko­tott és alkot, benne van a lelke. Tiszta, nemes lelke legteljesebben a tudományban és a művészetben él, legélesebben, levilágosabban a könyvekben szól.” &qjj, a jelszó nk: A BÉKE Nine» gondolat, nincs szó, amely- lyel ki tudnám fejezni örömömet azért, meri a turkevei Harcos ter­melőszövetkezet tagjait képviselhet­tem a IV-i'k magyar békekongresz- szuson. 58 éves vagyok. De ott lát­tam megint igazán, hogy népi de­mokráciánkban mennyire megbe­csülik a dolgozókat és hogy saját munkánkkal szebbé, jobbá, boldo­gabbá tehetjük életünket. Két világháborút éltem át és nem felejtettem el a szenvedéseket. S úgy érzem, a békéért harcolni szent kötelességem. Most erős fo­gadalmat tettem arra, hogy még többet, jobban dolgozom. A kon­gresszuson láttam csak igazán mennyire fontos a népek összefo­gása a háború ellen. — Meggyőződtem arról is, hogy nem vagyunk egyedül és nem ma­gunk folytatjuk a harcot az atom­háború ellen jólétünk és békénk megvédésének érdekében. A Szov­jetunió, a nagy Kina, a népi demo­kratikus országok teljes erejükkel a bőkét védik. Meghatottan hall­gattam végig azokat az embereket, akik nem a mi nyelvünkön szól­tak, de tudom ugyanazt fejezték ki, amit én éreztem. A béke iránti szeretetem fejezem ki azzal is, hogy a tavaszi mun­kák gyors elvégzését szorgalma­zom, saját erőmmel is segítem. Török Erzsébet a turkevei Harcos tsz tagja, munkaérdemrenddel kitüntetett dolgozó. A szolnoki bölcsődékről — Halló, itt a Nép­lap beszél. — Itt a városi ta­nács egészségügyi osz­tályáról dr. Szittya. — Az a kérdésünk, hogy mi a helyzet a területi bölcsődék kö­rül. — Jót is, rosszat is mondhatok. — Előbb talán be­széljünk a jóról. — Rendben van. A négy városi, területi bölcsődében jelenleg százhatvanöt csecsemő van elhelyezve. Gon­dozásuk a mv.lt év no­vembere óta sokat ja­vult, mert kaptunk tizenhat szakképzett gondozónőt. Most ar­ról vettem értesítést, hogy mindegyik böl­csödébe még egy-egy végzett óvónőt is he­lyeznek. Mi jót mond­jak még? A kicsinyek állandó orvosi ellenőr­zésben részesülnek, ét­keztetésük kifogásta­lan, a mamák elége­dettek, — Es mi a rossz? — A túlzsúfoltság. Jönnek sorban az anyák, hogy vegyük fel a kicsinyeiket. Kí­vánságukat, sajnos, nem tudjuk teljesíteni, mert nincsen hely. — Úgy tudjuk, hogy a megyebizottság át­adta a volt Pártokta­tás Házát egy új böl­csőde számára. — Ez igaz. Az át­alakítási munkák már folynak is, de ha el is készül, legfeljebb öt­tíz férőhelyet nye­rünk. — Miért? — Mert tudomásom szerint a jelenlegi Marx-parki bölcsődét át kell adnunk nap­köziotthon céljára. Ha az is megmaradhatna, akkor még hetven cse­csemőt fel tudnánk venni. — Köszönjük. Most arra kérjük, kapcsol­tasson át bennünket az oktatási osztályra. — Halló! Itt a váro­si tanács oktatási osz­tálya. Tari Pál osztály- vezető. — Itt a Néplap. Ér­deklődni szeretnénk a napközis óvodák hely­zete iránt. — Az elmúlt évben csaknem 1,200,000 fo­rintot fordítottunk be­rendezésükre és szeb­bé tételükre. Jelenleg 750—800 gyermeket gondozunk. A jó idő beálltával azonban mégegyszer ennyi lesz a létszám. — Tehát nincs szük­ség bővítésre? — De igen. A Vili. kerületben és a Rá- kóczi-úton. Ezen a két helyen újabb helyisé­geket kellene építeni, de erre jelenleg nin­csen lehetőség. — És a város belte­rületén? — Ott nincsen túl­zsúfoltság. — Tehát nem szük­séges, hogy a jelenlegi Marx-parki bölcsődét átadják napköziotthon­nak? — Nem. Mi lemon­dunk róla, mert tud­juk, hogy az egészség- ügyi osztály még na­gyobb gondokkal küzd, mint ml. — Köszönjük és megírjuk. Reméljük, hogy ennek nyomán a városi tanács végre­hajtóbizottsága meg­változtatja eredeti ter­vét. A FELSZABADULÁSI MŰSZAKRA KÉSZÜLNEK ÜZEMEINKBEN Tegnap hozták nyilvánosságra a SZOT elnökségének határozatát s üzemeinkben máris lelkes előkészü­letek folynak a verseny kiemel­kedő szakaszára, a „Felszabadulási műszakra’’. Sok helyen üzemi aktiváértekez- lettel tették meg a kezdő lépése­ket, s itt a műszakiak a párt- és a tömegszervezeti vezetők részletes pregrammot dolgoztak ki az anyag és más műszaki előfeltételek bizto­sítására, a népnevelő munka és a versenyértékelés felélénkítésére. A Tiszamerrti Vegyiművekben tegnap délután hívták össze a párt, szakszervezet, DISZ szervezet aktí­váit és a gazdasági vezetőket, hogy részletesen megbeszéljék az elkö­vetkező napek programmját. A nép­nevelők és bizalmiak megkapták a feladatukat s már tegnap munkába álltak, hegy előkészítsék a röpgyű- léseket, ahol felolvassák majd a SZOT elnökségének határozatát s javaslatot tesznek arra, hogy már­cius 15AŐ1 április 4-ig tartsanak a Vegyiművekben is „Felszabadulási műszakot“’. Ma reggel 6 órakor az első, dél­után két órakor a második s este 10 órakor a harmadik műszak vé­geztével a dolgozók elé viszik az aktiva határozatát. A szolnoki fűrészüzemben terme­lési értekezleten vitatták meg az előkészületeket. Különösen fontos feladatot kaptak itt a műszakiak, s a gazdasági vezetőik. A keretfűrészek munkája ugyanis függvénye az anyagellátásnak. A vezetőség a na­pokban felveszi a kapcsolatot a szállításban lemaradó erdőgazdasá­gokkal s ugyanakkor az üzem párt­ós szakszervezete is segítséget kér a kooperáló üzemektől, hogy a hát­ralévő három hétben fennakadás- nélküli legyen az anyagellátás. A rönktér és a fűrészcsamok jó össze­dolgozására is intézkedéseket tet­tek. A Szolnoki Papírgyárban tegnap délután két órakor tartották meg az első ropgy ülést a műszakban dol­gozóknak. A gyár vezetősége is megtett minden intézkedést, arra, hogy a lehetőségek szei'int zavarta­lanul menjen a munka. Eddig a papírgépek brigádjai legjobb igye­kezetük ellenére sem tudták telje­síteni tervüket, mert az erőteiep nem biztosította a szükséges gőz­nyomást. Március 15-re a javítást elvégzik, s úgy látszik, hogy az erő­telep teljes kapacitásával szolgálja majd a papírgépeket és berendezé­seket a műszak ideje alatt. A Jászberényi Apritógépgyárban a szakszervezeti bizalmiak kaptak nagy feladatokat. Ezekben a na­pokban fokozott gonddal végzik vensenyszervező munkájukat, s az üb. tagjai segítik és ellenőrzik őket. A műszakiak úgy járulnak a ver­seny sikeréhez, hogy rendszeres, mélyreható értékelést végeznek. Legjobban felkészült az ünnepli műszakra a Járműjavító és a Tisza, Cipőgyár. Ebben a két üzembej, minden készen áll arra, hogy ked/ den reggel bizakodva kezdjen min­denki a két és fél hétig tartó nagy munkához. Építőipari munkásaink sem akar­nak kimaradni a munkásosztály e lelkes, nagy megmozdulásiából. Kü­lönösen jó reménnyel állnak ne­gyedéves tervük befejezése előtt a Közlekedési Építővállalat dolgozói. A megyei építővállalat munkahe­lyein bár történtek bizonyos előké­születek, nagyban akadályozza a haladást az ipar pillanatnyi alélt- sága, a szervezés hiányosságai- Tég­lagyárainknak viszont a téli szün° után — feltéve, ha az idő kedvez — minden lehetőség megvan arra, hogy a felszabadulási verseny szor­gos napjain jól előrehaladjanak tervük teljesítéséiben s ne csak. valóraváltsák, hanem túl is telje­sítsék azt. A kincsetérő alföldi baromfi nyomában A baromfifeldolgozóban nincs egy teremtett lélek sem. Kevés a jószág, áll a munka. — Hány darab jószágot lehetne itt naponta feldolgozni? — kérdez­zük Takács Viktortól, a Török­szentmiklósi BARNEVÁL igazgató­jától. — Tizenhat-tizennyolcezret — hangzik a válasz. — Bizony — mondja Csizmadia István, az üzemUermelési osztályá­nak vezetője — még mindig nem használjuk ki eléggé azt a kincset. A franciák például azt állítják, hogy a világon a legjobb íze a ma­gyar tojásnak van. Az angolokról közismert, hogy mennyire kedvelik a magyar pulykát és a gyöngyöst. Ez a beszélgetés adott ösztönzést arra, hogy elinduljunk a kincset­érő alföldi baromfi nyomában. m Első utunk a törökszentmiklósi járási tanács főállattenyésztőjéhez, Virág Istvánhoz vezetett. — Az idén még fokozottabb az érdeklődés a naposcsibék iránt, mint tavaly — ezzel kezdi. — El­sősorban a termelőszövetkezeteknél tapasztalható javulás. A tiszatenvői „Lenin" termelőszövetkezetnek ta­valy 2600 baromfija volt. erre az évre 5400-at terveznek. 1954-ben a járás termelőszövetkezetei 1214 ví­ziszárnyast neveltek, az idén őszre, csak a törzsállományuk 6000 darab lesz. Egyébként a járás területén a surján! állami gazdaság mulat példát a baromfitenyésztésben. Ér­demes megnézni. ségükbe. Árpát csíráztatunk szá­mukra, rendszeresen adunk sárga­répát. — És mik a további tervek? — Ebben az évben — hangzik a válasz — 15.000 csirkét, 8000 ka­csát, 4500 pulykát keltetünk. Gyöngyöst annyit, amennyi tojást csak szerezni tudunk. Kötelessé­günknek tartjuk a termelőszövet­kezetek támogatását. A kétpói „Szabadság"-nak már adtunk 1200 naposcsibét. m A Kétpói „Szabadság” termelő- szövetkezetben Debreczeni Róza zcotechnikus büszkén mondja: — Mi már májusban rántanivaló csirkét viszünk a piacra. Szabó István elvtárs, párttitkár, papírt vesz elő, mutatja, hogy a niultévihez viszonyítva az idén ho­gyan alakul a termelőszövetkezet­ben a baromfitörzsállomány. 1954 1955 tyúk 400 1000 liba 70 70 pulyka 90 1200 gyöngyös — 30 kacsa — 50 a az 1200 kiscsirkéből csupán 1000 kerül piacra, akkor is ez 25.000 forint -aszta hasznot hoz a Szabad­ság tsz.-belieknek. II A mezőgazdasági igazgatóságon Magas Lászlóval, az állattenyész­tési csoport vezetőjével beszélge­tünk. gazdaságai két és fél millió tojást keltetnek. Ebben nincsen benne annak a negyvenöt keltetőgépnek a várható eredménye, amely a tsz- ekben van. Most tavasszal az eddi­ginél jóval több víziszárnyast adunk ki. Egyedül a Bánhalmi Ál­lami Gazdaság 40.000 naposkacsát oszt szét a termelőszövetkezetek kö­zött. — Tehát a tsz-ek kezdik fel­ismerni a baromfitenyésztés jelen­tőségét? — Igen. Ma már ritka az olyan példa, mint a I^unhegyesi „Vörös Csillag’-é, amely azt tervezte, hogy még a baromfibeadási kötelezettsé­gét is a piacon vásárolja meg. Gya­koribb az olyan, mint a Csataszögi „Szebb Élet”, amely az idén 1500 kacsát akar felnevelni. Erre azt mondja Réti Gyula ha­lászati! felügyelő: — A csataszögiek a rizstelepükön kettős hasznosítást vezetnek be. Halat szaporítanak és kacsát te­nyésztenek. A kacsa jóformán ele- ség nélkül nő fel a rizsföldeken. Én vállalom, hogy a hozzámtar­tozó, rizsteleppel rendelkező, ter­melőszövetkezeteknél 10.000 napos­kacsát helyezek el. m A kincsetérő alföldi baromfi kez­di méltó helyét elfoglalni. Ha így haladunk, már az idén sokkal több baromfi és tojás jut az asztalunkra, mint eddig, jut belőle exportra is. És gazdagodnak azok a termelőszö­vetkezetek, amelyek felismerik a baromfitenyésztés jelentőségét. — Ebben az évben — mondja — a megye keltetőközpontjai és áilami Tóth Kornél E 2500 kiscsirke. Az előbb még pa­naszosan sipákoltak, most hang nélkül tülekednek a reszelt sárga­répa körül. — Azt hiszik, hogy giliszta — ne­vet Kacskó László, okleveles gazda, a surjáni csibék legfőbb patrőnusn. Aztán arról beszél, hogy ml min­dent is kapnak ezek a jószágok. Maga a felsorolás is émulatbaejtő: — Elesésük nyolcféle takarmány­ból készül. Élesztő- és csukamáj- kúrában részesülnek. Ä. D.vitamín injekciót kapnak. Angolkór ellen Peck „Á” Fortét keverünk az ele­Majjyar óra a Vll/á-bao Gyermekeink életéről szeretnék két dolgot elmondani. Az egyik, hogy a karcagi úttörők bált rendez­tek az újonnan felszerelt Ifjúság Házában. A bál nagyszerűen sike­rült. Szebbnél szebb jelmezekben voltak a kicsik, nehéz helyzetbe hozták a bírálóbizottságot. öröm volt látni a sok kipirult- arcú kispajtást, amint a zene üte­mére önfeledten táncolt. Olyan jól érezték magukat, hogy alig akartak hazamenni. Csak akkor kezdtek szedelőzködni, amikor a mindnyá­juk által szeretett úttörővezető. Mi újság a meteorológiában ? KULÄSA: Folytatódik az enyhébb levegő beáramlása és az olvadás. A borús, esős időt derültebb idő fogja felváltani. Az éjszakai lehűlés fokozódik. Az enyhülés tehát még nem végleges. A hét elején óriási erővel indult meg a melegebb légtömegeik ostro­ma a hideg légtömegek ellen. A Földközi-tenger felett kialakult cik­lonok enyhe levegőt szállítanak észak felé. Észak-Európéban és a Sarkvidéken még meglehetősen hi­deg van. Éppen ezért az enyhülés még nem végleges, de az elmúlt hi­degekhez hasonló téli idő már nem lesz. Hazánkban egészen szokatlan volt a március elejei tartós, nagy hideg. Tulajdonképpen ez volt az idei tél egyetlen komoly hideghulláma. A meleg levegő beáramlása ország­szerte bőséges csapadékkal járt, ami igen kedvező hatással van a mezőgazdaságra. Kedvező az is, hogy az enyhülés fokozatos, mert így lassan, fokozatosan olvad. Je­lenleg az Alföldön már alig van hó, de a Dunántúl még helyenként fél méteres hótakaró borítja a vi­déket. AZ IDŐJÁRÁS TOVÁBBI ALA­Illényi Elemér bácsi figyelmeztette őket: „Pajtások, holnap vár ben­neteket a komoly munka, a tanu­lás“’. A másik, amiről be szeretnék számolni, egy■ magyar óra volt a VII. á) osztályban. Az osztályfőnök­nő meghívott engem, s a többi szü­lőt, hogy hallgassunk meg egy ma­gyar órát. József Attiláról és Ady Endréről tanultak éppen. Az egyik kispajtás ismertette a költők életét, majd verset idézett. A többiek meg hozzászóltakMeleg lett a szi­vünk, milyen sokat tudnak gyer­mekeink, s milyen nagyon szeretik forradalmár költőinket. Utána fel­olvasták a gyermekek József Attila „Mama” című versével kapcsolatos dolgozatukat. Sírtunk mi mind­nyájan, amikor a sok, megható, kedves, szeretettel teli dolgozatot hallottuk. Vízi 1 mr éné Karcag, Virág-u. 16. Változások a Rádió egyes állandó műsorainak időpontjában A tavasz közeledtével a Falu­rádió reggeli műsorát a jövőben öt órakor sugározza a Rádió, hogy a korábban kelő talusi dolgozók — akiknek elsősorban szól — meg­hallgathassák. A gyorsabb, tartalmasabb tájé­koztatás megvalósításáért némi változás lesz a hírközlések idő­pontjában. A 4.30-kor elhangzó hí­reken kívül ezentúl reggel hat órakor is ad a Rádió friss híreket. A Szabad Nép vezércikkét 7 órakor ismertetik és utána híreket olvas­nak fel. A lapszemlékre délelőtt tíz órakor keiül sor. A 22 órás hírközlés idejét öt perccel növelik, hogy a sok belföldi és külföldi ese­ményekről részletesebben tájékoz­tathassák a dolgozóikat. A „Reggeli naptár“ című megem­lékezést 7.45-kor sugározza majd a Rádió, hegy az iskolarádió körül gyülekező gyerekekhez is eljusson. A fenti változások hétfőtől, már­cius 14-től lépnek érvénybe a Ma­gyar Rádió műsorában, (MTI.')

Next

/
Thumbnails
Contents