Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-01 / 50. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1955 március l.

IGAZ ÜGYÜNK, A BÉKE ÜGYE GYŐZNI FOG!

Beszámoló a IV. magyar foékekongresszusról

Szombaton kezdte meg tanácskozását a IV. magyar békekon- gresszus, hogy népünk minden rétegének kiállásával, egységes ál- ásfoglaiásával hitet tegyen az alkotó munka, a pusztulástól mentes szabad élet mellett.

A magyar tájak küldöttei mellett 12 ország képviselői jelentek meg a megnyitón, ezáltal is jelképezve, hoigy a béke valamennyi nép legdrágább kincse. Az elnökség megválasztása után Andics

Erzsébet Kossuth-díjas akadémikus tartott beszámolót a nemzetközi bákemozgalom ról.

Andics Erzsébet beszéde

Andics elvtársnő beszédének ellő részében azt hangsúlyozta, hogy az utóbbi években a háborús provokációk, cselszövések ellenére a szervezett békemozgalom egyre mélyetbbre eresztette gyökereit és a népek mind erőteljesebben felsorakoznak a béke mellett. Majd arról beszélt, hogy a népek meggyőződtek összefogásuk átütő erejéről. Ezáltal a népek hatalmas békemozgalma már túlnőtt azon a fokon, amikor zsarolással, ijeszgeté- sekkel fékezni vagy gyengíteni lehetett. A növekvő veszély csak fokozza a népek éberségét, felelősségtudatát és elszántságát, egyre inkább talpraállítja és egységbe kovácsolja őket. Szemléltetően mutatja ezt az a visszahatás, amit a Nyugat-Németország újrafelfegyverzésére irányuló törekvések keltettek a népekben. Válaszképpen az imperialisták ösz- szeesküvésére a demokratikus és nemzeti erők széles egységfrontja

alakult ki az európai, de más országokban is.

Az egész világ visszafojtott lélegzettel figyelte a francia nép kitartó harcát a londoni és párizsi egyezmények ratifikálása ellen. Hatalmas tömegek ostromolták és ostromolják a parlamenteket a nyugati országokban.

A békeharc egyre élesebb szakadékot támaszt a népi tömegek és a reakciós kormányck között. A munkásság halad az élen e küzdelemben. A munkásosztály nyomására aktivizálódnak a szakszervezeték és a szociáldemokrata pártok. Az újrafelfegyverzés ellen egyházi körök is tiltakoznak — Angliában, Franciaországban. — Olaszországban és Nyugat-Német- országban.

A német nép magatartása nem hagy kétséget afelől, hogy

az újrafelfegyverzés politikája nem a német nép politikája.

Andics elvtársnő a nyugatnémet- országi eseményekkel kapcsolatban a következőket mondotta:

Nem nyugszunk bele a német mililarizmns feltámasztásába !

A Nyugat-Németország újrafel- fegyverzésére irányuló tervek hatalmas erejű felháborodást váltottak ki hazánkban is, talpraállították a magyar nép apraját-nagyját. Ha van nép, amelynek minden oka megvan arra, hogy tíz körömmé1 is megakadályozza a német rablók hatalomrajutásót, úgy ez a mi népünk! „Nem nyugszunk bele a német mílitarizmus feltámasztásába*. (Nagy taps.) — ez volt az alaphangja a múlt év december 9-én, itt, a Sportcsarnokban többezer ember részvételével lefolyt tiltakozó nagygyűlésnek és annak a felhívásnak, amellyel ez a nagygyűlés fordult az egész magyar néphez. Ezt visszhangozta az egész ország a gyűlések százain és ezrein .tiltakozó táviratok és levelek tömegeivel.

Az Északatlanti Szövetség katonai tanácsa ravaszul álcázott formában olyan döntést hozott, amely egyenlő értelmű az atomfegyverek törvényesí- tésével és atomháború kirobbantását célozza.

Az egész emberiség ellen irányuló merényletre a nemzetközi békemozgalom a Béke-Világ tanács Irodája kibővített ülésének sürgős összehívásával felelt. Az iroda 1955 januárjában tartott ülésének napirendjén ennek megfelelően két kérdés szerepelt; Az Északatlanti Szövetség Tanácsának atomháborúra való előkészületei és Nyugat- Németország felfegyverzése.

„Ez a két veszély egyszerre bukkant fel — jelentette ki a kérdés előadója, D’Astier de la Vigerie francia képviselő —, ami nem véletlen ... ezt a két problémát nem lehet különválasztani. A kérdés az, vajon az emberiség hajlandó-e beletörődni a szörnyű rombolás és pusztulás gondolatába, a százezreket és milliókat fenyegető biztos halálba és abba a feneketlen nyomorba, amely azokat fogja sújtani, akik túlélik”.

Ezután arról beszélt, hogy az európai atomháború visszaütne a nyugateurópai országokra is. Tudják ezt az ottani népek is, s ezért bontakozik ki ott is nagy népi mozgalom az atomfegyverek betiltására.

Az aláírási mozgalom cáfolhatatlan bizonyítéka lesz az emberiség, a haladás, az élet erejének

A Béke-Világtanács Irodájának kibővített ülése százmilliók óhajának, törekvésének adott kifejezést, amikor elhatározta, hogy a fenyegető veszély elhárítására új, minden eddiginél nagyobbarányú aláírásgyűjtési mozgalmat indít. _Ezt fi mozgalmat az ülés részvevői a i nág népeihez intézett felhívásuk- -al indították meg: „Szembeszesü- ünk azokkal, akik atomháborút cészítenek elő — hangzik a felhívás. — Követeljük, hogy minden országban semmisítsék meg az atom- égyyer-készleteket és haladéktalanul szüntessék be az atomfegyver .■leállítását’*. (Nagy taps.)

És ezzel világszerte me gkezdő - lőtt az új, nagy aláírásgyűjtési nczgaiom, amely sok tekintetben hasonló az 1950-ben ugyancsak '■tockholmból elindított mozgalom- toz. öt év alatt sokat tanultak a lépek, gyarapodtak tapasztalatck- -an. növekedtek erőben és öntu- 1 atban. Éppen ezért minden kilátásunk megvan arra, hogy e nagyszerű, a legfőbb emberi érdekekért folyó világméretű aláírási mozgalom minden eddiginél hatékonyabb és eredményesebb lesz; cáfolhatatlan bizonyítéka lesz az emberiség, a haladás, az élet erejének.

Korunk nem az imperialista rablók és népelnyomók érvényesülésének és diadalának, hanem a népakarat érvényesülésének és diadalának kora. Taps.) Az imperialista rablók nem fogják maguk alá gyűrni a népeket! A népek állják a harcot! Állják, mert fennmaradásukról, fejlődésükről, magáról az életről van szó! Nem fogják megadni magukat, mert előttük a felszabadult népek biztató példája, mert segíti őket a kommunizmust építő Szovjetunió kitartó, minden áldozatra kész, hősies és bölcs békepolitikája. (Nagy taps.)

A Szovjetunió és a népi demokratikus országok szilárd őrként állnak a béke Ugye mellett

'lapjainkban, amikor a háború a béke erőinek nagy küzde me vik, a békére vágyó százmilliók ti egyre világosabb a Szovjet - ió békepolitikájának világtörté- ;mi jelentősége. Andics elvtárs- utalt azokra az erőfeszítésekre, lelyeket a Szovjetunió fennállá- óta tett a béke megóvása érde- oen, majd így folytatta:

\ Szovjetunió vezetésével a )éke és a szocializmus népeinek tábora ma az egész emberség reménysége, fennmaradásnak, továbbfejlődésének, bot- Im jövőjének szilárd biztosítéka, (Taps.)

Ezután ismertette, milyen erőfeszítéseket tett a Szovjetunió a német kérdés rendezésére, a tömeg- pusztító fegyverek feltétel nélküli eltiltására, majd hangsúlyozta: a Szovjetunió nem változtatta meg álláspontját most sem, amikor már a hidrogénbombának is birtokában van, sőt ennek előállításában maga mögött hagyta az Egyesült Államokat. Mindenekelőtt a Szovjetunió érdeme az, hogy az amerikai imperialisták mindmáig nem merték ezeket a tömegpusztító fegyvereket alkalmazni.

A szovjet külpolitika híven vallja a tárgyalások elvét. Ilyenirányú fáradozásainak eredménye a berlini

és genfi tanácskozások létrejötte. A szovjet kormány — különösen az utóbbi hetekben és hónapokban — újabb és újabb javaslatokat, kezdeményező lépéseket tesz a béke fennmaradása érdekében.

Az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtését célzó szovjet tervezet mindnyájunk előtt ismeretes, úgyszintén ismert a Szovjetunió javaslata az összeurópai konferencia összehívására. Bár az imperialista hatalmak lelkiismeretlen módon meghiúsították ezt a konferenciát, azt nem tudták megakadályozni, hogy múlt év novemberében Moszkvában összeüljön a Szovjetuniónak és az európai népi demokratikus államoknak az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó értekezlete. A moszkvai értekezleten hozott nagyfontosságú határozatok erőt, biztatást és biztonságot adtak a békeszerető emberiségnek, s ugyanakkor komoly figyelmeztetés volt ez az értekezlet az imperialista körök számára.

Andics elvtársnő ezután utalt arra, hogy a Szovjetunió felajánlotta: hajlandó arra, hogy nemzetközi atcmértekezlet elé terjessze az atomerő békés felhasználására vonatkozó tapasztalatait, s hogy a Szovjetunió segítséget nyújt egy sor országnak az atomenergia békés felhasználásához.

— A Szovjetunió e határozatainak jelentősége szinte felbecsülhetetlen — mondotta ezután. — A haladás hatalmas távlatait nyitja meg az emberiség előtt.

Andics elvtrásnő feladatainkról a következőket mondta:

Békénk megőrzése hatékony védelmi erőt és belső egységet követel. Az agresszív imperialista hatalmak anyagi, technikai erejük teljes latbavetésével igyekeznek leigázni a többi népeket.

Nem kétséges, hogy gazdaságunk és mindenekelőtt nehéziparunk céltudatos fejlesztése

békénk megvédésének is döntő eszköze (taps), mindenek- ieletti szent hazafiúi kötelességünk, amelyről megfeledkeznünk — félgyarmati múltunk keserves tapasztalatain okulva — egy pill antra sem szabad! Békemczgalmunk alapvető igazsága volt és marad, hegy a béke ügyét nemcsak szavakkal, hanem mindenekelőtt tettekkel kell szolgálnunk. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a fcékemozgalomban elhanyagoljuk a felvilágosító szó, a tudás, a tisztánlátás és biztos tájékozódás hatalmas szellemi fegyvereit. Az elmúlt években egyre inkább sikerült leküzdenünk a szektás szűkkeblűséget, a sematikus módszereket és jelszavakat, ugyanakkor nem hanyagoltuk el a harcot a kispolgári, pacifista, opportunista nézetek ellen sem. Bé- kemozgailmunk fő feladatának tekinti a magyar .nép legszélesebb rétegeinek téjékoetatását a nemzetközi eseményekről, a békeharc jelenlegi állásáról az imperialisták cselszövéseiről s igaz emberiességre más népek iránti tiszteletre, tevékeny hazaszeretetre neveli népünket.

Andics elvtársnő befejezésül azt fejtegette, hegy népünk határtalan lelkesedéssel visz részt az aláírás- gyűjtési mozgalomban. Felvilágosító munkánkat mégis meggyőzőbbé, tartalmasabbá, nevelőbbé kell tennünk.

Érjük el, hogy egyre nagyobb legyen azoknak a száma, akik megértették, hogy a háború nem szükséges és nem kikerülhetetlen, de azt is, hogy nem elég a háborút gyűlölni, meg is kell akadályozni! (Hosszantartó taps.) A háború kivédése tőlünk, minden egyes embertől függ! Minden egyes ember öntudatesságától. helytállásától, lelkes, kitartó, jó munkájától.

A szovjet és a kínai békeharcosok üdvözletének felolvasása után került sor a hozzászólásokra.

Li I-itiang, a Béke-Világtanács titkára;

Meg fogjuk akadályozni az atomháborút

Nekünk az az álláspontunk, hogy meg kell semmisíteni az atomfegyvereket, be kell tiltani az atomfegyverek gyártását és az atomenergiát békés célokra kell felhasználni, az emberiség boldogulásának szolgálatába feli állítani. (Taps.) A szovjet kormány az

atomenergia békés célokra való felhasználásában példát mutatva, felállította az atomenergiával működő villanytelepet, és segíti a Kínai Népköztársaságot, a Csehszlovák Köztársaságot, a Német

O-mokratikus Köztársaságot, a Román Népköztársaságot, a Lengyel Népköztársaságot hasonló, atomenergiával működő villanytelep technikai felépítésében. A Szovjetunió ■ a közelmúltban ismét javasolta, hogy semmisítsék meg az atomfegyver-készleteket, és tiltsák el az atomfegyverek gyártását. Hiszünk abban, hogy e követelés megvalósítható: ez mozgalmunk sikerébe vetett bizalmunk forrása. (Taps.)

Az atomfegyver és Nyiigat-Ná- metország új rafelf egv vérzésé elleni harc nem két, hanem úgy an- egy feladat. A párizsi szerződések rmgbuk tatására irányuló népi mozgalom jelentősen támogatja az atomfegyver eltiltásáért indított mozgalmat.

Barátaim! A népek ereje óriás’’. Ez megmutatkozott a stockholmi felhívásra indított aláírásgyűjtés i ■mozgalom során. És meg fog mutatkozni most is, még nagyobb mértékben, amikor a Béke-Viláe- tanács bécsi felhívására gyűjtjük az aláírásokat.

Brezandczy Pál érseki helynük:

Azonosítjuk magunkat

a békekongresszus törekvéseivel

— Népünk békeseregszenaléjéliez a legnemesebb egyházi is hazafias érzelmektől indíttatva zárkózik fel. a magyar katolikus papság — hangsúlyozta. — Mint magyar népemet és katolikus egyházamé; szolgáló pap lelkesen köszöntőm IV. országos békekongresszusunkat. (Taps.) Elhoztam egyúttal a katolikus papok országos bákemoz- galmának testvéri üdvözletét is. Kijelentem, hogy azonosítjuk magunkat békekcngresszusimk törekvéseivel, mert azok a keresztény életszemlélet szerint is helyesei1, és jogosan féltik és védik megvár lövőnket, szilárdítják tartós békénket. (Taps.)

Napjainkban a világ rendjét és egyben a mi békénket legánkáib) az atomháború tervezése és előkészítése veszélyezteti.

Ezért sorakozunk fel mi, papok is itt, és egyházunk erkölcsi állásfoglalásából ide szólítunk minden lelkipásztort és »hívőt hazánkban és az egész világon. Meggyőződésünk, hogy az egységes és erőteljes összefogás megszünteti az atemrémet, megsemmisíti az atomfegyvert és ezáltal elhárítja és száműzi a népek életéből a kölcsönös biztonságnak, a békés együttélésnek ezen legerkölcstele- nebb akadályát.

Nánási László beszámolója

a falusi békemozgalommal foglalkozó bizottság munkájáról

A magyar bek emez-rile re «w*”- megtanítani a magyar parasztságot arra, hogy túlemalje tekintetét a falu határát jelző helység- névtáblán. Megmagyarázta, hogy tűzveszedelem fenyegeti a világot, de megmagyarázta azt is, hogy miként lehet ez ellen a veszedelem ellen védekezni.

Az eredményekből kiindulva és a mai nemzetközi helyzetet felmérve, a falusi bizottság megállapítja: falun minden lehetőség megvan a békemozgalom további szélesítésére. A bevált módszerekkel — bőke beszélgetések és békeestek rendezésével — továbbra is fáradhatatlanul folytatnunk kell a nemzetközi helyzet ismertetését. El kell épnünk, hogy olvasott, a falun megbecsült, rátermett emberek — köztük értelmiségiek is — kerüljenek mindenütt a békebi- zettságok élére.

A békemozgalom szavának azokhoz is el kell jutnia, akik kivül- álLnak minden szervezeti kereten, azokhoz is el kell vinnie a mi igazságunkat akik nem mindenben érlenek egyet velünk; de a főkérdésben — hogy a békét meg kell védeni — azt vallják, amit mi. Ebben a munkában valamennyi társadalmi és tömegszervezet segítségéire számíthatunk. Éljünk ezzel a lehetőséggel!

Az előbb említettek mellett sokan felszólaltak még a kongresz- szus első napján. így többek között Csók István Kossuth-díjas festőművész, Erwin Eckert, a Nyugatnémet Béketar.ács elnöke, Ivanov Karol Telbizov bolgár küldött és Király József, a Georghiu-Dej hajógyár sztahanovista esztergályosa.

Több felszólaló után Szabó István altábornagy a következőket mondta:

Szocialista államunk jellegéből következik, hogy néphadseregünk sohasem fog hódító, rabló háborút viselni.

— A béke megvédéséhez nem elegendő a békevágy. A béke megvédéséhez olyan erő is kell, amely fékentartja, és ha szükséges, meg is semmisíti a népek békéjére és szabadságára törő agresszordkat. (Taps.) Hála pártunknak és kormányunknak, hazánkban is megvan a béke alapvető feltétele: a magyar néphadsereg. (Taps.)

Honvédelmünknek olyan kiapadhatatlan forrásai vannak, mint népünk egyre izzóbbá való hazaszeretete, erősbödő erkölcsi-politikai egysége, növekvő gazdasági ereje, és nem utolsósorban mérhetetlen szere te te a béke legfőbb őre, a Szovjetunió és a testvéri népi demokratikus országok iránt. (Taps.)

Lukács György beszámolója az értelmiségi bizottság munkájáról

Ezután Lukács György, a Béke- Világtanács tagja emelkedett szólásra.

Lukács György bevezetőben megállapította, hegy a III. és IV. békékongresszus között eltelt időszak is bebizonyította: a magyar értelmiség tevékenyen kiveszi részét a békéért folytatott harcból. Rámutatott arra is, hogy a vezető értelmiségiek között számosán vannak még olyanok, akik formálisan aláírják ugyan a békeívefet, de mindennapi munkájukban keveset foglalkoznak a békeharc kérdéseivel. Ennek egyik oka az. hogy számos értelmiségi így gondolkodik: miért vegyek én részt aktívan a békemozgalomban. hiszen a mi kormányunk amúgy is a békéért harcol, s nekem, tanárnak, orvosnak, mérnöknek egyénikig semmi tennivalóm nincs a békeharccal kapcsolatban. Lukács György hangsúlyozta, hogy akik így gondolkodnak, azok tévednek. A hidegháború elsősorban ideológiai háború. Az imperialisták egyre azt hangoztatják, hogy a népi demokratikus országok állítólag le- igázott népeit fel kell szabadítani.

— Nekünk, magyar értelmiségieknek — mondotta Lukács György — kötelességünk bebizonyítani a világ közvéleménye előtt, hogy itt szemenszedett hazugságról van szó, hogy a magyar nép szabad és jómódban él, hogy a magyar kormánynak minden békecselekedetét a magyar nép •— s benne a magyar értelmiség milliói — támogatják, egyemberként állnak kormányunk mögött a bérharcban. (Taps.)

.Ehhez azonban cselekvésre van szükség. A cselekvés formái különbözőek egyének szerint, de a győzelem kivívásához az értelmiség aktív szerepére is szükség; van.

Az egyes embereiknek nagy jelentőségük lehet a tömegek mozgalmának felkeltésében. Tudnunk kell és ezt kell cselekedeteinkbe átvinni —, hogy minden embernek egész cselekvése számít a békében.

Több felszólalás után, az Országos Béketanács tagjainak megválasztásával, Sőtér István, zárszavával ért véget a kongresszus.