Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-01 / 50. szám

1955 március 1. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Jobban tájékoztassák a lakosságot a falu vezetői — Sajtóankét Jászsze nt and r ásón— A jászszentandrási dolgo­zók kérésére a Szolnokmegyei Néplap szerkesztősége néhány nap­pal ezelőtt sajtóankétot tartott az otjani kulturotthonlban. Az élet mindennapi problémáival, a tava­szi m"nkára való felkészülésről, és azokról a körülményekről beszél­tem. a jelenlévők, amelyek lassít­ják a többtermelésre irányuló tö­rekvéseket. A falu küldötte ott volt az or­szágos békekongresszuson. 3700 jászszentandrási dolgozó üzenetét vitte magával. A község népe nem a régi el­maradott életét éli. Rádió, újság, folyóirat, az olvasó körben külön­böző rendezvények és még sok más szolgálja a művelődési igények kielégítését. Valamikor ritkaság- számba ment. ha egy-két fiatal el­került innét felsőbb iskolárr Most minden esztendőben nyolc tíz fiú vagy lány megyen gimnáziumba, szakiskolára, vagy egyetemre. A községben éiő tanítók <r>áma nem ötszöröse a felszabadulás előttinek. Tűzkő Béla, Ballagó János és még jónéhányan a mostani nagy munkára való felkészülésről szól­va elmondták, hogy sokkal több segítséget kérnek a gépállomásiak- tól, mint más években. Ne ismét­lődjék meg a tavalyi állapot. Sok hiba volt a traktorosok nevelésé­vel, szakmai képzésével. Az legyen a gépállomás vezetőségének leg­főbb gondja, hogy . jólképzett em­bereket jelöljön brigádvezetöneN és valamennyi traktorossal értes­se meg, nincs szebb dolog mint a dolgozó parasztok munkáját segí­teni, könnyíteni. Az ankét résztvevői majdnem valamennyien gy ümölcstermesztés- sel is foglalkoznak. Kovács Ödön tanácstag arról számolt be, hogy a szőlő és gyümölcstermesztés új­ból fellendül. Csak az a hiba, hogy nem tudnak megfelelő mennyisé­gű facsemetét beszerezni. A jelen­lévő gazdálkodók kérésére szer­kesztőségünk illetékes helyen meg­tudakolta, milyen lehetőség van a facsemeték beszerzésére. Azt a választ kaipta, hogy az igények nagyon megnövekedtek, s ezért még vannak zavarok az elosztás­ban. Tavaly a facsemeték szerve­zettebb elosztása érdekében Szol­nokon is egy lerakat létesült Sző­lőoltvány és Facsemeteforgalmi Vállalat szolnoki lerakata néven. A jászszentandrási dolgozó pa­rasztok szervezett formáoan itt is megpróbálkozhatnak gyümölcsfa igényléssel. Helyes lenne, ha elő­zőleg összeírnák, hogy miből hány darabra van szükség, és csak azután érdeklődnék meg, milyen módja van igényük kielégítésének. Ezenkívül a jászárokszállási köz­jogi faiskolában is van gyümölcs­léi. ott is érdeklődjenek. Többen kérték, hogy a Szol- z!okmegyei Néplap szerkesztősége nézze meg. milyen lehetősége van a naposcsibék beszerzésének. Az a helyzet ugyanis, hogy a jászberé­nyi baromfikeltető állomás Jász- szentandrásra csak májusban tud­na naposcsibéket küldeni. Ez az időnont viszont nem jó, mert addigra már sokan kirántanivalót szeretnének. A Megyei Tanács Me­zőgazdasági Igazgatóságán Kiss Dezső elvtáirs a következő felvilá­gosítást adta. A baromfikeltető állomások igénylési sorrendben elégítik ki a gazdálkodókat. Jász­berényben a heti kiosztás megkö­zelíti a hatezer darab naposcsibét. Az igénylő nagyon sok. Májusnál hamarább valóban nem tudnak Jászszentandrásra naposcsibét kül­deni. Van azonban még egy lehe­tőség. A termelési bizottság vegye fel a kapcsolatot a kisújszállási, vagy a kunszentmártoni baromfi- keltetővel. Ott tálán még van le­hetőség arra, hogy április elejéig leszállítsák a naposcsibéket. A Néplap szerkesztősége az utóbbi időben több jászsági köz­ségben tartott sajtóankétot. Eze­ken majdnem kivétel nélkül szó- bajött az Állami Biztosító Válla­lat munkája. A dolgozó parasztok elismerték, hogy a biztosítás elő­nyös. Kifogásolták azonban, hogy az elavult bürokratikus módszerek miatt az intézkedés gyakran elég lassú. Hasonló panaszok merültek fel a tejátvevőkkel szemben is. Különösen Jászkiséren, s most .1 ászszen tanórásén sctk hiba van a tej átvétel körül. Az illetékes me­gyei ellenőrző szerv tartson alapos vizsgálatot. Többféle fogafos röglörő és vetési borona a földművesszövctkezeti boltokban A tavaszi mezőgaz­dasági munkák egyik legfontosabb eszköze a borona. A megülepe­dett őszi szántások la­zításának, a rögös ta­vaszi szántások porha- nyításának, a magta­karásnak, rétboroná- lásnak s egyéb mun­kának fontos eszköze. A kisparaszti gazdasá­gok, kisebb gépállomá­nyában különösen nagy a jelentősége. A földművesszövetkezeti boltok négy típust árusítanak. A T—2-es kétleve- les rögtörő borona negyven fogú és 140 centi szélességű sávot művel egyszerre. Az 520 forintos gép súlya mindössze 48 kiló. A T—3-as típusú há­rom levelén hatvan fog van, munkaszéles­sége 210 cm. 72 kiló súlyú, így megkívánja már a kettes fogat­erőt. A kötöttebb tala­jok rögtörésére és por- hanyitására alkalmas. Ara 720 forint. A VB 2-es vetési borona két- levelü, 56 fogú és 140 cm munkaszélességű. Alig 39 kiló, így a gyengébb növények ta­vaszi boronálására is alkalmas. Ára 390 fo­rint. A VB 3-as fajta háromlevelű, 84 fogas, 210 cm munkaszéles­ségű. Súlya 57 kiló, ára 590 forint. (MTI) WÜRZBURGBAN, az egykori boszorkányperek városában yV yugat-Németországban, Würz­L burgban 70 éves korában el­költözött az élők sorából egy öreg­asszony. Meghalt csendben elhagyottan — az ottani aggmenház egyik ko­mor szobájában. Senki nem állt mellette, mikor utolsót pislákolt benne az élet. Senki nem mondta neki: — Ne menj el, jó anyám! Senkinek a fejét nem simogat­hatta meg ereje utolsó fellobbaná- sával: — Légy nagyon boldog, kis­lányom, kisfiam! Mikor a szegényház alkalma­zottja egyik reggel a szobába lé­pett, a néni már mozdulatlanul fe­küdt párnáján. Megviselt arca végre kisimult, megnyugodott. Csu­pán ősz hajának néhány kusza szála rezzent meg az ajtónyílásra támadt légáramlástól. Vértelen két kezefeje úgy dermedt meg, ahogy utoljára belemarkolt a szennyes dunnába. — Ennek is jobb már így — je­gyezte meg szárazon az aggmen- házi gondnok s homlokát ráncolva gondolkozott, mennyi időbe telik, míg leltárt készít az elhunyt ha­gyatékáról. Aztán a szomorú udvaron meg­jelent egy fekete halottas kocsi és minden ceremónia nélkül elvitte az öreg nénit. Helye nem maradt üresen. Würzburgban sok-sok ilyen elhagyott öregember vonszolja fá­radt életét. A 70 esztendős öregasszony ágyá­nak már van új lakója. Mikor szo­batársai félénken megsúgták neki, hogy előző nap meghalt rajta va­laki, az új gazda keresztet vetett. Míg száját némán mozgatva imád­kozott, kitekintett az ősi templom várfalszerű tornyára. Aztán elfe­lejtette az ijedtséget. Mikor érdeklődik, ki volt az elődje, a szegény, magatehetetlen öregek tisztelettel suttogják: — Egy hires professzor lánya. ajon mit akart még mondani búcsúzóul az öregasszony7 Milyen érzése alakult át reményte­len szorítássá az ócska ágyneműn? Vád, szemrehányás akart ez lenni a társadalom ellen, amely így elfe­lejtette? Mert valóban híres ember lánya volt. Olyané, akit az egész emberi­ség jótevőjének tekinthet. Lehet, utolsó lélegzetvételével azt akarta kiáltani: — Te nem így gon­doltad, édesapám! — De a mondat ott maradt viaszsárga markába zárva, miután nem hallhatta volna senki a panaszát. Füle az utolsó pillanatokban visz- szaemlékezett a régen hallott han­gokra, mikor a professzor neki és édesanyjának mutatta be az orvos- tudományban korszakalkotót jelen­tő művét. Sötét volt a laborató­riumban, zümmögött az erjedő elektromos áram a drótokon, érce­ken, sűrítőkön. Majd a történelmi pillanat következett. A tanár után ő és édesanyja volt az első ember a földön, aki a cso­dálatos készülék homályos üvegle­mezén át megpillanthatta egy élő­lény belső szervezetét. Tisztán lát­szottak a bordák, a szív gyors lük­tetése, a táplálék útja a gyomorig. •— Nemsokára fény derül az em­beri szervezet minden titkára — szólalt meg apja, mikor csodálkozó elismerésüket meghallotta. Mire te megnősz, kislányom, sokkal boldo­gabb, egészségesebb lesz az embe­riség. löszébe jutott az öregasszony­u nak egy bók, amit apja egyik kollégája mondott a nagy felfede­zés után: — Az ön pompás készü­léke legalább olyan áldást jelent az emberiségre, mint a boszorkány- üldözés megszüntetése annakidején. Nevettek a tréfán s évődve néze­gették a régi metszetet, amely a hírhedt würzburgi boszorkányége­tést ábrázolta. Elől lángol a máglya s a tűz felé létrára kötözve cipelnek a hóhérok egy nőt. A lángnyelvek már-már húsába vájnak, arcán az iszonyat őrülete. Köröskörül a bámész soka­ság s fölöttük a templomtorony rideg bástyái. — 1627-től 1629-ig a városban 29 boszorkányégetés látványosságát nézték végig a polgárok. Két év alatt 157 áldozatot hamvasztottak el, miután a hóhér pallossal elin­tézte őket — csengett az öreg­asszony fülében apja komoly szava. Volt azok között aggastyán, gyerek, szép fiatalasszony, csecsemő, sza­kácsnő, kovács, özvegy, városba vetődött idegen. Es különösen sok olyan ember, aki kitűnt mások kö­zül a tehetségével. Kiváló matema­tikus, magas zenei műveltségű diák, nagytudású orvos. A sötét os­tobaság így vett erőszakot a hala­dáson. 1 'alán azért simultak megnyug­x vásra a ráncok az öregasz- szony arcán, mert erőt, megbéké­lést adtak neki a professzor akkor* utolsó szavai: — Kislányom, az ér­telem, a becsületes szív győzni fog a vadságon. A büszkeség, az újrahallott apai szó melegítette meg a haldokló öregasszony egyre lassabban dobo­gó szívét. Látta maga előtt az euró­paiak, ázsiaiak, amerikaiak, feke­ték, sárgák, fehérek millióit, akik­nek életét az apja jótékony készü­léke mentette meg. A keserű ráncot összeszorított szája két végétől talán annak tu­data véste állára, hogy a würz­burgi boszorkányperek bírálnak, hóhérainak elvadult lelkű utódai ismét ártatlanok kiirtására készül­nek. A csodálatos készüléket nem az ember gyógyítására, hanem, atomágyúk, lövedékek páncélja gyilkos erejének mérlegelésére használják. Ezért akarta kiáltani: — Te nem így gondoltad, édes­apám! Nyugodj békében, te elhagyott-*■ ' öregasszony. Apád örökségét az emberiség becsületes része az élet szolgálatában használja. A Szovjetunióban a családok számára épülő derűs lakóházak vasgerendáit vizsgálják a készülékkel. Az atom békés célokra való felhasználásához kitűnő segítséget ad a szerkezet, aminek alapját apád adta nekünk. A szovjet tudósok kísérni tudják a test élő sejtjének viselkedését kü­lönböző betegségek esetén. Látják a készülékkel a zsenge növények táplálkozását. A béke embere bol­dogabb, egészségesebb lesz. Mielőtt elhagytad az ősi Würz­burg házait, kertjeit, szerettünk volna neked megmutatni egy ké­pet. A Szovjetunió Központi Rönl- genológiai és Radiológiai Intézeté­ből való. Csodálatos formájú gép. Rajta nemes ívelések, kapcsolók, irányító korongok s a gyógyító röntgen-sugárt bocsátó hatalmas cső. A gép sima, fénylő felületei lá­gyan domborodnak a sugárzó cső alatt fekvő fiatal nőre. A készülék rádióaktív kobalt besugárzással gyógyítja a beteget. De már fekszel a würzburgi öreg temetőben. A havaseső a felírást is lemosta durván faragott kereszted­ről. Mi tisztelettel állunk meg az egyszerű sír előtt, ahol a vi­lághírű Röntgen professzor egyet­len lánya nyugszik. Aki meghalt 70 éves korában, 1955-ben egy agg- menházban, miután utolsó éveiben sokat nyomorgott. Tóth István r *«**S»^** POSTÁS HÍRADÓ A mai napig 19 postahivatal 72 dolgozója vesz részt a Szol­^ megyei Néplap előfizetést gyűjtő versenyében, A résztve­vők az eddigiek során már szép eredményeket értek el. Vannak, akik már több mint 20 előfizetői szerveztek be. Nem tudjuk azonban, mi az oka, hogy Karcag, Jászapáti, Kunhegyes és még egy sor postahivatal nem vesz részt a versenyben? Pedig az eddi­giek során mindig jó eredményt értek el. De kimaradt sok olyan kézbesítő is, akik pedig egyénileg is kiváló munkát végeztek, mint például a kunszentmártoni Szekeres István. Eddigi tapaszta­lataink azt bizonyítják, hogy igen sok postásdolgozó még ma is félreérti a versenyfeltételeket, s azért nem kapcsolódik be, mert úgy gondolja, hogy csak abban az esetben nyerhet, ha negyedéves előfizetőket szervez. Pedig csak arról van szó, hogy olyanokat kell szervezni, akik legalább három hónapon keresztül folyama­tosan előfizetői lesznek a Szolnokmegyei Néplapnak. Nagyon várjuk azoknak a postahivataloknak és kézbesítőknek a versenyhez való csatlakozását, akik még eddig nem jelentették ezt be. A versenyben résztvevő postahivatalokhoz és kézbesítők­höz viszont azzal a kéréssel fordulunk, hogy a feltételek alap­ján minden héten adjanak tájékoztatást. Amikor az új előfize­tőkről jelentést küldenek, említsék meg az eddigi összes eredmé­nyüket is. Február 23-án a tiszafüredi postahivatal dolgozói jelentették be csatlakozásukat a versenyhez. Várjuk a többi postahivatal je­lentkezését is. A „SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP” kiadóhivatala i—v—n«-»r»—rrii~snr^irnu jávor n r rrm'i ^ Feketevágói« at ítéltek el Társadalmi életünk alapja a szo­cialista törvényesség. Ezt egyrészt törvényeink pontos betartása, — másrészt dolgozó népünk jogainak biztosítása jelenti. A törvényesség egyik fontos kérdése az állampol­gári kötelességek teljesítése. A pa­rasztság részéről ez elsősorban a termelési fegyelmet jelenti. Köztu­domású tény, hogy az ország lakos­ságának ellátását a beadás ütemes, folyamatos teljesítése teszi lehető­vé. Akadnak azonban olyanok, akik ezt nem akarják figyelembe venni. Ezeket eléri az igazságszol­gáltatás keze. A SZOLNOKI járási ügyészség vádiratot nyújtott be FAZEKAS György kulák ellen, mert fekete­vágást és izgatást követett el. Fa­zekast letartóztatták. A NÉPLAP eHinté’dZ Nagyon örülök, hogy a szerkesz­tőség elintézte ügyemet. Megkap­tam jogtalanul levont pénzemet. Ezúton mondák köszönetét. K. Ládi József Jászkisér, Téglagyár. * Köszönöm a Néplap közbenjá­rását, A 10. Autóközlekedési Vál­lalat járatain sokat javult a hely­zet. Sokkal jobban törődnek a diákokkal, mint eddig. Re­mélhetőleg legközelebb dicsérő le­velet írhatuk a vállalat munkájá­ról. Kisbódi Zoltán Jásztelek • Intézkedésükre az elmaradott táppénzemet, — 923.— forintot — megkaptam. Segítségükét köszönöm. Horpácsi Bálint Csépa. A JÁSZBERÉNYI járásbíróság előtt felel tetteiért SINKA Károly kuMk is, aki tavaly több, mint 20 szarvasmarhát vásárolt, majd azo< kát rövidesen 5—600 forintos nye­reséggel továbbadta. Feketevágás miatt indított eljá­rást a TISZAFÜREDI járásbíróság SZOMBATI Kálmán ellen. 10 hó­napi börtönnel sújtották. Ugyanod jelentették fel NAGY János föld­művesszövetkezeti alkalmazott, hentes és mészárost, mert a szö­vetkezet tulajdonát képező 2 ser­tést engedély nélkül vágta le —< KARCAGON SZALONTAI Sándor ez óv januárjában 10 sertést ölt, szomszédjai nevére váltotta ki a vágási engedélyeket, hogy ne kell­jen a zsírbeadást teljesítenie. A K A.RCAGI városi ügyészség már­cius 3-án tárgyalja SZALONTAI ügyét. HÍREK — AZ ELMÚLT évben a Megyei Tanács kereskedelmi osztálya 450 kiskereskedői iparengedélyt adott ki megyénk területén. — A TISZA CIPŐGYÁR rövide­sén egy cipő szaiküzletet létesít Szolnokon. Itt bemutatásra és el­adásra kerülnek a gyár készítmé­nyei. —1 HAMAROSAN olcsó divatos filckabátck kerülnek forgalomba., melyeket a szolnoki női szabó ktsz- ben és a háziipari szövetkezetben készítenek. — A MEZŐTÚRI elektromos és játékkészítő vállalat is teljes egé­szében a közszükségleti cikkek gyártására állt át. Jelenleg banán és „T” dugókat készítenek. — A DEBRECENI útfenntartó vállalat IV. egysége dolgozóinak felszabadulási versenyfelajánlása 90.017 forint az első negyedévre. Ebből az első hónapban 23.501 fo­rintot teljesítettek. £(ft/ Izlejlhddleu mi sánta fi Február 13-án Kisújszálláson jártam és felejthetetlen élmény­ben volt részem. A kisújszállási répi együttes a „Nyíri Pista lako­dalma” c. darabot mutatta be a városi kulturotthonban. Mi tette az előadást számomra felejthetetlenné? Maga a darab nem rendkívüli. Igaz történet, amely a letűnt társadalomban nem volt egyedülálló, sőt. Arról van benne szó, hogy az osztály­társadalom mennyire leal.j ásította a házasság szentségét, s a szívbéli érzelmeket rút anyagiakká sűlyesztette le. Röviden: Nyíri Pista.nagy­ravágyó szülei hogyan akartak „gazdag partit” szerezni fiúknak, mi­kor az egy szegény, becsületes lányt szeretett, s hogyan győze­delmeskedett mégis a két szerető szív. Megragadó és tanulságos a darab, mert tudjuk, hogy igaz történet, a feledés homályából emellek ki tanulságul, emlékeztetőnek a mai fiatalok számára. De méginkább megragadó az, hogy ezt az igaz történetet saját maguk dolgozták fel színdarabbá s hogy az együttes nem színészekből, mégcsak nem is színházat gyakran láto­gatókból tevődött össze, hanem egyszerű, mindennapi kenyerüket fizikai munkával kereső termelőszövetkezeti munkás férfiakból és asszonyokból. Az együttes tagjai között a fiatalok mellett ott látunk 50—60, sőt 00 éves idősebb férfiakat és asszonyokat is. A fiatalok játéka mellett megható az idősek „alakítása”. Azért idézőjelben, mert úgy játszottak, mintha azt az életben, eredetiben cselekedték volna. Az egész együttes munkáját lelkesedés forrasztja össze. Játé­kuk természetes, élethű, éppen ezért művészi. Az együttesből személy szerint nehezen lehetne kiemelni egy-egy szereplőt, elismerésül álljon itt névsoruk: Jani Endre és Jani Endréné, Nánási Károly, K. Kiss István, Seprenyi Mihály, id; Papi Lajos. Németh Rozália. Oláh Erzsébet. Szentpéteri Sándor, Ré- kasi Józsefné, Pélyi Lajos. Német Mária, Szabó Irén. Márta Károly, Molnár István, Molnár János, Farkas László, Zimányi Lajos, Vattai Sándor. Nyikos Emilia. Nyikos Mária. Farkas Rózsika. Az együttes vezetője Toroczkai Endre tanár. Fáradhatatlan munkát fejt ki Nyikos Sándorné elvtársnő, a kultúrotthon vezetője. Még annyit, hogy az együttes alig egy éve alakult, de, nagyon komolyan dolgozik. A kunság haladó hagyományainak feltárásában, közkincesétételében már is nagy érdemeket szerzett. Ez is szolgáljon példának a kulturális munkában.* KALDI ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents