Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-23 / 45. szám
2 SZOLNOKMEGVEI NÉPLAP 1955 felbruár 2S. Egy propagandista tapasztalatai Elmondta: Földi Béla, Járműjavító ÜV. A nyugatnémefországi Blelefeldäien 15.000 tüntelä lillakozott a párizsi szerződések ratifikálása ellen i. Több esztendeje vagyok propagandista, s úgy érzem, az egyik legszebb pártmunka ez. Az idén a párttörtánet eilső évfolyamát vezetem, huszonkét hallgatóval. Szívesen végzem a pártmunkáimait. s szeretem hallgatóimat, akiknek többségével nem az idén vagyunk először együtt. Annak, hogy a hallgatók egy része már tavaly is az én szemináriumomra járt, az a nagy előnye, hogy ismerjük egymás szokásait, képességeit. Kapcsolatunk ezáltal szorosabb, barátibb. Az pedig, hogy a szeminárium vezetője, s a hallgatók között megfelelő együttműködés legyen, sőt, hogy az egész szemináriumi kollektíva jó legyen — igen nagy mértékben segíti úgy a fegyelmet, mint a tanulmányi színvonalat. Az összeszokottság például előmozdítja a vita készségét, a nagyobb bátorságot. Nem félnek az elvtársak attól, hogy a többiek kinevetik őket, ha nem egészen szabatosan fejezik ki magukat, vagy éppen hibásan határoznak meg valamit. Ha valaki a foglalkozás napján a VIII. osztályra megy, — ahol a szeminárium tagjai dolgoznak — nem egyszer hallhatja, amint egyik-másik odaszól társának: „Felkészültél-e alaposan? Ma nagy vita lesz, érdekes kérdést tárgyalunk.“ S azt is megkérdezik egymástól: „Eljössz-e?“ Pallai István esztergályos, Wolf József gyalus több elvtársat is felkeresnek hasonló kérdéseikkel. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a szemináriumon aránylag -jó a megjelenés. 1L Azokat az elvtársaka/t, akik többször oknélkül elmaradtak a foglalkozásról, először egyenként kerestük fel beszélgettünk velük a tanulás fontosságáról. Akinél nem értünk el így eredményt, behívattuk, s a szemináriumi kollektíva vonta felelősségre. így tettünk Gyenge Imre esztergályossal is. Gyenge elvtárs arra hivatkozott, hogy kultúrmunkában vesz részt, s ezért felmentették minden „más“ alól. Magyaráztuk, hogy ez a tanulásra nem vonatkozik. Elsősorban minden párttagnak — s Gyenge elvtárs párttag — kötelessége a tanulás, másodsorban, ha nem tanulmányozza a marxizmust, előbb-utóbb mint kultúimunkás seim állja majd meg a helyét. Gyenge elvtárs megértette ezt. Bizonyítja. hogy a legutóbbi foglalkozásra alaposan felkészült s aktívan résztvett a vitában. De voltak, akiknél szép szóval nem értünk el eredményt. Az ilyen hallgatókat — komoly vita után — kizártuk a szemináriumból. így tettünk például Simon Istvánnal, Miskolczi Gergellyel, Hidas Imrével. III. Az ehnult esztendők alatt meggyőződtem arról is, hogy milyen nagy a jelentősége a vezetők pél- damutatásámaik. A szeminárium hallgatói között ott van a VIII. osztály alapszervezetének párttitkára, Szalai Imre elvtárs s az osztály vezetője Samu József elvtárs. Egyikük sem hiányzik solha igazolatlanul, s nem jönnek el készületlenül a foglalkozásokra. Szalai elvtársnál tavaly még voltak hibák. Előfordult, hogy odajött hozzám: „Mára nem készültem, ne is kérdezz.“ Többször beszélgettünk vele arról, hogy ha ő nem tanul rendesen, könnyen azt mondják majd a többiek: „Ha a párttitkár megvan tanulás nélkül, én meg még inkább.“ Az idén ilyen beszélgetésre nem került sor. Az a módszerem, hogy olyan kérdéseket teszek fel a nehezen szólaló elvtársnak. amelyekről biztosan tudom, hogy a gyakorlatból is ismer, tehát nem igen tévedhet Ha a hallgató többízben meggyőződik arról, hogy nem olyan ör- döngős dologról van szó — lassan megjön a bátorsága, IV. Szeretnék beszélni a propagandista tanulásának jelentőségéről. Jól emlékszem, hogy egyszer úgy mentem el a vitára, hogy éppen csak elolvastam a kötelező anya- go:. Nagy hiba ez. A hallgatók, mint valami érzékeny műszer, ezt rögtön megérzik. Ilyenkor a vita lanyhább nem kérdeznek, mert úgy érzik, nem érdemes, hiszen a vezető sem tud náluk többet. Ez történt velem is. Kérdéseim szürkék voltak, s egész idő alatt féltem, hogy valami „nehezebb“ kérdés vetődik fel, s akkor én szégyenben maradék. Azóta aztán — különösen a vitára, mert hisz ez a nehezebb — még a javasolt irodalmat is elolvasom. Végül egy úgynevezett „kényes kérdésről.“ Többször felvetődik bennem — s meggyőződésem, minden propagandistában —■ hogyan mérheiő le munkánk eredménye a hallgatók termelésében, magatartásában. Hiszen a tanulás nem öncél, s ha ezen a téren nincsen eredmény, nem igen büszkélkedhet a propagandista. Viszont igen nehéz rámondani valakire: „Jól dolgozik, mert jól tanul“ vagy „Azért van selejtje, mert nem tanul rendesen.“ De azért az hiszem, amellett nem lehet elmenni, hogy például a szeminárium hallgatói között egyetlen olyan dolgozó nincsen, aki igazolatlanul hiányozna munkájából, késne, vagy akinek 100 százalék alatt lenne a teljesít ménye. Ügy vélem, itt feltétlenül megvan az összefüggés. S én boldog vagyok, mert ebben láthatom szeminárumunk munkájának gyümölcsét. cA. rßdit q // min is z th i ft m ének- és täneeggiitteie. Szolnokon Párthírek Ä Megyei Pártbizottság Ágit. Prop. Osztálya közli az önálló tanulásban résztvevő elvtársakkal a konferenciák időpontját. A magyar párttörténet első évfolyamán a konferenciát február 25-ón délelőtt fél 9 órákor tartjuk a Fárt- oktatás Házában. A konferencia anyaga: „Az imperializmus kibontakozása 'és a munkásmozgalom kettészakadása. A politikai gazdaságtan első év folyamán a konferenciát február 26-án délelőtt 8 órakor tartjuk a PH-ban, A konferencia anyaga: „A tőke és értéktöbblet“ című anyag második része, illetve: „A munkabér“ című anyag. Dencső István elvtárs hallgatói a „Tőke és érték- többletből”, Szász János elvtár hallgatói a „Munkabér“ című anyagból készüljenek. A politikai gazdaságtan második évfolyamán a konferenciát március 4-én délután 3 órakor tartjuk a PH-ban. A konferencia anyaga: „A földjáradók és a kapitalizmu agrárviszonyai.“ A z utolsó szám: ,,A kuruc táborban", a kard táncos forgataga viharzott a színpadon, amikor a mellettünk ülő néző ijedten kérdezte: — Csak nem lesz már vége? Ez a kérdés volt a legjellemzőbb a Belügyminisztérium ének- és táncegyüttesének hétfőesiti előadására; a nézők sajnálták, amikor vége lett. És még egy jellemző adat: három kivételével minden műsorszámot a közönség megismételtetett. A Belügyminisztérium ének- és táncegyüttesének legjobb és legki- fogástalanabb ága a tánc. Szín, ötletesség, báj és művészi tudás jellemezte mindegyik táncszámukat. Különösen sikerűit két szám: a bolgár népitánc és az „Első csók’1 című magyar ténckompozició. Az énekkar különösen a forradalmi és a magyar népdalok tolmácsolásaiban tűnt ki. A szólóénekesek elmaradtak az együttes átlagos színvonalától. — Hangerejük, előadásmódjuk még kívánnivalót hagy maga után. Mindent egybevetve, az együttes forró, megérdemelt sikert aratott. És ezzel kapcsolatban felmerül mindjárt egy kérdés: kulturális vezetőszerveink miért nem gondoskodnak arról, hogy Szolnokon többször szerepeljenek kuitur- és népi együttesek? A hétfői siker bizonyítja, hogy közönségünk érdeklődése ezekirámt igen nagy. Gondoskodni kell róla, hogy országos és a már kiforrott megyei népi együttesek, minél gyakrabban szerepeljenek a szolnoki közönség előtt. Horgos Józsi nem felejt Horgos Józsi hajdani katonabajtársammal 1917-ben nyáron ismerkedtem össze az isonzói fronton. Nálam két évvel idősebb lévén, előzőleg már megjárta Doberdn poklát, ahonnét karlövéssel és kisebb zúzódásokkal került hozzánk létszámkiegészítéskor. Amikor bemutatkozott, oly melegen rázta meg a kezem, mintha már régi jóismerősöm lett volna. Egyik alkalommal éjjel figyelőnek osztott be a rajparancsnokom. Horgos Józsi előállt, hogy velem akar szolgálatot tartani. Mellém osztották. Ezután minden alkalommal együtt tartottunk. Együtt szidtuk azt, aki a háborút ránk erőszakolta. Jobb szerettük volna a szép jászsági és kunsági kislányok körül csapni a szelet. A tizenhetes őszi nagy offenziva alkalmával együtt kerültünk le a Piave torkolatához. Onnét már én kerültem kórházba. Aztán évtizedekig nem hallottunk hírt egymásról. Két hete sincs, hogy a szolnoki Kossuth-téren találkoztunk, egészen véletlenül. Elmentünk egymás melett 3—4 lépésre, s aztán mindketten egyszerre visszafordultunk. Csak néztük-néztük egymás arcát, valami ismeretlen furcsa érzéssel eltelve. Aztán mindketten egyszerre kiáltottunk: Te vagy komám? — Szervusz. A többit nem tudom leírni. Volt mit kérdezni egymástól. Horgos komám a régi volt. őszinte volt, mint mindig, kitárta előttem minden titkát, örömét, búját, szerencséjét, csalódásait. Elmondta, hogy 1918 nyarán olasz fogságba esett. Két hosszú éven át Szicília szigetén élt. Egy kis faluban bámulgatta o Földközi-tenger és a színpompás itáliai naplementék csodás szépségét, míg a lelkét a honvágy epesztette, sorvasztotta. Maláriásan jött haza. Béreslegényként tanyára került. Megnősült. 1944. év nyarán behívták, s munkásszázadba osztották be. A fel- szabadulás után hazajutva, csaknem összeroppantotta a tragédia. A tanya, ahol családja lakott, kétszer is gazdát cserélt. A visszavonuló németek gránáttal felgyújtották a házat, melyben öreg édesanyja súlyos betegen feküdt, tehetetlenül. Feleségét, aki nem mozdult el a beteg mellől, a gránátszílánkok megölték s édesanyjával együtt szénné égett a leroskadt ház romjai alatt. 1945-ben 5 hold földet kapott. Fásultan kezdett új élethez. 1950- ben belépett a helybeli termelő- szövetkezetbe, azóta ott dolgozik. Most már megnyugodott. Csak azt sajnálja, hogy az idő már nagyon eljárt fölötte. Aztán a harctéren átélt nehéz napjainkra terelődött a szó. Amikor az olasz front szörnyűségeit idéztük, eayszerer eltorzult arccal kiáltott fel: „Hagyjuk ezt, még az emlékét is felejtsük el! Átvészeltük, letelt már rólunk. Vannak már, akik felváltanak bennünket." Hanem, mikor a külpolitikai események megvitatására került a sor, az én Horgos Józsi komám elfeledkezett arról, amit a katonaéletről csak az imént mondott nekem. Itt szólta el magát. De ezzel naggyá nőtt előttem. Miután az atom- és hidrogénbombák gyártását hoztam szóba, váratlanul azt kérdeztem Horgos Józsitól: — Na, komám, mit szólsz a Wehrmacht feltámasztásához? Erre az én barátom egyszerre tűzbe jött. — Hogy a Wehrmachtot újra felállítsák? Újra ránk akarják szabadítani a hódító nácik kegyetlen ármádiáját? Mit szólhatnék én neked, egyetlen jóbarátom, ha nem azt, hogy ezt soha — ezt nem engedhetjük meg soha! De ha mégis bármilyen ürüggyel megvalósítanák és ránk próbálnának törni, 58 éves koromra, esküszöm neked, akkor én is megfiatalodok! Odaállok a gátra, a fiatalok közé.. Anyám, feleségem szelleme nem hagyna nyugtot, amíg elégtételt nem vennék értük, borzalmas halálukért! Aztán elhallgatott. Megilletődve álltam előtte és erős felindultsá- gát fékezni próbáltam. Búcsúzóul kezet szorított velem. Láttam, hogy a szemeiben tűz lobogott. EGYED JÁNOS A£tók, ablakok kaphatóit a _ XCZÉP építőanyag telepein Berlin (MTI). Nyugat-Németország valamennyi tartományáéban fokozott erővel folynak a lakosság tiltakozó akciói a párizsi szerződések tervbevett ratifikálása ellen. — Bielefeldben hétfőn este 15.000 ember tüntető menetben vonult végig a városon és az Adenauer kormány lemondását követelte. A menetben vitt transzparensek a militarista szerződések elvetését és Németország békés újraegyesítését követelték. Hannoverben, Hamburgban, Wupertalban és sok más nyugatnémet városban szintén nagyszabású akciók kere tében tiltakozott a lakosság a párizsi szerződések ellen. Bonnba utazott a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának képviselőnői küldöttsége Berlin (MTI). Hétfőn a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája képviselőinek hattagú küldöttsége Bonnba utazott, hogy az utolsó órában a párizsi militarista szerződések elutasítására szólítsa fel a nyugatnémet szövetségi gyűlés nőtagjait. A küldöttség bonni útjáva! igyekszik megvalósítani a Német Demokratikus Köztársaság kormányának többízben tett javaslatát, hogy a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának és a nyugatnémet szövetségi gyűlésnek a megbízottai közvetlen eszmecsere útján küszöböljék ki a két német törvényhozó testület közötti félreértéseket, amelyek a bonni kormány gyűlölködő propagandájának eredményei. A népi kamara 26 tagja, aki a Szabad Német Szakszervezeti Szövetséget képviseli, levélben szólította fel a bonni parlament azon képviselőit, akik egyben szakszervezeti funkcionáriusok is, hogy a dolgozó nép érdekében szavazzanak a párizsi szerződések ratifikálása ellen. Elítélték a Gehlen-fé'e kémszervezet hét ügynökét Berlin (MTI). Az Odara-frankfurti bíróság hatnapig tartó tárgyalás után ítéletet hirdetett a Gehlen, volt náci tábornok vezetésével működő nyugatnémet kémszervezet hét ügynökének bűnperében. A vádlottak a terhelő bizonyítékok súlya alatt beismerték, hogy éveken át gazdasági és katonai kémtevékenységet végeztek a Német Demokratikus Köztársaságban. A bíróság Fischer fővádlottat életfogytiglani börtönre, a hat másik vádlottat 6—15 évi fegyházira ítélte. A Bernben meggyilkolt Aurel Sein temetése Bukarest (Agerpress). — Az Agerpress beszámol arái, hogy hétfőn délután a bukaresti Chencea temetőben eltemették a berni román követség elleni bűnös támadás áldozatául eset Aurel Setu gépkocsivezetőt. A szakszervezeti kultúrpalotától a temetőig vezető úton, amerre a koporsót vivő menet elhaladt, gyászolók tízezrei fedetlen fővel álltak sori. A temetőben a román külügyminisztérium dolgozói nevében Stefan Armeanu búcsúztatta el a nemzet halottját. „Aurel Setu — mondotta a többi között — o háborús uszítók és bérenceik elleni harcban áldozta fel éleiét.' Áldozata munkatársai és országunk minden becsületes szándékú embere számára intő példa arra, hogy fo- kozuk éberségünket, még lendületesebb munkát folytassunk hazánk felvirágoztatásáért és növeljük hazánk védelmi képességét minden ellenséggel szemben”. (MTI). fl Szovjetunió Tudományos akadémiája Elnüksésőnek nyilatkozala Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Elnöksége nyilatkozatot tett közzé. A nyilatkozatban a szovjet tudósok nevében lelkesein helyesli és teljes mértékben támogatja a Béke-Vi'lágtanácsnak az atomháború előkészületei ellen közzétett felhívását. A nyilatkozatot az elnökség tagjai írták alá, A. N. Nyeszmejanov- val, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnökével az élen, (MTI), KÜLFÖLDI HÍREK Sangháj (TASZSZ). A tokiói rádió jelentése szerint február 20- én, Japánban megkezdődött a Szovjetunióval és a Kínai Népköz- társasággal való normális kapcso latok megteremtéséért indított mozgalom hónapja. A hónapot a szovjet-japán és a szovjet-kínai diplomáciai kapcsolatok rendezéséért küzdő országos tanács kezdeményezésére, a japán-szovjet és a japán-kínai baráti társaságok támogatásával rendezik meg. * Párizs (MTI). A Francia Nőszövetség Országos Tanácsa kétnapos értekezletet tartott Párizsban. Az értekezleten résztvett a többi között Eugenie Cotton, Francoise Ltclercq, Claudine Chomat és Jeanette Vermeersch. Jeanette Ver- meersch felszólalásában rámutatott a nerpet és a francia hők közös harcának fontosságára a nyugatnémet revansiszták felfegyverzése és az atombomba felhasználása ellen A tanács vitájának egyik tárgya a március 13-i Nemzetközi Nőnap előkészítése volt. * Belgrád (TASZSZ). Az Oszlo- bcgyenye című lap közli külpolitikai szemleírójának, Milos Marino- vicsnak cikkét. A cikk a többi között így szól: — A Kelettel való tárgyalásoknak és különösen a német kérdéssel kapcsolatos tárgyalásoknak az ellenzői gyakran azt állítiák. hogy e tárgyalások jelenleg előrelátható balsikere a nemzetközi helyzet rosszabbodására vezethet és ezért csak gondos előkészítés után lehet tárgyalásokba bocsátkozni, az után hogy észszerű peirspektivábat1 teremtettek a tárgyalások sikeréhez. — Ezek a körök, az „erő politikájának” legbőszebb hívei, arra törekednek. hogy a Nyugat a másik félnél erősebbé váljék és csak akkor, megerősített pozícióiból kiindulva. keddien tárgyalásokat. Ez a politika elsősorban olvan feltételek előzetes megteremtésére törekszik, amelyek alapién a tárgyalások eredménye nem lehet más. mint annak az álláspontnak teljes helyeslése. amelyet a nvugati hatalmak foglalnak el a világ vitás kérdéseinek megoldása szempontiából. A lap megállapítja, hogy „ez a politika ellentmondó és hibás”. * Róma (MTI). Az olasz szenátusban csütörtökön kezdődik meg a párizsi egyezmények ratifikációs vitája. Amilyen mértékben közeledik a szenátusi vita megindításának napja, olyan mértékben fokozódik a népi tiltakozás a németek újrafelfegyverzése ellen. Eddig körülbelül ezer küldöttség kereste fel a szenátusi többség szenátorait, hogy a legkülönbözőbb társadalmi rétegek nevében tiltakozzanak a nyugatnémetek újrafelfegyverzése ellen és ennek megfelelően kérjék a Nyugateurópai Unió ratifikálásának elutasítását. * U j Delhi (MTI). Radzsendra Praszad, India köztársasági elnöke hétfőn megnyitotta az indiai parlament költségvetést ülésszakát. Megnyitóbeszédében a többi között kijelentette: „kormányom csak egyetlen kínai kormányt ismer el, a Kínai Népköztársaság kormányát és jogosnak tartja a Kínai Népköztársaság követeléseit”. Az indiai parlament rendszeres ülései kedden kezdődnek meg. * Genova (MTI). Hatalmaserejű szélvihar és hullámverés súlyos károkat okozott a genovai kikötőben. A károkat körülbelül 35 milliárd olasz lírára becsülik. A kikötőben egy amerikai tartályhajó felborult, több hajót pedig a hullámok nekivágtak a mólónak. A Reuter-lroda szerint a kikötőben keletkezett károk helyreállítása legalább egy évet fog igénybevenni. * (MTI) A New York Times jelentette hétfőn reggel, hogy egy magasrangú pakisztáni személyiség szerint Törökország és Pakisztán titkos tárgyalásokat folytatott Iránnal. Libanonnal és Szíriával „na- gyobbarányú védelmi szövetség'’ létrehozása céljából. Ugvancsak a New York Times számol be arról, hogy Egyiptom és Szaud-Arábk: visszautasította a szerződéshez való csatlakozás gondolatát, kidomborítva. hogy egy ilyen szövetség ellentétben áll az arab államok közötti köVsönös védelmi szerződéssel. (MTI)