Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-23 / 45. szám

1955 február 23. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Két üzem — két étkezde Déli egy óra, ebédidő. A Papír­gyárban nem jutott külön helyiség az ebédlő számára, a kultúrterem végében állították fel az asztalokat. Az asztalok ízlésesen megtérítve, fehérköpenyes, fehérkendős felszol­gálónő viszi oda az ebédet a mun­kásokhoz. Az ebéd: húsleves, kelkáposzta­főzelék, főtt marhahússal. A gyár­nak nincsen külön konyhája, a MÁV Járműjavítótól kapják az ebédet. Kérdezzük a munkásoktól: ho­gyan vannak megelégedve az ét­kezéssel? Varga János csak dicséretet mond: — Mostanában nagyon jó az az ebéd. Ma csütörtök. Eddig min­den nap volt hús. Ha nem külön, akkor a levesben. Szerdán például babgulyás volt, s hozzá finom tú­róslepény. Hétfőn meg, ha jól em­lékszem. pörköltet ettünk tört bur­gonyával. hozzá kompótot. — Elég? — Elég. * A papírgyári étkezdével szemben van a fűrésztelep. Mikor belépünk, a portás megkérdezi, hogy hova szándékozunk menni. Mondjuk, hogy az étkezdébe. Erre kitár egy ajtót, mutatja, hogy erre kell menni. Egy üres szobán keresztül jutunk el abba a helyiségbe, amelyet a kép mutat. A munkások éppen ebé­delnek. Sivárság, piszok. Inkább egy ócska raktárhelyiség ez, semmint étkezde. Kérdezzük a munkásoktól, hogy jól van-e ez így? — Bizony nincsen — mondja Oravecz János. — Jó lenne, ha meleg ebédet kaphatnánk. Mi, akik itt vagyunk, munkásszálláson la­kunk. Tizenkilenc olyan munkás dolgozik a telepen, aki messze vi­dékről jött ide. Meleg ételhez csak akkor jutunk, ha esténként koty­vasztunk valamit. Ha főznének, nemcsak mi, hanem a telepről töb­ben étkeznének itten. A fényképet és Oravecz János szavait ezennel a fűrésztelep üzemi bizottságának figyelmébe ajánl­juk. Az eltűnt csizma nyomában Az elmúlt év tavaszán vásárol­tam feleségemnek egy pár gumi­csizmát a kőteleki földművesszö- vetkezettöl. A vétel után egy hétig használta, s akkor mind a kettő­nek levált a talpa, s a felsőrésze is kitöredezett. Mivel nincs ki­dobni való pénzem, visszavittem a boltba, hogy javíttassák meg. A szövetkezet boltvezetője, s az ügy­vezető megígérte, hogy kártalaníta­nak. Ez azonban csak ígéret ma­radt. Ismét tavasz lesz. de a mi csizmánk hollétére, úgylátszik, so­sem derül többet fény. Szeretném, ha ezen a szövetkezet vezetősége segítene. TAHI ISTVÁN Kőtelek, Ezüst Kalász tsz Vásárolni szeretnénk Tószeg községben a földműves­szövetkezet 1954 decemberében megkezdte a füszerüzlet átalakítá­sát, azzal, hogy a ruházati szaküz­lettel vonja össze. A vegyesboltot ekkor áthelyezték egy nagyon is kicsi helyiségbe. Előreláthatólag még bele fog tel­ni egy pár hét, mire az építkezés befejezést nyer. így a dolgozók rendes áruellátását és kiszolgálását nem tudja a szövetkezet kielégí­teni. A ruházati boltban nincs ren­des kiszolgálás, a szükséges házi­ipari cikkek sem kaphatók, mivel nem is tudják az árut hol tárolni. Azt kérjük, végezzék gyorsabban az építkezést. SZABÖ MARGIT Tószeg, Községi Tanács Bagolyszemre adják a portékát A tiszaburai földmüvesszövelke- zer I. sz. boltjában van áru, de nincsen mérleg. Tehát sem festé­ket, sem szeget, sem mást lemérni nem tudnak, csak úgy bagoly­szemre adják a portékát. És ez már így tart három hónapja. Vajon Balogh János ügyvezető kielégítő­nek tartja ezt a lehetetlen helyze­tet? Úgy látszik, igen, mert nem intézkedik, hogy mérleget kapjon. De nemcsak a mérleggel van baj a tiszaburai földművesszövetkezet­ben. Bizonyos cikkekből hiány van. mert nem rendelik meg ideiében. •Ezért fordulhat elő, hogy nem le­het kapni petróleumot, lisztet, tűt és egyéb fontos közszükségleti cik­ket. Kérjük a MESZÖV-öt, vizs­gálja meg, miért ilyen hanyag az ellátás nálunk? Kácsor Ferenc VB-elnök Tiszabura Átkeltünk mi sej, a folyón A mezőtúri Sallai és Törő Pál termelőszövetkezetek területét a Körös-folyó szeli ketté. A tsz-ek üzemegységeinek egyetlen össze­kötőút ja az 1. számú komp. A tsz- tagok és fogatok naponta többször is igénybeveszik a kompot, mivel a körösöntúli területekről sok ta­karmányt, terményféleséget szállí­tanak másik üzemegységükbe. Az elmúlt évek során az illetékes vállalattal szerződést kötöttek a termelőszövetkezetek és a komp használatáért általányt fizettek. Most a kompdíjáltalány helyett minden ember, kerékpár, fogat, te­hergépkocsi után egyenként kell fizetniük a díjszabás nyolcvan szá­zalékát. Ez tekintélyes összeget tesz ki. A közelmúltban történt, hogy a Sallai termelőszövetkezet­nek egy nap alatt 600 forintba ke­rült a kompon való átkelés. Helyes lenne, ha Kecskeméti Ut- fennetartó Vállalat — mint a komp gazdája — lehetővé tenné ezévben is a komp használatáért általány fizetését. CSATÓ MIHÁLY tsz-elnök Mezőtúr, Sallai tsz Levél a KIK-hes Ez év januárjában a Szolnokmegyei Nép­lapban cikk jelent meg, a KIK igazgató­jának tollából. A cikk igen helyes volt. Annak is igen örü.ünk. hogy a KIK dol­gozói versenyt kezdeményeztek és vál.al- ták 21 lakásnak a rendbehozatalát. Azonban ennek én eddig még semmi elő­nyét nem láttam. Még inult év augusz­tusában kértem a KIK-vői, illetve a kerü- ,eíi házkeze.őségtől, hogy a lakásajtónkat javítsák meg és az ablakra spalcttát te­gyenek. Kétesemet felvették és megígérték, hogy intézkednek Decemberben ismét be­mentem. Erre átküldték a műhelybe, hogy ott érdeklődjek. Ott azt a vá.aszt adták, hogy hiába megyek akár hova, egyhamar úgysem kerül sor a javításra. Januárban ismét bementem a házkezelőséghez, aho. ismét fe,vették a kérésemet. Lassan vége a télnek, de a javítás még mindig nem történt meg. Kénytelen va­gyok az ajtóra papírt és pokrócot tenni, hogy feleségemet és öthónapos kislányo­mat valamennyire megvédjem a hidegtől. A Néplapban szeretném felhívni a KIK fi­gyelmét, hogy törődjenek jobban a lakók- leni« DÖME JÁNOS Beloiamusz-u. S4. A tavaszi búzánál különösen fontos, hogy egy percet se késsünk a vetéssel — Sajtóankét Jászkiséren — A jászkiséri doIgozó pa_ rasztdk nem töltötték semmittevés sei a hideg téli napokat. Az olva­sókörben esténkként szakelőadáso­kat hallgatták a növénytermesztés­ről, a trágyalkezelésről, s egyéb, a gazdálkodást érintő szaklcérdá sekről. Bódis elvtárs a jászkiséri gépállomás főagrenómusa gyakori látogatója volt a népkömek, szak­tanácsait mindig szívesen fogadták a gazdálkodók. A néhány nappal ezelőtt megtartott sajtóamkéton egyik legfontosabb kérdésről, a ta vaszi munkára való előkészületek­ről beszéltek a résztvevők. A községben ősszel sokan adó­sak maradtak az őszi búza vetés­sel, kevesebbet vetettek az élő- irányzottnál. Ilyenformán most ta­vaszival kell azt pótolná. Pásztor Vincze dolgozó paraszt, a népkor elnöke már két éve termei sike­resen tavaszi búzát. Véleménye szerint érd'ímes termeszteni. Az !dán is vet egy holdat, bár vetés­tervét teljesítette még az ősszel. A takarmánygabona beadásba is elfo­gadják a búzát, az árpa, kukorica pedig visszamarad a jószágok tar­tására, hizlalásra. A tavaszi búzánál | külö­nösen fontos — mondotta Pásztor Vincze, — hegy egy percet se kés­sünk a vetésével. Március első fe­jben annak földben kell lennie, fost, hogy ez a nőhány télies nap '’■Hráltatja a magágykészPést. még ■'óban meg kell szervezni a vető- épek elosztását. A gépállomási íőagrcnómussal Bódis elvtárssal itt az olvasókörben közösen meg­vitattuk az elosztás helyes módiát. A jászkiséri határban öt tanyába csoportosítjuk azokat a gépeket, amelyeket a génál! cmás az egyéni gazdáknak ad kölcsön. A múlt években a legnagyobb hiba rrvndíg a v-tógépek húzatásával történt. Nekem is oda-vissza 24 kdöméiért kellett megtennem, s a rázós úton egy nap alatt hamarabb tönkre­megy a vetőgép, mintha hárem hé­ten át vet. A tanyákba csoportosí­tott gépeket pedig az abban a kör­zetben lakók egymásután igénybe­veszik s az csak a vetés befejez­tével kerül be a gépállomásra. így nincs időveszteség. Az ankétem résztvevők egyöntetű véleménye szerint Jászkiséren ez lesz egyik biztosíték a vetés idejé­ben való befejezésének. Kár, hogy a községi tanács vezetői ezideig nem igen vették igénybe a lehe­tőséget, amit az olvasókör nyújt a tavaszi munkák előkészítésében Akkor sokkal könnyebben megold­hatnák a tavaszi búza vetésterv teljesítését. Homonnai Mihály dolgozó paraszt véleménye szerint is, a gazdálkodás magva a korai gondos munka. A jászkiséri gazdálkodók szívesen veszik, ha ebben segítsé­get. szaktanácsot adnak nekik. Ho­gyan lehet sok gabonát termelni, ez most mindennapi kérdés. Én — mondotta Homonnai Mihály — megtaláltam ennek a módját, az agrotechnikai módszerek együttes alkalmazásában. Nagy fontosságot tulajdonítok a trágyázásnak. Az istállótrágya mellett évek óta rend­szeresen használok műtrágyát is. Még az ősszel műtrágyá^am ke­nyérgabona vetésemet. De ha a szükség úgy kívánja, most tavasz- szal is megadom nnki. Búzából, ár­pából tavaly is nagy termésem veit. Fél hoíd árpafö’dam 14 má­zsát termett. Kukoricából 56 má­zsát lermeHcm. egy holdon. Össze1 mélyszántott, trágyázott földbe ve­tettem. négyszer kapáltam és a oótbeporzást is elvé^ez^em. Amint látiák, érdemes volt. Mcst salát vetőmagszükségletemen felül ml’ 320 kg. jémnőséeű kukorica vető­magot tuddk adni kölcsön, vagy ■7~r--ibe ak.indk ’hiányzik. Sok szó esett _________________ az ankéten a mezőgazdasági eszközök elosztá­sának hibáiról. Borics Antal, Be- rényi István, Gulyás János elmon­dották, hogy az ásó kivételével most már nincs különösebb hiba a gazdasági szerszámok minőségé­vel. Csak a kereskedelmi szervele nem a táj jellegnek megfelelő szer­számokat küldik. Ezzel kapcsolat­ban Andre József, a helybeli föld­művesszövetkezet ügyvezetője be­jelentette, hogy szerződést kötnek a jászalsószentgyörgyi KTSZ-szel a Jászságban alkalmas lókapák gyár­tására. Az ankét résztvevői kérték a földművesszövetkezeti ügyveze­tőt, hogy a gazdálkodáshoz szük­séges szerszámok, valamint a ház­tartási eszközök ellátásának meg­javítása érdekében tartsanak a na­pokban megbeszélést az olvasókör­ben. Sokan elmondották, hogy a jász­kiséri dolgozó parasztok szeretne": cukorrépát termelni. Érdemes vele foglalkozni, mert jó jövedelmet ad. A vetésforgóba is jól be lehet illeszteni a termesztését. A sriypi cukorgyár helyi megbízottjával azonban nincsenek megelégedve. Fellépése, tevékenysége egyáltalán nem segíti elő a cukorrépatermesz­tés elterjesztését. Kérik, hogy a cukorgyár tartson sürgősen vizsgá­latot. Homonnai Mihály jászkiséri dol­gozó paraszt, a sajtóankét egyik résztvevője. A Tatarozó és Épitövállalat túlszárnyalta tervét A Szolnokmegyei Tatarozó és Építővállalat az elmúlt év derekáig a megye leggyengébb építkezé­sei közé tartozott. Munkahelyei szinte állandó vál­sággal küzdöttek s csak nagyritkán tudták teljesí­teni a tervet. Az elmúlt év decemberében mutatták meg elő­ször, milyen lehetőséget rejt magában a jobb irá­nyítás, munkaszervezés. Tervüket nemcsak teljesítet­ték. hanem jelentősen túl is szárnyalták ekkor. Sokan azt hitték, hogy csak pil'anatnyi fellán­golás volt ez. nem a jó munka Ígérete, A valóság azonban rácáfol erre. Januári tervüket is nem keve­sebb, mint 20 százalékkal túlszárnyalták s 100 szá­zalékra teljesítették az egy főre jutó termelési érték tervét. Az építőmunkások megígérték, hogy továbbra sem hagyják veszni ezeket a jó eredményeket. Jó alapot nyithat s reményt ad erre a sztahanov moz­galom nagyszerű kibontakozása. Legutóbb 93 dolgozó érte el a sztahanovista szintet. Mindez arra mutat, hogy további igyekezettel a vállalat tartóssá teheti jó eredményeit. Keítős ünnepem !e«z április 4. Üzemünkben, a Szolnoki Cukorgyárban javában folynak az előkészületek az őszi kampányra. Mi, a szárító üzemeltetésével és javításával foglalkozunk. Elmondhatom, rendes mederben halad a munka, s ha néha adódik is egy kis probléma, azért vagyunk ott, hogy azonnal segítsünk. Jó eredményeket érünk el. Egyik titka ennek a helyes munkabeosztáson kívül a fegyelmezettség. Számításunk szerint április 4-re, felszabadulásunk tizedik évfordulójára tett vállalásunkat már ebben a hónapban befejezzük, s aztán hozzáfoghatunk mi is a következő három prés teljes kijavításához, amivel szintén kész akarunk lenni a felszabadulás emlék­ünnepéig. Brigádunk egyébként, a legutolsó értékelés sze­rint, az első helyen áll 135.6 százalékával, ami még magasabb, mint a sztahanovista oklevél elnyeréséhez szükséges szint. Nem dicsekvésképpen, de az én személyes telje­sítményem is 134.5 százalék volt legutóbb, s kettős ünnepet akarok tartani április 4-én; a felszabadulás ünnepét, s azt, hogy elnyertem a sztahanovista oklevelet. 1FJ. OROSZ PÁL, Szolnoki Cukorgyár i-u-n.-r/UXinr rn_rr_n u~.~rj~i.~r rn_r.pi <-*-""*^*A*r**' Megkerült egy eltűnt kis bolygó Több mint 50 évig „álltak méla lesben" a csillagászok, míg ismét távcsővégre kaphatták az Athalia nevű kis­bolygót. 1903 őszén fényképezték le elő­ször és fénye egy hó­napon belül négyszer hagyott nyomot a hei- delbergi csillagda fény­képezőlemezein. így mód nyílt pályájának kiszámítására. Akkor azonban nyoma veszett, mert fénye egyre gyengült, amint pályá­ján mind távolabb ke­rült a Földtől. Száza­dunk elején ugyanis a csillagászati fényképe­zésnek még nem áll­tak rendelkezésére olyan finomszemcsé- zetü fényérzékeny anyagok, mint ma. Hosszas távolléte után a szökevény kis­bolygó most ismét le­adta névjegyét egy szovjet és egy ameri­kai csillagda fényké- vezőlemezein. A krími félszigeten a szimeizi obszervatórium ban, Amerikában a cincin­nati csillagdában ál­lapították meg „sze­mélyazonosságát”. Pá­lyájának kiszámításá­ra egy perc elegendő volt; a nagytömegű számítási műveletet ugyanis elektronikus számológépek végez­ték el. ötven évvel ez­előtt? ... Egyheti ke­mény munkába került, amíg a pályaszámí­tásnak végére tudtak járni. A régi és új számí­tás pontosan egyezett, így bizonyosra vehető, hogy a szóbanlornó kisbolygó az Athaliá- val azonos. Választ kérek A Szolnokmegyei Néplap február hó 9-i számában megjelent egy cikk a rizs barnulásos megbetege­dése ellen való védekezés módjá­ról. A cikk írója hivatkozik Vámos Rezső kutatóra, aki ebben az irányban kísérleteket folytatott. Minthogy a mult.évi termésünket 360 kát. holdon ez a betegség tette tönkre, szeretnénk felkeresni Vá­mos Rezsőt, hogy bővebb felvilágo­sítást kérjünk tőle a védekezésről. az alkalmazandó meszezés kivitelé­ről. Kérem a Szolnokmegyei Néplap szerkesztőségét, adion felvilágosí­tást arra. hosv hol van jelenleg szolgálatban Vámos Rezső kutató. Parragh Attila tsz agronómus Karcag. Aprils 4 tsz * Válasz: Vámos Rezső mezőgaz­dasági k'-'ató címe: Mezőgazdasási Kísérleti Intézet, Szeged. SZÓVÁTtSSZOK A jászszentandrási gépállomás c multév őszén elhanyagolta az apró- magcaáplést. — Emiatt nagy kára származott Andrási István jász­apáti dolgozó parasztnak is, aki még a tavasszal borsótermelés- szerződést kötött. Kötelezettségé­nek azonban a bcrsócséplésit végzi traktoros hanyagsága miatt nem tudott eleget tenni. A jászszent- andrási gépállomás vezetői a járás tanács, sőt a járási ügyészség köz­belépésére sem hajlandók a jogos kártérítést Andrási Istvánnak kifi­zetni. Pedig ő nem kér egyebet, csak azt, amire a gépállomás veze­tői -kötelezettséget vállaltak és ,a mai napig sem teljesítették. Ugy- látszik a jászszentandrási gépállo­más vezetőinek többet ér vélt igaz­ságuk keresése, mint a dolgozó pa­rasztok megbecsülése és szeretete. Elég helytelenül gondolkoznak. A gépállomások megyei igazgatósága legyen rajta, hogy mielőbb megvál­toztassák téves felfogásukat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents