Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-20 / 43. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG-ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam, 43. szám Ara 50 fillér 1955. február 20., vasárnap Akik legkorábban elkezdték a tavaszi munkát lóoígM- (léikö-mdfióJó UdAajendfr TÓTH I.ASZLÓ tiszajcnöi dobozt) paraszt, aki az idén elsőnek kezdte meg a vetést Szolnok megyében. I/ezsenytől néhány r km-re Tiszajenő néven a legutóbbi tanácsválasztáskor új község alakult. A fiatal helység máris nagyon nevezetes, mert lakói még a Jászságot is megelőzték. Az idén leghamarább kezdték a vetést. Evégből jártam ott pár nappal ezelőtt. Akkor már jó néhány gazda a borsót, a mákot a mult- heti napos időben elvetette. Szorgalomban tehát nincs hiány a szolnoki járásnak eme festői szépségű új községében, ahol szőlők, gyümölcsösök, vetésektől zöld elő termőföldek váltogatják egymást, le egészen az öreg Tisza fövényes partjáig. De a jóízű történetek, a tréfás mende-mondák is úgy teremnek az erre lakók ajkán, mint tömött fürtök a szőlőtőkén. Míg Szelepcsényi elvtárs, a végrehajtóbizottság titkárával a széles dülőúton Tóth László háza felé ballagtunk, útközben elmesélt néhány érdekes történetet a liszajenőiek szorgalmáról. A községben nem egy olyan gazda van, akt a harmincas években piacra vitte malackáit. Azok persze nem keltek el semmi pénzért. Gondolt egyet és szélnek eresztette o malacokat. Ez bizony már régen volt, manapság azon vannak a 11- szajenöi dolgozó parasztok, hogy minél több jószágot neveljenek, mert annak jó ára van. A tanácstitkár különben erre- valósi ember, ismeri a kör- ryckbelieket. Tóth Lászlóéknal nemcsak a gazdát, hanem az egész háznépéi ismerősként köszöntötte. Szerény, de vendégszerető emberek a liszajenőiek, szívesen fogadják a vendéget. Mikor Tóth László megtudta, hogy ő milyen nevezetes ember, hiszen Szolnok megyében elsőnek kezdte meg a vetést, csak mosolygott. „Vannak itt nálunk különbek is” — mondta. Aztán mindjárt példát is hozott erre. jy ósa István bácsival történt a tél derekán, hogy a kora- hajnali vonattal Szolnokra utazott. Nem késett még ő el soha sehonnét. Most is felkelt idejében. A vonatindvlásig azonban még jó fertályára hiányzott, de ő már hajnali háromkor ott üblábolt az állomás körül. Csendes volt a vidék. István gazda nem is látott egy élő lelket sem. Egyszer kocsizörgést hall a dűlőül felöl. Kiment az álIcímás elé, hogy megtudja, ki jár üben jókor arrafelé. Mikor közelebb ért a szekér, akkor látja, hogy Sybicz János gazdálkodó megyén hazafelé. — Hál te, öcsém, hol jársz ilyen keltán? — kérdezte az öreg. Amaz megállt egy cigarcttasodrásnyi idő re. aztán csak úgy mellékesen jegyezte meg. — Hogy lenne korán, István bácsi, hiszen ma már két kocsi trágyát kivittem a földre. Ilyen történetek hallatára nehéz lenne eldönteni, Tiszajenőn ki a legszorgalmasabb ember. Tóth László mindenesetre azzal búcsúzott, hogy nemcsak a vetésben lesz első. Ahogy mondta, azért iparkodik, mert az idén ő is három termést akar levenni a földjéről. Amint ezt az előző évben Tóth Miklós komája tette. Nem is volt még baja. a végrehajtóval, vagy a be'"’ijtési hivatallal. Leissza felé menet Szelepcsényi ■ elvtárs elmesélte annak a vasveretes ládának a történetét, amely jelenleg a tanácsházán a páncélszekrényt helyettesíti. A ládát állítólag még a régi betyárvilágban vásárolta valamelyik jász- karajenői bíró. Ez a vásár egy olyan nevezetes esemény után történt, amikor a császári ármádia elöl menekülő szegénylegények agy éjjel elemeitek a község pénzét. Ez régen történt. Most a ládában Tiszajenő legfontosabb iratait tartják. Csak az a vagy baj, hogy a láda kulcsának nincsen-gazdája. A fiatal község ugyanis tanácselnök és mezőgazdasági előadó nélkül van — panaszolta Szelepcsényi János. Ö most amolyan mindenes. Akármilyen szorgalmas emberek is a tt- szajenőiek, mégis csak jó lenne, ha gazdája, is akadna, a■ községnek. Egy' jóképzettségú mezőgazdasági szakember pedig úgy kellene, mint a falat kenyér. Nem is járna az rosszul még a megyei tanácsnál sem, aki felcserélne egy poros íróasztalt a tiszajenői gazdák szereidével, megbecsülésével. Szp. Friss saláta február derekán A nagyrévi Haladás tsz melegházaiban már má- 5us van. A szövetkezeti tagok a múlt hét derekán megkezdték a fejes-saláta árusítását. Háziasszonyok, lehet vásárolni! De szépek a kis pipikék G. Csató Sándoraé tiszasasi gazdaasszony örömmel nézi a kiscsirkéket. Tan belőlük egy egész kotló- aljnyi. Előreláthatóan gondoskodott arról, hogy minél hamarább legyen kirántani való. Tószegen első lesz a vetésben Olyan ember Kass Jenő tószegi dolgozó paraszt, akinek megvannak a maga szigorú íratlan törvényed. Az állattenyésztésről így vélekedik: tartson az ember egy fiasdisznót, s akkor az adót kifizeti a kismellénye zsebéből. A többi jószág meg nagyon szépen fedezi a család szükségleteit. A gazdálkodásról meg azt tartja, önmagát csapja be minden olyan parasztember, aki mindig akkor kezd valamilyen munkát, amikor társai elfelejtették. Kass Jenő éppen azért az idén is elsőnek végzi el a korataivaszdak vetését. Néhány évvel ezelőtt a tószegi gazdák a tavaszi búzáról úgy vélekedtek, hegy az csak a Dunántúlra való, a Tisza-menti földeken kár vele kísérletezni. Az elmúlt esztendő során azonban beigazolta, hogy ez az állítás nem fedi a valóságot. Kass Jenő véleménye szerint az idén is bő termést érhetnek el, csak az a fontos, hogy a tavaszi búza vetőmagot február végén, március elején földbe tegyék. A képen Kass Jenő a vetőmagot készíti elő. A Megyei Párfbizsítság köszönti az élüzemeket A Magyar Dolgozók Pártja Szolnokmcgyci Vcgrchajtóbizott- ságanak ipari osztálya meleg szeretettel üdvözli azoknak az üzemeknek dolgozóit, vezetőit, melyek 1954 negyedik negyedévi eredményeik alapján elnyerték az élüzem címet. A Tisza Cipőgyár ez alkalommal tizedszer lett élüzem. De e szép kitüntetésnek ma már birtokosa: a Tisza Bútorgyár, a Fűtőház, a Szolnoki Nyomdaipari Vállalat és a Szolnokmegyei Épület- szerelő Vállalat is. Ezekben az üzemekben már a múlt évben megszülettek a munkahőstettek, de dolgozóik ma is példamutatóan, lelkes odaadó munkával segítik diadalra a felszabadulásunk tizedik évfordulójára indult versenyt. Bízunk abban, hogy üzemeinkben nem pihennek meg az, eddig elért eredményeken, hanem továbbra is új munkakedvvcl és lendülettel lepnek a munka frontjára dolgozóink a párt cs kormány határozatainak mielőbbi valóra váltásáért. Indiájának újabb harcba üzemeinkben a jobb eredmények eléréséért azzal a tudattal, bogy a megye legjobb üzemének jutalma a Megyei Pártbizottság serlege lesz. Ebhez a harchoz kívánunk erőt, egészséget és sok sikert. Az MDP Szolnokmcgyci Végrehajtóbizottsága Ipari és Közlekedési Osztálya Hamarosan 15.000 csibe kel ki hetenként a szolnoki Baromfike tető Állomáson A Szobioki Baromfikeltető Állomás Kákóczi-úti telepén január közepetáján kezdődött meg a keltetés. Most már hetenként 8—10.000 tojást raknak be a modem keltető- gépekbe s így hetenként 5—6000 naposcsibét szállítanak az állami gazdaságoknak, illetve magánosoknak. A tavasz közeledtével egyre inkább növekszik az állomásról kikerülő naposcsibék száma. Márciusban már hetenként 20.000 darab tojást raknak be a keltetőgépekbe s ebből kb. 15.000 csibe kel ki, szaporítva megyénk baromfiállományát. A fogak birodalmában Egész nagyüzem a Szolnoki Fogtechnikái Vállalat Aradi-utcai iize- me. Az itt dolgozók jó munkájúnak a híre elröpült az ország más részeibe is s a vállalat már nemcsak Szolnok megyét látja el mii- fog-készítményekkel. hanem Dél- Pest megyébe is szállít, valamint Dunántúlra, a Dalatonkörnyékére is, így Balatonboglárra. Csurgóra, Kadarkáira többek között. Mikor 1950-ben az üzem megkezdte munkáját, 12-en dolgoztar: csak. Ma már nagyságban is létszámban is kétszeresére nőtt a műhely. Havonta 450—500 fogsor kerül ki az ügyes kezek alól. ezenkívül pedig 2000 korona és fém-, vagy porcelán hid-tag. JCeieiftedeltni do!q.o<ók kiliudeiht A Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói komoly és eredményes munkát végeznek a város lakosságának jó áruellátása érdekébon. Ezt a munkát értékelte a belkereskedelmi minisztérium, amikor a vállalat kilenc dolgozóját kitünte tésbein részesítette. Stojanov István, a 33. számú Ruházati Bolt dolgozója ,,A belkereskedelem kiváló dolgozója1“ lett. ,,Kiváló kereskedelmi dolgozó" kitüntetést kapott Vidra Mátyásné, Kálmán Mihály né és Báli Sándorne, a 33. számú Ruházati Bolt dolgozói, Biró Kornél, a vállalat központjának dolgozója. Kardos Dezső és Schmiedt Eerencné a 23. számú Forcelán és Uvegbolt dolgozói, Polgár Piroska, a 39. szánni bolt elárusítója és Török János, a 34, számú bort vezetője. Burián Eerencnc, a 39. szán j bolt dolgozóját a belkereskedelmi miniszter dicséretben részesítette. Rajtuk kívül még több dolgozó kapott elismerő oklevelet kiváló munkájáért. A béke útja Mint sötét kísértet tartja nyugtalanságban az egé:z világot Nyu- gat-NémetO'i-száig felfegyverzése. Ez a felfegyverzés tudatos, bűnös előkészítője annyi pusztulást hozó háborúnak. Mindent meg kell tenni a világ megóvása és megvédése érdekében. Ezért ärell minden foglalkozási ágban dolgozó embernek síkraszállni, ezért kell boldogan odaszámni magunkat az építőmunka egyre hatalmasabb kibontakozására. Mindenkiben tudatosítani kell a békesség útjának igazi, emberi nagyságát, mert csak így jöhet el a jólét, a boldogság az egész emberiségre. Mi, Öcsödi lelkipásztorok a békességszerzés útjának hírnökei vagyunk. Minden szolgálatunk odairányul, hogy éljen békességben az emberiség, népek és nemzetek, s nincs olyan ellentét, amit tárgyalás útján megnyugtatóan meg ne lehetne oldani. Ha mindannyian ebben a szolgálatban járunk, s ha mindannyian akarjuk a békét, hatalmas cllenállásunlc megtöri a háborút előkészítők ereiét, mert a béke ereje nagyobb, mint a háború ereie Dr. P. Nagy Elek Irland» Dezső református lelkipásztor Öcsöd. református lelkipásztor Tízmillió cigaretta A Dohányértékesítő Vállalat szolnoki elosztója nemcsak Szolnok, hanem a szolnoki és a jászapáit járás dohányzó lakóit is ellátja különféle dohányárukkal. Az ember item is hiszi, hány cigarettát füstölnek el havonta az az emberek. Szolnokon, a szolnoki és a jászapáti járásban egy hónap alatt közel 10 millió — pontosan 9.590.000 — cigaretta kerül a trafikokba, a földmüvesszövetkezeti és a népboltokba, s ez a mennyiség mind el is fogy. Az elosztóban mindennap folyik az árukiadás. Sok a dohányos ember, nagy a forgalom. Az elosztó pénzértékben havonta két és félhárom millió forintot forgalmaz. Mi a helyzet a butotellátás körül? A Szolnoki Bútorértékesítő Vállalatnál jelenleg konyha- és háló- szobabútorckiból komoly választék áll a dogozók rendelkezésére. A fokozott igényeket azonban csak úgy tudják kielégíteni, hogy előjegyzésbe veszik a vásárolni szándékozókat s az előjegyzés sorrendjében elégítik ki az igényeket. A belföldi készítmények terén van ez így. A külföldről behozott bútorok szabadon, előjegyzés nélkül kaphatók. Nagy az érdeklődés a Német Demokratikus Köztársaságban készült 9600 forintos hálószobabútor iránt. A vállalat komoly raktározási nehézségekkel küzd. — Megfejelő raktár esetén több árut, nagyobb választékot tudna biztosítani. KiildKtlválaszfö bcheqyüles Szolnokon a Petőfi kuiturháiban A szolnoki Békebizottság ma. február 20-án, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel a Petófi-kultúrháT- ban küldöttválasztó bekegy ülést rendez. A Békebizottság szeretettel meghívja és várja a küldöttválaszió gyűlésre a város dolgozóit. 1000 íiirdt*vendég egy nap A Fürdő Vállalat szolnoki thermál- és kád-íürdőjében igen nagy a forgalom, főként csütörtökön, pénteken és szombaton. Hétfőn a leggyengébb. Ennek megfelelően szabályozzák a nyitvatartárt is. A szombati nagy zsúfoltságra tekintettel a thermálfürdőben nem délután 2-kor kezdődik a férfiak számára a fürdés, hanem már 1 órakor s nem 6 órakor van a záróra, hanem 7 órakor. De még nyújtott nyitvatartással is csak nehezen bonyolítható le a forgalom. Február 12-én péllául egy nap alatt ezer ember fürdőit meg. Tegnap is elérte majdnem ezt a számot,
