Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-19 / 42. szám
2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 155 február 10. Egy levél nyomában Ollenlianer négy kérdése Adenauerhez Politikai munka nélkül nem lehet teljes Lapunk pártépítési rovata a múlt napokban levelet kapott Nánási elvtárstól, a kisújszállási Táncsics tsz párttitkárától. A levélben di- csérően emlékezett meg az üzemi munkások patronázsmozgalmáról. Az volt a véleményünk, hogy helyes lenne Nánási elvtárs sorait kibővíteni. így jutottunk el a szövetkezetbe. L A patronázsmozgalomról akar írni? — Akkor jöjjön, mutatok valamit — fogadott Nánási elvtárs a szövetkezet bejáratánál, s a tágas udvar hátsó részébe vezetett. — Ezt is az RM Művek Csőgyárától kaptuk — mutatott az egyik fának támasztott, deréknyi vastagságú vascsövekre. — A szivattyúhoz Szereljük fel ezeket. Pár méterrel odébb karvastagságú, négyöt méter hosszú vízvezetékcsövek hevertek, összeszerelve legalább 4—500 méter csőhálózat lesz belőlük. A közelmúltban hozták a csőgyáriak, csapokkal együtt — magyarázott Nánási elvtárs. — Odébb megtekinthetjük a tőlük kapott többi felszerelést is. így a vetőgépalkatrészeket. kovácsfelszerelést, stb. — A tsz pártszervezet munkájához is adnak segítséget? — kérdeztem. — Adnak — bólintott Nánási elvtárs. — Ez annál inkább érthető, mivel főleg a Csőgyár pártbizottságának munkatársai járnak le a szövetkezetbe. Szántó Dezső, Zom- bori és Szatmári elvtársakat már úgy ismerik a tsz tagok, mintha közéjük tartoznának. Nem is csoda. „Ha segítségre van szükségetek, szóljatok, s mi rögtön jövünk*“ — mondották már régen. Jönnek is. Vonaton, autóval, mikor hogy hozza a sors. Itt aztán kimennek a brigádterületre és beszélgetnek az emberekkel, megismerik életüket — Résztvesznek közgyűléseken és párttaggyűléseken is. Felszólalásaikkal sok segítséget adnak. Egyik taggyűlésen például megbírálták a vezetőség beszámolóját. Azt mondták, sokat foglalkozott gazdasági — főleg szervezési — kérdésekkel, márpedig ez a tsz- elnök feladata. A pártvezetőségnek inkább arról kellene beszélni, miért szükséges a kenyérgabona terméshozamának növelése, a szarvasmarha- és egyéb állatállomány fejlesztése, milyen célt szolgálnak a Központi Vezetőség határozatai, s a munkás-paraszt szövetség erősítése milyen feladatok elé állítja a tsz párttagjait; Elmondták azt is, hogy véleményük szerint nem elég szoros a tsz-ben a munkafegyelem, nincs meg a kellő kommunista példamutatás. Ezzel kapcsolatban utaltak az üzemi kommunisták erőfeszítésére, majd — mivel felvetődött olyan nézet is, hogy az üzemi munkásnak jóval könnyebb a dolga — meghívták a tsz tagjait üzemükbe, hogy megismerkedjenek kemény helytállást követelő munkájával. Zsadány András. F. Kiss Mária, Szabó Margit és a többiek csak annyit mondtak az olvasztókemencénél: „Ez nehezebb munka, mint a mienk”; Ilyen előzmények után azt a tanácsot adták a csőgyári elvtársak a tsz pártvezetőségének, hogy széles aktívahálózatot hozzon létre, s annak segítségével a kommunista példamutatás útján érje el, hogy a tsz-tagok között egyetlen egy se legyen olyan, aki csak akkor megy ki dolgozni, ha kedve tartja. — Száz kommunista van itt a tsz-ben — mondották. — Ha ezek összefognak a cél érdekében, az eredmény a termésátlagok növekedésében lemérhető lesz. Szántó elvtárs elmondta azt is. szívesen segítenek a pártvezetőségi ülések szervezésében, helyes levezetésében, ha meghívják őket ezekre. — Erre nem került eddig sor, mert nem hívtuk őket — mondotta Nánási elvtárs. — Pedig hasznos lett volna. A vezetőség tagjai elhanyagolják, s nem is ismerik jól reszortfeladatukat; A városi pártbizottság elhatározta ugyan, hogy összehívja őket és beszél feladatukról, dehát ez elmaradt. így aztán a vezetőség beszáBeirlin (MTI.) A nyugatnémetországi megszállási szabályzat hatálytalanításáról. valamint a nyugatnémet hadsereg felállításáról szóló szerződéseket a koalíciós pártok képviselőinek 20 szavazatával a szociáldemokrata bizottsági tagok 9 szavazata ellenében, a Nyugat-Németországnak a nyugateurópai Unióhoz és az északatlanti a patronázsmozgalom mólójával kapcsolatban sem alakul ki élénk, gyümölcsöző vita. Az RM Csőgyár kommunistái biztosan segítséget nyújtanak majd ezen a téren is. A kommunista példamutatásra buzdító szavuknak máris van foganatja. A párttagokkal az élen serényen végzik a tsz munkáit a tagok, A vetőmagot már kitisztították, elkészítették a kertészet beömlőcsatornáiát, faültetéshez ássák a gödröket és minden más módon azért küzdenek, hogy a szunnyadó földbe mielőbb életet vigyenek. II. Ugyanazon a napon Pavluska elvtársnak, a karcagi Dózsa tsz párttitkárának véleményét hallgattuk még meg a patronázsmozgalomról. „Bennünket a hárosi Falemez- árugyár patronál — mondotta Pavluska elvtárs. — Farönköket, fur- nirlemezeket kapunk tőlük, ismeretségük útján segítettek autóalkatrész beszerzésében, de ezen túl nem sokat említhetünk meg, s az ottaniak se látogattak meg bennünket. Gondoltunk már arra is, hogy levelet írunk a pártbizottságnak. Bizonyára politikailag fejlett elvtársak állnak az üzemi pártvezetőség élén, s munkamódszereinket tanulmányozva, hasznos útmutatást tudnának adni a pártdemokráciával, a kollektív vezetéssel, vagy a termelés pártellenőrzésével kapcsolatban.’* Mondanunk sem kell. hogy a patronázsmozgalom ilyen módja nem szolgálja teljes mértékben azt a célt, aminek elérésére ez a nagyszerű mozgalom hivatott. Egyetlen üzem sem végez teljes munkát, ha a tsz-ek támogatásakor elfeledkezik a tsz pártszervezet erősítéséről, a politikai munka fellendítéséről, a tsz-erősítés alapvető feltételéről. I szövetséghez történő csatlakozása' 119 szavazattal 9 ellenében — egv képviselő tartózkodott a szavazástól — fogadták el. A Saar-egyez- ményt csupán a Kereszténydemokrata Unió 15 és a német párt egy bizottsági tagja hagyta jóvá, míg a szociáldemokrata párt 9 a szabad demokrata párt 3 és az áttelepültek pártjának egy képviselője az eoyezmény ellen szavazott. (MTI) A bonni parlament külügyi bizottságában a szociáldemokrata párt, az FDP és a BHE a Saar-egyezmény ellen szavazott ummiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiniHiHiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiMiiiiiiiimiiiuiiiiiiiiiii1 inMiiiMMiiinimiMiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiimiiiiinii Két este a Csalogány utcában A város északi pere- ** mén a földszintes házakból álló malacfark- nyi utcák félve lapultak a kanyargó Zagyva és a végtelenbe futó sínpárok ölébe. A csendes házakat és a vaksiszemű utcai villanylámpákat az éjszaka fekete takarója borítja. Nagyritkán hangos kopogással sietett valaki a házak alatt, a bántó kopogó hangot a fatalpú cipő okozta. Akkoriban ez a módi járta. Cukorjegy, petróleumjegy. bakancsjegy és fatalpú cipő. Az egyik lakás szobájában alacsony, 35 év körüli asszony, id. Fehér József né matatott. Keze meg-megrezzent, amikor a légvédelmi szabályokat ellenőrző készültség megdöngette valamelyik ház kapuját. Ez a kapudörge- tés figyelmeztetésül szolgált azokon a helyeken, ahol az ablakot nem sötétítették el megfelelően. A kürtőkön és a kémények felett kísérteties hangon . panaszkodott a csontot dermesztő szél. A másik szobából áthallatszott a szomszédéit Palkójának egyhangú ke- replése: „Ma ismét harcol a magyar... Az önvédelem adta a kezébe a fegyvert és 5 bátran elfogadta ... Hazánk határain kockán forog a magyar katona élete...” A kisgyerek egyre csak is-, mételte, monoton hangon szajkózta a szörnyű szöveget. Tudnia kellett, mert az iskolában minden délben ebből feleltették őkp* *elváltva. F ’hérné rendhez szokott keze gépies mozdulatokkal hajtotta össze az ágyterítőt, s azután megigazította a gyerekek feiealiát. A körülötte lévő dolgokat nem érzékelte, Fáradt volt, egész délelőttiét a közellátásban töltötte, meg azután szaladgált, hogy kiutalják a régóta várt hadisegélyt. Sok baja van most mindenkinek, senki sem tudja, mit hoz a holnap. Talán nem múlik el soha az a borzalom —* ilyenfajta gondolatok forogtak agyában, mikor a gyerekek fejealját igazgatta, nagy gonddal csinálta ezt, mert egyik a magas fejpárnát, a másik kettő meg az alacsonyát szerette. A két nagyobb gyerek hamarosan lefeküdt, csak Marika, a legkisebb ült még a kályha mellett. Fejét felnőt- tesen csöppnyi tenyerébe hajtotta és gondolkozott. A szótalanul motozó asz- szonyt és a felnőttesen gondolkozó csöpp lányt, valami furcsa, ijesztő csend vette körük — Feküdj le, kislányom — mondta az anya csendesen. Mikor Marika az ágyba bújt, ő asztalhoz ült és levelet írt. „Éjjel- nappal várunk, a feleséged, a gyerekek és a te szomorú kislányod, aki mindig kérdi, hol az ő apukája.” Marika, mintha csak megérezte volna, hogy róla van szó, felült az ágyában, s vékony, cérna hangján megszólította édesanyját. — Anyukám, én nem tudok elaludni — csodálkozó bogárszeme könny- belábbadt, s szipogva mondta kicsi élete legnagyobb bánatát. — Nem vagyok álmos. Én is szomorú vagyok, mert mindig sírsz. Ugy-e, anyukám, nem is érdemes élni, ha nincs édesapai Fehérné nem bírta tovább elviselni kislánya halk panaszát. Ráborult az ágyra és sírt keservesen, Az utcán néha léptek kopogtak, a kürtőkön és a kémények felett panaszkodva sivított a szél, Szolnok aludni készült. Háború volt, 1944-et írtak. A Csalogány-utcában esteledett. Egy ■hosszú tehervonat vidám dohogással húzatott a teherpályaudvar felé. A házak előtt hidegtől piros- arcú lurkók csivitelve tárgyalták a nap „eseményeit’*. Hazatérő munkások köszöntgették egymást, s akik nem voltak nagyon éhesek, azok vacsora előtt még megálltak egy kis teref erére. Az ablakokból meleg fény sugárzott, valahol rádió szólt. Egy munkában eltöltött nap végéhez közeledett. Az egyik csinos, fehérre meszelt ház szobájában, alacsony, 45 év körüli asszony, id. Fehér Józsefné sürgölődött, ősz haja árulkodva tanúsította a tíz évvel ezelőtti bánkódás nyomait. Férjéről akkoriban hosszú ideig nem tudott, házuk tetejét levitte egy légnyomás és a sok-sok gondban napok alatt megőszült. Szerencsére mégis hazajött a férje. Attól kezdve a szomorú kis Marika mindig vi-. dám. Mikor megjött édesapja, ő volt talán a legboldogabb. Az utcáról kézenfogva vezette be a pajtásait, s mindegyiknek megmutatta édesapját. — „Nem hittétek el, ugy-e, hogy nekem is van apukám, most nézzétek meg, látjátok, ez az én apukám” — mondogatta kitartó türelemmel, de addig nem nyugodott, míg valamennyi utcabeli pajtásának nem mutatta meg az apukát. P ersze, mióta Fehér József hazajött, azóta nemcsak Marika, hanem a család minden tagja boldog. Jóska megnősült, a nagyobbik lány férjhez ment, de egyik sem hagyta el a családi házat. Kisunokák is vannak. A legidősebb jövőre iskolás lesz, a legfiatalabb még csak néhány hetes. A ház gazdája fiával együtt a Járműjavítóban dolgozik. Rendesen keresnek, szépen élnek. Színházba, moziba járnak. Marika meg a család büszkesége. Kiváló úttörő, jó tanuló. Fehér Józsefné, ha gyerekeire, férjére, s unokáira gondol, szívét mindig valami jóleső melegség járja át. Ezen az estén is dúdolgatva készítette a vacsorát, törölgette a tányérokat s mosolyogva nézte kis unokái hancúrozását. Először Marika jött haza. Vidám, csilingelő hangja betöltötte a szobát, édesanyja nyakába ugrott, s dicsekedve újságolta, hogy mi történt aznap az iskolában. Később megjött Jóska is, színházjegyet hozott. — „Most a Mama jön, Apu meg itthonmarad dajkálni.” — Ez így szokott lenni, valami hallgatólagos beleegyezés alapján. Megérkezett a ház gazdája is, vacsorához ültek és szokás szerint mindegyikük elujságolta. hogy mi történt aznap. Id. Fehér József az üzemről beszélt — ahol kerek 31 esztendeje dolgozik. Később a Mama, meg a fiatalok színházba mentek, id. Fehér József a kis unokát dajkálta, Marika még tanult. — 1955-öt írunk. SZEKUL1TY PÉTER Berlin (MTI.) A Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt csütörtökön este a Hamburgi Ernst Merck- Csamotoban nagygyűlésein válaszolt azokra a becsmérlő támadásokra, amelyeket a bonni koalíciós pártok képviselői, élükön Adenauer kancellárral az előző este ugyanazon a helyen a párizsi szerződésele elvetését követelő nyugatnémetországi népi mozgalom ellen intéztek. A Német Kommunista Párt felihívta hamburgi híveit, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a Sz ociá ldemokirata Párt nagygyűlésén. Erich Ollenbauer, a Nemét Szociáldemokrata Párt elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy „Adenauer és társai azért szórnak szitkokat a német újraegyesítésért küzdő népi mozgalomra, mert nincsenek érveik a német nép viharosan kifejezett követeléseivel szemben. Ha a koalíciós pártok Adenauer nyomására ratifikálnák is a párizsi szerződéseket, a világ közvéleménye ezrkután tisztán látja, hogy ezek az egyezmények nem felelnek meg a nyugatnémet lakosság akaratának. Ez is komoly ered-» mény, melyet a népi mozgalomnak köszönhetünk.” Ollenhauer a továbbiaíklban fel-* szólította Adenaueirt, hogy válaszoljon a nyilvánosság előtt a következő négy kérdésre: 1. Miért vonakodik a bonni kormány a nyugati hatalmaiknál kezdeményező lépéseket tenni az iránt, hogy még a párizsi szerződéseik ratifikálása előtt hívjanak ösz- sze négyhatalmi értekezletet a német újraegyesítés kérdésében? 2. Hogyan akarja a szövetségi kormány a német néppel elfogadtatni a Saar-vidék elszakítását Németországtól? 3. Csakugyan azt hiszi-e a szövetségi kormány, hogy az atomfegyverek korában 12 hadosztály felállításával szavatolhatja Nyu- gat-Nfimetprszág biztonságát? 4. Hajlandó-e a szövetségi kormány végre teljes nyíltsággal feltárná azokat a pénzügyi, gazdasági és szociális következményeket, amelyekkel az újrafelfegyverzés Nyugat-Námrtország lakosságát fenyegeti? (MTI.) Jacques Duclos bcsséde Dortmundban a Ruhr-vidék dolgozóihoz Berlin (MTI.) A Német Kommunista Párt csütörtökön este a párizsi szierződések elleni nagygy ülést tartott a dortmundi Westphaldai- csamokban. A nagygyűlésen több mint 25.000 ruhrvidéki dolgozó vett részt. Több ruhrvidéki ipartelepről a szociáldemokrata munkások zárt csoportokban, autóbuszon étkeztek a nagygyűlésre, amelyen Jacques Duclos, a Francia Kommunista Pánt Központi Bizottságának titkára és Willi Mohn, a Német Kommunista Párt Vezetőségének tagja mondott beszédet. A nagygyűlés résztvevői egyhangúlag hozott határozatban a párizsi szerződések elutasítását és a Német Kommunista Fárt elleni boszorkányper megszüntetését követelték. (MTI.) II Szabad Kémet Szakszervezetek Szövetsége tiltakozik az AFL vezet nek a német szakszervezetek ügyeibe való beavatkozása ellen Berlin (TASZSZ.) Mint a Tribüné című lap közli, a Szabad Német Szakszervezetek Szövetségének Vezetősége levelet intézett Meanyhez. az AFL elnökéhez, amelyben tiltakozik az AFL vezetőinek a német szakszervezetek belső ügyeibe való beavatkozása ellen. A levél hangsúlyozza: ,,Á Szabad Német Szakszervezetek Szövetségének értesülései vannak arról, hogy az AFL Vezetősége nyomást gyakorol a nyugatnémet szakszervezetekre annak érdekében, hogy meghiúsítsa azok harcát a párizsi egyezmények ellen. Jobb volna, ha az AFL vezetői — ahelyett, hogy beavatkoznának a németországi szakszervezeti mozgalom ügyeibe — arra törekednének, hogy kormányuk békepolitikát folytasson. Egész Németország munkásosztálya — mondja befejezésül a levél — fokozza harcát a párizsi egyezmények ellen. Németország munkásosztályának e harca kétségtelenül rekenszenvre talál az amerikai munkások körében.** —< (MTI.) j Az amerikai propaganda szélhámos mesterkedései a tajvani „tűzszünet“ kérdése körül Moszkva (TASZSZ.) „Az amerikai propaganda szélhámos mesterkedései” címmel Gyeljuszdn cikkét közli a Pravda. A cikkíró rámutat arra, hogy míg a világ közvéleményének széles körei követelik, hogy az Egyesült Államok hagyjon fel durva beavatkozásával Kína belügyeilbe és vonja ki fegyveres erőit Tajvan szigetéről és más kínai területekről, az amifrtkai propaganda képmutató módon nagy hűhót csap, azt állítván: az Egyesült Államok és szövetségesei a szóbanforgó térség békéjének haladéktalan helyre- állítására törekedne, amikor „tűzszünetet” akarnak létrehozni. Üj-Zéland, amikor Washington parancsára képmutató javaslatot terjesztett elő a „tüzelés beszüntetésére”. a kínai partvidék közelében elterülő szigetek térségében olyan manővert hajtott végre, amelynek célja, hogy a Kínai Nép- köztársaságot lemondásra kényszerítsék Kína nemzeti területének egy része — Tajvan szigete és a Penghu-szigetek — fölötti szuverén jogairól és elismertessék e szigeteknek az Egyesült Államok részéről történt jogtalan elfoglalását; Az Egyesült Államok agresszív köreinek szélhámos propagandamanővere Londonban is támogatásra talált. Az angol külügyminisztérium, miközben * tettetett együttérzést nyilvánított a Kínai Népközársasággal, képmutató komédiára határozta el magát: —* odaígérte Kínának a Kína partvidéki szigeteit — Tacsent, Macut és Kimojt, ha ennek ellenében lemond a hasonlóképpen Kínához tartozó Tajvanra és Pinghu-szige- tekre vonatkozó jogairól. Ezekkel a „javaslatokkal” az angol diplomaták bebizonyították, hogy teljesen elvesztették érzéküket a realitások iránt — írja Gyel- juszin. A Tajvan térségében kialakult helyzet igazi és tartós rendezése és e térségben keletkezett nemzetközi feszültség enyhítése elképzelhetetlen a Kínai Népköztársaság nemzeti jogainak és érdekeinek elismerése nélkül. (MTI.) Ez történt a nagyvilágban Delhi (TASZSZ.) A Blitz című lap Hongkongból érkezett jelentésére hivatkozva ezt írja: Tajpejből érkező hírek szerint a kucmintangista hadsereg parancsnoksága az amerikai katonai tanácsadók csoportjával vállvetve, szigorú intézkedéseket hoz, mivel Csang Kaj-sek hadseregéből tömegesen szöknek el a katonák és tisztek a kínai szárazföldre. A csangkajsekisták William Chase tábornoknak, a tajvani amerikai katonai misszió vezetőjének javaslatára elhatározták, hogy mindegyik kuomiútangista egységnél felülvizsgálják a tisztek megbízhatóságát. E cé'.ból rövidesen különleges bizottságot alakítanak Tajvan szigetén, ennek élére a hadseregben végzett tisztogatásairól hírhedt Csang Csing- liuot, a Csang Kaj-sek idősebb fiát állítják. New-York (TASZSZ.) A Daily Worker köpése szerint a philadelphiai külügyi tanács, amelynek tagjai az EgyesüLt Államok ipari és pénzügyi köreinek képviselői, közvéleroénykutatást rendeztek Philadelphia lakossága kőiében az Egyesült Államok külpolitikájára vonatkozólag. Majdnem mindegyik megérkezett amerikai állampolgár a Szovjetunióval való békés egymásmelleit élés javára foglalt állást. ellenezte az Egyesült Államok beavatkozását a Kínai Népköztársaság belügyibe, továbbá a csangkajsekista csoport támogatását, * London (MTI.) A londoni rádió jelentése szerint az elmúlt hét végén zavargások voltak az afrikai Siera-Leone angol gyarmaton. — Lennox-Boyd gyarmatügyi miniszter csütörtökön az alsóházban bejelentette, hogy a zavargások során eddig 17 személy vesztette életét, 84 sebesült meg.
