Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-19 / 42. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 155 február 10. Egy levél nyomában Ollenlianer négy kérdése Adenauerhez Politikai munka nélkül nem lehet teljes Lapunk pártépítési rovata a múlt napokban levelet kapott Nánási elvtárstól, a kisújszállási Táncsics tsz párttitkárától. A levélben di- csérően emlékezett meg az üzemi munkások patronázsmozgalmáról. Az volt a véleményünk, hogy helyes lenne Nánási elvtárs sorait ki­bővíteni. így jutottunk el a szövetkezetbe. L A patronázsmozgalomról akar ír­ni? — Akkor jöjjön, mutatok va­lamit — fogadott Nánási elvtárs a szövetkezet bejáratánál, s a tágas udvar hátsó részébe vezetett. — Ezt is az RM Művek Csőgyá­rától kaptuk — mutatott az egyik fának támasztott, deréknyi vastag­ságú vascsövekre. — A szivattyú­hoz Szereljük fel ezeket. Pár mé­terrel odébb karvastagságú, négy­öt méter hosszú vízvezetékcsövek hevertek, összeszerelve legalább 4—500 méter csőhálózat lesz belő­lük. A közelmúltban hozták a csőgyáriak, csapokkal együtt — magyarázott Nánási elvtárs. — Odébb megtekinthetjük a tőlük ka­pott többi felszerelést is. így a ve­tőgépalkatrészeket. kovácsfelszere­lést, stb. — A tsz pártszervezet munkájá­hoz is adnak segítséget? — kér­deztem. — Adnak — bólintott Nánási elvtárs. — Ez annál inkább ért­hető, mivel főleg a Csőgyár pártbizottságának munkatársai járnak le a szö­vetkezetbe. Szántó Dezső, Zom- bori és Szatmári elvtársakat már úgy ismerik a tsz tagok, mintha közéjük tartoznának. Nem is csoda. „Ha segítségre van szükségetek, szóljatok, s mi rögtön jövünk*“ — mondották már régen. Jönnek is. Vonaton, autóval, mikor hogy hozza a sors. Itt aztán kimennek a brigádterületre és beszélgetnek az emberekkel, megismerik életü­ket — Résztvesznek közgyűléseken és párttaggyűléseken is. Felszóla­lásaikkal sok segítséget adnak. Egyik taggyűlésen például meg­bírálták a vezetőség beszámolóját. Azt mondták, sokat foglalkozott gazdasági — főleg szervezési — kérdésekkel, márpedig ez a tsz- elnök feladata. A pártvezetőségnek inkább arról kellene beszélni, miért szükséges a kenyérgabona terméshozamának növelése, a szarvasmarha- és egyéb állatállo­mány fejlesztése, milyen célt szol­gálnak a Központi Vezetőség hatá­rozatai, s a munkás-paraszt szövet­ség erősítése milyen feladatok elé állítja a tsz párttagjait; Elmondták azt is, hogy véle­ményük szerint nem elég szo­ros a tsz-ben a munkafegye­lem, nincs meg a kellő kom­munista példamutatás. Ezzel kapcsolatban utaltak az üzemi kommunisták erőfeszítésére, majd — mivel felvetődött olyan nézet is, hogy az üzemi munkás­nak jóval könnyebb a dolga — meghívták a tsz tagjait üzemükbe, hogy megismerkedjenek kemény helytállást követelő munkájával. Zsadány András. F. Kiss Mária, Szabó Margit és a többiek csak annyit mondtak az olvasztóke­mencénél: „Ez nehezebb munka, mint a mienk”; Ilyen előzmények után azt a ta­nácsot adták a csőgyári elvtársak a tsz pártvezetőségének, hogy szé­les aktívahálózatot hozzon létre, s annak segítségével a kommunista példamutatás útján érje el, hogy a tsz-tagok között egyetlen egy se legyen olyan, aki csak akkor megy ki dolgozni, ha kedve tartja. — Száz kommunista van itt a tsz-ben — mondották. — Ha ezek össze­fognak a cél érdekében, az ered­mény a termésátlagok növekedésé­ben lemérhető lesz. Szántó elvtárs elmondta azt is. szívesen segítenek a pártveze­tőségi ülések szervezésében, helyes levezetésében, ha meg­hívják őket ezekre. — Erre nem került eddig sor, mert nem hívtuk őket — mon­dotta Nánási elvtárs. — Pedig hasznos lett volna. A vezetőség tagjai elhanyagolják, s nem is is­merik jól reszortfeladatukat; A városi pártbizottság elhatározta ugyan, hogy összehívja őket és be­szél feladatukról, dehát ez elma­radt. így aztán a vezetőség beszá­Beirlin (MTI.) A nyugatnémet­országi megszállási szabályzat hatálytalanításáról. valamint a nyugatnémet hadsereg felállításá­ról szóló szerződéseket a koalíciós pártok képviselőinek 20 szavazatá­val a szociáldemokrata bizottsági tagok 9 szavazata ellenében, a Nyugat-Németországnak a nyugat­európai Unióhoz és az északatlanti a patronázsmozgalom mólójával kapcsolatban sem alakul ki élénk, gyümölcsöző vita. Az RM Csőgyár kommunistái biztosan segítséget nyújtanak majd ezen a téren is. A kommunista példamutatásra buzdító szavuknak máris van foganatja. A párttagok­kal az élen serényen végzik a tsz munkáit a tagok, A vetőmagot már kitisztították, elkészítették a kerté­szet beömlőcsatornáiát, faültetés­hez ássák a gödröket és minden más módon azért küzdenek, hogy a szunnyadó földbe mielőbb életet vigyenek. II. Ugyanazon a napon Pavluska elvtársnak, a karcagi Dózsa tsz párttitkárának véleményét hallgat­tuk még meg a patronázsmozga­lomról. „Bennünket a hárosi Falemez- árugyár patronál — mondotta Pav­luska elvtárs. — Farönköket, fur- nirlemezeket kapunk tőlük, isme­retségük útján segítettek autóalkatrész beszer­zésében, de ezen túl nem so­kat említhetünk meg, s az ot­taniak se látogattak meg ben­nünket. Gondoltunk már arra is, hogy le­velet írunk a pártbizottságnak. Bi­zonyára politikailag fejlett elvtár­sak állnak az üzemi pártvezetőség élén, s munkamódszereinket ta­nulmányozva, hasznos útmutatást tudnának adni a pártdemokráciá­val, a kollektív vezetéssel, vagy a termelés pártellenőrzésével kapcso­latban.’* Mondanunk sem kell. hogy a patronázsmozgalom ilyen módja nem szolgálja teljes mértékben azt a célt, aminek elérésére ez a nagy­szerű mozgalom hivatott. Egyetlen üzem sem végez teljes munkát, ha a tsz-ek támogatásakor elfeledke­zik a tsz pártszervezet erősítésé­ről, a politikai munka fellendítésé­ről, a tsz-erősítés alapvető feltéte­léről. I szövetséghez történő csatlakozása' 119 szavazattal 9 ellenében — egv képviselő tartózkodott a szavazás­tól — fogadták el. A Saar-egyez- ményt csupán a Kereszténydemo­krata Unió 15 és a német párt egy bizottsági tagja hagyta jóvá, míg a szociáldemokrata párt 9 a szabad demokrata párt 3 és az áttelepül­tek pártjának egy képviselője az eoyezmény ellen szavazott. (MTI) A bonni parlament külügyi bizottságában a szociáldemokrata párt, az FDP és a BHE a Saar-egyezmény ellen szavazott ummiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiniHiHiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiMiiiiiiiimiiiuiiiiiiiiiii1 inMiiiMMiiinimiMiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiimiiiiinii Két este a Csalogány utcában A város északi pere- ** mén a földszintes házakból álló malacfark- nyi utcák félve lapultak a kanyargó Zagyva és a végtelenbe futó sínpárok ölébe. A csendes házakat és a vaksiszemű utcai vil­lanylámpákat az éjszaka fekete takarója borítja. Nagyritkán hangos kopo­gással sietett valaki a há­zak alatt, a bántó kopogó hangot a fatalpú cipő okozta. Akkoriban ez a módi járta. Cukorjegy, petróleumjegy. bakancs­jegy és fatalpú cipő. Az egyik lakás szobá­jában alacsony, 35 év kö­rüli asszony, id. Fehér József né matatott. Keze meg-megrezzent, amikor a légvédelmi szabályokat ellenőrző készültség meg­döngette valamelyik ház kapuját. Ez a kapudörge- tés figyelmeztetésül szol­gált azokon a helyeken, ahol az ablakot nem sö­tétítették el megfelelően. A kürtőkön és a kémé­nyek felett kísérteties hangon . panaszkodott a csontot dermesztő szél. A másik szobából át­hallatszott a szomszédéit Palkójának egyhangú ke- replése: „Ma ismét harcol a magyar... Az önvéde­lem adta a kezébe a fegyvert és 5 bátran el­fogadta ... Hazánk hatá­rain kockán forog a ma­gyar katona élete...” A kisgyerek egyre csak is-, mételte, monoton hangon szajkózta a szörnyű szö­veget. Tudnia kellett, mert az iskolában minden délben ebből feleltették őkp* *elváltva. F ’hérné rendhez szo­kott keze gépies mozdulatokkal hajtotta össze az ágyterítőt, s az­után megigazította a gye­rekek feiealiát. A körü­lötte lévő dolgokat nem érzékelte, Fáradt volt, egész délelőttiét a közel­látásban töltötte, meg az­után szaladgált, hogy ki­utalják a régóta várt ha­disegélyt. Sok baja van most mindenkinek, senki sem tudja, mit hoz a holnap. Talán nem múlik el soha az a borzalom —* ilyenfajta gondolatok fo­rogtak agyában, mikor a gyerekek fejealját igaz­gatta, nagy gonddal csi­nálta ezt, mert egyik a magas fejpárnát, a má­sik kettő meg az alacso­nyát szerette. A két na­gyobb gyerek hamarosan lefeküdt, csak Marika, a legkisebb ült még a kály­ha mellett. Fejét felnőt- tesen csöppnyi tenyerébe hajtotta és gondolkozott. A szótalanul motozó asz- szonyt és a felnőttesen gondolkozó csöpp lányt, valami furcsa, ijesztő csend vette körük — Feküdj le, kislá­nyom — mondta az anya csendesen. Mikor Marika az ágyba bújt, ő asztalhoz ült és levelet írt. „Éjjel- nappal várunk, a felesé­ged, a gyerekek és a te szomorú kislányod, aki mindig kérdi, hol az ő apukája.” Marika, mint­ha csak megérezte volna, hogy róla van szó, felült az ágyában, s vékony, cérna hangján megszólí­totta édesanyját. — Anyukám, én nem tudok elaludni — csodál­kozó bogárszeme könny- belábbadt, s szipogva mondta kicsi élete leg­nagyobb bánatát. — Nem vagyok álmos. Én is szo­morú vagyok, mert min­dig sírsz. Ugy-e, anyu­kám, nem is érdemes él­ni, ha nincs édesapai Fehérné nem bírta to­vább elviselni kislánya halk panaszát. Ráborult az ágyra és sírt keserve­sen, Az utcán néha lép­tek kopogtak, a kürtőkön és a kémények felett pa­naszkodva sivított a szél, Szolnok aludni készült. Háború volt, 1944-et ír­tak. A Csalogány-utcában esteledett. Egy ■hosszú tehervonat vidám dohogással húzatott a te­herpályaudvar felé. A há­zak előtt hidegtől piros- arcú lurkók csivitelve tár­gyalták a nap „esemé­nyeit’*. Hazatérő munká­sok köszöntgették egy­mást, s akik nem voltak nagyon éhesek, azok va­csora előtt még megáll­tak egy kis teref erére. Az ablakokból meleg fény sugárzott, valahol rádió szólt. Egy munká­ban eltöltött nap végéhez közeledett. Az egyik csinos, fehér­re meszelt ház szobájá­ban, alacsony, 45 év kö­rüli asszony, id. Fehér Józsefné sürgölődött, ősz haja árulkodva tanúsí­totta a tíz évvel ezelőtti bánkódás nyomait. Fér­jéről akkoriban hosszú ideig nem tudott, házuk tetejét levitte egy lég­nyomás és a sok-sok gondban napok alatt megőszült. Szerencsére mégis hazajött a férje. Attól kezdve a szomorú kis Marika mindig vi-. dám. Mikor megjött édes­apja, ő volt talán a leg­boldogabb. Az utcáról ké­zenfogva vezette be a pajtásait, s mindegyiknek megmutatta édesapját. — „Nem hittétek el, ugy-e, hogy nekem is van apu­kám, most nézzétek meg, látjátok, ez az én apu­kám” — mondogatta ki­tartó türelemmel, de ad­dig nem nyugodott, míg valamennyi utcabeli paj­tásának nem mutatta meg az apukát. P ersze, mióta Fehér József hazajött, az­óta nemcsak Marika, ha­nem a család minden tagja boldog. Jóska meg­nősült, a nagyobbik lány férjhez ment, de egyik sem hagyta el a családi házat. Kisunokák is van­nak. A legidősebb jövőre iskolás lesz, a legfiata­labb még csak néhány hetes. A ház gazdája fiá­val együtt a Járműjavító­ban dolgozik. Rendesen keresnek, szépen élnek. Színházba, moziba jár­nak. Marika meg a csa­lád büszkesége. Kiváló úttörő, jó tanuló. Fehér Józsefné, ha gye­rekeire, férjére, s unokái­ra gondol, szívét mindig valami jóleső melegség járja át. Ezen az estén is dúdolgatva készítette a vacsorát, törölgette a tá­nyérokat s mosolyogva nézte kis unokái hancúro­zását. Először Marika jött haza. Vidám, csilin­gelő hangja betöltötte a szobát, édesanyja nyaká­ba ugrott, s dicsekedve újságolta, hogy mi tör­tént aznap az iskolában. Később megjött Jóska is, színházjegyet hozott. — „Most a Mama jön, Apu meg itthonmarad dajkál­ni.” — Ez így szokott len­ni, valami hallgatólagos beleegyezés alapján. Megérkezett a ház gaz­dája is, vacsorához ültek és szokás szerint mind­egyikük elujságolta. hogy mi történt aznap. Id. Fe­hér József az üzemről be­szélt — ahol kerek 31 esztendeje dolgozik. Ké­sőbb a Mama, meg a fia­talok színházba mentek, id. Fehér József a kis unokát dajkálta, Marika még tanult. — 1955-öt írunk. SZEKUL1TY PÉTER Berlin (MTI.) A Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt csütörtökön este a Hamburgi Ernst Merck- Csamotoban nagygyűlésein válaszolt azokra a becsmérlő támadásokra, amelyeket a bonni koalíciós pártok képviselői, élükön Adenauer kan­cellárral az előző este ugyanazon a helyen a párizsi szerződésele el­vetését követelő nyugatnémetor­szági népi mozgalom ellen intéz­tek. A Német Kommunista Párt felihívta hamburgi híveit, hogy mi­nél nagyobb számban vegyenek részt a Sz ociá ldemokirata Párt nagygyűlésén. Erich Ollenbauer, a Nemét Szo­ciáldemokrata Párt elnöke beszé­dében hangsúlyozta, hogy „Aden­auer és társai azért szórnak szit­kokat a német újraegyesítésért küzdő népi mozgalomra, mert nin­csenek érveik a német nép viharo­san kifejezett követeléseivel szem­ben. Ha a koalíciós pártok Aden­auer nyomására ratifikálnák is a párizsi szerződéseket, a világ közvé­leménye ezrkután tisztán látja, hogy ezek az egyezmények nem felelnek meg a nyugatnémet lakos­ság akaratának. Ez is komoly ered-» mény, melyet a népi mozgalomnak köszönhetünk.” Ollenhauer a továbbiaíklban fel-* szólította Adenaueirt, hogy vála­szoljon a nyilvánosság előtt a kö­vetkező négy kérdésre: 1. Miért vonakodik a bonni kor­mány a nyugati hatalmaiknál kez­deményező lépéseket tenni az iránt, hogy még a párizsi szerződé­seik ratifikálása előtt hívjanak ösz- sze négyhatalmi értekezletet a né­met újraegyesítés kérdésében? 2. Hogyan akarja a szövetségi kormány a német néppel elfogad­tatni a Saar-vidék elszakítását Németországtól? 3. Csakugyan azt hiszi-e a szö­vetségi kormány, hogy az atom­fegyverek korában 12 hadosztály felállításával szavatolhatja Nyu- gat-Nfimetprszág biztonságát? 4. Hajlandó-e a szövetségi kor­mány végre teljes nyíltsággal fel­tárná azokat a pénzügyi, gazdasági és szociális következményeket, amelyekkel az újrafelfegyverzés Nyugat-Námrtország lakosságát fe­nyegeti? (MTI.) Jacques Duclos bcsséde Dortmundban a Ruhr-vidék dolgozóihoz Berlin (MTI.) A Német Kommu­nista Párt csütörtökön este a pá­rizsi szierződések elleni nagygy ülést tartott a dortmundi Westphaldai- csamokban. A nagygyűlésen több mint 25.000 ruhrvidéki dolgozó vett részt. Több ruhrvidéki ipartelepről a szociáldemokrata munkások zárt csoportokban, autóbuszon étkeztek a nagygyűlésre, amelyen Jacques Duclos, a Francia Kommunista Pánt Központi Bizottságának tit­kára és Willi Mohn, a Német Kommunista Párt Vezetőségének tagja mondott beszédet. A nagygyűlés résztvevői egyhan­gúlag hozott határozatban a párizsi szerződések elutasítását és a Né­met Kommunista Fárt elleni bo­szorkányper megszüntetését köve­telték. (MTI.) II Szabad Kémet Szakszervezetek Szövetsége tiltakozik az AFL vezet nek a német szakszervezetek ügyeibe való beavatkozása ellen Berlin (TASZSZ.) Mint a Tri­büné című lap közli, a Szabad Né­met Szakszervezetek Szövetségé­nek Vezetősége levelet intézett Meanyhez. az AFL elnökéhez, amelyben tiltakozik az AFL veze­tőinek a német szakszervezetek belső ügyeibe való beavatkozása ellen. A levél hangsúlyozza: ,,Á Szabad Német Szakszervezetek Szövetsé­gének értesülései vannak arról, hogy az AFL Vezetősége nyomást gyakorol a nyugatnémet szakszer­vezetekre annak érdekében, hogy meghiúsítsa azok harcát a párizsi egyezmények ellen. Jobb volna, ha az AFL vezetői — ahelyett, hogy beavatkoznának a németországi szakszervezeti mozgalom ügyeibe — arra töreked­nének, hogy kormányuk békepoli­tikát folytasson. Egész Németország munkásosz­tálya — mondja befejezésül a le­vél — fokozza harcát a párizsi egyezmények ellen. Németország munkásosztályának e harca két­ségtelenül rekenszenvre talál az amerikai munkások körében.** —< (MTI.) j Az amerikai propaganda szélhámos mesterkedései a tajvani „tűzszünet“ kérdése körül Moszkva (TASZSZ.) „Az ameri­kai propaganda szélhámos mester­kedései” címmel Gyeljuszdn cikkét közli a Pravda. A cikkíró rámutat arra, hogy míg a világ közvéleményének szé­les körei követelik, hogy az Egye­sült Államok hagyjon fel durva beavatkozásával Kína belügyeilbe és vonja ki fegyveres erőit Tajvan szigetéről és más kínai területek­ről, az amifrtkai propaganda kép­mutató módon nagy hűhót csap, azt állítván: az Egyesült Államok és szövetségesei a szóbanforgó tér­ség békéjének haladéktalan helyre- állítására törekedne, amikor „tűz­szünetet” akarnak létrehozni. Üj-Zéland, amikor Washington parancsára képmutató javaslatot terjesztett elő a „tüzelés beszün­tetésére”. a kínai partvidék köze­lében elterülő szigetek térségében olyan manővert hajtott végre, amelynek célja, hogy a Kínai Nép- köztársaságot lemondásra kény­szerítsék Kína nemzeti területének egy része — Tajvan szigete és a Penghu-szigetek — fölötti szuverén jogairól és elismertessék e szige­teknek az Egyesült Államok ré­széről történt jogtalan elfoglalását; Az Egyesült Államok agresszív köreinek szélhámos propaganda­manővere Londonban is támoga­tásra talált. Az angol külügymi­nisztérium, miközben * tettetett együttérzést nyilvánított a Kínai Népközársasággal, képmutató ko­médiára határozta el magát: —* odaígérte Kínának a Kína part­vidéki szigeteit — Tacsent, Macut és Kimojt, ha ennek ellenében le­mond a hasonlóképpen Kínához tartozó Tajvanra és Pinghu-szige- tekre vonatkozó jogairól. Ezekkel a „javaslatokkal” az an­gol diplomaták bebizonyították, hogy teljesen elvesztették érzékü­ket a realitások iránt — írja Gyel- juszin. A Tajvan térségében ki­alakult helyzet igazi és tartós ren­dezése és e térségben keletkezett nemzetközi feszültség enyhítése elképzelhetetlen a Kínai Népköz­társaság nemzeti jogainak és ér­dekeinek elismerése nélkül. (MTI.) Ez történt a nagyvilágban Delhi (TASZSZ.) A Blitz című lap Hongkongból érkezett jelenté­sére hivatkozva ezt írja: Tajpejből érkező hírek szerint a kucmintangista hadsereg parancs­noksága az amerikai katonai ta­nácsadók csoportjával vállvetve, szigorú intézkedéseket hoz, mivel Csang Kaj-sek hadseregéből töme­gesen szöknek el a katonák és tisztek a kínai szárazföldre. A csangkajsekisták William Chase tábornoknak, a tajvani amerikai katonai misszió vezető­jének javaslatára elhatározták, hogy mindegyik kuomiútangista egységnél felülvizsgálják a tisztek megbízhatóságát. E cé'.ból rövide­sen különleges bizottságot alakíta­nak Tajvan szigetén, ennek élére a hadseregben végzett tiszto­gatásairól hírhedt Csang Csing- liuot, a Csang Kaj-sek idősebb fiát állítják. New-York (TASZSZ.) A Daily Worker köpése szerint a philadel­phiai külügyi tanács, amelynek tagjai az EgyesüLt Államok ipari és pénzügyi köreinek képviselői, közvéleroénykutatást rendeztek Philadelphia lakossága kőiében az Egyesült Államok külpolitikájára vonatkozólag. Majdnem mindegyik megérkezett amerikai állampolgár a Szovjetunióval való békés egy­másmelleit élés javára foglalt ál­lást. ellenezte az Egyesült Álla­mok beavatkozását a Kínai Nép­köztársaság belügyibe, továbbá a csangkajsekista csoport támogatá­sát, * London (MTI.) A londoni rádió jelentése szerint az elmúlt hét vé­gén zavargások voltak az afrikai Siera-Leone angol gyarmaton. — Lennox-Boyd gyarmatügyi minisz­ter csütörtökön az alsóházban be­jelentette, hogy a zavargások so­rán eddig 17 személy vesztette éle­tét, 84 sebesült meg.

Next

/
Thumbnails
Contents