Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-19 / 42. szám
1955 február 19. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Legjobb tapasztalataikat mondták el a földművelés mesterei A mezőgazdaság élenjáró dolgozóinak csütörtöki tanácskozásán megyénk községeiből, városaiból többszázan vettek részt. Az értekezleten felszólalt Dobi István, az Elnöki Tanács és a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke. Beszédét és Csáki István elvtársnak, a Megyei Párt-végrehaj tóbizottság titkárának beszámolóját lapunk előző számában ismertettük. A tanácskozás mindvégig igen fegyelmezett és lelkes hangulatban folyt le. A felszólalásokat gyakran szakította félbe helyeslő taps. A termelőszövetkezet fejlesztése, szilárdítása érdekében szorgalmas munkát kifejtő elvtársak közül többet megjutalmaztak. Pénzjutalomban részesült Rédai István, a mezőtúri Szabad Nép tsz agronómusa. Pa- nyiik Mihály, a kunszentmártoni Zalka Máté tsz tagja, Rugyai Imre, a zagyvarékasi Vörös Brigád tsz agronómusa, Sík Ödön, a kő teliki Petőfi tsz elnöke, Berényi Lajos tiszaigari Petőfi tsz tag, Szabó Andrásné, a mezőtúri Béke tsz tehenész m unkacsapat vezetője, Szabó Miklós, a kunhegyesi Vörös Október tsz elnöke. Rácz Lajos, az öcsödi Szabadság tsz sertésgcndczója, Tóth Mihály, a kenderesi Vörös Csepel tsz juhásza, ifj. Győrfi István, a karcagi Szabadság tsz tagja és Berényi János, a pusztamizsei Tolbuehin tsz sertésgondozója. DEBRECZEHI ANDRÁS, a mezőtúri Törő Pál tsz elnöke elmondotta, hogy az állam segítségével hogyan indult virágzásnak termelőszövetkezetük. —• Azon a földön, amelyen most gazdálkodunk — mondotta — néhány esztendővel ezelőtt még 2—3 mázsa gabona termett holdanként. A múlt esztendőben igénybevettük államunk segítségét. 800 hold szikes, terméketlen földünket digóztattuk. 300 hold búzát az ősszel már ebbe a javított földbe vetettünk és a vetések igen szépen díszlenek. Számításunk szerint a javított földeken az idén mór kenyérgabonából 6 mázsás átlagtermésünk lesz. Sőt a javított talaj további gondos kezeléssel, trágyázással, megfelelő műveléssel alkalmas lucerna és kukorica termesztésre is. Hiba, hogy a talajjavítás után szükséges keverőszántáshoz lánctalpas traktor nem áll rendelkezésre. • BflRTFfll SÁNDOR, a karcagi Lenini Igazság I. típusú tszcs elnöke elmondotta, hogy az 1955-ös gazdasági évre gondosain felkészültek. A tavaszi munkálatokat az elsők között fogják elvégezni. Majd beszámolt arról, hogy termelőcsoportjuk évről-éVre fejlődik a magasabb társulás, a mezőgazdasági termelő- szövetkezet felé. 1951-ben még csak 700 holdnyi közös területük volt. Ennek legnagyobbrészét is legelő jelentette. Ma már 2400 hold van a közösben. A tagok többsége 10—17 hold földdel bíró középparaszt, akik a néhány év alatt meggyőződtek a fejlettebb típusú szövetkezet eredményesebb voltáról. A 160 család többségének már alig van olyan földje, amelyen egyénileg gazdálkodna. 1953-ban például 64 forintot osztottak munkaegységenként azoknak a tagoknak, akik a közösben dolgoztak. A szerződéses növényeket, a rizgt, a cukorrépát, stb. már mind közösen termesztik. A közös munka, az együttműködés megnövelte a tsz tagjainak felelősségérzetét. A korábbi években igen sok, beadással, adóval hátralékos dolgozó paraszt volt szövetkezetükben. Az idén a 160 családból kettő kivételével mindenki kiegyenlítette adóját, beadási kötelezettségét, s a gépállomásnak járó összeget. A gabonatermesztés mellett létesítettek egyéb jól jövedelmező üzem- ágakat is a szövetkezetben. Télen kosárfonás van, nyáron a rizstelepeken halakat, békákat tenyésztenek s évről-évre fejlesztik a közös állatállományt. MiaTflK FFBF8H. | a kunszentmármegteremteititék a jó termés előfeltételeit. A szántások, őszj vetések minősége össze sem hasonlítható az eddigiekkel, s jó termésre van kilátás. A tavaszra való felkészülésben rendkívül nagy segítséget nyújtottak a tsz tagjainak az őket patronáló szolnoki Járműjavító munkásai. — Mezőgazdasági szerszámaik, eszközeik, gépeik, mind gondosan kijavítva várják a munkakezdést. A Járműjavító dolgozói mintegy 100 ezer forint értékű munkát és egyéb segítséget adtak a tsz-nek. S az üzemi munkások, szövetkezeti parasztok egész éleire szóló barátságot kötöttek a közös munka során. BENE flNTH, a tiszasülyi állami gazdaság főagronómusa igen hasznos tanácsot adott a jelenlévő termelőszövetkezeti és állami gazdasági vezetőknek, szakembereknek az állattenyésztés fejlesztésében nélkülözhetetlen lucerna termesztéséhez. (Az áltála kikísérletezett és a tiszasülyi állami gazdaságban bevált módszert lapunkban más alkalommal részletesen is ismertetjük). Majd felhívta a figyelmet, hogy a tavaszi munkára való felkészülésnél ne feledkezzenek meg a növényi és állati kártevők elleni védekezésről. Évente sokezer mázsára tehető az a terménymennyiség, amely az acat, a vadrepce és a rovarkártevők, egerek martaléka lesz. RtDfll ISTVÁN, toni Zalka Máté tsz elnöke felszólalásának első részében arról beszélt, hogy a multévi tapasztalatokból kiindulva már az ősszel mezőtúri Szabad Nép tsz agi'onómusa, — akit ez alkalommal szintén megjutalmaztak, — beszámolt arról, hogy az új módszerek elterjesztésének ma már a szövetkezeti tagok a legjobb harcosad. — „1953-ban 1500 hold őszi búzát vetettünk a szövetkezetben. Akkor csak a területet néztük, hogy a vetésterv teljesítve legyen. A felültrágyázást, fej trágyázást csak kismértékben alkalmaztuk. A trágyázott és a trágyázatlae földek termése között azonban lényeges lett a különbség s ma már egyes növénytermesztő brigádok anélkül, hogy bárki arra utasítást adott volna, elvégezték az őszi vetésiek fejtrágyázását. — Az eredmények meggyőzték őket az új módszer hasznosságáról. A szakemberek feladata, hegy a tsz tagoknak ilyenirányú igyekezetéhez munkájuk eredményességéhez minden támogatást megadjanak. Mezőtúr környékén azelőtt nem igen termesztettek tavaszi búzát. Az elmúlt két esztendő tapasztalatai azonban ennek eredményességét igazolták. A tavaszi búza termésátlaga felülmúlta az őszi búzáét. Az idén is vetünk 60 hold tavaszi búzát éspedig a legjobban elkészített talajba, őszi szántásra két évvel ezelőtt istálló trágyázott földbe“ — fejezte be felszólalását Rédai István. LflZlto IÚZSEF, a pusztamiZ'sei Tolbuehin tsz elnöke a kisegítő üziemág-ak létesítésének hasznosságáról beszélt. Mihélyfalvi István a kisújszállási öntözéses kísérleti gazdaság vez. kutatója a szántóföldi öntözés hasznosságáról beszélt. Mag Károly a tiszaörsi gépállomás igazgatója elmondotta, hogy a gépjavítás befejezése óta a termelőszövetkezeteknek segítenek a kisgépek javításában, . PBPP »ÓZSEF, a Tiszámén ts Vegyiművek párttitkára, az üzemelt és a termelőszövetkezetek közötti patronálési mozgalom eredményeit ismertette. B. Tóth Miklós egyénileg dolgozó paraszt, a törökszentmiklósi termelési bizottság elnöke a fejtrágyázás hasznosságát említette meg, s beszámolt arról, hogy a termelési bizottság egyik legfontosabb feladatának tartja az új módszerek széleskörű elterjesztését. Bancslk Sándor szolnoki járási tanácselnökhelyettes után Csótó István, a megyei tanács vb. elnökhelyettese ismertette a tavaszi munkák jó előkészítésében és a termelőszövetkezetek további fejlesztésében a tanácsok előtt álló feladatokat. AGGOD IMRÉHf, a karcagi Szabad Ifjúság tsz tagja, 300 munkaegységei mozgalomra hívta versenyre a termelőszövetkezeti asszonyokat. Majd a tanácskozás Dávid Ferenc, a Megyei Párt-végrehajtóbizottság első titkára záróbeszédével ért véget. A résztvevők utána a Szigligeti Színházban megtekintették a Csárdáskirálynő című operettet. SZÓ VÁ1 ESSZÜK... Miért késik a korpa? A mezőgazdaság fejlesztését, a dolgozó nép felemelkedését szolgáló kormányprogramm megvalósítását a jászteleki gazdák is magukévá tették. Teljesítik beadási és adófizetési kötelességüket. Nagy gonaot fordítanak az állattenyésztésre. Törekednek a fajtiszta, jóképességű állatok nevelésére. Az elmúlt ősszel a község gazdái közül többen törzskönyveztették jószágaikat. Azóta már hónapok múltak el, de a korpa még mindig nem érkezett meg. Czikora János, C'somor Gábor, Fülöp János és a többi gazda — akiket érint e dolog — választ kérnek a következő kérdésekre. Ki a felelős azért, hogy hónapok óta hiába várnak a korpa kiutalására? Nem gondolják az illetékesek, hogy az ilyen hiba gátolja az állattenyésztés fejlesztését, s főleg a tenyészállatok nevelését. Gombos J ános Jásztelek Mész is, műtrágya is kellene Földművesszövetkezetünknek a termelési bizottság idejekorán tolmácsolta a gazdák kérését, hogy a permetezéshez I. osztályú meszet rendeljünk. Mi ezt meg is tettük már több mint két hónappal ezelőtt. Járási központunk egy újabb megrendelőn adta tudtára a budapesti É. M. Építőanyagforgalmi Vállalatnak, hogy a tiszasasi földműves- szövetkezetnek I vagon I. osztályú mész- re van szüksége. A vállalat — így gondolom — sorra veszi az igényléseket és időnként továbbítja Valamelyik mészégető vállalathoz. A hetek gyorsan teltek, s elérkezett a téli permetezés ideje. — Mész sehol. — A napokban azután a szolnoki Cukorgyártól érkezett 1 vagon II. osztályú mész, amit mi nem vettünk át. mert a permetezéshez nem alkalmas. Ekkor megindult a lavina. A járási központ az üzemet hibáztatta. az üzem pedig az Építőanyagforgalmi Vállalatot. Most azt szeretnénk tudni, ki fogja megfizetni a MÄV- nak, amiért a vagon ott áll az állomáson, és főképpen az érdekel bennünket, mikor kapjuk meg a permetezéshez oly fontos I» osztályú meszet. Hasonló a helyzet a műtrágya terén is. A fej trágyázáshoz szükséges műtrágyára már a közeli napokban szükség lenne, de csak az aktahalmaz szaporodik. A sok levél- és telefonköltség ielentős összegeket emészt fel. Mindezeket sokkal hasznosabb helyre lehetne fordítani, ha felsőbb szerveink gondosabban kezelnék ügyeinket, s a különböző vállalatok időben biztosítanák a termeléshez szükséges anyagokat. Mohácsi László szövetkezeti ügyva Tiszasas fl Szépirodalmi Könyvkiadó fööbmillié példányban adia ki a klasszikus és a mai magyar irodalom alkotásait 1955-ben A Szépirodalmi Könyvkiadó 1955. évi tervét az olvasók, könyvtárosok, számos javaslatának figyelem- bevételével állították össze. Az elmúlt évhez viszonyítva 30 százalékkal növelték a példányszámot, ami azt jelenti, hogy a kiadó ez- iáén csaknem három és félmillió példányban ad ki könyveket. Jelentősen emelkedik a mai magyar művek száma, kiszélesítették a klasszikusok kiadásának tervét, emelték a példányszámot; az olcsó könyvtár kötetei pedig már hetenként jelennek meg. A tervek szerint 23 új magyar regény jelenik meg az idén a kiadónál. Nagy erőfeszítéseket tesz a kiAjtók, ablakok kaphatót: a TÜZÉP építőanyag telepein adó a klasszikusaink iránti igény kielégítésére. Már az év első negyedében százezer példányban bocsátják ki Petőfi Sándor Összes költeményeit — 90 ezer példány egészen olcsó kiadásban — 50—59 ezer példányban jelennek meg az év első felében Ady Endre és József Attila összes versei. (MTI) Egymázsás mammutagyarat találtak Sztálinvárosban A Duna-medertől 100—150 méterre Sztál inváros óvárosának egyik pincéjében egy. eredetileg több mint három méter hosszú mam- mutagyar került felszínre. Szakemberek véleménye szerint a körülbelül egymázsás agyar a legnagyobb, amit Magyarországon eddig találtak, s az egykori Duna-meder iszapjában jó állapotban maradt meg. (MTI) A tanácstagok nagyobb gonddal kezeljék a lakosságtól beérkező panaszokat Népköztársaságunk 1954-ben törvényt hozott arról, hogy a tanácsoknak és minden szervnek a legnagyobb gonddal, odaadással kell kezelnie a dolgozók észrevételeit, javaslatait, panaszait. A törvény kimondja, hogy minden beérkezett panaszt harminc napon belül el kell Intézni. Az alsóbb tanácsszervek hárem nap alatt kötelesek továbbítani az olyan panaszokat, amelyeket a saját hatáskörükben nem tudnak elintézni. Hogyan tartja be ezt a törvényt a besenyszögi tanács? A tanácsnál külön i'ktatókönyve van a lakosság köréből beérkező észrevételeiknek, panaszoknak. A legtöbb bejelentést a tanácstagok teszik. A fogadóórák után a tanácstag írásban adja be a tanács titkárához a panaszokat. Nagy Béláné, a járási tanács tagja, január 24-én tartott fogadónapot Besenyszögön. Fogadónapján tízen jelentek meg. Nagyobbrészt földbérleti panaszok, öregségi, beadási kérelmek hangzottak el. Tehát olyan dolgok, amelyeknek nagy részét a helyi tanácsnak, a felsőbb szervek félé kell továbbítani. Az iktatókönyvben mind a tíz panasznak megvan a nyoma. Tehát a nyilvántartás pontos és lelkiismeretes. Az ügyek kezeléséről már nem leihet ugyanezt a jót elmondani. Ugyancsak az iktatókönyv tanulsága szerint a január 24-1 panaszokat és kéréseket csak február "-én és 9-én továbbították. Tehát a törvényben előírt három nap helyett 14, illetve 16 nap után. Ha az alsó tanácsszervek nem továbbítják időben a panaszokat, akkor nyilvánvaló, hogy azokat a törvényben előírt harminc nap alatt nem lehet elintézni. De nemcsak a tanácsszervek, hanem egyes járási tanácstagok som fordítanak kellő gondot a panaszok gyors elintézésére. Nyolcas József járási tanácstag január 22-én tartott fogadónapot Besenyszögön. Amikor kint jártunk, már három hét telt el a fogadónap óta, de a helyi tanács addig nem kapta kézhez azokat a panaszokat, javaslatokat, amelyeket Nyolcas József feljegyzett. Meg kell azt is mondani, hogy a beérkezett javaslatok, észrevételek és panaszok kezelése szempontjából Besenyszög nem tartozik a legrosszabb községek közé. Sajnos, találkozunk ennéíl kirívóbb esetekkel is. A megyei tanács panaszirodája vizsgálatot tartott a nagykörűi tanácsnál. Megállapította, hogy az íróasztalokban olyan panaszéit hevernek, amelyek még 1954 júliusában érkeztek. A tanácsoknak tehát — a törvény szellemében — az eddiginél sokkal nagyobb gonddal kell kezelniük a lakosság köréből beérkezett panaszokat. Kunsági lakodalom. A turkevei Harcos tsz növénytermesztési brigádvezetője Kun István megházasodoít. Együtt vigad', a szövetkezet apraja-nagyja. Ételben-italban sem volt hiány, hiszen szépen keresett a Kun-család. — Az öreg vőfély alig győzte felhordani a sok finom falatot. Az ifjú asszony KOVÁCS ZSUZSANNA, a képen még menyaszssenyi fátyoléin van. Ma már mint KUN 1S1VÁNNÉ szintén a szövetkezeti gazdaságban szorgoskodik. IA fiatalok nyugodtan nézhetnek a jövő elé. A termelőszövetkezetben megtalálják számításukat. Az az igazi lakodalom, ahol öröm és vígasság járja. Ebből nem volt hiány Turkevén. A szövetkezet zenekara húzta a talpalávalót és a meghívott vendégek reggelig ropták a táncol. Szeretnek mulatni a turkeveiek, de a munkában sem maradnak alul.
