Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-17 / 40. szám
AS7AR0KS M LlftS D/JsZAPÄTl SZOLNQl KISÚJSZÁLLÁS MEZŐTÚR K.ÜNSZTMÁRTON m\m\ SZO/EÍKÍZETEINI^/ A jászapáti fémtömegcikk Bútorok, ruhák terven felül 80 kisipari szövetkezet van a megyében Jászapátiban ú] Ozemházat kapott a megye egyik legnagyobb termelési kapacitású vas- és fémtömegcikkgyártó termelőszövetkezete. A KTSZ dolgozói büszkék is modern, jól berendezett mühelygépeikre s Igyekeznek még jobb munkával gazdagabbá, erősebbé tenni szövetkezetüket. Minden hónapban vagonszámra készülnek itt a füstcsöveik, szeneskannák, lapátok és más fontos fogyasztási cikkek. Ebben a negyedévben 12.000 állatkaparót, 0000 egyenescsövet, 100 üstházat, 1000 ceglédi kannát, nagymennyiségű Csepel- motorba való fogaskereket és más cikket gyártanak. Jóminőségű, tartós áruikat az egész megyében árusftják a vaskereskedelmi üzletek. A szövetkezetnek 6ok jó dolgozója, kiváló szakembere van. Képünkön a szorgalmas flata'embert, Agócs József hegesztőt mutatjuk, aki szériában liegesztl a szeneskanalakat s normáját rendszeresen túlteljesíti. Kisújszállási matrac Az elmúlt évben gyakran hiába kerestünk matracot az üzletekben. Különösen a gyermekágyakba való matracok iránt volt nagy a kereslet. Ebben az évben egyenletesebb lesz az ellátás. A klsu] szállási asztalosipari szövetkezetben 1500 matrac készül. Képünkön Veigl Pálné, az ügyeskezü matracvarró a széleket varrja a kártolt rizsszalmából készült finom gye rmekmatracon. Eladási ára 126 forint lesz. Szövetkezeti bolt Jászberényben nál olcsóbban. Ebből készíti a mér- tékutáni férfi és nőj szabóság az alakraméretezett szebbnél a szebb férfi és női ruhákat, Kevés üzlet örvend olyan népszerűségnek Jászberényben, mint a fiatal kisipari szövetkezeti bolt. •— Magúik a szövetkezeti dolgozóik is büszkék a fényes áruházra, ahol roskadásig tele vannak a polcok a jászsági ruházati ipar legjobb tér« mékeivel. i Hogy mi mindent kínálnak itt el-» adásra az üzlet előzékeny elárusítói, nehéz lenne leírni hirtelenében. Sokféle színű és minőségű férfiöltönyöktől zsúfolt az akasztós regól. Láttunk finom puplininget száz- egynéhány forintért, díszvatrrásos női félcipőt és különféle tartós férfi félcipőt olcsó áron. Annak is eláruljuk a titkát, hogy egyes cikkek miért olcsóbbak, mint máshol. Az öltönyök és fehérneműk egyrésze ugyanis maradékanyagokból készül s a 40 százalékos árkülönbözet igen jelentős ösz- szeget tesz ki. A minőség azonban éppen olyan, mint az egész végből készült ruháké. A szomszédos szabóságban Szóród mester erővel rámpróbál egy szürke férfi zakót. A legutolsó divat szerint készült, alakraszabva. Az anyag minősége is igen jó. Alig akarom hinni, hogy a boldog tulajdonos 650 forintot fizet majd érte. — Ez is maradékanyagból készült — magyarázza a mester — azért ilyen olcsó. Azután próbálok finom gyapjú testreszabott téOa- kabátot 1200 forintosat, vászonöl- tönyt néhányszáz forintért. Valamennyi hasonlóan készült. Az áruházban egész dombot alkotnak a maradékanyagok. Belőlük tetszés szerint választhat magának mindenki = az eredeti árSzolnok fontos bázisa a szövetkezeti mozgalomnak. A megye székhelyén alakultak a legnagyobb és legnépesebb szövetkezetek, s a munkában sem maradnak le a többiek mögött. A szolnoki Ruházati KTSZ dolgozói a felszabadulás tizedik évfordulójára készülve elvállalták, hogy 491.000 forint értékű ruhát készítenek el terven felül. ígéretüket tett követte s büszkén jelentették, hogy ezideig 600 darab férfiinget, 80 férfi öltönyt, 30 darab férfikabátot, adtak kiszabásukon felül a fogyasztóknak. A szövetkezet egyes dolgozói jó eredményeket érnek el az anyagtakarékosságban, önköltségcsökkentésben is. Sztancsik István szabász pl. Ígéretet tett arra, hogy a fel- szabadulási verseny idején 10.000 forint értékű anyagot takarít meg. Januárban 5746 forintos eredményt ért el. Jól halad a munka szolnoki Mezőgazdasági KTSZ-ben is. Itt a fel- szabadulási verseny céljául új tömegcikkek gyártásának bevezetését tűzték. ígéretük valóraváltásában jó utakon járnak. Eddig már elkészítettek és leszállítottak 800 darab peremes és sima kivitelű falhüvelyt. Ezenfelül újabb tömegcikkek gyártásával és bevezetésével is foglalkoznak. A fali virágtartókból és a falhüvely dugaszból már elkészítették a mintadarabokat. A megyében ezideig 77 szövetkezet csatlakozott a Rákosi Művek felhívásához. — Elvállalták, hogy 4.300.000 forint értékű munkát végeznek el és jelentős mennyiségű anyagot takarítanak meg. Karcagi népművészek A napokban tartották első szak- mai értekezletüket az ország fazekasai. Az értekezlet után a fazekasok Karcagra jöttek, hogy gyakorlatilag is bővítsék szakmai tudásukat. Meglátogatták Kántor Sándornak, a népművészet mesterének műhelyét és az Agyagipari Szövetkezetei. Itt voltak a csákvári, szekszárdi, mohácsi és miskolci fazekasművészet neves mesterei s a legapróbb részletekig kikutatták a szakma foitélyait. Elmondották saját véleményüket is a karcagi fazekasoknak. Városunk olyan szerencsés helyzetben van, hogy az agyagipar egész sor mesterét gyűjti össze. Itt van elsőnek Kántor Sándor, a hires népművész és Rusói István, aki munkája elismeréséül a népi iparművész megtisztelő címet kapta, nemrégiben pedig a könnyűipar kiváló dolgozója címet is. A kiváló mestereknek egyre több követője akad s fontos feladatunk, hogy szövetkezetünkben további lehetőségeket adjunk a mesterek fejlődésének. A fiatalok közül ifj.■ Bende Lajos szövetkezeti dolgozó máris mutogatja farkasfogait s tanítómesterei büszkék lehetnek munkájára. GYULAI SÄNDCRNfi Karcag TISZAFÜRED jASZdERENV Alig van olyan község megyénkben, ahol ne lelhetnénk fel a kisipari szövetkezetek valamilyen csoportját. Legelte rjedlebbek a vegyesipari javító szövetkezetek, melyek döntően a lakosság igényeit vannak hivatva kielégíteni. — Kovácsot, bognárt, cipészt, borbélyt s a legkü.önfé lébb szakmák mestereit egyesítik ezek magukban. Ezeken kívül kialakultak a különféle vas- és fémtömegcikk készítésére, bútor- és cipőgyártására a specializált szövetkezetek, melyek szakítva eddigi helytelen módszereikkel, ebben az évben már csaknem teljesen a lakosság, a helyi szükség etek kielégítésére dolgoznak. Ezen a téren persze még sok a javítanivaló, mert különösen a népesebb szövetkezetek még mindig hajlamosak arra, hogy tervüket a könnyen megszerezhető közüle ti megrendelések, vagy nagyipari, úgynevezet bedolgozómunkák elvégzésével telje sítsék. Kunsági szekér A kisújszállási kocsigyártő szövet kezet nemcsak a megye, hanem az ország legjobb ilyen csoportja. Négyszer nyerték el a megyei vándorzászlót, egyszer pedig az ország 1700 kisipari szövetkezeié között a harmadik helyre kerülte*. Szarka elvtárs, az elnök legutóbb elnyerte a „könnyűipar kiváló dolgozója” címet. Itt készülnek a nagy szövetkezeti városok részére az erős kunsági szekerek. Képünk Bállá Sándort és Kiss Endrét, a szövetkezet kiváló kovácsait ábrázolja a kocsi összeszerelése közben. „TESSÉK MOSOLYOGNI!“ Vasárnap délután nagy a forgalom a szolnoki fényképészszövetkezet Ságvári-utcai műtermében. Az előszobában fiatal pár várakozik a jókedvű násznéppel együtt. PerI KIS HáZTIRIÍSOX ÖRÖME Naponta 5 csinoskülsejű asztaltüzhely készül a törökszentmiklósi kisipari termelőszövetkezetben Ara m.ndö.-sze 520 forint s terjedelme, tüzelőanyagszükséglete is olyan kicsiny, hogy a legkisebb háztartásban is kitűnően megfelel. A szövetkezet különös gondot fordít a tűzhelyek minőségére. Képünkön Kormos János művezető az elkészült tűzhelyt vizsgája meg, hogy minőségileg rendben van e? Gyorsan siklik a szahógép a krétával megjelölt vonalak mentén. Tizenöt- húsz réteg anyagot szab egyszerre idős Sápi Ká.mán kellékszabász a jászberényi szabószövetkezetben. Gyermekfelöltők készülnek itt százával kifogástalan minőségben, tetszetős kivitelben. Sápi Kálmán idős ember már Sokéves tapasztalatával, szolgalmával a szövetkéz«! legjobb dolgozói közé tartozik. cenkint nyílik az ajtó. Három fiatalember igazolványképet akar csináltatni. Egy idős házaspár fiaival, lányaival, unokáival vonul be. Bent az üvegfalú műteremben Lesinczky Győző dolgozik. Munkája legnehezebb részét végzi most: egy tízhónapos fiúcska arcára próbál mosolyt varázsolni. Türelmesen csettintget a nyelvével, majd zenélődobozzal verklizik. hasztalan. A kis ember képe inkább a sírásra hajlik, mint a nevetésre, s ijedten tekintget a nagyerejű fényszóróiba. A mester azonban nem veszíti türelmét. Kibújik a fekete kendő alól s végigpróbálja az összes fellelhető tárgyakat, miben lelhetné kedvét Ferkó. Hosszasan beszélget hozzá, nagyfülű gumicsacsit nyom a markába, ujjával csettintget s tánclépésben hátrál a gép felé. Ferkó derűs képpel követi. —• Egy nagyot csettint a lencse előtt. A gyerek hirtelen elmosolyodik; — Kész van. köszönöm. Még egy felvételt azért csinálunk, hátha az jobb lesz. A mama boldogan távozik fiával. Az új pár vonul be. Lesinczky mesteren meg se látszik a fáradtság, a türelme kifogyhatatlan s egy-két kedves szava mindenkihez van: — Tessék idenézni. Mosolyogjon egy kicsit fiatalasszony. Húzódjanak közelebb egymáshoz.;. Kész... Köszönöm 5 s ? ~~Pala-~
