Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-01 / 26. szám

2

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP

1955 február %

(VltaaáLaiz zLméLM cikkhez

A Szolnokmegyei Néplap ezév január 11-i számában megjelent elméleti cikkhez (Mi a polgári demokratikus forradalom, miiben kü- lömbözik a polgári forradalomtól?) 'hozzászólás érkezett. A levelet Brezmótz elvtársnő írta Kisújszállásról. A következőket írja: „ — A Szolinokrr egyei Néplapban megjelent elméleti cikkel kapcsolatban szeretnék néhány kérdést feltenni a cikk írójához és a szerkesztőséghez;

1. A burzsoázia forradalma mellett a parasztság forradalma is — írja Dencső elvtárs az első hasáb 5. bekezdésében. Cáfolom az állítást. A burzsoáziának nincs forradalma, de még forradalmi mozgalma sem. Ilyesmit csak a feltörekvő polgárság produkál. De mihelyt a polgárság elérte célját és kialakult a polgárság felső rétege: a burzsoá réteg, nemhogy nincsenek forradalmi megmozdu'ásai, de szembehelyezkedik elfojt minden ilyenirányú mozgalma* Tehát véleményem szerint az egész tétel (buzsoázja és a parasztság viszonyai hamis és helytelen.

2. ... amit Dencső elvtárs kompromisszumként állít be, az szerintem erőgyűjtés a következő csapásra, a feudalizmus elen. fevolucló-revolució- evolució).

3. Dencső elvtárs, mint polgári demokratikus forradalmat említi 1945-ben Magyarországon lezajlott eseményeket. Valóban volt is ilyen jellege, de vér- telen forradalom volt és külső segítséggel. Ez sokat jelent, sőt döntő jelentőségű és helytelen, hogy Dencső elvtárs nem kapcsolta így össze és csak felületesen érinti a Vörös Hadsereg szerepét.

Amit a cikk vastagbetüs szedéssel kiemel azt én végig helytelennek tartom ebben a formában. ,.Ez az átalakulás forradalmi körülmények között ment végbe, vezetőereie a munkásosztály és pártja, az MKP volt”. Miért tartom így helytelennek? Mert: a forradalmi körülményeket (bár előkészítését a magyar munkásság végezte el) a szovjet hadsereg teremtette meg, s a párt vezette munkásosztály, meíy történelmileg megérett a vezetésre, minden forradalmi jelleg nélkül átvette a hatalmat, melyre ideológiai képzettsége, gazdasági helyzete már éretté tette ...”

Eddig a levél. A levél első két pontjára csak röviden szeretnék válaszolni, tudniillik az első pontjában felvetett problémát csiak szójátéknak tartom, a másodikban pedig az élvtársnő az ellenvéleményét n?m indokolta meg.

Az első ponttal kapcsolatban úgy gondolom, hogy nem a szavakon van a lényeg, nem azon, hogy a tőkés kizsákmányolás leendő képviselőit vájjon forradalmunk előtt is megilleti-e a burzsoázia elnevezés. Igaz, ebben az időszakban róluk, főleg mint polgárságról beszélünk, a forradalom-.' elnevezése is polgári forradalom, dé nem hasz- náljuk-e néba a polgári jelzőt a létrejött tőkés társadalom egészére 5s? — De igien! Beszélünk polgári társadalomról is. A burzsoá szónak magyar értelmezése •—• polgár.

Azzal egyetértek, hogy a burzsoázia amint elérte célját, reakcióssá válik. Forradalmisága megszűnik. Ez az időszak azonban főleg az imperializmus, a proletárforradalmak korszakában következik be. Ebben az időben sem szabad azonban megfeledkezni

| a gyarmati országok

nemzeti burzsoáziájától,

melynek még ma is lehet forradalmi mozgalma az elnyomó imperialista országgal szemben. (A cikk nem is állítja ennek ellenkezőjét.)

A második kérdéssel kapcsolatban csak annyit sezretnék felvetni, illetve az eredeti cikk megállapításához hozzáfűzni, hogy a történetem ne«.' az elvtársnő álláspontját igazolja. Klasszikus példának hozhatnám fel a XVII. században lezajlott angol polgári forradalmat, mely szintén kompromisszummal végződött. Eredményeképen Angliában még ma is vannak nagybirtokok, sőt Angliának az államformája is királyság. A társadalmi rend természetesen tőkés, maga a nagybirtok is kapitalizálódott. Ennek ellenére az angol burzsoáziára nehezen lehetne ráfogni, hogy a forradalom ilyen kényszer-befejezése után erőt gyűjtött volna a további harcra.

A harmadik pontban tett ellenvetések alapvetően helytelenek. — Azt írja az elvbársnő: „. .A forradalmi körülményeket.. A Szovjet Hadsereg teremtette meg, a párt vezette munkásosztály, mely történelmileg megérett a vezetésre, minden forradalmi jelleg nélkül átvette a hatalmat..A Szovjetunió szerepe népi demokráciánk létrejöttében döntő, a Szovjetunió fasizmus felett aratott győzelme lényegében előfeltétele volt a mi demokratikus fejlődésünknek. De előfeltétele volt az a nagy segítség is, amelyet azóta is nap mint nap nyújt nekünk. Ezt cikkemben is kiemelten-.'. Ugyanolyan hiba volna azonban niem látni azt is, hogy a proletariátus diktatúrája a kizsákmányolt többség diktatúrája a

kizsákmányolt kisebbség felett. •— Rákosi elvtárs ezzel kapcsolatban a következő megállapítást teszi: „S amíg a kommunista pért a munkásosztály többségét, a dolgozó nép zömét meg nem nyeri e diktatúra célkitűzésed számára — s 1945. tavaszán rr.ég nem nyerte meg — addig nem lehet létrehozni. Azt az előfeltételt, hogy

a proletárdiktatúrához a

dolgozó nép döntő részének helyeslése és támogatása szükséges,

a Szovjet Hadsereg felszabadító tette sem helyettesítheti.“ (Rákosi Mátyás: „Népi demokráciánk útja*' című pártiskolai előadásából. Szikra kiadás, 14. oldal.)

Ebből következik, hogy pártunk stratégiai célkitűzése 1945-ben nem a proletariátus diktatúrájának kivívása volt, hanem az, hogy megnyerje a maga számára a tömegeket a proletárdiktatúra későbbi kivívásához. 1945-ben md széles alapokon nyugvó antifasiszta koalíciót hoztunk létre, (az Ideiglenes Nemzetgyűlésben pl. Horthy két tábornoka is helyet foglalt!): rr.eiy a párt vezetése alatt összefogta a fasizmus-ellenes erőket. Előre lehetett ugyanis látni, hogy ez a küzdelem magával rántja a fasizmussal szövetséges nagybirtokos, tőkés elemeket is, ezért nemcsak a fasizmus szétzúzásával jár, hanem egyben a feudalista maradványok felszámolását, benne a nagybirtokok felszámolását is fogja eredményezni Ez lényegében polgári demokratikus forradalom célkitűzéseit jelentette, tömörítve az összes haladó erőket, de mert

élén a munkásosztály állt

a Kommunista Párt vezetésével azt

is lehetett látni, hogy a nép kezébe adja a hatalmat s megnyitja az utat a proletárdiktatúra felé.

Pártunk stratégiája, politikája helyesnek bizonyult. Megvalósítása nap mint nap nagyobb tömegeket győzött meg arról, hogy egyedül a md pártunk képviseli következetesen a dolgozók érdekeit, egyedül a mi pártunk az, amely ki tudja vezetni a nemzetet abból a katasztrófából. amelybe a fasizmus, a II. világháború zúdította.

Éppen a fentiek cáfolják a hatalomnak „forradalom nélkül“ való átvételét is. Igaz, hogy a mi forradalmaink nem voltak véres forradalmak, (bár a polgári demokratikus forradalmat a fasizmus elleni véres harc is jellemezte!) de azok forradalmi lényegét, jellegét tagadni nem lehet. A munkásosztálynak minden téren megnyilvánuló forradalmi harca a földosztás, „A földet vissza nem adunk“ megmozdulás, a kapitalisták kiszorítása a hatalomból, az üzemek államosítása, majd később (napjainkban is!) a szocialista iparosítás, a mezőgazdaság szocialista átszervezése stb., bizony nem olyan események életünkben, melyeket ne .lehetne forradalminak tekinteni. Az, hogy hazánkban a forradalmi átalakulás általában végtelenül zajlott le és hosszabb idő alatt fokozatosan, (a polgári demokratikus forradalom mintegy két év alatt fejlődött át szocialista forradalommá és a proletárdiktatúra 1947—48-ban valósult meg) ne tévessze meg az elvtársnőt. Hazánkban évszázadok alatt nem történtek ilyen döntő és gyors változások, mint éppen az elmúlt 10 év alatt — és ez ne lenne forradalmi?

Dencső István,

a Megyei Elm. Tanácsadó tagja.

A terv és lehetőség

Vállalatunk, a Mezőtúri Pamutszövő, januári tervét mélyen 100 százalék alatt teljesítette. Ennek egyik oka az, hogy üzemünknek az első negyedévben egy új cikket kellett volna gyártania, a hozzávaló anyagokat azonban nem kaptuk meg központunktól, a budapesti Pamutszövőipari Vállalattól.

Az anyagravárás gyakorlatban több mint 350 óra kiesést okozott. Ehhez jött még a 300 órás energia- hiány miatti gépállás.

Természetesen hiba az is, hogy üzemünk műszaki dolgozói nem vették jel idejében a harcot az objektív akadályok ellen, úgy mint ahogy ezt a múlt évben számtalan esetben tették. Mindezek közrejátszottak abban,, hogy vállalatunk vetéstervét ezideig 97.4 százalékban váltotta valóra. Lemaradt az értékterve és négyzetméter terve teljesítésénél is.

Üzemünk dolgozói azonban elhatározták, hogy szorgalmas munkával pótolják a kiesést s a felszabadulási versenyben negyedéves tervüket 2.5 százalékkal túlszárnyalják.

A minőség megjavítása terén elvállalták, hogy a tervezett 93.5

százalék helyett 95 százalékos arányban gyártanak elsőosztályú árukat. Az önköltség csökkentése érdekében a tervezett anyaghányadot 0.2 százalékkal csökkentik.

Jelentősen csökken a hulladék is. Ennek érdekében a sok hulladékot okozó II. sz. cérnázógépen a futó- gyűrűk egy részét januárban, a másik részét pedig februárban kicserélik. E munka befejezése után nemcsak a cérnázógép hulladéka csökken majd minimálisra, hanem növekszik az X. orsózó termelékenysége is.

PAPP BÉLA

— A MAGYAR HAJÓZÁSI Kínéi megkezdték egy nagytávolságú központi rádió-adó- és vevőkészülék felszerelését. A készülék antennája már elkészült és az egész berendezést terv szerint március végéig helyezik üzembe. — Ezzel a MAHART budapesti központja négy magyar tengerjáró hajóval és a rádióberendezéssel ellátott „Komárom“ dunai vontatóhajóval rádióösszeköttetést tart majd.

Időszerű fisyehneztetes

A szovjet kormány január 13- án jegyzéket intézett Franciaországhoz és a „Nyugateurópai Unió” többi tagállamához. Jegyzékében rámutatott, hogy a párizsi egyezmények összeegyeztethetetlenek az 1925. évi genfi _ jegyzőkönyvvel, amely tiltja a vegyi és bakteriológiai fegyverek háborús alkalmazását. A szovjet jegyzék világszerte hatalmas visszhangot keltett. A Világközvélemény — helyesen — időszerű figyelmeztetésnek vette ezt. A szovjet kormány mintegy figyelmeztette Európa és az egész világ népeit, hogy bűncselekmény készül ellenük. Jegyzéke az atlanti politikusok körében kapkodást és zűrzavart keltett. Érthetően, mert ez a jegyzék okmányszerűen leleplezi a „Nyugateurópai Unió” sugalmazóinak és szervezőinek bűnös szándékait.

A falhoz szorított atlanti politikusok meg sem próbálják tagadni, hogy nemcsak atom-, hanem vegyi és bakteriológiai fegyverkészleteket is akarnak felhalmozni. Hisz a párizsi egyezményekhez csatolt TIT—IV. jegyzőkönyvek előíriák. hogy a „Nyugateuróoai Unió” tagállamai fokozzák e fegyverek gyártását. Az említett jegyzőkönyvek részletesen felsorolják ezeket a fegyverfajtákat:

„Speciálisan katonai célokból előállított maró. fojtó, mérgező, ingerlő, bénító. növekedést gátló, a bőrt összeroncsoló vegyi anyagok, továbbá rovar- és egyéb kártevők és más ilyen élő és holt szervezetek vagy toxin.iaik katonai felhasználására speciálisan előállított műszerek és készülékek.*

A nyugati propaganda, hogy lecsillapítsa a tömegpusztító eszközök borzalmas listája láttán felháborodott világközvéleményt, ezzel érvel: a párizsi egyezmények csupán a vegyi és baktériumfegyver- készletek és gyártás növelését írják elő, de szó sincs bennük e fegyverek háborús felhasználásának szándékáról. A nyugati hatalmak képviselői hivatalos nyilatkozataikban egyre ezt hangoztatják, s a nyugati sajtó számtalan kommentárban ugyanezt megismétli. Az angol külügyminisztérium képviselőié például a szoviet jegyzékhez fűzött „előzetes kommentárként” azt állította, hogy „a párizsi egyezményben nincs szó arról, mintha baktérium- vagy vegyi fegyvert szándékoznának alkalmazni”. Ezt kórusban ismétlik a londoni, párizsi és római polgári laook.

Ez átlátszó, sőt meglehetősen otromba mellébeszélés. Ugyan miért határozták el a párizsi epvezménvek részvevői, hogy növelik „a speciálisan katonai célokból előállított fnitő, mérgező, ingerlő” és egyébfaita vesvi és bak tórium fegyverek gyártását és készleteit. ha nem azért, hoev ezeket a készleteket háború esetén felhasználták?

Ráadásul az amerikai militaristák nyíltan kijelentik, hogy szándékukban áll alkalmazni a vegyi és baktériumfegyvereket. Az amerikai hadsereg vegyi-hadtestének parancsnoka az „Army Information Digest” című hivatalos havi

■Jókedvű, humoros bá- ■' csiról, a karcagi Szabad Ifjúság tsz egyik idős tagjáról szól ez a történet. Mikor leesett az első hó. az építőbrigádbeliek letették szerszámaikat; A brigádtagok egyrésze a meleg kuckóba húzódott. Jópáran megfogadták, hogy míg a föld fagya ki nem enged, addig egy szalmaszálat sem tesznek odébb; Javarészük azonban

munkát kért magának télire is a szövetkezet elnökétől. A fiatalabbak nekiláttak a szerszámok javításának s a brigád legöregebb tagja, a 60 esztendős Lőrincz bácsi pedig tanyát ütött az egyik irodahelyiségben és a kukoricaszárkötözésből visszamaradt vesszőből kosarakat font:

Nem ellenőrizte senki. Nem is kellett, mert Lőrincz bácsi olyan vágású ember, aki idős kora ellenére ki nem állhatta a tutyi-mutyi munkát. Beteg még sohasem volt, s olyan erős. hogy ha valakivel kezet fog hát az óév érzi, mintha satuba fogták volna tenyerét. Mesélni. ízes történeteket mondani meg külö- "''"n szeret az öreg.

C gyik január eleji *“ reggel is i ókorán betüzelt az általa elfogHatvanéves szemmel

lalt irodába: Kiválogatta a legszebb vesszőket és letelepedett a duruzsoló kályha mellé. Magában azon morfondírozott, hogy nem lönnek a fiatalok, pedig szívesen megtanítaná őket a kosárkötés tudományára. Hasznos az ilyen munka nagyon. A közös gazdaság csak nyer vele, ha nem kell máshonnét vásárolni a kaskákat. Ezen a napon két úiságíró is a városba vetődött, éppen a fiatalok életéről akartak írni s ehhez a témához gyűjtötték nnzy szorgalommal az adatokat. Jártak a DISZ bizottságon s végül benéztek abba a szövetkezeti gazdaságba is. ahol Lőrincz bácsi már hetek óta birtokolta az említett irodahelyiséget. Az öreg látható örömmel fogadta a két Ismeretlen vendéget, s magában azt gondolta, úavis etedet unatkozott, most egv kicsit kibeszéli magát.

Az újságírók nem is

” kérették magukat, hanem köszönés után ezernyi kérdéssel árasztották el Lőrincz bácsit. Az öreg megpiszkálta a tüzet, sodorintott egyet a

bajszán és gyanakodva hallgatta a sok kíváncsi kérdést. Vizsgálódásának valószínűleg az lett az eredménye, hogy megtetszett neki a két „gyerek”* ezért hamarosan mesélni kezdett. Mivel éppen kosarat kötött, hát elmondta. hogy messzi Tur- kesztánban volt hadifogoly és ott tanulta ezt a mesterséget — egy mezőtúri cimborától. Olyan ízesen adta elő mondó- káját, ho«v a két látogatónak szinte tátva maradt a szála. Lőrincz bácsi látta a hatást, huncu- tan hunyorított és nyomban másik történetbe kezdett. Az újságírók megtudták, hogy ha egészségesek akarnak maradni, minden reggel korán keljenek, ha meg szépen szeretnek járni, legyenek szövetkezeti tagok. Később az idős tsz- tag véleményt nyilvánított a hadviselés különböző formáiról is. öt még „shrwarom-léniába” kergették a pusztulás felé. Elmondta Lőrincz bácsi, hogyan akasztaná fel azokat az embereket, akik a háborút szeretnék. Az akasztás módjának a leírása nem tűrné a nyomdafestéket;

A három ember ha” marosan jól összemelegedett. Az egyik látogató a fiatalokra terelte a beszélgetést. Megkérdezte, vannak-e a tsz építőbrigádjában ifjú emberek.

— De még mennyire — válaszolta Lőrincz bácsi.

— És dolgoznak szorgalmasan? — kérdezte az újságíró örömmel, egy kiváló riport reményében.

— Meghiszem azt, párjukat kell keresni — szólt Lőrincz bácsi és az újságírók unszolására részletesen elmondta a fiatalok érdemeit, egyedül csak azt helytelenítette, hogy egyikük sem akarja megtanulni a kosárfonást. Ez azért is bai. mert nincs kivel beszélgetni.

Az úiságíró sokmindent megtudott, s vénül arra kerte Lorinez bácsit mondia meg. miiven idősek ezek a fiatalok. Az öreg gondolkozott egv kicsit. majd kibökte: „A legfiatalabb 40 éves. a legidősebb 48” — mondta. A két újságíró azóta meg van róla győződve, hogy a tréfáskedvű Lőrincz bácsi, a maga 60 éves szemével tejfelesszájú gyerekeknek nézte őket;

folyóirat 1954. decemberi számában felhívást tett a baktériumfegyver alkalmazására. A „Daily News” című newyorki lap „Miért ne semmisítenék meg őket rovarokkal?” című cikkében állástfoglalt a fel- hivás mellett és ezt írta:

„Csodáljuk a vegyi hadtest parancsnokát bátorságáért és nyíltságáért. A vezérőrnagy szerint az amerikai csapatoknak engedélyt kell kapniok, hogy a jövőben bármiféle hár ború esetén teljes mértékben alkalmazzák a baktériumfegyvert.

Kissé burkoltan, de ugyanezt mondta Martino olasz külügyminiszter január 14-i sajtófogadásán* Azt hangoztatta, hogy a párizsi egyezmények csak „kísérleti keretek között” írjeik elő a vegyi éa baktériumfegyverek gyártását, de ugyanekkor kijelentette, hogy „háború kitörése esetén” senki sem tilthatja meg az államnak.

„minden rendelkezésére álló eszköz felhasználását a háború megnyerése, az ellenség meg- verése érdekében.“

Az olasz külügyminiszter ezzel beismerte, hogy a párizsi egyezmények részvevői a tömegpusztító eszközök háborús felhasználására teszik fel a tétet;

Kétségbevonhatatlan tény. hogy a párizsi egyezmények részvevői a vegyi és baktériumfegyverek alkalmazására készülnek. Az is kétségtelen. hogv a párizsi egyezmények ellentétben vannak a genfi jegyzőkönyvvel és fokozzák Európában a háborús veszélyt. Márpedig a háború súlyos következményekkel és mérhetetlen áldozatokkal járna. A január 13-i szoviet iegvzék leszögezi ezt a tényt és fi- evelmeztetőleg utal arra. hogy Európa népeire nézve végzetes következményekkel tárhat a párizsi egyezmények hatálybalépése;

KWuit az eilenséaeskeilés Costa-Rica és Nicaragua határán

Washington (MTI). Mint az AFP hírügynökség jelenti, hétfőre virradó éjszaka kiújult az ellenségeskedés Costa-Rica és Nicaragua határán. San Jóséba érkezett közlemény szerint egy costaricai őrjáratot Penas Blancastól délre megtámadtak a nicaraguat nemzetőrség tagjai;

A costaricai vezérkar sürgőse» összeült és a polgárőrség egy századát rendelte ki a helyszínre; Ugyanakkor a kormány az Incidensről értesítette az amerikai államok szervezetét és kérte, küldgyelőkát. (MTI)

HÍREK

— A jAszfelsöszentgyör*

GYI Vörös Sarok termelőszövetke* zetben nemrégen tartották a terv* ismertető közgyűlést. A szövetke* zet tagjai örömmel fogadták gaz- dálkodásuk fejlesztését előmozdító terveket. Búzából, rozsból kilenc* ősziárpából 12 mázsás átlagtermést terveztek. Ezévben továbbfejleszt tik a kertészetet. Görögdinnyét* sárgadinnyét, paradicsomot vetnek s arra törekednek, hogy a rendelt kezesükre álló területen jó agrot technikával minél magasabb hozat mot érjenek el. így például burgo* nyából 60 mázsát, görögdinnyébőí 130 mázsát, paradicsomból 100 mát zsát akarnak termeszteni holdan* ként

— A NAGYRÉVI Haladás termelőszövetkezet tagjai csatlakoztak a jászkiséri Kossuth tsz fel- szabadulási versenvmozgalmához és párosversenyre hívták a tisza- inokai Szabadság tsz-t. Töhbek köpött február 10-re befejezik a munkaszerszámok téli javítását, elvégzik a vetőmagvak tisztítását és csávázását, egyénekre osztják fel a kapásnövények területét.

— AZ ORSZÁGBAN igen sok helyen régi, elavult berendezésű, szűk helyiségekben dolgoznak a postások. Az idén hat és félmillió forintot fordítanak a postahivatalok korszerűsítésére, bővítésére* Ezenkívül jelentős összeggel tata- rozzák, átfestik, felúntiák az ország számos vostahivatalát. A fővárosban 6—8. vidéken pedig SO postahivatalt bővítenék és látnak el a követelményeknek megtel''7* korszerű berendezéssel.

— AZ EGÉSZSÉGÜGYI Minisztérium vándor röntgenautóia Karcagon tüdőszűrő vizsgálatot tart. A vizsgálat az 5—70 év közötti ko- rúakra kötelező. A Végrehaitóbi- zottság felhív mindenkit, hogy a szűrővizsgálaton a megjelölt napon és órában pontosan lelenjék meg. hogy mindenki késedelem nélkül kerülhessen vizsgálatra. A vizsgálat díjtalan!