Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-01 / 26. szám

1955 február 1. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 A begyűjtési miniszter rendelete a beadási kötelezettség elengedésének szabályozásáról A begyűjtési miniszter az Elnö­ki Tanács 1953. évi 27. sz. törvény- erejű rendeletében foglalt felhatal­mazás alapján az alábbiak szerint szabályozta öregség, munkaképte­lenség és első tényleges katonai szolgálat esetén a beadási kötele- lezettség elengedését: Termény- és húsbeadási kedvez­ményre jogosultak a 65. életévüket betöltött férfiak, illetőleg a 60. életévüket betöltött nők, továbbá a munkaképtelen, vagy az első tény­leges katonai szolgálatot teljesítő beadásra kötelezett termelők abban az esetben, ha nincs munkaképes, illetve önálló keresettel rendelkező, eltartásra kötelezhető családtagja. E feltételek esetén is figyelemmel kell lenni a termelő családi és szo­ciális helyzetére. Nem lehet ked­vezményben részesíteni többek kö­zött azt a termelőt, aki maga vagy akinek munkaképes családtagja munkaviszonyban áll, vagy aki rendszeres pénzbeni vagy termé­szetbeni juttatásra jogosult (kivé­ve a nyugdíjat, kegydíjat, rokkant­sági és baleseti járulékot), aki föld­jét részben haszonbérbe adja, vagy maga vesz bérbe földet továbbá, ha ipari vagy kereskedelmi tevé­kenységet folytat. Három katasztrális holdon aluli szántó- és rétterület után a teljes termény- és húsbeadási kötelezett­séget, három katasztrális holdat meghaladó szántó- és rétterület esetén a termény- és húsbeadási kötelezettség három katasztrális holdra eső mennyiségét kell elen­gedni az állami tartalékföldekből haszonbérelt terület után megálla­pított kedvezményes termény- és húsbeadási kötelezettséget nem le­het törölni. Munkaképtelennek azt a beadás­ra kötelezett termelőt kell tekin­teni, aki egészségi állapota miatt rendszeresen (előreláthatólag egy éven át) nem tud mezőgazdasági munkát végezni. A kérelmet a megfelelő igazo­lásokkal együtt minden évben feb­ruár 10-ig kell a begyűjtési meg­bízotthoz benyújtani. Az elengedés ügyében az illetékes járási, vagy városi begyűjtési hivatal nyolc na­pon belül, fellebezés esetén végső fokon a Megyei Begyűjtési Hivatal dönt. A kedvezményekhez szükséges korhatárt személyi igazolvánnyal, vagy anyakönyvi kivonattal, a ka­tonai szolgálatot az illetékes kato­nai parancsnokság igazolványával, a munkaképtelenséget pedig orvosi bizonyítvánnyal kell igazolni. Ha a kedvezményre jogosult be­adási kötelezettségét már korábban teljesítette, a túlteljesítést — a ter­melő kívánsága szerint — vagy szabadfelvásárlási áron kell kifi­zetni, vagy a következő évi kötele­zettségnek javára kell leszámítani. Ezek a rendelkezések csak azok­ra a termelőkre vonatkoznak, akik a többéves begyűjtési rendszer életbelépésekor (1954. január 1-én) beadásra kötelezett termelők vol­tak, kivéve azokat, akik az idő­pont után öröklés jogcímen tulaj­donukba került ingatlanuk alapján váltak beadásra kötelezettekké. — (MTI). A Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási főigazgatósága feb­ruár 14-től május 13-ig háromhó­napos méhész továbbképző tanfo­lyamot indít a lengyeli Mezőgazda- sági Szakiskolában. A tanfolyamon az oktatás és az ellátás ingyenes. A felvételhez szükséges, hogy a jelentkezőnek legalább hat elemi- iskolai végzettsége legyen, továbbá kétéves méhészeti gyakorlattal rendelkezzen. Jelentkezni lehet 17 —48 eves kong. A felvételi kérel­meket a lengyeli (Tolna megye) Mezőgazdasági Szakiskola igazga­tóságához kell írásban eljuttatni. A kérelemhez csatolni kell egy részletes önéletrajzot, az egyéni méhészeknél a tanács, vagy a mé­hész szakcsoport, a termelőszövet­kezeti tagoknál a termelőszövetke­zet. állami gazdasági dolgozóknál pedig az állami gazdaság vezető­ségének írásbeli javaslatát. (MTI' A tiszafüred-kócsi állami gazdaságban befejezték a gépjavítást A tiszafüred-kócsi állami gazda­ságban nemrég szakszervezeti na­pot tartottak. A felszabadulási verseny élenjáróit, Mester Lajost, Ferenczi Elemért a gépjavító bri­gád legjobbjait megjutalmazták. A gazdaságban ugyanis január 25-re befejezték a téli gépjavítást. A tiszaőrsi traktorosok segí enek a tsz-ek gépjavításában A tiszaőrsj gépállomás traktoris- tái, szerelői pár napon belül befe­jezik a gépjavítást. Néhány bri­gád már elvégezte a rábízott fel­adatot, s azok most a termelőszö­vetkezeteknek segítenek a vetőgé­pek, boronák s egyéb munkaeszkö­zök kijavításában. Időszerű teendők a juhászaiban | Juhászataink | számára a ja­nuár és a február hónap a legne­hezebb. Jeges, havas időben a le­geltetést nem tudjuk megoldani. Éppen ezért fontos, hogy a körül­ményekhez képest jobban takar- ményozzunk. Minden anyának jut­tassunk naponta legalább egy kg szalmát, 30 dkg szemes abrakot. Kompakt takarmányból 15—20 dkg-ot. Az elsőnegyedévi kompakt takarmány szállítását megkezdte a Termény-őrlemény Vállalat. A juhtenyésztés és gyapjúterme­lés alapja a jó és bőséges takar­mányozás. Ez segíti hozzá az anya­juhokat, erős, egészséges bárányok elléséhez. A jó előkészítés azt biz­tosítja. hogy a bárányok normális fejlődésükhöz elegendő mennyisé­gű és jóminőségű tejet kapjanak. | Az előkészítés | jelentőségét fel­ismerték juhászaink, s ennek kö­szönhető, hogy Retter György és Márki Elek juhászok országoshírű eredményeket értek el. Az ellés a téli időszakra esik. Ezért óvni kell a vemhes és ellő anyáinkat. A ho- dályokban bővebben almozzunk, a padlásolatlan hodályokat szükség szerint kukoricaszárral padlásol- juk le. A keresztajtós hodályok egyik ajtaját minden alkalommal tartsuk zárva. Ne legyen huzatos. Az itatóvályúkihoz vezető utakat szórjuk el szalmával, vagy szal­más trágyával. Az ivóvíz legyen tiszta, szagtalan és sohasem hide­gebb plusz 15, 12 C-foknál. Sok esetben a hideg ivóvíz okozza az anyák hasmenését, s legtöbb eset­ben elvetélés lesz a vigyázatlanság következménye. 11 tiszaszentimrei Fehér Imre tsz-ben a vetőmagot tisztítják A tiszafüredi járás mezőgazda­sági termelőszövetkezetei közül kü­lönösen a Gerő Ernő tsz és a Fehér Imre tsz tagjai készülnek a leg­szorgalmasabban a tavaszi mun­kára. A két közös gazdaságban a a télen át felgyűlt istállótrágyát mind kihordták, s hamarosan vé­geznek a tavaszi vetőmagvak tisz­tításával is. A felszabadulás ünne­pére tett vállalások teljesítésében különösen jó példát mutat Rédei László párttitkár és Lestár Mihály népfrontbziottsági tag. Mindketten a Gerő Ernő tsz-ben dolgoznak. Szimpatikus találmány K i tudna 50 négyzetméter pad­lót egy óra alatt felkefélni? Senki seír jelentkezik? De mégis! Itt a legújabb szovjet találmány, a „F—2“ elnevezésű apró csodagép. Port szív, padiót kefél, s míg a háziasszony kényelmesen irányítja egy karosszékből, kitakarítja az egész lakást. A szovjet tüdősök egy másik új­donsággal is meglepték a háziasz- szonyokat. Villanyvasaló belsejébe másfélpohárnyi tartályt rejtettek. A kis tartályba vizet keli önteni s a vasaló maiga „spricceli“ be az anyagot. — Ugyanis a vasaló alján apró lyukacskák vannak s az itt kiszabaduló forró pára benedve­síti a ruhát. „Neki a tollal" VÁGÓHÍDI „ÖRÖMÖK“ Azt gondolják Kedves Olva­sóink, hogy a hentesek nem ér­tenek a tatarozási munkákhoz? ] Dehogynem. Legalább is a szol­noki vágóhíd mesterei. A hét első három napján ugyanis — mivel ekkor nem szállít élőálla­tot az Állatforgalmi V. — jobb híján ilyesmivel foglalkoztatják őket. Na, azért nem kell mérgelődni, nem mindig ilyen rossz az „áru- elosztás”. Igaz, hogy december * 20-ig nem kaptak élőállatot, de az év utolsó napjaiban pótolták velük szemben ezt a mulasztást. December 30—31-én például 228 sertést és 52 marhát kaptak. A tervszerűtlenségnek ilyen minta­példája mellett „tervszerűt” is tettek az illetékesek. A töménte­• len hús egy részét ugyanis el­szállították a kecskeméti hűtő­házba. Most meg onnan hozzák vissza az árut. Egy mázsa hús fuvarköltsége 60 forintba kerül. Hozzájön még ehhez a sofőr, a kocsikísérő, a rakodómunkások bére, a sok túlóraköltség, a hű­tőház üzemeltetése. S mi haszna az egésznek? — Az. hogy a szol­nokiak friss hús helyett fagyasz­tottat vásárolhatnak. Az Élelmi- szeripari Minisztérium illetékes osztályának nagyobb gonddal kell végezni az irányítást, hogy a fentemlített hibák mielőbb megszűnjenek. * Nevetséges dolgokat is lehet ta­pasztalni. A Budapesti Allatértéke- sílő Vállalat vezetői a szolnoki célgazdaság exportra menő marháit távoli vágóhidakra „diszponálják”, s a szolnoki vágóhídra kétszáz kilo­méterről szállítanak ilyen állato­kat. Számtalanszor kifogásolták már ezt a helybeliek. A „meggyő­ző” válasz sem maradt el: „Azért szállítjuk ilyen messzire az állato­kat, hogy kíkoplaltassuk őket, mert a kérődzés közben levágott jószág húsa nedvdús és nem alkalmas fa­gyasztásra.” A szolnokiak azonban makacs emberek. Erre, az íróasztal mellett többheti kemény gondolko­zással kiagyalt zseniális elméletre mindössze azt válaszolják: Vágás előtt egy napig ne adjanak enni az állatoknak, s akkor helyben is le lehet vágni azokat. Igenám, de akkor az Állatértékesítő V. nem tudná szállítási tervét teljesíteni s — megtakaríthatna jópárezer fo­rintot a népgazdaságnak. * Ha már a helvtelen intézkedése­ket tűztük tollhegyre, említsük meg a szénelosztást is. Hosszú időn keresztül porszénnel látták el a vágóhidat. S mi lett a következ­ménye? — Zsírsütésnél a nagy ros­télyok közötti két-három ujjnyi ré­sen lehullik a porszén, nehéz a tü­zelés. A dolgozók úgy segítenek a dolgon, hogy ha a vezető nem látja zsírral locsolják, vagy ipari tepertő­vel szítják a tüzet. Cseppet sem ne­vezhető ez gazdaságosnak, főleg akkor nem, ha tekintetbe vesszük, hogy a porszenet igénylő téglagyári üzemeknek meg darabos szenet küldenek, s azok kalapácssal verik azt szét. A dolgozók csizmaellátását sem ohlották meg. (A megyei tanács ipari osztálya végzi.) Takarékossági A Magyar Dolgozók Pártja Szolnokmegyei Végrehajtó- bizottsága üdvözlete a magyar sajtó napja alkalmából A magyar sajtó napja alkal­mából szeretettel üdvözö'jük me­gyénk lapjait, — a Szolnokme­gyei Néplapot, az Űj Üton-t, Üj Kunságot, a Tisza Cipőgyár és a Járműjavító üzemi lapját, — e lapok munkatársait. E lapok és munkatársaik nagy munkát végeztek az elmúlt idő­ben a párt politikai és gazdasági célkitűzéseinek végrehajtásában, a dolgozók érdekeinek következetes védelmében. Nap, mint nap ma­gyarázták pártunk és kormá­nyunk politikáját, lelkesítettek a feladatok végrehajtására s a bí­rálat kemény hangján leplezték le a visszásságokat, segítették megoldani egyes emberek és megyénk egészének gondjait, ba­jait. Érvényre jutatták a dolgo­zók véleményét, ezzel és pártunk politikájának megmagyarázásával szilárdították a párt és a dolgo­zók közötti kapcsolatot. E lapok munkatársai, dolgozói, levelezői lelkiismeretes, fáradsá­got nem ismerd munkájukkal ér­ték el ezeket az eredményeket. Elősegítették, hogy a felszabadult magyar sajtó alkotó részese lett új életünk építésének. Ezen az úton haladva legyen megyénk minden lapja még bát­rabb, még következetesebb szó­szólója az igazságnak, még har­cosabb hirdetője pártunk politi­kájának. Legyen bátor bírólója a nehézségeknek, képviselje a dol­gozók érdekeit, de ugyanakkor bátran és pártosan harcoljon a téves nézetek, a párt politikájá­nak elferdítése ellen. Vegye észre a hibákat, de lássa meg és ismer­tesse az eredményeket is. Kívá­nunk a sajtó dolgozóinak to­vábbra is jő munkát. MDF SZOLNOKMEGYEI VÉGREHAJTÓBIZOTTSAG, okokból a csizmák szárát vászon­ból készítették. A vászon egy-ket­tőre átnedvesedik, befolyik rajta a víz. Kellemesnek egyá’talán nem mondható ez, azonkívül a lábbeli is hamar tönkremegy. Horváth Illés sztahanovista csizmája például 3 és fél hónap alatt elpusztult, Ku­lima Pálé meg összeszáradt, nem tudja használni. — összegezve: ez nem takarékosság, vászonszárú csiz­ma nem jó a vágóhídi mukára. Simon Béla. n Hazafias Népfront Országos Tanácsának üdvözlete KEDVES ELVTARSAK! A „Magyar sajtó napja“ alkalmából meleg szeretettel üd­vözöljük a szerkesztőség és a kiadóhivatal minden munkatár­sát, a lanot előállító nyomda dolgozóit, a lap terjesztőit és leve­lezőit. Kívánjuk, hogy lapjuk végezzen további eredményes mun­kát pártunk, kormányunk politikájának megvalósítására, a nem­zeti egység megszilárdítására, a Hazafias Népfront-mozgalom to­vábbfejlesztésére, hazánk erősítésére, a béke védelmére. Hazafias üdvözlettel: JÁNOSI FERENC SZABÖ PÄL a Hazafias Népfront Országos Tanácsának a Hazafias Népfront Országos Tanácsinak főtitkára. elnöke. A magyar sajtó napján JÁebruár elsején minden esztendőben arra a napra emléke* * * zunk, amikor 1942-ben egy kis budafoki házból első út- jára indult a Magyar Kommunista Párt lapjának, az illegális Szabad Népnek első száma. A Szabad Nép nemcsak a hírközlés egyszerű szerve volt, hanem igaz, félreérthetetlen, nyílt szava- val tevékeny részese és harcosa is annak a nagyszerű és áldozat tos küzdelemnek, amelyet — az elnyomott nép igazságát hír* detve — a párt folytatott a szabadságért, a függetlenségért, a békéért — a fasiszta rémuralom ellen. Dolgozó népünk hálával és tisztelettel gondol az illegális Szabad Nép szerkesztőire és terjesztőire, akik a háború zűrzavarában utat mutattak s akik közül sokan, mint Rózsa Ferenc — és később Ságvári Endre «a életüket adták a szabadságért. A felszabadulás óta eltelt tíz év alatt a Szabad Nép nyom* dókán haladó magyar sajtó nevelte, tanította, harcba ve* zette, mindennap újabb és újabb győzelmekre lelkesítette a dol­gozókat. Az olvasók száma állandóan növekedett s lapjaink _ a Szolnokmegyei Néplap is — arra törekedtek, hogy a dolgozó nép, a béke és a szocializmus ügyét szolgálják. S a lap megfe­lelt ennek a hivatásának, ha nem. is maradéktalanul. Nagyszerű eredményeinkre támaszkodva érvekkel, bizonyítékokkal szól min­dennap a megye dolgozóihoz s az a célja, hogy — a megye min­den dolgozójához szólva — hatásos, jó fegyvere legyen a párt és a kormány politikája megvalósításának. IJ ogyan válhat ilyen fegyverré? Elsősorban azáltal, ha ál­landó és következetes harcot folytat közéletünk demokra­tizmusának szélesítéséért, a törvényesség szilárddá tételéért, ha jobban törődik az emberek mindennapi dolgaival. Ezen a téren a lap állandóan javuló munkát végez. Példákkal lehetne bizonyí­tani, elég azonban csak egyet megemlíteni, azt, hogy szívósan és következetesen küzd a lakáskérdés enyhítéséért. Az ilyen irányú munka komoly mértékben erősíti a kapcsola­tot a tömegekkel. A dolgozók bizalommal fordulnak a szerkesz­tőséghez s egyre növekvő bizalommal, amit szemléltetően bizo­nyít az is, hogy az elmúlt esztendőben mintegy 12.000 levélben számoltak be munkájukról, tettek javaslatokat, kérték panaszuk elintézését. Szép és fontos feladatának tekinti a lap, hogy a Hazafias Népfront mozgalom kibontakozása során születő friss, öntevékeny a nép akaratából történő kezdeményezések valóraváltását se- gítse. AZ" a törekvése, hogy megmutassa a születő úiat, mindazt ami fejlődik, előremutat, s küzdjön a fejlődést akadályozó törek­vések ellen. Ezen a téren még sok tennivaló van. Az igazság­hoz híven keményebben kell bírálnia, lelepleznie a hátrahúzódó a fejlődést gátló okokat annak érdekében, hogy a dolgozót- bi­zalma és ragaszkodása a párt iránt tovább növekedjék. § ma, felszabadulásunk tizedik évfordulója előtt a Szolnok­megyei Néplapnak az is célja, hogy megmutassa, hon­nan, milyen mélyről indult el népünk — a párt vezetésével ere­jének megfeszítésével milyen nagyszerű eredményeket ért el s milyen gazdag lesz munkájának a gnilmölcse, ha pártunk és kor­mányunk útmutatását követi. A lap újságírói a magyar újságírás haladó hagyományainak és a szómét sajtónak a példáján akarnak megfelelni nemes és szép feladatuknak. iÄ’TXÄ ™>vas szilárd. szobámba. — Régi harcos medve vagyok — kezdte —■, már tizenkilencben is az vol­tam. Most szerkesztő úr támogatását kérem, mert égbekiáltó igazságtalan­ság történt velem..i — Sajnálom — mond­tam ridegen — lakás­ügyekkel nem foglalko­zom. — Nem arról van szó — dörmögte, mire nyom­ban érdekelni kezdett az ügy, már tudniillik, hogy mi lehet az, ami disznn- ság, és mégsem lakás­ügy. Az ilyesmit meg kell becsülni, mert ritkán fordul elő. A medve me­sélni kezdett és szaval nyomán valóban egy ne­héz élet minden keserve feltárult előttem, clgaziáq&t a Mackónak! — Negyven éve foglal­kozom időjóslással — mondotta —, ami meg­lehetősen komplikált do­log, nagy szakértelmet és felelősségérzetet kíván meg. Ez úgy történik, hogy Gyertyaszentelőkor felkelek és kimegyek a barlangomból. Már ez sem könnyű dolog, hiszen szerkesztő elvtárs tudja, milyen nehéz felkelni, de az igazi komplikáció csak ezután jön. Szétnézek és ha süt a nap, akkor visz- szamegyek a barlangom­ba, ha viszont cidri van. sza, azért mégse lesz hi­deg, mert hogy nincs rám szükség, azért van a me­teorológus, hogy az buj­ákkor kintmaradok. Hi­degekre menő munka ez kérem. Megmutatta, hogy szo­kott szétnézni, tényleg imponáló gyorsasággal csinálja. — Nem is volt idáig semmi baj — folytatta — nem létezett, hogy én el­tévesztettem volna a dol­got. Csináltam az inflá­cióban is, értéktelen pa­pírpénzért, amin még medvecukrot se tudtam venni. Az idén aztán ki­találták, hogy blöffölök, hogy hiába megyek visz- jon ki a barlangjából, el­végre az is vissza tud menni. Hát én szívből kívánom neki, de lám, nekem volt igazam, hi­szen magát is majd meg­veszi az isten hidege. Tényleg, az isten hide­ge éppen alkudozott rám, s bár megvételre nem ke­rült sor, egészen vörös volt az orrom. Megígér­tem a medvének, hogy mindent megteszek reha­bilitálására, elvégre még­sem járja, hogy négy-öt talpig higanyba öltözött meteorológus megcáfol­jon egy védtelen medvét: Ezúton ajánlom az il­letékeseknek, hogy ne­vezzék ki a medvét kor­mánybiztosnak a Mete­orológiai Intézet élére: Elvégre a demokráciának sem közömbös, hogy mi történik a hideggel. Háromhónapos méhész továbbképző tanfolyamot indít a földművelésügyi minisz'érium

Next

/
Thumbnails
Contents