Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-23 / 19. szám

2

SZOLNOK MEGY El NÉPLAP

19m január 23.

K U

Megkezdődtek Beigrádban a jugoszláv—csehszlovák kereskedelmi tárgyalások

(MTI.) A Tan jug Jugoszláv Távlati Iroda jelentése szerint pénteken megkezdődtek Belgrádiban a kereskedelmi tárgyalások a jugoszláv és a csehszlovák kereskedelmi küldöttség között. A tárgya- ; ások célja a két orszá-g közötti egyéves kereskedelmi és fizetési ti -zmény megkötése.

A tárgj áfásokban résztvevő jugoszláv küldöttség vezetője Biagoje

”urics meghatalmazott miniszter, míg a csehszlovák küldöttséget í’rantisek Marek csehszlovák kül- . reskedelmi miniszterhelyettes vezeti.

*

\z EDA nyilatkozata

Athén (TASZSZ.) A Vima, az Akropolisz, az Agvi, az Eleftheria

LFÖLDI HÍR

és más lapok közölték az EDA ügyvezető bizottságának nyilatkozatát azzal kapcsolatban, hogy a görög parlament ratifikálta Nyugat-Né- metországnak az északatlanti tömbbe való belépéséről szóló jegyzőkönyvet.

Ez a parlamenti határozat — mondja a nyilatkozat — ,,Nem fejezi ki a görög nép vágyait.“ Az EDA ügyvezető bizottsága „Fro- gramm-célik itűz őseihez híven kötelességének tartja kijelenteni, hogy csaJkis a békének és a minden néphez fűződő barátságnak a politikája felel meg az igazi nemzeti érdekeknek és csak azt támogatja az egész görög nép. Görögország és a görög nép csak olyan egyezményeket támogat, amelyeknek az a céljuk, hogy helyreállítsák és megszilárdítsák a baráti kapcsolatokat a Balkán és Európa minden népével. Csak olyan egyezményeket támogat, amelyek a Görögország függetlenségét és a béE K |

két szavatoló kollektív biztonsági elven alapszanak. A görög nép harcol a békepolitikáért.. (MTI).

*

Harapófogóban as intervenciósok

San Jósé (MTI.) Mint az Associated Press amerikai hírügynökség jelenti, a costaricai vezérkar i pénteken délután hivatalosan közölte, hegy a kormánycsapatok visszafoglalták La Cruzt, az intervenciósok fő erősségét és az ahhoz közel, a Csendes-óceán partján fekvő Puerto Soleyt. A jelentés hozzáteszi, hogy az intervenciósok harapófogóba kerültek: a kcrmámycsapatck Észak és Dél felől is bekerítik őket. Ezt megelőzően már nemhivatalos jelentések érkeztek arról, hogy a támadók visszavonultak a nicaraguai határ felé.

Támadás Costarica, a

„gazdag pari” ellen

Nicaragua, San Salvador és Panama középamerikai köztársaságok hoz hasonlóan — „banánköztárss- ság", mivel a kávén kívül a banán a legfőbb mezőgazdasági tér mék. Az United Fruit Company es az Atlantic Fruit Company amerikai mammutvállalatcfc birtokában van a banán- és a kávéültetvények legnagyobb része. Ugyancsak ez a két mammutvállalat a tulajdonosa a costaricai ipartelepeknek és a közlekedési vállalatoknak is.

Az utóbbi időben a megerősödött nemzeti felszabadító mozgalom veszélyeztetni kezdte e monopólium egyeduralmát Az 1953. évi választások után a nemzeti erők nyerrására hatalomra került Jósé Figueres elnök megígérte, hogy államosítani fogja az United Fruit Company birtokait és az Electric Bond and Share amerikai társaság fiókvállalatait, emelni fogja a béreket stb. A néptömegek követelték az Ígéretek beváltását. Jósé Figueres, jóllehet általában reakciós, amerikabarát politikát folytatott, kénytelen volt számolni ezekkel a követelésekkel. A tömegek nyomására a rruit évben megpróbált bizonyos engedményeket kicsikarni az United Fruit Company-tól, többek közt azt akarta, hogy a társaság egyezzen bele 15 százalékos jövedelmi adójának felemelésébe — 50 százalékra. Ezt a követelést persze elutasította a társaság. Ezenkívül arra is „m erészkedett“ Figueres elnök, hogy 1 95 3- ban ,,tn egengedte“ a társaság tízezer banánmunkásának sztrájkját.

Sőt még arra is volt bátorsága, hogy ellenezte az Egyesült Államok latinamerikai tőkebefektetéseit és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a latinamerikai országok „saját megtakarításaikból“* fejlesszék gazdaságukat.

„Húsz évvel ezelőtt az Egyesült Államok visszahívta Latin-Ameri- kából tengerészgyalogságát — írta f igueres a New Leader című amerikai lapban ... Most viszont másfajta .»gazdasági“ megszállás alatt vagyunk, amely ugyan nem korlátozza olyan közvetlenül a rregszállt ország szuverenitását, mint a katonai megszállás, de annál hathatósabban és zsarnokibban.“

Mint Guetamala esetében láttuk és most Costaricában is kitűnik, a katonai elnyomás korszaka még korántsem múlt el. Az amerikai monopóliumok nerresak dollárral, hanem vérrel és vassal is iparkodnak elfojtani a latinamerikai országok önállósodási kísérleteit.

A costaricai intervenció, akárcsak a guatemalai, hatalmas felháborodást váltott ki a latinamerikai országokban. Velük együtt az egész haladó emberiség mélyen elítéli az amerikai agresszorok újabb aljas tettét.

Öt hasznos mezőgazdasági újilás sorozatgyártását kezdik meg az idén

A földművelésügyi minisztérium újítási csoportjának jelentése szerint az idén öt bevált újítás sorozatgyártását kezdik, meg. Közöttük található a rázásmentes traktorülés is. Az elrr.ult évben további harminc olyan gépi újítást fogadtak el a mezőgazdasági szervek, amiből az idén kísérleti példányokat gyártanak majd. (MTI.)

RENDES EMBEREK

111

A

z ismerkedés nerr.' valami jól kezdődött. Szűcs István gépállomás! brigádvezető becsapta maga után az ajtót és azt mondta: „Igazgató elvtárs! Ha nem lesz alkatrész, szétverem az íróasztalát.““ —- Még csak az hiányzott, — bosz- szankodott Szilveszter elvtárs. Idehelyeznek Pestről, erre az isten- hátamögötti Mesterszállásra, ahol határidőre kijavították ugyan a gépeket, de a szemle nem hagyta jóvá a munkát és újra kellett kezdeni az egészet. Annyi a bajom> azt setr tudom, hol áll a fejem és még ráadásul itt van ez a Szűcs. Brigádvezető, párttag, fegyelmezett embernek kellene lennie.

— Képes is megtenni. Azt mondják, indulatos, lobbanékony emlber. Még cséplés Idején történt, hogy Csala Lajosnak, fiatal munkagép- kezelőjének, aki gondatlanságból tönkretette a dobtengelyt, — éppen a cséplés befejezése előtt — hirtelen mérgében lekent egy-két atyai pofont. Pedig hát ez már hatásköri túllépés, erre nem jogosít a brigádvezetői titulus. — Szóval egy ilyen ember rrondja, hogy ha nem szerzek alkatrészt, szétveri az íróasztalom.

m

M

ondani sem kell. hogy ezután bizalmaltamul. s nem valami nagy jóindulattal foglalkozott Szűcs Istvánnal. Egy-két hét elteltével aztán ő is rájött, hogy nem a kalap- lengetés, hanem a jól kijavított gépek, a zavartalan munkaszervezés, az alkatrészek biztosítása adja meg elsősorban az igazgató tekintélyét. Meghát jobban megismerte az embereket is.

A „vadnak“ tartott Szűcsről olyan dolgok derültek ki, hogy csak akkor van paprikás hangulatban, ha valami nincs rendben. Máskülönben családtagjának tekinti dolgozótársait. Nem csoda, hogy Harangozó Károly, Samu László és Szegvári József már öt éve az ő brigádjában dolgozik és esze ágában sincs, hogy máshová kérje magát. Itt van ez a Csala gyerek is. Tudvalévő, hogy nem valami nagy örömmel fogadta annakidején azt a pár pofont.

Át is helyezték másik brigádba, gondolván, hogy jó néven veszi ezt. Most meg azt kéri, helyezzék

vissza a Szűcs brigádba. Több jel mutatja, hogy szeretik az emberek. Kiss Pált kiküldték dolgozni a Horpácsi-brigádhoz. Neki indult az útnak és jelentkezett — a Szűcs- brigádnál.

Szűcs István traktorosai évi tervüket 136 százalékra teljesítették. A gépjavítás kezdetekor pedig üzemi értekezleten felállt Szűcs elvtárs és megfogadta: határidőre, s minőségileg kifogástalanul rendbehozzák a gépeket. Meg is lehet nézni munkájukat. Egyik Lanz- bulldogukról senki se merné állítani, hogy nem.' új. Pedig az a gép éves tervét jóval 200 százalékon felül teljesítette. A többi erőgép rendbehozása is jól halad. Február 10-re kész lesznek a javítással.

— S ha hiányzik valamilyen alkatrész, elektromos berendezés, vagy szerszám, akkor Szűcs István nem az íróasztal széthasításá- val oldja meg a problémát (ez volt egyetlen ígérete, amit nem váltott valóra), hanem útrakel, elmegy a pesti üzemekbe, a minisztériumba és ha nem akarnak anyagot kiutalni számára, akkor képes leülni a küszöbre, s addig el nem mozdul, míg kérelmét nem intézik.

no

B

aj van, Varga elvtárs! — Szólította meg a gépállomás fő- agronómusát a mesterszállási tanácselnök. — Elviszik a községből a mozjjgépet, mert nincs, aki kezelje. Megyei tanácstag vagy, intézd már el valahogy.

— Mozigépész hiányzik? Talán a Hozmann ért ehhez is.

— így lett a gépállomás műhely- vezetője a falu mozigépésze is. Ez a probléma megoldódott. De mivel a baj nem’ jár egyedül, jelentkezett a másik. A földművesszövet- kezefben nem lehetett petróleumot kapni, mert a hordót nem tudták rendbehozni. — Hozmann megcsinálta. Elekor meg Öcsödön tört össze a szalmaprés. Ezt is ő tette üzemképessé. Azt tartják róla, hogy még a cigarettapapírt is meghegeszti, ha úgy hozza a sors. Ért az elektromos berendezésekhez. — Olyan az irodája, mint a bazár. Ha valami nincs a raktárbn, nála biztosan kapható.

A dolgozók nem tudták megmelegíteni ebédjüket. Hozmann ottmarad munkaidő után és hulladékanyagból tűzhelyet készít.

Méghozzá olyan takarosát, hogy akármelyik háziasszony megirigyelhetné. Pedig egy huncut fillért se kap érte. Sőt! Ott lakik a gépállomáson, s így a felesége esténként kétszer-hárcmszor is bíztatja a tűzhriykészítés elnapo1ására. — Márpedig ha az asszony beleszól...

m

D estről került a gépállomásra Először nem szerették a helybeliek. Az atyaistermek sem volt hajlandó új alkatrészt adni nekik a régi beadása nélkül. Sőt még akkor se mindig. Először gondosan megvizsgálta, morgett magában valamit, kezelésbe vette, „kipofozta“ és aztán visszaadta. — „Nesze komám, még jó lesz pár hónapig.““ A négyszáz forint értékű eketengelycsapokat régebben eldobták, ha elromlottak. Most felújítják azokat. Ugyanúgy a berdás- 'engelyeket, s még többfajta alkatrészt. Most már mindenki megszokta, hogy ne csákiszaknájának, han-sm* magáénak tekintse a gép állomás felszerelését. S megszerették Hozmann Józsefet Is.

A jómultkc-rá-ban a Csepeli Papírgyárba vetődött el. Észrevett ott egy használhatatlan állapotban lévő marógépet. Elkérte az igazgatótól, rendbehozták, s most sokat segít a gépjavításban. A dobkosarak rend- behozatala azelőtt három napig tartott. Hozmann elvtárs össze dugta fejét az esztergályossal, kisütöttek egy újítást, s most már hárem óra alatt elvégzik ezt a mű veletet. A napokban az öthónapos kembájnvezető iskolát végzettek másfél napig nem tudták elindítani az egyik kombájnt. Az ő keze alatt az is megindult.

Van ennek a műhelyvezetőnek egy „inasa.“ A 18 éves Makai Sándor. Lassan ő is ezermester lesz. Mindenbe „belekotnyeleskedik.“ — A múltkor ő adott tanácsot a gépkocsi javításaihoz. Pedig ez nem tartozik „sza.kvonalába““, dehát követi a „mestert.“

ülisőne nézve Hozmann József 35 év körüli, csendes, stuccolt- bajszú ember. Első látásra senki sem tételezné fel róla az előbb elmondottakat. Említsük meg még róla azt is, hogy hat szakmához ért, s pártunk tagjelöltje.

Simon Béla.

így bizony. Nagybetűvel mind a kettő. Mert naav ünnep ám ez. nemcsak a gyerekeknek. hanem a felnőtteknek is. Eav egész esztendő aggodalmát meg egv másik esztendő gondiát oßzlatia el. ha zsír. szalonna kerül a házhoz.

Hogyan is van hát ez a

disznóölés? Bizony készülni kell arra már egv héttel előtte, mert mindent eev naora nem lehet ha-avni. Ahol van gverek, azok elkezdik: — ..Édesanyám. mán a Tóthék is. meg a Farkaséit is levágták a disznót. Mán miim- denki ölt. csak mi nem. Hát mi mikor ölünk. Mire várunk? Elég kövér már a disznó.“'

Az a-nviuk ráiuk szól: ■Nem úev rne-av ám az. ■'hc-sv ti elgondoltátok. Nem q ti eszetekhez való az. Mert a disznóöléshez =oVmi"den kell. Só. paprika bors. riznkása. cukor. meg még ez. rn-v még az. Meg eav kis ió

(DiiznóiMéí, aoaqif ^Disznótól

bor Is.’' ..Ugyan, aoiuk. gondcskod iék már egv kis borról." Szól oda a féri- uramnalk az asszony.

Mikor azitán végül eldöntik. hogy melyik naD fog elhalálozna a disznó, akkor elkezdődik a küldözgetés. meg a futkosás: ..Na. Pista fiam. eredi el János bátvádékhoz oszt mpndiad meg neki. hogy tiszteljük, legyen szíves holnat) reggel 6 órára el- gyünmii disznót ölni. A húsdarálót, meg a hurkatöltőt is hozza cl. de pontos legyen ám. mert nem akarom, hogv a harangozó elvigye a lábát, mármint a hízóét."' A lányához ir»s: ..Mariska, eriggv el a Zsuzsi nérédékhez. meg Bcriskáékhoz. ők meg anyádnak lesznek seMost már evühet a nagy rar. minden el van intézve, de fsaik regeiéi vo'na már. Hát az el is löm. a gyerekek már öt

órakor fennvannak, kikinéznek az utcáira, érkezik-e már János bácsi. Igaz. még korom sötét van. se holdvilág, se csillag ígv hát János bácsinak lámpával kell iömmi. csak észreveszik, ha közelít.

Ezalatt az asszony a /házban az asztalra készíti a ió kisüstit, mire úgv háromnegyed ötre magion a vá.rvaváirt János bácsi, mindiárt mee is kínálták. Ö iszik egv pár kortyot, aztán e’készíti az ölőkést. meg a kanaróffTr használt kaszakést. ..Na gyerünk, sógor, mert soká gvíin be a disznó.”

Pistát meg átsza^nszt.in az at>ia a szomszédba’, mo’d ketten nem b'riák ’efoeri a disznót. Gvün i« a szrmrzéd szívesen. Mielőtt kimennek még merr- tsTinak enyoár kertvot a k’síis«fcől.

Végre kivonulnak a disznóöléshez. Pista viszi

a lámpáit, mert még sötét van. borús a? idő. Mariska meg egv tálat fog. fakanál van benne. A tálba meg maid a vért fogiák fel. ió lesz früistökkor megsütni a kávé után.

Na. akkor führe, farkára. A hízó. mintha erezné. hogv itt az ő életére törnek, mind a négv 1a- | bát megveti, húzatia ras- i gát. de végül mégis gvőz , a túlerő és Dár perc múlva magasra ver a láng a . kinyúlt disznó felett.

. Miután measaccolták. . hogy a hízó 240 kg kö- , rüli. a szomszéd elköszön. , mivel már másodszor is lesül adni a iószágnak- Já- . nos bácsi, meg a gazda hozzálátnak a oerzselés- , hez. Míg a disznóval hallódnak. mía a hurka, kol- ; bász bekerül az asztalra. , addig mi is menüink a . dolgunkra. Ugv is hivatalosak vaavunk ectére a j disznótcfra.

SZÁNKU TAMÁS i levelező

i Jászkisér

Costarica ál! am eddig nem sokat hallatta nevét a világpolitikában. Mivel „adhatott okot“ ez a kis latinamerikai ország arra, hogy január 12-én hajnalban inváziós csapatok támadták meg? A Csendes-óceán felől tengerészeti alakulatok szálltak partra és elfoglalták Puerto Sc-ley kikötőt, Nicaraguából kiindulva pedig szárazföldi csapatok hatoltak be és több. a nicaraguai határhoz közel fekvő helységet szálltak meg. Azután több város ellen légitámadást intéztek, majd főváros ellen indultak.

Jose Figueres, Costarica elnöke január 11-én jelentette be, hogy fegyveres támadás érte az országot s hangoztatta, hogy a betörés ,évek óta előkészített ag- resszió““ kezdete. Az elnök önkénteseket szólított fegyverbe a főváros védelmére.

Figueres elnök csapatai meg is állították a betolakodókat, több ütközetben vereséget

mértek rájuk és — mint a kormánycsapatok hadijelentése közli — felgöngyölítésük folyamatban van. A vezérkari főnök közleménye szerint a intervenciós erőket Picado, volt elnök és elődje Cald-^Tor Guardia vezeti.

A Costaricát ért támadás és a múlt évi guatemalai intervenció között szembetűnő a hasonlatosság. Guatemalában, éppúgy mint most Costaricában amerikai fegyverekkel. ellátott zsoldos bandák hajtották végre az intervenciót. A mostani intervenció szervezője, a már említettek mellett, Somoza, Nicaragua amerikai kenyéren élő diktátora, aki Guatemala jogtalan megtámadásában hasonlóan tevékenykedett.

Figueres costaricai elnök már jóelőre figyelmeztetéssel élt az Amerikai Államok Szervezetéhez, hogy országa ellen támadás készül. a Washingtoniból irányított szervezet azonban nem tett hathatós intézkedéseket. Sőt jellemző, hegy washingtoni hivatalos személyiségek sietnek képmutatóan kinyilatkoztatni, az Egyesült Államok „semlegességét” ebben az ügyben.

Az Amerikai Államok Szervezetének külön

vizsgáló bizottsága vizsgálja meg Costarica panaszát. A bizottság nagyon jól tudja, hogy a costaricai kormány panasza helytálló. De tevékenysége csupán arra irányul, hogy eltüntesse azokat a bizonyítékokat, amelyek szerint az intervenciós támadásról az Egyesült Államok is tudnak.

Ebbéli törekvésükben segíti a bizottság tagjait az amerikai sajtó is, amely mindenképpen Costarica „bel ügy ének”. Figueres Costarica' elnök és Somoza nicaraguai diktátor személyes viszályának pró bálja beállítani az intervenciót.

Nézzünk viszont a dolgok mögé

Costaricát 1502-ben fedezte fe) Kolumbusz. A spanyolok hamarosan egészen meghódították és 1821-ig uralmuk alatt tartották Ekkor független államnak kiáltották ki. de tagja lett az akkor megalakult középamerikai konföderációnak. Valójában 1038 óta független. Területe 51 ezer négyzetkilo méter, lakosainak száma 800 ezer Ezek közül 8 ezer az indián, a töfibi legnagyobbrészt mesztic — a. fehérek és az indiánok házasságából származó félvér. Főfoglalkozásuk a földművelés. Fővárosa San Jósé (kiejtve: Szán Hozé), 87 ezer lakossal.

Az ország területének nagyobb része hegyes, síkságai azonban igen termékenyek. Costarica (spanyol név, magyar jelentése: „gazdag part“) — Guatemala, Honduras,