Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-22 / 18. szám
2 SZOLNOKMEGYEI NEPJuAE 1955 Januar 22. Világméretű aláírásgyűjtési mozgalom indítását határozta el a Béke-Világtanács irodájának ülése A Béke-Világtanács irodájának nyilatkozata Becs, január 20. (TASZSZ.) A Béke-Világtanács irodájának kibővített ülése befejeztével január 19-én jóváhagyták a következő okmányokat: a nyilatkozatot, az Európa népeihez és a világ népeihez szóló felhívást. A Béke-Világtanács irodjának nyilatkozata így hangzik: Az új, 1955-ös esztendő beköszöntése előtt két veszély bontakozott ki és kezdte fenyegetni a népeket: Németország újrafelfegyver- zésének veszélye, továbbá az atomháború előkészítése és igazolására hozott határozatok. E veszélyek olyan időpontban jelentkeztek, amikor a béke új perspektívái nyíltak meg a népek előtt. E veszélyek nem csupán politikusok és katonai vezetők nyilatkozataiban jelentkeztek, hanem felelős kormányok cselekedetei következtében. Ezek a cselekedetek nyilvánvalóan azon népek akarata ellen irányulnak, amelyeket érintenek, másrészt ellenkeznek az egész világ közvéleményével. Németország űjrafelfegyverzése és azok az akadályok, amelyeket a délkelet-ázsiai egyezmény (SEATO) gördít az ázsiai problémák békés megoldásának útjába, aláhúzzák az Atlanti Tanács határozatainak rendkívüli komolyságát. E határozatok célja: törvényesíteni az atomháborút — amelyet már elítélt az emberiség lelkiismerete és a nemzetközi jog — belesulykolni a közvéleménybe azt a gondolatot, hogy feltétlenül szükség van ilyen háborúra. E határozatok atomháború kirobbanásához vezethetnek Ázsiában és Európában. Már most magukban hordják e veszélyt az összes kontinensek országaira nézve, Németország újrafelíegyverzése és az atomháború törvényesítése szorosan összefügg egymással. — Mindkettő ugyanannak a politikának a gyümölcse, annak a politikának, amelynek alapja a világ szétszakítása két tömbre, merényletek az erő pozíciójából a háború alkalmazása nemzetközi nézeteltérések megoldására. A népek saját tapasztalataikból tudják, hogy e politika következménye nem lehet más, csak gazdasági ziláltság, nyomor és háború. Az egész világra kiterjedő békemozgalom felhívja a népeket, mérlegeljék ennek az új veszélynek egész komolyságát és használjanak fel minden rendelkezésükre álló eszközt e veszély kiküszöbölésére. A népek összehangolt akciói vé- getvethetnek a tömbökre építő politikának. Ezek az akciók rákény- szeríthetik a kormányokat arra, hogy tárgyalásokat kezdjenek, hozzálássanak a leszereléshez és az atomerőt kizárólag békés célokra használják. Az emberek nem lesznek passzívak és nem fogják tűrni, hogy egy atomháború szenvedéseibe taszítsák őket. Nem az a kérdés, milyen vezérkari vagy kormányszerv hozhat határozatot az atomháboriiról, vagy tehet megkülönböztetést az úgynevezett taktikai és stratégiai fegyverek között. A feladat az, hogy *— elutasítva azt a rombolást, elnyomást és nélkülözést, amelyet ez a háború vonna maga után — biztosítsuk a világ minden népének függetlenségét és saját erőforrásainak fejlesztéséhez való jogát, hogy együtt valamennyien ráléphessenek a biztonság és a felvirágzás útjára, Pontosan ennek a szükségszerűségnek felelnek meg azok a felhívások, amelyek a Németország újra- felfegyverzése elleni harc folytatására, továbbá az atomfegyver elleni átfogó kampány megszervezésére szólítanak. Pontosan ennek a szükségszerűségnek felel meg annak a nagyszabású világtalálkozónak összehívása, amelyen — 1955 május 22-én Helsinkiben — valamennyi ország békeszerető erőinek képviselői ta lálkoznak. Bécs, 1955 január 19. Felhívás Európa népeihez A Béke-Világtanács irodája az alábbi felhívást intézte Európa népeihez: Európa népei elutasítják a Wehrmacht felállítását. A népek ellenzik annak a hadseregnek talpraállitását — mindössze tíz évvel a háború befejezése után — amely halált és pusztulást vetett Európában. A népeket felháborítja az, hogy volt hitlerista tábornokok rendelkezésére lehet bocsátani az atomfegyvert. A népek soha nem nyugszanak bele ebbe a gaztettbe. A Wehrmacht megteremtéséről szóló szerződések ratifikálása távolról sem befejezett tény. Londonban és Párizsban, azokban a parlamentekben, amelyek jóváhagyták ezeket a döntéseket, a véleménynyilvánításra hivatott képviselők fele sem óhajtott ezekre az egyezményekre szavazni. A kormányok, akárcsak a parlamentek, kénytelenek voltak nyíltan beismerni, hogy népeik ellenséges szemmel nézik a párizsi egyezményeket. Ezek a kormányok azonban nem szándékoznak számolni az európai népek ellenállásával, egyebek között magának a német népnek mind fokozódó ellenállásával sem. Azok a döntések, amelyeket a parlamentek a népek akarata ellenére hoztak, nem köthetik gúzsba a népeket. A londoni és párizsi egyezményeket aláíró kormányok nem titkolhatják tovább az új Wehrmacht létrehozásának tragikus következményeit. Nyugat-Németország újra- felfegyverzése Kelet-Németország- ban is fegyveres erők létrehozását vonná maga után. Nyugat-Németország újrafelíegyverzése fokozná a fegyverkezési hajszát, hosszú évekre kizárná Németország békés egyesítésének lehetőségét és megnehezítené az európai kollektív biztonság bárminemű megszervezését. A Béke-Világtanács felhívja a világ férfiait és asszonyait, összpontosítsák minden erejüket, törekedjenek teljes határozottsággal és bátorsággal a londoni és párizsi szerződések ratifikálásának és végrehajtásának meghiúsítására. A Béke-Világtanács felhívja mindazokat a férfiakat és nőket, akik hős harcot vívtak Németország űjrafelfegyverzése ellen, továbbá mindazokat, akik kezdik felismerni a kibontakozó veszélyt, akadályozzák meg egyesített és megsokszorozott erőfeszítésekkel a német militarizmus feltámasztását, és biztosítsák Európa biztonságát egy békeszerető Németország részvételévé! Európa népei a többi nép segítségével meghiúsítják az új Wehrmacht létrehozását. Felhívás a világ népeihez A Béke-Világtanács irodája az alábbi felhívást intézte a világ népeihez: Egyes kormányok napjainkban atomháború kirobbantására készülnek. Megpróbálják hozzászoktatni a népeket az atomháború elkerülhetetlenségének gondolatához. Az atomfegyver alkalmazása pusztító háborúhoz vezetne. Kijelentjük, hogy azt a kormányt, amely atomháborút robbant ki, saját népe megfosztja bizalmától és minden nép elítéli. Szembeszegülünk azokkal, akik atomháborút készítenek elő. Követeljük, hogy minden országban semmisítsék meg az atomfegyver-készleteket és haladéktalanul szüntessék be az atomfegyver előállítását. Bécs, 1955 január 19. A Béke-Világtanács irodája kibővített ülésének résztvevői páratlan lelkesedéssel hagyták jóvá ezt a felhívást. Az ülésen jelenlevők viharos tapssal juttatták kifejezésre, hogy egyetértenek ezzel az okmánnyal. Ezután az ülés rr.i/iden résztvevőije aláírta a világ népeihez szóló felhívást és ezzel megkezdődött a világméretű alírás- gyüjtési mozgalom e rendkívül fontos okmányra. A megyében élő 1954-bín. a Szolnok megyében élő írók közül néhánynak jelentek meg írásai országos folyóiratokban, amit az előző években ily mértékben nerr.' tapasztalhattunk. Lehet, bogy az alábbi felsorolás nem lesz teljes, azonban ennek az az oka, hogy elsősorban csak azokról tudunk írni, akik a Móricz Zsigmond kultúrotthon irodalmi körébe el szoktak járni, tehát munkájukról beszélgettünk és eredményeiket is 3 smerj ük. Egri Lajos írásai helyet kaptak az Alföld, a Tiszatáj a Dunántúl című folyóiratokban, Ferenc Lajos szerepelt több ízben az Alföldben, Sári István a Tiszafáiban és az Alföldben, Gyomai György az Irodalmi Újságban, Aszódi Imre verseit lehozta az Űj Hang, az Alföld, a Tiszatáj, végül valan ennyiünknek teret adott a Szolnokmegyei Néplap, de nemcsak a fent felsoroltaknak, hanem Kunrát István, Hortobágyi László elvtársaknak is. cAz irodalmi élet megyei fellendülését mutatja az a tény is, hogy aZ elmúlt évben a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő társulat rendezésében első ízben került sor irodalmi est keretében kizárólag szolnoki írók bemutatására, ahol — bár mérsékelt érdeklődés mellett — mégis jelentős közönség előtt sikerült e kezdeti próbálkozás jelentőségét hangsúlyozni. Felkarolta az írókat a Szolnokmegyei Vezetékes Rádió is, ahol az irodalmi műsorban többízben szerepelt helybeli író »unkája. írók munkájáról Az irodalmi élet fejlődését mua tatta a Felszabadulási pályázat is, ahol számos költő és író vett részt és a díjat nyert írások egyike-má- sika az irodalmi folyóiratokban Is megállta, vagy meg fogja állni helyét. 70a a fentebbi felsoroláson végigtekintünk, egyet mindenesetre meg kell állapítani; irodalmi berkekben a megye területén is mozgás van, ami már magábanvéve is eredmény az előző évek közömbösségével szemben még akkor is, ha ez a mozgás sokszor az írásművek lekicsinylésében is jelentkezik. — Természetesen a mostani nekibuzdulás még korántsem elégséges, azonban a nagyobb teljesítmény, a fokozott művészi színvonal eléréséhez elsősorban nyilvánosáig kell. Ezzel kapcsolatban rögtön meg kell említenem azt is, hogy a fiatalok próbálgatásainál enyhébb mérték alkalmazásának is helye lehet: nem kell mindjárt mindenkit például Ady-val vetni egy mérlegre, mert ilyen összehasonlítás után természetes, hogy a kezdő húzza a rövidébbet és ez arra vezet, hogy írását továbbra is őrizheti a fiókjában, míg bizonyosfokú közlési lehetőség mellett nevelni és biztosítani tudnánk őt. 70a a Qlép>afitát a közlési lehetőséget ezután is megkapjuk úgy, mint ahogy legalább az elmúlt évben, akkor reméljük, hogy 1955- ben még izmosabb és erősebb megyei irodalom fog kifejlődni amellett, hogy a szolnokiak az országos folyóiratokban kivívott helyüket is megőrzik. A. I. JÓL VÁLASZTOTTUNK Választási körzetünk, a szolnoki 104-es választási körzet lakóinak kérésére vettem kezembe a tollat, hogy megírjam: az eltelt hónapok bebizonyították, iól választottunk, amikor Oláh Bélán éra adtuk szavazatunkat 1954 november 28-án. Oláh Béláné özvegyasszony. három gyermeket nevel, mégis sokat törődik a körzet dolgaival. Szabadidejét erre áldozza. Végigjárta a körzet utcáinak lakóit s társadalmi munkára mozgósította őket. így három utcán készült közös munkával satókjárda. ö is résztveít a munkában. Állandóan köztünk volt. , A körzet lakói nevében így. a Szolnokme- gyed Néplapon keresztül is köszönetét szeretnék mondani neki fáradhatatlan munkájáért. György Viktória Szolnok, Sás-u. 3, A méhészek Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat megkezdte a Hunor kaptárak gyártását. A 24 keretes kaptárak azonnal megrendelhetők a méhészeti eszközöket értékesítő földművesszövetkezeteiknél és közvetlenül a vállalattól is. Fogyasztói árát még nem állapították meg, de előreláthatóan azonos lesz a nagy- boconádi fekvőkaptáréval. A február első napjaiban méhészkedéshez szükséges szójalisztet és sörélesztőt hoznak forgalomba. A cikkek már most megrendelhetők. Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat a mézszállítási szerződések értelmében műlépet ad a méhészeknek. A tenyésztők az 1953— 54-es gazdasági évben viszont a megállapított mennyiségnek csak a felét kapták meg. Most közli a Vállalat, hogy tartozását azonnal figyelmébe rendezni tudja. A méhészcsoportok, valamint az egyéni méhészek küldjenek egy-egy csoporttagat, aki megbízólevéllel az egész község műlépmennyiségét átveheti. (MTI) időjárás jelentés Várható időjárás szombat estig: Továbbra is párás, több helyen ködös, hideg idő. Délen több helyen kisebb havazás, esetleg ónoseső. Mérsékelt keleti, délkeleti szél. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: délen mínusz 5, mínusz 8, máshol mínusz 8, mínusz 13, északkeleten mínusz 14, mínusz 19 fok között. Legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton délnyugaton plusz 2, mínusz 1, máshol mínusz 2, mínusz 4 fok között. Nyugat-Németországban szombaton csaknem egymillió dolgozó sztrájkol Berlin (MTI.) A nyugat-németországi bányászok szakszervezete után a Fémipari Dolgozók Szak- szervezete is elhatározta, hogy az acél- és vasiparban foglalkoztatott tagjai szombaton reggel 6 órákor 24 órás sztrájkba lépnek. A dolgozók így tiltakoznak a konszernek provokáló politikái a ellen, amelv egyre nyíltabban a nyugatnémet munkásosztály még megmaradt demokratikus jogainak elrablására Irányul, A 24 órás tiltakozó sztrájkban 580.000 bányász és 260.000 vasas, tehát együtttvéve 840.000 munkás vesz részt. A Magánalkalmazottak Szakszervezete felszólította a bánya- és fémipari üzemekben dolgozó tiszt- \ iselöket és mérnököket, hogy szombaton a munkásokkal való szolidaritásuk nyilvánításaként ne jelenjenek meg munkahelyükön, így a sztrájkolok száma megközelíti az egymilliót. (MTI.) Megyei tanácstag fogadóórája KABLAY Lajos alezredes Szolnok város VI. kerületének megyei tanács-tagja fogadóóráját folyó hó 28-án 17 órától 20 óráig tartja a Rákóczi-úti általános Iskolában. Cz-n történt. A két hét előtt ^ besorozott huszárt nagyhamar szabadossá léptették elő, minthogy írni is tudott. Kapott szép piros bőrbe kötött tárcát, azt mindjárt oda is dugta mentéje keblébe s viselte kevélyen, kd-kivette, meg betette egy nap ötvenszer is: pedig még semmi sem volt beleírva. Pedig hogy szerette volna, ha miár írhatna bele valamit: mikor olyan szép plajbász van beledugva: úgy fog, mint a parancsolat. Egyszer jön a rendelet, hogy nyargalni kell menten Aradra, átvenni ötvenezer töltényt, elhozni Sz-re: kíséret hat legény, meg egy szabados. I/" i volt boldogabb, mint Szarka Peti, hogy ezt a fontos küldeményt őreá bízták: nem.' is késett, vigyázott mindenre szépen: átvette a töltényeket, kikutatta a fuvarosok zsebeit, nincs-e bennük gyufa, vagy más tűztámasztó szerszám, úton-útfélen kioltatta minden emberrel a pipát, akit elől- utól talált, s amely faluban megháltak, ott aznap nem volt szabad sehol vacsorát főzni: mert puskapor van a szekereken, ezért vigyázzon minden ember, Meg is érkezett szerencsésen a városon kívül lévő lőporraktárig, ott a parancsoló tisztnek átszolgáltatta, amit hozott, minden hiba és hiányosság nélkül, a ládákat leszedték a szekerekről, elrakták a magazinba, neki kezébe nyomták a félig írott, félig nyomott papiJÓKAI MÓR: G^aí@iR rost, melyben elismerték, hogy minden rendén van. S zarka Péter ezzel nagy önelégülten indult kifelé a házból: a lőporraktámak nagy, széles kapuja volt, kerek rovátkos boltozattal, itt megállt, előhúzta kebléből piros külsejű hivataltárcáját, azt szépen kiszabadította hétrétű szíjai közül, kivette belőle a plajbászt, azt ke- resztbetefte a fogai közé, azzal megsimította a kitárt tárcát, hogy egyenesen álljon, s a falnak fordult, hogy majd ő ahhoz támasztva tárcáját, beleírja a reportot.*) Hát amint a falnak fordult, akkor már nem volt mellette sem fal, sem kapu, sem ház: ötét pedig megkapta valami, mint egy papiros sárkányt, felragadta a levegőbe, olyan magasra, hogy Sz. városát minden tornyával s a Tiszát minden bárkájával maga alatt látta, aztán pedig elkezdte pörgetni, mint az orsót, hogy minden látása, hallása elmúlt bele, végtére kényszerűé számtalan bukfencet és cigánykereket vetni a levegőben, melynek mindaddig nem lett vége, míg egyszer fejtetővel a Tiszába nem esett, szerencsére a Tisza fenekén jó mély az iszap, olt nem törhette be a fejét, hanem csak belement a sárba nyakig, onnan kézzel-lábbal fetküzködte magát a víz színére, mégpedig olyan válogatott szerencsével, hogy éppen a sebesen haladó gőzhajó kerekei alá került, ott kézzel-lábbal megkapta az egyik keréklapátot, az felemelte valahová, ott talált egy szűk lyukat, azon keresztül bebújt valahová, ott szárazát érzett a lábai alatt, felállt, a háta mögött is volt valami, annak nekitámsz- kodott s nagyot fújt rá. A plajbász most is ott volt a ■*“* szájába keresztül téve, ahogy írni akart vele, hanem a piros bugyelláris már vissza volt dugva a keblébe. Ezt valószínűleg azalatt dugta vissza, míg a levegőben repült, hogy el ne veszítse. Egy darabig csak állt ott, mint valaki, aki a földről az égbe esett, az égből a vízbe hullott, a vízből a gőzhajó kerekére mászott és most itt van. A gőzösön lévők, akik a borzasztó katasztrófát látták, amint a lőportár a levegőbe repült, élő és halott tömegekkel labdázva a levegőben, hüledezve fogták körül a csodásán megmenakültet s valószínűleg kérdezgettek tőle sokat, amire annak nem volt most kedve felelni. ■f/égre a gőzös kapitányának v volt annyi orvosi tudománya, hogy előhúzott egy üveg jóféle törkölypálinkát, abból egy pohárral a plajbászon keresztül, amit semmi hatalom nem volt képes megingatni a husziár fogai között, be- letöltött a szájába, vagy háromszor hátbavágta fele-baráti szeretettel: erre a huszár egy kicsinyt magához tért, kezdett ráismerni a viliágra a pálinkaszagról: nagyot lélegzett, egyenesre állt és azt mondta: „ugyan jó volt.“ — Kel'l-e még eggyel? — Kérek alázatossággal. Még egy pohárral bevágott. — Még egy hátbaütést instálnék. Azt is kapott hozzá. Ezzel aztán egészen magéhoz tért. ■— Hát hogy érzi kend magát? — kérdé tőle a kapitány, egész érzékeny részvéttel. A huszár helyre-sondorítá bai- szát, kiküszörülte a torkából a lőporfüstöt és iszapot. — Semmi baj, kapitány uram — egy kis katonadolog volt. ... Mikor a kisgyerek elesik és megüti a könyökét, annak szokták azt mondani: „ne sírj kis fiam, katonadoleg volt.“ Hanem Szarka Péter vitéz esése már csakugyan beillik katonadolognak. ö hat másodperc alatt bejárta a felhőket és a víz fenekét és nem ko-nfundálódott**) bele. *) Report: jelentés (írásban). **) Konfundátődott: megzavarodott.
