Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-22 / 18. szám
1955 január 22. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 SZÓVÁTESSZÜK Tiszagyendáról se feledkezzenek meg Tiszagyendán, mint a megye sok más községében a lakosság legnagyobb örömére építettek egy orvoslakást és hosszú évek után orvost kapott községünk, öt azonban egyévi működés után elhelyezték és falunk így ismét orvos nélkül maradt. A legközelebbi orvos Tisza- roffon van, s a beteget oda kell szállítani. Jó közlekedési vonalunk azonban nincsen, s a rázós úton nem valami kényelmes a betegszállítás. Volt már rá példa, hogy sürgős orvosi beavatkozásra volt szükség, de Tiszagyenda és Tiszaroff között feleúton meghalt a beteg. Ha helyben lett volna orvos, talán meg tudták volna menteni az éle- "át. Ha Tiszagyenda két papot el tud tartani, el tud egy orvost is.. Az orvosra pedig nagy szükség van. Másik fájó problémája a falunknak, hogy a hízóátvétel csak Kunhegyesen van. Ügy vélem, hogy az Állat- és Zsírbegyüjtő Vállalatnak nincs terhére, ha meghatározott napokon kijön s helyben átveszi a hízottsertéseket. Nekünk napokat kell eltöltenünk a hízószállítással. Néha ugyanis előfordul, hogy valami okból nem veszik át, s vissza kell hozni a hízót. Falunkban több mint 150 ló van, de még sohasem volt helyben apamén. Mindig Tiszaroffra kellett bemenni. Oda pedig más faluból is viszik a lovakat, gyakran hiába teszik meg a hosszú utat. Ez pedig a mezőgazdasági munkákat hátráltatja. Most ugyan még nem’ következtek be a sürgető tavaszi munkák, de azért szólunk idejében, hogy a Mezőgazdasági Igazgatóságnak legyen ideje intézkedni. Sokmindenről tájékoztatott, rr.'ár kormányzatunk az utóbbi másfél esztendőben. Hogyan kell helyesebben gazdálkodni, hogy nagyobb jövedelemre tegyünk szert, hogyan lehet könnyebben teljesíteni a beadási kötelezettséget. Az adófizetésnél és a kivetésnél azonban teljes tájékozatlanság uralkodik itt Tiszaroffon is. Csak találgatjuk, hogy mi után, mennyi adót kell fizetnünk. Véleményünk szerint sokkal helyesebb lenne olyan formában megállapítani az adófizetési rendszert, ahogyan a beadási kötelezettség megállapítása történik. Ott minden termelő tudja, hogy mekkora földterület, vagy aranykorona után mi a kötelezettsége. Az adófizetésre vonatkozólag tájékoztató-füzet sem jelent meg ez- ideig, holott a Begyűjtési Minisztérium a beadásra vonatkozó tájékoztató brosúrái régen közkézen forognak. Magyar János tanácstag, Tiszagyenda, ICözzíuzótús A HÁROM-RÚZSA CUKRÁSZDÁRÓL ÍROTT CIKKHEZ A KIOSz szívesen beköltözik az ipartestület volt szék házába A Szolnokmegyei Néplap január 20-i számában megjelent „a szolnoki lakáskérdés enyhítése érdekében hajtsák végre a megyei népfront-bizottság akcióprogrammját” Című cikkének ahhoz a részéhez szólunk hozzá, amely a KIOSZ és a KISZÖV elhelyezéséről szól. A Szolnokmegyei Kisiparosok megyei szervezete, a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet megyei szervezete és a KIOSZ adóközössége örömmel vette, hogy megkapja jogos örökségét, az ipartestület volt székházát. Nem értünk egyet azzal, ami a Néplapban megjelent, hogy a KIOSZ gátolná a beköltözést. Nem rajtunk múlik, hógy minél előbb oda beköltözhessünk. A fenti ügyben Pintér Dezső elvtárssal, a városi tanács végrehajtóbizottságának elnökével a cikk megjelenése után megbeszélést folytattunk, akitől azt a felvilágosítást kaptuk, hogy ezen iigy megvalósítása csupán Üveges elvtárson, az Építőipari Tröszt igazgatóján múlik. Az Építőipari Tröszt megbízottai január 17-én a járási tanács második emeletén megtekintették azokat a helyiségeket, amelyekben jelenleg a KISZÖV van elhelyezve. Az ottjárt megbízottak szerint a helyiség megfelel a trösztnek és ha oda beköltöznek, átadják az ipartestület földszinti helyiségeit is. A cseréhez csak arra van szükség, hogy a tröszt felettes szervei hozzájáruljanak. Ezzel nem tudunk egyetérteni. Mert ha megfelelő számukra a helyiség, miért kell nekik a központjuk engedélyét várni? Hol van itt az igazgató önállósága, felelőssége? Ugyanakkor a városi tanács végrehajtóbizottságának is határozott állásfoglalást kellene tanúsítani a csere ügyében. A városi tanács hozzon határozatot, azt pedig az érintett szervek kötelesek végrehajtani. , Helyes lenne, ha az illetékesek— akiktől a fenti ügy megvaló- cítása függ — határozottan és bátrabban intézkednének, mert mi a kisiparosság részéről a legmesszebbmenőkig elmegyünk. Ugyanakkor elvárjuk, hogy jogos kérésünket elintézzék és ne húzzák, mint a rétestésztát. HEGEDŰS ISTVÁN SZEBENY TÄNOS SZOBOSZLAI ISTVÄN KSZKBI ügyv. KISZÖV elnök KIOSZ megyei titkár. OTíaddddtta <vtű, , falé&Üdégcdákkentéd' Amikor az ember utazik s hazatér, a gyerekek mindig megkérdezik, hozott-e . madárlátta kenyeret?*' Ez az a kenyér, amit otthonról magával visz, de megmarad. Nos, ilyen „madárlátta"* áruféleségekről szeretnék beszámolni. A turkevei földművesszövetkezet boltjában igen gyaikran lehet vásárolni olyan cipőket, amelyeket a helyi kisipari termelőszövetkezet készített. De ne gondolja senki, hogy ezek a cipők a műhelyből egyenesen az üzletbe kerültök. Nem! Előbb megutaztatták őket. néha-néha 200 kilométert is utaznak, Szolnokra, esetleg még távcl'afdb, Kaposvárra kerülnek s onnét viisz- sza. így aztán madárlátta cipők ezek. Van azonban Turke- vén madárlátta vaj is. A turkevei tejcsarnok- ban készített vajat elszállítják, s a földművesszövetkezet Dunántúlról kap vajai, nem lehetetlen, hogy ezt is Turkevén készítették, íme a madárlátta vaj. Szép-szép a gyermekkor szokásaihoz való ragaszkodás, de a kereskedelemiben kissé drága mulatság: a cipők és a vaj útiköltségét ugyanis meg keli fizetni, pénzben is. munkáiban is. energiában is. Ki fizeti meg? Népgazdaságunk. Sok kicsi sokra megy s az ilyen „apró*' károk idővel igen sokra rúgnak. Szepesy József Turkeve Földművesszövetkezet MEGEGYSZER A KÖRÖSI UTÓN | a néplap | január 14-1 számában cikk jelent meg: „Kocsma, vagy cukrászda“ címmel a Ságvári-úton lévő Három-rózsa cukrászdáról. — Igaza van a cikk írójának. Nem szabad a jóhírű cukrászdát zenés kávéházzá átalakítani, de főképpen nem szabad elhanyagolni a rendet és a tisztaságot, amely egy cukrászdának elengedhetetlen kelléke. El kell ismerni, hogy az új cukrászdák létesítésénél jó szándékú törekvések láthatók és főleg a sütemények kifogástalanok. Viszont a hibákra is rá kell mutatni. Ilyen hiba például, hogy a Tisza-szálló büfféjében nincsen folyóvíz, s a poharakat egy nagyobb lábasban mossák. Ez a hiba súlyos mulasztás a városi tanács egészségügyi osztályának részéről, amely nem követeli meg, hogy a szomszédos helyiség hideg, meleg vizét átvezessék a büffé helyiségébe. I meg sulyosabbI mulasztás az egészségügyi osztálytól, hogy eltűri: a piactéren olvan cukrászda működjön.. amelyben a Ieaiobb szándék mellett sem lehet a megkövetelt tisztasági szabályokat betartani. Ez a cukrászda egy kis elárusító bódéban van, ahol a sütésen kívül főznek is, a piszkos edényeket ott Állattenyématéal ankét Sselevényen és Kétpón A kunszentmártoni, illetve törökszentmiklósi járás termelőszövetkezeti és egyéni parasztjainak kérésére ma, január 22-én Szelevényen és Kétpón állattenyésztési ankétot tartanaik. Mindkét községben az illetékes járás termelőszövetkezeti és egyéni gazdái, mezőgazdasági szakemberei tanácskoznak s egyik legfontosabb kérdésiként a szarvasmarhatenyésztés fellendítésének problémáit tárgyalják. JUaeUk — Intézkedések özv. Tarnay Istvánná szolnoki lakos lakásüggyel kapcsolatban fordul: panasszal szerkesztőségünkhöz. A panaszos részére sérelmes határozatot a negyei ügyészség törvényességi óvása következtében a megyei, tanács végrehajtóbizottságának város és községgazdálkodási osztálya az óvással egyetértve hatályon kívül helyezte. így Tarnay Istvánná ügye elintéződött. * 1954 december 15-én dr. Mészáros Elek kunhegyesi járási főorvos levelet írt a lapba a járás auto- buszközlekedésének megjavítása érdekében. Az 56. sz. Autóközlekedési Vállalat, hogy a járás auto- buszforgalma a jelenleg beállított járatokkal biztosított, bár nem a kellő mértékben. Üjabb járatokat csak abban az esetben tudnának beállítani, ha máshonnét vonnának el kocsikat. Taxi volt Kunhegyesen, mivel azonban kihasználatlanul állt, máshová telepítették át, oda, ahol nagyobb szükség volt rá. mossák el, a szenet, a fát is ott tárolják, mert nincs a tüzelő számára raktárhelyiség. De nemcsak fás, hanem élelmiszer kamrája sem, ahol a nyersanyagot tarthatná. Az egészségügyi osztály feladata, hogy legsürgősebben gondoskodjon ennek a cukrásznak megfelelő műhelyhelyiségről. 1 az Az építői kritika, amelyet a Néplap a Három-rózsa cukrászdával szemben gyakorolt, sokunkat észtet arra, hogy a hibákra rámutassunk, s kérjük a Néplapot, hogy segítsen az észlelt hiányok megszüntetésében. Szabó János Szolnok. LU Szép, aranyié őszi napon, a tanácsválasztás előtti héten jártam kinn a Kőrösi-úton. Az asszonyok a Népbol'ítoan, a házak előtt a háztartás, az iskola, a műhely dolgairól beszélgettek. Munkácsiné fedői érdeklődtem, akit tanácstagnak jelölt a környék. Sok jót, emberit jegyeztem fel. s írtam meg róla- Munkácsi Istvánnéval ugyan nem sikerült beszélnem, nem volt otthon, de amit hallottam, elég volt: bízott benne a lakosság, egyszerű, mindennapi tetteket vártak tőle. Úgy képzelték el. hogy lesz valaki, aki ügyes-bajos dolgaikat képviseli, intézi. November 29-én örömmel hallottam, hogy a bizalom valóban teljes volt: megválasztották. Mi volt a körnvék kívánsága7 Felsősorban a Lomb-utca sarkán ’évő kút megjavítása. Egy olyan lefolyó, mely képes levezetni a felesleges vizet, hogy ne legyen télen-nyáron csatakos. csúszós a járda- Azután egy nyilvános telefon. mély sürgős esetekben a belvárossal köti össze Szolnok Vili. kerületét. Ez volt a legfontosabb, amit akartak. Az őszt a tél váltotta fel. A Kő- rösd-út egyik oldalán keménvre taposott hó tetején szánkásnak a gyerekek. A- napsütötte rész pedig sáros, nedves. Ott, ahol a munka birodalma — a Járműjavító hosszú üzemisora véget ér — a játék kezdődik. Izgalmas hócsaták zajlanak, ötvem-hatvan kisfiú és kisleány mókázik, énekel torkaszakadtábóí. Első utam a Népbolthoz vezet. A kút előtt megállók és egy pillanatra nagyon elvész a kedvem. A kút környéke fénylik, agyontaposott a hó, s a csap száján jégsza- káll. Aki a boltba tart. jobb. ha korcsolyán teszi, mert földet nem igen érinthet a lába. A bolt vezetője nem szól. csak mutatja — nem történt semmi. A kút a régi. Az üzletbe kendős, komoly arcú asszony lép, vásárol. — Ez Munkácsiné elvtársnő — mutat be a boltvezető — talán tőle tessék érdeklődni. DO Beszélgetünk, Az elvtársnő lakásán, a szoba világos sarkában, az ablak alatt. — ... eljönnek-e ide a választói, a környék lakói? — Nem ... ide ritkán jönnek •.. miért is jönnének? A boltban, a hentesnél úgyis mindennap találkozunk, meghallok én ott is mindent ... — A kúttal. a régi panasz megoldásával hogyan is vannak? — Hát... a kút bizony nem javult, de télen nehéz is lenne bármit tenni, a hó meg a jég nem a szerelés ideje. t— Az elvtársnő eljárt a tanácsnál ebben az ügyben? — Nem járhattam el kedves. A választás óta mindössze egy tanácsülés vdM, a megalakuló. Aztán jött az ünnepi, ahol a debreceni országgyűlésre emlékeztünk. A7. nem volt alkalmas arra, hogy a panaszokat felvessem, —* ... és azóta? — Azóta sem történt semmi. m Hallgassuk meg a választók véleményét. Az asszonyokét, a fáradhatatlan anyákét, akik olyan szívesen szavaztak a közülük jelölt vezetőre. Csák Perencnié —- abban a meghitt kedves házban a Kőrösi-út 7. alatt — sorraveszi a dolgokat, megállapítja a tényeket- — A telefon? — ugye mondtam, nagyon kellett volna. Képzelje csak, a mul'tkorá- ban a Forró gyerek az ablaküveg- geil felvágta az ütőerét, csak úgy jött a vére. S a Rigó-ház falába erősített telefon éppen akkor nem működött, amikor a legnagyobb volt a szükség. Rend kellene már ebben az ügyiben.., S a három asszony közül az idősebb is megjegyzi: — Nem nagy dolog, de a postásunkat elvitték. Kicserélték. Jó ember ez is csali- hát merni ismeri még a járást. A régi az úgy jött mindenhova, mintha hazamenne. Miért kell elvinni azt, aki egyszer ideszokott? — ... nem beszélve arról — fűz; tovább a fiatalasszonyka —, hogy az újságot sem kapjuk pontosan mostanában. A Lomb-utca 4/a-ban valóságos kisgyűlés van. A vendéglátó háziasszony Fazekas Sándorné. Mellette még három asszony, nagyobbacska leány, kisgyerek szorong a konyhában. A kellemes melegben pörköltillat száll, a hozzávaló galuskát éppen most főzi be az elv- társnő. Megtudom, hogy reggelenként és a fizetésnapján nagy a tumultus a boltiban, hogy a kenyér nem friss mindennap, s már többször előfordult, hogy két kilométert kellett biciklizni egy kilóért, mert kifogyott helyben. Egy óra múlva — mint a tiszta családi képen — elém.rajzolódik a Lomb-utca három házának élete, a7 ih, kinek hány gyermeke, unokája van, lei keres a családban és mennyit. Én ás elmondom röviden az enyéim történetét, nevét. Aztán — egy kicsit a régi ismerős hangján — megkérdem, hogy vannak megelégedve a tanácstagjuk munkájával? Nem nagyon sietnek a válasszal. Egymásra néznek — tudom miért. Arra gondolnak, hogy segít-e az, ha elmondják? Aztán az sem biztos, hogy Munkácsiné úgy érti majd a szót. ahogy ők gondolták? Hátha megsértődik? Hallgatunk. Várok türelmesen- Aztán a garast a szomszédasszony teszi le elsőnek. — Az a jó tanácstag. aki szívére veszi a dolgozók ügyeit. A Munkácsiné egy kicsit elfeledte ezt. Rábólintanak. És újra előkerül a kút, a kenyér, a Néobolt ügye. Dátum sztarfot mondják el. mi volt a panasz, hol kellett volna segítség. Amire hiába vártak eddig. 00 • Miért írtam le mindezeket? A hentesüzlet, a Népbolt alkalmas hely a választók és a tanácstag találkozására. de nem elegendő. Jobban meg kell ismernie Munkácsiné elvtársnőnek a körzetébe tartozó családok életét, problémáit- Keresse fel őket otthonukban, biztosan örömet okoz azzal. S járjon el panaszaik ügyében lelkiismeretesen, gondosan. Hiszen szíve, ereje, minden (képessége megvan ehhez. A dolgozók bizalma drága kincs, nem szabad elherdálniEgri Aranka JillK o4ME«iKoí? Két könyv fekszik előttem. New Yorkban jelent meg mindkettő a 40-es évek elején. Az egyiknek az a címe „2500 vicc az élet minden alkalmára’*, a másiké „Tízezer anekdota, pohárköszöntő és vidám történet”. Az egyszerű amerikaiak millió) körében annyira népszerűek a politikai jellegű anekdoták, hogy a két könyvecske összeállítói ezeket sem hagyták ki. Nézzünk hát meg néhányat ezekből a politikai é3 társadalmi jellegű viccekből: 13 Lihegve fut be egy gentleman a váiasz tóhely iségbe: — Nem késtem még le a szavazásról? — Attól fiigg, melyik pártra akar szavazni... D Egy újságban a következő nagybetűs cím jelent meg: „Az állami törvényhozó gyűlés fele tolvaj cs csaló!“ Követeljék, hogy a szerkesztő adjon helyreigazítást. A következő számban ez a cím jelent meg: „Az állami törvényhozó gyűlé3 fele nem tolvaj és nem csaló”. □ Egy vidéki városka utcáján megáll egy gépkocsi. Kihajol az ablakból a vezető és rákiált egy arra- járóra: — Hé, fiatalember, vigyázna a kocsira, míg elszaladok cigarettáért? — Uram, — fele] az illető felháborodva, — én ennek a városnak a polgármestere vagyok! — Nem baj, — mondja a vezető, — azért egész becsületes képe van. □ — Remélem nem fél a mikrobáktól — tréfálkozott a pénztáros a fiatal tanítónővel, amikor piszkos, agyonhasznált bankjegyekben adta ki a fizetését. — Ne aggódjék, — felelt a tanítónő, — az én fizetésemen egy mikroba sem tudna megélni.., □ — Most mindjárt megtudjuk mi lesz Johnny, ha felnő — mondja egy férj feleségének. — Figyelj csak ide! Az asztalra tesz egy tízdolláros bankjegyet (ez a bankári foglalkozást jelenti), melléje egy bibliát (ez a papot), amellé pedig egy üveg whiskyt, ami az iszákosok szomorú sorsát képviseli. A szülők ezután elbújnak és figyelnek. Johnny vidám fütyürészve belép és rögtön észreveszi az asztalra tett tárgyakat. Gyanakodva néz körül, de senkit sem lát. Akkor gyorsan zsebreteszi a pénzt, hóna alá csapja a bibliát, nyakonfogja az üveget és elszalad— Te jó cg! — szörnyed el az apa. — Ebből a gyerekből politikus lesz! D Egy bankár arcképet festtet magáról egy híres festővel. A kép daliás pózfban, zsebretett kézzel ábrázolja. A festmény mindenkinek nagyon tetszik. Egy öreg farmer azonban elneveti magát. — Hiszen ez az arckép cseppet sem hasonlít a bankár úrhoz, mert itt a saját zsebében van a keze! □ A város neves politikusa: — Az ön lapja hazugnak és csalónak nevezett engem? A szerkesztő: — Ugyan kérem! Régi dolgokat mi sohasem közlünk. □ A két viccgyüjtemény mint már említettük, akkoriban jelent meg, amikor a mccarthyzmus hétfejű sálkánya még alig-alig próbálgatta körmeit. Ezért az idézett vicédé is belekerülhettek, noha ma ezeket nyilván „a kommunista propaganda mintapéldányainak” minősítenék és rögtön betiltanák. Dnkétot rendez a Jármíi javítóban a Hazafias Népfront megyei bizottsága A Hazafias Népfront megyei bizottsága január 24-én, hétfőn este 7 órai kezdettel ipari ankétot rendez Szolnokon a Járműjavító kultur- otthomában. Az ankéton Sebestyén János, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke, a Hazafias Népfront megyei bizottságának tagja tart előadást „A Hazafias Népfront és a munkásosztály’* címmel. m
