Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-19 / 15. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VIL évfolyam, 15. szám Am SO fillér 1955. január 19., szerda r MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Egy tsz-elnök házában (2. o.) A pénzember (2. o.) A jánoshidal dolgozó parasztok fellendítik a szarvasmarha« tenyésztést (3. o.) Törődjünk többet a dolgozók leveleivel {3. o.) Szotookmegye 1955. évi testnevelési sportfeladatai (4. o.) Felkészültünk az árvédelemre Irta: Nemes Gerzson, a Vízügyi Igazgatóság főmérnöke A szokatlanul enyhe és csapadékos időjárás következtében nagyobb árhullám vonul le a Tiszán, mely e hő 14-én, pénteken elérte Szolnokot is. Azóta állandóan emelkedik a vízállás és sokan aggódva figyelik mpról-naora duzzadó fogyónkat. Joggal, merthiszen a szeszélyes Tisza nem egyszer fenyegetett már komoly árvízzel s nagy károkat is okozott. Mi1 a helyzet jelenleg? A Tisza relső szakaszán kialakult vízállások figyelembevételével már most megállapíthatjuk, hogy január 19-re, szerdára 630—650 om-es vízállás várható ebből az árhullámból Szolnoknál. Ekkor a víz a gátak közötti hullámtér mélyebb területeit elönti és általában eléri az árvédelmi gátak lábát A legutóbbi napokban a Tisza és mellékágai vízgyűjtő területén megint bőséges csapadék hullott le az cszak-északkeletl irányban vonuló esőfelhőkből. Emiatt a felső Tiszán egy újabb árhullám van kialakulóban. Terjedelmét és jellegét nem ismerjük még ugyan, de számolni kell a jelenlegi árhullám időbeni elhúzódásával és további emelkedésével. Ugyancsak számolnunk kell a magas tiszai vízállás miatt kintrekedt belvizeink visszaszivattyúzásával Is. A pillanatnyi helyzethez tartozik rrég, hogy a Tisza felső szakaszáról levonuló jég három helyen összetorlódott: Tiszaörvér.y alatt az úgynevezett „Aranyos“,‘-i kanyarban, Nagykörű alatt a „Pityókánál'* és Tiszgpü&rvökinél. A torlaszok általában laza jégtáblából és kásajégből állnak, melyeket robbantással meglazítani nem volna eredményes, Ennek ellenére nem okoznak nagyobb veszélyt, mert szakadozni kezdenek s az emelkedő vízállás elsodorja őket. A legújabb jelentések szerint a legfelső „Aranyosi“ torlasz megindult s egyelőre rr eg akadt a Pityókánál álló torlaszban. így néz ki jelenleg a Tisza árvédekezési szempontból. A levonuló árhullám alakulásától és a jégtorlaszok viselkedésétől függően, — amint arra • szükség lesz — teljes műszaki apparátussal meg tudjuk kezdeni a szükséges védekezési munkálatokat, úgy hogy emiatt nincs mitől tartani. Megfelelő állapotban vannak a gátak is. A Vízügyi Igazgatóság a hozzá tartozó területen — a Tiszafüred—Csongrád közötti Tisza- szakaszon: a baloldalon 168 km, a jobboldalon 160.8 km hosszú védelmi vonal árvédelmét látja el. A Zagyva, Tárná és Hortobágy folyók mellett még 384 km hosszú védvonalról gondoskodik. A Tisza védelmi vonala 60 gátőr- írásra van osztva. A különböző védelmi anyagok részben a gátvonalon, részben az őrjárások szertáraiban vannak tárolva. Hogy csak a legfontosabbakat említsem: minden időben rendelkezésünkre áll több mint 900.000 db rő- zsekéve, 523.000 db. árvízvédelmi karó, 57.000 db. árvízvédelmi zsák és sok más egyéb anyag. — Ezek felhasználására a védekezéskor kerül sor. Megjegyezhetem itt azonban, hogy gátjaink átlag 1—1.5 méterrel magasabbak, mint az eddigi legnagyobb árvíz-színt. A hullámverésnek kitett sarkokon téglaburkolattal fedettek 39.5 kilométer hosszúságban. A Vízügyi Igazgatóság, mint az árvízvédelem éber őre, figyelemmel kíséri a helyzet alakulását. A tavaszi dunai árvédelem tapasztalatai alapján felkészült az esetleg bekövetkező védelmi munkálatokra. Az előkészítő intézkedések már megtörténtek. Ha a csapadékos idő tovább tartassa es újabb magasabb árhullám alakulna ki a Tiszán, nagyon fontos hogy a tiszamenti községek és városok hivatali szervei, vezetői mindenkor megőrizzék higgadtságukat s mindenben támogassák a Vízügy: Igazgatóság dolgozóinak szakszerű munkáját. Az érvédelem tényleges bekövet kezésével a kiküldött védelmi vezetők közvetlenül felveszik a kapcsolatot a helyi szervek vezetőivel, állandóan a helyszínen tartózkodnak s közvetlen irányítói lesznek a szakasz védelmi munkálatainak. A helyi védelem vezetői az Igazgatóság kirendeltségein mindenkor szakszerű felvilágosítást adnak a hozzájuk fordulóknak. Az egész védelem irányítója a Vízügyi Igazgatóság, mely minden árvízvédelmi kérdésben intézkedik. A munka szakszerű levezetésének biztosítása érdekében szükséges, hogy más szervek, az igazgatóság megkérdezése nélkül védekezési kérdésben ne intézkedjenek. A lakosságnak meg kell őriznie nyugalmát abban az esetben is, ha védekezésre kerül a sor és mindenben támogatnia kell a munkát irányító dolgozókat. Csak jólszervezett munkával, összefogással érhetjük el azt, — ha netalán szükség lenne rá, — hogy a jelenlegi ár károk nélkül vonuljon le a Tiszán. MI ÚJSÁG A HAZÁBAN MÁRCIUS VÉGÉN ielenik mes magyar nyelven a marxi politikai gazdaságtan összefoglaló könvve. a marxista-leninista közgazdasási irodalom nagvfentossáeú műve: ..A Dolitikai gazdaságtan“' tankönyve. A neigyvenfcét fejezetből álló tankönyv a Szoveitundóban 1952-ben lezajlott közeazdasági vita tanulságai alapján készült el. Az első három fejezet a kapitalizmus előtti termelési módokkal foglalkozik Ezután a kapitalista termelési viszonyok törvényszerűségeit elemzi a tankönyv, majd külön részben a monopollkapitalizmussal foglalkozik. A tankönyvnek mintegy fele a szocialista gazdaságról szól. * SOK HELYEN vadon nő a jukkának nevezett rostnövény. Felhasználását megpróbálták a textiliparban. A könnyűipari újításokat kivitelező vállalatnál kikísérletezték a jukka-rost kinyerésének és feldolgozásának módjait. Az ebből készült anyag jó nedvszívó, ponyvát, törülközőt, köteleket, zsákokat lehet belőle gyártani. Különösen a helyi ipar, háziipar számára hasznos alapanyag. Mivel évelő növény. természetesen igen egyszerű, olyan homokos, szikes talajon is megél, ahol leüt, kendert nem termeszthetnek. * FEBRUÁR 1-ÉN Budapesten a járási állattenyésztési állomásokon dolgozó törzskönvwezetők és körzeti állattenyésztők részére egyhónapos továbbképző tanfolyam indul. A tanfolyam hallgatóé elméletben és gyakorlatban megismerik a törzslcönvvezéssel kapcsolatos tennivalókat, valamint a helves takarmányozás legfontosabb tudnivalóit. A tanfolyam előadói tudomá- j nyos kutatók és más kiváló szakemberek lesznek. (MTI) Séta a Szolnok! Tisztiklub képzőművészeti kiállításán A Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapja Képcsarnokai és a Szolnoki Honvéd Helyőrségi Tiszti Klub Parancsnoksága képzőművészeti kiállítást rendezet t a klubban. A kiállítás vasárnap nyílt meg. Ma délután alkalmam volt nekem is megtekinteni. Végignéztem a kiállított olajfestményeket, rézkarcokat, aquarelleket, rajzokat s azzal a szándékkal, hogy beszámolok róla lapuink olvasóinak. A kiállított hatvan-hetven kép mindegyikéről írni bizonyos nehézségekbe ütközik — nincs rá elegendő hely és idő sem, —, néhány alkotással azonban érdemes így is megismerkedni, hátha kedvet kap tőle az olvasó, s elmegy megnézni a kiállítást. Kezdem mindjárt azzal, hogy legjobb festőink közűi is szerepel néhány a kiállításon. így a Ko ssuth-díjas Imre István alezredes — ő nyitotta meg egyébként vasárnap a kiállítást — egy szép tájképével, az ugyancsak Kossuth-díj as Szőnyi István egy szénrajzzal és több olajfestménnyel. Igen szép és megkapó Domanovszfcy Endre Kossuth-díjas „Gyümölcsös“ című szénrajza, Zádor István Kossuth- díjas szénrajza, a „Gőzkalapács1’ című pedig a győzelmes munkát érzékelteti. Járja az ember a kiállításit, s megáll egyik-másik képinél. Károlyi Jenő „Virágcsendélef’-éről szép pasztell-színekkel virág és hamvas szőlő mosolyog le. Hermann Lipót olajfestménye lombos tavaszi erdő friss zöld, ragyogó színeit idézi. Littkey György Pinas virágok“ című csendéletéin örömmel pihenteti meg az ember a szemét. Mindegyik kép szép dísze lehet bármelyik otthonnak- A kiállítás látogatói is ezen a véleményen lehetnek, mert igen sokan közülük már vásároltak a kepékből, pedig még csak két napja van nyitva a kiállítás. Eddig hét olajfestmény és több rézkarc keit el e rendezők tanúsága szerint s nem közületek vásárolták, hanem kd-ki saját lakása számára. A képek nem drágák, a rézkarcok pedig olcsóbbak lettek. Már 48 forintért is kapható közülük, s a legdrágább is 122 forintba kerül csak. Vajon Isinek nem ér meg ennyit Konecsny György „Rákóczi és Esze Tamás találkozása” című nagyméretű ólad festményének rézkarc másolata, Hermann Lipót Petőfi, vagy Kossuth arcképe, Komjáthy Gyula „Rőzseszedője”, — vagy Vidovszky Béla „Varró- leány“-a? Ez a rézkarc különösen szép, élettel teli, akárcsak Domanovszky Endre „Előadás előtt* című rézkarca. Ez utóbbiból izgalom árad, az előadás előtti izgalom a kulturcsoportok öltözőjében. A lányok még egy pillantást vetnek a szerepfüzetbe, mások az ajtó előtt lábujjhegyen állnak és úgy leseik ednek be a színpadra. Glatz Oszkár „Kedves című rézkarca valóban kedves, szívderítő, két leány egy báránnyal a mezőn, fodros-felhős ég alatt. Az aquareUek közül különösen Diósy Antal két munkája tetszik, a „Trolibusz-megálló” és a „Virágcsendélet“, de megragadó Konok Tamás és Beér Rudolf egy-egy tájképe és Hetey László „Utca” című aquarellje is az ősz gazdag piros és sárga színeivel. Egyszóval érdemes ellátogatni a kiállításra, még akkor.is ha az ember nem vásárlási szándékkal indul neki. Érdemes azért, az oromért, amit a művészet ad az embernek. _ . Péteri István. Újabb lakásokat adtak át a szolnoki építőmunkások Talán egyetlen építkezést sem tartanak annvira számon a szolnokiak, mint a Piac-téren készülő épülettömböket. Érthető is az előrehaladás iránti tudakozódás, hisz sok ember érdekelt ebben az ügv- ben. Nemcsak azok a boldog tulajdonosok, akik már markukban szorongatják a kiutalást, hanem azok is. akik Í2V egv megürült lakásra vagy szobára számítanak ahova költöznek, míg nekik is jut az újból. Az érdeklődésre való tekintette1 a főépítésvezetőségtől kérdeztem meg, mikorra valósul meg az építőmunkások vállalása: a 32 lakás Azt hittem, határidőt mondanak De nem.,, — Halló, Tarjáni elvtára? — Igen! — Hogy haladnak a lakóházépítkezésen? 16 lakást most adtunk át. Többet nem is mond róla, azí javasolja, menjek kd és nézzen« meg, beszéljek Juhász elvtárssal, az építésvezetővel, kérdezzem, milyen nehézségekkel birkóztak meg az esős, sáros télben, míg elkészültek vele. Az építkezés hatalmas portáján szinte elvész a csapat ember, aki itt dolgozik. Az előgyártó műhely körül a legnagyobb a forgalom, meg egy elkészült épület lábánál, ahol 10—15 munkás planfrozza a terepet Gumicsizmájukkal vígan tapossák a sarat. Nem félnek a fel-felkapó hűvös széltől sem. mert a vattáskabáton nenr/ megy át a hideg. Az idegennek viszont nagy vigyázattal kell kerülgetni a ragadós sarat, a felhalmozott anyagkupacokat, egy-egy letaposott sze gesvégű zsaludeszkát. (Bizony, nagyobb rend is lehetne ezen a munkahelyen.) Az első épülettömb mögötti részi ideiglenes drótkerítéssel kerítették el —■ jelezvén, hogy ebbe . az épülőben már laknak. Erről áralkod n-r.k a cslpfefüegönvös ablakok is. bár kissé idegen foltnak tűnnek a vakolatlan falak ablakszemem. A (második épülettömbön még üresen ásítanak az ablakok, leg alább is egy részén. György István, a Szotaokmegyei Építővállalat dolgozója jön velem szemben, sietősen dagasztja a sarat. Tőle kérdem, melyik bejáraton lehet legjobban megközelíteni az átadott új lakásokat. Azonnal megmagyarázza tüzetesen s végül még kedvesen megkérdezi: — Ki van utalva magának is egy? — hát csak nézze Is meg! Sajnos nincs, de azért elhatároztam, úgy nézem meg, mintha én is egy boldog új lakástulajdonos lennék. Keskeny lépcsőházban visz az út tovább. Mikor elfáradok, vaktában megállók az egyik jóbb- ranyíló zöldremázolt ajtó előtt. Előbb a szabadanhagyott kémlelőnyíláson nézek be. Egy hosszúkás, kövezett előszobába látok. Üres minden, bátran benyitok. Az első ajtó j óbbra világos, tágas fürdőszobába vezet, A falak derékmagasságig csillogó fehér csempével kirakottak A kád öblös süllyesztett, a? oldala szintén csempézett. Kettős vízcsap, tükörnek, polcnak való hely, minden megvan itt akkurátusán, úgy, ahogy kell. Utána a konyha következik, majd egy világos, tágas hálószoba. Ablakából ellátni egész a Zagyvapartig. Majd egy újabb szóba következik, még nagyobb, mint az előbbi, legalább is szemre. Középen egy földigérő ablak, vágj inkább ajtó franciaerkélyre nyílik. Innen a víztorony felé van kilátás. Kamra s rr.ás helyiségek egészítik ki még a lakást, Ez éppen megfelelne, nemcsak f ekem, másoknak is, A többi la- ásba is benézek, mind ilyen. — Ilyenek lesznek az épület túlsó szárnyában is s a két derékszögben lehajló szárnyat összekötő egyenes épületrészben. Csak ez még idők kérdése s döntően az, építőmunkásokon, az építésvezetőségén múlik, hogy mikorra. Ezt is megtudom, amikor visszajőve t bekopogok Retkes László építésvezető irodájába. — 16 már elkészült s a másik 16-ról is rövidesen levonulnak az építőmunkásofc — mondja — úgy hogy szombatig az is kész les» Ebben a hónapban ezenkívül még előreláthatólag tizenegy lakást aduink át, összesen 48-at. Hogy milyen nehézségek közepette készülnek el, azt nem kérdeztem meg tőle. A sár, a hideg, a szakmunkáshiány, az alvállalkozókkal való együttműködés problémái most komolyan próbárateszik az építkezés műszakjait, munkásait egyaránt. Ha sikeresen küzdik le ezeket a nehézségeket, ezért egyedül őket Illeti dicséret Palatinos István. A MUZEUMLÄTOGA-* TÖ közönség mindenkor igen nagy érdeklődéssel szemléli a Jászberényi Jász Múzeumban látható kovácsoltvasból készült ládát amely nasv méretéit és elmés zárszerkezetét tekintve, iosraal kelti fel a figyelmet. Ezt a ládát azonban nem annyira külső alakia. mint inkább a iász-kunokkal kapcsolatos története teszi neveltetéssé. A láda a iászók és a kunok kiváltságainak. szabadságszereteté- nek egyik legszebb emléke. Ismeretes, hogy a jászok és a kunok a XIII. században költözködtek a mai Jász-Naevkun-Szolnok megye területére. Mivel a királyokat haddal szolgálták, mindannyian teljes szabadságot azaz nemességet kaptak. A .nagykun-, a kiskun- és a iász-kapitányság közös székhelye Jászberény volt. A ..Hármaskerületi Székháziban (ma járásbíróság) őrizték a jászok és_ kunok práviléaiális iratait. a Lehel-kürtöt és a már említett Drivilégiális ládát, A TÖRÖKÖK kiűzése után I. Linót császár — mivel üres volt a kincstár — jogtalanul eladta n szabad iászok és kunok földiét. A iászok és kunok azonban nem nyugodtak bele kiváltságaik elvesztésébe. Ezért elhatározták. hogy azt az ösz- szeget amennyiért földjüket* s őket eladták, saját maguk kifizetik. 1745- ben létrejött a redemnció. vagyis a Nagykunság, a Kiskunság és a Jászság megváltása. Ezért mohdiák a iászok és a kunok leszármazottai ma is. hogy „Mindenkit Krisztus váltott meg. csak a iászok és a kunok váltották meg önmagukat!“’ A redemnció alkalmával a iászkun kapitányoknak 500.000 rénusi aranyforintot kellett ösz- szegvüi'teniök. A „iászku- nok Drivilégiális ládája“* élő tanúja a iászkunok szabadsácszeretetének. mivel ebbe a ládába gyűjtötték össze a megváltás ellenértékét. A LÄDÄT három kulcs zárja. Ezek közül egviket a iászok. a másodikat a nagykunok a harmadikat a kiskunok kapitánya őrizte s csak akkor volt felnyitható. ha mind a három kapitány Jászberénvbe utazott és magával vitte kerülete kulcsát. Minden kulcs nésv helyen zár. összesen tehát 12 elmés szerkezetű zár csukia és nvitia a iászkunok orivilégiálte ládáiét. mely a -legtisztább kovácsoltvasból - készült, mélysége 75 cm, hossza 150 cm. szélességé 70 cm. súlya pedig 149.5 kg. A fedél belső lap ián a következő felírás olvasható: „Anno 1775- F. D. 299 Pfund.'* Ebben az esetben nem a készítés idejét. hanem a javítás.- illetve a festés évét ielzi. A láda valószínűleg a XVIII. század eleién készült. A iászkunok Drivilégiá- lib ládáiét ma is kegyelettel őrzi a Jász Múzeum. ERDÉSZ SÁNDOR ^ jáiz-kunok pxtoiUgiálb ládája
