Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-19 / 15. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VIL évfolyam, 15. szám Am SO fillér 1955. január 19., szerda r MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Egy tsz-elnök házában (2. o.) A pénzember (2. o.) A jánoshidal dolgozó parasztok fellendítik a szarvasmarha« tenyésztést (3. o.) Törődjünk többet a dolgozók leveleivel {3. o.) Szotookmegye 1955. évi testnevelési sportfeladatai (4. o.) Felkészültünk az árvédelemre Irta: Nemes Gerzson, a Vízügyi Igazgatóság főmérnöke A szokatlanul enyhe és csapadé­kos időjárás következtében na­gyobb árhullám vonul le a Tiszán, mely e hő 14-én, pénteken elérte Szolnokot is. Azóta állandóan emel­kedik a vízállás és sokan aggódva figyelik mpról-naora duzzadó fo­gyónkat. Joggal, merthiszen a sze­szélyes Tisza nem egyszer fenyege­tett már komoly árvízzel s nagy károkat is okozott. Mi1 a helyzet jelenleg? A Tisza relső szakaszán kialakult vízállások figyelembevételével már most meg­állapíthatjuk, hogy január 19-re, szerdára 630—650 om-es vízállás várható ebből az árhullámból Szol­noknál. Ekkor a víz a gátak kö­zötti hullámtér mélyebb területeit elönti és általában eléri az árvé­delmi gátak lábát A legutóbbi napokban a Tisza és mellékágai vízgyűjtő területén me­gint bőséges csapadék hullott le az cszak-északkeletl irányban vo­nuló esőfelhőkből. Emiatt a felső Tiszán egy újabb árhul­lám van kialakulóban. Terje­delmét és jellegét nem ismer­jük még ugyan, de számolni kell a jelenlegi árhullám idő­beni elhúzódásával és további emelkedésével. Ugyancsak szá­molnunk kell a magas tiszai vízállás miatt kintrekedt bel­vizeink visszaszivattyúzásával Is. A pillanatnyi helyzethez tarto­zik rrég, hogy a Tisza felső szaka­száról levonuló jég három helyen összetorlódott: Tiszaörvér.y alatt az úgynevezett „Aranyos“,‘-i kanyar­ban, Nagykörű alatt a „Pityóká­nál'* és Tiszgpü&rvökinél. A tor­laszok általában laza jégtáblából és kásajégből állnak, melyeket rob­bantással meglazítani nem volna eredményes, Ennek ellenére nem okoznak nagyobb veszélyt, mert szakadozni kezdenek s az emelkedő vízállás elsodorja őket. A legújabb jelentések szerint a legfelső „Aranyosi“ torlasz megin­dult s egyelőre rr eg akadt a Pityó­kánál álló torlaszban. így néz ki jelenleg a Tisza ár­védekezési szempontból. A levonuló árhullám alakulá­sától és a jégtorlaszok viselke­désétől függően, — amint arra • szükség lesz — teljes műszaki apparátussal meg tudjuk kez­deni a szükséges védekezési munkálatokat, úgy hogy emiatt nincs mitől tartani. Megfelelő állapotban vannak a gátak is. A Vízügyi Igazgatóság a hozzá tartozó területen — a Ti­szafüred—Csongrád közötti Tisza- szakaszon: a baloldalon 168 km, a jobboldalon 160.8 km hosszú vé­delmi vonal árvédelmét látja el. A Zagyva, Tárná és Hortobágy folyók mellett még 384 km hosszú védvonalról gondoskodik. A Tisza védelmi vonala 60 gátőr- írásra van osztva. A különböző védelmi anyagok részben a gátvo­nalon, részben az őrjárások szer­táraiban vannak tárolva. Hogy csak a legfontosabbakat említsem: minden időben rendelkezésünk­re áll több mint 900.000 db rő- zsekéve, 523.000 db. árvízvé­delmi karó, 57.000 db. árvíz­védelmi zsák és sok más egyéb anyag. — Ezek felhasználására a védekezéskor kerül sor. Meg­jegyezhetem itt azonban, hogy gátjaink átlag 1—1.5 méterrel magasabbak, mint az eddigi legnagyobb árvíz-színt. A hul­lámverésnek kitett sarkokon téglaburkolattal fedettek 39.5 kilométer hosszúságban. A Vízügyi Igazgatóság, mint az árvízvédelem éber őre, figyelemmel kíséri a helyzet alakulását. A ta­vaszi dunai árvédelem tapasztala­tai alapján felkészült az esetleg bekövetkező védelmi munkálatok­ra. Az előkészítő intézkedések már megtörténtek. Ha a csapadékos idő tovább tar­tassa es újabb magasabb árhullám alakulna ki a Tiszán, nagyon fontos hogy a tiszamenti községek és városok hivatali szervei, vezetői mindenkor meg­őrizzék higgadtságukat s min­denben támogassák a Vízügy: Igazgatóság dolgozóinak szak­szerű munkáját. Az érvédelem tényleges bekövet kezésével a kiküldött védelmi ve­zetők közvetlenül felveszik a kap­csolatot a helyi szervek vezetőivel, állandóan a helyszínen tartózkod­nak s közvetlen irányítói lesznek a szakasz védelmi munkálatainak. A helyi védelem vezetői az Igaz­gatóság kirendeltségein mindenkor szakszerű felvilágosítást adnak a hozzájuk fordulóknak. Az egész védelem irányítója a Vízügyi Igaz­gatóság, mely minden árvízvédelmi kérdésben intézkedik. A munka szakszerű levezetésének biztosítása érdekében szükséges, hogy más szervek, az igazgatóság megkérde­zése nélkül védekezési kérdésben ne intézkedjenek. A lakosságnak meg kell őriznie nyugalmát abban az esetben is, ha védekezésre kerül a sor és minden­ben támogatnia kell a munkát irá­nyító dolgozókat. Csak jólszerve­zett munkával, összefogással ér­hetjük el azt, — ha netalán szük­ség lenne rá, — hogy a jelenlegi ár károk nélkül vonuljon le a Tiszán. MI ÚJSÁG A HAZÁBAN MÁRCIUS VÉGÉN ielenik mes magyar nyelven a marxi politikai gazdaságtan összefoglaló könvve. a marxista-leninista közgazdasási irodalom nagvfentossáeú műve: ..A Dolitikai gazdaságtan“' tankönyve. A neigyvenfcét fejezetből álló tan­könyv a Szoveitundóban 1952-ben lezajlott közeazdasági vita tanulsá­gai alapján készült el. Az első há­rom fejezet a kapitalizmus előtti termelési módokkal foglalkozik Ez­után a kapitalista termelési viszo­nyok törvényszerűségeit elemzi a tankönyv, majd külön részben a monopollkapitalizmussal foglalko­zik. A tankönyvnek mintegy fele a szocialista gazdaságról szól. * SOK HELYEN vadon nő a juk­kának nevezett rostnövény. Fel­használását megpróbálták a textil­iparban. A könnyűipari újításokat kivitelező vállalatnál kikísérletez­ték a jukka-rost kinyerésének és feldolgozásának módjait. Az ebből készült anyag jó nedvszívó, pony­vát, törülközőt, köteleket, zsákokat lehet belőle gyártani. Különösen a helyi ipar, háziipar számára hasz­nos alapanyag. Mivel évelő nö­vény. természetesen igen egyszerű, olyan homokos, szikes talajon is megél, ahol leüt, kendert nem ter­meszthetnek. * FEBRUÁR 1-ÉN Budapesten a járási állattenyésztési állomásokon dolgozó törzskönvwezetők és kör­zeti állattenyésztők részére egy­hónapos továbbképző tanfolyam in­dul. A tanfolyam hallgatóé elmé­letben és gyakorlatban megismerik a törzslcönvvezéssel kapcsolatos tennivalókat, valamint a helves ta­karmányozás legfontosabb tudniva­lóit. A tanfolyam előadói tudomá- j nyos kutatók és más kiváló szak­emberek lesznek. (MTI) Séta a Szolnok! Tisztiklub képzőművészeti kiállításán A Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapja Képcsarnokai és a Szolnoki Honvéd Helyőrségi Tiszti Klub Parancsnoksága képzőművészeti kiállítást rendezet t a klubban. A kiállítás vasárnap nyílt meg. Ma délután alkalmam volt nekem is megtekinteni. Végig­néztem a kiállított olajfestményeket, rézkarcokat, aquarelleket, raj­zokat s azzal a szándékkal, hogy beszámolok róla lapuink olvasóinak. A kiállított hatvan-hetven kép mindegyikéről írni bizonyos nehézségekbe ütközik — nincs rá elegendő hely és idő sem, —, né­hány alkotással azonban érdemes így is megismerkedni, hátha ked­vet kap tőle az olvasó, s elmegy megnézni a kiállítást. Kezdem mindjárt azzal, hogy legjobb festőink közűi is szere­pel néhány a kiállításon. így a Ko ssuth-díjas Imre István alezredes — ő nyitotta meg egyébként vasárnap a kiállítást — egy szép táj­képével, az ugyancsak Kossuth-díj as Szőnyi István egy szénrajzzal és több olajfestménnyel. Igen szép és megkapó Domanovszfcy Endre Kossuth-díjas „Gyümölcsös“ című szénrajza, Zádor István Kossuth- díjas szénrajza, a „Gőzkalapács1’ című pedig a győzelmes munkát érzékelteti. Járja az ember a kiállításit, s megáll egyik-másik képinél. Ká­rolyi Jenő „Virágcsendélef’-éről szép pasztell-színekkel virág és hamvas szőlő mosolyog le. Hermann Lipót olajfestménye lombos ta­vaszi erdő friss zöld, ragyogó színeit idézi. Littkey György Pinas virágok“ című csendéletéin örömmel pihenteti meg az ember a sze­mét. Mindegyik kép szép dísze lehet bármelyik otthonnak- A ki­állítás látogatói is ezen a véleményen lehetnek, mert igen sokan közülük már vásároltak a kepékből, pedig még csak két napja van nyitva a kiállítás. Eddig hét olajfestmény és több rézkarc keit el e rendezők tanúsága szerint s nem közületek vásárolták, hanem kd-ki saját lakása számára. A képek nem drágák, a rézkarcok pedig olcsóbbak lettek. Már 48 forintért is kapható közülük, s a legdrágább is 122 forintba ke­rül csak. Vajon Isinek nem ér meg ennyit Konecsny György „Rá­kóczi és Esze Tamás találkozása” című nagyméretű ólad festményé­nek rézkarc másolata, Hermann Lipót Petőfi, vagy Kossuth arcképe, Komjáthy Gyula „Rőzseszedője”, — vagy Vidovszky Béla „Varró- leány“-a? Ez a rézkarc különösen szép, élettel teli, akárcsak Doma­novszky Endre „Előadás előtt* című rézkarca. Ez utóbbiból izgalom árad, az előadás előtti izgalom a kulturcsoportok öltözőjében. A lá­nyok még egy pillantást vetnek a szerepfüzetbe, mások az ajtó előtt lábujjhegyen állnak és úgy leseik ednek be a színpadra. Glatz Osz­kár „Kedves című rézkarca valóban kedves, szívderítő, két leány egy báránnyal a mezőn, fodros-felhős ég alatt. Az aquareUek közül különösen Diósy Antal két munkája tet­szik, a „Trolibusz-megálló” és a „Virágcsendélet“, de megragadó Konok Tamás és Beér Rudolf egy-egy tájképe és Hetey László „Utca” című aquarellje is az ősz gazdag piros és sárga színeivel. Egyszóval érdemes ellátogatni a kiállításra, még akkor.is ha az ember nem vásárlási szándékkal indul neki. Érdemes azért, az oromért, amit a művészet ad az embernek. _ . Péteri István. Újabb lakásokat adtak át a szolnoki építőmunkások Talán egyetlen építkezést sem tartanak annvira számon a szol­nokiak, mint a Piac-téren készülő épülettömböket. Érthető is az előre­haladás iránti tudakozódás, hisz sok ember érdekelt ebben az ügv- ben. Nemcsak azok a boldog tu­lajdonosok, akik már markukban szorongatják a kiutalást, hanem azok is. akik Í2V egv megürült la­kásra vagy szobára számítanak ahova költöznek, míg nekik is jut az újból. Az érdeklődésre való tekintette1 a főépítésvezetőségtől kérdeztem meg, mikorra valósul meg az építő­munkások vállalása: a 32 lakás Azt hittem, határidőt mondanak De nem.,, — Halló, Tarjáni elvtára? — Igen! — Hogy haladnak a lakóház­építkezésen? 16 lakást most adtunk át. Többet nem is mond róla, azí javasolja, menjek kd és nézzen« meg, beszéljek Juhász elvtárssal, az építésvezetővel, kérdezzem, mi­lyen nehézségekkel birkóztak meg az esős, sáros télben, míg elkészül­tek vele. Az építkezés hatalmas portáján szinte elvész a csapat ember, aki itt dolgozik. Az előgyártó műhely körül a legnagyobb a forgalom, meg egy elkészült épület lábánál, ahol 10—15 munkás planfrozza a terepet Gumicsizmájukkal vígan tapossák a sarat. Nem félnek a fel-felkapó hűvös széltől sem. mert a vattás­kabáton nenr/ megy át a hideg. Az idegennek viszont nagy vi­gyázattal kell kerülgetni a raga­dós sarat, a felhalmozott anyag­kupacokat, egy-egy letaposott sze gesvégű zsaludeszkát. (Bizony, na­gyobb rend is lehetne ezen a mun­kahelyen.) Az első épülettömb mögötti részi ideiglenes drótkerítéssel kerítették el —■ jelezvén, hogy ebbe . az épü­lőben már laknak. Erről áralkod n-r.k a cslpfefüegönvös ablakok is. bár kissé idegen foltnak tűnnek a vakolatlan falak ablakszemem. A (második épülettömbön még üresen ásítanak az ablakok, leg alább is egy részén. György István, a Szotaokmegyei Építővállalat dolgozója jön velem szemben, sietősen dagasztja a sa­rat. Tőle kérdem, melyik bejáraton lehet legjobban megközelíteni az átadott új lakásokat. Azonnal meg­magyarázza tüzetesen s végül még kedvesen megkérdezi: — Ki van utalva magának is egy? — hát csak nézze Is meg! Sajnos nincs, de azért elhatároz­tam, úgy nézem meg, mintha én is egy boldog új lakástulajdonos lennék. Keskeny lépcsőházban visz az út tovább. Mikor elfáradok, vaktában megállók az egyik jóbb- ranyíló zöldremázolt ajtó előtt. Előbb a szabadanhagyott kémlelő­nyíláson nézek be. Egy hosszúkás, kövezett előszobába látok. Üres minden, bátran benyitok. Az első ajtó j óbbra világos, tá­gas fürdőszobába vezet, A falak derékmagasságig csillogó fehér csempével kirakottak A kád öblös süllyesztett, a? oldala szintén csempézett. Kettős vízcsap, tükörnek, polcnak való hely, min­den megvan itt akkurátusán, úgy, ahogy kell. Utána a konyha követ­kezik, majd egy világos, tágas há­lószoba. Ablakából ellátni egész a Zagyvapartig. Majd egy újabb szóba következik, még nagyobb, mint az előbbi, legalább is szemre. Középen egy földigérő ablak, vágj inkább ajtó franciaerkélyre nyílik. Innen a víztorony felé van kilátás. Kamra s rr.ás helyiségek egészítik ki még a lakást, Ez éppen megfelelne, nemcsak f ekem, másoknak is, A többi la- ásba is benézek, mind ilyen. — Ilyenek lesznek az épület túlsó szárnyában is s a két derékszög­ben lehajló szárnyat összekötő egyenes épületrészben. Csak ez még idők kérdése s döntően az, építőmunkásokon, az építésvezető­ségén múlik, hogy mikorra. Ezt is megtudom, amikor vissza­jőve t bekopogok Retkes László építésvezető irodájába. — 16 már elkészült s a másik 16-ról is rövidesen levonulnak az építőmunkásofc — mondja — úgy hogy szombatig az is kész les» Ebben a hónapban ezenkívül még előreláthatólag tizenegy lakást aduink át, összesen 48-at. Hogy milyen nehézségek köze­pette készülnek el, azt nem kér­deztem meg tőle. A sár, a hideg, a szakmunkáshiány, az alvállalkozók­kal való együttműködés problémái most komolyan próbárateszik az építkezés műszakjait, munkásait egyaránt. Ha sikeresen küzdik le ezeket a nehézségeket, ezért egye­dül őket Illeti dicséret Palatinos István. A MUZEUMLÄTOGA-* TÖ közönség mindenkor igen nagy érdeklődéssel szemléli a Jászberényi Jász Múzeumban látható kovácsoltvasból készült ládát amely nasv mére­téit és elmés zárszerkeze­tét tekintve, iosraal kelti fel a figyelmet. Ezt a lá­dát azonban nem annyira külső alakia. mint inkább a iász-kunokkal kapcso­latos története teszi neve­ltetéssé. A láda a iászók és a kunok kiváltságai­nak. szabadságszereteté- nek egyik legszebb em­léke. Ismeretes, hogy a já­szok és a kunok a XIII. században költözködtek a mai Jász-Naevkun-Szol­nok megye területére. Mi­vel a királyokat haddal szolgálták, mindannyian teljes szabadságot azaz nemességet kaptak. A .nagykun-, a kiskun- és a iász-kapitányság közös székhelye Jászberény volt. A ..Hármaskerületi Székháziban (ma járás­bíróság) őrizték a jászok és_ kunok práviléaiális ira­tait. a Lehel-kürtöt és a már említett Drivilégiális ládát, A TÖRÖKÖK kiűzése után I. Linót császár — mivel üres volt a kincs­tár — jogtalanul eladta n szabad iászok és kunok földiét. A iászok és ku­nok azonban nem nyu­godtak bele kiváltságaik elvesztésébe. Ezért elha­tározták. hogy azt az ösz- szeget amennyiért föld­jüket* s őket eladták, sa­ját maguk kifizetik. 1745- ben létrejött a redemnció. vagyis a Nagykunság, a Kiskunság és a Jászság megváltása. Ezért mohd­iák a iászok és a kunok leszármazottai ma is. hogy „Mindenkit Krisz­tus váltott meg. csak a iászok és a kunok váltot­ták meg önmagukat!“’ A redemnció alkalmá­val a iászkun kapitá­nyoknak 500.000 rénusi aranyforintot kellett ösz- szegvüi'teniök. A „iászku- nok Drivilégiális ládája“* élő tanúja a iászkunok szabadsácszeretetének. mivel ebbe a ládába gyűj­tötték össze a megváltás ellenértékét. A LÄDÄT három kulcs zárja. Ezek közül egviket a iászok. a másodikat a nagykunok a harmadikat a kiskunok kapitánya őrizte s csak akkor volt felnyitható. ha mind a három kapitány Jász­berénvbe utazott és ma­gával vitte kerülete kul­csát. Minden kulcs nésv helyen zár. összesen te­hát 12 elmés szerkezetű zár csukia és nvitia a iászkunok orivilégiálte lá­dáiét. mely a -legtisztább kovácsoltvasból - készült, mélysége 75 cm, hossza 150 cm. szélességé 70 cm. súlya pedig 149.5 kg. A fedél belső lap ián a kö­vetkező felírás olvasható: „Anno 1775- F. D. 299 Pfund.'* Ebben az eset­ben nem a készítés ide­jét. hanem a javítás.- il­letve a festés évét ielzi. A láda valószínűleg a XVIII. század eleién ké­szült. A iászkunok Drivilégiá- lib ládáiét ma is kegye­lettel őrzi a Jász Múzeum. ERDÉSZ SÁNDOR ^ jáiz-kunok pxtoiUgiálb ládája

Next

/
Thumbnails
Contents