Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-19 / 15. szám

2

SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP

1955 január 19.

EGY TSZ ELNÖK HÁZÁBAN

liek, hogy a tsz-ben törődnek egyCsajági Jánost? — Persze, hogy ismerem, hiszen idevalósi. Ott lakik a Bíró Jani házában. Hogy milyen utcában? — Azt már nem tudom megmondani.

A hatodik embert kérdezzük már. s mindegyiktől hasonló választ kapunk. Egyikük még le is rajzolta az utat. A hevenyészett vázlat szerint a Tiszasüly felé vezető út mindössze kettőt kanyarodik. A valóságban közel százméterenként. így aztán nem tudunk célhoz jutni. Na talán az a bama- kucsmás, hetykejárású bácsi útbaigazít. Lassítunk, s megállunk mellette.

— A Janit keresik? «— Elvezessem magukat hozzá?

•— Szívesen vennénk.

_ De akkor elvisznek Tisza- sülyre?

_, Nem arra megyünk bácsikéin. Jászladányra, azonban szívesen.

Tiszasülyre vigyenek.

5-* De nem arra megyünk.

«— Akkor én sem vezetem el magukat

Beszéd közben vesszük észre, hogy az öreg egy kicsit a pohár fenekére nézett. Otthagyjuk. Jó félórai keresés után elfeledjük az esetet. Nyakig sárosán állítunk be Csajágiékhoz. Otthon van az egész család, s még valaki: a bar- nakucsmás, spicces bácsi. Derűsen hunyorítva nyújtja a kezét; „Bállá József vagyok”.

i Hát maga? — nézek rá bosz- szúsággal vegyes meglepetéssel.

Eljöttem megmondani a Janinak, hogy két fiatalember keresi. *

A sezlon szélén Csajági elvtárs mellett foglalok helyet Középkorú parasztember. Féléve ő az elnöke a jászkiséri Táncsics tsz-nek. Azelőtt a „megyénél“ dolgozott, de a szívének, meg a tsz tagok hívó szavának engedelmeskedve visszatért a tsz-be. Nem lehet valami könnyű dolga az ilyen keményfejű, akaratos emberekkel, mint ez a Baka József — nézek még mindig parázsló bosszúsággal az öregre. Szemjárásomat figyelve a tsz elnök is őrá tereli a szót. „Bállá bácsi a tsz egyik legjobb dolgozója. Tíz kilométerre lakik, de mindennap megjelenik a munkában. Most — pihenőnapja lévén poha- razgatott egy kicsit a komájával”. «—Aztán már kérés nélkül beszél a

többleterői. Örömmel, jogos büszkeséggel mondja;

„1953-ban 30—40 ezer forintot adtunk idegen munkaerőnek. Tavaly már csak a Kossuth tsz segített pár napot a kapálásban, meg az aratásban. Pedig semmivel sem volt kevesebb a tennivaló, mint azelőtt. Igaz, aratástól kezdve, az őszi betakarításig vasárnaponként is ment a munka. Ősszel mégis úgy tűnt, hogy nem tudunk megbirkózni a temérdek feladattal. El is határozta a vezetőség, hogy idegen munkaerőt fogad. Akkor reggel odaadtam a dolgozók elé. Mondom nekik: Emberek! Holnaptól kezdve idegen munkaerőt is igénybeveszünk. Nem hagyhatjuk kint a kukoricát.

Az idős V. Tóbh rerenc elmosolyodott, Bizony nem szabad a terményt kinthagyni, hiszen egész évben azért dolgoztunk. De hát segítség nélkül is betakaríthatjuk — mondotta. — Ugybizony! — bólintott rá Bende Ferenc, s a többiek is így vélekedtek. így aztán nem a vezetőség, hanem a dolgozók álláspontját fogadva el, mindenkit kivezényeltem a földekre. Még az „irodistákat" is. Haladt is a kukoricatörés, nem győzték hordani a kocsik a csöveket. Idejében végeztünk a betakarításai, sőt még négy év alatt összegyűlt trágya is kihordására is futotta az időből”,

Pár percnyi szünetet tart, gondolkozik rajta, mit említsen még meg a tsz tagokról, hogy olyannak ismerjék meg őket, amilyenek. Keménynek, munkaszere tőnek, a termőföld szerelmeseinek. — Van is értelme fáradozásuknak <— folytatja. —i Vagyonunk hárommillió forint felett van. Elnéztem a terv ismertetésekor a tagokat. Jólesően láttam, hogy majdnem mindegyiknek új csizma van a lábán. Hízója mindegyiknek van, s megvan már a jövőre is a hízónak valój ■ Aprónak tűnő esetek melengetik az ember szívét. Mikor idekerültem, özv. L. Kovács Urbánnénak elég rongyosak voltak gyermeked. Most meg barna bársanyruhában, új csizmában feszítenek. Melyikőnk ne nézné büszkén őket? Az anyjuk meg azon gondolkozik, hogy háztáji tehenüket jobban tejelőre cseréli át,

— Akinek nincs háztáji tehene, az a közösből kap tejet gyermekei- I nefc 80 filléres áron — szól közbe I a felesége. •—■ Látják is a falubemással az emberek, s könnyebb az élet így, egymást támogatva. Figyelnek, gondolkoznak, s egyre inkább közelebb kerülnék hozzánk, ősz óta huszonnégy új belépő van.

Elnézem azt a fiatal, életerős asszonyt. Gömbölyű karjaival átöleli két kislánya vállát, s olyan magabiztosan mondja: „Egy év múlva el se lehet kergetni az embereket a tsz-ből". — Beszélgetésünk elején mé; azt hittem, nem helyesli a férje pályaválasztását, hiszen Szolnokon a postán dolgozott, „itt meg ilyenkor, télidőben nagy a sár, s nincs munkaalkalom”,

A két kislány csendesen figyel, Bállá bácsi meg nagyokat pislog. Eddig azt hallgatta, miről folyik a szó, s mivel látja, hogy a szövetkezetről, közbeszól:

—i Mióta Jani az elnök, másképpen megy az élet. Győri Pista is azt beszéli, hogy mostmár nem lehet olyasmit csinálni.

i—i Miféle „olyasmit?" —>> kérdem.

Az elnök elmosolyodik. — Hát nem engedem, hogy „vegyes munka” címén munkaegységet számoljanak el. Győri István megcsinálta azt, de levontuk tőle. Mindenkinek meg kell szokni, hogy a közért végzett munka arányában részesedjék. Lehet, hogy ez egy-két személynek nem tetszik, de helyességét a többség elismeri. Mert hát nem elég az, hogy áprilisban 10— 12 hízót értékesítünk majd a szabadpiacon, meg elárusító standot létesítünk, stb. t Erősödésünkhöz, gazdagodásunkhoz mindenekelőtt rendre van SzükségCsendben hallgatom, s elnézem határozott, kemény vonásait. •— Eszembe jut a járási pártbizottság egyik tagjának véleménye. „A jászkiséri Kossuth tsz az ország egyik legjobb szövetkezete. Ezzel lépett versenyre a Táncsics tsz. S meg kell hagyni, mióta a felsőbb szervektől odakerült két kommunista, Kiss Emánuel gazdász és Csajági János tsz elnök intézd a csoport ügyeit, azóta nem is eredménytelenül versenyeznek”,

—' Pedig egy személyre kétszer akkora terület megművelése vár. mint a Kossuth tsz-ben.

Simon Béla.

Eddig ezt

Á jászapáti tanács igyekszik az új tanácstörvény szellemében dolgozni. A pártszervezettel és a Hazafias Népfront Bizottsággal karöltve kisgyűléseket szerveztünk a tanyavilágban is, ahol elég szép számban lőttek össze a lakók. Ismertettük a politikai helyzetet s a soronlévő feladatokat, a vetőmagcserét, a szerződéses termelés előnyét, beszámoltunk a tsz-ek fejlődéséről stb.

Az állandó bizottságok egy- másközt megosztva végzik munkájukat. Autóbuszmegállót építettünk, már csak a vakolás és a villany hiányzik. Két hónap óta dolgozunk a Szőke-utcai kút vizéért, de még teljes eredmény nincsen. Tervbevettük egy korszerű mozi építését — nem hiányozna ehhez a társadalmi munka sem, - de a felsőbb szervek részéről még semmi bíztató jel nincs ezirányban.

Megalakultak az első gazdakörök:, amelyeknek a tanács segített a régi bútorok beszerzésében. A fiatalok, a tanács és a Hazafias

végeztük

Népfront támogatásával kulfcúr- csoportokat szerveznek. A 48-as kör „A falu rossza“ című színdarabot már tanulja is.

A lakosság a tanács fogadóóráin — és íráskor is — felveti, hogy nincsen elegendő zománcedény, füstcső, könyökcső. Ez utóbbiaknak a minőségével is baj van. Némelyik egy hónap irúlva behorpad, kilyukad.

Még csak azt kívánom közölni, hogy a tanácsházán működik egy ezüstkalászos tanfolyam, jó eredménnyel.

Szigetvári György, Jászapáti.

A Párloktatás Háza hírei:

Közöljük, hogy január 20-án, csütörtökön este 6 órakor, központi előadóval előadást tartónk a Párt- oktatás Háza nagytermében. Az előadás címe: „Munkatermelékenység — önköltségcsökkentés — élet- színvonal.“ — Az előadáson mindenkit szívesen látunk.

PARTOKTATÁS HAZA, Szolnok, Szabadság-u. 8.

A bonni kormány sajtóosztá lyának közleménye a német kérdéssel kapcsolatos szovjet kormánynyilatkozatról

Berlin (TASZSZ). A nyugatnémet kormány saitóosztáilva ianuár 16- án közleményt adott ki a német kérdéssel kapcsolatos szoviet kormánynyilatkozatról.

A közlemény a többi között kísérletet tesz arra. hogv a Nvusat- Németország felfegyverzéséről intézkedő párizsi egyezményeket a béke eszközének tüntesse fel. mindenképpen dicsőíti a párizsi egyezményeket és azokat az állítólagos távlatokat, amelyeket a párizsi egyezmények nyitnak meg Nyugatéiémetorszás előtt,

A közlemény befejezésül a tényleges helyzettől homlokegyenest ellenkező állítást tartalmaz, amelv szerint ..A ielek alapián indokolt az a következtetés, hosv a Szovjetunió a párizsi egyezmények ratifikálása után hajlandó lesz tárgyalni Németország egységének helyreállításáról”.

_ A közlemény annak ellenére állítja azt. hogy a szoviet kormánynyilatkozat egyenesen óva int az ilyen következtetéstől. (MTI)

BRÓDY SÁNDOR:

A PÉNZEMBER

Váci-utcában találkoztam vele, fázott a szegény, az orra cinkét fogott. Megvehetné az összes városi bundákat, éppen ezért kis, béleletlen téli bekecsben jár.

*— Fázom sí mondá a jó estére — köszönöm, rosszul vagyok, fázom. Nem tudok télika- bátot viselni, kimelegszem benne és azonnal meghűlök. Aztán utálom a prémet, mennél drágább, annál jobban.

*— Persze, hogy mégfagy, miért megy ilyen lassan?

i— Az étvágy miatt.

*— Nem jobb volna kocsin?

<=— Undorodom a kocsitól, nekem egy bábaasszony — aki kölcsönkért és nem kapott — megjósolta, hogy egykor, nem is soká, az ég haragja fog elpusztítani. Biztosan a villamost gondolta, amelynek a fogatom vé- letlenséebő! nekirregy. Lehet, hogy nem is véletlenségből, már napok óta megfigyelem ;a kocsisomat, a Gábort, az van a szemébe beleírva, hogy mi okon és mi jogon ülsz te bent, én pedig kint és fent?! No megállj, elviszlek magammal oda, ahol nincs többé se fent, se lent, se úr, se kocsis!

— Tehát ön nemcsak fázik, de fél is. édes milliomos úr!.,,

önnyű magának, de nehéz a gazdag embernek! önnek van mit keresnie a világon — pénzt, amije nincsen. De engem a pénz keres föl és nincs semmi tennivalóm, csak be kell vámom. Hull rám, csak úgy kopog a fejem, néha az élével a lelkiismeretembe is vágódik. -— Olykor szeretnék elfutni előle, de mégis csak bevárom. Van rá eset, hogy örömet is okoz, amikor egy asszony eladja magát nekem

és egy vagyont vár az ára fejében és kénytelen kiegyezni velem huszonöt percentre. A gazdagság — néha úgy vélem — azért jó, hogy az ember smucig lehet. Most azonban szeretnék patarolni, összevenni az egész Váciutcát, de nincs szívem és nincs kinek.

<— Nincsenek a rokonainak gyermekei?

1— Vannak, csakhogy mind fiú, gyűlölöm őket. A kis kerek szemükből kiordít a vágy: bácsi, vajha meghalnál, az apa akkorára ígért nekem igazi vasutat, beszélő bábut! -~’~

*— F.syéb baja nincs? -*-■ J£öszőnöm, van. Rettegek az ünneptől, mikor nem dolgoznak az embereim. Fölir.eI Pravda a bonni kormány sajtóosztályának a német kérdéssel kapcsolatos szovjet kormány-nyilatkozathoz fűzött kommentárjáról

Moszkva (TASZSZ.) A Pravda megjegyzéseket fűz ahhoz a kommentárhoz, amelyet a Német Szövetségi Köztársaság kormányának sajtóosztálya adott ki a német kérdésben tett legutóbbi szovjet kormány-nyilatkozattal kapcsolatban.

A Német Szövetségi Köztársaság (Nyugat-Németország) kormányának sajtóosztálya által kiadott közleményt — írja a Pravda — nyilván a hivatalos bonni körök első visszhangjának kell tekinteni a német kérdéssel kapcsolatos szovjet kormány-nyilatkozatra.

E közlemény szerkesztői védelmükbe veszik a párizsi egyezményeket, de ugyanakkor olyan látszatot igyekszenek keltem, mintha Németország egységének helyreállítását kívánnák.

A Pravda hangsúlyozza, hogy a szovjet kormány-nyilatkozat az alábbi következetetésre jut: „Teljesen nyilvánvaló, hogy a békesze- rető Német Demokratikus Köztársaság és a felfegyverzett, katonai csoportosulásokba bevont Német Szövetségi Köztársaság egyesítése lehetetlen. A párizsi egyezmények ratifikálása összeegyeztethetetlen Németországnak egységes, békeszerető államként való helyreállításával.”

Ennek ellenére <— írja a továbbiakban a Pravda — a bonni kormány sajtóosztálya azt az állítást kockáztatja meg, hogy „A Szovjetunió a párizsi egyezmények ratifikálása után hajlandó lesz tárgyalásokat kezdeni Németország egységének helyreállításáról”. Ug”’át- szik, a párizsi egyezmények híveinek helyzete nem szilárd a Német Szövetségi Köztársaságban, ha szükségük van arra, hogy ilyen nagy igyekezettel titkolják az igazságot Nyugat-Németország lakossága előtt.

Ha a bonni kormány sajtóosztálya megpróbál kitérni a válaszadás elől erre a kérdésre, akkor kétséges, vájjon a bonni kormánykörök akarják-e vagy ellenzik az általános német választásokat, amelyek nélkül lehetetlen Németország egyesítése. A sajtóosztály nem’ tájékoztatta Nyugat-Németország la-' kosságát arról, hogy a párizsi egyezmények összeegyeztethetetle- nek az össznémet választásokkal és hosszú évekre rögzítik Németország kettészakítottságát,

A Pravda rámutat arra is, hogy a szóbanforsó közlemény szerkesztőd kitértek a német békeszerződés kérdésének megvizsgálása elől is, pedig a német békeszerződés megkötésének előfeltételeit az össz- német szabad választások megtartása és Németország egységének helyreállítása teremtené meg,

A szovjet kormány-nyilatkozat jelentőségének csökkentésére törekedve, a közlemény szerkesztői jobb hijján azt eszelték ki, hogy ez a nyilatkozat és a benne foglalt következtetések, nempedig a nyugati hatalmak jelenlegi politikai irányvonala vezet „Németország kettészakítottságának elmélyítésére.“

Ez az ügyefogyott mesterkedés azonban nem leplezheti azt a tényt, hogy a párizsi katonai egyezmények Németország kettészakítottságának hosszú évekre szóló rögzítésére vezetnek, .és azt a tényt, hogy a német nép többsége határozottan elutasítja ezt az utat.

A Német Szövetségi Köztársaság kormányának sajtóosztálya részéről kiadott közlemény szerkesztői elutasítják a tárgyalásokat Németország egységének helyreállításáról, de ugyanakkor a tárgyalások híveinek mondják magukat. Elutasítják a tárgyalásokat Németország újraegyesítéséről, mr amikor még lehetségesek az ilyen tárgyalások, ugyanakkor arról igyekeznek meggyőzni a német közvéleményt, hogy a bonni kormánykörök tárgyalni alkarnak a párizsi egyezmények ratifikálása után, vagyis azután, mikor már ezek a tárgyalások lehetetlenné válnak. Ennélfogva a sajtóosztály közleményéről meg kell állapítani, hogv hamis és céllá Nyugat-Nérr.'tország közvéleményének félrevezetése. (MTI.)

A szovjet kormány nyilatkozatának további nyugati visszhangja

Bonn

A nyugatnémet kormány hivatalos hírszolgálata, az Informationsdienst hétfőn ismertette a szövetségi kormány állásfoglalását a Szovjetunió kormányának ianuár 15-i nyilatkozatáról. A bonni kormány a párizsi egyezményeket úgv igyekszik feltüntetni, mint ..A béke eszközeit”. Az úi Wehrmacht feltámasztására törekvő Adenauer- klikk odáig megy. hoev a Szovjetunió javaslatával kapcsolatban, amely szerint a békeszerződés megkötése után az újraegyesített Németország biztonságának biztosítására megszervezheti nemzeti haderőit. azt állítja: ..Az úiraesvesített Németországnak nincs módiéban saiát ereiéből az ilyen védelmet megteremteni”. Végezetül az Informationsdienst minden alap nélkül ismételten azt hangoztatja, hoev a Szovjetunió a Párizsi eevezménvek ratifikálása után is hallandó tárgyalni a német kérdésről.

TV r •

Párizs

Az illetékes francia körök véleményét közli a Szovietunáó kormányának nyilatkozatáról, amely szerint az úi szoviet nyilatkozat ..Nem téríti el Mendes-France kormányát arra irányuló szándékátóL hoav Végrehajtsa a párizsi egyezmények ratifikálását“. Ugyanakkor a fernt- amlíteft körök a közvélemény fél- 1 re vezetésére most is ahhoz a fogásgyek a rengeteg hivatalba és érzem, hogy ott a néma csendben két napra kiterítve és megalázva fekszik a Pénz, nem fiadzik, nem paráználkodik, nem is pénz többé. És úgy fogom érezni magam, mintha én is meghaltam volna. Aztán magamban, egyedül fogok vacsoráim, egy ostsee- heringet és nérri száraz sonkát. Mert ha valakit, családot arra méltatnék, hogy a körében tölt- sem el a szent estvét, az nekem jelentékeny anyagi áldozatomba kerülne. Nem akarok, félek szeretni!

— Tudja-e mit, maga se szeressen, — a ridegség pénzt hoz. 1900.

A fenti fräs Bródy Sándor <1863— 1924) „A sas Pesten” címmel a Szép- irodalmi Könyvkiadó kiadásában nemrég megjelent válogatott írásai közül való.

hoz folyamodnak. hogv a kormány a ratifikálás után ..folytatja erőfeszítéseit a Kelet és Nvugat közötti enyhülésnek diplomáciai előkészítése után történő keresésére”,

London

Az AFF szerint az angol főváros-* ban a szoviet kormánynyilatkozat különböző fogadtatásra talált. A hivatalos források azzal az üriigv- gvel zárkóznak el a kommentálás elől. hoev a kormánynyilatkozat „Nem diplomáciai közlemény”.

Másfelől — ugyancsak az AFP szerint — „Egyes londoni körökben a szoviet nyilatkozatot a legnagyobb horderejű diplomáciai offen- zivának tekintik a párizsi egyezmények ellen. Ez az úiabb szoviet akció azzal a veszéllyel iár. hoav súlyos nehézségeket támaszt a nyugati szövetség kebelén belül és kü- lönösen érzékeny kihatásokkal iár- hat a német közvéleményre”.

A hétfő reggeli londoni lapok hírmagyarázói kommentárokat fűznek a Szovjetunió kormányának nyilatkozatához.

A The Times és a Dailv Telegraph vezércikke elismeri, hoev a szovjet nyilatkozat életbevágóan fontos engedményt aiánl: az össznémet választó sodr nemzetközi ellenőrzését. A The Times vezércikke hangozta ti a. hogv a választásokra vonatkozó ellenőrzésbe való beleegyezéssel a szoviet kormánynyilatkozat közelebb kerül a nyugati állásponthoz.

A Daily Worker íria vezércikkében:

*— A Nyugat ismét azt mondta maid. hogy a Szovjetunió javaslata nem őszinte és célra a párizsi szerződések ratifikálásának, azaz a nyugatnémet militarizrnus felélesztésének elhalasztása. De mit árthatna bárkinek, kivéve az engesztelhetetlen nyugatnémet militaristákat és amerikai pártfogóikat, ha elhalasztanák a német militariz- mus feltámasztását amíg a szoviet javaslatokat négyhatalmi értekezleten komolyan megvizsgálják?

Ha a szoviet javaslatot esv értekezleten alaposan megvizsgálnák akkor ez nem jelentene semmiféle kockázatot. Ellenben sokat lehetne nvemii. ha ezek a iavaslatok kel’ö módosítások után a német kérdés maradandó megoldásához vezetnének.

— A Szovjetunió javasolta kon- forenria hrivett a márik út csak a? “urópai háKne-űs veszedelem borz” más súlyosbodásához vezetne Ez‘ a zord kilátást az ar^oi népnek vissza kell utasítania! (MTI)

Eddig ezt végeztük