Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-14 / 11. szám
MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Hallgassa meg a tanács a népfrant-biaottság véleményét (3. o,) Less-e gazdakör Kenderesen? (3. o) Mi újság Fegyvernemen? (3. o.) „A világ legjobb labdarúgócsapata” — magyar szakértő szemével (4, a) Hírek (4. o) 5SEE223S222DEE VIL évfolyam, 11. szám Ara 50 fillér 1955, január 14., péntek Egy évvel ezelőtt jöttem vissza a termelőszövetkezetbe Huzamosabb ideig dolgoztam a Földművelésügyi Minisztériumban. Most egy éve a jászteleit! Tolbuchin tsz tagjainak kérésére visszatértem a faluba. A minisztériumban szerettem munkámat, mégis őrömmel jöttem haza, hogy a Mezőgazdasági Akadémián elsajátított ismereteket a tsz-ben gyakorlatban gyümölcsöztessem. Visszapillantva az elmúlt esztendő küzdelmeire, eredményeire bátran mondhatom, egyáltalán nem vágyom vissza az íróasztal mellé. Jól érzem magam régi tagtársaim között. 1954-ben komoly változás történt . a tsz életében. Sikerült megszilárdítani a munkafegyelmet, elmélyíteni a tagokban az alapszabály betartásának fontosságát, a közös vagyon megbecsülését. Az agrotechnikai módszerek alkalmazásával is értünk el kezdeti sikereket. 22 hold kukoricánkat négyzetesen vetettük és háromszor megkapáltuk. Ennek köszönhető, hogy 31 mázsás termést takarítottunk be. így 50 sertést meghízlalva értékesítettünk. 9 hold területen dohányt termeltünk. A gondos ápolás, a sok munka gazdagon gyümölcsöA cibakházai Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai számára a téli hónapok sem jelentenek semmittevést. Ilyen nagy gazdaságban ilyenkor is akad tennivaló. A férfiak a nehezebbjével, a trágyahordással jórészt végeztek. Az asszonyok a kö/n, nyebb munkát végzik. Képünkön Vlgh Istvánná, Pápai Pálné családtagok és Esz- teró Istvánná tsz tag a dohányt csomózzák. A cserkeszőllői dolgozó parasztok csatlakoztak a leiszabadulási versenyhez zott. 81.000 forintot és 100.000 Kossuth cigarettát kaptunk a dohányért. E jövedelem láttán elhatároztuk, hogy ebben az évben 10 holdon létesítünk dohányker- tészetst. Termelési tervünkben szerepel a 15 holdas halastó elkészítése és a gombatelep létesítése is. — Gazdaságunk területén van egy épület, amely valamikor szeszgyár volt. Ennek a pincéjét használjuk fel gombatenyésztésre. — Már elkészítettük az ágyakat, s most a gombacsirák berakásét végezzük. Hat hét múlva piacra vihetjük az első termést. Számitól, szerda van, ma tartják Török- szentmiklóson a kaska-itonepet, vagyis a hetipiacot Eladó, vevő úgy látszik, akad bőségesen. 11 óra, de a baromfipiacon alig árválkodik már egy-két kivénhedt aprójószág, többszáz társa egy csomóra hordva várja az elszállítást. A tojás már mind elkelt. A szemtanuk állítása szerint árultak házikolbászt és hurkát is, de annak ír.ár a szagát is elvitte a januárban fujdogáló márciusi szél. Csak a zöldségpiacon van nagyobb forgalom. Alma, krumpli, vöröshagymakupacok árulkodnak: ezekből olyan nagy volt a kínálat, hogy még a jövő heti piacon is találkozunk velük. Igaz, még a tejes soron is találni jófajta sűrű tejfölt, vajat, túrót, a törökszentmiklósi tehénállomány dicséretére. Mindenki láthatja, aki nem vak. hogy piac volt itt ma, a javából. Az uiságíró, aki foglalkozásánál fogva állandóan összehasonlít, azon töri a fejét, hogy vájjon milyen piacok voltak itt egy-két évvel ezelőtt? Hát ezt bizony nehéz így a beszélgetésekből megállapítani. A helypénzszedő szerint nagyobb a tásunk szerint ez a telep 100.000 forint jövedelmet hoz szövetkezetünknek. Állattenyésztésünket is jelentősen fejlesztjük ebben az esztendőben. Szarvasmarhaállományunkat 22 százalékkal növeljük. Lovainkat törzskönyveztetjük. A célunk az, hogy minél eredményesebben gazdálkodjunk. 1954-ben egy munkaegység értéke 32 forint 70 fillér volt Ezt növelni akarjuk, hogy még szebb nyugodtabb élete legyen szövetpiac forgalma, mint 1953-ban, vagy 1954 elején, dish át pontos számokat ők sem tudnak mondani. Azt tanácsolják, hogy ezt tudakoljuk meg a városi tanács ipari és kereskedelmi osztályán, |a SZAMOK) bizony sokszor unalmas dolgok, de mit tehettünk mást, kénytelenek voltunk igénybe venni ezt az egyetlen lehetőséget, hogy összehasomlíth ássunk] A tanács ipari és kereskedelmi osztályán aztán előszedték a kimutatásokat. Ebből közlünk egy pár kiragadott példát. Két esztendő h ár orr* piaci napjának adatai a következők: 1953. 1953. 1954. I. 10. XI. 25. XI. 25. Ft Ft Ft Heíj’pénz: 404.— 2,5?6.— 2,813.— Kerékpármegörzés: 52.— 229.— 209.— Mázsadíj: — 393.— B85.— Az adatok azt bizonyítják, hogy két év alatt nagymértékben emelkedett a piaci felhozatal. Tudnivaló, hogy a helypénzt pl. a ba-. romfinál darabszám után kell fizetni. Ügyszintén a terményeknél is a kosarak és zsákok száma dönti el a helypénz nagyságát. Ha az 1953 január 10-i piaci napot összehasonlítjuk az 19ö4 november 1952 január 1-én, a felszabadulás után 8 évvel új élet kezdődött Cser- keszöllőn. Az addig Kisasszony- szöllő néven szereplő, s Tiszakürt tanácsához tartozó település önálló 25-rve'i, akkor azt látjuk, hogy a piaciorrgalam mintegy rr.eghétszere- ződött. De nyilván több lett a kerékpár is, mert a kerékpár megőrzési díja is pont négyszerese az 1953 január 10-einek. 1953 január 10-én egy szem terményt, egyetlen egy jószágot sem mértek a községi mázsán. 1954 november 25-én a mázsa már 585 forintot hozott a város kasszájába. Még egy adat: 1953-ban a városi tanács helypénz és mázsa-díj címén 171.733 forintot könyvelt eL 1954-ben 219.990 forintot. Gondoljuk el, hogy mennyivel több árut és vásárlót jelent as a 48.257 forint különbözet az 1—3 forintos helypénzekből és az 50—80 filléres mázsadíjakbőL Hát az adatok sokszor bizony unalmasak, de az újságíró nem tehetett mást, mint azt, hogy ezeknek a számoknak a tükrében mutassa be a törökszentmiklósi piac forgalmának fejlődését. Még valamit meg kell mondani: 1953 júniusában született meg a párt és kormány határozata,,. tanácsot kapott, ahol gyorsabban, körültekintőbben intézték a dolgozó parasztok ügyeit. A hazánk felszabadulása 10. évfordulójának tiszteletére indított versenyhez a cserkeszőllői dolgozó parasztok is csatlakoztak. Január 11-én ültek össze a községi tanács, a termelőszövetkezet é» a gazdakör vezetői, hogy megbeszéljék, mivel tudnák méltóan megünnepelni a nagy eseményt. A versenyhez a községben 610 dolgozó paraszt csatlakozott. Vállalták, hogy a tavaszi vetőmagvak tisztítását, s a vetőgépek javítását február lö-ig elvégzik, A eserekszőllőiek az elmúlt évek során, s így 1954-ben is, nagymeny- nyiségű olyan Jonathán, Rozmaring és Starkin almát termeltek, aminek exportálásával öregbítették hazánk jó hírnevét. Az idén almából a tavalyinál még jobb eredményt akarnak elérni. Ezért a gyümölcsfák téli ápolását, a koronaritkítást, a törzstakarítást, a téli permetezést mielőbb elvégzik, hogy a felszabadulási versenyben vállalt február 28-i határidőre ezzel is végezzenek. TÁVIRAT Jelentf&It, hogy a téli gápjavítási tervünket január 13-án déli 12 órakar befejeztük. fi cibakház! géoáiiomás dolaozíl kezsetünk tagjainak, Lázár József, Jásztelek, a Tolbuchin tsz elnöke. luft ■*1111 mi n-iiL«mki— KASKA-ÜNNEP TÖRÖKSZENTMIKLÓSON TAHKALLIKI az utca a sok népEjtt év mérlese a mezőtúri Törő Pál f§í=ben A Tisza Cipőgyár egyes műhelyei már a felszabadulása verseny első tíz napjában is kiteltek magukért. Tudják, hogy a vállalások, felajánlások után most a tetteken a sor. Ilyen a bőrcipőgyár műhelyei közül a 38-as. Az elmúlt évben is a legjobbak között szerepelt ez a kör s Lovas Istvánná vezető a szalag dolgozóival együtt elhatározta, hogy ebben az évben sem adják alább. Január 10-ig 12.8 százalékkal teljesítették túl dekád tervüket s 90.2 százalékban elsőosztályú cipőket gyártottak. Király Rudolf kramlizo, a műhely kiváló dolgozója decemberben átlagosan 238 százalékos tervteljesítést ért el. Hétfőn 193 százaléknál tartott, Illés Istvámné is, a műhely legjobbjai közé tartozók. Fejvarrásnál 121 százalékot ért el decemberben. A legújabb eredménye 110 százalék, de hónap végéig még sokat akar javítani ezen. Nagy szépséghiba, hogy a bőr- cipőgyárban voltak olyan körök is, melyek nem teljesítették a kiszabott tervet. A 39-es kör, bár kiváló minőségű munkát végzett — 92.8 százalékban adott elsőosztályú árukat — közel 8 százalékos lemaradásba került kiszabásával szemben. Kétségtelen a párok szaporítása nem sokat ér, ha nem emelkedik,vagy romlik aminőség. Legalább ilyen nagy hiba azonban, ha a mennyiséggel marad le egy üzemrész. A Tisza Cipőgyár másik nagy részlegében, a gumigyárban is kibontakozott a verseny. Itt a 49-es műhely dolgozóit illeti dicséret. 4.1 százalékkal túlszárnyalták a minőségi tervet s a műszaki hibás áruk aránya csupán 1.1 százalék volt. Szűcs István és Bellér József préselők most is, mint az elmúlt évben a műhely legjobbjai közé tartoznak. Igaz, nem érték még el a decemberi átlagot, de teljesítményük mindössze néhány százalékkal marad alatta s ezt rövidesen pótolni akarják, Nemcsak mennyiségi, hanem minőségi munkában is élenjárnak. Mindössze egytizedet vétettek a százszázalékos minőséggel szemben. Szélesedik a verseny a Járműjavítóban r'J"’ervszenien, folyamatosan halad a munka a “ szolnoki Járműjavítóban s az enyhe időjárás is kedvez most a versenynek, nem úgy, mint egy évvel ezelőtt. Az üzem kollektív vállalását, negyedéves fogadalmát egyéni felajánlásukkal támasztják alá a műhelyek dolgozói, hogy semmi kétség ne férjen az Ígéretek megvalósításához. Mondok Imre elvtárs, alvázlakatos brigádvezető brigádja tagjaival együtt úgy határozott, hogy fel- szabadulásunk tizedik évfordulója tiszteletére öt teherkocsi alvázlakatosmunkáit végzik el terven felül. Egymást érik a lelkes fogadalmak a kocsiosztályon, mozdony osztály on és másutt, Az üzemosztály dolgozói sem maradnak le a többiek mögött sem ígéretekben, sem munkában, Kőteleki László elvtárs lakatos és brigádja úgy határozott hogy kiszabásán felül elkészít 200 folyóméter vízvezetéket. A reszelővágóműhely dolgozóinak ellátása érdekében Ígéretük szerint átalakítják ott a fürdőkazán boylerjáoalk csővezetékeit is. A rr.unkavédelmi beruházások ebben az évben tovább folynak az üzemben. 1955. az előkészületek, a gépek és berendezések rendbehozásának éve s a Járműjavítónak is nagy feladatot kell most megvalósítani a vasút „gördülőanyagának“ rendbehozásánál, kijavításánál. Egy évvel ezelőtt, 1953 telén mindössze 150 ezer 150 forint volt a mezőtúri Törő Pá! termelőszövetkezet tagjainak az épületekben lévő közös vagyona. Egy esztendő alatt sokszorosára emelkedett ez az összeg. 1951-ben elkészült a íentl képen is látható 60 vagonos magtár, felépült egy 600 férőhelyes baromfiéi. Az eddig 14 lő beloga- dására alkalmas lóistállót kibővítették. Most 30 Jószágot tudnak benne elhelyezni. A növekvő sertésállomány elhelyezésére felépült a 600 férőhelyes süldőszállás. Most már nem 150 ezer 150 forint, hanem 582 ezer 301 forint értékű gazdasági épületekkel rendelkeznek a Tőrö Pá! tsz tagjai. Télért sem unatkoznak a termelőszövetkezetben
