Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-01 / 1. szám
Mi a haza ? Mi a haza? — Haza: a föld, melyen születtünk, az egész életünket végigkísérő ismerős táj, a gyermekek emlékeit, a felnőtt élményeit késő öregkorukig őrző vidék; a szülőföld, a Tisza táia, a Zagyva, Tárná, Berettyó partja, a jászsági ligetek; a kunsági puszta. — Haza: az emberek, akik közé beleszülettünk, akikkel együtt örülünk, együtt szomorkodunk, együtt dolgozunk, együtt élünk és együtt halunk; a család, a barátok, a község, a város lakói, — az egész ország. — Haza; az a nyelv, melyet édesanyánktól tanultunk, melyet újra tanulunk és mindig újra ízlelünk költők verseiben írók Írásaiban, mely nélkül nem tudunk élni, mely széttóphetetlenül összekapcsol mindnyájunkat. — Haza; mindaz, amit hosszú évszázadokon át a magyar nép véres verejtékével itt teremtett; mindazok a hősi harcok, melyekkel az előttünk élők ezt a földet, a rajta lakó embereket és munkájuk értelmét, magyarrá tevő magyar nyelvünket megvédelmezték. Az ősök munkájából és hősi küzdelmeiből merítünk erőt a jelen és a jövő építéséhez. A költő fogalmazta meg mindnyájunk szent hitét; „Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért.. nemzeti múltúnk dicső emléke, amelyet a Jászság és megyénk népe büszkén vall magáénak. Jó néhány iász-község címeréiben is szere- Dei a kürt évszázadok óta. Jászfény- szaru község még a nevét is a kürttel hozza kapcsolatba, mint ahogy azt a szolnoki Allarr.i Levéltárban egy 1797-ből való írásban olvashatjuk: „A régi Hagyományok és Hallomások szerint (melyet a mostani Hellybeli Lakossak is közönségesen emlegetnek) a mostan is fen-álló Jász Kürthnek régi ragyogásaiul „Fényes Szarv“ ell nevezésérül vette nevezetét“. A jászberényi Jász Múzeum őrzi ezt a X—XI. századból származó pompásan faragott kürtöt, amely népünk emlékezetéiben Lebed vezér személyéhez kaocsolóA törökkorban A török korban sanyarú és küzdött. Középkori krónikáinkban számosán — köztük Anonymus. III. Béla király névtelen jegyzője is — feljegyezték a Lehel-mondát. Leírják azt. hogy a kalandozások idején a Lech mezeién Lehel és Bulcsu vezérek foglyul estek. A császár elé vezették, hogy kivégezzék őket, de az megígérte, hogy utolsó kívánságukat teljesíti. Lehel kedvenc kürtjét kérte, beléfújt és azután úgy főibe sújtotta a császárt, hogy azonnal összerogyott. Azóta csorba a kiirt a monda szerint így történt-e, nem-e, azt a történettudósoknak kell kideríteniök. De az fontos számunkra, hogy népünk emlékezetében évszázadokon át így élt és él ma is. LEHEL KÜR1 JE Verseghy Ferenc 7 794-től 1803-ig, majdnem 8 évig ^ ette a rabság keserű kenyerét Kufstein, Grác és Brünn börtöneiben. Ö, aki az emberséges életért akart harcolni, vasravert rabként megismerte a börtön embertelenségét; ő, aki szerette az embereket, megismerte a többéves magányt; ő, aki a világosságot hirdette, megismerte a kazamaták sötétségét. 1757. április 3-ám született Szolnokon. A királyi sótiszt fia papi pályára lépett ugyan, de hamarosan magára vonta felettesei haragját. Az egyház tanításaival ellentétes könyvet adott közre, és ezért 3 hónapi fogházzal büntették. Sem a büntetés, sem a „sötétség apostolainak fenyegetései nem tudták letéríteni arról az útról, melyre a szellemi világosságot megismerve lépett. így lett tagja Martinovics Ignác mozgalmának, mely a zsarnokság és elnyomás ellent küzdelmet tűzte ki célul. Lelkes szavakkal fordította le a Marseillaise-t, a francia forradalom indulóját és buzgón terjesztette a forradalmi eszmék kátéját. A császári hatalom rá is lesújtott: halálra ítélték, de a halálbüntetést bizonytalan időre szóló várfogságra változtatták. Édesanyja szüntelen könyörgésére kapott kegyelmet 1803-ban. A börtön megtörte, de nem tette az eszmék árulójává. Ki- szabadulása után egyedül a tudománynak és az irodalomnak élt. Szenvedélyes nyelvészeti vitákat folytatott kora nyelvtudósaival és sohasem szűnt meg harcolni a magyar nyelv jogaiért. Irt ezenkívül néhány regényt, tankönyvet és nem jelentéktelen költői munkássága sem. delmekkel teli sorsa volt Szolnok megye népének, különösen 1514-től kezdve, amikor Dózsa parasztháborújának leverése után a jobbágytól még az elköltözés jogát is ..örök időkre'' elveszik. A földről el nem távozhatik. hogy esetleg kedvezőbb szolgálatot keressen magának, mert a szökött jobbágyot a hetedik vármegyéből is visszaszállítja a szolgabíró. ^ Súlyosbította a helyzetet az 1552 évi török hadjárat, amikor a Dobó által tervezett és évekig tartó munkával megépített szolnoki vár és vele együtt megyénk is török hódoltsággá lett- Az állandó harcok fogyasztották a lakosság számát. II. Rákóczi Ferenc II. Rákóczi Ferenc ennek az elnyomott népnek állt éiére. S miként Rákóczi maga írja Emlékirataiban; ,,.-.a fegyvertelen, félig meztelen nép követte zászlóit, elhagyta házait és gyerekeit, mindenfelől hozzám sereglett és beállt a katonák közé •.. Puskák hiányában, kardokkal, vasvillákkal és kaszákkal fegyverkeztek fel és kije- jeientették, hogy velem akarnak élni-halni.. A lelkes kuruc seregek győzelemről győzelemre haladva már 1703 szeptemberében a megerősített szolnoki várat vették ostrom alá. s a helyi lakosság segítségével 11 napos kemény ostrom után be is vették. Ezzel megnyílt az út a Tiszán át a nyugati határig. Törő Pál Törő Pál kezdeményezésére Mezőtúron parasztmozgalom szervezése indult meg 1753-ban. Levélben fordultaik a hódmezővásárhelyiekhez és elmondták: .. a mi szándékunk, úgymind Törő Pálnak, Bujdosónak, Karczaginak, Füredinek az, hogy mindvégig és mind vérig kurucok leszünk.. és óik tartsanak velünk, ha van kedvük hozzá. A kuruc szabadságharc bukásába sehogy sem tudtak belenyugodni. Rákóczi visszatérésében volt minden reményük, aki újra emberibb életet, szabadságot hoz majd az elnyomottaknak. Évtizedeken át még mindig Rodostó felé fordultak, még akkor is, amikor Mikes Kelemen már rég elsiraíta a nagy Fejedelmet, Damjanich János AS-as tábornok a március 5-i győztes csata után Szolnok utcáin összetalálkozott régi zászló- aljával. Fövegét levéve ezen emlékezetes szavakkal üdvözölte őket: „Fiúk, büszke vagyok rátok! Ti az ördögöt is megveritek! Megérdemelnétek, hogy mindnyájan tisztekké legyetek; de hol volna akkor az én kedves 3. zászlóaljam?“ A fiatal hovédak kitörő lelkesedéssel fogadták az elismerő szavakat a bátor, de melegszívű parancsnoktól, akit ők maguk között ..Damjanich aoánk“-nak neveztek. Közel tudott férkőzni szívükhöz és tűzbe is mentek volna érte. Bizony volt részük ebben elég aznap is. Hiába erősítették meg az osztrákok a várost, Damjanich nagyszerű haditervet készített és rajtaütésszerűen támadta meg Szolnokot. Cibakházánál átkelt a Tiszán és Várkonyon, Tószegen át az ellenség oldalába került. A mai Papírgyár és Dohánybeváltó területén lévő osztrák tüzérséget szu- romyrohammal semmisítették meg henvédeink. A régi vasútállomás környékéről pedig a város szűk utcáin át egészen a Malomzugban lévő Zagyvahídig kergették a meglepett ellenséget. Félezernél több osztrák fejét vesztve a zűrzavarban a Zagyván próbált "átjutni, de alig érte el néhány közülük a túlsó partot. Holttestüket magával sodorta a rohanó víz. ^ győzelem teljes volt. A fiatal honvédcsapatok bebizonyították, hogy a hazaszeretet, lelkesedés felülmúlja a jól képzett osztrák sorkatonaság értékét is. Hirdessék egyebek más várasit ősi Hazánknak,.., Én kül Szolnoknak sükeres térségeit áldom, hol remegő szemeimbe az első napragyegás ötlött. Itt hempelyeg enyves iszapján a Tiszavíz; itt omlik ölébe Zagyvánk, Egybegyűlt vizein a szőke folyőnak a szép híd: a Szandai dombig két sor fűzfa között izmos tölt'>k: ciánok szőllők a Varsányi határig,,, Verseghy Ferenc; Külső Szo’nofc
