Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)

1954-12-23 / 302. szám

2 »ZOLNOKMECiVEI NEEEAE 1954 december 23. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége kitüntetéseket nyújott át a szovjet diplomatáknak Az ünnepi Országgyűlésen elhangzott felszólalások Dobi István beszéde Megtisztelő kötelességemnek ér­zem, hogy törekedjek szavaikba ön­teni azokat az őszinte gondolato­kat, amelyek e napon eltöltik azo­kat, akiknek életét évtizedeken át magam is éltem — míg a nép bi­zalma a politikai élet posztiaina nem állított — s akik ma. mint társadalmunk aktív építői, ünne­pélyes megemlékezéssel tekintenek erre a történelmi helyre, figyelik mostani tanácskozásunkat. Milyen mélyreható változás ment végbe ez alatt az évtized alatt a parasztság életében! Milyen sok lenézés és társadalmi megvetés hú­zódott meg még egy évtizeddel ez­előtt is e szó mögött: Dairaszt. Nem egyszerűen foglalkozást jelölt ak­kor e szó. hanem gúnyos kifejezője volt mindannak a társadalmi, poli­tikád, kulturális elmaradottságnak., amely hosszú évtizedeken át dol­gozó -parasztságunk osztályrésze VOŰt, A régi. úri világban szó sem le­hetett arról, hogy ez a réteg része­se legyen az államhatalomnak Nem egy történelmi esemény ta­núskodik pedig arról, hogy a dol­gozó parasztság hazánkban is ismé­telten sükraszálilt demokratikus jogaiért. A régi Magyarország urai tűzzel- vassal arra törekedtek, hogy távol- tartsák egymástól a munkásosz­tályt és a dolgozó parasztságot, mert tudatában voltak, hogy ha egymásra talál e két. nagy dolgozó osztály, létrejön az az erő. amely megdönti uralmukat. Ez volt a múlt Azóta, az elmúlt tíz év során elválaszthatatlanul egymásra talált a két nagy baráti osztály, a munkásság és a paraszt­ság. Gyökeresen megváltozott köz­ben a dolgozó parasztság társadal­mi. politikai és gazdasági helyzete. Ma már nem keli senkinek sem szégyenkeznie, ha azt mondják róla: ez az ember paraszt. Uj tar­talmat kapott e fogalom. Dolgozó paraszt nem lenézett és kisemmi­zett ember többé, hanem úi társa­dalmunk aktív építőié, megbecsült és elismert tagja. A népi demokrácia politikai, tár­sadalmi és gazdasági rendje soha nem látott lehetőségeket teremtett arra. hogy a dolgozó nép. benne a dolgozó parasztság is tevékenyen résztvegyen az állami ügyek inté­zésében. Elegendő végigtekinte­nünk itt a képviselői sorokon, ahol nagy számmal foglalnak helyet egykori aarárproletárok és dolgozó parasztok is. De a dolgozó paraszt­ság széles tömegei résztvesznek mindenütt az államhatalom gyakor­lásában, a helyi tanácsok munká­jában és dolgoznak az államlgiazga- tás különböző területein Is. A dolgozó parasztság felismer­te érdekazonosságát a mun­kásosztályéval és ez a fel­ismerés vezette és vezeti, amikor különösen az utóbbi években olyan lelkesedéssel és a magyar parasztra mindig jellemző szorgalommal végezte és végzi a soronkövet- kező munkákat. Dolgozó pa­rasztságunk túlnyomó többsége a legjobb akaratával és igye­kezetével fogott hozzá azoknak a lehetőségeknek kihasználásá­hoz, amelyeket az új szakasz biztosít számára. Különösen jól lehet élni ezekkel a lehetőségekkel a jól gazdálkodó termelőszövetkezetekben. Ma mór dolgozó parasztságunk százezrei gazdálkodnak szövetkezetekben. A jó szövetkezet, amelyben szabadon érvényesül a szövetkezeti demo­krácia. nagy teret biztosít a benne tömörülő dolgozó parasztok képes­ségének és tudásának kibontakozá­sára. megkönnyíti a paraszti életet. Ismerünk jól gazdálkodó szövetke­zeteket. ahoi már kezd kialakulni az ú.itípusú szövetkezeti ember, aki mindinkább átérzi. hogv egyéni boldogulása egvet jelent a közös­ség érdekeinek szolgálatával. Dolgozó parasztságunk az elmúlt tíz év alatt meggyőződött arrői. hogy csakis a munkásosztállyal szö­vetségben és a párt vezetésével tu­dott kiemelkedni évszázados elma­radottságából. A dolgozó paraszt­ság felemelkedése egvbeforrt ba­ráti harcostársa és vezetőie. a munkásosztály, útmutatója, a Ma­gyar Dolgozók Fártiw nagy politi­kai és gazdasági vívmányaival. Megtanulta, hoav csak akkor ké­nes saiát sorsán tartósan javítani, ha törekvései egybeesnek a társa­dalmi haladás, a szocializmus és az :<taz hmzaíiság. a nemzeti efivség ü evével. Felismerte, hoev szabad életé­nek, saját egyéni boldogulásának nélkülözhetetlen feltétele: barátsá­gunk felszabadítónkkal, a nagy Szovjetunióval és » szocializmus útján velünk egv sorban haladó A magyar református gyülekeze­tek hálásak azért, hogy az ősi kol­légium cratóiumának megszentelt falán az 1849 emlékeit hirdető em­léktábla mellé ma úi emléktábla került, amelv a nép úi életének kezdetét hirdeti. Az egész magyar nemzet együtt tudja, köszönni a szovjet nép­nek. hogy az értünk is harcoló hősök sok szenvedéssel, nagy áldozatával a szabadságot ha­zánk és népünk számára meg­szerezte. s a mai feszült világ­helyzetben a háborús kísérle­tekkel szemben a szabadság, a Az Ideiglenes Nemzetgyűlés meg­alakulásával új korszak nyílt rreg a magyar nők számára is. A megjelent rendeletek és kor­mányhatározatok a gyakorlat­ban is megteremtették a nők felszabadulásának és a családi élet biztonságának alapjait. A magyar asszonyok és lányok a társadalmi és gazdasági élet minden területén lelkes munkával vettek részt az ország építésében, a legutóbbi képviselőválasztásokon ismét ötvenkét nőképviselő jutott be az Országgyűlésbe, egyszerű munkásnők, fejkendős parasztasz- szonyok, értelmiségi asszonyok. Be­bizonyosodott, hogy mindaz, amit a n: ultiban a nők kisebbrendűségé­ről mondtak: hazugság. — Az asszonyok megtanulták az államvezetés módszereit is. Jól és okosan oldották meg a rájuk há­népi demokratikus országokkal, va­lamint helytállásunk a békéért ví­vott nagy, világméretű küzdelem­ben. béke és biztonság győzelmét következetesen munkálja, s er­re a népek száz és számillióit buzdítja. Köszönjük a Hazafias Népfront­ban kibontakozó alkotó, nemzeti összefogást, köszönjük a magyar népnek a termelő munkát, a mun­ka gyümcVcseit. hazánk és éle­tünk fejlődését, a népek nagv csa­ládjában a békéért vívott küzdel­met. A magyar protestantizmus pe­dig hálás isten iránt, hogv a gyü­mölcstermésnek ezt az egyre gaz­dagabb útját népünk és népünk vezetői előtt világossá tette ruló hatalmas feladatokat, szív­ügyükké vált a néppel való törő­dés. — S most, éppen szabadságunk tízéves évfordulóján fenyeget ben­nünket ismét a háború veszélye. Mi asszonyok, anyák jól emlék­szünk. még arra, rrit jelentett szá­munkra a poroszesizma, a hitleri hadsereg. Nem kérünk többet a német hódítók igájából, a halál- táborokból. Nem akarunk szomorú özve­gyeket, síró árvákat látni. Az asszonyok kisgyűlések ezrein jelentik ki, hogy nem engedik többé drága hazánk földjét idegen betolakodók csizmájától taposni r- A magyar asszonyok és anyák nevében Ígérem', hogy 'hű őrzői le­szünk továbbra is szabadságunk­nak, a békénknek, gyermekeink nyugodt álmának. Moszkva (TASZSZ). December 21-én a Kremlben K. J. Vorosilov. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke átnyújtotta a „Megbecsülés ieile‘‘ érdemrendet B. F. Podceróbnak, a Szovjetunió tö­rökországi rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetének, M G. Szer- gejevnek. a Szovjetunió görögor­szági rendkívüli és meghatalmazott Párizs (TASZSZ). A francia nemzetgyűlés keddi vitájában a többi között felszólalt Jacques SousteMe volt ea-uHeista képviselő. Felszólalásában a Franciaország consa feletti aggodalma szólalt meg. Kiieílemtette. hoev ha létrehozzák a „Nyugateurópai Unió‘‘-t. ev csu­pán az amerikai katonai klikk poli­tikájára fog támaszkodni. Nyugat-Németorszáa lel fegyver zésének kérdésére áttérve Sous­telle kijelentette, hogv Franciaor­szág nem élhet vétóioegal a fegy­verkezés korlátozása és ellenőrzé­se céljából. Németország felfegy­verzése — mondotta >— agresszív jellegű, mert a bonni Németor­szágnak terüMi igényei vannak. Soustelle felhívta a képviselők A „Reuter" Iroda közlése szerint Durbanban (Délafrikai Unió) de­cember 20-án megtartották a Né­ger Nemzeti Kongresszus értekez­letét. amelyen a Délafrikai Unió minden részéből érkezett 300 kül­dött vett részt Az értekezlet határozatot hozott, amelyben felszólítják az angol kor­mányt. hogy szüntesse meg a rend­kívüli állapotot Kenyában, bo­csássa szabadon mindazokat, aki­ket politikai tevékenységük miatt tartóztattak le. A határozat köve­teli továbbá, hogv vonják vissza a Kenyai Afrikai Unió betiltására vonatkozó határozatot, szüntesse­nek meg minden intézkedést a bé­kés lakosság ellen és von iák ki Kenyából az angol csapatokat. Kenya minden pártja és csoport­ja részvétedével tartsanak értekez­letet. «melyen hozzanak döntést a hatalomnak olyan demokratikus kormány kezébe adásáról, amely valóban élvezi a méotömegek bizal­mát. * Mint sajtóielentések közük. Sza- lah Szaüem egyiptoma prooaiganda- ügyi miniszter december 19-én fo­gadta a török újságírók Egyiptom­ba érkezett küldöttségét. Az uisáfi- írócsoport Menderesz török minisz­terelnöknek az arab országokban tevezett: látogatása előtt érkezett az egyiptomi fővárosba. Mint előző jelentések már közölték, a török miniszterelnök az arab országok­nak » török-pakisztáni katonai tömbbe való bevonása kivívását tűzte küszöbönálló körútja céljául. Szálah Szalem a török uiságírók egyikének kérdésére válaszolva ki­nagykövetének. F. F. Doljánek, a Szovjetunió thaiföldi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének, to­vábbá a „Kiváló munkáért1' érdem­rendet Sz. P. Szuzdalovnak. a Szov­jetunió pheniani rendkívüli és meghatói máz ott nagyköveiének. Az említetteket sokéves kitűnő szolgá­latukért tüntették ki. (MTI) — Soustelle felszólalása figyelmét arra. hogy a francia kor­mányhoz intézett december 16-i szovjet jegyzék ..komoly tetés‘‘ volt. A nárizsl egyezmények ratifiká­lásának következménye miatti ag­godalom hatotta át Ioganev URAS- nárti és Noel köztársasági szocia­lista képviselő felszólalását is. jól­lehet az előbbi a párizsi egyezmé­nyekéit csupán az ..Európai Védel­mi Közösség'* híveinek szemszögé­ből bírálta. Noel kijelentette, hogy a nárizsi egyezmények túlsóik fogyatékossá­got mutatnak fel és ígv komoly nyugtalanságot keltenek. Javasolta, hogy folytassanak tárgyalásokat a Szovjetunióval a német kérdés megcddásáról. (MTI) jelentette, hogy az arabok „ellen­zik a külföld iékked kötendő egyez- ményeket*'. „az arab népek ■— mondotta ■— ellenzik országuk rész­vételét bármilyen nyugati ország­gal kötendő szövetségben ...“ Szalaih Szailem nyilatkozata fi-* gyeimet keltett, minthogy a nyilat­kozat egyértelműen elismeri, hogy az arab népek határozottan eluta­sítják az Arab-Kelet országainak csatlakozását ez agresszív török- pakisztáni tömbhöz. Ezzel egyide­jűleg a kairói saitó rámutat, hogy a nyugati hatalmaik a török-pakisz­táni tömb kiterjesztésére szőtt ter­vek kudarca utón az arab államok kollektív biztonsági egyezményét próbálják felhasználni az arab or­szág ck bevonására az imperialista háborús tervekbe. * A Kínai Népi Pdlitikai Tanács­kozó testület második országos bi­zottságának első plenáris ülése kedden nyílt meg Pekingiben. A plenáris ülést Mao Ce-tumc. a Kínai Politikai Tanácskozó Testü­let első országos bizottságának el­nöke (a Kínai Népköztársaság el­nöke) nyitotta meg. A plenáris ülés résztvevői meg­hallgatták többek között Csou Bn- laijhak. Kínai Népi Politikai Ta­nácskozó Testület első országos bi­zottsága aleflnökének (az Államta­nács elnökének) politikai beszámo­lóját. A napirend fő pontiai között sze­repei a Kínai Népi Politikai Ta­nácskozó Testület ú.i alkotmányá­nak elfogadása és a testület új veze­tőségének megválasztása. (MTI) Gáspár Sándor felszólalása A Debrecenben megalakult Ideig­lenes Nemzet-gyűlés azért tudta történelmi hivatását teljesíteni, mert célkitűzései híven kifejezték dolgozó népünk vágyát, akaratát, és mert az első perctől a munkás- osztály volt az Ideiglenes Nemzet- gyűlés vezető ereje. —- Munkásosztályunk *— mint történelemformáló erő — elsőnek sorakozott fel a Kommunista Párt hívó szavára, az Ideiglenes Nem­zetgyűlés. az új kormány mögé, el­sőnek állt a kifosztott és romfoa- dőlt ország újjáépítésének szolgá­latába. i— A magyar munkásosztály min­den erejével támogatta az ideig­lenes kormányt, amikor az ítéletet mondott a magyar parasztság év­százados perében és törvénybe ik­tatta a földosztást. — Nem egészen tíz esztendő alatt az egykori kisemmizett jog­fosztott munkásosztályunk, a ha­talom birtokosává, a nemzet ve­zető ereiévé vált. Szabad hazánkat építve megvál­toztatta a termelési viszonyokat. Szabad utat nyitott a termelő­erők fejlődésének, életrehívta tör­vényhozó és igazgatási szerveit. Megvalósította azt, amiről József Attila, a nagy proletórköltő álmo­dozott. azt kívánva, hogy „A dol­gozó nép okos gyülekezetében kéne meg hányni, vetni száz hajunk." A magyar munkásosztály törté­nelmi hivatása szellemében, pár­tunk vezetésével fáradhatatlanul munkálkodik az egész dolgozó nép anyagi jólétének, szociális ellátásá­nak és műveltségének állandó emelkedésén, hogy híven őrködik hazánk függetlensége és békéje fe'ett. Törvénybe iktatták az Ideiglenes Nemzetgyűlés történelmi jelentőségét Tíz évvel ezelőtt a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségé­nek a fasizmus erői felett aratott világtörténelmi jelentőségű győzel­me és népünk legjobbjainak, a Magyar Kommunista Párt vezeté­sével folytatott szabadságküzdelme lehetővé tette, hogy Magyarország visszanyerje szabadságát, állami függetlenségét. A magyar népnek a Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült képviselői Debrecenben, a dicsősé­ges 1848—49-es forradalom és sza­badságharc Országgyűlésének szín­helyén, 1944. december 21-én meg­alakították az államhatalom leg­főbb szervét, az Ideiglenes Nem­zetgyűlést és létrehozták az Ideig­lenes Nemzeti Kormányt. Ezzel népünk annyi hősi küzde­lem után valónaváltva sók évszá­zad szabadságharcának célkitűzé­seit, nemzetünk legjobbjainak +ö- rókvéseit, kezébe vette sorsának irányítását, az ország ügyednek in­tézését és megvetette a független, demokratikus magyar állam alap­ját. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés az­zal, hogy hadat üzent a fasiszta Németországnak. csatlakozott a Szovjetunió felszabadító harcához, meghii'dette a küzdelmet a fasiszta elnyomóik és a velük együttműkö­dő hazaárulók. reakciós erők ellen hazánk területéinek teljes felsza­badításáért. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés meghirdette a hazafias erők leg­szélesebb összefogását és ezzel megkezdte a magyar nép egységé­nek összekovácsolását. Dolgozó né­pünk ezt az egységet a munkásosz­tály vezetése alatt egyre jobban megszilárdítja és a Hazafias Nép­frontban tömörülve tovább erő­síti. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés szé­leskörű szabadságjogokat biztosí­tott a magyar munkásosztálynak, az egész dolgozó népnek. Az Ideig­lenes Nemzetgyűlés Kormánya földhöz jutatta a földműves népet és megkezdte rombadöntött orszá­gunk újjáépítését. Népi demokratikus államunk Al­kotmányunkban biztosította az ál­lampolgári jogok teljességét és megvalósította azt az elvet, hogy minden hatalom a dolgozó népé. Népünk az elmúlt tíz év alatt a háború romjait eltüntette és ma már a Szovjetunió állandó, testvéri támogatása és a népi demokratikus országokkal való baráti együttmű­ködés mellett, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével a szocializmust építi. Az Országgyűlés az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának ti­zedik évfrodulója alkalmából a kö­vetkező törvényt alkotja: Az Or­szággyűlés átérezve annak a törté­nelmi fordulatnak fontosságát, amelyet sok évszázados rabság után a független, demokratikus magyar állam megalkotásában az Ideiglenes Nemzetgyűlés megala­kulása jelentett, megemlékezve ar­ról az eredményes munkáról, amellyel az Ideiglenes Nemzetgyű­lés a magyar nép szabad fejlődésé­nek alapjait lerakta, az Ideiglenes Nímiütgyűlés tör­ténelmi jelentőségét törvénybe ik­tatja. Debrecen, 1954. évi december hé 21-én. Nagy Imre sk. a Minisztertanács elnöke, cA „ tyeőtqi Alimifrotirend foimqju A duzzasztónál mindenki Vlado-nak hívta. Még az építkezé­sek elején szegődött ide, a versenyben élre került, s kotrógépéről so­hase kellett leszednie a vörös zászlócskát. Egy hideg téli éjszakán elromlott a gép. Vlado aláfeküdt, hogy megjavítsa a csapágyakat. Bajtársa dermedt térdével nem érezte, hogy véletlenül lenyomott egy fogantyút. A fogaskerék összeroncsolta a Vlado lábát. Le kellett vágni, i— Pihenjen egy évet! — Javasolták neki az orvosok. Vlado legyintett. — Megteszünk trafikosnak az építkezésnél «=* ajánlották neki Vlado elnevette magát. —i Irodába teszünk titkárnak! —< licitáltak rá mások. Vlado így szóit: — Micsoda káderesek vagytok ti? Annyi ideje dolgozunk együtt, s még mindig nem ismertek! Azzal elkezdte műlábával a gyakorlatokat. Egyre gyakorolt, gyakorolt, összeszorított foggal, szívósan, türelmesen. Harmadnap a géphez bicegett, megfogta a kormányt, lenyomta a pedált, s a nagy kotrógép engedelmesen megindult. Nagyon fájt műlábas, csonka lába, de Vlado nem torpant vissza, a duzzasztó még nem volt kész. Aztán lassan hozzászokott a lába, teltek-múltak a napok, a duzzasztó megépült. — Eredj a faludba, pihenni! — mondták Vladónak. Vlado csak nézte őket ragyogó szemével, s felkiáltott: — Hát nem hallottátok, hogy a Sztara Planiná-u új duzzasztó épül? Ilyen ember Vladimir Atanaszov Könev, a fiatal bolgár kotró- gépkezelő, a párt neveltje. Kevés ember mellén ragyog megérdemel­tebben a „Georgi Dimitrov’‘-rend, Péter János felszólalása Vass Istvánná felszólalása A francia nemzetgyűlés ülése r Ez történt a nagyvilágban

Next

/
Thumbnails
Contents