Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)
1954-12-23 / 302. szám
1954 december 23. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Megyénk dolgozói bensőségesen ünnepelték as Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakuló*ónak évfordulóját A naptár nem jelzi piros betűvel 1954 december 21-et. Megyénk dolgozói, mint a haza minden becsületes polgára, jeles ünnepnek, emlékezetes évfordulónak tartja ezt a napot. A városokban községekben ünnepi tanácsülésen emlékeztek meg a Szovjet Hadsereg hősi harcairól, a tíz évvel ezelőtt Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlésről. A túr kévéi utcákon is vörös és nemzeti színű zászlókat lengetette a szél. A tanácsháza nagytermében tartott bensőséges ünnepségen Seres Sándor vb. elnökhelyettes mondott ünnepi beszédet. Turkeve békesze- rető, szorgalmas népe is részese népi demokráciánk sikerének, a tíz esztendős békés építőmunkának. A termelőszövetkezeti tagok jó munkájának, hazaszeretetének egyik eredménye az is, hogy az idei begyűjtési versenyben Turkeve megszerezte az első helyet — mondotta Seres Sándor elnökhelyettes. * Mezőtúr szövetkezeti városban is ünnepi tanácsülésen emlékeztek meg a város dolgozói, a tsz-tagok, üzemi munkások, értelmiségiek az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának évfordulójáról. Takács Sándornak, a Hazafias Népfront bizottság elnökének megnyitó szavai után Hegyi István tanácselnökhelyettes emlékezett meg a magyar nép évszázados küzdelmeiről, s az elmúlt tíz esztendő eredményeiről. A mezőtúri dolgozó parasztok négy esztendővel ezelőtt a jólétet, a boldogulást jelentő nagyüzemi gazdálkodás útjára léptek. S azóta egyesült erővel dolgoznak a mezőgazdaság felvirágoztatásáért. A mezőtúri szövetkezeti parasztok az idén is megmutatták, hogy minden erővel küzdenek a kormány programm megvalósításáért. A megyében legelsőnek fejezték be az őszi vetést és a következő évi jó termés, nagyobb jövedelem elérésén fáradoznak jelenleg is — fejezte be beszédét Hegyi István. Az ünnepi tanácsülés résztvevői táviratban üdvözölték a Debrecenben ülésező Ország- gyűlést és id. Hodos Albert javaslatára tiltakozó táviratot küldtek az Országos Béketanácshoz Nyugat- Nérr.etország felfegyverzése, a német militarizmus újjáélesztése ellen. Ti » m a f 6 Idvár dolgozói 21-én este ünnepi tanácsülést tartottak.Itt osztották ki a mezőgazdasági munkában, állam iránti kötelezettségteljesítésben -élenjáró dolgozó parasztoknak a jutalmakat. Németh István tanácstag ekekapát, Zilahi János kuko- ricamorzsolót kapott szorgalmas munkájáért, hazafias kötelességének példás teljesítéséért. * A zagyvarékaai dolgozó parasztok az őszi munkálatok határidő előtti befejezésével készültek erre a napra. A községi kultúrotthonban tartott ünnepi tanácsülésen Dárdai István iskola- igazgató, a Hazafias Népfrontbizottság tagja emlékezett meg ünnepi beszédében az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásáról, a Szovjet Hadsereg felszabadító harcairól. 4 JáazfeltőazentgySrgyi tanácsülésre a tanácstagokon kívül a község számos élenjáró dolgozó parasztját és a gépállomás iegjdbb dolgozóit hívták meg. Az ünnepi tanácsülésen osztották ki a hazafias kötelezettségteljesítésben példamutató dolgozó parasztoknak az állam ajándékát, a különféle mezőgazdasági szerszámokat. Id. Benke István egy kukcricadarálót kapott jutalmul. Tiazaaaaon K. Hajdú Lajos vb. elnök tartotta a megemlékezést a december 21-i ünnepi tanácsülésen, melynek résztvevői tiltakozó táviratot küldtek Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. Kifejezve ezzel, hogy a tiszasasi dolgozók békében akarnak élni és dolgozni. Az ujazáazi kultúrotthon nagytermét zsúfolásig megtöltötte az ünneplő közönség december 21-én. A résztvevők megemlékeztek az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának évfordulójáról, s az elmúlt 10 esztendő küzdelmeiről, eredményeiről. Két nap választ el berniünket, a pihenés, az ajándékozás ünnepétől, karácsonytól. A vásárlások láza most már tetőfokára ért. A szolnoki üzletekben szinte alig lehet mozogni, annyi a vevő. Pillantsunk be a Rövid- és Bőrdíszmű Boltba Az elárusítók nagy szorgalommal rakosgatják a vásárlók elé a szebbnél szebb holmikat. — Ez a szürke-zöldkockás szövetkendő nagyon szép és mindössze 48 forintba kerül — hangzik az ajánlat. — Szép. de talán ez a bamavirá- gos még szebb — nézi tovább a vásárolni szándékozó nénike. A sok szép közül nehéz kinézni a legszebbet. Jégzoknik. meleg harisnyák, gyapjú puilóverek. férfinvakken- dők. kardigánok, sálak váltogatiák egymást a pultom. Minden vásárlónak más-más árura van szüksége. S legtöbben megelégedetten hagyják el a boltot. Megvan az aiándék. Az Állami Áruház beián.-.tán e,gv fiatal férfi lép ki. kezében drága teher, egy nagyon szép fekete férfi télik abát Körülfogják a járókelők s nézegetik. — Igazán szép és jó meleg tVüshé’éseis — vélik. •— Hogy volt? — Ezerötven. De nézzünk beljebb. Itt is ugyanaz, mint az előbbi helyen. A nőj fehérneműk, táskák, gvermekhol- rriik körül nagv a forgalom. — Tessék ezt a zém pettyest meg- 'éznd — teríti el a meleg, puha fla- ollt a? elárusítónő -av idősebb paraszt- házaspár előtt Jó is lesz az — hagvia helyben « néni — s máris pénztárcája után keresgél. A férfimhao*ztálvon egy fiatal asszony szép. ízléses, sötétkék férfiöltönyt nézeget. Náluk is kellemes karácsony lesz. mert egv öltözet ruha igazán komoly ajándék. S ha valahol van forgalom, a 33-as Ruházati Boltban van. Ki- üríthetetlenek a polcok, fánadhatat- lamok az eladók. A gyermekosztályon, a női konfekciónál van a legnagyobb forgalom. Gyeirnekmac- kók. nylonharisnyák, férfii-ingek cserélnek gazdát, hogy -ki iól viselkedett és lói dolgozott az évben, ünmers’őben köezön-thesse a karácsonyt s az újévet. Bo. Jilinek a szőke Debrecen, a nagy hajdú-város ünneplőbe öltözötten, .megmosakodva-' fogadta a nagy érvfordulóra érkezett vendégeket. ..Megmosakodva'“, mert még talán az alföldi nagyváirosrlklb-’m elkerülhetetlen porréteg is eltűnt az utakról. A friss színű úi épületek mellett kitatarozva. megtisztítva lobogtatták csattogó zászlóikat a ré-d házak is. Vendéglők íruházok beütök, műfop- lvefr úiomma.n festették kirakataik faszegélyét, '-"•-iajkat. Nem esv vendégnek feltűnt azonban. ho,sv az úinpifosfécek ragárrésze barna színű. Ra.rra mozi. barna drogéria, barna péküzlet. sőt barna italbolt tette barátságosabbá. közvetlenebbé a téli szürke színeket. Máir-már hajlandó volt télies hanaulaiba esni az ember, mikor a Kiás szürke páráíbw buirkoCózott palotákban gyönyörködött, de akkor rávetette szemét egv barna kapura s mirdiárt rem- brandti melegség fogta el í Mondják, hogv egyik vendég lérd akiődött a hét vlv-lli éktől: miért e sok bam-, szín. Talán valami hagvománv ez. amely a város kairak- te-'thez tartozik? Egy talpraesett debreceni feltalálta magát. — Hogyne, kérem Kedves hagyománya a hajdú főváros lakosságának a barna szín szere tete ... A nemzeti. hazafiúi érzésből fokad ... Tetszik tudni. ha jdani dicső Bocskai Istvánnak — aki a hajdúkat ide telepítette — a címerében a barma szín iaz uraOko- dő. Köszönjék meg e fürgeeszű hazafi találékonyságát a debreceni kereskedelmi szervek Elvégre nem 'hozhatott szégyent ünneplő vámsára ilven válasszál: — ..Sajnos, túlteng most nálunk a ki'«ma szín. mert jobbára ilven festék veit kapb ató az üzletekben.“’ ' T. Móricz íSjiqmfind: ROK 0 A/ OK. ( Ma q q ai film) AAóricz Zsigmond nagy magyar író, „Rokonok“’ című regényé- « «■ rő), mely színpadi változatban is megjelent, a következőket mondotta 1930-ban: a „Rokonok” a mai idők Fáklyája. A „Fáklya” volt a legnagyobb könyvsiker 1917-ben, mert az akkori időket írtam meg benne. A „Rokonok”-ban a mai időket adom. A filmbeni Zsarátnok városában vagyunk, 1929-ben. A vigasztalanul szakadó eső még 'szürkébbé, kilátástalannabbá teszi az életet. Itt élnek a város urai, kisebb-nagyobb fajta panamáik kellős közepette. Az atyafiság, az urambátyám világ burjánzik. Ebben a légikörben válasszák meg dr. Kopjáss István fiatal ügyvédet, a városka főügyészévé. Nagy tettvá ggyal, segíteni akarással lát munkához, célja megszüntetni a panamát, rendet teremteni a városban. Alig, hogy elfoglalja hivatalát máris csalódások érik. A magas állásba került tisztviselőnek egymásután „születnek“’ új rokonai. Érdekes, hogy most egycsapsra mindenki rokonná vált. I\Jéhányan a „rokonok“’ közül: itt van mindjárt a polgármes- - ’ tér, vagy Kardics, a Takaarétk vezérigazgatója, a panamisták legnagyobbika. Kati néni, a sok beszédű tudálékos nagynéni, aki a választást követő reggelen toppan be „csupán néhány hétre“’ — Kopjáss szerény po.gári otthonába, a fiatal feleség legnagyobb bosszúságára. De megérkezik Berci bácsi is, a nagybácsi. Ö azonnal remek „üaletet” ajánl. Ósdi kis bányájának használhatatlan szenét igyekszik rátukmálni, Kopjáss segítségével a városra. És itt van Bisztricai mérnök, aki a többi rokonnal együtt egy már kirobbanj készülő panamát igyekszik elkenni. Kopjáss ezek ellen az urak ellen harcol és mindvégig azt hiszi, hogy az az út az igazi, amit ő követ, közben egyre mélyebben süllyed abba a mocsárba, amely ellen harcolt. A kisbériek is hozzáfordulnak segítségért, tőle várják életük könnyeb- bülését. Kcpjáss nekik is mindent megigér, de tenni már nem tesz éi'tük semmit. A főügyész és felesége között napirenden vannak az össze- tűzések. Az asszony óvja férjét ettől az érdektől és rokoni széfektől, kusaa világtól. Egyre jobban e’-hidegülnek egymástól. A nézeteltérésekhez hozzájárul, hogy a férfi találkozik fiatalkori szerelmével, Magdalénával. A nő, aki Kopjássné rokona, behálózza az amúgy is mindinkább jellemtelen né váló férfit. Sőt rövid idő múlva pazarul berendezett villáját akarja eladni Kopjássnnk. Az ügyész nem tudja, hogy a víl'a a város szélén fekvő sertéshizlalda pénzéből épült. Magdaléna a városi urak cinkosa, s hogy azok terve sikerüljön, minden csábító ereiét a férfi behajózására fordítja. Kopjáss teljesen megszédül és aláírja a villa megvételéről szóló szerződést. Pompás estélyen mutatja meg úi gazdájának a villát Magdaléna. Lina, Kopjáss felesége idegenül érzi magát a pazarul berendezett falak között. Sötét teherként nehezedik rá a veszély érzése. Látja, hegy most már férje végérvényesen a gyűlölt asszony hálójába körűit. A hálót Magdalénával együtt az urak fonták Kopjáss köré. És az estély egyébként is fordulópontot, mégpedig végzetes tragédiát tartogat Kopjáss számára. Amíg ő Magdalénával szórakozik, a polgármester és cimborái a minisztériumból kiküldött revizorokat igyekszenek félrevezetni, akik a vélt panamát jönnek kivizsgálni. oojáss a következő napon felháborodottan veszi tudomásul, hogy páncélszekrényét az ő tudta nélkül felnyitották és a terhelő iratokat hamissal cserélték ki. Nem vitás elölte, hogy ez a polgármester műve volt. Izgalmában elkeseredetten rohan a polgár- mester szobájába, de itt kutyaszorító várja. Nevetve közük vele, hogy bármit is tesz, saját bukását idézi elő. hiszen ő is belekerült a korrupció mocsarába. Kiutat nem találva: öngyilkos lesz. Bemutatja a Vörös Csillag mozi december 23-tól 29-ig. K A késő esti órákban is dolgoznák A KISÚJSZÁLLÁSI UJ ÉLET termelőszövetkezet tagjai nagy gondot fordítanak a szakaszos trágyatelep helyes kezelésére. RÁCZ ANDRÁS és ASZTALOS JÓZSEF tsz tagok még a késő esti órákban is dől goznak, hogy még aznap a kazalba rakják a kitermelt istállótrágyát. ‘Jtö-$yaK él et \J\astuel TíUkomH a ültél ieg.tnag.adM {áltála Ha George Robina tolla az enyém volna, esa/k akkor tudnám méltóan leírni a Varjúlakot, de talán elegendő annvit mondani, hosv na gvon csinos vidéki hely. a ío- lvóig lenyúló, kellemes pázsitos lejtők, tetszetős lugasok és üvegháziak. szép istállók, szárnyépületek. konyhakertek és mindaz, ami hozzátartozik egv elsőrangú rus In urbe-hoz,* 1) ahogyan az árverés vezetője nevezte, amikor néhány év múlva kalapáccsal leütötte az árát. Egy szombati napon érkeztem meg. félórával ebéd előtt, egv mél- tóságte'ies. li'bériás úr vezetett a szobámba és egv csokoládészín ruhás áron vpaszománvos férfi, Brough címe-roaiz'ávail a gombjain, ezüsttálcáin, ezüst borotválkozó csészében hozta a meleg , vizet, hat órára feltálalták a nagv ebédet, emelven volt szerencsém Van Stütz frakkiában s úi selvemharisnvám- ban és lakkcipőmben meeielemml Antikor beléptem, Brough kézen fogott és bemutatott feleségének, egv halványkék selvemt-uhás. testes, szőke asszonynak, aztán a lányának, egv magas, sovány, sötétszp- mű méreestekintetű. barátságtalan. tizennyolc év körüli lánynak. — Belinda drágám — mondta a papája — ez a fiatalúr az egyik írnokom. itt volt már a bálunkon is. — örvendek — mondta Belinda és föilszegte a fejét. Részlet W. M. Thackeray: A Hagy Hoggarty gyémánt című regényéből. Hegjelent az Olcsó Könyvtár sorozatban — De nem közönséges írnok. Belinda kisasszony. így hát. ha leszel szives, vele szemben tedd félre az arisztokrata modorodat. Drum grófnő unokaöccse és remélem, nemsokára igen magas állást tölt be a mi intézetünkben és a londoni Cityben is. A grófnő nevének említésére *— bár vagy tucatszor helyreigazítottam a rokonságunkra vonatkozó tévedést — Belinda kisasszony mélyen meghajolt, mereven bámult rám és azt mondta, igyekszik maid. hogy a Varjúlakot kellemessé tegye papa barátjának. — Monde-ot?) ma nem talál nálunk — folytatta Brough kisasz- szonv — csak. petit comité-ben3) leszünk, de remélem, még mielőtt eltávozik körünkből, találkozik valamelyes société-vel4 5 * 7' és ez maid kellemessé teszi a séiour-iát.51 Abból, ahogyan a francia nyelvvé! bánt. rögtön megláthattam, hogy nagyvilági lánnyal állok szemben. —* Ugye. milyen finom lány? «— súgta Brough a fülembe és láthatóan már nem is lehetett volna rá büszkébb, s— Ugye, hogy finom Ilyesmivel nem találkozott Somer- sethire-ben? — Nem. uram, szavamra nem «— felelteim kissé alamuszian. mert egész idő alatt arra gondoltam, hogy „Valaki" ezerszer szebb, egyszerűbb és ladyszerűbb, — És mit csinált az én drágám egész nap? — kérdezte a papája. — Jaj. papa. egy kicsit pinciroz- tam61 a hárfát. Fizgig kapitány fuvolájához, ugye. Fizgig kapitány? Méltóságos Francis Fizgig kapitány azt mondta: — Igen, Brough, a maga szép lánya pincirozta a hárfát, touchi- rozta?) a zongorát, égrat’gnirozta8! a gitárt és écorchirozott9 10 11 12! egv-két dalt, aztán egy promenade l'eau-t élveztünk, egv... hogy is mondják ... esv vízísétát. •— Micsoda, kapitány úr — kiáltott BrouiShné. — Vízisétát? — Pszt. mama. te nem tu disz franciául — mondta Belinda kisasszony gúnyosan mosolyogva. — Ez nagyon komrfv hátrány, medatm — mondta Fizgig komor képpel — és azt ajánlom önnek és Brough-nek. mivél most kilépnek a nagyvilágba, hogy vegyenek néhány leckét, vagy legalább is szedjenek fel néhány tucat fordulatot lány .., maga rosszcsont? Ugye. és Itt-ott szőjék bele a társalgásukba. Gondolom, uram. maguk rendszerint franciául beszélnek a hivatalban, vagy hogy is nevezik azt az izét? — s ezzel Fizgig űr szemébe illesztette üvegét és rám nézett. — Angolul beszélünk, uram <— feleltem —. mert angolul mégis csak jobban tudunk, mint franciául. — Nem mindenkinek volt olyan alkalma, mint kegyednek. Brough kisasszony — folytatta az úriember. — Nem mindenki vovaglro- zott.10) mint nous autros"'. ugye? Maré que voulez-vousd2) ió uram. magának ott kell roslokoünia az átkozott főkönyvei, meg izéi mellett ... Mát jelent főkönyv franciául. Belinda kisasszony? — Hogyan is kérdezhet tő’°m ilyet: Je n‘en sais rien,3l — elhiheti. — Meg kell tanulnia. Brough kisasszony — mondta az ante. — Egv brit kereskedő lányának nem szabad szégyellnie azt. amivel ez api-, a kenyerét keresi. Én nem szégyellem.?, de gőgös sem vagyok. Aki ismeri John Brouah-t. az tudja, hogy tíz évvel ezelőtt szegény könyvelő volt. mint ez a Titmarsh barátom, most pedig van egy félmilliója. Van-e valaki, akire jobban figyelnek a Házban, mint John Brough-ra? Van-e olyan herceg az országban, atki iobb vacsorát ad. mint John Brough, vagy nagyabb hozományt a lányává/!. mint John Brough? Látja, uram. az a szerény valaki, akivel most beszél, meg tudna vásárolná mindenestől sok német fejedelmet. De én nem vagyok gőgös .., Nem bi- zc-nv. nem vagyok gőgös. Itt a lányom.., nézzék csak meg... ha meghalok, övé lesz a vaavonom. De azért gőgös vagyok én? Nem. nem vagyok! Aki meg tudia nyerni, el is veheti. Én csak ennyit mondoki Akár maga az. Fizgig úr. a biroda-. lom egyik főurának a fia. akár miscra. Bili Tidd akár herceg, akár cipőtisztító, mit törődöm vele? No. nem így van? Mit törődöm vele? A szövegben előforduló Idegen szavak: 1) Faü a városban, azaz város) víl'a 2) Sok ember. 3) Kis társaság. 4) Nagy társaság. 5) Időzés. fi) Pincér — pengetni. 7) Toucher — érinteni, játszani 8) Egratigner — pengetni. 9) Ecorcher — nyekeregni. 10) Voyager — utazni. 11) Magunkfajta 12) De hát mit szól hozzá? ...... ___ (Folyt köv.)
