Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)

1954-12-17 / 297. szám

2 SZOLNóUóilSUYEl NEfLAP 1954 december 17. A PÁRTÉPÍTÉS NÉHÁNY KÉRDÉSE A PAPÍR- ÉS CUKORGYÁRBAN I. A Papírgyár és a Cukorgyár pártszervezetének tag- és tagjelölt- felvételi munkáját vizsgálva több tanulságot levonhatunk. A Papír­gyárban induljunk ki két statisz­tikai adatból. Az egyik azt mu­tatja, hogy az I. alapszervezet feb­ruár 1-től kezdve hét tagot és ti­zennyolc tagjelöltet vett fel. A má­sik viszont arról tanúskodik, hogy a II. alapszervezet mindössze egy tagjelölttel növekedett. Talán a II. alapszervezet területén nincs olyan dolgozó, aki méltó lenne a tagjelöltségre? Aligha képzelhető ez, hiszen majdnem kivétel nélkül ió munkát végző, becsületes em­berek vannak ott a pártonkívüliek között is. Inkább a módszerben, s az üzemi pártbizottság irányító munkájában van a hiba. II. Az I. alapszervezetnél a ve­zetőség egésze, s a pártcsoportbi- zalmiak is rendszeresen foglalkoz­nak a tagj elöl t felvétellel, kisebb- nagyóbb feladattal megbízzák a pártonkívülieket, s javasolják fel­vételüket a pártba. így például Ka­tona Sándor pártcsoportbizalmi Modla Ferencet javasolta. „Szár­mazása, párthoz való viszony, a termelésben való helytállás, ezt tekintjük elsősorban a elbírálás- nál“‘‘ — mondja Rózsahegyi elv­társ, alapszervezeti vezetőségi tag Hallgassuk meg azt is, hogyan vé­lekedik Kálmán István elvtárs, II. alapszervezeti vezetőségi tag ,,Párttitikárunk három hónapja be­teg, szervezőtitkárunk pedig he­tekkel ezelőtt elment az üzemiből, így csak ketten dolgozunk a veze­tőségben. Vezetőségi üléseket, tag­gyűléseket az I. alapszervezettel közösen tartunk. Természetesen sokkal jobib lenne külön. Mi vál-| tóműszakban dologzunk, azok ál­landóan nappalosak. így az idő­pont se megfelelő minden esetben, rreg hát a problémáink is mások. Többször szóvátettük ezt Hegedűs elvtársnak az üzemi pártbizottság titkárának. Ezelőtt egy .hónappal mo-ndl ., hogy majd elintézi, de még nem történt semmi. így az­tán csak hangoztatjuk, hogy fog­lalkozni -ell a tagjelölt felvétellel, meg a többi feladattal, valójában nem sokat teszünk.“ III. Az üzemi pártbizottságnak nem szabad soká halogatni a helyzet megváltoztatását. Ha az alapszervezet vezetőségét feltöltik, s a vezetőségi tagok számonkérik a párttagoktól a munkát, bizonyá­ra eredményes lesz fáradozásuk. Élő példa erre az I. alapszervezet működése. A Cukorgyárban két ok gátolja a rendszeres tag jelöl t fel v é telt. Egyik oka az, hogy az alapszerve­zetek vezetőségének egésze nem foglalkozik ezzel a feladattal, sőt a reszortmunkákat is főleg a tit­károk végzik. A másik ok pedig az, hogy igen sck a pártonkívüliek között a pártból kizárt személy Annakidején, a tagrevíziónál sokat kizártak a pártból a Cukor­gyárból is. Erre tagadhatatlanul szükség volt, hiszen a párt erejét elsősorban minőségi összetétele adja. Felvetődik azonban a kérdés hogy minden egyes kizárásnál elég körültekintéssel jártaik-e el? A cu korgyári példa arra enged követ­keztetni, -hogy nem minden eset­ten. IV. A pártból kizártak között ti zenkét sztahanovista, „a szakma legjobb dolgozója“, ez az élelme­zési ipar kiváló dolgozója“, s kor- mánykitüntetéses munkás is van. Akad köztük olyan is, — így Ke­lemen Ferenc művezető — alki résztvett az illegális mozgalomban, terjesztette a marxista könyveket, s a Vörös Segély egyik szervezője volt. Az illegális mozgalomban résztvett személyek is követhetnek el oíyant, ami miatt jogosan foszt­ják meg őket párttagságuktól. A Cukorgyártól előbb említett ada­tok azonban mégis gondolkozásra késztetik az embert. Helyes lenne, ha a pártbizottság megvizsgálná ezt a kérdést. Problémát okoz még a Cukor­gyárban az idénymunkások tagje­löltfelvétele. Sokan vannak közöt­tük, akik 180—200 százalékot is teljesítenek, munkájuk után érde­mesek a párttagságra. A pártveze­tőség azonban a rövid pár hónap alatt — míg ott dolgoznak — nem. tud meggyőződni arról, ho-gy az étet minden terén példamutatók-e, hogy tagjelöltek legyenek. Pedig ennek mérlegelésére is volna mód. Az idénymunkások túlnyomó többsége ugyanis minden évben ott dolgo­zik a gyárbaam, s a lakóhelyük pártszervezete véleményének meg­állapításéval lehetne közülük tag­jelöltet felvenni. Ezek az elv társak aztán a kampány befejezésekor — visszatérve falujukba — erősítenék a községi pártszervezetet. V. Minden bizonnyal több ilyen probléma van üzemeinkben a tag­jelöltfelvétellel kapcsolatban. A vá­rosi pártbizottságra vár a feladat, hogy reagáljon ezekre és utat mu­tasson megoldásukban. A Szovjetunió külü^ymm szieriumanak nvilaikozata az amerikai—csangkaisekisra szerződésről rP örökszentmiklóson a városi tanács épületével szemben, egy üres üzlet előtt emberek álldo­gálnak. Bent a kopár helyiségben rozoga lócán három öreg üldögél. Szívják a pipájukat és -közben a csupasz falakat személilk. —. Hát ez milyen helyiség? — kérdezem, — Ez? — komótoskod’ik az egyik öreg, — MÁVAUT váróterem, Vagy nem látszik rajta? * Nem tudom, miből kellett volna meglátnom a helyiség rendelteté­sét, de tudja a csuda, -mindenre gondoltam, csak MÁVAUT váró­teremre nem. Ezen tűnődtem amikor az utcán megláttam a Hazafias Népfront egyik választási plakátját. Rajta buzdítás: Minél többen segítsék észrevételeikkel, javaslataikkal népfront munkáját. A plakátra ír­ták azt is, hogy a helyi népfront bizottságot a járási kulturházban lehet megtalálni. * 7Vem vagyok törökszentmiklósi, L * de úgy gondoltam: javaslatot teszek a helyi népfront-bizottság­nak a váróterem dolgában. Hiszen ez a váróterem csúfsága a MÁV- AUT-nak, meg a városnak is. A járási kulturházban végignéz­tem az összes ajtókat, seho-l sem találtam a népfront-bizottság iro dáját. Végül is benyitottam az igazgatói irodába. Mondom, hogy a helyi népfront-bizottságot keresem. Erre egy elvtársnő azt mondja: Az csak elméletileg van nálunk — Hetenkint egyszer zik. — És mi történik azzal, aki ja­vaslattal, kéréssel fordul a bizott­sághoz? —• Volt már ilyen. Elküldtük Vadai doktorhoz a járási tanács egészségügyi osztályára. — Vadai doktor ugyanis a bizottság elnöke • felhívtam a járási tanács egészségügyi osztályát és Va­dai doktort kértem a telefonhoz. Egy női hang közölte, ho-gy Vada elvtárs kiszálláson van. — Most mit csináljak?—tűnőd­tem. Van egy javaslatom, amit nem tudok megmondani a nép­front-bizottságnak, mert itt a kul­turházban csak elméletileg létezik Vaadi doktor meg kiszálláson van Egyébként nála ez nem csodálatos hiszen járási tisztiorvos lévén, munkája vidékre szólítja. Nem tudtam mást tenni: megír­tam ezt a cikket. Hea MÁVAUT váróterem-ügy ^ mellett szeretnék még vala mit javasolni. Azt, hogy a török­szentmiklósi népfront-bizottság egyikét tagja hetenként egy-két estén tartson ügyeletet a járási kulturotthonban. így legalább nem­csak elméletileg — hanem gyakor­latilag is mindenki átadhatja ész­revételeit és javaslatait. T. K. Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­unió külügyminisztériumának nyi­latkozata többek között a követke­zőket mondja: 1954 december 2-án Washington­ban aláírták az Amerikai Egyesült Államok és a Tajvan-szi-getén meg­húzódott Csatig Kaj-sekk-klikk úgy­nevezett „kölcsönös biztonsági <■ ­ződését”. Dulles az Egyesült Államok kül­ügyminisztere ennek az egyezség­nek agresszív jellegét tárta fel, — amidőn kijelentette: „Remélem, hogy a védelmi szerződés aláírása egyszersmindenkorra végetvet min­den olyan álhírnek és közlésnek, hogy az Egyesült Államok bármi­képen is beleegyezik abba, hogy Fc-rmoza és a Pescadores-szigetek kommunista ellenőrzés alá kertit jenek“. Ez a lépés az Egyesült Államok részéről durva megsértése azok­nak a kötelezettségeknek, amelye­ket nemzetközi egyezeményekben vállalt. E nemzetközi egyezmények megerősítik Kínának az említett ősi kínai területekhez fűződő tör­vényes jogait. Az a tény, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya szerződést kötött tajvani Csang Kaj-sek-klikkel, durván sérti a Kínai Népköztársa­ság szuverenitását és területi ép­ségét, egyben az Egyesült Nemze­tek Szervezetének alapokmányát is, amely 2. cikkelye negyedik pont­jában kiköti ,hogy „... a tagoknak nemzetközi érintkezéseik során más állam területi épsége, vagy politikai függetlensége ellen irá­nyuló, vagy az ENSZ céljaival nem férő, bármely más módon nyil­vánvaló erőszakkal való fenyege­téstől, vagy erőszak alkalmazásától tartózkodniok kell“. Az Egyesült Államok terület- rabló lépést követett el Kínával szemben, amelytől erőszakos úton el akarják szakítani területének egy részét. Az Egyesült Államok kormánya ezt azzal próbálja indo­kolni, hogy alaptalanul az Egyesült Államok biztonságának érdekeire hiv-alkozik. Ennek az érvnek a tart­hatatlansága annál nyilvánvalóbb, mert — mint ismeretes — Kínát a Csendes Óceán választja el Ante rikátói és Tajvan több mint tizen­egyezer kilométerre terül el az Egyesült Államoktól. Az Egyesült Államok és a Csang Kaj-sek klikk között létrejött ag­resszív szerződés szövegéből kide­rül, hogy e szerződés rendelkezései nemcsak Tajvanra és a Penghu­szigetekre terjednek ki, hanem más területekre is, amelyeket .köl­csönös megállapodás alapján lehet meghatározni”. Ez azt jelenti, -hogy az Egyesült Államok kormánya Tajvant és a Penghu-szigeteket támaszpontnak tekinti a Kínai Népköztársaság és más távolkeleti és délkelet-ázsiai békeszerető álla­mok elleni további agresszív cse­lekményekhez. Az Egyesült Álla­moknak ez a lépése kétségtelenül kiélezi a távolkeleti helyzetet é« fokozza az állam-ok közötti fesz”1' séget. A párizsi egyezményok megkö­tése, a német militarizmus feltá­masztása és Nyusat-Németorszás- nic.k katonai csoportosulásokba va­ló bevonása céljából esrv katona» tcmb megteremtése a délkelet- ázsiai gyarmatosító rendszer fenn-' tartása céljából, az a körülmény, hogy az Egyesült Államok, úgy­nevezett .kölcsönös biztonsági szerződést1' írt alá a liszinmanlsta dölikor-eai kormánnyal, amelv tu­lajdonképpen egy úiabb amerikai katonai támaszpontot teremt meg Távol-Keleten, továbbá az Egye­sült Ál Lámáknak a tajvani Csang Kaj-sek-klikkel kötött, a kínai néppel szemben ellenséges szerző­dése: mindezek az Egyesült Álla­mok azon politikájának láncsze­mei. amelynek az ,a célja, hogy akadályozza a nemzetközi feszült­ség ■ enyhülését, meggyorsítsa az új háború előkészítését. A Szovjetunió kormánya kije­lenti .hogy osztja Csou En-lainak. a Kínai Népköztársaság külügymi­niszterének december 8-i nyilatko­zatában elfoglalt álláspontját, amelynek az « lényege, hogy az amerikai — csangkaisekis-ta „szer- ződés‘‘ beavatkozás Kín, belügvei- be, merénylet területi épsége ellen és veszélybe dönti Kína biztonsá­gát. valamint az ázsiai békét. A Szovjetunió kormánya felles egé­szében támogatta a Kínai Népköz­társaság kormányának azt a kö­vetelését hogy vonják ki az ame­rikai csapatokat Tajvanról, a Fertglhu-szisetékről és a tajvani öbölből és szüntessék meg az ag­resszív cselekményeket a kc«»« Népköztársaság ellen. A szovjet- kormány kijelenti, bogy az Egyesült Államok és a Cs?mk Kai-sek-kükk agresszív „kölcsönös biztonsági szerződése“ következményeiért a felelősség tel.ies egészében az Amerikai Egyesült Államok kormányára h- -• rul. fMTli A falusi ifjúság nemzetközi találkozóján Láttuk a Csongor és Tündét 1954 december 12-én a jászberé­nyi Lehel vezér gimnáziumból har­mincnál több tanulóból álló kis csapat kereste fel a vasutállmást. Az igazgató elvtárs, a tanári testü­let, a DISZ elhatározta, hogy a ki­tűnő és jeles tanulókat jutalomban részesíti és egy kijelölt vasárnapon kirándulást szervez Budapestre. A kitűnő, jeles tanulókon felül még öt diákot vettek fel a kirándulók sorába. Elsősorban, akik jó DISZ munkát, másodszor, akik jó sport- munkát végeztek. Jó DISZ mun­kámnak köszönhetem én is, hogy ott lehettem a boldog kirándulá­son. A kiránduló csoport legfőbb ter­ve volt, hogy megnézze a Nemzeti Színházban a „Csongor és Tünde“ c. 3 felvonásos előadást. Tervünk sikerült, pontosan beért vonatunk. 5 perc telt el és már a piros bár­sony szókekekn ültünk. Az előadás rendkívül tetszett. — Egyrészt azért, mert nem minden­napi dolog, sőt nem is minden évi egy vidéki tanulónak egy ilyen nagyszerű előadást végignézni. Má­sodszor azért voltam boldog, mert Vörösmarty Csongor és Tündéje kötelező olvasmány a III.-os gim­nazistáiknak. S én látni is nagyon szerettem volna. Sass Pál, levelező. Bécs (TASZSZ). December 13-án a falusi ifjúság nemzetközi talál- zójának teljes ülésén folytatták a vitát Concas olasz küldött beszá­molója felett. Az ülésen a többi között felszó­lalt az össznémet küldöttség kép­viselője, aki ismertette a falusi if­júság helyzetét a Német Demokra­tikus Köztársaságban és Nyugat- Németországban. — Hangsúlyozta, hegy a német ifjúság nem kíván a re-militarizálás útján haladni. Ezt bizonyítja a nemrég megtartott nyugatnémetországi szervezeti kon­gresszus, amelynek résztvevői eré­lyesen síkra szálltak Nyugat-Né metország felfegyverzése ellen, Né­metország békés egyesítéséért. Országunk békés egyesítését akarjuk, nem pedig a párizsi egyezmnyek ratifikálását, mert en­nek következtében ifjúságunk har­madszor is ágyútöltelékké válna — hangsúlyozta befejezésül a német küldött. A különböző politikai pártok és csoportok képviselőit felölelő fran­cia küldöttség nevében André Si­mon szólalt fel. Boldogok vagyunk — mondotta a küldött — hogy itt üdvözölhetjük a vietnami küldöt­teket és a francia fiatalság nevé­ben sikert kívánhatunk nekik bé­kés építőmunkájukban. Üdvözöljük Németország falusi ifjúságának küldötteit is. Németországgal szin­tén békében és barátságban szeret­nénk élni. Az ülésen Szíria, Olaszország, India, Lengyelország, Albánia, Bo­lívia, Kanada és más országok kül­döttei is felszólaltak. (MTI). PARTHÍR A megyei párt-végrehajtóbizott­ság oktatási osztálya közli, hogy az alsófckú kongresszusi tanfolyam propagandista szeminárium vezetői részére december 23-án, délelőtt 10 órakor, a középfokú kongresz- szusi tanfolyamok propagandista szeminárium vezetői részére de­cember 27-én délelőtt 10 órakor tart konferenciát a Pártoktatás Házában. VIHOGRADOV > Tulipán és gitár (íHmmmMmiMiimiMiHMiiimiMimiinMHHiMiiHmmiMiiiiMimimnMMmiiimmiMiiimnMnmm Paganini életéből Azon a napon, amikor a rendőrség felszólította Pa­ganinit. hogy térien vissza apjához, meghívást kapott Lucca környékéről, hogy töltse ott az estét. A levelet Niecco kapta kézhez és nem tudta rászánni magát hogy megmutassa fiatal barátiá­nak. Signor Francescónak derült kedélye, éles esze megsúgta, hogy itt valami bonyodalmas szerelmi intri­ka készül. Az írást ,iól is­merte signor Francesco. Szükségesnek tartotta, hogv a levelet elolvassa. Ez a le­vél jutott eszébe, amikor Faganinit viszontlátta és megtudta, hogy eev napot sem bírt ki a kolostorban. Niecco a kiielölt helyen megtalálta a küldöncöt és megüzente vele. hogy bár­melyik órában küldhetik a lovakat fiatal barátjáért. Másnap estefelé két szép hoTlószőrű ló állt meg signor Niecco háza előtt. Paganini elegánsan kiöltöz­ve. nevetve, integetve bú­csúzott el barátiától. Pompás lovak, fekete lak­kozott hintó. Hegyoldalra kaptató, festői út. aztán er­dő. leitő. s » következő kaptatón gyönyörű fekvésű ódon ház. Két barátságos és figyelmes szolga, kan­deláberek. az asztalon há­rom teríték. Milyen nagy volt Fagan in i csodálkozása, amikor a kastély tisztelet­reméltó őszhaiú ura he­lyett, akinek látására el­készült. tizennyolc év kö­rüli feketeszemű lány lénett a szobába és egyenesen fe­léje indult. Egy másodperc múlva negvven-esvnéhánv éves nő jelent meg. aki nem látszott a lány any iá­nak. sem rokonának. A fia­tall házikisasszonv a füg­getlenséghez szokott ember bátorságával üdvözölte Pa­ganinit. olyan magatartás­sal. amely jellemezte a kor előkelő olasz családiadnak nő(.a«iait. akik ezekben a viharos esztendőkben is ko­rán kezdték öriSlló életü­ket és becsülni tudták a korai függetlenség előnyeit A feketeszemű fiatal nő könnyedén odalépett Paga­ninihez. merészen a szemé­be nézett és ha nem is ar­cátlanul. de majdnem csű- fondárasan nyújtotta kéz­csókra a kezét. — Három ízben hallot­tam a játékát — mondta. — Köszönetét akartam ön­nek mondani. Aztán, kísérőiének be sem mutatva Paganinit, hellyel kínálta őket. Köny- nyű vacsorda volt; könnyű, vidáman habzó bor. s a tár­salgásban is az a kellemes könnyedség érződött, me­lyet a régi itáliaiak „de- sinvolturának“' — a hatá­rokat túl nem lépő feszte­lenségnek neveztek. Paga­nini azonban félszegen vi­selkedett. elrejtette kezét, zavartan mosolygott, izga­tott volt. A korán elárvult fiatal házikisasszony nyilvánva­lóan szabad és leplezetlen életmódot folytatott. Asz- talbontás után átült a megy. széles heverőre és gitárt vett a kezébe. Szépen éne­kelt. Lágy. de igénytelen hangja volt. Jól gitározott, de Pagein ini érezte, hoav nincs elég ízlése s nem ért eléggé -a zenéhez. Paganini azt tartotta leg­különösebbnek az egész­ben. hogy ez a lány. vagy fiatalasszony .— egyetlen­egyszer sem kérdezett sem­mit róla magáról. Nagyon sokat beszélt önmagáról, kiterjedt birtokáról. Vala­hányszor Paganinire nézett, kígyóit a szeme és ,av arcán fellobbanó. élénk pír el­árulta szilárd elhatározá­sát. hogv átadta magát a szívét elborító érzéseknek. Könnyedsége, amellyel az izgatott Paganini figyelmét lekötötte. egyszerűsége, amellyel természetesen, szinte oda sem figyelve, ki­töltötte a férfi ideiét, vi­selkedése, amelv F aga nini véleménye szerint olvam volt. mintha már hosszú ideje ismerték volna egy­mást — mindez meglepte Paganinit, de cseppet sem kellemetlenül, ellenkező'eg. szívesein s nem minden hév •nélkül vágott elét*» a házi­asszony óhajának. Uav tett. mintha a legkevésbbé sem zavarná ez a szám ár o szo­katlanul fesztelen modor. Paganini megszokta, hogy szűk baráti körben, valami előkelő és gazdag család­nál kérjék fel hangverse­nyezni. Itt szó sem volt er­ről. itt még csak célzást sem tettek kifizetődő fel­lépésekre, itt most nem a gazdag úr ..fogadta1* a hí­res hegedűst. Hogy ennek a nőnek müven természetű volt a rajongása, Paganini hiába találgatta, de ugyan­akkor érezte, hogv ez a luccai arisztokrata nő nem könnyű kalandot haiszol. A fiatal szépség társalko- dónőie csendesen, észrevét­lenül távozott a szobából. A háziasszony felállt, egv vörös szattvánbör dobozkát emelt le « könyvespolcról, egv levelet emelt ki belőle, figyelmesen elolvasta, maid visszatette. Aztán hirtelen odafordult Paganinihez s fiz elkezdett társalgást fél­beszakítva. minteev önfe­ledten mondta: — Már késő. signor Niecs co azt írja. veszélyes önré nézve, ha Luccában maradi Én öntől nem kérdeztem

Next

/
Thumbnails
Contents