Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)

1954-12-17 / 297. szám

iyo*± cteueiuDer 17. sy.orr>;->hmm,vei néplap 3 jfyi eladó-íángnak a kelengye Törődjék telepeivel a Tejipari Vállalat Tiszatenyőn az idei tejbegyüj tést nagyban gátolta a Tejipari Vállalat hanyag munkája. Több szőr előfordult, hogy a begyűjtő helyen nem volt elegendő tejes kanna. Nem egy esetben értesítet­tük erről a vállalatot, de az vajmi keveset segített. A helyi begyűjtő úgy igyekezett megoldani a dolgot, hogy a termelőktől kért kölcsön edényt. Ezek viszont többnyire zo­máncozott vizesedények voltak s hamar tönkrementek. December 7-én magam is végig­néztem a tejátvételt. Az ottlévő három kanna hamar megtelt, a termelőik azonban még jöttek érté­kes terhükkel. Visszaküldeni nem lehetett őket, hisz elég volt egy­szer idáig hozniok. Ezen a napon az italboltokból kaptunk kölcsön egy 25 literes üveget. Ezt sem le­het azonban állandóan így csinál­ni. Azt már igazán elvárnánk, hogy a Tejipari Vállalat elküldje a kért kannákat. Addig a tejbegyüjtést nem tudjuk kellőképpen szorgal­mazni. A tej árának elszámolásá­ban is van mit javítani a vállalat­nak, mert mindig későn tudnak fizetni a begyűjtőnél. — Javasol­juk, hogy vidéki telepeire is na­gyobb gondot fordítson a Tejipari Vállalat. Futás Lajos vb. elnök. Tiszatenyő. Kevés fény, rossz vasút Fegyvemeken lakom, onnan já­rok be jelenlegi munkahelyemre, Szolnokra. Most a tél idején, reg­gel is, este is sötét van, amikor jö­vök. Este szeretnék otthon tanulni. Erre azonban képtelen vagyok, mert a villanyvilágítás még olyan sincs, mintha petróleumlámpát égetnénk. Este 6—10 óráig egyál­talán nem látunk mellette, s rádiót sem tudunk hallgatni. Igen nagy segítség községünknek a kisvasút és még inkább az vol­na, ha hivatásszerűen üzemeltet­nék. De az a legritkább eset, ami­kor menetrendszerűen közlekedik. Állandóan 20—25 perc késése van. Világítás nincs a kocsikban, az uta­sok gyertyát égetnek, ha látni akarnak. Gyakran rossz a vontató motor is, ami aztán betetézi a késéseket, a kellemetlenségeket. Kérem az illetékeseket, hogy meg IN ecemberben a nap még *■' tiszta levegőben is alig pár órája mutatja meg arcát, s aztán gyorsan eltűnik a láthatár mö­gött. Délután ötkor már teljesen sötét van. A községekben ilyen­kor alig lehet járókelőkkel ta- ilálkozni. Az emberek ismerőseik­nél, szomszédaiknál tanyázgat- nak a búboskemence mellett, vagy a kályha duruzsolása közben „fonják” a beszéd fonalát. A KÖZELMÚLTBAN Különvonat indul Egerbe vasárnap a Szolnoki Légierő—Ózdi Vasas osztályozó mérkőzésre Soha nem tapasztalt érdeklődés kíséri az NB I.-be való jutásért játszó osztályozó bajnoki küzdel­meket. Talán a világbajnokság dön tőinek nehéz óráiban latolgatták így az esélyeket a magyar csapat győzelmére, mint napjainkban, — amikor nem kisebb tétről van szó; mint arról, hogy melyik csapat kö­zül ki jut fel az NB I.-be. Nem kétséges, hogy a szolnoki szurkolók, a Légierő bejutásáért szurkolnak. Most annyi év után itt áll a lehetőség, hogy a város és megye futballrajongói újra Szolno­kon láthatnák a labdarúgás élvo­nalának büszkeségeit, — Puskást, Kocsist, Grosicsot, Lórántot, Bo- zsikot. Czibort és a többieket. En nek érdekében igen komoly meg­mozdulás történt az elmúlt napok­ban és hetekben. A Légierő SK megalakult baráti köre a sportkör vezetőségével együttesen mindent elkövet annak érdekében, hogy a város szurkolóinak minél széle­sebb tömegét mozgósítsa az osztá­lyozó mérkőzésekre. Vasárnap is különvonat viszi a szurkolókat Egerbe a Légierő—Ózdi Vasas ta­lálkozóra. Jelentkezni lehet pén­teken délután öt óráig a Légierő irodájában, (Tisztiklub, I. emelet). Hisszük, hogy az eredmény nem marad el és sokszáz szurkoló ajká­ról hangzik majd a „Hajrá erő, Légierő!” Jellemző a nagy megmozdulásra, hogy a Szolnckmegyei Terményfor­galmi Vállalat lelkes dolgozói a különvonat mellett külön hatvan- személyes társasgépkocsival indul­nak vasárnap reggel a mérkőzésre Az érdeklődés igen nagy. Már csak rövid idő kérdése, s megkapjuk a választ, hogy a szolnoki Légierő bejutott-e az NB I.-be. __ egy es te a csépai Alkotmány tsz-ben jártam.Az irodában kellemes mele­get árasztott a kályha, s a jelen­lévők, mint egy nagy csalód tag­jai meghitten beszélgettek. Bíráló- szemmeí néztek vissza az elröppent esztendőkre. Sok munkát végeztek el a szorgos kezek, de munkaköz­ben hibákat is követtek el. Nem volt könnyű megbirkózni a sokféle feladattal, de az összefogás, a csa­ládtagok segítsége megsokszorozta erejüket. Idejében takarították be a termést s vetették el a jövőévi kenyémeikvalót. A munka sikereihez nagyban hozzájárultak a csoport nő-tagjai. Értékdük is a férfiak a nők igye­kezetét. Ez az elismerés csendült ki az egyik tag hangjaiból, amikor arról beszélt, hogy az asszonyok egész évben kittetek magukért. Ke­vés a férfi munkaerő, s így sokszor a nőknek kellett a legnehezebb ^nunkát is végezni. S az asszonyok lányok jól megállják helyüket. lö kedvvel dolgoztak. • |a NŐI TAGOK 1 szorgalmát, munkaszeretetét tükrözd a javukra írt munkaegység is. Kasza Lajosné 02 éves az idén 176 munkaegységet szerzett. Boldizsárné, Feketéné, Király Péterné, Csak Antalné és Mészáros Mátyásné is mindig ott voltak, ahol jól rr.eg kellett fogni a munka végét. Fekete Józseíné egyszerű szavak­kal ezt így fejezi ki: „Ha a kerté­szetben volt nagy szükség ránk, ott dolgoztunk, ha pedig a növényter­melésben hiányzott a munkáskéz, az asszonyok segítségére ott is szá­50.000 hurkatöltü készül Itt a disznótorok ideje. Az utóbbi hetekben hiába kerestek a vásárlók hurkaitöltőt, nem kaptak. A hurka- töltő készítése ugyanis egy gyár tervében sem szerepelt. A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézke­désére még ebben az évben ötven­ezer hurkatöltőt készítenek el. De­cember 14-én már megkezdődött a Fémjtörr.egcikkművekben a hurka­töltők összeszerelése. Szombaton öt­ezer darab már készen lesz, a jövő héten pedig újabb húszezer darab. Néhány nap múlva a hurkatöltő már kapható lesz az üzletekben is. Konzerviparunk jelenti: Konzerviparunk termelése évről- évre növekszik. Ebben az esztendő­ben már 352 vagon paradicsommal, 51 vagon zöldborsóval, 71 vagon zöldibab kcnzerwel, 76 vagon mély­hűtött főzelékkel, 435 vagon sava­nyúsággal és 40 vagon májkrémmel készítettek többet, mint tavaly. Az idei rossz gyümölcstermés akadá­lyozta a konzervgyárak munkáját. Ennek ellenére 122 vagon befőttet és 14776 vagon jamot, finom- és vegyesízt készítettek a lakosságnak. A Képén Leitete Mátyásné a munkaegységkimutatás előtt beszélget Mészáros Mátyásnéva), aki 9 hónapot dolgozott a szövetkezetben, s szorgalmas munkájával ezidő alatt 135 munkaegységet szerzett. mí'thattak. Az ősszel 130 hold bú­zát vetettünk, a vetőmagot az asz- szonyok csávázták.“ Feketéné ma­gastermetű, nyugodt beszédű asz- szony. Egyike azoknak, akik tettek­kel bizonyítják be, hogy híved a közösgazdálkodásnak, s szövetkeze­tük felvirágoztatásán munkálkod­nak. 1951 óta tsz tag. Négy hold juttatott földdel lépett be a közös- gazdaságba, s azóta sokkal nyugod- tafob az élete. [közös munkájuk! gyümöl­cséből eleget tesznek államiránti kötelességüknek, s a kapott jöve­delem tisztán megmarad a tagok­nak. Tavaly 181 munkaegysége után több mint 7 mázsa búzát vitt haza. Ezenkívül árpát, kukoricát, burgonyát, malacot, s hirtelen eszébe sem jut a többi, amit ter­mészetben kapott. Annyi bizonyos — mondta mosolyogva, — hogy a lányomnak télikabátot, cipőt, szö­vetruháit vettünk, s ezenkívül fu­totta a keresetből lepedőkre, tö­rülközőkre és más szükséges dol­gokra is. Az idén 220 munkaegység után részesedett a jövedelemből. A csép- lés befejezésekor munkaegységen­ként 3 kg. búzát osztottak. Neki 578 kg. járt. A zárszámadásig tel­jesített munkaegységekre is 3 kg. búzát kapnak a tagok. Kukorica a közösből 5 mázsa jutott, s a ház­tájin is termett vagy 25 mázsa. — Nem okoz tehát gondot a sertés meghízilalása, az aprólék eltartása, térnek forrása. |A Jövedelemből! a szüksé­ges ruházat mellett a lányának vá­sárolnak kelengyét, ágyneműt, mi­egymást. Tervezgetnek otthon a családban, s terveznek a közös gaz­daságban is, hogy még tovább fo­kozzák eddigi eredményeiket. Fe­keténé s a tsz-tagek többsége azért dolgozik fáradhatatlanul, hogy mi­nél erősebb, virágzóbb legyen a közösgazdaság. Nagy Katalin. Ankét Karcagon Győrffy István életéről és munkásságáról A TTIT helyi szervezete és a Pedagógus Szakszervezet kezde­ményezésére tudományos ankétokat szerveztünk Karcagon. A gim­názium tanári kara által tartott ankétokat kiszélesítettük és a dec. 8-án tartott ankétra meghívtuk városunk nevelőit és más területen dolgozó értelmiségi dolgozóit. Ezen az amkéton Győrffy István életé­vel és munkásságával foglalkoztunk. A népünket ismerő és népün­kért élő kiváló tudós Karcag város szülötte és gimnáziumunk tanít­ványa volt. Csáváé Sándor a gimnázium történelem szakos tanára hosszú ideig tartó munka árán gyűjtött hiteles adatokat és gazdag anyagot a téma feldolgozásához. Tudományos színvonalú előadása minden szempontra kiterjedő, de átfogó képet nyújtott Győrffy István életé­ről és munkásságáról. Az előadó ügyesen illesztette bele Győrffy István munkásságát kun Karcag történelmének perspektívájába és ezzel aláhúzta haladó hagyományaink ismeretének és ápolásának je­lentőségét. Csávás Sándor hangsúlyozta, hogy necsak mi nevelők, de a kar­cagi diákok is ismerjék a népből kiemelkedő, — a népért harcoló Győrffy Istvánt, aki méltán lehetne nagykun középiskolánk névadója. Az előadást követő vita során felszólaltak: Tóth Kálmán a Ha­zafias Népfront elnöke, Kiss Sándor, tanítókéipzőintézeti igazgató — Szász Béla, Schwirián László, Molnár Dezső girnn. tanárok Csőkai Imrene, ált .isk. igazgató és Szűcs Sándor a Nagykun Múzeum igaz­gatója. Értékes hozzászólásaik gazdaggá, színessé és teljessé tették a rendezvény sikerét. Az ankétokon újabb ösztönzést kapunk további társadalmi mun­kánkhoz. Iskolánk történelmi szakkörének legközelebbi nyilvános an­kétjén a volt tanárok közül Németh Gyula Kossuth-díjas akadé­mikus tart előadást. Dr. Gyergyói János gimn. tanár. semmit, mert nem vaevok kíváncsi természetű. Meg minek is kérdeztem volna, amikor a sorsát már úgv is eldöntötték. A fiatal nő szemöldöke összerándult. s düh torzí­totta el az arcát, mintha e szavak mondásával tehetet­lenségét győzte volna le. Paganini egvre növekvő csodálkozással nézte és hallgatta háziasszonyát. An. nak arckifeiezése. monda­tainak hangsúlya — mind­ez elárulta, hoav a fiatal nő eev piüantra sem veszíti el iózansáfiát. nviiealmq pe­dig. mellvel a legnyugtala­nítóbb mondatokat ki­mondta. hang iának bizton­sága csupa reitélv voilt a fiatal muzsikus előtt, s va­lami különös vészetszerű- «éget. seitett ebben a nőben. Paganini egv pillanatra úgv érezte, vallóban már réges- rée eldöntötték sorsát és ez a fiatal nő valami idegen, előtte is ismeretlen akarat eszköze. Ügy tetszett, ennek a bűvöletnek, az érzések e holdkóros önszuggesztióiá- ni£k hamarosan véget kell érnie. Paganini már félt ettől a perctől. A fiatal nő minden mo­solyával. minden ú.i mon­datával egyre ellenállhatat­lanabb bűvkört vont. kö­rété. — Úgy gondoltam, há­rom napot tölt nálam, de mivel nem szabad vissza­térnie Luccába,.. — el­hallgatott. de nem úgv. mint aki folytatni akaria a mondatot, csak a megfelelő szavakat nem találja. Végűi sem felezte be. Nem nézett Paganinire, amikor útra megszólalt: — Én a kert­jeimet. tulipánágvaimat szeretem a legjobban, ön nagyon okosan cseleked­nék. ha velem egvütt. eze­ket is megszeretné. Hangos kacagással szakí­totta félbe tulajdon szavait, maid mintha álomból éb­resztené Paganinit, így foly­tatta: <— Milyen ió. hogy elfe­ledte magával hozni a hegedűiét! Itt pihenhet, nyugalmat lelhet. De he­gedűt nem akarok látni a kezében! Egy álló esztendeig senki sem kérdezte a grófnőtől, ki-mi az a hosszúhaiú. nap­barnított arcú. feketeszemű kertész, aki barna zekében, fekete harisnyában, cipő­ben a kastély tulipániait öntözgeti. Signor Paganini, a kertész, a reggeli kávé és piskóta után. ollóval, fűrésszel, vagy nvesőlkéssei küszködött a száraz ágak­kal. fattyúhajtásokkal, a gyümölcsfák betegségeivel, a tulipánleveleket ellepő hernyókkal. Rég feledésbe merült a hegedű, s a magastermetü. megerősödött emberben senki sem ismerte volna fel a híres hegedűst akii ilyen fiatall korában őrjöngő lel­kesedést tudott kiváltani az északitáliai városok igén vés közönségéből. Paganini ba­rátnőié kariad között aludt el. a gitárt pengette és ki­sebb zenedarabokat kompo­nált. melyeket kedvesének ajánlott. Igyekezett elfelejt térni, nem is érinteni a múltat. Taflán az élet első megpróbáltatásaiban, talán megnyomorított gyermek­korában rejlett az oka an­nak. hogy az álomba, amely lelkét hatalmába ke­rítette egyre iobban bele­ringatta magát. Ahogy erő­södött a teste, javult az egészsége, úgv lassúdtak mozdulatai. A napok ha­sonlítani kezdtek egymás­hoz. . Egy év alatt négyszer ta­rolta le a tulipán áavásokaf. ősszel és tavasszal leszüre­telte a koránérő gyümöl­csöket. Időközben egész Lombar­diában folytatták a nyo­mozást. Faganini után Mi­után Luccát elfoglalták a franciák, a-r a hír terjedt el hogy Paganini Ameriká­ba ment. Beszélték azt is. hogy ellenforradalmán lett és egy calabriai rablóban- banda élére állt. Egyszer eztán egy itáliai kis lapban meg jelenet a régvárt köz­lemény. amelyet az újság állítása szerint. a bánattól porig sújtott apa is meg­erősített. A génuai fodrá­szok. boltossegédek, köny­velők. számvivők. írnokok és másolók, kis játékbar­langok. találkahelyek tu­lajdonosai zajosan és vidá­man. egymás szavába vág­va. kanalukkal tányérjukat ütögetve tárgyalták a leg­frissebb hírt. a kávéméré­sek asztalai mellett. Az újsághír közölte, hogy signor Niccolo Paganinit, azon vád alapján, hoev megölte kedvesét. « ferra- raá postakocsi-állomáson le­tartóztatták. Faganini. el- fogatása közben, ellenál­lást fejtett ki. A zsandár sisakján törte el a hegedű­iét. s ezért szerencsésen börtönbe is csukták. Most is börtönben van A lágy­szívű fegyőr adott neki egv hegedűt, s Paganini reggel­től estig látszik. De mivel Paganini olyan hegedűn játszik, melynek ökörinbó] készültek, úi szerepet jut­tatott ezeknek a húroknak, összeess varta a négy húrt és fel ifkarta magát kötni rá. mert az úristen elfor­dult a szerencsétlen létek­től! s otthagyta a sátáni gonoszság martalékául. A lágyszívű fegyőr az eset óta nem ad négvhúrú he­gedűt Paganini kezébe. A hegedűs egyetlen húron játszik s mint kiderült, nem rosszabbul, mint eav kö­zönséges hegedűs négy hú­ron, (Részlet Vinogradov Pagani­ni cfmfl életrajz regényéből.) felelő figyelemmel nézzenek utá­na a hiányosságoknak. Juhász Gábor levelező Szolnok. Idill a vasútállomáson Hideg van. A vonat késik, a vá­rakozás unalmas — kellemetlei Kisújszálláson is. Lépkedek a fo­lyosón, hadd teljék az idő. Szem­lélődöm. Jobb kéz felől egy ajtó rajta felírás. Arról tájékoztat, hogj csak 10.30-tól 13-ig és 15.30-tól 21 óráig van nyitva ez a váróterem­féle. Érdeklődve pillantok be az ablakon. Benn ragyogó tiszta kis­asztalok és székek sorakoznak. A mennyezetről világítóhenger csüng. Meglepő szép hely az ott benn. Szemben, a vágányok felőli olda­lon egy másik ajtó látszik. Hátha c-tt... gondolom, de ott is zárt aj­tóikra találok. Megkérdeztem egy karszalagos szivarozó vasutastól: Elvtárs, mi légyen ez a váróterem? A kérdé­séit elvtárs, anélkül, hogy a nad­rágzsebében tartott kezét kivenné, — oldalt teszi a szájában lógó szi­vart, némi szeszesitallal elegyített füstöt fújva rám — megadja a vá­laszt: kulturváróterem. Csakhát a kezelője 10.30-kor nyit. Hogy miéri éppen 10.30-kor, azt ő sem tudja. Tehát a Kunhegyes vagy Déva- cánya felé utazók sohasem juthat­lak egy kis „kulturált várakozás­hoz?” Részükre csak várakozás marad, de az bőségesen. A MÁV létesített Kisújszálláson így igazán szép kulturvárótermet; 3 mégis zárt ajtó fogadja az utast, Ilyen észszerűben intézkedést ho- sott a MÁV, vagy valahol máshol can a baj? Karaháti János várakozó. Vas van, szeg nincs Több ízben rendeltünk már cipő irrvédő vasakat és hozzá szöget a wdapesti cipőkellék nagykereske- lelmi vállalattól. Vasat kaptunk is minden esetben, de szöget csak így ízben. A vásárlóinkat így nem udjuk kiszolgálni, s azok gyakran jzt hiszik, hogy ezt rosszakaratból esszük. Szeretnénk, ha a nagyke- 'eskedelmi vállalat küldene szöget s, hogy a jelenlegi nagy kereslet dején zavartalanul elégíthessük ki tevőink kéréséi. 20-as számú háztartási bolt dolgozói, Szolnok.

Next

/
Thumbnails
Contents