Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)
1954-12-11 / 292. szám
SgofMkmegyd r A MEGYE! PÁRTBIZOTTSÁG ES-A MEGYEI TANACS LAPJA VI. évfolyam, 292. szám Ara öO fillér 1954 december 11., szombat mai szamunk tartalmából; A mexőtvri mépírorri-btzotteág ks-piaoJaia a fiatalokkal (2, ©.) A Sybfllt awitsíja be a Szigligeti SsfaísáE ©. «.) Az első tanácsülés Jászsiectandráaon (3. oj Eredményesen szerepelt a Légierő a Bp. Vasas elleni szerdai edzőmérkőzésen (4. o.) Rádióműsor (4. o.) A termelőszövetkezetek tervkészítéséről |A zárszámadások befejezésével megyénk termelőszövetkezetei megkezdték a termelési tervek és a költségvetések kidolgozását. Ennek a mimikának igen nagy jelentősége van, hisz most határozzák meg és rögzítik, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat második esztendejében mit valósítanak majd meg. Hogyan teszik jövedelmezőbbé, gazdaságosabbá a szövetkezetét. Milyen módon gondoskodnak a gazdasági és a szervezeti megerősödésről. A kitűzött célok megvalósítása csak akkor lesz eredményes, 'ha a tervek a tagság egészének javaslata alapján készülnek. Ez az egyik legfontosabb alapfeltétele a mostani nagy munkának. Számtalan példa bizonyítja, hogy alhol tavaly is figyelembevették a tagok véleményét, javaslatát, ott a terveket könnyen teljesítették. Itt van mindjárt a jászkisérí Kossuth tsz, vagy az abádszalóki Lenin. De sok más termelőszövetkezetet is fel lehetne sorolni. 1 A tagok javaslata alapján kidolgozott termelési terv megköny- nyíti a vezetést és az irányítást, mert az egészévi feladataikat meghatározza és feltárja. Ki kell dolgozni például a trágyázás! tervben a műtrágya vásárlást. Ennek alapján a megrendeléseket is azonnal végre kell hajtani a vezetőségnek. A termelési tervekben az egyes főbb munkák elvégzésének az idejét is meg kell határozni. Nagyon fontos a termelési feladatok végrehajtására fordítható munkaegységek számának a felmérése. Itt kezdődik ugyanis a mun- kaegységhigítás megelőzése. — A munkaegység felhasználási tervet hrigád+?--vekre történő lebontásán keresztül állandóan ellenőrizni kell. |A gondosan | készített termelési terv legnagyobb jelentősége, hogy feltárja a gazdaságban felmerülő szűk keresztmetszeteket. Ilyen lehet a növénytermelés és az állat- tenyésztés egymáshoz való aránytalansága is. Például, ha kevés az óllatlétszám, akkor a talajerő visz- szapótlásánál vannak problémák. Vagy ha alacsony a lucernavetés terület, akkor a takarmány-ellátásban adódnak nehézségek. A hirtelen felfuttatott állatállományt pedig csak túlzott mértékű beruházással lehet elhelyezni. A jól készített termelési tervből kitűnik, hogy a gazdaság melyik üzemága hogyan biztosít jövedelmet s melyik miért ráfizetéses. Például, ha a tehenészetben alacsony a tejtermelés, akkor most ki lehet számolni a jószággondozásra fordított munkaegységek alapján, hogy mennyivel kell emelni a tejtermelési átlagot a jövedelmezőség biztosítása érdekében. A tagok javaslata alapján olyan termelési feladatot állítson össze a tsz vezetősége, amely biztosítja a beadási kötelezettség teljesítését is. Az elérendő célok a reális, gondos munka érdekében tervkészités közben a tervek készítői feltétlenül tanulmányozzák a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormány- határozatot. A növénytermelési tervek elkészítésénél gondoskodni kell arról, hogy az állatállománynak jövőre meg legyen a szilárd takarmánybázisa. A jövőévi termés után ne kelljen piacról vásárolni a takarmányt egyetlen tsz-nek sem. Ennek előfeltétele a kukorica-vetésterület növelése. A szántóterület legalább 15—17 százalékán termeljünk kukoricát, tekintve, hogy ennek a takarmánynövénynek a taks rmányértéke a legnagyobb. |a takarmányházis| megteremtésőrék másik fontos alapja a lucerna vetésterület növelése. Valamennyi tsz tervezzen rhagfogást. Ezekhez a feladatokhoz tartozik a kikapcsolt, vagy kikapcsolásra kerülő rizstelep kérdése, amely szántóterületnek számít és a tsz beadási kötelezettséget teljesít utána. A tervezőmunka során meg kell keresni a módiát annak, hogy ezeket a terü'eteket hasznosítsák. Az elkészített ré?zt>erveket bri- gádőrtekezleteken kell megtárgyalni és a munkaszervezési feladatokat azonnal végrehajtaná. Nagyon jól gondolkodnak ott ahol a takarmánygabona-beadást bízott sertéssel helyettesítik. A szövetkezetnek ez igen kedvező, mivel egy mázsa kukoricáiból 16 kg élősúlyt gyarapszik a sertés, ugyanakkor egv mázsa kukorica helyett csak 8 kiló sertést kell beadni | Aj> •í’iatt^nvésztést | úgy tervezzék. hoey eeyes állatfajták egymást kiegészítsék, főleg azoknak az állatoknak a tenyésztésével foglalkozzanak, amelyek a tsz adottságainak legjobban megfelelnek. Pl nagvkiteriedésű. de rossz legelővel rendelkező tsz-efcnél a juhtenyésztést kell előtérbe helyezni. Ennél a fontos és nagyjelentőségű tervkészítési munkánál a szövetkezet gazdái állandóan tartsák szem előtt a takarékosságot. Vo- pbfikázik ez a különböző leszerelések, irodaszerek beszerzésétől a takarékosságig. A termelési tervet és a bevétel-kiadást a közgyűlés "h.npTVTa i Avá.. TV (int r*P <?vrvn frvnfrvc a tervjóváhaPvó közgyűléseik alapos előkés zítése. A mostani tervkészítési munka a tsz-ek további megerősödésének 'égvén alapja. Olyan alaptörvénynek számítson, arrely kötelező minden egyes tsz-tagra és minden 'gépállomási doVnzóra. Friedrich Ferdinand tervo-s z tál yvezető, Megyei Mezőgazd. Igazgatóság. A VÁLLALÁSOK NYOMÁBAN ígérete szerint december közepére befejezi ezévi tervét a lisza Cipőgyár A negyedik negyedév megindulásakor a Tisza Cipőgyár is — csakúgy, mint megyénk többi üzeme — fogadalmat tett a minőség megjavítására, az önköltség csökkentésére, a cipőgyártás növelésére. Két hónap telt el az ígéret óta s az eddigi munka tapasztalatai azt mutatják, hogy a cipőgyár dolgozói jó úton járnak elől fogadalmuk megvalósításában. Különösen számottevő az az eredmény, ami a termelékenység növelésénél, a lábbeligyártás emelkedésénél mutatkozik. Az üzem kollektív vállalása szerint év végéig 130.000 pár cipő terven felüli elkészítését vállalták Már a negyedévből eltelt két hónap eredményei is nagyszerű munkáról tanuskod- \ s így minden remény megvan arra, hogy ezt az ígéretét öt nappal határidő előtt teljesíti az üzem. így év végéig nem 130. hanem hanem 170 ezer pár cinőt adnak terven felül az ország lakosságának. Egy sor lehetőséget teremtett mag a vállalat vezetősége és műszaki gárdája a termelékenység fokozására. A bakancsgyártó műhely ikerszalag szerelési munkálatai már december 1-re befejeződtek, így egy hónappal előbb indul meg a második műszak ezen a körön. A jövő év kezdetétől az előírt tervet az új műszak is zökkenőmentesen telie'ítheti. Az előirányzaton felül létesített papucsműhelyben két hónap alatt közel tízezer papucs készült el s ezzel bizonyos mértékben sikerült kielégíteni a keresletet. Könnyűiparunkban — így a cipőgyártásban is — igen fontos a minőség javításának kérdése. Az üzem vállalta, hogy a harmadik negyedévi 91.1 százalékos minőségi arányt a negyedik negyedévben 0.5 százalékkal javítja. — Októberben még nem sikerült ezt az Ígéretei teljesíteni. Novemberben azonban a 0.5 százalékkal szemben már 0.3 százalékos javulás mutatkozott. Most célul tűzték, hogy decemberben még tovább javítják az ejsőosztályú cipők arányát. Hogy ez valóra is válik bizonyíték arra deoemfccr első napjainak jé minőségi átlageredménye. Az önköltségcsökkentés érdekében eredményesen végzi munkáját az erre a célra alakult brigád s s eredmény itt az, hogy már október hónapban jelentős terven felüli nyereséget tudott kimutatni az üzem. Az elfekvő anyagok értékesítése is folyamatban van. Ezideig mintegy 535.000 forint értékű elfekvő készletet sikerült értékesíteni s még további 600.000 forint értékű eladására van lehetőség. Teljesítette a Tisza Cipőgyár a termelékenység emelésére, az exportkötelezettségek teljesítésére tett ígéretét is. A Papírgyár és a Cellulosegyár is teljesítette vállalását. Javult a munka mindkét üzemiben, a munkások és a műszakiak közös erővel küzdöttek le a nehézségeket, A két szomszédos üzem közüt a Cellutozegyárban születtek nagyebb eredmények. Mennyiségi tervét 11.2, értéktervét 6.2 százalékkal teljesítette túl az új gyár. A Papírgyár is becsülettel való- raváltotta ígéretét a tervkötelezettségét, mennyiségben 8.5 százalékkal túlteljesítette. November 30-ig közel 290.000 forint értékű vállalásuk 73 százalékát teljesítették már. A szép eredmények ellenére sen. lehet azt mondani, hogy jobb munkát nem végezhettek volna a Papírgyárban. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy a gépek a tervezett 303 órával szemben 376 órát álltak kihasználatlan ni. Ha be tudták volna tartami a tervezett állásidőt, 73 órával jutott volna több a termelésre. Kétségtelen, hozzájárult a gépáll ásókhoz az áram- és gőzhiány, emellett az első számú papírgépnél folyó tetőcsere is. A Papírgyárban és a szomszédos Cell ulózegy árban változatlan erővel folyik tovább a küzdelem' az éves terv befejezéséért, A nyugat-német felfegyverzés a mi hazánkat is fenyegeti Boskó József a Papírgyár beruházási mérnöke. Két világháborút élt át, közvetlenül tapasztalta a német militarizmus feléledésének következményeit, a pusztulást és nyomorúságot. Ha nem is részleteiben, de élénken foglalkozik külpolitikai kérdésekkel; látszik ez abból, hogv amikor a nyugati imperialisták újabb törekvéseiről esik szó. meggondolt és hosszú idők tanulságaiból leszűrt véleményt mond— A második világháború óta tr-ég nem történt olyan politikai esemény, mely a világbékét úgy veszélyeztette volna, mint a jelenlegi törekvések a nyugat-r^met hadsereg felfegyverzésére. — Hogy mennyire veszélyes a német militarizmus, arra dús adatokat és bizonyítékokat szolgáltat hazánk történelme. Attól kezdve. hogy a nemzeti királyok kihaltak, a Habsburgok jármát és kizsákmányolását nyögte országunk. Együtt véreztünk és pusztultunk a németek minden háborújában. — A nyugat-német agresszió most bennünket éppen úgy veszélyeztet, mint a béketábor bármely országát Európában, sőt sokkal fokozottabban és közvetlenebbül. Épp-n ezért erősíteni kell minden békeszerető embernek saját munkájával országát s ezzel a béke táborát. Nézetem szerint ez az igazi tiltakozás a nyugat-német hadsereg felfegyverzése ellen, — fejezi be gondolatait Boskó József. Szerelem a családomat, szeretem a békét Szolnoki Gőzfúrész dolgozói a rádióból és az újságból értesültek az imperialisták újabb terveiről. Péter József karbantartó lakatos így emlékezik a múlt világháború borzalmaira: — Saját bőrömön tapasztaltam mi a háború. Az ember életére törő golyó engem sem kerülgetett. Megsebesültem.'. A borzalmak borzalmának nevezem azokat a napokat, amelyeket az első vonalban a máA fégi mondák és a történelem is számontartja, hogy a mag,! ar ember mindig szeretett vadászni, halászni, őseink ott telepedtek meg legszívesebben, ahol erdő-mező tele volt vaddal, a folyó meg hallal. A Tisza mentén lakó emberek között máig is vannak olyan halászok, akiknek még az ükapja is ezt a mesterséget űzte. Kedvenc sportja és szórakozása sok-^ok szolnoki dolgozónak is a horgászás. A Munkás Horgász Egyesületnek. mintegy 700 tagja van, mindenféle foglalkozású ember. Munkások, értelmiségiek, akik ráérő idejükben szívesen elüldögélnek a Holt-Tisza partján, s ősi vadászszenvedéllyel lesik, vigyázzák a zsákrr.ánvt. A horgászegyesület titkára. Vajh István is gyerekkora óta művelője a „peeózás- nak‘‘. Rengeteg érdekes és izgalmas horgászélményt ismer azokról a vérbeli, vagy ahogyan 5 mondja: „virtigli“’ horgászokról, akik órákhosszat mozdulatlanul ülnek a folyó partján, f gy-egy jó fogás reményében. Persze az -ilyen fáradlvitallanoknak mindig kerül valami a borosra. SZOLNOKI HORGÁSZOK Jómagam azok közé tartozom, akik nem ismerik ezeket a gyönyörűségeket. Éppen ezért tanítványként kerestem fel Vajli mestert, kértem, avasson be tudományába. — A horgászok között is vannak rekorderek. Ilyen Veszély András is, a Bábaképző tanára. Tavaly 22 kiló 70 dekás pontyot fogott. Nagyszerű horgászbravúr volt ennek a kifogása, mert az ilyen nagy hal a vízben olyan erős, mint a borjú. A tapasztalt horgász már húzásra megérzi, mekkora a fogás. S akkor kezdődik az igazi vadászélmény, amikor a nagy hallal meg kell birkózni. Veszély András is elébb jól kifárasztotta, s csak azután fogta be a pontyot. V a / H is tv án, miközben büszkélkedve megmutatta valamennyi horgászfelszerelését, tovább mesélt. Elmondta, hogy akkor van az ő szüretjük, amikor a Tisza kivirágzik. Ez a legjobb fogásidő. A tiszavirág álcája pedig a legkiválóbb csali. Persze a horgászoknak sem mindig kedvez a szerencse. Most nyáron Vajli István, Deák József, Bagi Zoltán, Nyírő László és Vajli Antal három csónakkal Tiszafüredtől „lecsurogtak’* Szolnokig, Nyolc napig tartott az út. Bagl állandóan fogta a szebbnél szebb halakat, Nyírő Lászlónak azonban a nyolc nap alatt még egy silány törpeharcsa sem akadt a horgára. Horgászkörökben ez után az út után Nyírő Lászlót az idei év legpechesebb horgászának könyvelték el. Molnár Lajos MÁV betűírót pedig a legtürelmesebb horgásznak ismerik. Nála az idegekkel nincs semmi baj. Ha egyszer leül a Holt-Tisza partjára, akkor jöhet eső, szél, de a pecázást abba nem hagyja semilyen pénzért. Sokszor ez a veszte. Minden horgászversenyre benevez, de sosem nyer semmit, mert mindig lekési az időt. Most ősszel volt egy nagy csukaverseny, s Molnár Lajos ide is benevezett. Fogott is jócskán, hanem amikorra megjelent a bizottság előtt, már rég befejeződött a verseny. Szóval, Molnár sporttárs annyira nekifeledkezik mindig, hogy órákig, félnapokig nem vesz tudomást semmiről. A szolnoki Munkás Horgász Egyesület tagjai különben lelkes társadalmi munkások. A Falotási Állami Gazdaság rizstelepein lehalászás után négy vasárnap 18 ezer darab olyan fiatal halat szedtek össze, amelyek a különböző tócsákban, gödrökben elpusztultak volna. Ezt a halmeny- nyiséget átmentették a Hoit- Tiszába. Sokasok ismerettel felvértezve búcsúztam el Vajli István egyesületi titkártól. Kikísért az utcai kiskapuig és még a következőket mondta: ,,A horgász-szezon lassan befejeződik. Most már csak elvétve találni olyan embert, aki dacol a hideggel, s kiül a partra. Most csak a jövő szezontól félünk. Attól tartunk, hogy a szajoli halkeltető vezetősége megtiltja a Holt-Tiszán való horgászást. Persze azért megoldjuk valahogy a dolgot, ha másként nem, hát a halkeltető vezetőit is beszervezzük a pecások táborába.*’ —Szp.— sodik világháború alatt átéltem. És most újra ezt akarják. Anyáktól gyerekeket, feleségtől férjet vinnének el. Nem hiszem, hogy józan eszűek, akik ilyenen mesterkednék. Én tudom, hogy rr.i munkások, tíz- és százmilliók, sokat tehetünk a bélre megvédéséért. Dobos János rönktéri dolgozó ’-gy vélekedik: ■— Két háború borzalmát már átéltem. A sírást, a jajveszékelést az éveik múlása nem törölte ki emlékezetemből. És különösen az új háború veszélyéről halh’a, rr.ég jobban elém tárul a múlt. Nem akarok háborút, mert szeretem a békét, a családomat, nyugodt otthonomat. Hogy boldog kis otthonomat megóvjam, azért dolgozok rr.ég jobban, még odaadóbban, Tiltakozunk! Mi, a szolnoki Járműjavító Vállalat dolgozói tiltakozásunkat fejezzük ki Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. Nincs úgyszólván egyetlen országa sem Európának, melynek ne okozott volna « német militarizmus mérhetetlen károkat, szenvedést és nyomorúságot. Nem akarunk újabb háborút, a békéért, a jólétért dolgozunk. A béke megvédéséhez a magunk módján úgy akarunk hozzájárulni, hogy megállapított normánkat minden területen teljesítjük. Zvekán Béla, békebizotlsási titkár-
