Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)

1954-12-11 / 292. szám

2 SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 1954 december 11. A mezőtúri népfronthixoitság kapcsolata a fiatalokkal A közelmúltban a Hazafias Népfront mezőtúri bizottságának ak- cióprogrammját olvasgattam. Azt szerettem volna megtudni belőle, mi­lyen terveik vannak-a fiatalok nevelésével kapcsolatban, hiszen gon- dolniok kell erre, az egész nemzet felelős ezért. A sűrűngépelt sorok­kal teleírt többoldalnyi tervben azonban nem igen találtam ilyen cél­kitűzést. Később mondta Takács elvtárs, a népfront-bizottság elnöke, hogy azóta bővítették a programmot és neon feledkeztek meg a fiata­lokról sem. I. Kulturális téren most teszik az első lépéseket, egymásután hozzák létre az olvasóköröket. Igen nagy segítség ez a fiatalok számára. Ed­dig ugyanis az volt a helyzet — fő­leg a tanyavilágban — hogy helyi­ég hiányában nem tudtak megfe­lelő szervezeti életet élni, s szóra­kozási, tanulási lehetőségük is igen korlátolt volt. Most az olvasókörök ;étr©hozásával jórészt megoldódik problémájuk. Ezekben ugyanis ninos minden nap rendezvény, ott­honra találnak bennük a fiatalok, s szórakozásuk is biztosítva lesz. A népfront-bizottságnál már ott sorakoznak a rádiók, a sakk­táblákat pedig most szerzik be. A könyvek mellett ezekkel látják el az olvasóköröket. A biztosíték is megvan arra, hogy az ifik élhesse­nek ezzel a lehetőséggel. Az olvasó­körök vezetőségébe ugyanis fiatalo­kat is választanak. így például a Szikes-kerti Fetőfi-olvasókör veze­tőségébe a Krajcsi fiút. Tervezik, hogy az olvasókörökben szakelőadásokat tartanak s ehhez a Társadalom- és Természettudomá­nyi Ismeretterjesztő Társulat segít­ségét kérik majd. Ilyen előadásso rozat — főleg a várostól távoleső vidéken — minden bizonnyal nagy­mértékben hozzájárul majd ahhoz, hogy a fiatalok az eseményeket jó­zan fővel mérlegelő, művelt embe­rekké váljanak. n. népfront-bizottságnak más vonalon is. Csak egy példát említsünk. A Berebtyó-parton — a víz leeresz­tése után — strandfürdőt akarnak létesíteni, ami aztán télen korcso­lyapálya lenne. Valamikor megvolt ez, de az idők folyamán tönkre­ment. Egy kis „planírozási‘‘ mun­kára lenne szükség, s ehhez igen jól jönne a fiatalok segítsége. „Azt akarjuk, hogy minél több vonatkozásban az ifjúságé legyen a vezetőszerep’1 >— hangoztatja a nép­front-bizottság. Itt az ideje, hogy az ifik megmutassák, méltók is er­re. A munkában már bebizonyítot­ták ezt. Lovas Lajos DISZ-tag, a Hala­dás tsz dolgozója például egy év alatt több mint 600 munka­egységet teljesített. Fejes Ilon­kának meg több mint 400 mun­kaegységet könyveltek el. ö is a Haladás tsz-ben dolgozik. Hasonló példát több tsz-ből említ­hetnénk, a a gépállomáson is jócs­kán találnánk ilyet. Most azonban a kulturális élet­ben is nagy szükség van a fiatalok kezdeményezésére. Ezen a téren van némi mozgolódás — a DISZ- kulturgárda például most, kará­csonykor mutatja be Déry Tibor „Talpsímogatók1' című művét —de ahhoz viszonyítva, hogy a DISZ- szervezetekmek hol kellene tartani, ez nem kielégítő. A DISZ bizottság ezért megbeszélést folytatott Ber- czely Gyula elvtárssal, a kultúrott­hon igazgatójával, aki szintén nép­frontbizottsági tag, s Berczely elvtárs javaslatára el­határozták, hogy a DlSZ-szer- vezetek kulturfelelősei részére egyéves tanfolyamot szervez­nek. A fiatalok hetenként kétszer há­romórás foglalkozásokon megismer­kednek a színjátszó, ének, népizene, fúvószene, szalonzene, képzőműsz, repgépmodellező, fotó, méhész és a a gazdaasszony szakkör munkájával, s a tanultakat a DISZ alapszerve­zetekben hasznosítják. Eddig az volt a legnagyobb akadálya a DISZ szervezetek kulturélete kibontako­zásának, hegy nem volt megfelelő képzettséggel rendelkező fiatal, aki irányította volna ezt a munkát. Most, a népfront-bizottság segítsé­gével az előbb említettek alapján megoldják ezt a problémát. IV. Ezzel természetesen még nem teremtenek eleven életet minden alapszervezetben. A DISZ bizott­ságnak egyéb intézkedéseket is kell tenni. így például a kislétszámú — négy-hat fővel dolgozó — alap­szervezeteket össze kellene vonni. Meg lehetne azt is csinálni, hogy a tsz DISZ szervezetek egymás­sal, s a gépállomással együtt­működve rendezzenek műsort. így lehetővé válik az előadás meg­tartása akkor is, ha valamelyik tsz vezetősége akadályt gördít az ifik elé. A Haladás tsz fiataljainak mű­soros estje például legutóbb azért maradt el, mert a vezetőség a kul­túrtermet raktárrá alakította. Végezetül a tévedések elkerülése végett szegezzük le, hogy a DISZ szervezetek az olvasókörökben sem a népfront égisze alatt működnek, hanem a pártszervezetek irányítása alatt állnak. Munkáj ükhöz a nép­front-bizottság gyakorlati segítséget ad. S, B. Természetesen mindez nem megy egyik na/pról a másikra, hiszen az o vasóköröket úgyszólván a semmi­ből keli megteremteni. A helyiség kiválasztása és rendbehozása, fel­szerelése, s a dolgozó parasztok ol­vasókörbe való bevonása sok-sok munkát, tömérdek szervezeti kér­dés megoldását kívánja meg. Már­pedig a népfront-bizottág tagjainak más vonalon is bőven van tenni­valójuk. Takács elvtárs például a városi tanács öntözési agronómusa. Mintegy 1400 hold új öntözéses te­lepet kell nekik beépíteni. Sok gondja van azzal is. Nemigen nyí­lik alkalom a tanyán élő népfront- bizottsági tagokkal való beszélge­tésre sem. Éppen ezért igen hasznos lenne, ha a vá­rosi DISZ bizottság segítő kezet nyújtana az olvasókörök meg­szervezéséhez. Eddig vajmi keveset tett ilyen- irányban. Inkább a pedagógusok támogatják ezt a mozgalmat. Mun­kájuk elismeréséül több helyen be­választják őket az olvasókör veze­tőségébe is. így Soós Györgyöt a tulakörösi részen. IIL A fiatalság lelkesedésére, tettre- készségére nagy szüksége van a 'Thiká'í <t „cdákkat” U ddf nan ,,L ll á r i, fffári, nnnem kell várrrni, frisssssen jó a csók...“ — lengette teljes tüdő­ből a soha nem unal­mas dallamot a rádió s erről egy közeli bará­tom esete jutott eszem­be. Már ■tudniillik arról, hogy nem jó, ha a csók sokáig áll. Szétmálik, elk'enődik, befülled, összekompromittálja az ágyneműt. Bizony, ne iátsa sen­ki a száját és ha egy­szer csókhoz jut, ne aludjon el rajta, ha­nem fogyassza el. Akár tele szájjal is, ha ne­talán álmos lenne. Mert régi igazság az, hogy maradék csók után keserves az ébre­dés. Szóval, az én közeli barátom szívesen ad erről felvilágosítást. De röviden én is tájé­koztatok. * Barátom egészen kö­zeli hozzátartozója Tél­apó útján lepte meg csókkal húszesztendős rokonát, azaz saját egyszülött fiát. Csoko­ládé csókot hozott ne­ki. Néger csókot. Azt a rücskös, csokoládés gombócot és Télapó estéjén akkor adta oda húszesztendős barátom­nak, mikor az hajnali kettőkor tért haza a bálból. Márpedig azt is tud­juk, hogy bál után, hajnali kettőkor a leg- éd'esebb csók is terhé­re van az ember szer­vezetének. így volt ez barátomnál is. Két né­ger csók után félig aludva dőlt a párnák közé s a harmadik csók lecsúszott a szájáról. Be az inge alá, a Pár­nák közé, a lepedőre. Aztán jött az ébre­dés. Barátom legköze- löibbi rokona a reggeli szürkületben igazította meg fián a takarót. Eközben észlelte a bor­zalmas csókfoltokat az ágyneműn, fehérne­műn. Minthogy a cso­koládé színe nem egé­szen egyértelmű, meg­döbbenve vett szem­üveget a mama, hogy közelebbről is meggyő­ződjön sejtéséről. E művelet alatt fel­ébredt a barátom, sőt az álom is kirebbent szeméből, anyja ré­mült arcát látva. Ek­kor hangzott el a rosz- szaló kérdés: — Ejnye, ejnye, kis­fiam ... húszesztendős létedre?! Tóth Az E^iSZ-kozgyűlés politikai bizottsága befejezte a koreai kérdés vitáját New-York (TASZSZ.) Az ENSZ közgyűlés politikai bizottsága de­cember 8-i ülésén befejezte a ko­reai kérdés vitáját. Az általános vitáiban utolsónak J. A. Malik, a Szovjetunió képviselője szólalt fel. Konkrét tények alapján rámuta­tott, hogy az Egyesült Államok és Anglia képviselői, valamint egyes más küldő,ttek, állást foglalva a koreai kérdés megoldására irányuló tárgyalások folytatása ellen, hamis színben tüntetik fel a Szovjetunió­nak, a Kínai Népköztársaságnak és a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaságnak a genfi értekezleten elfoglalt álláspontját. J. A. Malik ismételten kifejtette Korea békés egyesítésének kér­désével és az egész Korea terüle­tén hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett megtartandó szabad válasz­tások kérdésével kapcsolatos szov­jet álláspontot. Hangsúlyozta, hogy nem a Szovjetunió, m?m a Kínai Népköztársaság, vagy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság utasítja el a szabad válsaztások gondolatát, 'hanem a Korea elleni beavatkozásiban résztvett államok teszik ezí, szorgalmazva, hogy a választásokat az antidemokratikus délkoreai választójogi törvény elő­írásainak megfelelően, Dél-Korea idegen katonai megszállása mellett épp olyan szerv ellenőrzésével tart­sák meg, amely csaknem kizárólag a koreai háborúban az Egyesült Államok oldalán résztvett országok képviselőiből áll. Mi — mondotta — abból indu­lunk ki, hogy a szabad választá­sokat Németországban maguknak a németeknek, Koreában pedig a koreaiaknak kell lefolytatniok. A koreai kérdés vitája megmutatta, hogy egyes nyugati hatalmak azt értik „szabad választások“ fo­galma alatt, akárcsak a német- országi alatt, hogy szabad kezet biztosítanak az Egyesült Államok­nak Korea háborús hídifővé változ­tatására és arra, hogy a koreaiakat amerikai ágyútöltelékké tegye. A Szovjetunió küldötte ismétel­ten hangsúlyozta, hogy a koreai kérdés olyan széleskörű tárgyalá­sok útján oldható meg, amelyeken az érdekelt országok azonos elvek alapján, minden előzetes kikötés nélkül vesznek részt. A koreai intervencióban részt­vett országok szorgalmazására és a Szovjetunió, India és több más or­szág képviselőinek tiltakozása elle­nére a bizottság úgy határozott, hogy elsőnek nem a korábban be­terjesztett indiai határozati javas­latot, hanem a 15 ország határozati javaslatát teszi szavazásra. A 15 országnak a genfi értekez­letre vonatkozó egyoldalú beszá­moló jelentését helyeslő pontot 46 szavazattal 5 ellenében (a Szovjet­unió, az Ukrán SZSZK, a Bjelo- rusz SZSZK, Lengyelország és Csehszlovákia) fogadták el, miköz­ben nyolc ország (India, Indonézia, Jugoszlávia, Burma, Afganisztán, Sziria, Szaudarábia és Jemen) kül­döttsége tartózkodott a szavazástól. A Szovjetunió küldöttségének azt a másik határozati javaslatát, amely indítványozza a „Korea egyesítésével és helyreállításával foglalkozó ENSZ-bizottság“ meg­szüntetését, szavazattöbbséggel el­utasították. (MTI.) Megkezdődtek az V. Világifjúsági Találkozó előkészületei A DÍVSZ budapesti sajtóirodájá­nak közleménye. Az V. Világifjúsági Találkozó nemzetközi előkészítő bizottsága alakuló ülését 1954 december 17-én tartja Bécsben. Számos ifjúsági szervezet és közéleti kiválóság már előre biztosította támogatásával az előkészítő bizottságot. Az előké­szítő bizottság ülésén hét svéd, három mongol küldött, $zárr.os francia, olasz, brazil fiatal, s egyéb országok küldöttei vesznek részt. Kiváló személyiségek üzenetben üdvözölték az V, VIT-et, így a többi között Themas Mann világ­hírű német író, W, E. B. Du Bois amerikai tudós. Az V. Világifjűsági Találkozó előkészületei több országban ás megkezdődtek. —. Nyugat-Német- országban megalakult a nemzeti előkészítő bizottság. Kanadában a nemzeti konferencia sarán meg­alakult bizottság tizennégy tagja a legkülönbözőbb politikai és vallási szervezeteket képviseli. Svájcban is számos helyi bizottság segíti a nemzeti előkészítő bizottság meg­alakulását. (MTI.) A Német Kommunista Párt Elnöksége nyilatkozatot lett közzé a moszkvai deklaráció jelentőségéről Berlin (MTI). A Német Kommu­nista Párt Elnöksége nyilatkozatot tett közzé a moszkvai értekezletein elfogadott deklarációval kapcsolat­ban. A Német Kommunista Párt Elnöksége nyilatkozatában felszó­lítja Nyugat-Németország lakossá­gát, hogy tegyen meg mindent a párizsi háborús egyezmények rati­fikálásának meghiúsítására. — A párizsi szerződések főcélja a német müitarizmus felújítása és Nyugat-Németországnak agresszív katonai tömbbe való beépítése. Ha sor kerülne a párizsi egyezmények ratifikálására és végrehajtására, egész Európában végigvonuló gát keletkeznék, és ez a gát hosszú idő­re kettészakítaná Németországot. A párizsi összeesküvés hazánk szabad és békés egyesítésének leg­nagyobb akadálya. Az európai béke és biztonság megszilárdítását célzó moszkvai értekezlet ezzel szemben szélesre kitárta a tárgyalásokhoz és megegyezéshez vezető kapukat —■ állapítja meg a Német Kommunista Fárt Elnökségének nyilatkozata. dl SYBIIILT mutatja be a Szigligeti Színház A Szigligeti Színház felújította ^ Jacobi örökbecsű operettjét, a Sybilit. A bemutató egyik érdekes­sége, hogy harminchárom évvel ez­előtt, 1921 december 10-én halt meg a magyar operettzene egyik legte­hetségesebb képviselője. Jacobi gazdag család gyermeke volt. Szülei a gazdasági életben akarták elhelyezni, de művészi haj­lama és a zene csodálatosan erős hajtóereje megmentette őt a ma­gyar művészetnek. Zenei tanulmá­nyait a századforduló legnagyobb zenei pedagógusánál, Koessler Já­nosnál végezte. Itt talált egymás- xa a három elválaszthatatlan jó­barát: Szirmai Albert, Kálmán Im­re és Jacobi Viktor, a magyar ope­rettmuzsika három büszkesége. Midőn Koesslert megkérdezték három növendékének jövőjét illető­leg, így válaszolt: — Szirmai tud legtöbbet, Kálmán viszi legtöbbre és Jacobi muzsikája a legzseniálisabb közöttük. A nagy mester nem tévedett Amennyire ismerte őket még mint tehetséges növendékeit, ugyanany- r.vira látta fejlődésüket és jövőjü­ket. Jacobi az operettzene területén valóban zsenális volt. ('Goethe mondta Mozartról, hogy a komponálás szót nem lehet rá alkalmazni, mert zenéje őszinte és természetes és úgy fakad belőle, mint a csobogó forrásvíz. Szerin­tem ez a zsenialitás ismérve. A könnyed, mindenki számára élvez­hető operettműfaj terén Jacobi ze­néje valóban zseniális. Csak költői lélekből fakadhat ez az őszinte, minden mesterkéltségtől mentes zene. Jacobi muzsikája sajátságo­sán meleg, színes, ötletes, üdítő. Mindvégig ízléses, mert önkritiká­ja, lényének finomsága visszatar­totta a giccstől. Dallambősége gaz­dag, változatos és mindez abban a világban, amikor a komoly zene az atonalitás felé kezdett fordulni, az­zal az elgondolással, hogy a dalla­mok világa alkonyukban van. Mennyire megcáfolták Jacobi és társai ezt a téves felfogást! A Jacobi-keringők gyönyörű fel­építése két hatalmas pilléren nyug­szik: dallambőségen és az invenció meglepő eredetiségén. Gondoljunk az „Illúzió a szerelem” egészen egyéni vonalára, egyéni bájára, ere­deti ritmusára. Mennyi szív, költé­szet, melegség és szenvedély szól mindenegyes taktusából! És min­denegyes taktusa világosan mu­tatja, hogy hivatott zenész írta. Még az operettek könnyebb, népszerűbb kétnegyed ritmusú számai is ma­gukon hordják Jacobi egyéniségét, finomságát, szívét. Minden, ami közönséges, giccses kerülte. Sze­rette a szépet és ezt tükrözi vissza zenéje: könnyed, tiszta muzsikát írt és-emellett mégis erőteljesed H a végiglapozzuk a Sybill vagy a Leányvásár vezérkönyvéit, rögtön észrevesszük, hogy szerzőjük a klasszikus zeneszerzők és az ope­rett nagy mestereinek kitűnő isme­rője és követője. Hangszerelése rendkívül finom, alapos és mind­végig eredeti. Amiképpen a klasz- szikus és romantikus zeneszerzők rányomták egyéniségük bélyegét műveikre, ugyanúgy a Jacobi-mu- zsika is első hallásra elárulja szer­zőjét. A zene mindenki nyelvén beszél. A zene minden szépnek, a termé­szet egész csodálatos világának ieg- magasztosabb tolmácsolója. Min­den, ami szép az életben és minden ami szép és jó a természet legcso­dálatosabb teremtményében, az em­berben !— kifejezhető zenével. És a zene, mely életünk egyik magasz­tos, művészi megnyilvánulása, hí­ven tükrözi vissza szerzőjének lé­nyét, egyéniségét. Jacobi Viktort egyszer volt alkal­mam diákkoromban közelebbről megismerni. Halkszavú, törékeny, gyengéd, fincmlelkű ember volt, muzsikája pontosan tükörképe lé­nyének. Jelentős zeneköltő volt. Nélküle a magyar muzsika sokkal szegényebb, színtelenebb volna. Földi pályáját fiatalon fejezte be, távol hazájától. Messze idegenben temették el, földi maradványai idegen országban nyugszanak. Most, amikor újból felcsendül zenéje, hálával és szere- tetel szentelünk néhány percet és gondolatot emlékének. Legméltóbb emlék, amit állíthatunk, egyik leg­A z operett mindenütt nagy köz­" kedvességnek örvend. A kö­zönség szereti ezt a fülbemászó- muzsikájú, sok humorral teli mű­fajt. A külföldi nagysikerű operet­tek mellett — mint például a De­nevér, Bécsi diákok, Orfeusz, Cor- nevillei harangok — a magyar ope­rettek is meghódították a közönsé­get. A Csárdáskirálynő, a Luxem­burg grófja, a Sybill ■— hogy csak néhányat említsünk — szinte az egész világot bejárta és bizonyságot tett a magyar operettmuzsika mű­vészi értékéről. E nagy sikerek tudatában nem árt, ha egy pillantást vetünk a múltba: mikor és hogyan indult el Magyarországon hódítóútjára e mű­faj, hogyan született meg a magyar operett? Elsősorban is azt kell megjegyez­nünk, hogy operetten régen mást értettek, minit ma. Régen azokat a vígoperákat, kisebb terjedelmű és igényű dalműveket nevezték ope­rettnek, amelyekben a zenei részt prózai szövegek szakították meg. Ehhez a műfajhoz tartoztak az úgy­nevezett francia vaudevillek, a né­met singspielek. Jellemző, hogy amikor a ma is ismert operettmű­szebb műve: a Sybill, melyet most, halálának harmincharmadik évfor­dulóján újít fel színházunk, Orbán Leó műfaj Magyarországon megjelent, senkinek nem jutott eszébe kezdet­ben operettnek nevezni: kölyök- dalmű elnevezést kapta .., A modem operett megteremtése ^ Offenbach nevéhez fűződik. Zenéje szakított az előző korok stí­lusával: parodizáló, csúfondáros vo­násokkal, sok-sok szellemmel telí­tett muzsikáját. Maguk a szöveg­könyvek is megváltoznak: az eddi­gi kimért és fenséges stílus paro- disztikus, sokszor sikamlós lesz. Az írók céltáblául választják az aktuá­lis eseményeket, a hagyományokat és kifigurázzák, kigúnyolják őket. A közönség örömmel fogadja e műfajt, jól esik nevetnie korának sok ostoba visszásságán. Elnézi az operett prózai hiányosságait, nem követeli a szigorú drámai kerete­ket, engedményeket tesz a valósze­rűség, a jellemábrázolás területén — az a lényeg számára, hogy kel­lemes, fülbemászó muzsikát halljon és sokat nevessen. Külföldön Offenbach nagy sike­reket aratott. A magyar színházak is felfigyeltek ezekre a sikerekre. Bulyovszki Gyula 1859-ben /rótt cikkében felhívja a figyelmet '„Of­fenbach kecses operettjeire“, A ct mcujtjar operett höleiöjénéL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents