Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)
1954-12-11 / 292. szám
2 SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 1954 december 11. A mezőtúri népfronthixoitság kapcsolata a fiatalokkal A közelmúltban a Hazafias Népfront mezőtúri bizottságának ak- cióprogrammját olvasgattam. Azt szerettem volna megtudni belőle, milyen terveik vannak-a fiatalok nevelésével kapcsolatban, hiszen gon- dolniok kell erre, az egész nemzet felelős ezért. A sűrűngépelt sorokkal teleírt többoldalnyi tervben azonban nem igen találtam ilyen célkitűzést. Később mondta Takács elvtárs, a népfront-bizottság elnöke, hogy azóta bővítették a programmot és neon feledkeztek meg a fiatalokról sem. I. Kulturális téren most teszik az első lépéseket, egymásután hozzák létre az olvasóköröket. Igen nagy segítség ez a fiatalok számára. Eddig ugyanis az volt a helyzet — főleg a tanyavilágban — hogy helyiég hiányában nem tudtak megfelelő szervezeti életet élni, s szórakozási, tanulási lehetőségük is igen korlátolt volt. Most az olvasókörök ;étr©hozásával jórészt megoldódik problémájuk. Ezekben ugyanis ninos minden nap rendezvény, otthonra találnak bennük a fiatalok, s szórakozásuk is biztosítva lesz. A népfront-bizottságnál már ott sorakoznak a rádiók, a sakktáblákat pedig most szerzik be. A könyvek mellett ezekkel látják el az olvasóköröket. A biztosíték is megvan arra, hogy az ifik élhessenek ezzel a lehetőséggel. Az olvasókörök vezetőségébe ugyanis fiatalokat is választanak. így például a Szikes-kerti Fetőfi-olvasókör vezetőségébe a Krajcsi fiút. Tervezik, hogy az olvasókörökben szakelőadásokat tartanak s ehhez a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat segítségét kérik majd. Ilyen előadásso rozat — főleg a várostól távoleső vidéken — minden bizonnyal nagymértékben hozzájárul majd ahhoz, hogy a fiatalok az eseményeket józan fővel mérlegelő, művelt emberekké váljanak. n. népfront-bizottságnak más vonalon is. Csak egy példát említsünk. A Berebtyó-parton — a víz leeresztése után — strandfürdőt akarnak létesíteni, ami aztán télen korcsolyapálya lenne. Valamikor megvolt ez, de az idők folyamán tönkrement. Egy kis „planírozási‘‘ munkára lenne szükség, s ehhez igen jól jönne a fiatalok segítsége. „Azt akarjuk, hogy minél több vonatkozásban az ifjúságé legyen a vezetőszerep’1 >— hangoztatja a népfront-bizottság. Itt az ideje, hogy az ifik megmutassák, méltók is erre. A munkában már bebizonyították ezt. Lovas Lajos DISZ-tag, a Haladás tsz dolgozója például egy év alatt több mint 600 munkaegységet teljesített. Fejes Ilonkának meg több mint 400 munkaegységet könyveltek el. ö is a Haladás tsz-ben dolgozik. Hasonló példát több tsz-ből említhetnénk, a a gépállomáson is jócskán találnánk ilyet. Most azonban a kulturális életben is nagy szükség van a fiatalok kezdeményezésére. Ezen a téren van némi mozgolódás — a DISZ- kulturgárda például most, karácsonykor mutatja be Déry Tibor „Talpsímogatók1' című művét —de ahhoz viszonyítva, hogy a DISZ- szervezetekmek hol kellene tartani, ez nem kielégítő. A DISZ bizottság ezért megbeszélést folytatott Ber- czely Gyula elvtárssal, a kultúrotthon igazgatójával, aki szintén népfrontbizottsági tag, s Berczely elvtárs javaslatára elhatározták, hogy a DlSZ-szer- vezetek kulturfelelősei részére egyéves tanfolyamot szerveznek. A fiatalok hetenként kétszer háromórás foglalkozásokon megismerkednek a színjátszó, ének, népizene, fúvószene, szalonzene, képzőműsz, repgépmodellező, fotó, méhész és a a gazdaasszony szakkör munkájával, s a tanultakat a DISZ alapszervezetekben hasznosítják. Eddig az volt a legnagyobb akadálya a DISZ szervezetek kulturélete kibontakozásának, hegy nem volt megfelelő képzettséggel rendelkező fiatal, aki irányította volna ezt a munkát. Most, a népfront-bizottság segítségével az előbb említettek alapján megoldják ezt a problémát. IV. Ezzel természetesen még nem teremtenek eleven életet minden alapszervezetben. A DISZ bizottságnak egyéb intézkedéseket is kell tenni. így például a kislétszámú — négy-hat fővel dolgozó — alapszervezeteket össze kellene vonni. Meg lehetne azt is csinálni, hogy a tsz DISZ szervezetek egymással, s a gépállomással együttműködve rendezzenek műsort. így lehetővé válik az előadás megtartása akkor is, ha valamelyik tsz vezetősége akadályt gördít az ifik elé. A Haladás tsz fiataljainak műsoros estje például legutóbb azért maradt el, mert a vezetőség a kultúrtermet raktárrá alakította. Végezetül a tévedések elkerülése végett szegezzük le, hogy a DISZ szervezetek az olvasókörökben sem a népfront égisze alatt működnek, hanem a pártszervezetek irányítása alatt állnak. Munkáj ükhöz a népfront-bizottság gyakorlati segítséget ad. S, B. Természetesen mindez nem megy egyik na/pról a másikra, hiszen az o vasóköröket úgyszólván a semmiből keli megteremteni. A helyiség kiválasztása és rendbehozása, felszerelése, s a dolgozó parasztok olvasókörbe való bevonása sok-sok munkát, tömérdek szervezeti kérdés megoldását kívánja meg. Márpedig a népfront-bizottág tagjainak más vonalon is bőven van tennivalójuk. Takács elvtárs például a városi tanács öntözési agronómusa. Mintegy 1400 hold új öntözéses telepet kell nekik beépíteni. Sok gondja van azzal is. Nemigen nyílik alkalom a tanyán élő népfront- bizottsági tagokkal való beszélgetésre sem. Éppen ezért igen hasznos lenne, ha a városi DISZ bizottság segítő kezet nyújtana az olvasókörök megszervezéséhez. Eddig vajmi keveset tett ilyen- irányban. Inkább a pedagógusok támogatják ezt a mozgalmat. Munkájuk elismeréséül több helyen beválasztják őket az olvasókör vezetőségébe is. így Soós Györgyöt a tulakörösi részen. IIL A fiatalság lelkesedésére, tettre- készségére nagy szüksége van a 'Thiká'í <t „cdákkat” U ddf nan ,,L ll á r i, fffári, nnnem kell várrrni, frisssssen jó a csók...“ — lengette teljes tüdőből a soha nem unalmas dallamot a rádió s erről egy közeli barátom esete jutott eszembe. Már ■tudniillik arról, hogy nem jó, ha a csók sokáig áll. Szétmálik, elk'enődik, befülled, összekompromittálja az ágyneműt. Bizony, ne iátsa senki a száját és ha egyszer csókhoz jut, ne aludjon el rajta, hanem fogyassza el. Akár tele szájjal is, ha netalán álmos lenne. Mert régi igazság az, hogy maradék csók után keserves az ébredés. Szóval, az én közeli barátom szívesen ad erről felvilágosítást. De röviden én is tájékoztatok. * Barátom egészen közeli hozzátartozója Télapó útján lepte meg csókkal húszesztendős rokonát, azaz saját egyszülött fiát. Csokoládé csókot hozott neki. Néger csókot. Azt a rücskös, csokoládés gombócot és Télapó estéjén akkor adta oda húszesztendős barátomnak, mikor az hajnali kettőkor tért haza a bálból. Márpedig azt is tudjuk, hogy bál után, hajnali kettőkor a leg- éd'esebb csók is terhére van az ember szervezetének. így volt ez barátomnál is. Két néger csók után félig aludva dőlt a párnák közé s a harmadik csók lecsúszott a szájáról. Be az inge alá, a Párnák közé, a lepedőre. Aztán jött az ébredés. Barátom legköze- löibbi rokona a reggeli szürkületben igazította meg fián a takarót. Eközben észlelte a borzalmas csókfoltokat az ágyneműn, fehérneműn. Minthogy a csokoládé színe nem egészen egyértelmű, megdöbbenve vett szemüveget a mama, hogy közelebbről is meggyőződjön sejtéséről. E művelet alatt felébredt a barátom, sőt az álom is kirebbent szeméből, anyja rémült arcát látva. Ekkor hangzott el a rosz- szaló kérdés: — Ejnye, ejnye, kisfiam ... húszesztendős létedre?! Tóth Az E^iSZ-kozgyűlés politikai bizottsága befejezte a koreai kérdés vitáját New-York (TASZSZ.) Az ENSZ közgyűlés politikai bizottsága december 8-i ülésén befejezte a koreai kérdés vitáját. Az általános vitáiban utolsónak J. A. Malik, a Szovjetunió képviselője szólalt fel. Konkrét tények alapján rámutatott, hogy az Egyesült Államok és Anglia képviselői, valamint egyes más küldő,ttek, állást foglalva a koreai kérdés megoldására irányuló tárgyalások folytatása ellen, hamis színben tüntetik fel a Szovjetuniónak, a Kínai Népköztársaságnak és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak a genfi értekezleten elfoglalt álláspontját. J. A. Malik ismételten kifejtette Korea békés egyesítésének kérdésével és az egész Korea területén hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett megtartandó szabad választások kérdésével kapcsolatos szovjet álláspontot. Hangsúlyozta, hogy nem a Szovjetunió, m?m a Kínai Népköztársaság, vagy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság utasítja el a szabad válsaztások gondolatát, 'hanem a Korea elleni beavatkozásiban résztvett államok teszik ezí, szorgalmazva, hogy a választásokat az antidemokratikus délkoreai választójogi törvény előírásainak megfelelően, Dél-Korea idegen katonai megszállása mellett épp olyan szerv ellenőrzésével tartsák meg, amely csaknem kizárólag a koreai háborúban az Egyesült Államok oldalán résztvett országok képviselőiből áll. Mi — mondotta — abból indulunk ki, hogy a szabad választásokat Németországban maguknak a németeknek, Koreában pedig a koreaiaknak kell lefolytatniok. A koreai kérdés vitája megmutatta, hogy egyes nyugati hatalmak azt értik „szabad választások“ fogalma alatt, akárcsak a német- országi alatt, hogy szabad kezet biztosítanak az Egyesült Államoknak Korea háborús hídifővé változtatására és arra, hogy a koreaiakat amerikai ágyútöltelékké tegye. A Szovjetunió küldötte ismételten hangsúlyozta, hogy a koreai kérdés olyan széleskörű tárgyalások útján oldható meg, amelyeken az érdekelt országok azonos elvek alapján, minden előzetes kikötés nélkül vesznek részt. A koreai intervencióban résztvett országok szorgalmazására és a Szovjetunió, India és több más ország képviselőinek tiltakozása ellenére a bizottság úgy határozott, hogy elsőnek nem a korábban beterjesztett indiai határozati javaslatot, hanem a 15 ország határozati javaslatát teszi szavazásra. A 15 országnak a genfi értekezletre vonatkozó egyoldalú beszámoló jelentését helyeslő pontot 46 szavazattal 5 ellenében (a Szovjetunió, az Ukrán SZSZK, a Bjelo- rusz SZSZK, Lengyelország és Csehszlovákia) fogadták el, miközben nyolc ország (India, Indonézia, Jugoszlávia, Burma, Afganisztán, Sziria, Szaudarábia és Jemen) küldöttsége tartózkodott a szavazástól. A Szovjetunió küldöttségének azt a másik határozati javaslatát, amely indítványozza a „Korea egyesítésével és helyreállításával foglalkozó ENSZ-bizottság“ megszüntetését, szavazattöbbséggel elutasították. (MTI.) Megkezdődtek az V. Világifjúsági Találkozó előkészületei A DÍVSZ budapesti sajtóirodájának közleménye. Az V. Világifjúsági Találkozó nemzetközi előkészítő bizottsága alakuló ülését 1954 december 17-én tartja Bécsben. Számos ifjúsági szervezet és közéleti kiválóság már előre biztosította támogatásával az előkészítő bizottságot. Az előkészítő bizottság ülésén hét svéd, három mongol küldött, $zárr.os francia, olasz, brazil fiatal, s egyéb országok küldöttei vesznek részt. Kiváló személyiségek üzenetben üdvözölték az V, VIT-et, így a többi között Themas Mann világhírű német író, W, E. B. Du Bois amerikai tudós. Az V. Világifjűsági Találkozó előkészületei több országban ás megkezdődtek. —. Nyugat-Német- országban megalakult a nemzeti előkészítő bizottság. Kanadában a nemzeti konferencia sarán megalakult bizottság tizennégy tagja a legkülönbözőbb politikai és vallási szervezeteket képviseli. Svájcban is számos helyi bizottság segíti a nemzeti előkészítő bizottság megalakulását. (MTI.) A Német Kommunista Párt Elnöksége nyilatkozatot lett közzé a moszkvai deklaráció jelentőségéről Berlin (MTI). A Német Kommunista Párt Elnöksége nyilatkozatot tett közzé a moszkvai értekezletein elfogadott deklarációval kapcsolatban. A Német Kommunista Párt Elnöksége nyilatkozatában felszólítja Nyugat-Németország lakosságát, hogy tegyen meg mindent a párizsi háborús egyezmények ratifikálásának meghiúsítására. — A párizsi szerződések főcélja a német müitarizmus felújítása és Nyugat-Németországnak agresszív katonai tömbbe való beépítése. Ha sor kerülne a párizsi egyezmények ratifikálására és végrehajtására, egész Európában végigvonuló gát keletkeznék, és ez a gát hosszú időre kettészakítaná Németországot. A párizsi összeesküvés hazánk szabad és békés egyesítésének legnagyobb akadálya. Az európai béke és biztonság megszilárdítását célzó moszkvai értekezlet ezzel szemben szélesre kitárta a tárgyalásokhoz és megegyezéshez vezető kapukat —■ állapítja meg a Német Kommunista Fárt Elnökségének nyilatkozata. dl SYBIIILT mutatja be a Szigligeti Színház A Szigligeti Színház felújította ^ Jacobi örökbecsű operettjét, a Sybilit. A bemutató egyik érdekessége, hogy harminchárom évvel ezelőtt, 1921 december 10-én halt meg a magyar operettzene egyik legtehetségesebb képviselője. Jacobi gazdag család gyermeke volt. Szülei a gazdasági életben akarták elhelyezni, de művészi hajlama és a zene csodálatosan erős hajtóereje megmentette őt a magyar művészetnek. Zenei tanulmányait a századforduló legnagyobb zenei pedagógusánál, Koessler Jánosnál végezte. Itt talált egymás- xa a három elválaszthatatlan jóbarát: Szirmai Albert, Kálmán Imre és Jacobi Viktor, a magyar operettmuzsika három büszkesége. Midőn Koesslert megkérdezték három növendékének jövőjét illetőleg, így válaszolt: — Szirmai tud legtöbbet, Kálmán viszi legtöbbre és Jacobi muzsikája a legzseniálisabb közöttük. A nagy mester nem tévedett Amennyire ismerte őket még mint tehetséges növendékeit, ugyanany- r.vira látta fejlődésüket és jövőjüket. Jacobi az operettzene területén valóban zsenális volt. ('Goethe mondta Mozartról, hogy a komponálás szót nem lehet rá alkalmazni, mert zenéje őszinte és természetes és úgy fakad belőle, mint a csobogó forrásvíz. Szerintem ez a zsenialitás ismérve. A könnyed, mindenki számára élvezhető operettműfaj terén Jacobi zenéje valóban zseniális. Csak költői lélekből fakadhat ez az őszinte, minden mesterkéltségtől mentes zene. Jacobi muzsikája sajátságosán meleg, színes, ötletes, üdítő. Mindvégig ízléses, mert önkritikája, lényének finomsága visszatartotta a giccstől. Dallambősége gazdag, változatos és mindez abban a világban, amikor a komoly zene az atonalitás felé kezdett fordulni, azzal az elgondolással, hogy a dallamok világa alkonyukban van. Mennyire megcáfolták Jacobi és társai ezt a téves felfogást! A Jacobi-keringők gyönyörű felépítése két hatalmas pilléren nyugszik: dallambőségen és az invenció meglepő eredetiségén. Gondoljunk az „Illúzió a szerelem” egészen egyéni vonalára, egyéni bájára, eredeti ritmusára. Mennyi szív, költészet, melegség és szenvedély szól mindenegyes taktusából! És mindenegyes taktusa világosan mutatja, hogy hivatott zenész írta. Még az operettek könnyebb, népszerűbb kétnegyed ritmusú számai is magukon hordják Jacobi egyéniségét, finomságát, szívét. Minden, ami közönséges, giccses kerülte. Szerette a szépet és ezt tükrözi vissza zenéje: könnyed, tiszta muzsikát írt és-emellett mégis erőteljesed H a végiglapozzuk a Sybill vagy a Leányvásár vezérkönyvéit, rögtön észrevesszük, hogy szerzőjük a klasszikus zeneszerzők és az operett nagy mestereinek kitűnő ismerője és követője. Hangszerelése rendkívül finom, alapos és mindvégig eredeti. Amiképpen a klasz- szikus és romantikus zeneszerzők rányomták egyéniségük bélyegét műveikre, ugyanúgy a Jacobi-mu- zsika is első hallásra elárulja szerzőjét. A zene mindenki nyelvén beszél. A zene minden szépnek, a természet egész csodálatos világának ieg- magasztosabb tolmácsolója. Minden, ami szép az életben és minden ami szép és jó a természet legcsodálatosabb teremtményében, az emberben !— kifejezhető zenével. És a zene, mely életünk egyik magasztos, művészi megnyilvánulása, híven tükrözi vissza szerzőjének lényét, egyéniségét. Jacobi Viktort egyszer volt alkalmam diákkoromban közelebbről megismerni. Halkszavú, törékeny, gyengéd, fincmlelkű ember volt, muzsikája pontosan tükörképe lényének. Jelentős zeneköltő volt. Nélküle a magyar muzsika sokkal szegényebb, színtelenebb volna. Földi pályáját fiatalon fejezte be, távol hazájától. Messze idegenben temették el, földi maradványai idegen országban nyugszanak. Most, amikor újból felcsendül zenéje, hálával és szere- tetel szentelünk néhány percet és gondolatot emlékének. Legméltóbb emlék, amit állíthatunk, egyik legA z operett mindenütt nagy köz" kedvességnek örvend. A közönség szereti ezt a fülbemászó- muzsikájú, sok humorral teli műfajt. A külföldi nagysikerű operettek mellett — mint például a Denevér, Bécsi diákok, Orfeusz, Cor- nevillei harangok — a magyar operettek is meghódították a közönséget. A Csárdáskirálynő, a Luxemburg grófja, a Sybill ■— hogy csak néhányat említsünk — szinte az egész világot bejárta és bizonyságot tett a magyar operettmuzsika művészi értékéről. E nagy sikerek tudatában nem árt, ha egy pillantást vetünk a múltba: mikor és hogyan indult el Magyarországon hódítóútjára e műfaj, hogyan született meg a magyar operett? Elsősorban is azt kell megjegyeznünk, hogy operetten régen mást értettek, minit ma. Régen azokat a vígoperákat, kisebb terjedelmű és igényű dalműveket nevezték operettnek, amelyekben a zenei részt prózai szövegek szakították meg. Ehhez a műfajhoz tartoztak az úgynevezett francia vaudevillek, a német singspielek. Jellemző, hogy amikor a ma is ismert operettműszebb műve: a Sybill, melyet most, halálának harmincharmadik évfordulóján újít fel színházunk, Orbán Leó műfaj Magyarországon megjelent, senkinek nem jutott eszébe kezdetben operettnek nevezni: kölyök- dalmű elnevezést kapta .., A modem operett megteremtése ^ Offenbach nevéhez fűződik. Zenéje szakított az előző korok stílusával: parodizáló, csúfondáros vonásokkal, sok-sok szellemmel telített muzsikáját. Maguk a szövegkönyvek is megváltoznak: az eddigi kimért és fenséges stílus paro- disztikus, sokszor sikamlós lesz. Az írók céltáblául választják az aktuális eseményeket, a hagyományokat és kifigurázzák, kigúnyolják őket. A közönség örömmel fogadja e műfajt, jól esik nevetnie korának sok ostoba visszásságán. Elnézi az operett prózai hiányosságait, nem követeli a szigorú drámai kereteket, engedményeket tesz a valószerűség, a jellemábrázolás területén — az a lényeg számára, hogy kellemes, fülbemászó muzsikát halljon és sokat nevessen. Külföldön Offenbach nagy sikereket aratott. A magyar színházak is felfigyeltek ezekre a sikerekre. Bulyovszki Gyula 1859-ben /rótt cikkében felhívja a figyelmet '„Offenbach kecses operettjeire“, A ct mcujtjar operett höleiöjénéL