Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)
1954-12-05 / 287. szám
Móricz Zsigmondi RÓZSA SÁNDOR (Szépirodalmi Könyvkiadó — Új kiadás egy kötetben) Móricz Zsigmond életművének kimagasló alkotása a Rózsa Sándor regényciklus, amely trilógiának indult, de 1942-ig csalt két kötete jelent meg s Móricz halála megakadályozta a harmadik kötet megírását. A fasiszta háború, a magyar népre nehezedő súlyos elnyomás időszakában Móricz azért fordult ehhez a témához, hogy a maga korának problémáira is választ adjon. Erőt akart meríteni 1848 példájából, a nemzet felszabadításáért, függetlenségéért vívott küzdelemből. Rózsa Sándor a bizonyítéka annak, hogy írója leszámolt illúziójával, látta az uralkodó osztály feneketlen korruptságát s a parasztságban szunnyadó forradalmi erőke t, Móricz regényében kiemeli Rózsa Sándor alakját a betyárroman- tikából és szétfoszlatva az addigi hamis ábrázolásmódot, mint népi hőst, a szegények igazának hős védelmezőjét mutatja be. Összekapcsolja Rózsa Sándor kalandjainak, harcainak, vívódásainak rajzát az urak „perzekutorok‘‘ elnyomásának bemutatásával. Rózsa Sándor Kossuth programmjában meglátta a nemzeti függetlenség és a társadalmi felszabadulási mozgalom összekapcsolását és szíwel-lélekkel csatlakozott a forradalomhoz. MSZT HÍREK A Magyar-Szovjet Társaság 3 témakörből: a szovjet irodalomról, az orosz nép nagy történelméről és a Szovjetunió földrajzáról előadássorozatot indított, eddig 61 helyen. Az előadásokat a TTIT tagjai, .a megye legkiválóbb pedagógusai tartják, * November hónapban 8 helyen rendezte meg az MSZT „Az orosz nép nagy történelme“ című kiálli tast, melyet helyenként többezer dolgozó tekintett meg. * A szolnoki Járműjavító Vállalatnál és a vasútállomásnál lévő MSZT-tagok egy-eigy orosz nyelvtanfolyamot szerveztek. A tanulási még e hónapban megkezdik, * A Magyar-Szovjet Társaság rendezésében november hónapban 18 alkalommal mutatták be a szovjet köztársaságokról készül dokument- fiimeket. A filmeket külön levetítették az iskolásgyermekek számára is, * A Magyar-Szovjet Társaság és a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága rendezésében élmény- beszámolókat tartanak azok, akik Moszkvában megtekintették a Szovjetunió mezőgazdasági kiállítását. Az előadásokra december és január hónapokban kerül sor, A hurutos csecsemő gondozása A csecsemő leggyakoribb huru- tos megbetegedése a nátha. A náthát kórokozó baktériumok idézik elő. Ezért óvjuk a náthás felnőttől, gyermektől egyaránt a csecsemőt, Ha az anya náthás, kösse be orrát, száját, amikor a csecsemőhöz megy. A íertőzéses nátha a csecsemőnél sok esetben okoz tüdőgyulladást, ami a csecsemők egyik legsúlyosabb betegsége. A náthás csecsemő orrát kamillateába mártott vattával töröljük le, .de ne piszkáljuk belül. Kenjük be a bőrt az orra alatt vékonyan tiszta vazelinnal. Ne használjunk az orrtörléshez se pelenkát, se zsebkendőt. Ezektől — ha ismét használjuk őket — a csecsemő újból fertőződik. Különösen ne használjuk a csecsemő orrának törlésére felnőttek zsebkendőjét. Legjobb, ha papírvattát veszünk, darabokra vágjuk és azzal töröljük meg a csecsemő orrát. A használt papírvattát dobjuk azonnal a tűzbe vagy. szemétbe. Ha a náthás csecsemő nem lázas, ne tartsuk szobában, hanem vigyük minél többször szabad levegőre. (Az „Anyák könyve“ című bőiéiből;) TÉLAPÓHOZ Hegedűs Zoltán, a Bsloiannisz- úti iskola III. osztályú tanulója a Télapó-ünnepélyen saját versét szavalta; A nagy pusztán esik a hó, Ott szánkázik a Télapó. Nagy zsákjában van minden jó, Piros alma és mogyoró. A szarvasok száguldanak, Mint valami táltos lovak. Száguldjatok, száguldjatok, Míg egy kis házhoz nem juttok. Ott gyermekek várva-várnak, Vidám ének zsong a házban. Újkorában sem szól Október 2-án a nagykörűi földművesszövetkezet 1. sz. boltjában vettem egy néprádiót. A vásárlásnak örültem, hisz régi vágyam teljesült. Az öröm azonban korai volt, mert még csak egy hang sem jött belőle. Visszavittem. Kaptam egy írást, hogy a rádiót a szövetkezet kijavítja, vagy kicseréli, Aztán vezetőségi ülés elé került Én a javítás kifizetését nem MIND EGYÜTT: Mondd csak, szovjet pajtás, bátran, Egyikünk sem marad hátra! Kéményünkből száll a füst, Magunknak vetjük a rizst. Gyere el, nézd meg magad: Kína népe már szabad! KOREAI GYEREKEK: Nekem nincsen kicsi szánom. A .lg tudok szólni, fázom. Hozzám te is gonosz vagy, Lehelleted csupa fagy. Házunk helyén véres hó Mostoha vagy Télapó! SZOVJET GYEREKEK: Ezüstösen hull a hó, köszöntünk jó Télapó! Leszáll a hó a mezőre, gyúrunk labdákat belőle. Hőgolyőzni jaj de jó, Hadd köszöntsünk Té:apó! SZOVJET GYEREKEK: Fogjon össze a sok pajtás, Tetté váljék az óhajtás! Ott, hol tárgyal a sok nemzet, A felnőttek értekeznek, Mondjuk el, hogy szovjet, magyar, Néger gyerek békét akar! Amerika gyereknépe, Azt kiáltja: Béke! Béke! Afrika és Ázsia Kisleánya, kisfia. S Európa gyermeknépe, Azt kiáltja: Béke! Béke! az ügy. vállaltam, mivel egyetlen egy hangját sem hallottam a rádiónak. Az* szeretném tudni, kit terhel a javítás költsége? Remélem, nem engem, hisz az mégis csak furcsa dolog, hogy 498 forint helyett 798 forintba kerüljön egy néprádió. Kiss Sándor híd őr Csataszög MAGYAR GYEREKEK: Gyere .hozzánk vendégségbe Vidámság van s boldog béke. Apa megjön a gyárból, Tanul velem és számol. Munka után anyukám Megvarrja az új ruhám. Tejberizs van s gyümölcsíz, Kádban vár a meleg víz. Itt gyereknek lenni jó, . Hadd köszöntsünk Té.apó! AMERIKAI GYEREKEK: Apám gépén volt a bomba, Az döntötte házad romba! Anyám fgyre attól fél. Ránk is bajt hoz ez a tél. Nem is hozhat mást csak bajt Apám se jön vissza majd! NÉGER GYEREKEK*. Fázik a kis néger lába, iskolába \GYAR GYEREKEK: Békét akar minden gyerek, Mintás, labdás játszóteret, Tejet, cipót, ruhát, cipőt, Uj holmit, ha régi kinőtt. Óvodát és iskolát, Képeskönyvek víg sorát! Békét akar minden gyerek, akar, akar ,,, De mit telid? AMERIKAI GYEREKEK: Igen ám, de aki gyerek, O.yan messze hogyan mehet? Mit termel 24 óra alatt az emberi test? rT' emel másfél liter nyálat, egy liter epét, másfél liter gyo- momedvet, egy deci vérnedvet, egy liter hasnyálat, 2 liter vastagbélnedvet, de termel még 560 liter szénsavat is. Ezzel szemben 700 liter levegőt fogyaszt, ami nem is olyan sok, mert a tüdőléghólyagok felülete együttvéve 100 négyzet- méter, ami tekintélyes terület. A levegöfogyasztás egyébként változó. Séta közben háromszor, kerékpározáskor négyszer, úszáskor hétszer és futáskor tízszer annyi levegőre van az embernek szüksége, mint pihenéskor, Tj1 lfogyaszt az ember 75 éves koráig átlag 15 mázsa 40 kiló zsírt. 25 mázsa hús- és tojásfélét, 100 mázsa kenyér- és tésztafélét. Nem járhat az .... _ Csúf Nyujorkban az é.ct, Gonoszak a fehérek. Télapó is csak feliér, Hozzá kérés úgy sem ér. Amit hoz nem köszönöm, Kis négernek nincs öröm. KÍNAI GYEREKEK: Az én bőröm aranysárga, akad-o még, aki bánja? Kis fekeíe testvérem, Te se búsuljál tétlen! Megtanultuk az orosztól: Nem félünk mi a gonosztól? TÉLAPÓ: Jó gyerekek vagytok látom, Elviszlek cn oda szánon. Utravalót adok néktek, Puttonyomból almát, mézest. Most pedig a szánra hopp! Frissen, fürgén szálljatok! Utján a béke ügyének, Szálljon a szán és az ének! ASSZONYOKNAK—/ <LCUL Kétrészes ruha pullovérré! áns kosztüm Mit kell tudnunk a ruhaanyagokról? A tisztagyapjú vagy a magas gyapjútartalmú szövetek puhák, rugalmasak, összenyomás, g> űrés, csavarás után hamar kisimulnak. A műgyapjú vagy a kevés gyapjú- tartalmú anyagok viszont gyűröttek maradnak. A gyapjúszövetből kihúzott szál elszakítás után rostokra bomlik a tépés helyén, A napra tartott gyapjúanyag finom bolyhainak selymes fényük van. Az égési próba is megbízható: a gyapjú láng nélkül cg, az anyag sercegve, hamar összezsugorodik, harru marad utána és olyan szag, mint az égett hajé. A tisztaselyem (hernyóselyeml testetlen állapotban gyengén sárgás színű, majdnem fehér. Nem gyúródik. Minőségének ellenőrzésére nagyon alkalmas a szakítási próba. A jó selyemszál igen nehezen szakad. Égetésnél ,a jó selyemnek valamivel gyengébb szaga van, rrint a gyapjúnak. Lángja gyorsan kialszik cs sötét, összezsugorodott hamu marad utána. Az olcsósága miatt közkedvelt műselyem sokkal fénylőbb anyag, mint a hernyóselyem. Kihúzott szála sokkal merevebb, szétfoszlik és törik. A pamutanyagok minőségére mértékadó, hegy a kelme egyenletesen sűrű-e, vagy pedig sűrűségét az appretúra akarja pótolni. Ezt úgy vizsgáljuk meg, hogy az anyag egy darálóját addig dörzsöljük, amíg az appretúra lciporlik. Ekkor világosság felé tartjuk az anyagot s átnézünk rajta. A silányabban szövött részek így látha* tóvá válnak.
