Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)

1954-12-30 / 307. szám

2 S20LN0KJV1 EUXUl Nbi'tJlP 1954 december 89' Befejeződött a szovjet ír óh kongresszusa Moszkvában, a Kremd-palotában ünnepélyes keretek között tartot­ták meg a szovjet írók II. kon­gresszusát. A kongresszus alkalmából Mosz­kvába érkeztek a szovjet szövetsé­ges és autonóm köztársaságok, ha­tárterületek és területek írószer- vezeteinek képviselői, köztük hír­neves írók, akiknek nevét már húsz évvel ezelőtt, az első írókon­gresszus idején is széles körben ismertek a szovjet olvasók táborá­ban, továbbá fiatal prózaírók, köl­tők és drámaírók, akik az utóbbi években Múltak el az irodalom útján, A kongresszusra sok külföldi vendég érkezett: Kínából, Lengyel- országból, a Német Demokratikus Köztársaságból, Angliából, Francia­országból, Jugoszláviából, Braziljá­ból és más országokból. Magyar- országot Veres Péter és Tamási Lajos írók képviselték. A kongresszus tizenkét napon át dolgozott. A kongresszuson felszó­lalt a szovjet irodalom különböző műfajait képviselő mintegy két­száz író, felszólaltak a kongresz- szuson vendégként résztvevő kül­földi írók is. A képen: A kongresz- szus idején az ülésteremben. Az első sorban Nicolas Cuillen (balra) kubai költő, Jerge Amadé brazíliai költő és felesége. (Fotó: M. Ozer- szkij.) Párizs (TASZSZ). A párizsi egyez­mények ratifikálásáról szóló tör­vényjavaslat bonyolult ügyrendi vitát előidéző első cikkelvének to­vábbi sorsával kapcsolatos nemzet­gyűlési vita során — mint ismere­tes — Mendes-France úiabb mes­terkedéshez folyamodott, hogy ki­vívja a7 említett cikkelv nemzet- gyűlési jóváhagyását. A parla­menti szabályok megkerülésével követelte a nemzetgyűlés ülésének megszakítását, hogv úiabb törvény­javaslatot készítsen elő a párizsi egyezmények ratifikálásáról. Az új törvényi avaslat lényegében minden változtatás nélkül az ere­deti törvényjavaslat december 24- én elutasított első cikkelvének megismétlése- A szóbanforgó cik­kellyel kapcsolatos kiegészítések, a cikkely sajátságos formában meg­újított változata feletti úiabb sza­vazás formális igazolását célozzák- Minthogy a parlamenti szabályzat 58. cikkelye értelmében egv eluta­A tiszaigari dolgozó parasztok adósság nélkül zárják az eszlendül Az év utolsó napiának közeledté­vel a tiszafüredi iárásban is egvre több gazdálkodó egyenlíti ki tarto­zását. December 28-án főbb mint 70 mázsa hízottsertést adtak át a begyüjtővállalatnak. többet, mint máskor 10 nap alatt­Különösen a termelőszövetkezeti gazdaságok tettek ki magukért. A járás 13 közös gazdasága közül teg­nap már csak a tiszafüredi Hámán Kató. a tiszaszentimrei Fehér Imre és a Kossuth tsz volt hátralékos A rendelet szerint már a 126 kg-os sertést át lehet adni. A termelőszö­vetkezetek azonban tovább tartiák hogy azok jól kihízott állapotban kerüljenek levágásra. A tsz-ek által pár nappal ez­előtt átadott sertések átlagos súlya 170—180 kg volt. Tiszaigar községben a termelő­szövetkezetek és az egvéni gazdák az év utolsó hetére valamennyi ter­ményből és termékből kiegyenlí­tették kötelezettségeiket. Mind­össze 13 mázsa hízottsertés beadása hiányzott a 100 százalékból. Decem­ber 28-án ezt is beszállították. A tiszaigari termelőszövetkezeti és egyéni parasztok ezzel minden tar­tozásukat tisztázták. Adósság nél­kül zárják az 1954-es esztendőt. A mezőgazdasági munkában is élen­járnak. Féldáiukat érdemes követ­ni a tiszafüredi járás és Szolnok megye valamennyi községében. Tiszaőrsön például már csak néhány százalék hiányzik a sertcsbegyiijtési terv teljesíté­séből. Pedig a község termelői ebben az esztendőben sokkal több sertést hizlaltak, mint tavaly. Erről ta­núskodik a kiadott vágási engedé­lyek száma. 1953 iúlius 1-től de­cember 31-ig 139-en vágták sertést. Ezzel szemben az idén. júliustól december 25-ig 225 vágási enge­délyt adtak ki a községi tanácsnál. A kötelezettség mielőbbi teliesíté' sének előfeltétele Tiszaőrsön is megvan. Kövessék « tiszaleariak példáját. Év végére egyenlítsék ki ölt is tartozásaikat. A tiszafüredi iárásban növekszik azoknak a gazdál­kodóknak a száma, akik már az idén beadják az 1955. évi kö­telezettség teljesítésére hizlalt sertést. A legutóbbi átvételi napon Koncz János tiszafüredi és Dankó Imre tiszaszentimrei dolgozó paraszt adott át egv-egv hízottsertést. Az ideinek már korábban eleget tet­tek. s a most átadott hízottsertéssel a jövőévi kötelezettségüket is tel­jesítették. Négy termelőszövetkezet közös erővel 120 holdas halastavat létesít A termelőszövetkezeti gazdasá­gokban ilyenkor télidőben készül­nek az új gazdasági év tervei. Az öntözéses gazdálkodás megvalósí­tása, kibővítése, vagy halastavak építése gyakran szerepel e tervek­ben. A Tiszavidéken különösen jó mindazok | a dolgozók, akik munkaviszonyuk alapján betegségi biztosítási kötelezettség alá esnek, 1954. október hó 1-től megszolgált munkabérük után 3 százalékos nyugdíjjárulékot fizetnek. A mun­káltató a nyugdíjjárulékot a mun­kavállaló munkabéréből levonni és az illetékes SZTK Alközpont szám­lájára befizetni köteles. A nyug­díjjárulékot azonban nem külön, hanem a munkáltatók részéről egyébként fizetendő járulékokkal együttesen kell befizetni, [Áz állami j egyszámlarendszerbe tartozó és közületi munkáltatók­nak, akiknél a járulékot az SZTK alközpont azonnali inkasszó útján egyenlíti ki, a nyugdíjjárulékot külön átutalni szükségtelen. Az összesítő elszámoláson azonban úgy a 3 százalékos nyugdíjjárulékot, mint a járulék kiszámításának alapját képező munkabér összegét fej kell tüntetni. Tekintettel arra, hogy a fizetés nélküli szabadság és a katonai szolgálat idejére, vala­mint a 85/1952. M. T. sz. rendelet hatálya alá eső dolgozóknak nyug­díjjárulékot fizetniök nem kell, a nyugdíjjárulék alapja a társada- lombiztostíási járulék alapjától el­térő lehet. A 85/1952. M. T. sz. ren­delet hatálya alá tartozó dolgozók, 1954. október 1 után is 6 százalé­kos jövedelemadót fizetnek, a 3 százalékos nyugdíjjárulék fizetése alól azonban mentesek. Azok a mezőgazdasági dolgozók; akik után a társadalombiztosítási járulékot a munkáltató bélyegben köteles leróni, 1954. november 1-től nem a munkabérük 3 százalékát, hanem napi 0.80 Ft, heti 4.80, ille­tőleg havi 20 Ft nyugdíjjárulékot fizetnek. A fenti összegeket a mun­káltató a dolgozó munkabéréből levonni köteles. | 1954. NOVEMBER HÓ 1-TOl| az állami szektorban napi 2.80, heti 16.80 és havi 68.— Ft értékű, magánszek­torban pedig napi 4 80 Ft, heti 28.80 Ft és havi 116.— Ft értékű mező- gazdasági biztosítási bélyeget kell a munkáltatónak leróni. A mező- gazdasági dolgozóktól levont napi 0.80 Ft nyugdíijárulékot a régi és az új címletű mezőgazdasági bizto­sítási bélyegek értéke közötti kü- löbözet kiegyenlítésére kell a mun­káltatónál! fordítania. I a biztosítási 1 kötelezettség alá 3ső háztartási alkalmazottól a munkáltató napi 0.40 Ft, illetve havi 10.— Ft nyugdíjj árulékot le­venni és azt a társadalombiztosí­tási járulékkal együtt az SZTK Alközpont számlájára befizetni tartozik. Lényegében tehát 1954. október 1-től a bentalkó háztartási alkalmazott után havi 50.— Ft, a biztosításra kötelezett háztartási bejárónő után pedig havi 48.— Ft járulékot fizet a munkaadó, ebből azonban napi 0.40 Ft, illetőleg havi 10.— Ft a dolgozót terheld. A SZTK Szolnokmegyei Alközpontja. lehetőségek vannak ezek megvaló­sítására. A fegyvernek! határban is van a Tiszának egy holt ága, amelyet ed dig nem hasznosítottak. A négy szomszédos termelőszövetkezet, fegyverneki Kossuth, Vörös Csil­lag, a kuncsorbai Vörös Október és a törökszentmiklósi Micsurin tsz tagsága most összefogott. A Holt- Tisza ágban közös erővel egy 120 holdas halastavat létesítenek. A Vízügyi Igazgatóságnál beje­lentették szándékukat és megkezd­ték az előlkészítő munkákat. A négy szövetkezetből naponta 80 tag dolgozik a halastó építésén. A vi­zet már lecsapolták. Most a sás, nád, hínár és más hasznavehetet­len növény irtása folyik. Az építést a vízügyi berendezésekkel együtt, illetve a műtárgyak beépítésének befejezésével március közepéig szándékoznak végrehajtani, hogy a Tisza tavaszi áradását már a kész halastóval várják. A párizsi egyezmények kivernek úiabb ntcsierkedései sított cikkelv másodszori megvitat tása csak a külüavi bizottság kö“ vetélésére, vaav annak beleegyezé­sével történhetik. Mendes-France kedden hainalban a szóbanforgó törvényjavaslatot a külüevi bizott­ság elé terjesztette. Mint már ie“ lentettük, a külügyi bizottság mindössze egv szavazatból álló sza­vazattöbbséggel (18 szavazattal 17 ellenében. 4 bizottsági tag tartóz-« kodott a szavazástól) ióváihagvta a törvényi avaslatot. Ezután a nemzetgyűlés megkezd-* te az úionnan előtéri esztett tör­vényjavaslat vitáját. Jellemző azon-> ban. hogy a törvényi avastól meg“ tárgyalására mindössze másfélóra időt adtak. Gyakorlati viták nem is alakulhattak kj. mert nvomban a. javaslat előterjesztése után Men­des-France — abban az igyekeze­tében. hogv a cikkelyt megmentse egy úiabb kudarctól — ismét fel­vetette a bizalmi kérdést köve­telve a cikkely elfogadását- (MTI) Pár\z$ népének hatalmas egységtüntetése a békéért, a tárgyalások politikájáért — a bonni militarista klikk felfegyverzése ellen Párizs (MTI) Francia lapjelen­tések szerint kedden este. a fran­cia nemzetgyűlés szerdán esedékes döntő jellegű szavazásának előesté­jén, tízezernél is többen gyűltek össze a párizsi Téli Sportcsarnok­ban. ahol a francia országos béke­mozgalom tanácsa, a politikai és társadalmi élet számos kiváló kép­viselőiének bevonásával nagyará­nyú tüntetést rendezett a bonni militarista klikk felfegyverzésének amerikai politikája ellen, az erő­szak politikájának a tárgyalások politikájával való felváltásáért és a béke ügyének győzelméért, Különösen nagy visszhangot kel­tett a hallgatóság körében Claude Bourdet-nek, a France Óbserva- teur főszerkesztőiének lelkes taps­sal fogadott felszólalása. Bourdet többek között ezeket mondotta: ..Bármi történjék Is. a Nyugat- Nérr.etország felfegyverzése elleni harcnak a nemzetgyűlés szerdai szavazásával sem lesz vége. A nyugatnémet szakszervezeti kong­resszus küldöttei, hatmillió szerve­zett munkás képviseletében, meg­mutatták nekünk az útat, amelyen nekünk is haladnunk kell. amidőn határozatilag elutasították a köte­lező katonai szolgálatot és ezzel együtt az új Wehrmacht felállítá­sát. Art! most nálunk végbemegy, ez többé már nem az eszmék har­ca, hanem a nép széles köreiben kialakult ellenállási mozgalom. Az, hogy idáig jutottunk, azoknak a hibái a, akik hajlandók voltak kéz élettől fogva hinni Mendes-France szavainak. Most ismét arról van szó, hogy a párizsi egyezmények elleni harcban meg kell vetni egy új népfront alapjait! A következő felszólaló Raymond Guyot a párizsi körzet kommunis­ta képviselője, a Francia Kommu­nista Párt Politikai Bizottságának tagja volt, aki ezeket mondotta: Hálás szívvel veszem Claude Bo­urdet jelenlétét körünkben és me­legen üdvözlöm őt. Annakidején Claude Bourdet még a kommunis­ták mellőzésével kívánta kialakíta­ni a francia nép mem.zeti egység­frontját. Mai megjelenése azonban körünkben arra mutat, hogy azóta sofeimiinden változott. A továbbiak“ ban a kommunista szónok nyoma“ tékosan hangsúlyozta, a francig nemzetgyűlés minden tagjának sú“ lyos lelkiismereti felelősségét a Nyugat-Németország felfegyverzése ügyében való végső állásfoglalása“ ért. „Ez a felelősség visszaüt majd azokra — mondotta — akik szava“ zatukkal hozzájárulnak Oradour- Sur-Glane hóhérainak, a hitleri haláltáborok és halottégető kernen- cék szörnyetegeinek felfegyverzésé­hez. Határozottan kijelentjük: egyetlen francia képviselő sem tud- ja magát a francia nép és a törté“ nelem itélőszéke előtt igazolni az ilyen állásfoglalásáért, mert erre sehol sem találhat mentséget“. Felszólalt a politikusok sorában Guilbert de Chambrun haladó gon- dolkodású polgári képviselő is. A francia demokratikus sajtó hírt ad arról, hogy az ország szá­mos üzemében a dolgozók az utób­bi napok során hosszalbb-rövidebb ;deig tartó munkamegszakításokkal tiltakoztak a párizsi egyezményeik ratifikálása ellen. (MTI) India el'enőrizni óhajtja az Indián át légiforgalmat lebonyolító amerikai repülőgépeket London (TASZSZ) A Reuter- iroda Delhi-i tudósítóiénak jelen­tése szerint január 15-től kezdve az amerikai utasszállító repülőgé­peknek megtiltják, hogv utasokat vegyenek fel Indiában. India közölte az Egyesült Állas mokkái, hogy ellenőrzést kíván gyakorolni az Indián át légiforgal­mat lebonyolító amerikai repülő­gépek fölött. (MTI) DARWIN : Á TUZFOL Végezvén Patagó­miával és a Falkland-szi- getekkel,, le akarom ír­ni első megérkezésünket a Tűzföldre. Kevéssel dél­idő után megkerültük a St. Diego-fokot s bent vol­tunk a híres Le Marie-út- ban. A kikötő szép medencét alkot, alacsony, gömbölyű palahegyek veszik körül, melyek egészen a víz szé­léig egyetlen sűrű erdővel vannak födve. A tájképre vetett egyetlen pillantás elárulta, mennyire külön­bözik mindattól, amit ed­dig láttam. Éjjel heves szél fújt s a hegyekről ke­mény széllökések jöttek felénk. Ez ugyancsak rossz idő lett volna a nyílt ten­geren és így mi is szíve­sen nevezhettük ezt rr.ások után a Good Succes-t (a Jó Siker) öblének. Reggel a kapitány egy csapatot küldött ki, hegy lépjen érintkezésbe a tűzföldiekkel. Amint kö- szönésnyi távolságba ér­tünk, a jelenlevő négy tűz- fö'.di egyike előlépett fo­gadásunkra és hangosan kiabálni kezdett, meg akarván magyarázni, hol kössünk ki. Amint partra értünk, a társaság kissé nyugtalannak látszott, de azéirt tovább is beszéltek s élénken gesztikuláltak. Kétségtelenül a legfurább és legérdekesebb látványok közé tartozott, amit éle­temben láttam. Nem hit­tem volna, hogy ekkora a különbség a civilizált és a vadember között. A szószó­ló öreg férfi volt s a csa­lád fejének látszott: a há­rom másik erőteljes, mint­egy hat láb magas fiatal­ember. Az asszonyokat és gyermekeket elküldték. A tűzföldiek nagyon eltérnek a nyugatabbra fekvő te­rületek satnya és nyomo­rúságos teremtéseitől, s úgy látszik, közeli rokona a Magellan-szoros környé­kén lakó híres patagó- noknak. Egyetlen ruháza­tuk, egy, a gyapjával kife­lé fordított guanaco-bőrből készült köpeny: ezt a vál­laikra vetve hordják, te­hát a testük fedett is, meg meztelen is. A bőrük pisz­kos, rézvörös színű. Az öreg ember fehér tollkoszorűt hordott a fe­jén, amely valahogy össze­tartotta fekete, durva és borzas haját. Arcán két Hogyan magyarázható ez a képesség? Talán annak a gyakorlottabb megfigyelés­nek és élesebb érzékelés­nek a következménye, mely minden vadembernél in­kább megvan, mint a civi­lizált emibemél? Mikor társaságunk éne­kelni kezdett, a tűzföldiek majd hasra estek a cso­dálkozástól. Ugyanilyen meglepetéssel nézték a tán­cunkat is: de mikor az egyik fiatalembert fölszó­lítottuk, nem húzódott egy kis keringőtől. Bár látszó­lag nem igen voltak euró­paiakhoz szokva, azért is­merték a fegyvereinket és féltek tőlük, a világért se vettek volna puskát a ke­zükbe. De kértek tőlünk késeket, amelyeket spanyol szóval ,,cuchilla“-nak ne­veztek. Meg is magyaráz­ták, mit akarnak: úgy tet­tek, mintha egy darab sza­lonna volna a szájukban s megkísérelték azt elvágni, ahelyett, hogy elharapták volna. Nem is szóltam eddig azok­ról a tűzföldiekről, akik hajónkon voltak. Az Ad­venture és a Beagle 1826-i és 1830-i megelőző útjai alatt Fitz Roy kapitány el­fogott egy csapat bennszü“ lőttet, mint túszokat, egy ellopott csónakért, amely széles csík vonult végig: az egyik világosvörösre fest­ve, fültől-fülig húzódott a felső ajkon át: a másik krétafehér az első fölött s azzal párhuzamosan úgy haladt, hogy még a szem­héjai is festve voltak. A másik két ember fekete, porrátört faszénnel volt kifestve. Az egész társaság így együttesen nagyon ha­sonlított a „Bűvös vadász“ című darabban szereplő ör­dögökhöz. Magaviseletük alázatos volt, az arckifejezésük bi­zalmatlan, meglepett és ijedt. Megajándékoztuk őket egy kevés vörös posz­tóval, amit azonnal a nya­kuk köré kötöttek s mind­járt jó barátok lettek. Ezt az öreg azzal igyekezett kimutatni, hogy mellünket kopogtatta és valami nyi- hogó hangot adott, mint volt a főindoka annak, hogy mikor a csirkéket hívogat­ják etetéshez. En az öreg­gel mentem s a barátság­nak ezt a ielét többször megismételtük: a befe ez és hárem kemény ütés volt, amit a mellemre, meg a hátamra kaptam egyszerre. Aztán ő tartotta a mellét, hogy viszonozzam az üd­vözlést, amit megcseleked­vén, nagyon elégedettnek látszott.. Nyelvük, a mi megfigyeléseink szerint, alig nevezhető tagoltnak. Kitűnő utánzók: va­lahányszor köhögtünk vagy ásítottunk, vagy valami különös mozdulatot tet­tünk, rögtön utánoztak bennünket. Egyikünk el­kezdett kancsalítani s ol­dalt nézni, de az egyik fia­tal tűzföldinek, akinek az egész arca feketére volt festve, kivéve szeme körül a fehér csíkot, sikerült még különb fintorokat csinálni. Minden szót pontosan tud­tak ismételni, amit mond­tunk nekik s egy darabig emlékeztek is rájuk. Pedig mi, európaiak tudjuk, mi­lyen nehéz egy idegen nyelv hangjait megkülön­böztetni. Ugyan ki tudná közülünk egy amerikai in­dián mondását elismételni, amely háromnál több szó­ból áll! Úgy látszik, az összes vadaknál szokatlan méretekben megvan ez az utánzó képesség. Csaknem hasonló szavakkal számol­tak be arról, hogy a kaf- fereknek is megvan az a komikus szokása: rz auszt- ráliaifcról is régóta tudják, hogy olyan tökéletesen utánozzák bárkinek a járá­sát, hogy rá lehet ismerni.

Next

/
Thumbnails
Contents