Szolnok Megyei Néplap, 1954. november (6. évfolyam, 259-282. szám)

1954-11-13 / 269. szám

2

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP

1954 november 13.

EMBER A TALPÁN

m

A nyári forróság után e.gyre csí- pösebb, korán sötétedő napokkal köszöntött be az ősz. Hiába került tel melegebb öltözet, egy-két forduló után mégis jól ese'.t leszállói pár percre a traktorról, megropogtatni,, bemelegíteni az áthűvösö- dött izmokat. S ha már egyszer leszállt róla az ember, nem nagyon akaródzott visszaír enni. így aztán a két-hárcm percből nyolc-tíz is lett, s végül — úgy este 10 óra tájban a kunmadaras! határban végleg leállt a legtöbb gép.

így volt ez a Kossuth tsz földjén is. A szövetkezeti tagok fejcsóválva vették tudomásul a traktorok „nyugovóra térését“. — Ha ez így folytatódik — gondolták, — megismétlődik a tavalyi eset, s képzeletükben megelevenedett a múlt évi decemberi vetés s megbokrosodni csak tavasszal tudó, úgyszólván önmaguk táplálására is gyenge csírákból nőtt vetések sovány termése. A traktorosok közül azonban kevesen gondoltak erre. Néhány ,,nrindenttudó“ buzdítására inkább azon morfondíroztak, hogy most nem lehet úgy keresni, mint tavaly. Tudomást szerzettt ezekről a gépállomás mozgékony, az emberek lelkivilágát jól ismerő párt titkára.

Volt már ilyesmiről szó pár héttel ezelőtt is. Akkor Póka János traktoros példáját említve, mindenki által érthető számadást készített a következőképpen: Tavaly Póka János az egyik területen 41 normálholdnyi munkát végzett el. Ezért 760 forintot kapott. Ezévben ugyanazon a területen 37.87 normálholdnyi munkáért (tehát több mint három normálholddal kevesebbért) 746 forint ütötte a markát. Ha ugyanannyit dolgozott volna, ír int tavaly, akkor még 22 forinttal többet is keresett volna az idén. Nem is számolva a terménybeli járandóságot, ami tavaly még nem volt,

— A nevelőmunka ilyen példái, bár igen hasznosak, egymaguktoan

nem sokat érnek. Olyanok, mint a vízcseppek, melyek csak akkor porlasztják el a sziklát, ha állandóan hatnak — gondolta a párttitkár, s azon töprengett, mit kellene tenni. — A nyári időszakban még csak érthető volt a huza-vona. Akkor „agyonpatronáltak“ bennünket, sok esetben kivették kezünkből az irányítást. Most már azonban más a helyzet, szabadkezet engedtek nekünk. Mi lehet hát a késlekedés oka? — gondolkozott. •— Talán a párttagok példamutatásának hiánya? Na, majd jobban szétnézünk a határiban.

Pár nap múlva kivette szabadságát. Bizton üdülni megy valahová, tételezték fel a többiek. Nagy veit aztán a meglepetés, amikor az esti műszakváltáskor Nádas Mihály, a párttitkár jelent meg a Kossuth tsz-ben dolgozó Hubai ■brigádnál, s annak rendje s rródja szerint átvette K. Szűcs Istvántól a traktort., Fiatal, mással mindég vetélkedő gyerek ez a K. Szűcs Pista. Nem igen akar elismerni nálánál jobb traktorost. Most azonban elismerően bólogatott látva, hogy a gép átvizsgálásánál, a szükséges karbantartás elvégzésénél is beigazolódik, nemcsak a szavaknak, hanem a tetteknek is embere a párttitkár.

m

Nádas elvtárs váltott vele még pár baráti szót, s azután megkezdte a szántást. Néhány forduló után az esti szürkületet az éjszaka koromsötétje váltotta fel. Sárga íénycsóvájával világított a környéken dolgozó 13 erőgép reflektora, a párttitkárt olyan izgalom kerítette hatalmába, mint évekkel ezelőtt, mikor először ült a kormánykerék mellé. Tudta, gondosan megvizsgálják majd munkáját, s az Is igaz, hiányzik a mindennapi gyakorlat. Még is meg kell mutatni, hogy lehet éjjel is dolgozni, mégpedig nem akárhogyan. Fokozott erőfeszítéssel figyelte az irányt, nehogy vakbarázdát hagyjon maga után.

Tíz-tizenegy óra tájban azután elhalkult a traktorpöfögés. kialudtak a reflektorok a környéken. —

Legalább nem zavarják az álmukat — gondolta az egyik, a dolgokat könnyebbik végéről megfogó parasztember a szomszédos tanyában. Ezúttal azonban tévedett. Nádas elvtárs traktora vígan pöfögött még éjfélkor is, pirkadatkor hasonlóképpen. Nemcsak az említett gazdálkodót, mást is gondolkodóba ejtett ez. Nem hangzottak el nagy fogadkozások, de a következő éjjelen már háro-m traktor dolgozott, egészen reggelig, s az ötödik éjszaka, — bár cudarul hideg esős idő kerekedett — valamennyi üzemképes traktor porhanyítottá a földet.

Nádas elvtárs valami szóval ki r.em fejezhető melegséget érzett a szíve táján. Átázott ruhájáról, az éjszaka hidegéről megfeledkezve, mint legkedvesebb zenét hallgatta a traktorok tompa dübörgését. — Felszabadultan, boldogan mosolyodon el. Az idén nem csalódnak bennünk a termelőszövetkezetiek.

Szabadsága alatt öt éjszaka 21 mcrmálholdat szántott fel a párttitkár. Beigazolódott tehát, hogy lehet éjjel is dolgozni, s keresni is, Ennyi munka ellenértéke ugyanis az üzemanyagmegtakarítási prémiummal és minden egyébbel együtt 540 forint és 52 kiló termény. A jó példának aztán sok követője akadt. Márkus János munkája ellenértékeként például október utolsó dekódjaként 16C0 forintot keresett.

m

A gépállomás állta is a szövetkezetnek adott szavát. Idejében földbe került a mag. Igen nagy dolog az, ha figyelembe vesszük, hogy a gépállomás fennállása óta először érték el ezt. Az egyénieknek is nagy segítséget adtak. Tavaly mindössze 4° holdat szántottak nekik, most meg már 800 körül tartanak. Szép is a határ. Szí- vet-lelket melengető zöld pázsitként virulnak a vetések. Bő termés Ígérkezik jövőre. S joggal, ■büszke erre a gépállomás párttitkára.

Simon Béla,

A CGT Országos Bizottságának ülése

Párizs (TASZSZ) A CGT országos Bizottságának november 10-1 ülésén folytatódott a vita Léon Mauvais beszámolójával kapcsolatban. A szónokok többsége hangsúlyozta, hogy egyszerre kell harcolni mind a dolgozók alapve ő követeléseinek kielégítéséért, mind pedig a Nyugat-Ném etország felfegyverzéséről szóló londoni és párizsi egyezmények ratifikálása ellen.

Alain le Léap, a CGT főtitkára felszólalásában bírálta a kormány bel- és külpolitikáját.

Kaidi, az algíriai Szakszervezeti Szövetség képviselője köszönetét mondott a francia dolgozóknak azért a segítségért, amelyet Algír munkásosztályának nyujto'-tak a szabadságért és a nemzeti függetlenségért vívott harcában. (MTI).

A Francia Unió haderői behatollak a patetlaoi ellenállási haderők átcsoportosítási övezetébe

Peking. (Uj Kína) A „Vietnami Tájékoztató Iroda“ jelentése szerint a Francia Unió Haderői állandóan behatolnak a patetlaoi csapatok Phongsali-i és Samnua-i átcsoportosítási övezetébe.

Francia parancsnokság alatt álló fegyveres banditák november 4-én elfoglalták a Phangsalitól hetven kilométerrel északnyugatra fekvő U Neau repülőterét. Ugyanaz nap száz fegyveres bandita három francia tiszt parancsnokságával Muong Khua térségében fosztogatott és elhurcolta a helyi köz- igazgatási bizottság elnökét.

Ezt megelőzően szeptember 26- án száz fegyveres bandita behatolt a Samnua tartományban fekvő Hong Mon-toa és megtámadta a patetlaoi csapatok szálláshelyét.

Október 4-én a Francia Unió haderői ötszáz fegyveres banditát, akiknek legnagyobb része a Csang Kaj-sek banda maradványából került ki, a phongsali tartományban fekvő U Neuába szállították, ahol

a banditák felgyújtották az egész falut és vérfürdőt rendeztek a lakosság között. (MTI).

Bz ENSz közgyűlésének légügyi bizottsága különbizottságot küldött ki az agresszió fogalmának meghatározására

A falusi nevelők első országos konferenciája elé

Nagy örömmel vettünk tudomást arról, hogy az Oktatásügyi Minisztérium novemberben megrendezi a falusi nevelők első országos konferenciáját. — Úgy érzem, — s ezzel igen sok nevelőtársam véleményét nyilvánítom — hogy ez a konferencia nagyon szükséges, időszerű 6 nagy eredményeket fog hozni. Helyesen ismerték fel vezetőink, hogy dolgozó népünk általános műveltségének emelése, az új szocialista ember kialakítása elsősorban az általános iskolában történik.

4 féltőbb taervek tennivalói

Ahhoz viszont, hogy minden helyen, falun is be tudják tölteni iskoláink ezt a nemes hivatást, sokat kell még mind nekünk, mind a minisztériumnak, mind a közbeeső oktatási szerveknek tenni. A felsőbb szerveknek alaposabban meg kell ismenniök a falusi iskolák helyzetét, nehézségeit, a nevelők elgondolásait, nevelési problémáit, különösen azokat, melyek speciálisan falusi problémák, a falusi élet adottságaiból, a falu helyzetéből adódnak, őszintén fel kell tárni a hibákat, a megoldásra váró feladatokat. A nevelőknek részletesen meg kell ismerniök felsőbb oktatási szerveink terveit s véleményükkel segíteniök kell azok tervező munkáját.

Mit várunk n konferenciától ?

Elsősorban azt, hogy konkrét, tényekből induljon ki és hozzon gyakorlati hasznú határozatokat, azokkal a kérdésekkel foglalkozzon, melyek mindennapi életünkben, munkánkban előfordulnak. Foglalkozzon a konferencia az általános iskolai tantervekkel és könyvekkel. Tárja fel az ifjúság fegyelmezetlenségének csaknem mindenütt fellelhető indítóokait. Foglalkozzon az iskola, a család és a társadalom viszonyával. Vegye számba azokat a hibákat, melyek e három nevelési tényező szoros együttműködését akadályozzák, s melyek következménye az egyhelyben topogó tanulmányi eredmény, a tanulók udvariatlan magatartása, a sok igazolatlan mulasztás, stb. Mindezek nemcsak az iskola munkáját gátolják, hanem az olyan természetű falusi egység kialakulását is, amilyenre éppen napjainkban nagy szükség van.

Foglalkozzon a konferencia a nevelők társadalmi és kulturális tevékenységével, a külturforradalom kérdéseivel azért is, mert még mindig sc.k a babona, a hiszékenység faluhelyen, a nevelőhatású szórakozásra pedig még kevés a lehetőség. Foglalkozni kell a párt, állami és tömegszervezetek, valamint a pedagógusok viszonyával is, hogy tovább mélyüljön és erősödjön közöttük a kapcsolat, hogy a nevelők ne csak a pedagógus napon érezzék támogatásukat, elismerő szavukat.

Sdk a kérdés. — Tudjuk, hogy minderre biztos választ adni, az összes problémákat megoldani ez az egy konferencia nem lesz képes. Nem is azt várjuk, hogy egycsa- pásra oldjon meg minden feladatot.

Azonban e kérdések őszinte tárgyalásával, a jellegzetes falusi problémák feltárásával, — egy-egy konkrét, jellemző eset megvitatásával nagyon sokat segíthet s én hiszem, hegy fog is segíteni mindnyájunk munkájában.

Mit várunk a küldöttektől?

Azt várjuk tőlük, hogy gondosan mérlegeljék községük, iskolájuk helyzetét, beszélgessenek el azokkal, akiknek bizalmából a konferenciára mennek, hallgassák, kérdezzék meg javaslataikat. A jóról is beszéljenek a konferencián, — mindarról, ami az elműt tíz esztendő _ munkájában eredményes és követésre méltó. De ne takargassák el a hibákat sem, őszintén tárják fel a falusi nevelők nehézségeit.

Mi, falusi nevelők nagy reményekkel tekintünk a konferencia elé és hisszük, hogy eredményes munkát fog végezni.

Kislaki Gyuláné

ált. isk. igazgató, Cserkeszőlő.

Megalakult a jászboldogházai állattenyésztő szövetkezet

Az elmúlt hónap 24-én választották meg a jászboldogházai dolgozó parasztok a tenyészállatnevelő szövetkezet szervező bizottságát, s elhatározták, rövidesen meg is alakítják az új szövetkezetét. Már akkor tizenhárom egyéni gazda jelentette be. hogy tagja akar lenni a csoportnak. Azóta is szinte naponta jelentkeztek újabb dolgozó parasztok felvételre. A szervező bizottság november 6-ra hívta össze az alakuló gyűlést. Elfogadták az alapszabálytervezetet. Eszerint a szövetkezet tagjai minden tenyésztésre alkalmas állatot felnevelnek.

Rendszeres vemhe^fégi vizsgálatot tartanak és a tejtermelés növelését tartják egyik legfontosabb

teendőjüknek. Elhatározták, hogy évenként temyészállaibvásárt rendeznek. A tél folyamán megszervezik a szakmai továbbképző tanfolyamot és a tenyészállatnevelési szak- tanácsadást. Az újonnan alakult szövetkezet nagy népszerűségnek örvend a jászboldogházi egyéni gazdáik köréhen. A szombaton harminckét taggal megalakult csoportba hétfőn már hatan kérték felvételüket.

A jászberényi járás több községében, így Pusztamonostoron és Jászárokszálláson is élénk visszhangra talált a jászboldogháziak kezdeményezése. Mindkét helyen hasonló állattenyésztő szövetkezet szervezésén fáradoznak a termelési bizottsági tagok.

NcwYork (TASZSZ) Az ENSZ jogügyi bizottsága befejezte az agresszió fogalma meghatározásának tárgyalását. A bizottság 33 szavazattal (Szovjetunió, Franciaország és mások) három ellenében (közte az Egyesült Államok) 14 tartózkodással (közte Anglia) úgy határozata hogy különleges bizottságot alakít, minthogy szükségesnek mutatkozott összehangolni a különböző államoknak a kérdés tárgyalása során felmerült eltérő nézeteit. A bizottságnak 1956-ban a közgyűlés XI. ülésszaka elé kell terjesztenie az „agresszió“ fogalma meghatározásának kidolgozott tervezetét. A különleges bizottságnak munkája során figyelembe kell vennie a közgyűlés jelenlegi ülésszakán elhangzott megjegyzéseket, valamint az előterjesztett határozati javaslatokat és módosításokat. (MTI)

Kiegészítették a Nemzetközi Sztálin Békedíjat odaítélő bizottságot

Moszkva (TASZSZ) Tekintettel arra, hogy a Nemzetközi Sztálin Békedíj Bizottság az utóbbi időben már nem működött telje- létszámmal, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége a külföld demokratikus közvéleményének es a Szovjetuniónak következő képviselőivel egészítette ki a bizottságot: Anna Seghers (írónő, Németország), Szingh Szokhi (mikrobiológus, az indiai parlament felsőházának tagja), Antonio Banfi (a milánói egyetem professzora, Olaszország), Rigorij Vasziljevics Alekszandrov (filmrendező, Szovjetunió). (MTI),

A finn parlament elnöke ebédet adott a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének

tiszteletére

Helsinki (TASZSZ). K. A. Fager- holm, a finn parlament elnöke november 11-én ebédet adott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Finnországban tartózkodó küldöttsége tiszteletére. Az ebéden megjelent Heljas és Kujala, a finn parlament két alelnöke, a parlamenti csoportok elnökei, a finn parlament Szovjetunióban járt küldöttségének tagjai, U. Kekkonen miniszterelnök, Virolainen külügyminiszter, Vaeli- kangas, a külügyminisztérium pro- tokollosztályának vezetője, Vuori, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, a külügyminisztérium más képviselői, K. Heiskanen, a finn fegyveres erők főparancsnoka, Rydman, Helsinki polgármestere, a Finn-Szovjet Társaság vezető munkatársai, a fővárosi lapok főszerkesztői.

Szovjet részről megjelent a» ebéden a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége, élén A. P. Vol- kcwal, a Szovjetunió Legfelső Ta. nácsa Szövetségi Tanácsának elnökével, V. Lebegyev, a Szovjetunió helsinki nagykövete, valamint a nagykövetség felelős munkatársai.

Az ebéden K. A. Fagerholm és A. P. Volkov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének vezetője beszédet mondott, (MTI).

SZOLNOKI VÁSÁR

A baromfipiacon úgy érzi ma- ^ gát az emiber, hogy itt nem is eladok, vevők, ravaszkodnak, perlekednek, nevetnek, gúnyolódnak, vagy cserélnek szíves szót. hanem mindenki csak csupán háziasszony. Vizsgázik az is, aki a pulykát árulja, az is, aki megvásárolja,

— Hogy adja párját?

— Száznyolcvan ... Tessék megemelni, milyen gyönyörű pulyka.

— Súlya van 5 , , de sokat is apaszt.

— Még akkor is többet ér, mint a 65 forintos csirke.

— Az nem apaszt annyit.

*— Dehogynem... Nekem rrond- ja? Mind a kettőt nevelem.

— Hisz maga duplájáért adja, mint más., s

— Tessék a pénz, hozzon nekem attól a mástól négy darabot 180- ért — kap ki a zsebéből két száz- forintost a pulykás parasztasszony.

—• Adja százhetvenért?

•— Vigye! nyomja a vevő kezébe nz idős. tisztes néni. mikor látja, hogy a körülötte állók a szomszéd kacsáit rrustrálgatják.

A következő pár pulyka elkel

^száznyolcvanért. Ki milyen szemérmes, úgy birja az alkut, ami legtöbb asszonynak külön élvezetet okoz.

Odébb két gyönyörű vörös izlandi kakas húsát tapogatja egy vasutas ruhás férfi.

— Mire tartja galambom?

A válasz hasonlóan kedves, le- " hét,- hogy tíz forinttal olcsóbbra is tartotta menyecske, mint szándékozott. — Nyolcvan forint aranyom.

— Á, — nincs magának olyan kemény szive — hízeleg a férfi... Ideadja azt hatvanért is.

— Magának már túliágy volna a szive... Hát akkor nekem mi hasznom rajta?

‘— -.... De a feleségem kiseprüz a házból, — azt mondta, többet ne merjek érte adni.

— Azért még egy asszony se haragudott, ha az ura szép kakast visz haza — nem féltem én magát —• huncutkodik menyecske.

A vasutas elérti. — De ez a rra- ga kakasa, azért adja hetvenért.

— Adjon hetvenötöt..; Én is engedtem, maga is ráadott)

Kész az üzlet.

Aki egy óra múlva a baromfi- piacon járt, már csak néhány' árva pulykát, tarka kacsát talált- Elvitték volna a háziasszonyok dupláját is,

Valami különösen jólesett az embernek. Nincs meg már az az idegesséig. irigy ingerlékenység a piac hangulatában, mint néhány hónappal ezelőtt. Egyre több az áru, megtalálja számítását a dolgozó paraszt is, meg a városi dolgozó is. Jókedvűen tereferélnek az asszonyok, míg megállnak pihenni a tele kosarakkal. Vígan megy a főzés is, ha van mi; hazavinni a piacról. örül a munkásember, mikor este sült csirkével várja a felesége és másnap könnyebben jobban négy a munka. Több bútor, több cipő. textil készül. Van kedve a munkásnak többet termelni, mert a paraszt is megosztja vele a maga termelvényeit

Minél több kacsa, zsír, tej jut a piacra, annál több cipő készül a Tisza Cipőgyárban, annál olcsóbban kapja meg a falu népe.

Minél többet vásárol a városi dolgozó, annál többet költhet nagyobb állatokra a dolgozó paraszt.

Jó meleg tejszag terjeng a tehén-!