Szolnok Megyei Néplap, 1954. november (6. évfolyam, 259-282. szám)

1954-11-13 / 269. szám

1954 november 13. SZOLNOKMEGVEI NÉPLAP 3 Egy év mérlege a karcagi Dózsa termelőszövetkezetben Több kannát kérünk a tejsxáSlításhox Egy igen súlyos hiányosságot szeretnék közölni, remélem, az il­letékesek sürgősen intézkednek. Városunk, Törökszentmiklós terüle­tén komoly felvilágosító munkát végez a begyűjtési hivatal és a ta­nács annak érdekében, hogy a gaz­dálkodók teljesítsék beadási köte- zettségüket. Dolgozó parasztjaink nagy többsége megérti ennek je­lentőségét. Igen ám, de van egy vállalat, ahol nem értenek egyet ezzel — legalább is a látszat azt mutatja. — A Tejbegyüjtő Válla­latról van szó. Nem küldenek ele­gendő tejeskannát, s így a terme­lőktől nem tudják átvenni a tejet, kénytelenek visszaküldeni kanna hiányában. A dolgozók sokszor fordultak már a városi tanácshoz panasszal ezért. Joggal kérdezik, hogy nincs szükségük a városi dolgozóknak tejre? S azt is jogosan vetik fel, hogy ilyen hanyagságok miatt nem tudják teljesíteni beadási kötele­zettségüket sem. A külterületre kocsi szokott ki­menni kannákkal, s ott a dűlő vé­gén veszik át a tejet. Van rá eset, hogy három kannát kap, ami gyor­san megtelik s a többi termelő bosszankodva viheti vissza, mert nem veszik át. A fuvarosnak há rom kanna után is meg kell térí­teni ugyanúgy a munkadíját, mint ha tíz kanna árut szállított volna, így nem lehet takarékoskodni. A dolgozók jogosan követelik, hogy az illetékesek vessenek vé­get ennek a bűnös mulasztásnak, s ne gátolják, hanem segítsék a be­gyűjtési munkát. SZABÓ IMRE * Szerkesztőségünk g Szolnokme- gyei Tejipari Vállalatnál eljárt a fenti panasz ügyében. Azt a felvi­lágosítást kaptuk, hogy a Buda­pest—Erzsébetvárosi Tejipari Vál­lalatnak kötelessége a tejeskannák biztosítása. A szerk. Hol késik a munkadíjam? Az öcsödi földművesszövetkezet­nél voltam még 1952. évben silózási felelős. Amikor a silót értékesí­tette a szövetkezet, kértem az ügy­vezetőtől, hogy fizessék ki illetmé­nyem. A pénz helyett ígéretet kap­tam. A hónap elején azt mondot­ták, hogy 12-én menjek,- 12-én pe­dig azt, hogy elsején. A MÉSZÖV is megadta az enge­délyt a kifizetéshez, azonban a JÁSZÖV-nél elutasították azt. Sze­rintem 2528 forinttal tartoznak már több mint két éve. Úgy ér­zem, jogosan vetem fel, hogy ideje lenne már a fizetésnek. Kónyái Antal Ex is takarékosság??? A közelmúltban a tiszaföldvári állomásra menet olyan jelenségre lettem figyelmes, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Azért sem, mert naponta olvassuk a saj­tóból, hogy egyesek milyen lelki­ismeretlenül kezelik a nép vagyo­nát. A földművesszövetkezet MÁV állomásnál levő italboltjának udva­rán a kiürült söröshordókat favágó tőkének használják. Úgy hiszem, erre a célra egyéb alkalmatosság is megfelelne. SCHISZLER JÖZSEF Takaríttassa le a MÁV. a területéhex tartoxó utsxakasxt A zagyvarékasi munkások és la­kosok nevében írom a levelem a szerkesztőségnek. Községünkben a MÁV megállótól vezető kövesutat senki nem gondozza. Amint a vo­natról lelépünk, bokáig érő sárban merül el a cipőnk eső alkalmával. Az Útfenntartó Vállalat a MÁV-ra, a MÁV az Útfenntartóra hárítja a sár letakarításának munkáját. Azt kérjük, hogy a vita helyett végezzék el a munkát, ne kelljen mintegy 400 utazónak minden nap két alkalommal a sárban gyalo­golni. Legeza László, Szolnok | ilyenkor | november közepe tá­ján nagyon csalékony az idő. A felhők közül néha még kibukkan a nap. Erőlködik, bizonygatja, hogy pár hónapja többre is képes volt. A legelők, rétek füvein nem sokat segít már a gyér napsütés. Mind közelebb hajolnak a földhöz, hogy összefonnyadva betakarják és tele- vénnyel gazdagítsák azt. A hideg őszi szél is sűrűn hajszolja a gyors felhőket, gyakori a ködszitálás, vagy az eső. A karcagi Dózsa ter­melőszövetkezet földjén zöldelő ve­tések, a nedvességtől csillogó, friss szántások mégis az élet kiapadha­tatlan erejére emlékeztetnek. Pár hét múlva búcsúzik az ó esztendő, a karcagi Dózsa ter­melőszövetkezetben az elmúlt gaz­dasági év gyümölcsén osztoznak a tagok. Az állammal már elszá­moltak. A korábbi évek adóssá­gaiba is letörlesztettek 14 vagon kenyérgabonát, s már nem sok ma­radt hátra. j a terménnyel, | s egyéb járandó­sággal megrakott szekerek jóné- hányszor megtették az utat a szö­vetkezet székházától a dolgozók la­kásáig, kamrájáig. Frissen sült ka­lács és pecsenye illat árad a házak­ból. Sdk családnál eljegyzésre, la­kodalomra készülnek. Ünnepnek számítanak ezek a napok, örül mindenki, hiszen tele a kamra, a padlás, dagad az erszény. Nem volt ez mindig így a Dózsa termelőszövetkezet tagjainak háza- tájékán. Az 1953-as esztendőt össze­hasonlíthatatlanul rosszabbul zár­ták. Egy munkaegységre 17 forint 11 fillér értékű termény és kész­pénz jutott. — Kapásnövényeiket megette a gyom. Kukoricából 114 kg volt az átlagtermés, cukorrépá­ból mindössze 33 mázsát szállítot­tak be a szekerek egy-egy holdról. | hiányzott |a szakszerű vezetés. Az akkori pártvezetőség még nem tu­dott megbirkózni a tornyosuló ne­hézségekkel. Laza volt a munka- fegyelem. nem vigyáztak a közös vagyonra, s ki tudná még elsorolni, mennyi más hiba akadt. A tsz tag­jai mégis tanultak saját kárukon. Igaz, nagyon drága tandíjat fizet­tek érte. Ezév elején aztán új módon fog­tak a munkához. Képzett szakem­ber került a szövetkezetbe, a párt­vezetőséget újraválasztották, — s még a télen megtették az új gazda­sági év előkészületeit,; A vezető­ség, a tagok bevonásával minden részletre kiterjedő termelési tervet dolgozott ki, s abban hasznosítot­ták az 1953-as év tanulságait. Má­sodik lépésként a sokezer holdas gazdaság valamennyi brigádjával — azt külön-külön megvitatták. | e gyűléseden | s7.ámos kezdemé­nyezés született, s a jó javaslatok­kal pótlólag kiegészítették a ko­rábbi terveket, elhatározásaikat. — így döntötték el a tsz tagjai, mind- den körülmények között megvaló­sítják a kapásnövények területfel­osztását. Ennek eredménye volt, hogy előre ismerte mindenki, mek­kora kukorica, cukorrépa, vagy napraforgó táblán kell egész éven át helytállnia. Megismerték a ter­melési tervet, s tudták, ha azt túl­teljesítik, milyen jutalomra számít­hatnak. Ez, mint a világos, egysze­rű beszéd, feloldotta az emberek eddig szunnyadó cselekvő készsé­gét. A téli napokat hasznos tanu­lással töltötték. Az agronómus és a pártszervezet propagandistái segít­ségével szakmai és politikai isme­reteiket gyarapították. | tavasszal 11T1^r sokkal jobb volt a hangulat és lelkesebb a tagság, mint az előző évben. A kcrmány- prcgramm nyújtotta kedvezmények is éreztették hatásukat. A pártszer­vezet mozgósította a kommunistá­kat, a pártonkívülieket, s vala­mennyien arra törekedtek, hegy minden munkát idejében, a legjob­ban végezzenek el. Nem sajnálták a fáradságot a kalászosok és kapás­növények ápolásától- Ahol szükség volt rá, hengereztek, boronáltak, műtrágyáztak. S most ősszel mázsák­ban lehetett lemérni a munka ered­ményeit. Búzából igaz nem sikerült mind­járt rekordtermést elérni — sok volt a pótolnivaló — őszi árpából viszont a rossz talajviszonyok el­lenére 9 mázsa 98 kg-os, tavaszi ár­pából 8 mázsa 80 kg-os. kukoricá­ból néhány dekagramm híján húsz mázsás, cukorrépából 113 mázsás átlagot értek el. Része volt ebben a gépállomási traktorosok felelős­ségteljes munkájának, s az olyan törekvő szövetkezeti parasztoknak, mint Mészáros István, Cs. Németh Józsefné, Kocsis István. Szőke Ba­lázs és a többiek. Kocsis István a növénytermelési brigádban 446 munkaegységet szerzett. Egyedül prémiumként 55 zsák kukorica volt a részesedése. A részére kimért 2 hold kukoricaföldön 72 mázsa ku­koricát termelt. Szőke Balázs 39 zsák kukoricát kapott jutalmul. — Sokáig sorolhatnánk azokat, akik hasonló szorgalommal dolgoztak hó­napokon át. | a gazdagabb | termést bőségesebb jövedelemelosztás követte. — Egy munkaegységre 2 kg 90 dkg búzát, 60 dkg árpát, 34 dkg rizst, 1 kg szé­nát, cukrot és egyéb terményt osz­tottak. Mindent összeszámolva a prémiumon kívül 27 forint 18 fil­lér egy munkaegység értéke, kere­ken 10 forinttal magasabb az előző évinél. Mindezek beszédesen igazolják, hegy a jobb vezetés, szervezettebb munka, — javuló fegyelem, s a közös vagyon megbecsülése rövid egy esztendő alatt csaknem meg­kétszerezte a tsz ' vagyonát. Nem lenne azonban teljes a kép, ha a hiányosságokról nem beszélnénk. Vannak még fegvelemsértők a tsz- ben, de a felelősségrevonás nem marad el. Az elmúlt hónap során két tagot kizártak, akik a jó szó, a meggyőzés, s végül a figyelmez­tetés ellenére sem dolgoztak be­csületesein. A megjavult munka ér­deklődést váltott ki Karcagon a Dó­zsa termelőszövetkezet iránt. Idáig 14 új tag lépett be, s zárszámadás után még újabb jelentkezőkre van kilátás. | A Közös gazdaság | tovább fej­lődik. A tél és a tavasz folyamán növelik az öntözéses gazdálkodás területét. Kiterjesztik az öntözést a szántóföldi növényeikre, főleg a takarmányfélékre. Fejlesztik az ál­latállományt. Uj tenyésztörzset állí­tanak be, melynek részére most ké­szül a 100 férőhelyes tehénistálló. A rendelkezésre álló istállótrágyá­val 100—120 hold földet trágyáz­nak meg, s a műtrágyát sem saj­nálják a földtől. Hiba, hogy a szép jövedelem bir­tokában egyesek megfeledkeztek arról, hegy nincs még vége az év­nek. A mélyszántással egyidőben az istállótrágyát ki kell hordani és szétteríteni, hiszen a mostani jó talajelőkészítéstől függ a következő évi nagyebb termés. Ez pedig érde­ke a Dózsa termelőszövetkezet va­lamennyi tagjának. Azoknak is, akik most nem igen járnak munká­ba- Tőlük is függ, lesz-e jövőre még több gabonával, hússal, zsírral teli kamra a Dózsa tsz tagjainak házánál. Kiss Antal. Érdemes dohányt termeszteni MINDENKIT ÉRDÉ A dohányos en terek körében gyakori a felháborodás a cigaret­ták változó minősége miatt. En­nek egyik oka, hogy az előző évek­hez képest rendkívül megnöveke­dett a szükséglet, viszont a ko­rábbi helytelen gazdaságpolitika következtében nem növekedett, sőt csökkent a dohány kertészetek területe. Ilyenformán a dohány­gyáraknak nem volt elegendő tar­taléka, s a friss termésű, a na­ponta beszállított dohány nyom­ban feldolgozásra került. A kormányprogramm negjelené- se után a szerződéses termelés feltételei is kedvezőbekké váltait. A jászberényi járásban, ahol évek­kel előbb is sokszáz holdon ter­mesztettek dohányt, ismét nagy az érdeklődés eziránt. Inges István jászberényi gazda a napokban szál­lította be az 1200 négyszögöl do­hányföld termését. 12.582 fcrlnt jö­vedelmet hozott ez számára. A szerződéses termelés nyújtotta hat­hatós kedvezmények alapján jövőre ugyanilyen területről, a termésátlag növelésével már 17 ezer forint kö­rüli jövedelemre számít. Ugyan­akkor lényegesei több dohány ke­rül feldolgozásra a gyárakban. Tegnapelőtt már 66 mázsa újter­mésű dohányt vettek át a beváltó üzem dolgozói Jászberényben. Több termelő igen szép összeget kapott kézhez, s elhatározták, hogy jövőre még nagyobb területre szerződnek. Tüzíkő László jászszentandrási dol­gozó parasztnak az idén 400 négy­szögöl dohánykertészete volt, de az 1955-ös gazdasági évre máris 600 négyszögölre szerződött. • Lábszírcsont műanyagból Magyarországon is megkezdődtek a kísérletek plexi-üvegnek az orto­pédsebészetben való alkalmazására. Több külföldi országban elért eredmények bizonyítják, hogy ple­xi-üveggel kitűnően pótolhatók az elroncsolt és beteg csontrészek. Jó eredményeket mutattak fel olyan csontrészek pótlásánál, melyeket gyulladásos, daganatos, sérüléses, vagy degeneratív elváltozások miatt kellett eltávolítani. Míg régebben ilyen operációknál nem egyszer a beteg testrész ampu- tációja vált szükségessé, most a plexi-üveg protézis közbeiktatása teljesértékű megoldást nyújt. A sú­lyos üzemi balesetek sebészi gyó­gyításánál a plexi-üveg alkalmazása valóságos forradalmat jelent. A [plexi-üveg egyik nagy előnye, hogy a test szöveteit nem izgatja és „be­ültetése’* után e műanyagnak sem vegyi összetétele, sem alakja nem változik. — Magyarország eddig külföldről hzott be plexi-üveget, de már biztató kísérleteket folytatunk e műanyag hazai előálítására az ortopéd-sebészet számára. A technika csodája A magvetés egyenletességének vizsgálatára elektromos készüléket szerkesztettek a Szovjetunióban. A készülék működésének alapja, hogy a magelosztó-készülékből kihulló magvak zárják az írószerkezet áramkörét. A készülék legfontosabb alkatrésze a hulló gabonaszemek súlyával működtetett kapcsoló- és, írószerkezet. Náthás libák vásárban. Itt nem olyan rögtön­zött az alkudozás, mint a barorríi- piacon. Inkább szemlélődnek, fi­gyelnek, fülelnek az emberek. A sok tehén, borjú között csoporto­san álldogálnak, a jóisten se mon­daná meg. ki a gazda, ki a vevő. Csak mikor valaki megszólal. — Hány éves a tehén? — Hét. — A borjúja? — Húsznapos. Nagy hallgatás. Érdeklődés csil­lan a szemekben: vájjon komoly-e a vevő? Dinatosképű, görbebofos pa- U rasztember lép a tehénhez. Megnézi a fogát tapogatja a tor­ka tövét. Majd oldalt fordul, ta­pogatja a tomporát. Lehajol, meg­húzza a tőgyén az első csecset. Nem jön tej. Kérdőn néz a nagy- bajúszú gazdára, — Azt kiszopta a kisborju, an­nak is enni kell. Most a vevőgyanús, guggol le a tőgyhöz. — Meg kellene magát verni, hallja-e. Hogy engedheti így elrágni a csecseit? — Mit csináljak? Ä borjú, bor­jú ■— adia a közömbösséget a gaz­da, de lefelsikló ádámcsutkáján, látszik, érzékenyen érte a bírálat Mit kór? — 55 százast. Ugylátszik, így érdekesebb, ha még azt is ki kell számítani, meny­nyi is az. Pillanatokig tart, de még­is benne van az izgalom. — övé a borjú? k nagybajúszú már oldja is el ^ a kötőféíket, elvezeti tíz-ti­zenöt lépésre a kis jószágot s hogy az anyja tehén mélán bámul, jotobra-balra lépdel. Végre elbő- dül a tehén. A sok más állat kö­zött észrevette a magáét. — Tűri-e? A gazda tudja, mj dukál. Már vezeti is a tőgyihez a borjút. Az anyja jámboran állja. A vevő most egészen körülsündörgi a szép tarka jószágot megszorongat­ja annak orrát, beleturkál hom­loka bozontos szőrébe. A tehén türelmesen odébbfarol. — Ahá, makrancos! Na ezt ba­josan tudjuk fejni. — Látszik, örül neki, hogy újabb kifogást mond­hat. Ez már párszáz forintot lesró­fol. — Ugyan, ennyi idegen közt hogy volna türelme. — Idefigyeljen. Ilyen vevője nem lesz, nem is volt.. i Adja négyezerötszázért.,. akkor itt a kezem. — Inkább hazaviszem. — Vigye. A vevő menni készül, a gazda már tudomást se vesz róla. — Meggondolta? — ötven darab százas. Kutya legyek, ha nem fizetek rá. — Negyvennyolc, — hogy ma­gának se legyen igaza, meg ne­kem se. — Slussz-pássz! — csap egy­másba két tenyér. Nem messze a lacikonyha. Még egy kis bajlódás van a passzussal, utána még jobban esik az áldo­más. A gazda nemsokára feleségével együtt talpal a város közepe felé. — így összesen van nyolcezer. Kétezerért megvesszek azt a re- kamiét, aztán meg mind a ket­tőnknek egy-egy bekecset. •— Imrének akkor vesszük meg a csizrrát, ha hazajön vasárnap Kőbányáról... Untig elég nekünk egy tehén, ami megmaradt.. . Most már gyűjtöm a tejfelt kará­csonyra, — szöszmötöli csendesen terveit az asszony. Negyedóra múl­va már a 33-asban húzza maga után az embert. — Nézd csak, meg kéne venni ezt a szép szőnye­get is, Liba-influenza lépett fel egy nyu­gatnémet baromfitenyésztő telepen. Egyszerre kilenc liba-influenzás (septicaemia anserum exsudativa) esetet észleltek. A beteg libákat penicillinnel és szulfathiazollal ke­zelték. Az állatok meggyógyultak, másodlagos betegségek nem jelent­keztek. Mi az oka az orrpolipnak Az orrpolipok az ormyálkahártya és az orrmelléküregek idült gyulla­dásának következményei. Ha az orrmelléküregek és az orrüreg nyálkahártyája poliposan elfajul, tömegével és nagyságával komoly orrlégzési panaszokat okozhat. Mű­tét utáni kiújulásnak leggyakoribb oka a nyálkahártya kóros elválto­zása, valamint az, hogy teljes eltá­volításuk csaknem lehetetlen és az egyszerű orron keresztüli orrpolip eltávolítás után az orrmelléküre- gekből újabb polipok türemkednek elő az orrüregbe, amelyeknek kita­karítása csak g megfelelő orrmel- léküreg műtéti feltárásával lehet­séges. — A szellemi munkát az orr­légzés mindennemű akadályozott- sága, így az orrpolip is akadályoz­hatja. ♦ KEL Meddig alma az alma Az alma tartósítására széleskörű kísérleteket folytattak Lengyelor­szágban. Különféle sűrűségű cukros és sós oldatokat alkalmaztak, kü­lönböző tartósító és ízesítő anya­gok (például feketeribiziilevél) hoz­záadásával. Az eredmények azt mutatták, hogy az alma három szá­zalék cukrot és egy százalék kony­hasót tartalmazó oldatban tartható el a legjobban. Az így tartósított alma megtartja vitamintartalmának 65 százalékát. (A fekete-ribizkével hazánkban is folytak kísérletek. A fekete-ribizkének magas C-vitamin- tartalma miatt van jelentősége.) Uj olcsó magnetofon A szovjet ipar nemrégiben soro­zatosan kezdte gyártani az igen egyszerű és olcsó MP-1 magneto­fon-berendezést. Kulturházak és klubok jól hasz­nálhatják a magnetofon-berende­zést a tömegmunka legkülönbözőbb ágazataiban. így például a rádió­ból felvehetik a legkiválóbb művé­szek számait, az új dalokat, vagy zeneműveket, a legfrissebb tánc- zene-számokat. A berendezés mind­össze 500 rubelbe kerül. Uj vizierőmű Slapyban, a Vltava-folyó mentén hatalmas duzzasztógátat és erőmű­vet építettek az utóbbi öt eszten­dőben. Az építők a napokban nagy munkagyőzelmet arattak: novem­ber 7. tiszteletére üzembehelyezték az első turbinát. A slapy-i duzzasztógátnak és erő­műnek igen nagy a jelentősége, mert nemcsak villamosenergiával, hanem vízzel is ellátja a csehszlo­vák fővárost és környékét. Nemsokára teljesen befejeződik az erőmű-komplexum építése és az itt dolgozók nekilátnak az Őrlik nevű új vízierőmű építéséhez, amely háromszor olyan nagy lesz, mint a slapy-i. A Vltava-folyó men­tén létesített duzzasztóművek se­gítségével mintegy 85.099 hektár termőföld öntözése is lehetővé vá­lik^ Tóth István.

Next

/
Thumbnails
Contents