Szolnok Megyei Néplap, 1954. november (6. évfolyam, 259-282. szám)

1954-11-14 / 270. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1954 november 14. Közös akarattal végrehajtjuk a munka gazdaságosabb megszervezését Mit mutattak az Egyesült Államok kongresszusi választásai Ahhoz, hogy politikai és gaz­dasági munkánkat a Központi Ve­zetőség határozata szellemében vé­gezzük, mindenekelőtt az szüksé­ges, hogy a téli gépjavítást a Mi­nisztertanács által meghatározott időben és minőségben végrehajt­suk. Ez most a legdöntőbb feladat a gépállomásokon. Ezt kell figyel­münk központjába állítani. I. Bixtnaíianunh kell, hogy a tél folyamán traktorosaink szakmai és politikai tudásukat tovább fo­kozzák s ezáltal a következő esz­tendőben még jobban megállják helyüket. Ehhez minden előfeltétel megvan. Ma már rendelkezünk kulturházzal, ahol a szakmai és politikai továbbképzést tudjuk biz­tosítani, s emellett megvan a szó­rakozási lehetőség is. A karcagi gépállomás a gépjaví­tást idejében megkezdte. 18 gépen folyik a javítási munka, a legjobb szakemberek végzik ezt. Azok a traktorosok is ott vannak, akiknek a gépeit most hozzák rendbe. Ez­zel is biztosítva látjuk, hogy a ja­vítást minőségileg hajtják .végre Azonban azt is meg kell monda­nunk, hegy sok még a teendő a gépjavítással kapcsolatban. Komoly erőfeszítésekre, a gépállomás összes dolgozóinak megértésére van szük­ség ahhoz, hogy idejében elvégez­zük ezt a munkát. II­A javítás nem megy zökkenő­mentesen. A szakmai vezetők még nem mindenben értik meg egy­mást. Akadnak végrehajtások, me­lyeket le kell nyesegetni. Előfor­dulnak olyan dolgok, hogy saját — vélt, vagy jogos sérelmét helyezi előtérbe egyik-másik elvtárs, ahe­lyett, hogy egész erejét, tudását a közös cél érdekébe állítaná. Szer­vezetlenség is adódik. Például csak akkor rendeltek csapágyat, amikor már a javítás megkezdődött. Pe­dig legalább egy hónappal azelőtt a szükséges alkatrészeket meg kel­lett volna rendelni. Most ennek következtében stagnál a munka. Jobban kell támaszkodni az egy­szerű dolgozók javaslataira is. A gépállomás vezetősége észrevette, hogy reggel 7 órakor nincs pontos kezdés és este fél 5-nél hamarabb befejezik a munkát. — Amikor ezt üzemi értekezleten a dolgozók elé tártuk, elismerték, hogy így van, s hogy ez tűrhetetlen. De elmondták azt is, mi hátráltatja a munkák menetét. Kérték például, hogy a munkauta 1 ványdkat ne reggel osz- szák ki, hanem este. Erősítsék meg a járszenkezeti brigádot, hogy a többi tudjon haladni a munkával. ni, Szólni kívánok még a gépállo­más anyaggazdálkodásáról, a tár­sadalmi tulajdon megőrzéséről. — Sajnos az anyaggazdálkodással ha­dilábon állunk. Igen drágán ter­melünk. Hihetetlenül magas az egy normálhcldra eső ráfordítás, ami abból adódik, hogy nagyon sok al­katrészt elhasználunk, nem újítjuk fel azokat. Ismeretes, hogy gépál­lomásaink állandóan alkatrészért harcolnak. De hozzá tehetem, sok esetben jogtalanul, mert ha mi to­vábbra is úgy gazdálkodnánk, mint eddig, merem állítani nincs az a §yár, amelyik minket alkatrésszel meggyőzne. Például az egyik Zetort egy év alatt teljesen felújítottuk, mert csak alkatrészre 14.600 forin­tot költöttünk. Súlyos hibát követtünk el ma­gunk, a párt és a gazdasági veze­tők egyaránt és érezzük is ezért a felelősséget. Ez tovább így nem mehet. Csak a teljesítményt néz­tük, de nem figyeltük azt, mibe ke­rül egy gépnek a karbantartása és általában hogyan gazdálkodik a gépállomás az állam vagyonával, Peking (Uj Kína). November 7-én és 8-án amerikai katonai repülőgé­pek hat hullámban behatoltak Csöcsian-tartomány partvidéke fölé és ott fegyveres provokációt hajtot­tak végre. Ez Kína légiterének újabb megsértését jelenti. A Kínai Népköztársaság légteré­nek ezek a súlyos megsértései nagy pénzével. Ijesztően sokat költöt­tünk munkagépekre, illetve azok javítására. Olyan sokat, hogy leírni is szégyelném. Mindez a hanyag­ság, a nemtörődömség, az ellenőr­zés hiányából adódik. Például az egyik teherautó alkatrészeire és gumira 48 ezer forintot költöttünk, míg a másikra 10 ezer forint volt a ráfordítás. IV. Sorolhatnám ezt sokáig, de ez úgy sem segítene a bajon. Felis­mertük, hogy súlyos hibát követ­tünk el. A Központi Vezetőség ha­tározata nyomán új módon fogunk gazdálkodni, vezetni, mert ha így megy tovább, nem lesz olcsóbb a ruha, a cipő, a kenyér, a zsír. Ho­gyan akarjuk mi felszámolni eze­ket a hibákat? Úgy, hogy őszintén és nyíltan feltárjuk gazdálkodá­sunk súlyos fogyatékosságát, azt, hogy mi akadályozza előrehaladá­sunkat. A párttagság már megvi­tatta >a problémákat. Mondhatom, gépállomásunk párttagjai feszült figyelemmel kísérik a felvetett kérdéseket. Javaslatokat tettek a hibák kijavítására. Ez persze nem megy máról holnapra. Ehhez szí­vós, kitartó nevelő munka szüksé­ges, de a kezdeti lépéseket megtet­tük. Tovább akarunk haladni, mert párttagságunk, a gépállomás veze­tői és dolgozói egyetértenek pár­tunk Központi Vezetőségével. Szi­lárd elhatározásunk, hogy közös akarattal végrehajtjuk a munka jobb, gazdaságosabb megszerve­zését. Dobra! József a gépállomás párttitkára Karcag. felháborodást váltottak ki a csö- csiani arcvonalon szolgálatot telje­sítő tisztek és legénység körében. A felszabadító néphadseregnek ezek a katonái komoly figyelemmel kí­sérik a helyzet fejleményeit és ké- szenállnak arra, hogy súlyos csa­pást mérjenek az amerikai behato­lókra. (MTI) | az amerikai i Egyesült Államok­ban november 2-án tartották a kongresszusi választásokat. A vá­lasztásokon a köztársasági párt sú­lyos vereséget szenvedett. Elvesz­tette az ellenőrzést mind a képvi­selőház, mind a szenátus felett. így tehát az ország törvényhozó szer­veiben a demokrata párt képviselői foglalják el a vezető helyet. Ök állnak a különböző kongresszusi bi­zottságok és albizottságok nagyré­szének élén, gyakorlatilag ők ha­tározzák meg a jövőben a kon­gresszus törvényhozó munkáját. | crdemes| megjegyezni, hogy az utolsó 50 év alatt a kormányzó párt csak négy ízben vesztette el az időközi választások során a több­séget a képviselőházban és két íz­ben a szenátusban. A köztársaság- pártiak veresége annál nagyobb, mivel rövid 21 hónappal hatalom- rajutásuk után következett be. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a köztársasági pártnak 20 éven ke- i észtül — 1932—1952 között — nem sikerült az országban az uralmat megszerezni, úgy a mostani vere­ség jelentősége még érzékelhetőbbé válik. Minden oka megvan annak, hogy az utóbbi időben mind a köz- társasági párt vezetőinek beszédei­ből, mind pedig a burzsoá lapok cikkeiből árad az aggodalom a párt jövőjét illetően. „A köztárasaság- pártiak válság előtt állnak” — mu­tatott rá októberi számában a „Fortune" című folyóirat, az Egye­sült Államok kereskedelmi körei­nek sajtószerve. „Ha nem válasz­tunk köztársaságpárti kongresszust 1954-ben és köztársaságpárti elnö­köt 1956-ban — jelentette ki rövid­del a választások előtt Nixon, az Egyesült Államok alelnöke — úgy ... a köztársasági párt elpusztul, mint valami ichtiosaurus". | A kÖztarsasagi j párt vezetői azon való rémületükben, hogy a párt elveszti a kongresszusban vezető helyzetét, a választási kampány so­rán kétségbeesett erőfeszítéseket tettek a kudarc elhárítása céljából. Sokmillió dollárt költöttek arra, hogy a választási propaganda ze­nebonájával elhódítsák a választók tömegeit. De semmiféle propagandamester­kedés nem akadályozhatta meg azt, hogy az amerikai nép köré­ben egyre növekedjék az elégedet­lenség az Egyesült Államok ural­kodó köreinek politikája miatt. Ezt még olyan reakciós sajtószerv is kénytelen volt beismerni, mint a „U. S. News and World Report1* cí­mű folyóirat. A folyóirat október 1-i számában „Mi nyugtalanítja a választókat” sokatmondó című cik­ket közölte, amelyben hangsúlyoz­ta, hogy mind a kül-, mind a bel­politikai problémák rendkívül ag­gasztják az amerikaiak millióit. — „A háborús félelem — írta a folyó­irat — olyan tényező", amely ok­vetlenül „a hatalmon lévő párt el­len” fordul. | amikor| az egyszerű amerikaiak milliói hittek a köztársaságpárti vezetők demagóg szólamainak és erre a pártra szavaztak 1952-ben, akkor arra számítottak, hogy a párt győzelme meghozza az ország számára a várvavárt békét, véget- vet a „hidegháborúnak" és a vég­zetes fegyverkezési hajszának. De a köztársasági párt nem váltotta be a választók reményeit. Az ame­rikai lakosság aggodalommal és elégedetlenséggel figyelte az ural­kodó körök agresszív ténykedését, amely a „hidegháború" kirobban­tására és a nemzetközi feszültség kiélezésére irányult. „A hideghá­ború —■ ahogy a „U. S. News and World Report” állítja — kárt okoz az uralkodó pártnak. A választókat elkedvetleníti az Egyesült Álla­mok politikája”. Igen sok amerikai állampolgár, amikor november 2-án a szavazó- urnák felé tartott, attól félt, hogy — a független Morse szenátor sza­vaival élve — „a kormányban he- lyetfoglaló háborús klikk úgy ma­gyarázza majd egy köztársaság­párti kongresszus megválasztását, mint megbízatást az ázsiai hábo­rúra". A választók többsége, ami­kor a köztársasági párt ellen sza­vazott, megbélyegezte a jelenlegi kormány agresszív külpolitikai irányzatát, amely kiélezi a nemzet­közi helyzetet. | A választás | kimenetelére két­ségtelenül hatást gyakorolt az or­szág gazdasági helyzetének rom­lása, a munkanélküliség növeke­dése, a nép elszegényedése, vala­mint a reakciónak a dolgozók pol­gári és szociális jogai ellen indí­tott támadása. A köztársaságpár­tiak éppen azokban az ipari álla­mokban szenvedték a legnagyobb vereséget, ahol a válság már a ter­melés sorvadását és a munkanél­küliség nagyarányú fokozódását okozta. így például Ferguson sze­nátor, a köztársasági párt egyik legbefolyásosabb tagja, a párt po­litikai bizottságának elnöke, meg­semmisítő vereséget szenvedett — Michigan államban. Az automobil- királyok tömérdek dollárt bocsáj- tották rendelkezésére, a detroiti sajtó és a Michigan államban meg­jelenő lap egekig magasztalta sze- r.átori pályafutásának — „eredmé­nyeit”. De a michigani választók nem hagyták magukat becsapni és Ferguscn helyett megválasztot­ták McNamara helybeli szakszer­vezeti funkcionáriust. | hasonló sorsi érte Mioket, a chlkagoi bankárok és iparmágná­sok kiszolgálóját, aki lépten-nyo- men hangoztatta, merinyire rokon­szenvezik McCarthyval, a fasiszta szenátorral. Illinois állam munká­sai, farmerei és munkanélküliéi megbuktatták őt, úgyhogy nem került be a szenátusba. Nem váltak be azoknak a köztár­saságpártiaknak a reményei sem, akik azt hitték, hogy a .kommu­nista veszedelemről" handabandáz- va sikerül megszerezniük a szava­zatokat. így például kibukott a Wisconsin állambeli kongresszusi választásokon Kersten, az úgyne­vezett biztonsági törvény hírhedt helyesbítésének szerzője, aki el­érte, hogy a kongresszus százmil­lió dollárt juttatott a szocialista tábor elleni kémkedésre és kárte­vésre. | a kongresszusi [ választások a rendőri terror és a demokratikus, haladó erők hallatlan üldözése je­gyében zajlottak le, így tehát nem nyújtottak módot a dolgozó töme­geknek arra, hogy kifejezésre jut­tassák igazi akaratukat és olyan embereket válasszanak meg, akik a dolgozók érdekeit védik. De még így is — ahogy a „March of La­bour" szakszervezeti folyóirat már szeptemberben megjövendölte, — a köztársasági párt vereségét teljes joggal „mindenütt úgy magyaráz­zák, hogy a nép elítéli a milliomo­sok kormányát, elítéli azt a poli­tikát, amely „nagy businessnek” juttat ajándékokat, üldözi a mun­kásosztályt, elnyomja a polgári szabadságjogokat és cinikus egy­kedvűséggel fogadja a nép szük­ségleteit”. A választások megmutatták, hogy az amerikai nép megbélyegzi a nemzetközi helyzet kiélezésének és a dolgozók életszínvonala elleni támadás fokozásának politikáját. J. Vlagyimirov. A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Dolgov és Voroncov leningrádi egyetemi tanárok tudományos kutatásainak egyik újabb eredményeiről van szó. A két tudós sokévi kísérletezés után meg­találta a különféle anyagok „víziszonyának" leküz­désére alkalmas „orvosságot“. ,.. Zuhogó esőben nyugodtan sétál egy férfi az útcán. Ruhájáról apró kerek cseppekben pereg le a víz, akár a higany. A magyarázat egyszerű: öltönyét, kalapját, cipőjét az új eljárással tették vízhatlanná- Benzinben különleges szerves szilikátvegyületet ol­dottak fel, majd megmártották benne az öltönyt. A benzin nyomtalanul elpárolgott, a veigyület pedig igen vékony, még mikroszkóppal sem látható réteggel vonta be á ruhaanyag szálait oly szilárdan és tartó­san, hogy még forrázással és vegyszerekkel sem le­het többé eltávolítani. Ennek a vízhatíanításnak nagy előnye hogy egyáltalán nem látszik, nem is tapint­ható, sőt a cipő bőrének a pórusait sem tömi el, te­hát a preparált anyag megőrzi eredeti tulajdonságait. Sok érdekes kísérlet bizonyítja az új eljárás elő­nyeit. Például, ha akvarellfestményt vonnak be vele, nyugodtan moshatják utána akár szappanos vízzel is, hajszálnyit sem árt neki. Értékes okmányok, törté­nelmi jelentőségű kéziratok megőrzése válik ilymó- don lehetővé. De egyéb lehetőségek számára is tág teret nyit az új oldat. Például az építőanyagok fel- használásánál: tartósabbá teszi a kerámiát, a műkö­vet Az igen szép, mutatós gipszkövet az ilyen szili- kátoldattal való kezelés után nyugodtan alkalmazhat­ják épületburkolásra, a víz nem árt többé neki. Ha a gépkocsik, autóbuszok, villamosok, trolibuszok szél­védő üvegét bedörzsölik ezzel az oldattal, akkor az esőcseppek könnyen leperegnek róla, ami nagyban megkönnyíti a vezető munkáját. 134 loes asjző/n/ itka újságírói élményben volt részük a minap az „Express Wieczomy" munkatársainak. El­látogattak a Miastkow városban élő Lengyelország legidősebb polgárához, Jozefa Stankiewicz 134 éves asszonyához, hogy elkísérjék varsói útjára. Az idős néni örömmel fogadta az újságírókat. El­mondotta, hogy életében még sohsem volt beteg, nem fél a meghűléstől, az esős idő ellenére szívesen láto­gat el a fővárosba. Az utazás alatt régi élményeivel szórakoztatta kí­sérőit. Utoljára 100 évvel ezelőtt látogatta meg Var­sót. Akkor még két napot és egy éjszakát kellett sze­kéren utaznia. Az autó kétórás út után Varsó központjába érke­zett. A 134 éves néni megállította az autót, hogy né­hány percig gyönyörködjön a többi mint 200 méter magas kultúrpalota látványában. Az egyik helyen, ahol sok varsói lakos önkéntes brigádmunkát végzett az építkezéseken, az idős asz- szony megkérte kísérőit, hogy engedjék kiszállni, ö is részt akar venni a munkában. Néhány percig rakta a téglákat egymás fölé, később pedig lapátot fogott a kezébe, hogy a földmunkákból is kivegye részét. — Hiszen a téglák könnyebbek, mint a nagy lábasak — mondotta nevetve Jozefa Stankiewicz. — Pillanatok alatt sok ember vette körül Lengyelország legidősebb lakosát. Örömmel üdvözölték körükben. A jelképes újjáépítés után az Újságíró Szövetség látta vendégül az ország legidősebb állampolgárát. Kitűnő étvággyal fogyasztotta el az ebédet, kedélyesen elbeszélgetett verdéglátóival. Elmondta, hogy nagy­szerű élménnyel gazdagodva tér vissza vidéki ott­honába. Az Egyesült Államok légi haderejének egységei behatoltak a csöcsiani partvidék fölé AZ LLŐ HULLA Irta: Erich Nicol A kanadai burzsoá sajtó felhívja a népet, hogy ne beszéljen a munka­nélküliségről. Fred Worp egy héttel azután, hogy elbocsátották a munkából, jelentkezett a munkaközvetítő hi­vatalban. Belépett egy helyiség­be és odafordult a feleket fogadó tiszteletreméltó külsejű hivatal­nokhoz. — Ez a munkanélkülieket ki­közvetítő hivatal? — kérdezte Fred. — Nem, — mosolyodott el a hivatalnok, ez a dolgozókat köz­vetítő hivatal. Mit óhajt? — Munka nélkül vagyok, fe­lelte Fred. — Én ... — Bizonyára azt akarja mon­dani, hogy az előző helyén már felmondott, de még nem kapott munkát egy másik helyen? — I-igen, — felelte bizonytala­nul Fred. A hivatalnok, miután felírta Fred adatait, megkérdezte: <—> Mister Worp, ajánlottak önnek már munkaalkalmat? —• Mit mond? — csodálkozott Fred. — Volt már valahol hosszabb időn keresztül állandó munkája? — Természetesen. — 1941-től piaci takarító voltam. Jelenleg azonban a piacon a sár egészen felszáradt s az én munkám fe­leslegessé vált. A hivatalnok lebélyegzett va­lami űrlapot és átnyújtotta Fred- nek. — Menjen a 105-ös szoba elé és várjon türelemmel. Ott majd fogadja önt az elhallgatási ügyek inspektora. Néhány óra elteltével egy te­kintélyes férfiú betessékelte Fre- det a szobába. Felkérte, hogy foglaljon helyet és elvette tőle az űrlapot. Erőltetetten moso­lyogva kezdte: — Nos, mi nyugtalanítja önt, Mister Worp? —> Elbocsátottak. Ezúttal egy teljesen természe­tes fintor suhant át az inspek­tor arcán: —| Kérem, válogassa meg job­ban a szavait. Meg vagyok győ­ződve róla, ön azt akarta mon­dani, hogy megszabadították egy nemkívánatos munkától? — Nemkívánatos? — ismételte Fred. — No igen! Elvégre egy ilyen tiszteletreméltó úriember, mint ön, nem pazarolhatja erejét arra, hogy sarat tisztogasson. —1 Egész életemben sarat ta­karítottam — válaszolta bizony­talanul az elképedt munkanél­küli. — És most állás nélkül va­gyok. Az inspektor felugrott. Párnás tenyerével az asztalra csapott: — Ne használja ezt a szót! — üvöltötte. Azután kissé megnyu­godva leült és így folytatta: — Az efféle beszéd, Worp, alá­áshatja gazdasági életünket. Re­méljük, hogy lakatot tesz a nyel­vére. “ Lakatot tegyek a nyelvem­re, amikor öt gyermekem van... — Semmiség az egész, minden rendbe jön majd, kedves Mister Worp. A piacon előbb vagy utóbb ismét sár lesz. Addig azonban semmit sem tudunk önnek aján­lani. A legfontosabb az, hogy ne fecsegjen lépten-nyomon és ne mondja az embereknek, hogy munkanélküli. •—> Igen, dehát mit mondjak? ■—* A „munkanélküli" szó he­lyett több műkifejezést választ­hat. Az inspektor átnyújtott Füred­nek egy nyomtatott szöveget: — íme, itt van a megfelelő szavak jegyzéke. Az ön korában lévő embereknek mi az „idő előtt nyugdíjba mentem” kifejezést ja­vasoljuk. — Ez esetben ön azt mondhatja, hogy meghalt egy gaz­dag nagybátyja és tekintélyes örökséget hagyott magára. Fred tagadólag rázta meg fejét. «— Nem jó. Úgy tűnik nekem, mostanában túlsekan vonulnak idő előtt nyugdíjba, minekutána meghalt a gazdag nagybácsijuk. — És hogy tetszik a „vidám csavargó" kifejezés? — folytatta az inspektor. — Ellátjuk önt kü­lönleges ruházattal és ingyen je­gyet kap a kanadai államvasu­tak valamennyi tehervonatára. — Hm... nézze, nem tartozom ahhoz a fajtához, amelyik szeret utazgatni, — válszolta Fred. — — Én inkább ctthonülő ember vagyok. — Nagyszerű! —» kiáltott fel az inspektor. — Akkor hát nem is lehetne önnek jobbat ajánla­ni, mint a 3-as számú kifejezést. Ez az: „Élő hulla“! — „Élő hulla”? — hebegte ré­mülten Fred. — Hát persze! önnek csupán állandóan otthon kell ülnie, Mis­ter Worp, szólt az inspektor, mi­közben az ajtóig kísérte. — Maid ha akad valami nálunk az ön számára, felhívjuk telefonon. —> Isten önnel!

Next

/
Thumbnails
Contents