Szolnok Megyei Néplap, 1954. november (6. évfolyam, 259-282. szám)

1954-11-27 / 280. szám

.ASSZON YOKNAK — Lpilívíj, t% íz a, cl íz imiiiiiimniiiimimiiMiiiiimiiiiimmmiimimiiiiiiiiiiiiimiimmmiiiiiiHiiiiiHMmiiiiimii iHmmimHiMimfifmutitMijmimicufMifimwmMimmtfiunimciiiitiiif Válasstásra. késsül megyénk Me?rf ejtésül beküldendők: Vízszintes 1, 10, 18, 24, 35, 40. *», 51, 52, Függőleges 1. 4, 8, 10, 15, 1«, 25. 33 és 35. Szőrmenélküli télikabátok / SZÉL'' Ilf# í l M r Papucsszandái léire otihoni viseleínek Ifi' / .. í \ , j? {j v >■:-sí ; ' . • * : ' ’ ' ’ T ' ■ ‘ - ,«.. ■ -M > * ’ '■ . fim sí k- l é ■ wl i* j . 1 Kockás szövetből: egyenes szabású kabát, nagy ferdén szabott zsebekkel. O Kétsoros, kerek galléros ballotikabát, nagy rátett zsebekkel, öv nélkül viselhetjük. A papucsszandái új ötlet a szan- dáldivatban. Rajzaink ■ bemutatják, hogyan készíthetünk — házilag spárga-, vagy háncstalpú papucs­szandált. Az első rajz két szandálmodell. Az egyik csukott, a másik nyitott. A szandál anyaga lehet ballon, vagy erős vászon. A szabásminta szerint az anyagból (és bélésanyag­ból) kiszabjuk a szandál felsőrészét. Kartonpapírból és a bélés anyagá ból a talp nagyságának megfelelő darabot szabunk. A bélésanyag né­hány centivel nagyobb legyen a talpnál, hogy a kartonlapot befog­lalhassuk vele. A harmadik rajz felső ábrája sze­rint a kartonlapot bevonjuk a bé­lésanyaggal. Az alsó ábra szerint pedig a bélésanyag és talp közé dolgozzuk a szandál felső részének széleit, azután erős házicémával I összevarrjuk a szandált. A jó konyha egyik titka a változatosság A konyha, vagy a háztartás veze­tőjétől függ, hogy idejét ügyesen ■^beosztva, az anyagi lehetőségek ke­reted között, egyéni ízlésének meg­felelően jó és tápláló ételeket ké­szítsen ellátottjai, szerettei szá­mára. Nem elegendő azonban, hogy jó ételeket készítsünk. Rendkívül fon tos, hogy ízlésesen tálaljunk, mert a legfinomabb étel sem étvágyger­jesztő, ha ízléstelenül tesszük az asztalra. Lényeges része a takarékosságnak a - nyersanyag kezelése és tárolása is. A húsféléket felhasz­nálásukig megfelelő száraz, hideg helyen tartsuk. Ha esetleg egy-két napig kell elten­nünk és jégszekrényünk nincs, ak­kor naponta jól mossuk meg, tiszta asztalkendővel töröljük szárazra és úgy tároljuk. Ajánlatos az így hu­zamosabb időn keresztül nyers ál­lapotban tartott húsféléket fel- használás előtt hideg vízben jó) megmosni, majd forrásban lévő vízzel leöblíteni és csak ezután megkezdeni a főzést, vagy sütést. Halat csak nagyon hi- - — ,vm deg helyen lehet tarta- ® -^gj ni, lehetőleg jég. között. “ mert gyorsabban rom­lik, mint a többi húsfélék. Vágott baromfit soha ne tegyünk el bon­tatlan állapotban, másnapra, hanem belső részét gondosan távolítsuk el, jói mossuk meg és szárazra törölve, felhasználásáig tartsuk száraz, hi­deg. helyen. A tejtermékeket, vala­mint a gyümölcs- és zöldségféléket is száraz, hideg helyen tartsuk. A főzelék- és zöldségféléket, különö­sen nyáron, meleg időben gondosan kezeljük. Száraz, hűvös helyen rak­juk szét, hogy a levegő jól érje őket és be ne fulladjanak. A fejessalá­tát, káposztaféléket külső leveleik­től megtisztítva tegyük el, naponta nézzük meg, nem kezdenek-e rom­lani. A takarékosság másik módja, hogy igyekezzünk a zöldség-, főze­lék- és gyümölcsféléket úgy tisztí­tani, főzésre előkészítem;, hogy mi­nél kevesebb menjen veszendőbe. Almát, burgonyát stb. vékonyan hámozzuk, a saláta- és káposztafé­lékről csak annyi külső levelet tá- vólítsunk el, amennyi okvetlenül szükséges. A tüzelőanyaggal úgy takarékos­kodhatunk, ha a főzés megkezdése előtt mindent gondosan, jól előké­szítünk, a hagymát, a főzelékfélé­ket előre megtisztítjuk, összevág­juk, a húst főzésre vagy sütésre előkészítjük. Csak akkor gyújtjuk meg a tüzet, vagy a gázt, amikor már minden elő van készítve, hogy egy pillanatig se égjen feleslege­sen. Az ételek elkészítését olyan sorrendben osszuk be,, hogy minél kevesebb tüzelőanyaggal, minél több frissen sült, rögtönzött ételt készítsünk el egyszerre erős tűzön, az olyan ételeket pedig, mint a hús­levest, amelynek hasszú főzés kell, erős tűzön felforraljuk, azután pe­dig gyenge tűzön éppen csak for­rásban tartjuk. . Egy anyóka bandukolt az úton egyesegyedül. Hir­telen el szédült, rosszul lét fogta el. — Mitévő legyek? — gondolta magában — alig­hanem ütött a halálom (xrája. Körülnézett, hol találna alkalmas helyet, hogy le­feküdjék és meghaljon. — Nem élhet az ember Jrökké — morfondírozott magában az anyóka. — Helyet kell adni a fiata­loknak. Szép kis tisztást pillan­tott meg, sűrű, puha pá­zsit borította. Tiszta fehér ösvény vezetett rajta ke­resztül, amelyen nreztelen emberi , láb nyomai lát- sr ttak. A közepén meg régi beomlott rőzserakás volt, idővel belepte a mo- da, a gallyak közül ma­gas fűszálak törtek elő. Megtetszett ez a helyecs- ke az öregasszonynak. '■— Nem élhet az ember örökké — ismételte. S lefeküdt szépen a gallyak közé, a lábát meg kinyújtotta az ösvényre: ÖllEGANYŐ PARADICSOMA (MESE) rendre elbeszélte nekünk, hogy meghalni készült ott a farakáson. — Tudjátok, édes fiam — mesélte — elszédültem, egyet fordult velem a vi­lág s elgondoltam: úgy­sem élhetek örökké, he­lyet kell adni nektek, fia­taloknak. Nahát, lefeküd­tem idg erre a puha rő- zsehalomra, a fűbe. /És szeriben olyan jóérzés fogott el, mintha paradi­csomban volnék. Azt hit­tem, véget is ért már az én földi életem. És akkoi jöttek a madárkák, ezek már gondolom, alighanem paradicsomi madárkák, is­ten madárkái, de micsoda aranyosak, barátságosak. Ilyen madárkákat a föl­dön sohasem láttám. És egyszer csak mindent megértettem, amit egy­másközt beszéltek. Azt mondja az egyik: élni jó! — s ’“elei a másik: élni jó! És így is­mételgetik egymásnak; ha rr.-ajd valaki arrajár, meglátja, a lábát s elte­meti az anyókát. Estefelé vadászatról épp arm. mentünk hazafelé az ösvénykén s hát látjuk: két láb fekszik ott, a fa­rakáson meg verebek csi­pognak, csacsognak. Mi­lyen édes látvány is ez estefelé, vörös alkonyai­kor, mikor a verebek csa­patba verődnek s mint a jóbarátok, vígan terefe­rélnek s nem győzik egy­másnak mondogatni: „Csip-csirip, élni jó!“ Mintha mindegyik örülne, hogy él s mindegyik kö­zölni akarná ezt a töb­biekkel is. Huss! — egyszercsak felröppennek mind a ve­rebek s a helyükben, a magas fűben mit látunk? — egy öregasszony fejét. Hamarosan teát forral­tunk, megmelengéttük az anyókát, keltegettük, buz­dítottuk; az anyóka élet- rekelt, megvidámodott s csip-csirip, élni jő! Csip- csirip, élni jó! Lám, gondoltam ma­gamban: ezek az együgyű madárkák is hogy megér­tik itt a paradicson ban, hogy milyen jó élni, mi- nálunk meg a földön az emberek mind panaszkod­nak, egy sincs megeléged­ve az életével. Akkor az egyik ma­dárka, pöttöm kis hetyke teremtés, felült egy ágra. épp a fejem fölött és ezt csiripelte: — Nesze néked! És abban a pillanatban a szájamba cseppentett! No, ebből aztán megértet­tem, hogy nem a .para­dicsomban vagyok, ha­nem a földön. Nagyot nevettünk erre: — Miért, nagy anyóka, talán bizony azt hitted, a a paradicsomi madárkák nem cseppentenek? — Nem, édes fiaim, nem arról beszélek én, hogy isten madárkái nem cseppentenének, > hanem arról, hogy az embernek a földön egy percre sem szabad a száját eltátania! plÉÜ 1 2 1 3 4 9 G 'i a 7 I10 ti |i3 Bí . I i/--,W sa&iíJ? **■ kp’-® Jü iC' I’7 » 'í rv 20 21' IP ítö&sii lEtSÉ u 0 r ■ 29 26 mm 27 i28 ifp 1 . ni-- Wi ív 30 I3’ pi SÜ 32/ 33 ■ Pöl pr- fM 56 mm 17 i38 3V |pí HO ki kZ *• ■ ki íkk *9 in Isi ü U9 90 te 91 I 92 ||| íiívIZ'j.'rK Vízszintes: Városi tanácstagjelölt (Antal). Megyei tanácstagjelölt (György). Dunántúli folyó. Női név. Ipari gócpontunk (ék. hiány). Keríl^sanyag. Sav — keverve. V. A. Megyei tanácstagjelölt Otaot*. Visszaás (1). Vissza: csecsemösírás. . Kereskedő teszi. Városi tanácstagjelölt (Lássiét. Húz (ék. felesleg). E napon. Kerek szám. Szerelem istene a gőrögökwflL Azonos magánhangzók. Becézett női név. Tiszasason tanácstagjelölt (János). Veszprémmegyei község (ék. fel.) Mutatószó. A multidő ragja. ■ Vissza: Megyei tanácstagjelölt (JA«os). Arany vegyjele. Erdősítés. Görög törzs. A. M. N. Megyei tanácstagjelölt (András). Első világháború vezérkari főnöke volt (Artúr). Városi tanácstagjelölt (Lajos). Városi tanácstagjelölt. fcu&góieges: 1. Városi tanácstagjelölt (Antal). %. A. T. D. 3. Mutatószó. 4. Városi tanácstagjelölt (Lásxtó}. 5. Macskaelküldő szó. 6. Állóvíz. 7. Germanium vegyjele. , 1 8. Helyhatározőszó. *>. Városi tanácstagjelölt (István). 10. Városi tanácstagjelölt 14. Olasz skála #ig. 15. Városi tanácstagjelölt (János). 18. Szolnoki járási tanácstagjelölt (Lajos* 19. övezet. 20. A Hazafias Népfront Megyei Bizottsá­gának titkára. 22. Azonos magánhangzók 25. Dohányos teszi. 27. Ruhát tisztít. 30. Szekér és áram teszi. 33. Megyei tanácstagjelölt (Mihályi 34. Juttatás. 35. Csataszögi tanácstsgjelöH (Mihály). 39. Ritka férfinév. 41. Becézett női név. 42. Dátumrag 43. Imavégződés. 44. Személyemre. 47. Helyhatározószé. 49. M. E. 50. Felkiáltás»*. 51. E. V. Könnyen elkészíthető sütemények MÉZES POGÁCSA: 50 dkg llízt, 18 dkg cukor, 3 evőkanál méz. 2 gész tojás, 6 dkg zsír, vagy vaj, I kávéskanál szóda­bikarbóna, 1 deci tej, kevés törött fahéj. Az egész anyagot egy tá.ban összegyúrjuk, utána deszkán kinyújtjuk, kis pohárrai ki­szaggatjuk. Lassú tűznél sütjük. Mandu­lával díszítjük. TEASÜTEMÉNY: 80 dkg. liszt, 4 egész to­jás, 30 dkg cukor, 18 dkg vaj, 1 csomag sütőpor, I csomag vaniliáscukor, 15 dkg darált dió: az egészet jól összegyúrjuk. Kétfelé osztjuk, az egyik felébe két evő. kanál kakaót teszünk, este megcsináljuk a masszát és másnap kisütjük. Különböző­féle formákat készíthetünk belőle, lehet csokoládéba is mártani. KEKSZ: 45 dkg liszt, 25 dkg vaj, vagy margarin, 10 dkg porcukor, kevés só. va­nília, vagy citromhéj: ezeket jól összedol­gozzuk, ezután 4 főtt tojás sárgáját szin­tén áttörjük és 2 nyers tojás sárgáját ad­juk hozzá. Újra jól átdolgozzuk, félóráig pihentetjük, kiszaggatjuk. lassú tűznél sütjük. ERDÉLYI Kit'Ll: U vaj, zi dkg liszt, másfél deci tejfel, csipet só; az egé­szet összegyúrjuk, két óráig pihentetjük, utána kinyújtjuk, kif iket formálunk, lek­várral megtöltjük, melegen vaníliás cukor­ba forgatjuk. BURGONYÁS SZELET: 25 dkg liszt, 25 dkg tört burgonya, 12 dkg zsír, 12 dkg porcu­kor, 1 csomag sütőpor, 1 csomag vaniliás­cukor. Ezt összegyúrjuk. Felét a tepsi al­jára egyenletesen szétnyomkodjuk, savany. kás lekvárral félujjnyi vastagon megken- i.ik, s a tészta másik felét ráhe yezzük. Vjlláyal megszurícáljuk. s ,forró sütőben sütjük. Lehet tölteni reszeltaimával, vagy dióval, tetejét vaníliás porcukorral meg­hintjük. TÖLTELÉK: fél kg tisztított, főttgeszte­nyét kétszer átdará unk 15 dkg cukorból kevés vízzel szörpöt főzünk kis vaníliát teszünk bele, s a ledarált gesztenyét. Ha kihűlt, megtö’tjük a kifliket. SÓS-RÜD: negyed kg margarin, fél kg liszt, 1 tojás, kávéskanál só. 2 deci tej­fel, t sütőpor és 10 dkg reszeltsajt. Az egészet összegyűrni, kinyújtani, dere ye- vágóval tízcentis csíkokat vágunk. Forró sütőben sütjük. Qó fiad ni Ilyenkor a piacokon, üzletek > . nagy kupac karfiolt, káposztát ét egyéb őszi zöldségféléket találnak - bevásárló asszonyok. Kosárszám kí- nálják az olcsó, ízletes, fehérjédu- gombát is. Most néhány olcsó re­cepttel ismertetjük meg asszn- arainkat. GOMBÁVAL TÖLTÖTT KÁ­POSZTA. A káposzta leveleit szét­szedjük és félpuhára főzzük. Köz­ben a felmetélt gombát hagymái és kevés köménymagon pároljuk. Megvárjuk, míg kihűl és utána e«y tojást, egy kevés morzsát, zöldbe rezselymet. sót és tetszés sz<-~:~‘i fűszert keverünk hozzá. Azután a káposztalevelekki­vágjuk a vastag ereket, a levelekre* megtöltjük a keverékkel és erősen összetekerjük. Az így elkészít?” káposztaleveleket tojásban és mor­zsában meghempergetjük és mind­set oldalán lássű tűznél megsütjük KARÉIOLOS LEPÉNY: A kis ró zsákra szétszedett karfiolt sós víz- hen puhára főzzük. Egy tojás sár­gáját elkeverjük kevéske tejben, daráslisztet. sót teszünk hozzá és egy kissé sűrűbb tésztát keverünk belőle. Ezt a tésztát a kihűlt és leszűrt karfiolra öntjük és hozzá­keverjük még a tojásfehérjéből fel­vert habot. Egy serpenyőben, ke­vés forró zsírra, a karfioios keve­rékből kanállal kis halmooskákat rakunk, melyek lepényekké for­málódnak. A lepénveket mindkét oldalukon lesütjük. Forrón tálaljuk Várnai Z«en:: VÁ? (Szépirodalmi Y'T árnai Zseni új verskötete 43 év java termését tartalmazza A költőnő első versei a Népszava c. lapban jelentek meg.. Már 1912- ben nagy sikert ért él „Ne iőji, fiam. mert én is ott leszek1' c. köl­teményével; ez a vers országos hí­rűvé s a magyar munkásmozgalom dokumentumává lett. Várnai Zseni évtizedek óta ismert és olvasott költőnő. Népszerűségét gazdag és színes témakörének, ver­sei tiszta hangjának, s nemesen emberi költői mondanivalójának köszönheti. Az anyaságról, gyerme­keiről írott versei új hangot jelen­hettek költészetünkben. Várnai Zseni egész költői pálya futása alatt a múlt magyarországi OGATOTT VERSEK Könyvkiadó) rendszerek kizsákmányoltjai bs ül-* dözöttei, az egesz világ proletariá­tusának ügye mellett foglalt állást. Verseiben fölemeli tiltakozó hang­ját a világ asszonyai neveben az emberirtó háború borzalmai ellen. A fasizmus kegyetlen terrorját bib­likus hangú és erejű, jelképi értel­mű nagy versben ostorozza, s előre felidézi a rendszer elkerülhetetlen pusztulását. Várnai Zseni mindig termékeny költőnő volt. A felszabadulás óta is számos verset irt s ezek közül több most jelenik me* először kötetben. Az új, szebb, emberibb életet idős korában is fiatalos lelkesedéssel szemléli, hangja végig friss, képet nem vesztenek színess-égükből.

Next

/
Thumbnails
Contents