Szolnok Megyei Néplap, 1954. november (6. évfolyam, 259-282. szám)

1954-11-27 / 280. szám

.ASSZON YOKNAK — Lpilívíj, t% íz a, cl íz

imiiiiiimniiiimimiiMiiiiimiiiiimmmiimimiiiiiiiiiiiiimiimmmiiiiiiHiiiiiHMmiiiiimii iHmmimHiMimfifmutitMijmimicufMifimwmMimmtfiunimciiiitiiif

Válasstásra. késsül megyénk

Me?rf ejtésül beküldendők: Vízszintes 1, 10, 18, 24, 35, 40. *», 51, 52,

Függőleges 1. 4, 8, 10, 15, 1«, 25. 33 és 35.

Szőrmenélküli télikabátok

/ SZÉL''

Ilf# í l

M r

Papucsszandái léire

otihoni viseleínek

Ifi'

/ ..

í \ ,

j?

{j

v

>■:-sí ;

' . • * :

' ’ '

’ T ' ■ ‘ - ,«.. ■ -M > * ’ '■ .

fim

sí k- l é

■ wl i* j .

1 Kockás szövetből: egyenes szabású kabát, nagy ferdén szabott zsebekkel.

O Kétsoros, kerek galléros ballotikabát, nagy rátett zsebekkel, öv nélkül viselhetjük.

A papucsszandái új ötlet a szan- dáldivatban. Rajzaink ■ bemutatják, hogyan készíthetünk — házilag spárga-, vagy háncstalpú papucsszandált.

Az első rajz két szandálmodell. Az egyik csukott, a másik nyitott. A szandál anyaga lehet ballon, vagy erős vászon. A szabásminta szerint az anyagból (és bélésanyagból) kiszabjuk a szandál felsőrészét. Kartonpapírból és a bélés anyagá ból a talp nagyságának megfelelő darabot szabunk. A bélésanyag néhány centivel nagyobb legyen a talpnál, hogy a kartonlapot befoglalhassuk vele.

A harmadik rajz felső ábrája szerint a kartonlapot bevonjuk a bélésanyaggal. Az alsó ábra szerint pedig a bélésanyag és talp közé dolgozzuk a szandál felső részének széleit, azután erős házicémával I összevarrjuk a szandált.

A jó konyha egyik titka a változatosság

A konyha, vagy a háztartás vezetőjétől függ, hogy idejét ügyesen ■^beosztva, az anyagi lehetőségek kereted között, egyéni ízlésének megfelelően jó és tápláló ételeket készítsen ellátottjai, szerettei számára.

Nem elegendő azonban, hogy jó ételeket készítsünk. Rendkívül fon tos, hogy ízlésesen tálaljunk, mert a legfinomabb étel sem étvágygerjesztő, ha ízléstelenül tesszük az asztalra.

Lényeges része a takarékosságnak a - nyersanyag kezelése és tárolása is. A húsféléket felhasználásukig megfelelő száraz, hideg helyen tartsuk. Ha esetleg egy-két napig kell eltennünk és jégszekrényünk nincs, akkor naponta jól mossuk meg, tiszta asztalkendővel töröljük szárazra és úgy tároljuk. Ajánlatos az így huzamosabb időn keresztül nyers állapotban tartott húsféléket fel- használás előtt hideg vízben jó)

megmosni, majd forrásban lévő vízzel leöblíteni és csak ezután megkezdeni a főzést, vagy sütést.

Halat csak nagyon hi- - — ,vm deg helyen lehet tarta- ® -^gj ni, lehetőleg jég. között. “ mert gyorsabban romlik, mint a többi húsfélék. Vágott baromfit soha ne tegyünk el bontatlan állapotban, másnapra, hanem belső részét gondosan távolítsuk el, jói mossuk meg és szárazra törölve, felhasználásáig tartsuk száraz, hideg. helyen. A tejtermékeket, valamint a gyümölcs- és zöldségféléket is száraz, hideg helyen tartsuk. A főzelék- és zöldségféléket, különösen nyáron, meleg időben gondosan kezeljük. Száraz, hűvös helyen rakjuk szét, hogy a levegő jól érje őket és be ne fulladjanak. A fejessalátát, káposztaféléket külső leveleiktől megtisztítva tegyük el, naponta nézzük meg, nem kezdenek-e romlani.

A takarékosság másik módja, hogy igyekezzünk a zöldség-, főzelék- és gyümölcsféléket úgy tisztítani, főzésre előkészítem;, hogy minél kevesebb menjen veszendőbe. Almát, burgonyát stb. vékonyan hámozzuk, a saláta- és káposztafélékről csak annyi külső levelet tá- vólítsunk el, amennyi okvetlenül szükséges.

A tüzelőanyaggal úgy takarékoskodhatunk, ha a főzés megkezdése előtt mindent gondosan, jól előkészítünk, a hagymát, a főzelékféléket előre megtisztítjuk, összevágjuk, a húst főzésre vagy sütésre előkészítjük. Csak akkor gyújtjuk meg a tüzet, vagy a gázt, amikor már minden elő van készítve, hogy egy pillanatig se égjen feleslegesen. Az ételek elkészítését olyan sorrendben osszuk be,, hogy minél kevesebb tüzelőanyaggal, minél több frissen sült, rögtönzött ételt készítsünk el egyszerre erős tűzön, az olyan ételeket pedig, mint a húslevest, amelynek hasszú főzés kell, erős tűzön felforraljuk, azután pedig gyenge tűzön éppen csak forrásban tartjuk.

. Egy anyóka bandukolt az úton egyesegyedül. Hirtelen el szédült, rosszul lét fogta el.

— Mitévő legyek? — gondolta magában — alighanem ütött a halálom (xrája.

Körülnézett, hol találna alkalmas helyet, hogy lefeküdjék és meghaljon.

— Nem élhet az ember Jrökké — morfondírozott magában az anyóka. — Helyet kell adni a fiataloknak.

Szép kis tisztást pillantott meg, sűrű, puha pázsit borította. Tiszta fehér ösvény vezetett rajta keresztül, amelyen nreztelen emberi , láb nyomai lát- sr ttak. A közepén meg régi beomlott rőzserakás volt, idővel belepte a mo- da, a gallyak közül magas fűszálak törtek elő. Megtetszett ez a helyecs- ke az öregasszonynak.

'■— Nem élhet az ember örökké — ismételte.

S lefeküdt szépen a gallyak közé, a lábát meg kinyújtotta az ösvényre:

ÖllEGANYŐ PARADICSOMA

(MESE)

rendre elbeszélte nekünk, hogy meghalni készült ott a farakáson.

— Tudjátok, édes fiam — mesélte — elszédültem, egyet fordult velem a világ s elgondoltam: úgysem élhetek örökké, helyet kell adni nektek, fiataloknak. Nahát, lefeküdtem idg erre a puha rő- zsehalomra, a fűbe. /És szeriben olyan jóérzés fogott el, mintha paradicsomban volnék. Azt hittem, véget is ért már az én földi életem. És akkoi jöttek a madárkák, ezek már gondolom, alighanem paradicsomi madárkák, isten madárkái, de micsoda aranyosak, barátságosak. Ilyen madárkákat a földön sohasem láttám. És egyszer csak mindent megértettem, amit egymásközt beszéltek.

Azt mondja az egyik: élni jó! — s ’“elei a másik: élni jó! És így ismételgetik egymásnak;

ha rr.-ajd valaki arrajár, meglátja, a lábát s eltemeti az anyókát.

Estefelé vadászatról épp arm. mentünk hazafelé az ösvénykén s hát látjuk: két láb fekszik ott, a farakáson meg verebek csipognak, csacsognak. Milyen édes látvány is ez estefelé, vörös alkonyaikor, mikor a verebek csapatba verődnek s mint a jóbarátok, vígan tereferélnek s nem győzik egymásnak mondogatni: „Csip-csirip, élni jó!“ Mintha mindegyik örülne, hogy él s mindegyik közölni akarná ezt a többiekkel is.

Huss! — egyszercsak felröppennek mind a verebek s a helyükben, a magas fűben mit látunk? — egy öregasszony fejét. Hamarosan teát forraltunk, megmelengéttük az anyókát, keltegettük, buzdítottuk; az anyóka élet- rekelt, megvidámodott s

csip-csirip, élni jő! Csip- csirip, élni jó!

Lám, gondoltam magamban: ezek az együgyű madárkák is hogy megértik itt a paradicson ban, hogy milyen jó élni, mi- nálunk meg a földön az emberek mind panaszkodnak, egy sincs megelégedve az életével.

Akkor az egyik madárka, pöttöm kis hetyke teremtés, felült egy ágra. épp a fejem fölött és ezt csiripelte:

— Nesze néked!

És abban a pillanatban a szájamba cseppentett! No, ebből aztán megértettem, hogy nem a .paradicsomban vagyok, hanem a földön.

Nagyot nevettünk erre:

— Miért, nagy anyóka, talán bizony azt hitted, a a paradicsomi madárkák nem cseppentenek?

— Nem, édes fiaim, nem arról beszélek én, hogy isten madárkái nem cseppentenének, > hanem arról, hogy az embernek a földön egy percre sem szabad a száját eltátania!

plÉÜ

1

2 1

3

4

9

G 'i

a

7

I10

ti

|i3

Bí

. I

i/--,W

sa&iíJ?

**■ kp’-®

Jü

iC'

I’7

»

'í

rv

20

21'

IP

ítö&sii

lEtSÉ

u

0

r ■

29

26

mm

27

i28

ifp 1 .

ni-- Wi

ív

30

I3’

pi

SÜ

32/

33

■

Pöl

pr- fM

56

mm

17

i38

3V

|pí

HO

ki

kZ

*• ■

ki

íkk

*9

in

Isi

ü

U9

90

te

91

I 92

|||

íiívIZ'j.'rK

Vízszintes:

Városi tanácstagjelölt (Antal).

Megyei tanácstagjelölt (György). Dunántúli folyó.

Női név.

Ipari gócpontunk (ék. hiány).

Keríl^sanyag.

Sav — keverve.

V. A.

Megyei tanácstagjelölt Otaot*.

Visszaás (1).

Vissza: csecsemösírás. .

Kereskedő teszi.

Városi tanácstagjelölt (Lássiét.

Húz (ék. felesleg).

E napon.

Kerek szám.

Szerelem istene a gőrögökwflL Azonos magánhangzók.

Becézett női név.

Tiszasason tanácstagjelölt (János). Veszprémmegyei község (ék. fel.) Mutatószó.

A multidő ragja. ■

Vissza: Megyei tanácstagjelölt (JA«os).

Arany vegyjele.

Erdősítés.

Görög törzs.

A. M. N.

Megyei tanácstagjelölt (András).

Első világháború vezérkari főnöke volt (Artúr).

Városi tanácstagjelölt (Lajos).

Városi tanácstagjelölt.

fcu&góieges:

1. Városi tanácstagjelölt (Antal).

%. A. T. D.

3. Mutatószó.

4. Városi tanácstagjelölt (Lásxtó}.

5. Macskaelküldő szó.

6. Állóvíz.

7. Germanium vegyjele. , 1

8. Helyhatározőszó.

*>. Városi tanácstagjelölt (István).

10. Városi tanácstagjelölt

14. Olasz skála #ig.

15. Városi tanácstagjelölt (János).

18. Szolnoki járási tanácstagjelölt (Lajos*

19. övezet.

20. A Hazafias Népfront Megyei Bizottságának titkára.

22. Azonos magánhangzók 25. Dohányos teszi.

27. Ruhát tisztít.

30. Szekér és áram teszi.

33. Megyei tanácstagjelölt (Mihályi

34. Juttatás.

35. Csataszögi tanácstsgjelöH (Mihály).

39. Ritka férfinév.

41. Becézett női név.

42. Dátumrag

43. Imavégződés.

44. Személyemre.

47. Helyhatározószé.

49. M. E.

50. Felkiáltás»*.

51. E. V.

Könnyen elkészíthető

sütemények

MÉZES POGÁCSA: 50 dkg llízt, 18 dkg

cukor, 3 evőkanál méz. 2 gész tojás, 6 dkg zsír, vagy vaj, I kávéskanál szódabikarbóna, 1 deci tej, kevés törött fahéj. Az egész anyagot egy tá.ban összegyúrjuk, utána deszkán kinyújtjuk, kis pohárrai kiszaggatjuk. Lassú tűznél sütjük. Mandulával díszítjük.

TEASÜTEMÉNY: 80 dkg. liszt, 4 egész tojás, 30 dkg cukor, 18 dkg vaj, 1 csomag sütőpor, I csomag vaniliáscukor, 15 dkg darált dió: az egészet jól összegyúrjuk. Kétfelé osztjuk, az egyik felébe két evő. kanál kakaót teszünk, este megcsináljuk a masszát és másnap kisütjük. Különbözőféle formákat készíthetünk belőle, lehet csokoládéba is mártani.

KEKSZ: 45 dkg liszt, 25 dkg vaj, vagy margarin, 10 dkg porcukor, kevés só. vanília, vagy citromhéj: ezeket jól összedolgozzuk, ezután 4 főtt tojás sárgáját szintén áttörjük és 2 nyers tojás sárgáját adjuk hozzá. Újra jól átdolgozzuk, félóráig pihentetjük, kiszaggatjuk. lassú tűznél sütjük.

ERDÉLYI Kit'Ll: U vaj, zi dkg

liszt, másfél deci tejfel, csipet só; az egészet összegyúrjuk, két óráig pihentetjük, utána kinyújtjuk, kif iket formálunk, lekvárral megtöltjük, melegen vaníliás cukorba forgatjuk.

BURGONYÁS SZELET: 25 dkg liszt, 25 dkg tört burgonya, 12 dkg zsír, 12 dkg porcukor, 1 csomag sütőpor, 1 csomag vaniliáscukor. Ezt összegyúrjuk. Felét a tepsi aljára egyenletesen szétnyomkodjuk, savany. kás lekvárral félujjnyi vastagon megken- i.ik, s a tészta másik felét ráhe yezzük. Vjlláyal megszurícáljuk. s ,forró sütőben sütjük. Lehet tölteni reszeltaimával, vagy dióval, tetejét vaníliás porcukorral meghintjük.

TÖLTELÉK: fél kg tisztított, főttgesztenyét kétszer átdará unk 15 dkg cukorból kevés vízzel szörpöt főzünk kis vaníliát teszünk bele, s a ledarált gesztenyét. Ha kihűlt, megtö’tjük a kifliket.

SÓS-RÜD: negyed kg margarin, fél kg liszt, 1 tojás, kávéskanál só. 2 deci tejfel, t sütőpor és 10 dkg reszeltsajt. Az egészet összegyűrni, kinyújtani, dere ye- vágóval tízcentis csíkokat vágunk. Forró sütőben sütjük.

Qó fiad ni

Ilyenkor a piacokon, üzletek > . nagy kupac karfiolt, káposztát ét egyéb őszi zöldségféléket találnak - bevásárló asszonyok. Kosárszám kí- nálják az olcsó, ízletes, fehérjédu- gombát is. Most néhány olcsó recepttel ismertetjük meg asszn- arainkat.

GOMBÁVAL TÖLTÖTT KÁPOSZTA. A káposzta leveleit szétszedjük és félpuhára főzzük. Közben a felmetélt gombát hagymái és kevés köménymagon pároljuk. Megvárjuk, míg kihűl és utána e«y tojást, egy kevés morzsát, zöldbe rezselymet. sót és tetszés sz<-~:~‘i fűszert keverünk hozzá.

Azután a káposztalevelekkivágjuk a vastag ereket, a levelekre* megtöltjük a keverékkel és erősen összetekerjük. Az így elkészít?” káposztaleveleket tojásban és morzsában meghempergetjük és mindset oldalán lássű tűznél megsütjük

KARÉIOLOS LEPÉNY: A kis ró zsákra szétszedett karfiolt sós víz- hen puhára főzzük. Egy tojás sárgáját elkeverjük kevéske tejben, daráslisztet. sót teszünk hozzá és egy kissé sűrűbb tésztát keverünk belőle. Ezt a tésztát a kihűlt és leszűrt karfiolra öntjük és hozzákeverjük még a tojásfehérjéből felvert habot. Egy serpenyőben, kevés forró zsírra, a karfioios keverékből kanállal kis halmooskákat rakunk, melyek lepényekké formálódnak. A lepénveket mindkét oldalukon lesütjük. Forrón tálaljuk

Várnai Z«en:: VÁ?

(Szépirodalmi

Y'T árnai Zseni új verskötete 43 év java termését tartalmazza A költőnő első versei a Népszava c. lapban jelentek meg.. Már 1912- ben nagy sikert ért él „Ne iőji, fiam. mert én is ott leszek1' c. költeményével; ez a vers országos hírűvé s a magyar munkásmozgalom dokumentumává lett.

Várnai Zseni évtizedek óta ismert és olvasott költőnő. Népszerűségét gazdag és színes témakörének, versei tiszta hangjának, s nemesen emberi költői mondanivalójának köszönheti. Az anyaságról, gyermekeiről írott versei új hangot jelenhettek költészetünkben.

Várnai Zseni egész költői pálya

futása alatt a múlt magyarországi

OGATOTT VERSEK

Könyvkiadó)

rendszerek kizsákmányoltjai bs ül-* dözöttei, az egesz világ proletariátusának ügye mellett foglalt állást. Verseiben fölemeli tiltakozó hangját a világ asszonyai neveben az emberirtó háború borzalmai ellen. A fasizmus kegyetlen terrorját biblikus hangú és erejű, jelképi értelmű nagy versben ostorozza, s előre felidézi a rendszer elkerülhetetlen pusztulását.

Várnai Zseni mindig termékeny költőnő volt. A felszabadulás óta is számos verset irt s ezek közül több most jelenik me* először kötetben. Az új, szebb, emberibb életet idős korában is fiatalos lelkesedéssel szemléli, hangja végig friss, képet nem vesztenek színess-égükből.