Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-09 / 239. szám
2 SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 1954 október 9 A vetőgépek észszerűbb kihasználásával gyorsítsák meg a búzavetést Karcagon Karcagon mintegy kétezer hold őszibúzát vetettek el eddig. A város területéhez, terveihez képest kicsiny ez a szám. Pedig a szövetkezetek jórésze még azzal sem mentegetheti a lemaradást, hogy azon a területei!, melybe búza kerül, ott van még a kukorica és a répa. Az a helyzet ugyanis, hogy 8.300 holdon elvégezték már a szántást, csak földbe kellene tenni a magot. Az igazság kedvéért meg kell említeni ugyan, hogy a nagy tsz-ek mostmár a városi pártbizottság sürgetésére megkezdték a vetést, de az I. típusú tszcs-k döntő többsége még mindig vár. Ez a „ráérünk még" hangulat a vetés legnagyobb akadálya. Emellett van még jópár kisebb hiba. így például az, hogy a szövetkezetek vetőgépeit nem hozták rendbe idejében. A Béke tsz. kunlaposi üzemegységében például még ezen a héten is akadt olyan vetőgép, melynek nem volt csoroszlyája és egyéb hiba is akadt rajta. Az ilyen esetek is akadályozzák a vetés meggyorsítását. Pedig már földben a vetőmag helye. Mostmár az sem lehet kifogás, hogy „száraz földbe nem vetünk’“, hiszen az esők után jó magágyat készíthettek. Mindez ébressze fel valamennyi párttag felelősségérzetét, hiszen jórészt az ő példamutatásuktól, buzdító szavuktól függ, hogy minél előbb végeznek-e ezzel a munkával. Igazolja ezt a megállapítást a Szabadság tsz. pédája. Itt nemcsak pártvezetőségi ülésen foglalkoztak a vetéssel, hanem Kállai Lőrinc, Bihari János és a többi párttag minden alkalommal, s taggyűlésen is sürgette azt. Pékár István meg azt szorgalmazta, hogy csak csávázott vetőmagot vessenek. Nem is vetettek csávázatlant egy dekát sem. A taggyűlés egyik legfontosabb feladatként tárgyalta a jövőévi kenyér biztosításával kapcsolatos problémákat és határozatot hozott: A vetést október 25-re be kell fejezni. A taggyűlés után meggyorsult a munka. A párttagok azonban mégsem voltak megelégedve a tempóval. Azon tanakodtak, hogyan lehetne még jobban kihasználni a rendelkezésre álló erőt, s minél hamarabb végezni a vetéssel. így született meg az éjszakai műszak gondolata. A tervet a pártonkívü- liek is helyeselték. Ökrös Imre, Boldizsár Ferenc és a többiek elmondták, szívesen kiveszik részüket az éjjeli műszakiból is, csak minél előbb földben legyen a gabona. Saját magúk is tapasztalták, hogy mennyire előnyös ez. Tavaly ők is késlekedtek, s november végére vetettek csak el. Az „eredmény” az lett, hogy mintegy két mázsával gyengébb átlagtermésük volt, mint a többi tsz-nek. Ugyanakkor az Április 4. tsz. korai vetéssel többszáz holdon négy mázsával túlszárnyalta holdanként a városi átlagot. Most, mint az előbb említettek igazolják — a Szabadság tsz. kommunistái tanultak a tavalyi hibákból. Buzdító szavuknak jelentős része van abban, hogy 700 hold búzát már elvetettek. Valahogy azonban — mint ahogy mondani szokták — ők sem néztek túl a kerítésen, s nem nagyon érdekelte őket, hogy a többi tsz. miképpen birkózik meg a temérdek munka mellett a vetéssel, megvan-e a szükséges felszerelésük. A Szabadság tsz-nek ugyanis 14 vetőgépe van. Ebből csak négyet foglalkoztatnak, mivel igaerejük a kukoricatörésnél és a rizstermelésnél van elfoglalva. Tizet kölcsönözni tudnának. Az I. típusú tszcs-k — melyek fogaterő szempontjából a legjobban állnak — bizonyára szívesen igénybevennék azokat. Az Április 4. tsz-nél is hasonló a helyzet a vetőgépek kihasználásával. 40 vetőgép közül csak 17 dolgozik. Nem ártana gondolkozni azon, hogyan hasznosíthatnák őket. A vetéssel egyidőben a párttagoknak szorgalmazniok kell a betakarítást is. Most végre van ugyan bőven hely a vetés számára, de pár nap múlva a kukoricaszár már akadályozhatja a talajelőkészítést. Az Április 4. tsz-ben például még 400 hold kukorica van azon a területen, melyen búzát akarnak vetni. A Szabad Ifjúság tsz-ben pedig 250 hold kukoricaszár akadályozza a magágy elkészítését. Ebben a szövetkezetben igen helytelenül az a nézet uralkodik, hogy ha nem lesz időben betakarítva a kukoricaszár, akkor a nyári mélyszántásba vetik a búzát. Hasonlóan vélekedik Szabó Lajos párttitkár elvtárs is. Pedig a szövetkezet képes a kukoricaszár időbeni betakarítására, annál is inkább, mert már 50 hold kivételével letörték róla a csövet. Ha a mélyszántásba vetnék az őszi- búzát, akkor — mivel ismét kalászos után kerülne a gabona, s a magágy sem lenne megfelelő — jövőre nem érnének el magas termésátlagot. Ugyanakkor bizonytalan, hogy a mélysznátást tudnák-e pótolni. Valamennyiük személyes érdeke tehát, hogy a betakarítást is meggyorsítsák. Mindenekelőtt azonban a már előkészített talajba kell elvetni a búzát. Ennél fontosabb feladat nem lehet most egyetlen pártszervezet, egyetlen kommunista előtt sem. JÓ SZAKEMBER LESZ Kiváló eredménnyel végezte az előírt nyári termelési gyakorlatot Fábián Erzsébet, a szolnoki Gépipari Technikum negyedik A osztályos tanulója. Mintaszerűen vezetett naplójával igazolta, hogy igen hasznos műszaki ismerettel gyarapította tudását. Az új iskolaév megkezdése óta is igen jól halad. Technológiából és egyéb műszaki tantárgyból megérdemelten kapott jelest. Szorgalmas tanulása biztosíték arra, hogy jó eredményű technikus oklevelet kapjon az iskola elvégzése után. PHOENIX-CITYBEN TÖRTÉNT Irta: M. SZTURUA P hoenix-City amerikai ■ ' városkát (Alabama állam) nemrégiben megszállták r— az amerikai fegyveres erők egységei. Nem, ez nem elírás: csakugyan megszállták. Alkonyaikor a város különböző részeiből sötétzöld katonai teherautók gördültek be a városba. A gépesített gyalogsági egységek rövid idő alatt körülvették a városházát, a bíróság és a rendőrség épületeit. A városi hatóságok embereit és a rendőröket lefegyverezték. A rendőröktől még gumibotjukat és a kézibilincseiket is elvették. Minden fegyverviselési engedélyt eltöröltek, a lakosságnak le kellett adnia fegyvereit. Rövidesen halmokba gyűltek a géppisztolyok, revolverek, karabélyok. Még egy golyószórót is leadtak. A Phoenix-Ci- tyt megszálló katonai alakulatok parancsnoka vette kezébe a teljhatalmat. A városban ostromállapotot hirdettek ki. De hát mi történt Phoe- nix-Cityben? K i csii-m e s sz ebb r 51 kell kezdeni. A 20.000-nél alig több lakosú Phoenix-City régóta hírhedt arról, hogy a gengszterek, hamispénz- nyomók, minden célra felbérelhető egyének játék- barlang és nyilvánosház tulajdonosok fészke. A város egész íakossá” ga fegyvert hordott. Egyrészük a legkülönbözőbb rablótámadásokhoz használta a fegyvert, más részük viszont önvédelemből az efféle támadások allen. — Phoenix-Cityben gyakrabban lehetett az út- cán lövöldözést hallani, mint másutt autódudát. Phoenix-City lakosai any- nyira hozzászoktak az utcai csete-patékhoz, hogy a fülük botját sem mozdították, amikor a városban megjelentek az amerikai gépesített gyalogság csapatai. A lapok szerint, nyilván azt hitték, hogy állru- hás gengszterekről van szó, akik azért bújtak ilyen maskarába, hogy leszámoljanak a városi hatóságokkal. Alabama állam hatóságai szemethunytak az előtt, hogyan gazdálkodnak Phoenix-Cityben a gengszterek és csalók. Erre meg is volt az alapos okuk. Nem tréfabeszéd az, hogy a Phoenix-City-beli szervezett bűnözés csak a hivatalos adatok szerint évi 20 millió dollár hasznot hajtott nekik! Ez a csinos dollársumma volt az alapja a hatóságok és a gengszterek „gentleman-agre- ement‘‘-jének. |uj őst azonban mégis * megsértették ezt az „úriemberek közti megegyezést”. Ennek oka Albert Patterson ügyvéd meggyilkolása volt. A Pho- enix-City-i születésű Patterson elég elővigyázatlan volt ahhoz, hogy megpályázza Alabama állam főügyészének tisztségét. Ezután egy másik lépést is tett. ami végzetesnek bizonyult számára. A választási kampány idején ugyanis kijelentette, hogy „vasseprüveT* söpri ki a bűnözést. ,,'Ünnepélyesen megígérem — mondotta a választók előtt, — hogy kíméletlen hadjáratot indítok a bűnöző elemek ellen, akik rémületben tartják államunk lakosságát“'. Megígérte, hogy ezt a hadjáratot szülővárosán, Phoe- nix-Cityn kezdi. A várost a „pokol tornácának nevezte. 24 órával beszéde után Pattersont holtan találták a saját autójában. Az autót is, gazdáját is szitává lyukgattáka golyók. Mint a helyi sajtó .nem minden kajánság nélkül megállapf tóttá, „a bűnözés elleni hadjárat véget ért, mielőtt még megindulhatott volna”. A gyilkost, vagy gyilkosokat természetesen nem találták meg. A főügyészi állás betöltetlenül maradt. A bűnösök kereséséről szó sem lehetett. Már-már úgy látszott, hogy a sikertelen „hadjárat““ ügye végképp elemzik, csakhogy . -.. P atterson meggyilkolásának, amelyet a sajtó a legújabb szenzációként vert dobra, híre ment, messze Phoenix- Cityn, sőt Alabama állam határain, túl is. Hatalmas botrány ígérkezett, amely lerántotta volna a leplet, a „gentleman-agresment” bizonyos kényes részleteiről. Gordon Parsons, Alabama állam kormányzója ennek elkerülése végett indította a katonai expedíciót, amelynek azt a megbízást adta, hogy „vessen véget a törvénytelenségeknek. terrornak, zűrzavarnak és rettegésnek, amely úrrá lett a vidéken’“. Ezek az okok idézték elő Phoenix-City megszállását. Változott-e valami a „megszállás“' óta Phoenix- Cityben? Tulajdonképpen semmi. Ha leszáll az este, a városban ma is kigyul- nak a játékbarlangok és nyilvánosházak neonreklámjai, a város lakosai üdvözlés helyett továbbra is revolverlövésekkel köszöntik egymást, s a dollárok továbbra is ömlenek a bűnözőszindikátus tulajdo" nosainak széfjébe. A z amerkai fegyveres ” erők szépszerével kapitulálták. Kellemesebb is dollárokat kapni, mint menetlevelet a másvilágra, amint az Sullivan közbiztonsági igazgatóval, a Phoenix-City elleni bün- tetőexpedició vezetőjével történt: Sullivan egy szándékosan megrendezett autószerencsétlenség áldozata lett Ugyanakkor Parsos- nak, Alabama állam kormányzójának leánya névtelen levelet kapott, amelyben „barátságosan’“ figyelmeztették, hogy „nemsokára rá is sor kerül”. A kormányzó, aki úgy látsz i' jól ismeri az efféle levelek íróinak szokásait, azóta két markos rendőrrel kisérteti lányát mindenhová, még a templomba is .. Elmer Rees, Phoenix-City polgármestere „a legnagyobb mértékben felhábo- rítónak““ Ítélte Alabama állam kormányzójának Phoenix-City megszállására vonatkozó utasítását. Rees kijelentette: „Semmiféle okot nem látok erre az intézkedésre. A mi városunk a legnyugodtabb é= legbékésebb város Alaba- mában”. Lehet, hogy igaza van De mik történhetnek akkor a kies Alabama állam többi városában?! ¥. M. Molotov látogatást tett a Sztálin-üllén Berlin (MTI). V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, külügyminiszter, csütörtökön a német főváros lakosságának ünnepi nagygyűlése után látogatást tett az új Berlin gyönyörű útvonalán, a Sztálin-fa- sonan. V. M. Mólotovot, aki német úttörőktől körülvéve sétált végig a Sztálin-allén és tekintette meg az üzletek kirakatait, a járókelők szívélyesen köszöntötték, Nyugati sajtóhangok V. M. Mololov berlini javaslatairól Párizs (TASZSZ). A párizsi lapok bőven foglalkoznak V. M. Molo- tovnak a Német Demokratikus köztársaság megalakulása 5. évfordulója alkalmából Berlinben tartott ünnepi ülésén elhngzott beszédével. A demokratikus sajtó üdvözli ezeket a javaslatokat s úgy értékeli őket, mint a Szovjetunió német kérdésben folytatott következetes politikájának új megnyilatkozását. A londoni egyezmények érvénybe lépése — írja a ,^l’Humanité‘‘ Németország és Európa végleges kettészakadását, a revansiszta terveket szövő németországi pártok megerősödését jelentené. Ez fokozná a fegyverkezési hajszát mind Nyugaton, mind pedig keleten és lehetetlenné tenné az igazi megbékélést Franciaország és Németország között. Viszont a négy hatalom tanácskozása és az összes külföldi megszálló csapatok Németországból való kivonása, rendkívül kedvező helyzetet teremtene a német probléma békés megoldására. A burzsoá sajtó igyekszik úgy feltüntetni a szovjet javaslatokat, mint olyan „manővert“, amelynek az a célja, hogy „megbénítsa a nyugati védelem megteremtését”. A „Figaro“ azt írja, hogy „a szovjet diplomácia vezetője diplomáciai támadást intézett, hogy szétzúzza a londoni megállapodásokat’1. New York TASZSZ). A „New- York Herald Tribune““ szerkesztőségi cikkben kommentárt fűz V. M. Molotovnak október 6-án a berlini nagygyűlésen a német kérdés kapcsán tett javaslataihoz. A lap ezt írja: „Most, amikor Mendes- France és Adenauer parlamentjeik elé állnak, lényegesen több forog majd kockán, mint Németország felfegyverzése. Az a hűvös fogad-* tatás, amelyben a szövetségi gyűlés részesítette Adenauert Londonból visszatértékor, arról tanúskodik, hogy Németországon úrrá lett a mielőbbi egyesülés vágya. A szo- ciáldemokatáik azt akarják, hogy mielőtt bármit tennének a londoni egyezmény jóváhagyása érdekében, kíséreljék meg az újabb tárgyalásokat Oroszországgal Németország jövőjét illetően“’. A cikk rámutat, hogy „még Dehler konzervatív szabad demokrata pártja is, amely befolyás szempontjából a második helyet foglalja el Adenauer koalíciós kormányában“, fenn akarja tartani a Németország egyesítése kérdésében a Szovjetunióval folytatandó tárgyalások lehetőségét. Waggener, a „New-York Times“ washingtoni tudósítója közli: a külügyminisztérium képviselője kitért az elől, hogy közvetlen magyarázatot fűzzön a négyhatalmi értekezletre tett szovjet felhíváshoz, mint mondta, azért, mert a hivatalos személyeiknek a javaslatára vonatkozóan egyelőre csak töredékes sajtóközlemények állnak rendelkezésre“. Jóllehet itt biztosra veszik folytatta a tudósító — hogy a francia és a nyugatnémet parlament ratifikálja a londoni egyezményt. Hivatalos személyek beismerik, hegy Párizsban és Bonnban a közvélemény ismert csoportjainak szemében vonzóknak tűnnek fel az európai biztonságának a „kölcsönös megértésen”, vagy a Szovjetunióval való egyezményen alapuló új formájával kapcsolatos javaslatok. Ma, amikor a németek érdeklődését fokozottan felkelti megosztott országuk újraegyesítése, az e kérdésben összehívandó értekezletre tett szovjet javaslat Washingtonban, ha nem is aggodalmat, de leg- 'alább is némi nyugtalanságot kelt“, S tani parlament n órás vita mán a külügyi bizattsághoz lelte at a négyhatalmi értekezletei követelő szociáldemokrata javaslatot Berlin (MTI). A bonni parlament csütörtökön 11 órás viharos külpolitikai vita után a koalíciós pártok szavazatával jóváhagyta Adenauer külpolitikai irányvonalét. A Szociáldemokrata Párt képviselői a bonni kormány külpolitikája ellen foglaltak állást. Adenauer hétízben ^ szólalt fel a külpolitikai vita során és minden akalommal „súlyos következményekkel” fenyegette meg a koalíciós pártoknak azokat a képviselőit, akik a kancellár szerint „feltűnési vágyból a nyilvánosság előtt bírálni szekták a kormány külpolitikáját“. A bonni parlament többsége formailag nem utasította el, hanem a külügyi bizottsághoz tette át a szociáldemokrata képviselői csoport határozati javaslatát, amely hangoztatja: j — A szövetségi gyűlés szólítsa fel a szövetségi kormányt: hasson oda a nyugati megszálló hatalmaiknál, hogy kezdjenek midiéi előbb tárgyalásokat a szovjet megszálló hatalommal Németország újraegyesítéséről és Németország felvételéről az ENSZ keretében létrehozandó európai kollektív biztonsági rendszerbe, r Ez történt a nagyvilágban D Peking (Uj Kína). Az amerikoi katonai hatóságok japán hajókat használnak fel a kínai partmenti kémkedésre és az összegyűjtött tájékoztató-anyag továbbítására a Japánban állomásozó amerikai haderőkhöz, illetőleg Csang Kai-sek-ék- hez. A fentieket a japán tengerparti Biztonsági Hivatalhoz közelálló körök hoztak nyilvánosságra. * New York (TASZSZ). Az ENSZ közgyűlésének október 6-i, délelőtti ülésen Izrael és Egyiptom képviselője szólalt fel az általános vitában. A délutáni ülésen Menőn, India képviselője kijelentette, hogy országa az atomfegyver feltétlen eltiltása mellett foglal állást. Amel- let nyilatkozott, hogy tartsák fenn a nagyhatalmak vétójogát, mert anélkül — mint Menőn mondotta — „lehetetlen az ENSZ további létezése." A döntőfontosságú . kérdések közül, amelyek az egész világot nyugtalanítják — mondotta a továbbiakban az indiai küldött — elsőrendű fontosságú a német probléma. A német kérdés békés rendezése csakis Németország egyesítése útján érhető el — mondotta. Menőn kijelentette, az indiai kormány szükségesnek tartja javasolni, hogy Németország két részének kormányai folytassanak közvetlen tárgyalásokat. „A németeknek — mondotta — meg kell adni a lehetőséget, hogy egymás között tárgyaljanak a vitás kérdések megoldásáról.’“ Moszkva (TASZSZ.) A Kínai Népköztársaságba utazó angol parlamenti és szakszervezeti küldöt:- ség Ellis Smith vezetésével Moszkvába érkezett. Az angol vendégeli itt megszakították útjukat, hogv tanulmányozzák a szovjet főváros nevezetességeit. • Párizs (MTI) Jules Moch Herault megye szocialista képviselője a „La Nouvelle Republique De Bordeaux““ című délnyugat-franciaországi napilapban kommentálja Vislmszkíj- nek az ENSZ elé terjesztett leszerelési javaslatát, A javaslatról ezt írja: »Az ingadozók újból mesterkedésről kiabálnak majd. A jószándékú olvasók gondolkodjanak. Ez- idáig a leszerelési vitában .mind az egyik fél,, mint a másik fél ellentmondó elveket állított szembe egymással .. s most azonban a franciaangol kiegyezési formákat Moszkva elfogadta... ez az igazság. Hátra van még, hogy pontosan meghatározzák a részleteket, tisztázzuk, amj homályos, megoldják az eltéréseket, de már alkalmazási módokról nem pedig alapvető nézeteltérésekről van szó, • Bern (TASZSZ). A „Vorwärts’' című svájci lap arról ír, hogy több svájci repülőtéren nyugatnémet repülőket képeznek ki. Mint a lap jelenti, a német repülőket a Baden melletti és Locar-i melletti repülőtereken képezik ki.
