Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-09 / 239. szám
1954 október 9. SZOLNOKMEGVE1 NÉPLAP föondatlanságr, szakszerűtlen vezetés miatt deficitesek építkezéseink Építkezéseinken is sok szó esik mostanában a takarékosságról, gazdaságosságról. — A gyakorlatban azonban vajmi kevés valósul rr.eg a szép szavakból s jóformán csak egy-két építésvezető erénye az, hogy nem csak az épülő ház körül, hanem a gazdasági ügyvitel szálaiban is szeret rendet látni. A termelés és a gazdaságos munka egyformán fontos követelmény s a jó vezetőre az jellemző, hogy egyik szálat sem engedi ki a kezéből. Ilyen ember pl. Szekeres Lász.ó, a szolnoki gépállomás építkezésvezetője. Ezen a munkahelyen féltő gonddal ügyelnek az állam vagyonára, megbecsülik az anyagot és a pénzt. Emellett a határidőkkel is jól állnak. Négy ikerházat a hozzátartozó melléképületekkel együtt deaember 1. helyett már november 10-ig elkészítenek. Az itteni munkások véleménye az, hogy lehet gyorsan és olcsón dolgoznii a munkahely akkumulációja eddig 126,000 forint. Valóban gazdája' munkahelyeinek Kari József építésvezető is: 16.(X>0, illetve 52.000 forint íregtakarítás mutatkozik munkahelyein. Sajnos, nem minden munkahelyi vezető vesz róluk példát. A legtöbb helyen bábeli zavarnak is beillő helyzet áll elő, ha az anyaggal, bérekkel és egyéb ráfordításokkal kapcsolatos dolgokat firtatják. Kiderül ugyanis, hogy a ráfordítások jóval nagyobbak, mint a megtermelt érték. Pontosabban: veszteséget jelent ez, magábanrejti a gépek és eszközök kihasználatlanságát, az anyag könnyelmű elprédá- lását, a túlzott improduktív létszámot, a jogtalanul kifizetett béreket és a szervezetlenség minden rrás következményeit. Az első félévben a szolnoki Építőipari Vállalatnál az így előállt különbözet meghaladta az egymillió forintot. Bár a vállalat felügyeleti hatósága és az építő tröszt komoly felelősségrevonást helyezett kilátásba a vállalati eszközök hűtlen kezelőivel szemben, az első félévet követő két hónap alatt nem sokat javult a helyzet, A könyvelési osztály kimutatása szerint Retkes László,* Madarász György, Kelemen János, Balogh János, Tieger József, Orbán Ferenc és Kósa Lajos építésvezetők munkahelyein a ráfimetés mértéhe hét hónap alatt tObbsxdxexer forintot tesa hi. Bár az adatok, a könyvelési osztály zavaros s nem éppen szakszerű munkája miatt nem teljesen megbízhatók, a két hónap alatt keletkezett deficit éppen elég ahhoz, hogy Mborítsa a vállalat gazdasági egyensúlyát, büntető- kamatokkal, kötbérekkel terhelje amúgy is labilis anyagi helyzetét. Igaz, hogy most nem kell „csődtő1“ félni a vállalatnak, mert az állam rendelkezésre bocsátja a szükséges pénzt, azonban ez mégsem lehet ok a felelőtlen gazdálkodásra, merthiszen ezzel az „önálló gazdaságos elszámolás“ elvét csúfolnák meg. Tény, hogy a kimutatott veszteségeket csökkenti legtöbb munkahelyen a le nem számlázott követelés, a tévesen számlázott anyag- terhelés, mindez azonban nem takarhatja el a tényeket, melyek a vétkes könnyelműségre, a műszaki és gazdasági vezetés szétválására mutatnak. Mi ohoxaa a ráfixetésehet? Lehetetlenné teszi a tervszerű gazdálkodást, a rentábilis üzem menetét, a tervfelbontás és a munkautalványok hiánya, holott ezek elkészítésére elegendő, sőt egyes helyeken túlzott munkaerő áll rendelkezésre. Sok helyen nem tartják be az organizációs terveket s á követelmény az, hogy az építtető nem fizeti meg — és joggal — a felesleges belső anyagmozgatást. Egyes építkezéseken az elvégzett munkáról nem a valóságos helyzet szerint állítják össze a számlákat — ami alapján az építtető fizetni köteles — hanem egyszerűen lemásolják a költségvetést. A tény éB a költségvetés közötti eltérés a vállalat veszteségeit növeli. , Nézzünk meg ezekből az okokból néhányat. Valóban sok az improduktív és vezetőszemélyzet. Király elvtársnak, a Tröszt főmérnökének véleménye szerint a 62/1-es vállalat jelenlegi műszaki és adminisztratív gárdája 1000 létszámú vállalat igazgatására volna elégséges. Ezzel sezmben csak 300—400-an dolgoznak átlagban. Kósa Lajos építés- vezető szerint a tószegi gépállomás építkezésén a termelő munkát végzők annyi értéket sem tudnak megtermelni, amennyi az építkezés teljes létszámának fizetésére elégséges. Orbán Ferenc építés- vezető elmondotta, hogy míg a műszaki és adminisztratív gárda teljes egészében megvan, mindössze 1 kőművessel és 1 gyakorló szakmunkással dolgozik az építéshelyen. Retkes László elvtárs javaslata szerint minden zökkenő nélkül le tud adni munkahelyeiről 2 éjjeliőrt, 3 műszakit, 2 adminisztrátort és 5 kisegítőt. Mindezek a vélemények eléggé hű képet tudnak adni a felesleges költségek egy részéről. Természetesen ez nem minden. A gépek körül is nagy hibák vannak. A szolnoki Lakásépítkezés gépparkja 250-es létszámhoz van méretezve. Ezzel szemben sokáig 30—46-en, később 100—120-an dolgoztak itt. Nyilván ember nélkül a gépek sem sokat érnek, az építkezést viszont drágítják, mert a gépkezelők munkabérét, a kölcsön- díjakat teljes egészében meg kell fizetni. Hasonló volt a helyzet a Stúdió-építkezésen is, ahol még júliusban leállt a munka, de három gép ott maradt két éjjeli őrrel. Sok munkát kell a vállalatnak ellensxolgáltatás nélkül is elvégexnie, főleg a minőségi hibák miatt. Balogh János, a 16 lakás építésvezetője elmondotta, hogy az előtte lévő építésvezetők mit fizettek ki feleslegesen: Az ablaktokok áthelyezése eredeti helyükből 2200 forintba került; a tetőfedőknek 400 forintot fizettek ki, hogy megjavítsák a kissé ferdén álló tetőt. A csomós mész miatt lepattogzott vakolat glettolása 4100 forintba került. Különféle jótállási munkáknál a vállalat 20 munkása három hónapig dolgozott anélkül, hogy ezt a költséget megtérítették volna. A többeken kívül mindezek kétségtelenül .hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalatnál az önköltség- csökkentés a szólamokból nem tudott valósággá válni. Amennyire műszaki feladat az önköltségcsökkentés, helyes gazdálkodás, annyira ügyviteli, adminisztratív feladat is. Ezzel szemben kétségtelen, hogy a könyvelési osztály nem tud tevőlegesen hozzájárulni ehhez, még az adatok regisztrálása is sokszor helytelen. Az építésvezetők többsége nem ismeri a könyvelés feladásait s konkrét példákat is tud arra, hogy olyan költségekkel terhelik az építkezéseket, amik nem oda tartoznak. Az építésvezetők bérét, de más műszaki alkalmazottakét sem osztják fel mindazokra a munkahelyekre, ahol erejüket, tudásukat igénybevették. ’ E helyett a kényelmesebb álláspontra helyezkedve egyetlen költséghelyen gyűjtik ezeket a kiadásokat. Ezzel becsapják a vállalatvezetőséget s az építés- vezetők terhére egyes épületeknél túlnagy költséget mutatnak ki. Ideje, hogy tényleg felszámolják a liberalizmust építkezéseinken s erős kézzel tegyenek rendet a zűrzavarban. Az adminisztratív és fe- lelősségrevonó rendszabályokon kívül azonban pontosabb, rendszeresebb ellenőrzéssel, szakszerűbb tanácsokkal segítsék az építésvezetőket a tröszt műszaki és gazdasági szakemberei. Palatinos István A lurkerei Vörös Csillag tsz Madarász-brigádjának tagjai elvetették a búzát [EZ A TÖRTÉNET) egy turkevel szövetkezeti gazdáról szól. Olyan emberről, aki megtanulta a közös gazdálkodás minden csinját-binját. Az ő szótárában már nem az „én‘‘, hanem a „mi“ az első. Neve: Madarász Sándor, beosztása: növény- termelési brigádvezető a Vörös Csillag tsz-ben. ötvennyolc társával 1314 hold földön., akkora területen gazdálkodik, mint amekkora másutt egy közepes nagyságú tsz- nek felelne meg. Turkevén azonban már ilyenek az arányok. Itt mérhető fel a szövetkezés nagyszerűsége. A gépek kihasználásának nincs semmi akadálya. Van olyan mezőgazdasági munkafolyamat, mint az aratás és a cséplés., amit kevés hijján az idén már szinte IDŐ százalékig gépesítettek. Mit jelent ez? Nem mást, mint a párt politikájának helyességét. Madarász Sándor azelőtt kubikos volt és a tsz-nek alakulása óta tagja. Két esztendeje lett brigádvezető. Ennek a két esztendőnek a tapasztalatait sűrítette össze és az 5 hónapos növénytermelési tanfolyam tanulságait használta fel most a mezőgazdaság fejlesztése második esztendeiének küszöbén, amikor brigádja Turkeve határában elsőnek teljesítette búzavetési tervét. A VÖRÖS CSILLAG TSZ fia- 1 brigádvezetője eredményeik eléséről így nyilatkozott: — Tavalyról kell kezdenem. A izét akkor november elején ve- 4 tűk el. Ez is nagymértékben gátolta ter- elési tervünk teljesítési. Volt egy olyan területünk, ahol már október elején földbe került a mag. Itt 200 kg-mal több termett az átlagosnál. Ez a példa hívta fel figyelmünket a korai vetés termést fokozó hatására. Brigádom tagjaival éppen ezért aratás után azonnal hozzá-1 kezdtem a vetési munkák előkészítéséhez. Akikor 4 fő kérdést vettem figyelembe. 1. A betakarítás alapos megszervezése, 2. Magágy készítés és a vetés gépesítése. 3. A tavalyi tapasztalat;* felhasználása. 4. A munakerő tervszerű elosztása. Körülbelül ezeket a főbb feladatokat oldottam meg brigádtársaimmal. _____________ I MADARÁSZ 1 elvtárs elmondotta, milyen módom valósíthatta meg elképzeléseit. „A traktorosok már augusztus 20-án hozzákezdhettek a magágy készítéséhez, mert a munkacsapatok folyamatosan végezték a betakarítást. Felhasználtunk több tavalyi tanulságot is a munkálatok megszervezésénél. A meglévő 4 munkacsapatot úgy osztottuk el, hogy az egyik férfi munkacsapat a napraforgó betakarításával egyidőbem a mag tisztítását és csávázását végezte. így nem torlódott össze a munka. Szeptember 9-én kezdtük a búzavetést. Ezt a folyamatot teljes egészében gépesítettük. Azok a tagok, akik korábban a csávázási és a vetőmagtisztítást végezték, a vetés megkezdésekor a vetőmagot szállították és szárították. Meg kell jegyeznem, nem vártuk meg, míg valamennyi magágy elkészül. Mikor 100 hold készen volt, megkezdtük a munkát., InehBzsEGEKFtI okozott a föld szárazsága. Tapasztalatból tudtuk, hogy a nedves magot nem tanácsos ilyen földbe vetni. Nem is vetettük, hanem 5—6 óra hosszát ponyván szárítottuk meg. Hét és fél nap alatt teljesítettük vetéstervünket. Volt olyan nap, amikor 30 soros Vetőgéppel Gál Péter traktoros 30 holdon szórta el a magot. Búzánk nagyrészt már kikelt.“ Madarász elvtárs a munka helyes megszervezésével, tapasztalatainak felhasználásával szép eredményeket ért el az őszi kalászosok vetése során, Sz. P. Hyereménybetétkölvények országos sorsolása — Szolnokon Hírt adtunk arról, hogy a nyereménybetétkönyvek országos sorsolása Szolnokon lesz. A dolgozók tájékoztatására közöljük, hogy a sorsolást október 9-én, szombaton délután 2 órai kezdettel tartják a Közalkalmazottak Kultúrházában, Malinovszki-ut 38. szám alatt. — Szolnokon első ízben tartanak sorsolást és reméljük, sok-sok vendég örül majd, hogy könyvét nyereménnyel kisorsolták. A belépés díjtalan. 1 AZ ISKOLÁZTATÁS KÖLTSÉGEIRŐL | AZ IDÉN IS| nagy gonddal készültek fel nevelőink, a szülők és a tanulók az iskolai évre. A megye iskolái az állam és a társadalom segítő támogatásával szebb és csinosabb külsőt öltöttek ebben az évben. Több tanteremmel bővültek az általános iskolák, de középiskoláinkban is többen tamilnak, mint az előző években. Az elmúlt néhány hét tanulságai alapján örömmel állapítják meg nevelőink, hogy erősödött a tanulmányi fegyelem, jobb és biztosabb tudással rendelkeznek elsőosztályos, középiskolás diákjaink. Lassan, de biztosan javul a megye általános iskolai oktatása. Természetesen hibák és hiányosságok is előfordulnak még, az oktatás színvonala, szervezettsége azonban bíztatóan emelkedik. Nemrégen látott napvilágot az Oktatásügyi Minisztériumnak az az intézkedése, melynek értelmében az iskoláztatási költségek térítésének mértéke megváltozott: módosult az eddig érvényben lévő diákotthoni hozzájárulás, a tankönyvsegély és megszűnt a bejárási segély. Erre az intézkedésre néhány szülőben az a vélekedés alakult ki, hogy iskoláink fejlődése megakadt. Téves ez a nézet. Nem lehet oktatásügyünk helyz étét és feladatait az ország gazdasági fejlődésétől elszakítva attól függetlenül vizsgálni. A KOMÁNYPROGRAMM | jelezte azokat a gazdasági aránytalanságokat, melyek népgazdaságunkban megvoltak. Például azt, hogy az oktatásügy területén többre vállalkoztunk, mint amennyi hazánk anyagi erejéből telik. Államunk az utóbbi esztendőkben lényegében teljes mértékben m agára' vállalta a fiatalok iskoláztatásával járó nagy anyagi terheket. Most vizsgáljuk meg, hogy miképpen alakul államunk áldozatvállalása, az új rendelet életbeléptetése után a diákotthonok tekintetében. Az új rendelet kimondja, hogy a diákotthonban elhelyezett tanulók havi hozzájárulási átlaga 200 forint. A továbbiakban pedig közli, hogy az állam hozzájárulása tanulónként és havonként 340 forint. Minden különösebb számolás nélkül is megállapítható, hogy még ezzel a rendelkezéssel is csaknem két- szerannyit visel az állam a diákotthonok költségeiből, m int a szülők. A rendelet a továbbiakban még további engedményeket is ad az arr.a érdemes tanulóknak. A tanulmányi eredmény alapján ezután, is sok tanulónak ad teljes ellátást az állam. Ez a rendelet ösztönzi a tanulókat arra. hogy jól tanuljanak, mert a jó bizonvítvány jogot ad arra, hogy a megállapított ellátási díjakból 25—50, esetleg 100 százalékot elengedjenek. Ezt a tényt ismerték fel a szülők és tanulók, amikor a rendelet napvilágra került. Bizonyít .iák ezt azok a levelek, melyeket a D'zknttbrmrvk Vontak és kannak a szülőktől. [a KTSÜ.TSZ/&T.T,A<rí | diákotthon egyik III. osztályos tanulójának édesapja a következőket írja: „Fiam után az eddigi- 1Ö0 Ft helyett 200 Ft-ot kell fizetnem. Nem kis összeg ez. de ha számbaveszem, hogy ezért az összegért az élelmezésen kívül lakást, fűtést, mosást és állandó nevelői segítséget "kap, te keli látnom, hogy még mindig én járok jobban. A diákotthonban hagyom1 fiamat, mert egyrészt a taníttatáshoz újabb segítséget kaptam: felemelték a nyugdíjamat, másrészt pedig, ha a fiam jobban tanul, ezt a térítési összeget is leszállítják.“ Az új rendelet tehát nem akadályozza meg a továbbtanulást, ellenkezőleg: az a célja, hogy a tanulók nagyobb odaadással, figyelemmel tanuljanak és jobb tanulmányi eredményeket érjenek el az eddigieknél. Varga Béla, Megyei Tanács Okt. Osztály. Ne menjünk túl az emberségen Szolnok város egyik legnehezebb problémája a lakáshiány. Jelenleg még kevés a flőbérleti lakások száma, így nagyobb családi házakba két család is összekölt$>zik. Az is gyakori, hogy IT/crmekes szülők albérleti szobába mennek. Mdvgl itt a lak- bérek hatóságilag nincsenek szabályozva, a tulajdonosok maguk szabják meg, mennyit fizessen a bérlő. Ez eddig rendjén is van, mert a szükségletét meg nem haladó helyiségeiben mindenki adhat másoknak ts szállást. Ezt a helyzetet a háztulajdonosok nagyrésze ki is használja, sőt túlzottan is kith asz. nálja. Olyan magas árakat kérnek, amj az emberséges méreteket is meghaladja. A Kárász u. 26. szám alatt például Boldog Antalné 250 forintot kér Tóth Andráséktól egy aJjsókamra használatáért. ' Ezenkívül meg villanypénzt is. Arról azonban szó sem esik. hogy a bérbeadott szoba ablakját, vagy ajtaját megcsináltassák. Míg egy személy lakta a „szobát’“, addig 130 forintot kért Bol- dogné, most, hogy férj. feleség és egy 3 hónapos gyermek lakja, csaknem kétszeresét telkívánja. Ez véleményünk szerint nem indokolt áremelés, hisz bútort semmivel sem használnak többet Tóthék sem. mint előttük bárki. így a ház évi adóját 3 hónap alatt egy fillérig- kifizetik Tóthék . Ilyen szűkös lakásért nem a legindokoltabb 250 forintot elkérni havonta, A Keskeny János u. 69. szám alatt sem sokkal jobb a helyzet. Pintér József nyugdíjas vasutas egy-egv olyan szobáért, amit nem lehet sem jónak, sem egészségesnek mondani — 240 forintot kér. A megegyezést annakidején ugv, kötötték a bérlőkkel; hogy konyhát és kamrát is használnak. Annak ellenére, hogy a lakók a konyhát nem használták, később 260 forintot kért és mellé villanypénzt. Mit szól ehhez a tanács pénzügyi osztálya. Vájjon a tulajdonosok által bevallott jövedelem arányban áil-e a valóságos helyzettel és azután fizetik-e az adót? Lehetne még sok hasonló helyzetet . felsorolni, ahol a tulajdonosok aránytalanul sokat kérnek olyan lakásokért, amelyek a pihenés elemi feltételeit sem biztosítják. II Néplap besenvszSgi fogadónapján mondták el Hírt adtunk arról, hogy a jövőben szerkesztőségünk a munka végzése köziben előforduló problémák megoldásához, a panaszok orvoslásához a helyszínen is segítséget kíván nyújtani. Ennek érdekében rendszeresen fogadónapokat tartunk. , Legutóbb Besenyszögön jártak kinn a szerkesztőség munkatársai. Itt a doSgozók az áruellátás hiányosságaira hívták fel leginkább a figyelmet. Személyesen is meggyőződtünk arról, hogy a földművesszövetkezet fióküzletében napok óta nincsen petróleum, gyertya, gyufa, élesztő és cukorka. A dolgozóknak így kilométerekre kell fáradni, vagy Szolnokra beutazni, hogy napi szükségleteiket beszerezhessék. Ez többletmunkát, s felesleges kiadást jelent. A nagykereskedelmi vállalatoktól joggal elvárják á besenyszögiek, hogy jobban törődjenek az áruk csomagolásával. A Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalattól legutóbb érkezett ceglédi kannákat a láda lezárása alkalmával szeggél kilyukasztották, így nem tudják értékesíteni, pedig nagy szükségük lenne a vevőknek erre a cikkre is. A MEDOSZ és a járási tanács vezetőitől azt kérik a dolgozók, hogy az évek óta húzódó „munkásotthon“ problémáját tisztázzák. Jelenleg az épületnek nincs gazdája. Nem tatarozza senki, s így az időjárás komoly károkat okoz benne. A vagyontárgyait is széthordták, pedig a munkások örömmel jártak a helyiségbe olvasni, rádiót hallgatni, vagy vitatkozni. — Hisszük, hogy az illetékes szervek mielőbb kijavítják az itt elirondott hiányosságokat, s hasonló esetek nem fordulnak már elő Beseny- szögön, vagy más községben.
