Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-05 / 235. szám

Szoliwkmegtfd NÉPLAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VI. évfolyam, 235. szám Ara 50 fillér r­1954 október 5.. kedd MAI SZAMUNKBÓL: Hogyan termelhet takarékosabban a Tiszamenti Vegyiművek (8. o.) Csehov: összeveszett a feleségével (2. o.) A Hazafias Népfront Bizottságok nagygyűlései (3. o.) A Szolnoki Dózsa győzelmével végződött a vízilabda rangadó (4. o.) 11 mezőtúri Törő Pál tsz példáiét követve gyorsítsák meg a vetést A minisztertanács határozata a kenyérgabonatermesztés növeléséről /Jászberény 'Tiszafüred G 1 liu f / « / . / Jasiapöh '«S / \ / \ / v / • li kunhegyes-*T — Karca 9 1. Mezőtúr 25.5»/ 2. Turkeve 19.6% 3. Kisújszállás 18.5% 4. Karcag 17.1% 5. Szolnoki járás 12.8% 6. Jászberényi járás 8.9»/( 7. Kunhegyesi járás 6.2% 8. Kunmártoni járás 6.1% 9. Törökmiklósi járás 5.2% 10. Tiszafüredi járás 4.6% 11. Jászapáti járás 4.1% A megyei versenybizottság a ke­nyérgabona, őszi árpa és takar­mánykeverék, valamint a lucerna vetésben elért eredmények alapján október 4-én értékelte a járások és városok munkáját. A termelőszö­vetkezeti városokban, ahol nem igein hallgattak a vetést halogató elméletek terjesztőire, az elmúlt öt napban tovább növekedett a be­vetett terület. Különösen dicséret illeti a mezőtúri szövetkezeti tago­kat, közülük is a Törő Pál és Sallai tsz-belieket. A mezőtúri Törő Pál tsz vezetői és tagjai magukévá ■tették a december 19-i párt- és kor­mányhatározatot. Ennek most az őszi munkák idején számos tanu- jelét adták. A 'kapásnövények beta­karításával előrehaladtak. A tsz eLnöke Debreczeni András és agro- nórr.usa, Mikes János gondoskodtak árról, hogy a vetés előtti talajelő­készítés megfelelő legyen. Jól tud­ták, hogy területükön csal; min­den perc kihasználásával lehet biz­tosítani a jó talajmunkát. Talaj- adottságaik megyei viszonylatban a legrosszabbak. Mégis szeptember közepére teljesítették az őszi árpa és takarmánykeverék vetési tervet. Az őszi árpa kikelt és szépen, zöldéi, hiszen még az esőzé­sek előtt a földbe került. A tsz-ben 800 hold búzát kell ősz­szel vetni, s szeptember végéig 450 holdon már el is vetették. A talaj- előkészítés minősége kifogástalan, A vetőmag morzsalékos talajba, ülepedett vetőágyfoa került. A szö­vetkezet vezetői és valamennyi tagja megfeszített erővel dolgozott a jó eredmények eléréséért. Ezért a megyei versenybizott­ság Debreczeni András tsz el­nököt, Mikes János agronő- must és a Törő Pál tsz vala­mennyi tagját példaképül ál­lítja a szolnokmegyei termelő­szövetkezeti tagok éjé. Ugyan­csak megdicséri a verseny- bizottság a Sallai tsz tagjait a Törő Pál tsz-beliekhez * ha­sonló eredmények eléréséért. Mezőtúr többi termelőszövetkezeté­ben is kövessék a Törő Pál és a Sallai tsz-beliek munkamódszerét, teljesítsék minél előbb az őszi ga­bonafélék, elsősorban a kenyér- gabona vetéstervét. Az igyekezetre szükség van, hiszen még a jelen­leg első helyen lévő Mezőtúron is naponta 400 hold gabonát, illetve lucernát kell elvetni, hogy határ­időre befejezzek a vetést. A turkevei termelőszövetkezetek szintén igyekeznek a vetéssel, azon­ban az ellenőrzések elmulasztása miatt számos szövetkezetben rossz a talajmunka minősége s a mag nem megfelelő vetőágyba kerül. A betakarításban, a trágyá­zásban, valamint a talajelőkészítés­ben elkövetett hiányosságok, mu­lasztások miatt a Megyei Mező- gazdasági Igazgatóság fegyelmi el­járást indított több turkevei agro- nómus ellen. Madarász Imrét, a Vörös Csillag tsz agronómusát azonnali hatállyal felfüggesztette állásából. Szolnok E tToró'kmik/ós 0 kisufSZd/Idi ! Turkeut _______L ! Mez olúr 'Kun marion i Fegyelmi eljárás Indult Kádár László, a Harcos tsz agronó- musa ellen. Az ellenőrzés el­mulasztása és az agrotechnikai eljárások be nem tartása miatt többezer forintos kárt okozott a szövetkezetnek. A fegyelmi határozat szerint havi fizetésének 15 százalékát kell fo­lyamatosan befizetnie kártérítés­képpen, Hasonló mulasztások miatt indult fegyelmi eljárás Újlaki Ká­roly, a Harcos tsz másik agronó- musa és Deák Sándor, a Vörös Csillag tsz agronómusa ellen is. Mulasztásaikkal gátolták a decem­ber 19-i párt- és kormányhatáro­zat megvalósítását, a magasabb terméshozamok előfeltételének a megterem tését. Az ország jövőévi kenyérllátásá- nak biztosítása érdekében a ke­nyérgabona vetésterületét már 1954 őszén 3.5 millió holdra kell fel­emelni. A dolgozó parasztságnak, a termelőszövetkezeteknek a kenyér- gabonatermesztésben való érdekelt­sége fokozására a minisztertanács az alábbi határozatot hozza: 1. 1955 január 1-től kezdődően az államnak kötelező területi beadásra átadott kenyérgabona rr.inden má­zsája után —> beleértve az A—B beadási kötelezettséget, valamint a gépi talajmunka természetbeni dí­ját is — minden térítés nélkül 10 kg korpát kell a termelőknek jut­tatni. A korpajuttatás megilleti az állami gazdaságokat és termelő-* szövetkezeteket is. A korpajuttatás módját a begyűj­tési minisztérium dolgozza ki és november 30-ig az errevonatkozó rendeletet hozza a termelők tudo­mására. 2. A minisztertanács lehetővé teszi, hogy 1955-ben a termelőszö­vetkezetek és az egyénileg gazdál­kodó parasztok kenyérgabonabe­adási kötelezettségük hiánytalan teljesítése után árpa-, zab- és ku- koricabeadási kötelezettségüket is ■ saját választásuk szerint — rész­iben vagy egészében kenyérgaboná­val teljesíthessék. Ilyen esetben a begyűjtési törvé^'bem megállapí­tott átszámítási kulcsokat kell fi­gyelembe venni. A begyűjtési -miniszter biztosítsa, hegy atakanr.ánygabonabeadás ke­nyérgabonával való helyettesítését a termelők már az 1955. évi be­adási kötelezettségek egyénenkénti megállapításánál vállalhassák és azt beadási könyvükbe bevezessék. Ezen túlmenően azonban a ke­nyérgabonának a cséplőgéptől való beadása alkalmával a vállalt köte­lezettségeken felül is kenyérgbonát adhatnak be a termelők szemes- takarmány helyett. 3. A begyűjtési miniszter bizto­sítsa, hogy 1954 október 10-től kezdve a terrrelők árpa-, zab- és kukoricabeadási kötelezettségükből fennálló hátralékukat is a fentiek ■szerint kenyérgabonában adhassák be. 4. Az állam 1954 október 10-től a beadási kötelezettségen felül ál­lami szabadfelvásárlási áron át­adott minden mázsa kenyérgabona után 20 kg korpát juttat állami áron a termelőknek. A korpa ál- larri árát, a szemestakarmányoik szabadfelvásárlási árával arányo­sam, a begyűjtési miniszter álla­pítja meg. A minisztertanács felhívja a ter­melőket, a megyei és járási taná­csokat, helyezzenek nagy súlyt a kenyérgabona termesztésének nö­velésére, teljesítsék a terveket és a vetési munkákat időben, jó mi­nőségben végezzék. Budapest, 1954 október 2. Nagy Imre s. k., a minisztertanács elnöke. Szarka Laios mezőgazdasági osztályvezető levele a kunhegyesi járás dolgozó parasztjaihoz I Kedves! elvtársak, gazda társak! Büszkeséggel köszöntőm valamennyiüket abból az alkalom­ból, hogy derekasan' megállták helyüket a december 19-i párt- és JÓ MUNKÁVAL KÖSZÖHTSÜK NOVEMBER 7. ÜNNEPÉT ÉS 0 TANÓCSVÍLOSZTÁSOKAT Napi 2 vagon répát dolgoz fel terven felül a szolnoki Cukorgyár Üzemünk rendkívül fontos élel­miszert készít, melynek tervszerű, jó minőségben való előállításával gyárunk jó hírnevét alapozzuk meg jelentősen hozzájárulunk a párt­kongresszus határozatainak és kor­mányunk programmjának megva­lósításához. A MÁVAG kezdemé­nyezését követve — a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évfor­dulója és a tanácsválasztások tisz­teletére a következő feladatok meg­valósítását vállaljuk: ry-j Napi répafeldolgozás! nor- LL! mánkat átlagosan 2 vagon­nal túlszárnyaljuk. Ez 110 üzem­napra számítva 220 vagon répát tesz ki. így egy üzemnap költsé­geit: 130.000 forintot megtakarí­tunk. A megengedett cukorveszte- J-á_! séget is 0.00 százalékkal csökkentjük. Ezzel idei kampá­nyunkban 614.000 forintos megta­karítást érünk el. A normaszerinti széwmeny- nyiség 5 százalékát: 220 va­gon szenet takarítunk meg a kam­pány alatt 330.000 forint értékben, -ja Átvételi állomásainkon *— a — napi átvételek növelésével, kapcsolódó állomások munkájá­nak helyes megszervezésével *— .az m átvételi költségeket 5 százalékkal: 80-000 forinttal csökkentjük nn Átvételi állomásainkon a '—' répát szakszerűen és az elő­írásoknak megfelelően tároljuk. Az átvett készletekből, a tárolásra nem alkalmas répát azonnal kivá­lasztjuk és feldolgozásra 0 gyár felé továbbítjuk. Ez az intézkedés 100.000 forintos megtakarítást ered­ménye? gyártási idényünk befeje­zéséig. rjri Ä jővőévi szerződtetésekef '— meglévő termeltetési háló­zatunk bonyolítja le külső munka­társak nélkül. Szerződtetésí költsé­geinket így 100.000 forinttal csök­kentjük. ry] Adminisztratív dolgozóink -—! vállalják, hogy a munkaidő fokozottabb kihasználásával a ter­melői elszámolásokat 10 napon be­lül elkészítik s az egy termelő e1- számolására fordított időt 10 száza­lékkal csökkentik. KAR LÄSZLÖ SZARÓ igazgató párti NYÁRI TIBOR energetikus REICHARDT NÄNDOR munkaérdemrendes nr; Takarékossági és szervezé 1—! intézkedésekkel 60.000 f< •int relatív munkabérmegtakarítái Írünk el. m Anyagtakarékossági intézk« désekkel 80.000 forint érte kü üzemanyagot takarítunk meg. TTTjj A pénz forgási sebességéne 1—! meggyorsítása érdekében zámlázási határidőket megrovidí tik s így 250-000 forinttal csői kentjük forgóeszközeinket. jjTj 600.000 forint összegű árt I—' értéket a tervszerinti fiz? esi rendszerben inkasszálunk, mi iOO.OOO Ft összegűt fizetési megh­assa!. jTöj Elfekvő áruk értékesítés i—! útján 650.000 forinttal csői kentjük forgóeszközeinket. jTőj A munka jobb megszelve '—! zésével elérjük, hogy 0 túl rák számát az elmúlt évihez vi zonyítva 15 százalékkal csökkent iik. ANDOR TÓTH JÓZSEF cár ÜB-elnök MÉSZÁROS SÁNDOR vegyészmérnök FOGARASI IGNÁC a cukoripar kiváló dolgozója kormányhatározat megvalósításá­ban, a termésátlagok növelésében. A múlt év őszén elsők között fejez­tük be a betakarítást és e tekintet­ben jelenleg is kiemelkedő ered­mények tapasztalhatók a kunhe­gyesi járás valamennyi községében. A betakarítási munkák jó előre­haladását azonban nem követte a vetés, ezért járásunk meglehetősen elmaradt az őszi takarmánykeve­rék, őszi árpa és a kenyérgabona vetésével. A múlt év hasonló idő­szakában búzavetési tervünknek már 40 százalékát, árpavetéster­vünknek 70 százalékát teljesítettük és teljes egészében földbe került a rozs. Ezzel szemben az idén a rozs­vetésben ahg 40 százaléknál, búza­vetésben 10 százaléknál, árpave­tésben pedig 6 százaléknál tartunk. A késlekedés nanról napra csök­kenti a terméskilátásokat, hiszen a később földbekerült mag jóval ké­sőbb indul csírázásnak. A zord téli napok bekövetkezéséig a fiatal nö­vény nem tud megfelelően megerő­södni. A hideg s esetleg száraz idő pedig^Tiagy kárt tehet a vetések­ben ________ |V annak | járásunkban is olyan termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodók, akik nem hallgattak a vetést halogatókra. Elvetettek, vagy befejezés előtt áll területükön a gabonavetés. A kunhegyesi Vörös Október tsz tagjai az őszi árpát és takarmánykeveréket elvetették, 200 holdon az őszi búza is földbe került Vincze Imre kunhegyesi gazda, mi­után jól példával járt elől, fogatá­val másoknak sem't a vetésben. jó termcsj alapja a jó ve­tőmag, megfelelő talajelőkészítés és —* járásunk talajadottságait fi­gyelembe véve — a korai vetés. A talaj az esőzések következtében 15 20 cm mélyen átnedvesedett. Megvan a lehetősége a jó vetőágy készítésének. Az őszi árpa, a takar­mány-keverék, valamint a rozs veté­sének határideje lejárt. A késede­lem máris csökkentette a terméski­látásokat, de október 15-ig még mód van a mulasztás pótlására. Ahhoz azonban, hogy az őszi vetés­terveket határidőre teljesíteni tud­juk, az elkövetkező napokban átla­gosan 2 ezer holdat kell naponta bevetni. Az esetleges esőzések pe­dig még sürgetőbbé teszik a mun­kát. Ezért kérem járásunk terme- őszövetkezetj tagjait, egyénileg dolgozó parasztjait, hogy minden nercet kihasználva, gyorsítsák meg fejezzék be minél előbb az őszi gabonafélék vetését. > A szelevényi Szikra tsz tagjainak jól jövedelmez a közös gazdálkodás A kormányprogramm ** megjelenése óta ter- nelőszövetkezeteink sok- rányú segítséget kaptak kormányunktól. Az eltelt dő alatt javult a munka- tervezés, a munkafegye- em, amely a termésered- nényekiben hozta meg [yümölcsét. A szorgalma­in dolgozó tagok jól él­lek, hisz a közös gazdál­kodás szép jövedelmet biz- osít számukra. A szelevényi Szikra tsz- >en elért eredmények is ízt igazolják. Bődi Sándor, i tsz juhásza ebben az isztendőben házat is vásá­rolt, 600 négyszögöl terü­lettel. Szépen gyarapodott a háztáji jószágállománya is. Egy fejőstehén, anya­koca, öt juh és sok barom­fi van a háztája körül. A Bődi-csaiád életszínvonala vetekszik a középparasz­tokéval. Nyugodt életük van, 13 mázsa búzát kap­tak előlegként. A munka­egységekre ezidáig 6 fo­rintot osztottak a tsz-ben. ^ sercsinszkj Ferenc 6 tagú családját szé­pen eltartja a jövedelmé­ből. Előlegként 16 mázsa búzát vitt haza- Ezévben épített tehénistállót és ser­tésólat. Van egy fejőste­hén, egy borjú, hízó és sok baromfi, a háztáji gazda­ságában. Bornemissza Sándor egymaga dolgozik a közös gazdaságban. Még sincs gond arra, hogy hogyan tartsa el családját. 15 mázsa búzát vitt haza, R. Kiss Elek családjá­nak is a közös gazdaság­ban változott meg az élete. Azelőtt nagyon szűkös vi­szonyok között éltek, sma bőven van mindenük. A háztáji gazdaságukban lé­vő jól tejelő tehén nap mint nap jövedelmet hoz a családnak. A főjövedelmet termé- szetesen a közös gaz­daság adja, hisz ott tér. mett meg a 22 mázsa ga­bona, amelyet előlegként vittek haza a családnak azonkívül a takarmány, amely az állatállomány számára szükséges. Horváth András 1952- ben lépett be a szelevényi Szikra tsz-be. Ezévben is nagy jövedelemre tett szert. TÓTH ANDRÁS Szelevény, Szikra tsz

Next

/
Thumbnails
Contents