Szolnok Megyei Néplap, 1954. augusztus (6. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-10 / 188. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1954 augusztus 10. Alaposabb politikai munkával segítsék a gazdasági vezetést üzemi pártszervezeteink I PÁRTBIZOTTSÁGAINK egymás után hívják össze területük vezető erejét, a párt legjobb akívistáit, hogy rregvitassák, mit tettek eddig a kormányprogramm megvalósí­tása, a kongresszus határozatainak végrehajtása érdekében s mik a to­vábbi teendők. Ezt beszélte meg a napokban Szolnok város aktívaértekezlete is- Szolnok, megyénk ipari gócpontja. Az értekezleten ennek íregfele- lően főhangsúlyt kapott az ipari termelés, s ezenbelül, mint a leg­égetőbb kérdés: a takarékosság, az önköltség csökkentésének problé­mája, □ MIND a beszámoló, mind a vita igen alaposan, elmélyülten foglal­kozott ezzel a kérdéssel. Megálla­pítható, hogy a dolgozók nagyrésze igyekszik harcolni a termelékeny­ség emeléséért. Ezt bizonyítja, hogy az utóbbi időben komoly mérték­ben emelkedett az újítások és ész- szerűsítések szán a. Ennek ellenére meg kell állapítani, hogy az általá­nos kép kedvezőtlen. Az üzemek, vállalatok, építkezések többségében a vezetők — szem elől tévesztve a dolgozók, a nép érdekeit — nem ügyelnek megfelelően a termelé­kenység növelésére, az önköltség csökkentésére, Egyes termelvények előállítása megdrágult. Előfordult, hogy az üzem tervét nem teljesítette, de túllépte a béralapot. Ennek töb­bek között az is oka, hogy előfor­dultak nomr.alazítások s ezek el­len a vezetők nem léptek fel. Indo­kolatlanul felduzzadt az impro­duktív munkaerők létszáma. Ez utóbbira kirívó példa a Tatarozó vállalat, ahol minden harmadik emberre jut egy improduktív mun­kát végző dolgozó. Elek elvtárs, a városi tanács elnökhelyettese el­mondotta: van olyan vállalat, ahol három' esztendő alatt megduplázó­dott az irodai alkalmazottak szá­ma annak ellenére, hogy a válla­latnál nem nőttek a feladatok, s a munka minőségén semmit sem javítottak a három év alatt. Az ilyen helyek egyenesen melegágyai a bürokráciának. A fölösleges mun­kaerők, ha egyszer már munkakört kaptak, természetesen igyekeznek ehhez „munkát“ is találni. Így születik meg a bürokrácia, a fölös­leges akták gyártása. Az ez ellen vívott harc csökkenti a bürokrá­ciát, javítja a munka minőségét, növeli a nemzeti jövedelmet, — te­hát elősegíti a dolgozók életszín­vonalának emelését. Ül GÁTOLJ A a termelékenység nö­vekedését az is, hogy egyes helye­ken meglazult a munkaerkölcs. El­szaporodtak pl. az olyan táppénzes „betegek“, akikről — amikor a be­teglátogató felkeresi őket — kide­rül, ahhoz elég egészségesek, hogy „mutyi“ munkát végezzenek má­sutt. A munkaerkölcs meglazulásá- nak másik megjelenési formája az illetéktelen, — az olyan jövedelem szerzése, mely mögött nincs tény­leges munka, amit bércsalással, nemegyszer norrr.alazítással érnek el egyesek. A becsületes dolgozók felháborodva figyelik ezt, hiszen tudják, az ő jövedelmük rovására történik mindez. Gór Nagy elvtárs, a Vegyiművek igazgatója felhozta, hogy előfordulnak pl. manipulációk a munkalapokkal. Van. aki nem számolja el pontosan a naponta végzett munkát, hanem időbért írat be magának, a végzett munka egy részét átviszi másnapra, ami által növekvő százalékarányt ér el. ED AZ ÉRTEKEZLET résztvevői megállapították, hogy mindezek ellen elsősorban a vezetőknek kell barcolniok a dolgozók segítségével. Meg kell szüntetni a vezetésben lévő liberalizmust. Élesen el kell utasítani minden jogtalan követe­lést s a dolgozók kívánságainak megfelelően szigorúan megtorolni a csalásokat. Ugyanakkor hangsú­lyozták, hogy többet kell törődni a dolgozók jogos kívánságaival, ér­dekeivel. Követésreméltó módszer­ről számolt be ezzel kapcsolatban a Papírgyár párttitkára, „az elmúlt hónapban, — mondotta — elszapo­rodtak nálunk az igazolatlan hiány­zások. Most összehívtuk a hiányzó­kat és elbeszélgettünk velük, A beszélgetés nemcsak azért volt hasznos, mert mi megmagyarázhat­tuk, milyen kárt okoznak maguk­nak és mindnyájunknak hiányzá­sukkal, hanem azért is, mert ők is elmondták kívánsáagikat, kifogá­saikat, észrevételeiket. Mondhatom, igen sokat tanultunk.“ A TERMELÉKENYSÉG növelé­sének, a minőség emelésének egyik legfontosabb módszere a munka­verseny kiszélesítése. A dolgozók nagyszerűen küzdenek újabb és újaibb eredményekért. így született meg a munkaverseny széles méretű kibontakozása, a munkások lelkes versengése. Hiba az, hogy a dolgo­zók lelkesedése mögött elmaradtak egyes vezetők. Nem irányították pl. a felajánlásokat helyes irányba. Főleg a mennyiségre törekedtek, ugyanakkor a minőség növelésére, az önköltség csökkentésére nem fordítottak gondot. Emellett a meg­lévő helyes és értékes vállalásokat, a kimagasló teljesítményeket pem tudatosítják megfelelően. Meg kell tehát javítani a verseny nyilvános­ságát. A verseny táblákon, üzemi híradókon legyenek kint a vállalá­sok összegszerűen és az is, hogy melyik dolgozó mennyit váltott valóra fogadalmából. A jól dolgozó­kat pedig az eddiginél fokozottab­ban kell népszerűsíteni Ül A BESZÄMOLÖ foglalkozott a kritika, önkritika kérdésével, mint a fejlődés egyik hajtóerejével. •— Meg kell becsülni azokat a dolgo­zókat, akik a hibák bátor feltárá­sával segítenék munkahelyük veze­tőinek. Vannak még ezen a téren hiányosságok a városi pártbizott­ságnál is — állapította meg a be­számolót tartó Déri elvtárs. S hogy nincsen minden rendben a kritika, önkritika terén, arra bizo­nyos fokig fényt vetett az értekez­let is. Mert bár a beszámoló a hiá­nyosságok elemzésénél egyszer sem mulasztotta el megmutatni a párt- bizottság felelősségét, — a felszó­lalásokról már nem lehetne ugyan­azt elmondani. A különben érté­kes, hasznos problémákat felvető felszólalók többsége is egy kicsit mint „kívülálló“ nyilatkozott a hi­bákról. így nem derült ki elég vi­lágosan, érzik-e az elvtársiak a sa­ját felelősségüket az elkövetett hi­bákért, azok kijavításáért. m A MEZÖGAZDASÄGGAL kap­csolatban, elsősorban az üzemek, termelőszövetkezeteket patronáló mozgalmával foglalkozott a párt­aktíva. Nagyszerű munkát végez­tek ezen a téren a város munká­sai, az üzemek vezetői. Igen sok gazdasági segítséget adtak a ter­melőszövetkezeteknek, ezzel nagy­mértékben elősegítették a munkás­A pusztabánrévei állami gazda­ság területét látom a vonat abla­kából. A reggeli napsugár szeretet­tel simogatja végig az ÁG épületeit. Még néhány perc és megérkezem a munkahelyemre. Bár rövid ideje vagyok itt és máris olyan szivesen dolgozom. Itt tanultam meg szeret­ni teljes egészében a munkámat. Ami legjobban meglep a mezőgazda ság villamosítása Nézzük meg, hogy tervezték és hajtották ezt végre. Elsősorban a rizsöntözést hozhatom fel. Megépült a rizstelep, területét vízzel ellátó hármas szivattyúház. Pöfögő masina helyett korszerű villanymotor halk zümmögése hallatszik, mely másod­percenként 1200 liter vizet szivaty- tyúz a rizsföldekre. Utána követke­zik a szénabegyüjtés területe, itt is kímélik az emberi munkaerőt. Dol­gozóinknak nem kell villával fel- dobálniok a szénát, mert ezt helyet­tük a gép végzi el. Az ÁG eleváto­rai szólítják a vontatón behordott szénát a kazlak tetejére. Gazdasá­gunkban az idén nem fog mutat­kozni szénahiány, első kaszálásra 480 kh-ról 48 vagon várja kazalban a tél kezdetét. így tovább tudjuk szaporítani állatállományunkat. Szaporalási terv és beadás Első félévi állattenyésztési szapo­rulati tervünket jóval túlszárnyal­tuk: szarvasmarhából 146 százalék­ra, sertésből 177 százalékra, juhból 244 százalékra. Ezzel első helyen állunk szaporulati tervünk teljesí­tésével. A beadást is teljesítettük, igye­keztünk minél több mezőgazdasági terméket eljuttatni a munkásoknak. Tehéntej beadásunkkal 113 száza­osztály, a dolgozó parasztság kap­csolatainak elmélyítését. De még itt is akad tennivaló. Ugyanis, a pat- ronázs-mozgalomnak van egy szép­séghibája: az üzemek többsége nem teljesítette azt a fogadalmát, hogy politikailag is segíti a tsz-eket. — Meg kell érteni, hogy a politikai segítség, a politikai munka éppen olyan fontos, mint a gazdasági. Közelebb kell hozni egymáshoz a munkásokat és parasztokat azzal is, hogy mindkettőnek megmagya­rázzuk, milyen kölcsönhatásban állanak egymással az ipari és me­zőgazdasági munkák, hogy csak ha mindkettő jól végzi munkáját, ak­kor lehet eredményt elérni a nép­jólét emelésében. Vegyenek részt az üzemek vezetői a tsz-ek tag­gyűlésein, politikai és gazdasági értekezletein. Járuljanak hozzá ta­nácsaikkal a termelőszövetkezetek megszilárdításához. m A SZOLNOK-VÁROSI pártak­tíva igen értékes volt. A város ve­zető kommunistái magas eszmei színvonalon tárgyalták meg a pro­blémákat és tennivalókat. A beszá­moló, s a hozzászólások is őszintén feltárták a hibákat, s világosan, félreérthetetlenül megszabták a feladatokat. Volt azonban egy hi­bája a beszámolónak, s ez rá­nyomta bélyegét a vitára is. Nern kétséges, hogy a gazdasági problé­mákkal soha nem foglalkozhatunk eleget, illetve „sokat.“ Tehát eb­ből a szempontból helyes volt az értekezlet tártaimra. De feladata volt az is, — s ezt a feladatát nem teljesítette eléggé — hogy meg­mutassa pontosan, hogyan kell a gazdasági feladatok sikeréért a pártszervezeteknek politikailag har- colniok. A felvilágosító, nevelő munka nem kapott elég hangsúlyt a megbeszélésen. Pedig nem lehet kétséges, hogy a gazdasági problé- segíti a gazdasági vezetést a leg­jobban, amely eléri, hogy felvilá­gosító munkáján keresztül minél több ddlgozó megérti: saját maga ellen is vét, ha selejtet gyárt, aka­dályozza a saját jobblétét, ha nö­veli az önköltséget stb. Az értekezlet végső fokon na­gyon hasznos munkát végzett. S ez a munka szép eredményeket hoz­hat, ha az értekezlet résztvevői a tanulságok mellett megszívlelik azt is, amit Papp elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizottság kiküldött­je mondott: — Ne feledjük: eredményeket csak a tömegek segítségével, ve­lük összefogva, lehet elérni, lékra állunk; juhtej beadásra elő­írásunk nem volt, de ebből a ter­mékből is 887 litert adtunk nép­gazdaságunknak. Hizottsertésből 100 százalékra, juhból 167 százalékra tettünk eleget kötelezettségünknek. A gyapjutermelést és beadást 123 százalékra teljesítettük. Ezek a számadatok híven tükrözik veze­tőink és dolgozóink öntudatát, pár­tunkba és kormányunkba vetett szilárd hitét, a munkához való jó viszonyukat, Az életszínvonal emelkedését mutatja többek közt üzemi kony­hánk élelmiszer fogyasztása. 1953 első félévében összesen 11945-en, míg 1954 első félévében 14870-en étkeztek itt. 1953—1954. első felé­ben felhasznált élelmiszercikkek közül felsorolunk néhányat, melyek jellemző képet nyújtanak. 1953-ban búsból 721 kg-ot, ba­romfiból 67 kg. 50 dekát, rizsből 10.50 kg-ot, lisztből 1749 kg-ot hasz­náltunk fel. 1954. első felében hús­ból 2072 kg-ot, baromfiból 265 kg- ot, füstölthúsból 78 kg-ot, rizsből 316 kg-ot használtunk fel. Az éte­lek minőségének megjavulása, kony" hánk tisztasága és nem utolsó sor­ban dolgozóink pontos kiszolgálása mind szorosan hozzátartozik az emberről való gondoskodáshoz. Ét­kezdénkben úgy érezzük magun­kat, mint otthon, hiszen fehér ab­roszról, porcelán tányérból és a rádió hangja mellett mintegy csa­lád fogyasztjuk el reggelinket, ebé­dünket ég vacsoránkat. Utána pedig a szórakozás sem marad el, mert az ÁG-ban mozi is van és a jobb- nál-jobb filmekben gyönyörködhe­tünk. Szállásunk tiszta és világos. Paluska Lajos, Egy volt budapesti munkás levele a pusztabánrévei állami gazdaságból Á lengyel kormány nyilatkozata a kollektiv biztonság kérdéséről Varsó (TASZSZ.) Augusztus 8-án nyilvánosságra hozták a Len­gyel Népköztársaság kormányának nyilatkozatát az európai kollektív biztonságról. A genfi értekezlet eredményei arra köteleznek — írja a nyilat­kozat, hogy a népek akaratának megfelelően új erőfeszítések tör­ténjenek a nemzetközi feszültség további enyhítése érdekében. Az e' ópai népek számára külö­nösen fontos és halaszthatatlan kérdés az európai kollektív bizton­ság megteremtése, arr i megakadá­lyozná egymással szembenálló ál­lamcsoportosulások és katonai töm­bök alakítását, amelyek a háború veszélyének forrásai. A lengyel nép most, amikor a megszállás súlyos évei után új életet épít a romok fölött, külö­nös rokonsz.enwel és helyesléssel fogadja az európai kollektív bizton­ság eszméjét. A Nyugat-Németországban az amerikai reakció támogatásával feltámadó új Wermacht ma ismét fenyegeti Nyugat-Németorszás szomszédait, valamint más népe­ket is. Ezzel szemben a kollektív biztonság rendszere kizárja a né­met militarizmus feltámadásának lehetőségét, akár az úgynevezett Európai Védelmi Közösség álcája alatt, akár a nyugatnémet Wer­macht formájában. Az európai kollektív biztonság nem csupán a politikai megegye­zések rendszere, egyidejűleg létre­jön a kulturális-, tudományos- és gazdasági együttműködés széles­körű lehetősége. Az európai kollektív biztonsági rendszer megteremti azokat a fel­tételeket, amelyek mellett egy asz-» tálhoz ülnek majd a különböző po­litikai rendszerű államok képvise­lői, így a Német Demokratikus Köztársaság képviselői is. Az ő részvételük ebben a rendszerben kétségtelenül megkönnyíti Német­ország békés és demokratikus egyesítését, ami az európai béke stabilizálásának legfőbb tényezőié lenne: A kollektív biztonság rendszere megkönnyíti a fegyverkezés csök­kentését és a tömegpusztító fegy­verek gyártásának betiltását. Ez pedig elősegíti majd a bizalom lég­körének megszilárdulását, amely­ben lehetetlenné válik a háborúra uszítás és a népek közötti gyűlölet propagandája. Ez a követelés meg­felel a lengyel nép legéletbevágóbb érdekeinek. Éppen ezért a Lengyel Népköz- társaság kormánya lelkesen támo­gatja a szovjet kormány ez év jú­lius 24-i jegyzékében foglalt kez­deményezést egy értekezlet össze­hívásáról minden európai állam, valamint az Amerikai Egyesült Államok és a Kínai Népköztársa­ság megfigyelőként való részvéte­lével, az európai kollektív bizton­ság rendszerrel kapcsolatos véle­ménycsere végett. A lengyel kormány ezzel egyide­jűleg támogatja a szovjet kormány ez év augusztus 4-i azon kezdemé­nyezését, hogy még ebben a hó­napban, vagy szeptemberben talál­kozzanak a Szovjetunió, Francia- ország, Anglia és az Egyesült Ál­lamok képviselői az európai kol­lektív biztonság és a német kérdés megvitatásának folytatása érdeké­ben tartandó európai értekezlet előkészítése végett. (MTI.) r Ez történt a nagyvilágban j Szemtanú a Szovjetunió Összszövetségi Mezőgazdasági Kiállításáról Dudás Károly, a földművelésügy“, minisztérium kiállítási csoportjá­nak vezetője, Penyigei Dénes egye­temi tanár és Konecsni György kétszeres Kossuth-díjas ' festőmű­vész és grafikus három héttel ez­előtt Moszkvába utazott, hogy az Összszövetségi Mezőgazdasági Ki­állítás előkészületeit tanulmányoz­za. Hazaérkezésük után Konecsni György festőművész a következők­ben nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának: ‘— A szökőkútakkal, virágágyak­kal, fákkal és cserjékkel körülvett gyönyörű főkapun belépve, az első, ami megragad — mondotta többek között — a kiállítás főtengelyében álló kilencvenöt méter magas fő- pavillon épülete. Ilyen, nemes anyagból épült, állandójellegű mo­numentális hatású épület mintegy háromszáz van a kiállításon. Mind­egyik egy-esy remeke az építőmű­vészeinek. A művészi hatást rendkívül fo­kozza az egyes pavillonokban mind kívül, mind belül rendkívül gazda­gon alkalmazott ornamentika, a szinte ékszerszerű finomsággal ki­dolgozott fafaragások, kerámia és más művészi díszítések. A köztársasági pavilonokban elő­ször a politikai fogadóterembe jut a látogató. Ebben a köztársaság ipari, mezőgazdasági és kulturális fejlődésének történetét szemlélte­tik, a további temekben pedig be­mutatják a köztársaság mezőgaz­daságának mindenfajta termékeit és azokból készült ipari terméke­ket is. Nagy teret biztosítanak az egyes köztársaságok pavilonjaiban a termelésiben élenjáró kolhoz­parasztok, szovhozok eredményei bemutatásának is, A kiállításon nemcsak a betakar rított térre ősből látható, hanem a szakpavilonok melletti minta-par­cellákon, a köztársasági pavilo— noknál, a melegházakban ott lát­ható a Szovjetunióban termelt minden fontosabb növényféleség, köztük délszaki növények, például citrom- és narancsfák, házmagas bare buszok stb. is. A hatalmas mé­retű természetbemutatók tökéletes művészi elrendezésben — mintegy kiegészítik a kiállítás gyönyörű parkrészleteit. (MTI.) (MTI). Li Szán Man délkoreai bábelnök, aki hosszabb látogatáson volt az Egyesült Államokban, ha­zatérő útján beszédet mondott San Franciscóban. i A délikoreai bábelmök elismételte az „Észak felé való menetelésről” szóló terveit és az amerikai nép támogatását kérte „egy keresztes­háborúban a kommunizmus ellen“. * * Katmandu (MTI). Á Reurter je­lentése szerint vasárnap mintegy 5000 nepáli vonult végig Katman­du utcáin. A tüntetőik Eisenhower elnök és John Foster Dulles meg­égetett, fekete szurokkal bemázolt képmását hordozták körül és ilyen jelszavakat kiáltottak: — „jenkik, menjetek haza!“ — „él a kezekkel Ázsiától!“ * Dákká (MTI). A „Reuter“ jelen­tése szerint az árvíz több mint tíz­millió fembert érintett Kelet-Bem- gáliábam és Dakkának, a tartomány fővárosának az életét a felduzzadt Buri Ganga vize megbénította. Eb­ben a 411.000 lakosú városban az áradat sok helyen házakat mosott el. A mentési munkálatokra kis vitorláshajókat használnak. * Párizs (TASZSZ). Augusztus 7-én Port Lyautey-ben (Marokko északi részén) véres öszeütközésekre ke­rült sor a katonaság, rendőrség és a helyi lakosság között, mert a rendőrség erőszakkal akarta a ke­reskedőket üzleteik kinyitására kényszeríteni. A legújabb jelenté­sek szerint az összecsapás során 11-en meghaltak é 50-en megsebe- ültek. > A „France Soir” jelentése sze­rint a marokkói nacionalista Isz- tiklal párt egyhetes általános sztrájkra szólította fel a lakosságot. Augusztus 8-án a easablancai autó- buszpark marokkói alkalmazottai­nak 80 százaléka beszüntette a munkát. Prága (TASZSZ). A Csehszlovák Távirati Iroda jelentése szerint az állambiztonsági szervek Csehszlo­vákia dolgozóinak hathatós támo­gatásával a napokban letartóztat­ták a Gehlen-féle nyugat-német kémszervezet több ügynökét. A le­tartóztatottak kémtevékenységet fejtettek ki Csehszlovákiában. A vizsgálat során kiderült, hogy a Géhlen-féle kémszervezetet ameri­kaiak pénzelik és irányítják. • Peking (Uj Kína). Egy bangkoki kínai nyelvű lap, megbízható for­rásra hivatkozva azt írja, hogy a thaiföldi kormány a Csareg Kaj-sek klikkel folytatott legutóbbi tárgya­lásai alapján kész Tajvan szigetére, küldeni több mint száz kínai nem­zetiségű személyt, akiket a thai­földi hatóságok kiutasításra ítéltek és akik jelenleg „bangkoki börtö­nökben vannak’4. A kínai nép és a tengerentúli kí­naiak tömegei nagy felháborodás­sal látják, hogy a thaiföldi kor­mány az amerikaiak uszítására ül­dözi a kínai kisebbséget. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents