Szolnok Megyei Néplap, 1954. augusztus (6. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-10 / 188. szám
1954 augusztus 10. SZOLNOKMEGTEI NÉPLAP 3 K. Tóth Lajos tiszaigari középparaszt a tsz-ben találta meg a számítását Akiről most szó lesz, az tapasztalt, régi gazdálkodó. Olyan ember, aki a földművelés mellett elvégzi a kőműves, az ács, meg a bognám. unkát is. Egyszóval sokmindent megtanult, hogy vigye valamire. Tizenhárom és fél hold földön gazdálkodott, két esztendővel ezelőtt azonban csoporttag lett. Tapasztalt gazda, megértette, hogy a közös gazdálkodás sokkal előnyösebb, mint az egyéni. Mostanában gyakran kérdik tőle, hogy mi a jobb, a régi tizenhárom és fél hold, vagy a mostani ezerszáz- harminchét hold. * K. Tóth Lajos a neve és a tiszaigari Petőfi tsz-ben mindenki megtalálja. Pár nappal ezelőtt beszélgettünk vele és kértük, mondjon őszinte véleményt, hogy milyen helyzetben van a tsz-ben. — Két esztendővel ezelőtt léptem a helybeli Petőfi tsz-be. — Földdel együtt két lovat, egy csikót, egy kocsit, ekét, boronát és ekekapát hoztam magammal. — Egyik-másik ember szánakozva mondta akkoriban, „szegény K. Tóth Lajos seit.' tudja, mit csinál,“ Azóta persze elhallgattak a sajnál- kozók, én meg őszintén szólva, most érzem igazán, nagyon jól tettem, amikor aláírtam a belépési nyilatkozatot. Ezután mosolyogva beszélt arról, hogy mostanában milyen sokat vitatkozik egyéni gazda, társaival. Közülük sokan érdeklődnek a szövetkezés felől. Pár héttel ezelőtt egyik vasárnap délután a 9 holdas Kovács Gyula kereste fel. — Csináljunk már egy számadást vagyoni állapotunkról, — kérte akkor Kovács Gyula K. Tóth Lajost. — Rendben van — válaszolt a szövetkezeti tag. Mindjárt azzal kezdte, hogy tavaly óta az állam milyen kedvezmény eklkei támogatta a szövetkezeti tagokat. K. Tóth Lajosnak ugyanis van tehene, de tejbeadási kötelezettsége nincs. így a felesleges tejet szabadpiaci áron értékesítheti, ami egy összegben kifejezve, az idén közel nyolcezer forint hasznot jelent. Kovács Gyula a maga igazáról szólva azzial érvelt, hogy az egyéni gazda akkor kel, amikor akar, : — „Két esztendeje vagyok csoporttag, de még mindig úgy keltem, úgy feküdtem, ahogy akartam. Munkánkat sokkal kevesebb faradsággal végezzük, rrint régen. — Neked egész nap kellett tib- lábolni, míg a tavasszal vagy a télen egy hold földet megszántottál. Mi géppel szántunk — felelt K. Tóth Lajos. K. Tóth Lajos az idén különösen meg van elégedve a szövetkezettel. Egy esztendő telt el a kormány- programm megjelenése óta. Azóta — mint mondja — állandóan emelkedik a tagok jóléte. Most végzik a cséplést és harr árosán osztják a kenyérgabonát. „Kukoricánk és cukorrépánk olyan művelést kapott, hogy 20—25, illetve 200—250 mázsát Ígér holdanként“ — vélekedik K. Tóth Lajos. — A volt kttzépparasit elmondta még azt is, hogy a szövetkezetben minden ember jól felhasználhatja tudását, szakképzettségét és bebizonyíthatja, mire képes. Beszélt arról is, hogy neki és a tagok nagyrészének mindig Van készpénzük. „Hogyne lennék megelégedve, hiszen most még tavalyi gabonám is van. Annak ellenére, hogy régebben 13 és fél hold földön gazdálkodtam, ilyen időtájban már alig-alig dicsekedhettem azzal, hogy van eladó búzám. Jólétünk állandóan emelkedik. Itt van az öreg Kovács Géza bácsi, neki van vagy 5000 forint készpénze most is. Bármibe fogadnék, hogy Vid- rovszki János bácsinak megvan a 10.000 is, pedig most vásárolt egy új konyhabútort. Nekem az a véleményen.', hogy aki a szövetkezetben szorgalmasan dolgozik, az megtalálja a számítását“ — mondta búcsúzóul K. Tóth Lajos, a tiszaigari Petőfi tsz tagja. Szavaiból érződött, hogy őszintén beszélt. Nem túlozta el a dolgokat, hiszen akadnak a szövetkezetnek is problémái, de viszont, aki az életet ismeri, tudja, hogy semmi sem négy magától. A Petőfi tsz tagjai most azon igyekeznek, hogy szorgalmas munkájukkal simára egyengessék a jobb élethez vivő utat. XANÜLMÁNYUTON A MÁTRÁBAN G imnáziumunk „Id. Lóczy Lajos Földrajzi Szakköre“ kilencna- pos földrajzi tanulmányutat szervezett a Mátra hegységbe, bevonva a nem szakköri tag, jó földrajzosokat is. Tizenheten indultunk útnak július 19-én sátrakkal, hátizsákokkal felszerelve. A sátrak könv- nyűek voltak, a hátizsákokra szerelve vittük azokat. Az egész tanulmányutat gyalog tettük meg, csak az oda- és visszautazás történt vonattal. Az út célja: az iskolában tanultak megismerése kint-- a terepen, országismeret és gyűjtés a földrajzi szertárnak, s más környező iskoláknak. I Q-én délután kipirult arccal, örömmel érkeztünk meg Szurdokpüspökire. Csütörtökön, 22- én átmentünk megnézni a mátraverebélyi bányászüdülőt és környékét. Itt csatlakozott hozzánk egy közeli bánya aknászmestere, aki azután igen részletesen elmagyarázta p szénbányászatot, körülvitt bennünket az üdülő környékén lévő nevezetessé, gek között is. Szép kövü- letgyüjteménnyel tértünV ..haza”, Tarra, majd kimentünk még délután a kb. 25 percnyire lévő cse- vicékhez is. Ezek szénsavas források, igen egészséges, jóízű vizük van. Meg fürdöttühk a patakban, majd felmentünk a közeli hidrokvarcitos andezitérhez. Jó kilátás is nyílott innen befelé a Mátráoa Megbeszéltük a Mátra keletkezését, alkotó kőzeteit gyűjtöttünk, este megini egy szép csomag állott készen földrajzi szertárunk részére. Aztán korai fekvés, mert másnap nagy út várt ránk. A szombati nap volt a ^ legnehezebb, túra teljesítményben is. Kora reggel indultunk fel a Gallyatetőre, igen szép, új- ültetésű fenyvesek között. Általában egész utunkon sok helyen figyelhettük meg az új erdősítési munkálatok konkrét eredményeit. A Gallyaszálló ragyogó termében reggeliztünk jóízűen, majd újult erővel indultunk a Mátra gerincén gondozott szép erdőben, a Kékestetőre. örömmel, büszkén sétálgattunk, szemlélődtünk a hosszú és kemény út után hazánk legmagasabb hegycsúcsán. Ittunk Ma" gyarország legmagasabb forrásának vizéből, a Já vor-forrásból. Szép gerinctúra után értünk' el Kékes után a Saskőre, ahonnan a szép kilátást élveztük. Vezetőtanárunk elmagyarázta, merre m<t 'áthatunk és merre fogunk lemenni. Szép, de kemény út után jutottunk le a Parádfürdőre nyíl 1 Ilona-völgybe, ahol a Széni Tstván-forrás mellett ütőt • tünk sátortábort. Vidáman vertük fel sátrainkat é. este lobogó tábortűz mel-* lett sütöttük a szalonnát és ittuk rá a forrás jé szénsavas, kénhidrogéniu- mos-vasas vizét. Másnap: pihenőnap. Megnéztük a közeli Parádfürdőt, mostunk, varrogatfunk, pihentünk. Utóbbi nagyon ránkfért, mert az előző kél nap bizony kifárasztott. De bírtuk!!! Az otthon élőn elkészített útitervünket mindvégig megvalósítót, tűk, sőt itt-ott „túlteljesítettük“, LT étfőn korán reggel Recsk felé indultunk az ércbányát és az ércdúsítót megnézni. Az enge délyt hamarosan megkaptuk és igen jó vezetőnkkel egy félnapot töltöttünk az üzem területén. A bányászok, munkások nagy szeretettel fogadtak bennünket és türelemmel vále- szolgattaft kérdéseinkre Török elvtárs, az ÜB-el- nök még ásványokat is segített keresni iskolánk számára. A bánya népboltjában felújítottuk élelmiszerkészletünket s kőzetekkel, ásványokkal megrakodva indultunk tovább Sírokra, ahol éiieli szállásunk várt. Útközben a tanár elvtárs is nagyon elcsodálkozott. 1951-ben volt erre legutoljára s bizony sok helyen ő is alig ismert a vidékre. Uj üzemek, új kőbányák, kőzúzók, új műutak, új lakóházak között tettük meg utunk nagy részét. Sirokon pihenő után még este felmentünk a meredek várhegyre a szép siroki várromot megnézni. A várrom mellett vannak a híres siroki kőbálványok: deflációs, szélfúvásps eredeti gomba; ott helyiben elmagyarázta sziklák. Ezek keletkezését vezetőtanárunk, majd röviden a vár történetét, is. Megnéztük a siroki fém- árugyár lakóházait is, néhány kőfejtőt. Előtünedez- tek a múlt árnyoldalai is- a barlanglakások, amelyeket egészséges, korszerű házak váltottak fel. TT előttjén, kedden ko- tolsó napunk dél- rán elgyalogoltunk Bükkszékre, a híres melegfürdőbe. Többórás fürdés után megtekintettük a melegforrást, a töltőüzemet, ahol a híres „Salvus” gyógyvizet palackozzák és szállítják még külföldre is. Délután kigyalogoltunk a siroki vasútállomásra és éjjel tértünk haza Tisza- földvárra élményekben gazdagon, értékes iskolai gyűjteménnyel, sok-sok fényképpel. KISS IBOLYA gimn. III. o. tanuló PAR1HIR A III. kongresszus határozatainak tanulmányozásához és széleskörű megismeréséhez kíván a Pártoktatás Háza segítséget nyújtani a kongresszusi előadássorozattal, melyet párt-, állami-, tömegszervezeti, gazdasági funkcionáriusok, propagandisták, párttagok és pártoökívüliek részére tartunk. Második előadásunkat „A népjólét emelésének alapja a jobb, fegyelmezettebb munka“ címmel augusztus 10-én, délután 6 órakor a Pártoktatás Háza földszinti nagytermében tartjuk. Előadó: Sebestyén János elvtárs, a SzOT Megyei Tanács elnöke. Kérjük az elvtársakat, hallgassák meg az előadást és felmerült problémáikat mondják el, Busi Lajosné, P. H. vezető. Olvasd, tanulmányozd a PÁRTÉPÍTÉST! _______________„! A rákócziujfalui Új Élet tsz tagjai ' V a jövőre is gondolnak. v A rákócziújfalui Üj Élet tsz tagjai a következő évi jé termés biztosítására I» gondolnak. Szerződést kötöttek a kengyeli gépállomással, s a kengyeli traktorosok most tarlóhántást végeznek szántóföldjeiken. A tarlóhintott földet ősszel sokkal könnyebb előkészíteni a vetéshez. Nem terem annyi gyom benne, mint a tarlóhán* tolatlan talajban. A következő évben pedig sokkal könnyebb a belevetett kapásnövé- nyék megművelése. A.falában 20—25 százalékkal nagyobb a termés az így előkészített tőidben. Képünkön PAPP BÉLA, a kengyeli gépállomás traktorosa G.. 35-ös traktorával a tarlót hántja. Meqnyitották a Ueiiqqeli áj jiinuzinluizal Szombaton már a kora esti órákban gyülekeztek a fiatalok, öregek a kengyeli mozi bejárata előtti. Tudták az egész községben, hogy aznap este nyitják meg az újjáépített filmszínházat. Látni lehetett minden arcon, hogy örülnek a szépen rendbehozott helyiségnek. Már az első előadás is igazolta, hogy a kengyeliek szeretik a filmet. Mintegy százötven-kétszáz személy gyűlt össze a megnyitó ünnepségre. Mielőtt a vetítést megkezdték volna, Béres Miklós, a MOKÉP igazgatóhelyettese ünnepélyes szavakkal adta át rendeltetésének az újonnan átépített „Alkotmány“ filmszínházat. Elmondotta többek között, hogy pártunk és kormányunk támogatása folytán mintegy 90 ezer forintba került a mozihelyiseg. Arra kérte a vendégeket, hogy használják fel a film által nyújtott szórakozási lehetőségeket az eddiginél még sokkal jobban. Az épület rendbehozásáért köszönetét mondott azoknak a KTSZ-dolgozóknak, akik abban tevékenyen résztvettek. Béres elvtárs szavai után Dombiné elvtársnő, a községi tanács végrehajtóbizottsága, valamint a község dolgozóinak nevében vette át az új épületet. Majd a következőket mondotta: — Mi, Kengyel dolgozói azzal igyekszünk viszonozni pártunk és kormányunk támogatását, hogy mind a begyűjtésben, mind az adófizetés terén az elsők között leszünk. Községünk dolgozóinak, szórakozni vágyó fiataljainak régi vágya teljesült most. Arra kérem a község dolgozóit, hogy becsüljük meg, tartsuk ilyen tisztán, ne rongáljuk a falakat, berende- seket. A* átadás után megkezdték a „Királylány a feleségem"* cimd francia film vetítését, amely igen nagy tetszést nyert a közönség előtt, MEGHÍVÓ A MEGYEI BÉKEBIZOTTSÁG 1954* augusztus 11-én, szerdán este 7 órai kezdettel a szolnoki Szigligeti Színházban BESZÁMOLÓ BÉKENAGYGYÍÍLÉST tart A GENFI TANÁCSKOZÁSRÓL. - Előadó: PARRAGI GYÖRGY Kossuth-dij’as uiságíró, az Országos Béketanács elnökségének tagja. — A beszámoló nagygyűlésre szeretettel meghívja és várja Szo'nok város dolgozóit, munkásait, dolgozó parasztjait, értelmiségi dolgozóit, városunk asszonyait és lányait A MEGYEI BÉKEBIZOTTSÁG. Gál Zsigmond tiszaburad levelezőnk egyik levelében kölcsönt kért karámépítésre. Az Állami Állattenyésztő Állomások Megyei Igazgatóságától az alábbi választ kaptuk: „Állami kölcsönt karámépítésre nem lehet Igénybe venni. Ezt csupán a legeltetési bizottság tudja elkészíttetni, amennyiben fedezet áll rendelkezésére. A járási tanács jogosan emelte le a pénzösszeget. — Vedrődy Gusztáv igazgató, Szolnok“, Egyik törőkmiklósi levélírónk, Koczka Lajos több hiányosságot közölt szerkesztőségünkkel, A városi tanács végrehajtóbizottságát kértük meg a hiányosságok kijavítására. Közölték, hogy „a levélben foglalt panasz a valóságnak megfelelt. A városi tanácshoz több ízben fordultak már mások is a szóbanforgó utcarészek tisztántartása ügyében. A Szcrvestrágyagyüjtő Vállalat figyelmét levélben hívtam fel a hiányosságok kiküszöbölésére. Közöltem velük azt is: ha a jövőben hasonló mulasztások fordulnak elő —< a felelős személy ellen közegészségügyi kihágás miatt feljelentést teszek. — Szabó Imre, Tőrökmiklós, ellenőrzési csop. vez,”
