Szolnok Megyei Néplap, 1954. augusztus (6. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-06 / 185. szám

1954 augusztus 6. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 8 A tiszaigarí Petőfi tsz fejleszti állatállományát A tiszafüredi járás egyik legszer­vezettebben gazdálkodó termelő- szövetkezete a tiszaigarí Petőfi tsz. A község egyénileg dolgozó paraszt­jai érdeklődéssel figyelik a szövet­kezetiek munkáját és éppen az eredményes munka láttára nyolcán lépnek be rövidesen a Petőfi tsz- be. A szövetkezeti tagok az állat- tenyésztésben is élenjárnak. Célul tűzték ki állatállományuk növelése mellett a minőségi fejlesztést Ez a célkitűzés nemcsak terv ma­rad, hanem folyamatosan meg Is valósul. Póka elvtárs, a tsz elnöke, a szövetkezet tagjaival közösen megbeszélve, a legnagyobb szakér­telemmel rendelkező állattenyész­tésben jártas tagokat osztotta be erre a munkára, öröm végignézni a Berényi László sertésgondozó ál­tal vezetett sertésfarmot, ahol töb­bek között 49 törzskönyvi ellenőr­zés alatt álló mangalica tenyész- koca van. Berényi elvtárs úgy gon­dozza a rábízott sertéseket, hogy azok az őszj mezőgazdasági kiállí­táson is megfeleljenek. A fehérre meszelt falú, gondosan fertőtlení­tett fiaztatóban, száraz, tiszta al­mon 15 anyakoca fekszik. A kutri- cák között a két és fél méteres etetőtérségen több mint 90 három­hetes egészséges malac futkos. A 15 mangalica koca fialási átlaga b darab. A fiaztató épülete nem kor­szerű építmény, de nagyszerűen megfelel. A tsz tagjai takarékosan gazdálkodnak, míg saját erejükből különbre nem telik, ezt a régi is­tállóból átalakított épületet hasz­nálják fiaztatónak. Berényi elvtárs tudja azt, hogy a kevéssé korszerű épületben is lehet nagyszerű állat- tenyésztési eredményeket elérni, ha megfelelő gondossággal kezeli a rábízott jószágokat. Hasonló a hely­zet a kocák szabadszállásán, ahol hűvös, száraz ólban 34, fialás előtt álló, igen jó kondícióban levő koca pihen. Berényi elvtárs nem elég­szik meg azzal, hogy csak az ólak és felszerelések legyenek tiszták, hanem az épület körletét is állan­dóan rendben tartja. Jól tudja, csak megfelelő tisztasággal lehet védekezni a megbetegedések ellen. Hasonló a helyzet a tehenészet­ben. A Koroknai József tehenész gondozása alatt álló 18 tehén törzs­könyvi ellenőrzésbe van felvéve. 10 tehénre a Tejipari Vállalattól szál­lítási szerződést kötöttek. A szer­ződésben foglalt követelmények­nek a tsz tagjai mindig eleget tet­tek és nagymennyiségű tejet szál­lítottak be a városi lakosság ellá­tására. A Tejipari Vállalat azon­ban nem tett eleget a kötelességé­nek. A vállalat vezetői mindig megfeledkeznek a korpakiutalásró.'. Koroknai elvtárs becsülettel telje­sítette a pártkongresszus tisztele­tére tett felajánlását. 7 literre emelte a fejési átlagot és az Alkot­mány Ünnepére indított verseny­ben jelenleg 11.9 literes fejési állagnál tart­Nagy gonddal ápolja, takarmányoz- za a rábízott jószágokat. Alkalmaz­za az egyedi takarmányozást. A gondozása alatt álló 18 tehén közül 15 már megellett, 3 tehene pedig vemhes. A borjak szépen fejlőd­nek, 3 borjúra bikanevelési szer­ződést kötöttek, ami az apaállat­utánpótlást biztosítja és egyben tejbeadási kedvezményt jelent a szövetkezetnek. A borjak részére kifutót építettek, hogy azok szabad levegőn, kedvük szerint mozoghas­sanak, mert ez az egyik előfelté­tele a növendékállatok nevelésé­nek. A városi dolgozók húsellátásának biztosítása érdekében a Petőfi tsz tagjai 116 i-ereszfezett süldőt állítottak be hizlalásra. Ezenkívül nagy gondot fordítanak a baromfiállomány fejlesztésére. Jelenleg egy 500 darabos Leghorn baromfitörzs beállításán fáradoz­nak. Jól tudják, hogy fejlett, ma­gashozamú szarvasmarha-, sertés- és baromfiállomány beállításával tudják még jövedelmezőbbé tenni közös gazdaságukat. Az állatte­nyésztés gyakrabban hoz pénzt a szövetkezeti tagoknak, ugyanakkor a nagyszámú állatállomány teszi le­hetővé szántóföldjeik szervestra- gyával való rendszeres trágyázását, a talaj termőképességének fokozá­sát. FEKETE IMRE járási főállattenyésztó Tiszafüred Megyénk dolgozói az árvízkárosultakért Egy esztendő mérlege a tiszaíenyői Lenin ísz-ben Termelőszövetkezetünk tagjai a közös gazdálkodás néhány eszten­deje alatt nem csekély eredményt értek el. Sokat szilárdult a mun­kafegyelem, s nőtt a közös vagyon megbecsülése. A községben és a szomszédos termelőszövetkezetek­ben még mindig emlegetik szép búzatermésünket, amit az elmúlt esztendőben az agrotechnikai mód­szerek következetes alkalmazásá­val elértünk. Egyik 40 holdas búza­táblánkról 24 mázsás átlagtermést takarítottunk be, s az őszi, Szolno­kon megrendezett mezőgazdasági kiállításon első díjat kaptunk, Bár ez az esztendő nem kedve­zett a gabonáknak, nálunk, a szö­vetkezetben mégis kielégítő a ter­més. , I j A búza termésátlaga másfél­két mázsával felülmúlja a köz­ség egyénileg dolgozó paraszt­jainak termését. Sőt van olyan területünk, amelyen az eddigi cséplési eredmények szerint 10 —II mázsa termett. Átlagban azonban meghaladja a 8 és fél-9 mázsát. Mindez elsősorban nemcsak a növénytermesztőbrigá­dok tagjainak eredménye. Köszö­net jár érte a kengyeli gépállomás nagyszerű' traktoristáinak, Bulyáki Sándornak, Trecskó Mártonnak, B. Tóth Ferencnek, Nász Józsefnek és a többieknek, akik már évek óta a mi szövetkezetünkben dolgoznak, s tegyük hozzá, évről évre kevesebb hiba van munkájukban. Minden elismerést megérdemel Bulyáki Sándor traktoros, aki az aratás idején, rendkívül nehéz körülmé­nyek között, súlyos lábsérülése el­lenére 140 holdat - aratott le gépé­vel. * 25 mázsás átlagtermésre számí­tunk kukoricából. Az elmúlt esz­tendőben 42 holdon 520 mázsa ku­korica termett, az idén 1100 má­zsára becsüljük a várható termést Az 50 hold cukorrépa pedig 70—80 vagonnyit ad. Nem véletlen ez az eredmény, a kapásnövények területének egyé­nekre való felosztása és a munka- fegyelem megjavulása, a közös va­gyon megbecsülése hozta meg. Igen sokat köszönhetünk az idős Olcsák András bácsinak, aki kezdetben a tagok között szinte egymaga kardoskodott a területfelosztás mellett. A szép kukorica, cukorrépa és a többi kapásnövény, a jó terméskilá­tás az új munkaszervezés ered­ményességét, a haladó gondol­kodású idős parasztembert iga­zolja. A jó takarmány termés minden lehetőséget megad közös gazdasá­gunk további fejlesztéséhez, első­sorban az állattenyésztés hozamá­nak emeléséhez. A december 19-:, határozat előírja, hogy minden 200 holdnál nagyobb szántóterülettel rendelkező tsz-nek juthászatot kell létesítenie. A juhtenyésztés való­ban jól jövedelmező foglalkozás és lehetővé teszi a textilipar jobb nyersanyagellátását. A napokban 205 juhot vásároltunk. Márciusban már a fiatal bárányok értékesíté­séből legkevesebb 15 ezer forintot tudunk előlegbe osztani. Április- májusban a lenyírt gyapjúból 35 ezer forint kerül isrnét a tsz közös kasszájába, j,•(•.#* i«*-, • „ . • Ebben az esztendőben két íz­ben, összesen 22 ezer forintot osztottunk előlegképpen, míg tavaly, egész esztendőben csak .,,, 12 ezer forintra telt, A juhászat mellett továbbfej­lesztjük sertésállományunkat. Nem­régiben állítottuk be a 17 darabos tiszta, mangalica tenyésztörzset. Ezenkívül 38 Cornwall anyaserté­sünk és 20 különbözőfajta serté­sünk van. Ez utóbbiakat, fialás után hízóba fogjuk. Egyik feléből kiegyenlítjük sertésbeadási kötele­zettségünk még hiányzó részét. A másik felét szabadpiacon értékesít­jük. Ez is növeli a tsz-tagság kés/.- pénzjövedelmét. Állatállományun­kat pedig, mely kezdetben minden­féle szedett-vedett egyedből állott, fokozatosan felfrissítjük és magas­hozamú, nagy tenyészértékű, tiszta­vérű tenyésztörzsekre cseréljük át. Utoljára említem meg, bár elő­ször kellett volna, a szarvasmarha­tenyésztés feladatait. Szövetkeze­tünkben itt van még a legtöbb hiá­nyosság. A tehenészetben jelenleg 7—8 liter a fejési átlag. Bár a gon­dozás minősége is kívánnivalót hagy maga után, az egyedek sem a legkiválóbbak. Az állam segítsé­gével jól tejelő üszőket vásárol­tunk nemrégiben s ez a 10 üsző képezi egyelőre a törzsállományt, összesen 47 szarvasmarhánk van. A borjakat a legjobb gondozás alá vesszük, hiszen nálunk is érvényes az a megállapítás, hogy a száján keresztül nevelik a jó jószágot. Szántóföldjeinket akkor tudjuk jó erőben tartani, ha elegendő szer­vestrágyával rendelkezünk. Ezév végére annyira felszapo­rodik a számosállat létszáma, hogy évente legkevesebb 20 százalékát istállőtrágyázhatjuk szántóföldjeinknek. A szerves- trágyázás mellett a műtrágyá­val is fokozzuk talajaink ter­mőképességét. 240 mázsa szemcsézett pétisót és szuperfoszfátot az őszi talajelőké­szítés során belemunkálnak a földbe. Jövőre mégnagyobb ter­mésünk lesz. Ezévi eredményeink és a követ­kezőévi még jobb kilátások érdek­lődést váltottak ki az egyéni gaz­dák körében, a szövetkezet iránt. Idáig hat család jelentette be belé­pési szándékát, akiket valameny- nyien szeretettel fogadunk. Juhász Sándor, a tsz elnöke' A KUNMADARASI Dózsa tsz tagjai gyors betakarítással, a tarló­hántás időben való elvégzésével segítik a Duna árja által kárt szenvedett testvéreiket. Ezenkívül 50 mázsa búzát és hét sertést is juttatnak részükre. A Kossuth tsz tagsága 50 mázsa búzát és két sertést ajánlott fel. * A TURKEVEI Farkas Mihály tsz számos tagja 1—3 mázsa búzát adott károsult testvérei megsegíté­sére. ♦ IGNÄCZ ISTVÁN kenderesi egyéni dolgozó paraszt 3 mázsa búzával sietett a dunamellékiek megsegítésére. • A GYAPOTTERMELTETŐ és Feldolgozó Vállalat Szolnokmegyei Szakfelügyelőségének dolgozói is csatlakoztak az árvízsujtotta duna- menti lakosok megsegítéséhez. — Háromhavi fizetésük 1—3 százalé­kát, összesen 449.50 forintot aján­lottak fel. * A KENGYELI Sallai tsz tagjai is őszinte együttérzéssel sietnek a kártszenvedettek segítségére. Erről tanúskodik az alábbi levél: „Közös terménykészletünkből a tagság egységes elhatározása nyo­mán 25 mázsa búzát, 25 mázsa kin koricát, 10 mázsa árpát, 10 mázsa zabot, 10 mázsa borsót és 50 mázsa herét küldtünk. Ezenkívül tagjaink egyéni fel-* ajánlásokat is tettek. Gál Sándor 1 mázsa búzát. 2 mázsa kukoricát, 1000 forintot, Kenyeres Imréné 50 kiló búzát, 50 kiló kukoricát, 2 mázsa herét és 6 darab baromfit, Esztró Imre 1 mázsa búzát, 1 má­zsa kukoricát, 100 forintot, Tóvízi tstván 1 mázsa kukoricát, 50 kiló búzát, Punkait János 50 kiló búzát, 2 mázsa kukoricát, Munkácsi Pál 50 kiló búzát, 50 kiló kukoricát és 50 forintot adott. Székely Ferencné egész évi búzajárandóságának 10 százalékát adta. Jó szívvel adjuk bajbajutott test-i véreinknek, akiket megkárosított a víz. TŐ VÍZI ISTVÁN, Kengyel, Sallai tsz. A JÁSZKISÉRI Táncsics tsz tagJ jai 10 mázsa árpát, 600 liter tejet és 50 mázsa takarmányt gyűjtöt­tek bajbajutott testvéreiknek? TISZAROFF községben Boros László cséplőmunkacsapata meg­segítés! mozgalmat indított a víz- károsultak javára. Heti gabona­keresetük 1 százalékát küldték el. A szolnoki Fűtőház dolgozói társadalmi munkával épült szabadtéri színpadot avatnak a Vasutas Napra A NEGYEDIK Vasu­tas Nap méltó megün­neplésére a szolnoki Fűtőház dolgozói, a iobb termelőmunka mellett körü’belül két héttel ezelőtt lelkes mozgalmat indítottak. Elhatározták: augusztus 8-ra szabadtéri színpa­dot építenek kulturhá- zuk udvarán hulladék­fa felhasználásával. A nagv társadalmi mun­kában az asztalosokon. kőműveseken kívül szí- ron pedig mintegy ezer vesen közreműködtek a dolgozó, műszaki dolgozók, a re- Az úi szabadtéri szín- szortfőnökök. tiszt.vise- padot szombaton este. lök egvaránt. Felkutat- a negyedik Vasutas ták a használható fa- Nan előestéién avatják anvaaot, segítettek az fel. Erre az alkalomra építőanyag előkészítő- ú1 műsorszámokkal ké­sében. az udvar gödrei- szülnek a táncosok, a nek feltöltésében. A zenekar és az énekkar színpadon kényelmesen ^ae'a'- hogv vidám. elfér a Fűtőház 130 ta eSésZ estét betöltő mű- elfer a lutohaz 130 ta- sorukkal méltó hangu_ eu vegveskara. a néző- iatot adianak a vasuta- térré átalakított udva- sok ünnepéhez. Miért nem vessik át a gyapotot? 1952. szeptember 22-én terme­lési szerződést kötötten.' 400 négyszögöl gyapotra a tiszabői tanácsházán. 1953-ban el is vetet­tem és a termést le is szedtem. Egy alkalommal volt kint egy megbízott a Gyapottermeltető Vállalattól, aki megnézte, hogyan kelt ki a növény. Azóta semmi hírük, sem nyorr.uk. A rrult év decemberében hal­lottam, hogy van átvevőheiy köz­ségünkben, az úgynevezett Nostra raktárban veszik át a gyapotot. Ki is mentem. A magtáros az­zal fogadott: 50—60 kg-nyi gya­potot szedtek össze a vállalat emberei, de már el is mentek. Az áprilisi tanácsülésen szóvá is tettem ezt az esetét. A vb. tit­kár elvtárs rr.eg is Ígérte, hogy telefonon beszél a vállalattal. Úgy is történt, onnan azonban csak ígéretet kapott. Lassan harmadik éve lesz, hogy a 400 négyszögöl gyapotra a szerződést megkötöttem. Á leszedett termés azonban a házam padlásán vár­ja az átvételt. Szépen díszük már ezévben vetett gyapotom is. El sem tudom hát képzelni, miért halogatják a rr.ultévi ter­més átvételét, amikor olyan nagy szükség van a gyapotra. ifj. Fekete József Tiszabő, Vorosilov ut 45. sz. Harmincezer forint értékű felszerelés a kunmártoni járási kultúrházban A kunmártoni járási kulturház 30.000 forint értékű felszerelést kap a negyei tanács népművelési osztályától. A klubhelyiség beren­dezéséhez, augusztus 4-én, szerdán szállították el a. rádiót a hangszó­rókkal együtt. Augusztus 6-án, pénteken pedig a kulturház fúvós zenekarának új felszereléseit, hangszereit kapják meg a kun- mártoniak. Ezenkívül rövidesen még több értékes felszerelési tár­gyat juttatnak el ebből az összeg­ből a kulturháznak, többek között egy keskenyfilm-vetítőgépet, amely már előre is nagy örömet szerzett az ottaniaknak. Az iskola nemsokára ismét megnyitja kapuit A z elmúlt tanév sok szép ered­ményt hozott a cserkeszöllői Iskolában is. Két esztendeje, hogy iskolánk az új község keretében önállóvá vált. Három évvel ezelőtt öt tanerővel dolgozott, szakokta­tás nélkül, öt esztendeje négy ve­zetője volt. A felszabadulás előtt kettő, s mi a helyzet ma? □ A z elmúlt tanévben kilenc ve­zetővel, jövőre tízzel dolgo­zunk. Két esztendeje szakosított oktatás folyik. Nézzük rr.eg ennek a hatalmas fejlődésnek kiinduló­pontját. Talán több lett a gyermek, hogy sokkal több nevelőre lett szükség? Kétségtelenül megszapo­rodott a tanuló létszám is. A köz­ség sokat fejlődött az elmúlt esz­tendőben s ez a lakosság számá­nak növekedését hozta magával. A múltban nagyon kevés gyer­mek ért el a hatodik osztályba. Két elemi is elég volt ahhoz, hogy elszegődjenek kiscselédnek. Ma a gyermekek tanulni akarnak. A szülők egyre jobban belátják az általános iskola elvégzésének szük­ségességét. A nép államának ta­nult emberek kellenek, nem grófi szérűn elkallódott kiscselédek. m A szaktanárok mellett két esz- tendő alatt kb. 15.000 forint értékű szertári felszerelést kapott iskolánk. Ma már nincs semmi csodálatos abban, hogy Cserke- szöllőben a parasztgyerekek elek­tromos utón fel tudják bontani a vizet. Szőkecoffos kislányok ko­moly buzgalommal vizsgálják mik­roszkóp alatt az emberi test szö­veteit, vagy művészileg preparált csontvázakon tanulmányozzák a gerinces áilatok felépítését Hol állt mindettől a múlt rendszer „népok­tatása“, mely az iskolások felneve­lését egy számológéppel, egy táb­lával, s néhány hazug beállítású képpel befejezte. Nevelésünk- központjában a fe­gyelem megszilárdítása, a helyes, logikus magyar beszéd és írás­készség és ezen keresztül a szocia­lista hazaszeretet kialakítása áll. Az iskolai fegyelem megszilárdult, de sok hiba történik a tanulók otthoni, útcai viselekedésével kap­csolatban. Sok volt az igazolatlan mulasztás, különösen az alsótago­zatban egy-egy fontos mezőgazda- sági munka idején sok tanulót tartottak vissza otthoni munkára. Ezen a téren a tanács sem támo­gatta kellőképen munkánkat, az év első felében sokszor hevertek el­intézés nélkül a mulasztási kimu­tatások a fiókban. Később, a má­sodik félévben már történt intéke- dés,.— a tanácstitkár maga is nem egy alkalommal elbeszélgetett a kimaradt tanulókkal és azok szü­leivel — csakhogy ez már későn történt, a tanulók fél éves mulasz­tásukat nem bírták behozni és megriadva a lemaradástól, újra el­kerülték az iskolát. m ^ tapasztalatok alapján őszre azt a tanulságot kell levon­nunk, hogy a fegyelem megszilár­dítása, az igazolatlan mulasztások kiküszöbölése érdekében az iskola, a családi otthon és a társadalom szorosabb összefogására, fokozott munkájára van szükség. Nagyon sok volt a dolgozatok­ban a helyesírási hiba. Nem elég tehát a nyelvtani szabályok isme­rete, sokkal többet kell foglalkoz­nunk azok gyakorlati alkalmazásá­val. Meg kell tanítani gyermeke­inket arra, hogy gondolkodva ol­vassanak, a tartalom mellett ki­sérjék figyelemmel a szavak, kife­jezések írásmódját is. Ez a feladat mindjárt másikat von maga után: fejlesztenünk kell az iskolái'könyv­tárat. Tanulóinkban az elmúlt két esztendőben túlzás nélkül forra­dalmi változásnak lehet mondani azt a hatalmas érdeklődést, mely- lyel a szépirodalmi művek felé fordultak. Sajnos könyvtárunk ezt az érdeklődést nem tudja kielégí­teni, a könyvosztáskor minden negyedik, ötödik gyermeknek tud­tunk könyvet kölcsönözni, m Q ktató-nevelő munkánk főhi­bája az elmúlt évben az volt, hogy a szülői munkaközösséget nem tudtuk oly szilárd táma­szunkká tenni, amilyenné tehettük volna. Bár családlátogatásokat vé­geztünk, nem volt elég szoros kapcsolatunk a szülőkkel, s ez a hiba a munka minden területén éreztette hatását. Az iskola nemsokára ismét kij nyitja kapuit. A gyermekek még a langyos ártézi vízben lubickolnak, mi pedig azt tervezzük, hogyan lehetne még eredményesebben ne­velni a tanuló ifjúságot. Kislaki Gyuláné, ált. iskolai igazgató*

Next

/
Thumbnails
Contents