Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-24 / 174. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1954. júliu 24. A gépeknél végzett politikai munkával biztosítsuk a cséplés sikerét A7, aratás | végefelé járunk, mindinkább előtérbe kerül kalá­szosaink cséplése. Jó, ha a tarló­ról minél előbb asztagba kerül a gabona, de legbiztonságosabb helye mégis csak cséplés után a magtárban van. Itt már nem fe­nyegeti beázási, csírásodási ve­szély. így vélekedtek a turkevei Har­cos tsz Simon-brigádjának dol­gozói, s már a hét elején meg­kezdték a hordást, mégpedig egyenesen a cséplőgépbe. Azt tartották .szemelőtt, hogy sóik a gabona, a gép készenáll, s fogat van elegendő, meggyőzik a gé­pet. így aztán a „próbacséplés“- ből folyamatos cséplés lett. Hét fogat kezdte meg a hordást, s a dolgozók közül azok, akiknek nem jutott munka sem a hordás­ban, sem a cséplőgép mellett) aratni segítettek a többi brigád­nak. A cséplés | folyamatos menete azonban legjobban csak • asztag- ból van biztosítva. A Simon- brigád kezdeményezése azért jó, mert nem kell várni az asztag elkészítéséig. Gyorsabban zsákba ■kerül a gabona. Az ilyen módon végzett cséplésnél azonban sók­kal nagyobb szükség van a gyors, a lelkes, a jólszervezett munkára, <— Megsokszorozódik ilyenkor a párttagok felelősség- érzete is, hiszen elsősorban az ő lelkes, meggyőző szavuktól függ, sikerül-e a cséplés folya­matosságát és gyorsaságát biz­tosítani. Ahhoz, hogy megfelelő módon tudják tolmácsolni dol­gozótársaiknak a párt szavát, jól szervezett és irányított népne­velőmunkára lenne szükség. A Simon-brlgád | cséplőgé­pénél azonban ez hiányzik. így történhetett meg, hogy az első cséplési napon még Szilágyi István munkacsapatvezető sem tudta megmondani: egy nap alatt mennyit bírnak elcsépelni. Pedig annak kiszámítása nem okoz különösebb nehézséget, megvan a géip normája és jó adatokkal szolgál a többéves ta­pasztalat is. A teljesítmény lehe­tőségének ismerete nélkül pedig nem igen lehet tervet készíteni a cséplés befejezésére, napokra beosztani a munkát. Éppen ezért nehézségekbe ütközik a versenyszellem kialakítása, más cséplőbrigádok eredményeinek túlszárnyalására való buzdítás is. Ez pedig a népnevelő munka során elengedhetetlenül szüksé­ges lenne. Ennek az adatnak birtokában jobban agitálhatnak a népnevelők, serkenthetik dol­gozótársaikat. A Harcos tsz 1 első cséplő­brigádjában azonban nem for­dít a párszervezet erre megfe­lelő goindot. Még a legelemibb dolgokat — például a népnevelő csoport létrehozását — sem vé­gezte el. Vámos Sándor párttag ezért nem tudja megmondani, hogy ki a népnevelő köztük, Per­sze, az igazság az, hogy vala­mennyi párttagnak népnevelő munkát kellene végezni, de Vá­mos elvtárs szavait idézve „a párttitkár mostanában nem be­szélt velük erről“, s így termé­szetesen nem is látják el meg­felelően ilyenirányú feladatai­kat. Nincs megszervezve a sajtó- olvasás sem. Ahhoz pedig, hogy munkájuk fontosságát felismer­jék a kormányprogramm valóra­váltásáért vívott harcban, figye­lemmel kísérjék más cséplőbri­gád eredményeit, nélkülzhetet- len a sajtó. Az újságcikkeket felhasználva érvelhetnek a nép­nevelők azzal is, hogy a népünk jólétét biztosító kormánypro­gramm csak akkor valósulhat meg, ha mindenki a maga munkahelyén teljesíti államunk iránti kötelezettségét. Cséplés idején a lapból vett adatokkal is hangoztathatják népnevelőink az egyéni érdekeltség kérdését, hogy több munkáért magasabb fizetés jár. — Minden gépállás, minden lassúság megérződik a keresetein. Ezekkel a kérdések­kel és a különböző reszortok dolgozóinak — így például az etetőnek — munkájával fog­lalkozni kell a népnevelőknek. Most még 1 a cséplés kezde­tén vagyunk. Ha nem késleke­dünk a cséplőgépeiknél végzett politikai munka helyes megszer­vezésével, akkor még szép ered­ményeket tudunk felmutatni. A Harcos tsz pártszervezetének — és hozzá hasonlóan a többi párt- szervezetnek nem szabad elfe­lejteni, hogy a gabonabetakarítás nem fejeződik be az aratással, sikerreviteléért cséplőgépeknél is harcolni kell, Párttitkárunk jobban ossza meg a munkát a vezetőség tagjaival kiér hosszabb ideje az a megállapításom,, hogy nálunk, a ' * kuncsorbai Vörös Október tsz-ben nem megfelelő a Pártélet, Erre több példát is tudok felhozni. Három héttel ezelőtt volt taggyűlés, ekkor a vezetőségbe beválasztottunk egy elvtársat. Azóta még veze­tőségi ülés sem volt, az elvtárs még most sem tudja, milyen funk­ciója lesz. A másik: a legnagyobb meglepetéssel tapasztaltam, hogy a fiókokban fekszenek még a márciusi Pártépítés füzetei is, több népnevelő füzettel, szemináriumi brossúrával együtt. l'j gy látom, abban van a hiba, hogy a párttitkár elvtárs mindent egyedül akar csinálni, nem osztja meg a mun­kát a vezetőség tagjaival, egyedül pedig nem képes és nem is lát­hatja jól el feladatait. Hiányzik tehát a kollektív vezetés. Nem tudom, mi az oka. Talán a titkár elvtárs nem bízik a vezetőség tagjaiban? Mindenféleképpen az a helyzet, hogy pártszervezetünk nem fejlődik megfelelően s mi nagyon szeretnénk, ha mielőbb vál­toztatnánk ezen, közös erővel. Földes Lajosné Kuncsorba, Vörös Október tsz. Megyénk malmai felkészültek az új búza őrlésére Népünk jólétének állandó emel­kedése fokozott — ‘sokszor teljesen új — feladatot ró a malomiparra, mely komolyan próbára teszi malmi dolgozóink erejét, munka­készségét, Elmondhatjuk azonban szilárdan, egységesen állják meg helyüket a legnagyobb munká­ban is. Megyénk mezőgazdasági megye, a- kenyérgabona mindenütt beérett s az egész ország számít termé­sünkre. Éppen ezért komoly jelen­tősége van most malomiparunk munkájának, hiszen fővárosunk, s nagyobb iparvidékeink lisztellá­tása egyrészt megyénk malomipa­rától függ. A nagy feladatok megoldására felkészültünk. Üjszerű munkánk még az idén a nagyarányú mű­szaki fejlesztés. Több malmunk: így a kisújszállási, jászladányi, jászberényi törökmiklósi új gépe­ket kapott az elavult régiek he­lyett és szerelésnek is beillő nagy­javításokat végeztünk bennük. — Jászfényszarun egy új malom szerelése van folyamatban, mely előrelátha­tólag augusztusban be is fejező­dik. Ebben a községben eddig csak rozsot tudtak őrölteim a dolgozó parasztok, mert az üzem meglévő berendezése alkalmatlan volt másra. Ez év őszén már egyfor­mán vihetnek búzát és rozsot. Az új üzem teljesítőképessége naponta 90 mázsával lesz nagyobb a régi­nél. Üzembe helyeztük a teljesen le­rongálódott csépai malmot s Tisza­füreden is új malom őröl a dol­gozó parasztok nagy örömére. Jászberényben, Kunmadarason, Tiszaimrén, Tiszaföldváron, Turke- vén nagyméretű erőtelepi átalakí­tásokat hajtottunk végre, hogy ele­get tehessenek ezek az üzemek is az áramtakarékosság és az üzem­biztonság követelményeinek. Nem lenne teljes a sor, ha nem emlékeznénk meg arról, amit malmaink dolgozóinak jobb munkakörülményei érdekében tettünk. Minden dolgozót ellátunk munkaruhával. Tószegen, Tisza­földváron, Jászladányfoan, Karca­gon, Szolnokon és Kunhegyesen fürdőket, kulturhelyiségekvt és öl­tözőket létesítettünk, vagy létesí­tünk. A törökmiklósi malom — a megye legnagyobb malma — nap­köziotthont kap. Javult dolgozóink bérrendszere s ezeken kívül is sok más intézkedés teszi lehetővé, hogy jobb körülmények között, több és jobb minőségű lisztet készítsenek a fogyasztók részére. Építettünk egy 50 vagonos rak­tár-férőhelyet s folyamatban van egy újabb 150 vagonos építése is. Egy 10 vagon kapacitású rizs elő­hántoló szerelését őszre fejez­zük be. Iparunknak' ilyen nagyarányú fejlesztésére hosszú idő óta nem volt példa s mindez az új kor­mányprogramm nyomán jött létre. Eleven valósággá váltak az intéz­kedések, hogy biztosítani tudjuk a lakosság egyre növekvő szükség­leteinek kielégítését. A szolnokmegyei malmok veze­tőinek fontos feladata, hogy az új létesítmények mielőbbi megvaló­sulását elősegítsék s azokat azon­nal használatba vegyék. Ezen túl­menően fejlesszék, szépítsék a lé­tesítményeket s ugyanúgy üzemü­ket is. Fontos feladat ez annál is inkább, mert sok dolgozónk még nem tekinti üzemét második ott­honának, pedig életének nagy ré­szét ott tölti el. Jó példának állíthatjuk a karcagi malmot. Öröm tölti el a látogatót, ha meg­tekinti konyhájukat, kultúrtermü­ket, ebédlőjüket. Ebben az évben más új feladat is vár a malomipar dolgozóira: nagymértékben be kell kapcsolód­tok a begyűjtés munkájába. A nagyobb raktár-férőhellyel rendel­kező malmokban gyors begyűjtő, átvevőhelyeket rendszeresítettek. Nem kell a dolgozó parasztoknak, vagy termelőszövetkezeteknek a távoli begyüjtőhelyre vinni gabo­nájukat, ha 1 a malom közelebb van. A beadás teljesítésével egy­szerre meg is őrölheti a kenyér- nekvaló gabonát. A begyűjtés és őrlés eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a kenyérgabona minősége várakozá­son felül jó. Természetesen varrnak ritka kivételek is. A jó gabonából jó lisztet fogunk őrölni a megye lakosságának. Ehhez azonban se­gítséget kell adni a termelőknek is. Az új búza nedvességtartalma a sok esőzés miatt ugyanis rend­kívül magas. Ezért az állami gaz­daságok, termelőszövetkezetek, vagy egyénileg dolgozó parasztok figyelmét felhívjuk arra, hogy a beadási kötelezettség teljesítése után fennmaradó gabonájukat, ha raktározni akarják, vagy őrlésre szánják, naktározás előtt néhány napig — lehetőleg napos: helyen, ponyván szárítsák ki, düngült ítfldön forgassák meg. Ez nemcsak a molnárok szem­pontjából fontos. Az új gabonának ugyanis a felületén és a héja alatt 18—20 százalék nedvességtartalom húzódik meg, mely bemelegedést, dohosodást, sőt csírázást is okoz­hat. Ennek lisztjéből kellemetlen szagú lapos kenyér sül, A szolnokmegyei molnárok, malmi munkások úgy hajtják vég­re a kongresszus határozatát, hogy jó lisztet őrölnek a fogyasztóknak. Vágréti László Malomipari ES igazgató. Megállapodás a MESZHART és a Bayerischer Lloyd Hajózási Társaságok között A MESZHART és a Bayerischer Lloyd Részvénytársaság Nyugat­német Hajózási Vállalat képvise­lői megállapodást írtak alá a hajó­zási forgalomnak a két vállalat ál­tal való helyreállításáról a Duna magyarországi és nyugatnémetor­szági szakaszán, (MTI). fl szovjet kormány nyilatkozata a genfi értekezletről Moszkva (TASZSZ.) Az indokí­nai tűzszünettel Vietnam, Laosz és Kambodzsa népe előtt megnyílik a gazdasági és kulturális felemelke­dés lehetősége békés körülmények között. E lehetőség egyben alapul szolgál a köztük és Franciaország közötti baráti együttműködés fej­lesztésére — hangzik a többi kö­zött a nyilatkozat. A genfi értekezletnek az a dön­tése, hogy Vietnamban 1956 jú­liusában szabad választásokat tar­tanak, megteremti a feltételeket arra, hogy az egész vietnami nép nemzeti érdekeinek és vágyainak megfelelően megtörténhessék Viet­nam nemzeti egyesülése. Nagy jelentősége van annak a megállapodásnak is, hogy Kam­bodzsában és Laoszban 1955-ben általános választásokat kell tar­tani titkos szavazással és az alap­vető szabadságjogok tiszteletben- tartásával. Feltétlenül rá kell mutatni, hogy az annyira fontos határozatok meg­hozatalát megkönnyítette a francia kormány pozitív állásfoglalása, amelyet az a törekvés diktált, hogy a francia kormány Francia- ország nemzeti érdekeinek megfe­lelően és Indokína népei érdekei­nek tekintetbevételével cseleked­jék. Az Egyesült Államok nem akart Franciaországgal, Angliával, a Szovjetunióval, a Kínai Népköz­társasággal és más államokkal együtt résztvenni a közös mun­kában, amely biztosította az indo­kínai béke helyreállítását. A genfi megállapodások a béke őreinek fontos győzelmét és a háborús erők komoly vereségét jelentik, A Szovjet kormány üdvözli a Genfben, az indokínai bélié hely­reállítása nagyfontosságú feladatá­nak megoldásában elért sikereket. A végleges indokínai rendezés nagyfontosságú feladata mellett ott áll- a végleges koreai békés ren­dezés halaszthatatlan feladata. A genfi értekezlet és munkáján nak eredményei megmutatták, mi lyen fontos szerepe van a vitás nemzetközi problémák megoldásá­ban a nagy kínai népnek és álla­mának, a Kínai Népköztársaság­nak — hangsúlyozta továbbiakban a nyilatkozat. A Kínai Népköztársaságnak a genfi értekezleten vállalt szerepe új bizonyítéka volt befolyásának és nemzetközi nagyhatalmi tekinté­lyének. A Szovjet kormány úgy véli) hogy Genfben az indokínai tűz­szünetről és a béke helyreállításán ról kötött megállapodások elősegí­tik a nemzetközi feszültség eny­hülését és ezzel kedvező feltétele^ két teremtenek a többi megoldat­lan fontos nemzetközi kérdés ren­dezésére, A szovjet kormány kijelenti, hogy békeszerető politikáját kö­vetve, továbbra is kitartóan és ha­tározottan folytatja erőfeszítéseit a kérdések sikeres megoldásáért, ami kétségtelenül döntő fontosságú kérdés volna a nemzetközi fe­szültség enyhítésének, a béke és a nemzetközi együttműködés meg­szilárdításának útján, (MTI,) A Szovjetunió Legfelső Moszkva (TASZSZ.) A pénteki szovjet lapokban megjelent a Szovjetunió Legfelső Bíróságának alábbi közleménye: A Szovjetunió Legfelső Bírósá- ínak katonai tanácsa 1954 július tői 7-ig tárgyalta M. D. Rjumin ügyét. M. D. Rjumint az OSZSZSZK Büntető Törvénykönyvének 58—7. paragrafusában meghatározott bűn- cseleménnyel vádolják, A bírói eljárás megállapította, hogy Rjumin a volt állambizton­sági minisztérium főnyomozója­ként, majd ezen minisztérium kü­lönösen fontos ügyekben nyomozó osztálya vezetőjeként, mint a szov­jet állam burkolt ellensége, karri­erista és kalandor céllal nyomo­zati anyagokat hamisított meg. E hamisított anyagost alapján provo­kációs ügyek indultak meg és in­dokolatlanul letartóztattak számos szovjet állampolgárt, köztük az orvostudomány neves képviselőit. ' Amint a bíróság előtt a tanú­vallomásokból kitűnt, Rjumin a Bíróságának közleménye szovjet törvény áltál tiltott mód­szerek alkalmazásával arra kény­szerítette a letartóztatottakat, hogy önmagukat és más személyeket hamisan a legsúlyosabb államéiig nes bűncselekményekkel — haza­árulással, kártevéssel, kémkedéssel — vádolják, A később lefolytatott nyomozás megállapította, hogy ezeknek a vá­daknak semmi alapjuk semÄvolt. Azokat a személyeket, akiket ezekben a koholt ügyekben fele­lősségre vontak, teljesen rehabili­tálták. ! A Szovjetunió Legfelső Bírósá­gának katonai tanácsa Rjumin kártevő tevékenységének különö­sen veszélyes voltát és az elköve­tett bűncselekmények következ­ményeinek súlyosságát tekintetbe* véve, Rjumint a legsúlyosab bün­tetésre, golyóáltali halálra ítélte. Az ítéletet végrehajtották, —> (MTI.) Sajtókommentárok as indokinai fegyverszünet megkötéséről Bukarest (TASZSZ.) A bukaresti lapok nagy címek alatt közölnek jelentéseket a genfi értekezlet munkájának sikeres befejeződésé­ről. A „Scinteia" „A béke őreinek hatalmas győzelme“ című vezér­cikkében ezt írja: A genfi értekezlet, annak ered­ményei a tárgyalások szellemének diadala a vereséget szenvedett „erőpolitika“ felett, New-York Az amerikai sajtó azt tanúsítja, hogy az Egyesült Államok vezető­köreiben nyílt elégedetlenség ész­lelhető a genfi értekezlet végső ki­menetelét illetően. „Amerikai hivatalos személyisé­gek, — írja Hightower, az „Asso­ciated Press“ washingtoni tudósí­tója, —* akik tanulmányozzák az Indokínában elért rendezést, kü­lönböző beszédeikben kijelentik, hogy hatása messze Délkelet-Ázsia határán túl terjed és valószínű, hatással lesz a két tábor közötti kölcsönös viszonyra minden te­kintetben.’“ Hightower az indokínai béke helyreállításáról létrejött megegye­zés következményeit szemlélve rámutat, hogy küszöbön áll a Kínai Népköztársaságnak Francia- ország által történő elismerése. London A Daily Worker megjegyzi, hogy a genfi megegyezés a többi közt azért jöhetett létre, mivel „Fran­ciaország és Anglia népei világo­san tudtul adták, hogy nem köve­tik Amerikát az általános ázsiai háborúban.“’ A „News Chronicle'“ hangsú­lyozza, hogy „A genfi értekezlet kiélezte az angol-amerikai vi­szonyt és azt nem lesz könnyű helyreállítani.“ Párizs A párizsi sajtó továbbra is ter­jedelmes cikkeket közöl a genfi értekezlet eredményeiről, A lapok megelégedésüknek adnak hangot az értekezlet eredményeit illetően és még a jobboldali sajtó is, amely ’kijelenti, hogy Franciaországnak „nincs oka ünnepelni a győzel­met“, egyetért azzal, hogy Francia­országnak be kellett szüntetnie a vérontást Indokínában. A lapok összegezve az értekezlet eredmé­nyeit, kijelentik, hogy Francia­ország előtt most más megoldásra váró problémák állnak: a német kérdés, az északafrikai helyzet, s gazdasági kérdések, A Le Populaire ezt írja: „Végre! Olyan ez a kiáltás, mint megköny- nyebbülési sóhaj, amelyet tegnap valamennyi francia hallatott, ami­kor tudomására jutott a tűzszünet megkötésének híre. De az egy­szerű, józan ész és a jó felismerés, ,.a nemzeti érdekek“ már sok év­vel ezelőtt követelték azt, ami né­hány nap alatt megtörtént.'’ Brüsszel A belga lapok közlik Spaak, belga külügyminiszter nyilatkoza­tát. Az egész világ — hangzik a nyilatkozat —■ örömmel vette tu­domásul a Genfben hozott döntést. Erősen lehet remélni, hogy az in­dokínai háború befejeződése a nemzetközi helyzet megjavulásá- hoz vezet. A Genfben hozott dön­tés a béke megteremtésének fon­tos szakasza. Karacsi Valamennyi lap nagy címek alatt közöl jelentést arról, hogy Genfben megegyezés jött létre az indokínai +,"zszünetről: „Megkez­dődött a béke Indokínában és az egész világon“, „Visszaadták a bé­két Indokmának“, „A genfi tár­gyalások a béke ügyének diadalá­val értek véget“ — ilyen címek alatt közlik a lapok jelentéseiket. (MTI.).

Next

/
Thumbnails
Contents