Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-24 / 174. szám

1954 július 24. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 ^ m iimimu—inMiriniBii—iwiTirJiww»—mi" mi—ni miit—i ni’ín ' Az árvízkárosultak megsegítéséért B TERM&ÉKENYSÉG NÖVELÉSÉÉRT, AZ ÖNKÖLTSÉG CSÖKKENTÉSÉÉRT Harcoljanak jobban a műszaki kultúra fejlesztéséért a Jászberényi Aprítógépgyárban Pártunk harmadik kongresszusán Gerö Ernő elvtárs rámutatott arra, hogy iparunkban számos körül­mény hatott és hat még ma is kedvezőtlenül az önköltség alaku­lására. így a viszonylag alacsony műszaki kultúra is. Életszínvonalunk emelésének döntő alapfeltétele a termékek ön­költségének állandó csökkentése, minőségük megjavítása el sem képzelhető a műszaki kultúra szín­vonalának emelése nélkül. Ez kü­lönösen a „fiatal“, alig pár eszten­deje működő gyárak műszaki ve­zetőinek elsőrendűen fontos, ál­landó és szívós munkát követelő feladata. A jászberényi Apritógépgyár „fiatal“’ üzem, munkásainak nagy­része átképzősként került a vas­iparba. Ez a tény és az, hogy az üzemben egyedi gépgyártás fo­lyik, fokozottan előtérbe helyezi a műszaki kultúra színvonalának kérdését. A termelésben rejlő hi­bák forrásait kutatva állandó és mindig visszatérő válasz, hogy az egyik legkomolyabb nehézséget a szak munkáshiány, illetőleg a meglévők képzettségé­nek nem megfelelő volta okozza. Mégis az üzemben nem tapasz­talható következetes törekvés an­nak érdekében, hogy a műszaki kultúra színvonala emelkedjen, íme néhány példa: A gyártásvezető technológusok egyben igen jó szakmunkások is. Napi munkájuk közben 2—2 órát mindegyikük az üzemben tölt an­nak érdekében, hogy az általuk megtervezett munkafolyamatokat ellenőrizzék s ahol szükséges, a helyszínen segítséget nyújtsanak. A technológusok igen sok időt töl­tenek az üzemben. Ellenőrzési és a segítségnyúj­tási feladatukat azonban téve­sen értelmezik. Nem egy eset­ben maguk végzik el azt a munkát, amelynek során olyan nehézség adódik, amivel a munkával megbízottak nem tudnak megbirkózni. A H 100-as horizont gépen im­már 8 műszakon tát (!) készül egy Imperial vacuum dobszűrő szívó­feje. Kiss Zoltán gyártásvezető állandóan itt tölti munkaidejét. Csütörtökre virradó éjjel egyik fu­ratot a dörzsárral elmarták, s ezt éppen a gépen dolgozók szakkép­zetlensége, a bonyolultabb munka során fellépett bizonytalansága okozta. Kiss Zoltán tehá„ maga végzi a munkát, ugyanakkor ter­vezői munkája vár, pedig az is fontos lenne. A járműs kőtörő gyártástervezését végzi s ez a gép a jövő hónapban gyártásra kerül. A technológusok egyik feladata, lenne, - hogy az üzemben folyó munkát ellenőrizzék. Ez az ellen­őrzés azonban csak szemre törté­nik legtöbb esetben, mivel sem a forgácsoló műhelyben, sem a sze­relő műhelyben nem lehet találkozni —vagy csak elvétve — műveleti utasilásokkal, munka menettervekkel. A dolgo­zók legtöbb esetben csak a rajzot kaoják meg. A képzetlenebb mun­kás aztán bíbelődhet, amíg kiokos- kodja a rajzról, mit kell tennie. A technológiai osztály és a munka-adagoló részéről olyan vélemény hangzott el, hogy a munkások nem kérik a műveleti utasításokat, a mun- ka-menetterveket. Feltehetően így van. A technológiai osz­tálynak és a munka-adagoló­nak azonban az lenne a fel­adata — éppen, mivel ismeri a műszaki kultúra viszony­lag alacsony színvonalát, — hogy a dolgozók kezébe ad iák a szükséges utasításokat, akár kérik azok, akár nem. A szereidében —* s Vaprezsán Pál brigádvezetőnek ez a véleménye — szükség volna részletesebb munka- menettervre. Ennek ellenére 8—10 műveletre zsugorított menettervet kapnak csak és a rajzot, holott a technológiai osztályon ott hever a részletes munkamenetterv.. Ennek visszatartására azonban különféle indokokat hoznak fel. Mivel műveleti utasítások és munkamenettervek az üzemben nincsenek kint, s ezek nélkül a munka nem ellenőrizhető, a dol­gozók figyelmen kívül hagyják a technológiai fegyelmet. Az üzem egyik igen jólképzett esztergályosa a megengedett for­dulatszámnál magasabbal végzett egy munkát. Többszázezer forintot érő gépe törést szenvedett. Ugyan­akkor a képzetlenebb munkások a műveleti utasítás nélkül nem me­rik még a megengedett fordulat- számmal sem járatni a gépeket, így az egyes munkadarabok az előírt­nál hosszabb idő alatt készül­nek el. Az üzemnek mintegy 1000 köte­tes műszaki könyvtára van. Ezt a könyvtárat azonban nem használ­ják. A technológiai osztály helyet­tes vezetőjének, Pető elvtársnak az a véleménye, hogy hiába hir­detik a hangosbemondón a könyv­kölcsönzés időpontját, egyik dol­gozó sem kér a könyvtárból köny­vet. A hangosbemondó hatására senki sem fog műszaki köny­KÖZÉPKORU szikár ember Ká­dár István elvtárs. Arca csontos, vékony, egyszerű parasztarc, mint a kunságiaké általában. De kék sze­mében megtalálni mindazt, ami őt mégis Kádár Istvánná teszi. Hatá­rozott, nyílt tekintetűnek szokták az ilyet nevezni, s az is, Egyenes­ség, emberség sugárzik belőle s amikor beszél is hozzá, érződik: erre az emberre építeni lehet. 1953 márciusa óta statisztikus a kisújszállási tanács mezőgazdasági osztályán. Azelőtt a több mint 5 ezer holdas Ady termelőszövetke­zet egyik kiváló brigádvezetője volt. Ott is becsülték egyenességé­ért. Brigádja úgy hallgatott rá, mint az édesapjára. Pedig néha erő­sen szókimondó volt, ha már na­gyon kijött a béketűrésből. Ez per­sze ritkán történt meg s olyankor biztos megvolt rá az ok. Még 1951- ben sok hitetlenséggel kellett meg­küzdeni az ő brigádjában is. — „Vájjon kapunk-e mi ebből egy szemet is?" — kérdezte tőle egyik­másik, mikor az aratáshoz fogtak. — Dehogy kaptok, hogyne, majd éppen azért dolgoztok a csoportban, hogy kapjátok a búzát, árpát... Nem, mind bevisszük az államnak, majd az megeszi... — vágott visz- sza bosszankodva, meg magában derülve is, hogy mennyire nem a maguk fejével gondolkoznak a ké­telkedők; — s olyan képet formált hozzá, hogy a kérdezők maguk ne­vettek a butaságukon. — Az beszélik,, s — Ez az: „mindig csiak azt beszé­lik“ és mindig csak azok, akik kí­vül vannak ... Meglássátok jut 5 kiló egy munkaegységre., j Pontosan 5.45 kg jutott. Sok-sok ilyen apróságból győződtek meg munkatársai, hogy igazi, velük érző vezetőjük Kádár elvtárs. Nem is vet kölcsönözni. — De ha a munka során egyik, vagy má­sik dolgozó hibát vét s az el lenőrző technológus megmondja a dolgozónak, hogy munkájá­val kapcsolatban melyik könyv­ből kaphat értékes felvilágosí­tást és a könyvet a dolgozó kezébe adja. akkor olvasni fogják a műszaki könyveket, tanulni fognak belőle. Az üzem műszaki vezetőinek nemcsak azon kell keseregniük, hogy kevés a jól képzett szak­munkás, hanem arra kell töreked- niök, hogy a, meglévő — egy-két eves — szakmunkások is mielőbb megszerezzék a kellő szakmai tu­dást. Ezt megköveteli a dologzók érdeke, hiszen a jobb szakmun­kás többet és jobban tud dolgozni, tehát többet keres, — s megköve­teli népgazdaságunk és egész dol­gozó népünk érdeke. Péteri István. hagyták cserben s ha hibáztak.,. de erre mondjunk egy másik esetet. % A VÖRÖSHERE első kaszálása folyt. Annyi terület maradt még, hogy a brigádvezető számítása sze­rint három ember nem, de négy egy nap alatt megerőltetés nélkül végezhetett vele. — Holnap reggel a következők mennek vörösherét begyűjteni: Ari István, Kun Sándor, Kis József, Sándor Endre — osztotta be előző nap este a másnapi munkát a bri­gádvezető. Közbevetőleg el kell mondani, hogy a kijelöltek közül Kis József részére éopen az előző napokon harcolta ki a tsz vezetőségénél, hogy 3 kecskéjére kapjon ő is ta­karmányt. ' Másnap azonban éppen ki nem ment ki gyűjteni, mint Kis József. Következő reggelen látja ám a brigád, hogy ugyancsak vakarja a fejét Kádár István, meg semmi jót nem lehet leolvasni az arcáról. Kérdik aztán tőle: mi a baj? — Fröstököljünk már előbb, majd az­tán .,, Türelmetlenül vártak az embe­rek, mi lesz, nem esett jól a fröstök sem. Akkor odaáll eléjük a brigád- vezető. —* Én kivívtam, hogy Kiss József kecskéinek legyen takarmánya, — tudjátok, hogy a három jószágnak majd annyi kommenció kellett, mint egy teh énnek. í> Kis József meg azzal fizetett, hogy megzavarta a brigádrendet i i, — Miért nem mondta tegnapelőtt, hogy ő jobban A Duna kegyetlen árja tön or­szágunkra. Hullámai azonban né­pünk egységének szikláin csatát vesztettek. Győztünk a természet vad ereje felett. S ha' az ár elvonul a partokról, ismét benépesednek az elhagyott hajlékok. Az összedőlt házak helyett új falakat húznak, s a gyermekek kezébe új játékokat adunk ahelyett, amit elvitt az ára­dat. Az új otthonok megteremtésére egyre több segítséget adnak me­gyénk dolgozói is. Az alábbi serok bizonyítják ezt. A szolnoki • MÁV- AUT dolgozói közül Szabó Gyula, T. Tóth István és Petői József havi fizetésének hat, huszonhárom dol­gozó 5 százalékát küldi a bajbaju­tottaknak. Hatvanötén adtak 25 Ft-tól 30 Ft-ig terjedő összegeket. „A szolnoki Sütőipari Tröszt mű­szaki és adminisztratív dolgozói fi­zetésük 5 százalékát nyújtották a károsultak megsegítésére" — írja György Mihály, a vállalat dolgo­zója. „Dolgozóink maguk kezdeményez­ték, hogy adjunk a bajbajutottak­nak — közük a Tatarozó V.-tóI. Ed­dig 4192 Ft gyűlt össze náluk. Bőhm Gyula bádogos 100, Falusi István segédmunkás 50, Berecz Istvánná Í0 Ft-ot küldenek“. Az 53-as autó- közlekedésitől így írnak: „Ha la­páttal, ásóval nem is harcolhattunk az ár ellen, fizetésünk 5 százalékát cdjuk azoknak, akiket a megáradt Duna hajléktalanná tett". Nagy Ist­ván a szolnoki vasútállomásról ezt írja a segítségről: „Mindenekelőtt az árvízsújtott területekre irányí­tott szállítmányok továbbítását biz­tudja, mit kell csinálni, akkor le­gyen ő a brigádvezető. Egy mukk nem sok, annyi sem hallatszott, ellenben mindenki Kis- re nézett... Az néhány pillanatig állta, majd fejét nyakába húzva, vállára kapta a villát s begyűjtötte, ■amivel elmaradtak. % ILYEN BRIGÁDVEZETÖ volt Ká­dár elvtárs, akinek a kezébe befut­nak most nap, mint nap az aratási eredmények a tsz-eikből. Nem ke- vésbbé fontos a városi statisztikus munkája sem, mint a brigád veze­tőé. Az ő kimutatásai mint érzé­keny jelzőkészülékek mutatják, hogy lazult meg egy-egy csavar a termelőszövetkezeti város pagy, élő, pompás ritmussal mozgó gépe­zetében. Ezért igen-igen fontos a pontos jelentésadás — egyben a felsőbb szervek tájékoztatása szempontjá­ból is. A múlt héten bírálat érte a megyei lapban Kisújszállást: — el­maradtak az aratással. A statisz­tikus munkáját is szó érte, ami bi­zony fájt Kádár elvtársnak is. % KIFOGÁSOLTÁK, hogy az újság­író csak „íróasztal mellől’* tette megállapításait. Abban igazuk van, hogy alaposabban körül kellett vol­na néznie a határban is, akkor lett volna teljes a bírálat és több taná­csot tudott volna adni a gyengéb­ben álló tsz-ek dolgában. De ab­ban nem tévedett, hogy közel 7000 hold még talpon állt akkor. A statisztika éppen arra való, hogy a gyors, megbízható tájékozó­tosítjuk. Pénzsegítséget is adunk, eddig 450 Ft-ot gyűjtöttünk’*. Jászladányon a földművesszövet-! kezetek dolgozói fizetésük 3 száza-! lékát adják, s ugyancsak ennyit ad-! nak a szelevényi községi tanács dol-i gozói is. A Hsp’ap az ém'zftárosuliahért Ezer forintot, egyhavi fizetésük 5 százalékát adták a Néplap szer­kesztőségének munkatársai az ár­vízsújtotta területek lakosságának megsegítésére. Július 23-án az Or­szágos Takarékpénztár 100-as szá­mú csekkszámlájára fizették be az összeget, hogy mielőbb visszatér­hessenek szeretett otthonukba a dunamenti lakosok. * A jászapáti Lokomotív szakosz­tály 25-én délután 3 órai kezdettel országos úszóversenyt rendez. A verseny tiszta jövedelmét az árvíz­károsultak megsegítésére küldik el* * A tiszafüredi földművesszövetke- zet dolgozói és a tiszaörvényi lako­sok társadalmi munkával Tiszaör- vényen fogyasztási üzlet- és italbolt helyiséget építenek. Közel százezer forintot takarítanak meg. * A kétpői DISZ-szervezet tagjai ma, 24-én este kultúrműsort ren­deznek, amelynek bevételét az ár­vízkárosultak megsegítésére kül­dik el. dást szolgálja. És az újságíró első­sorban erre támaszkodott Kádár elvtárs nem oka annak, hogy a be­küldött jelentések nem mutattak több eredményt. Nem lehet érte fe­lelősségre vonni, hogy például a Szabadság tsz agronómusa, B. Fo­dor vasárnap estig 200 hold aratást jelentett, szerdán meg már arról élesítette az osztályt, hogy mind a 450 holdon befejezték a betakarí­tást. Két nap alatt 250 holddal sem­mi szín alatt nem ugorhattak előre, amikor az ott dolgozó két aratógép­ből egyet közben már átirányítottak az Ezüst Kalász-ba. Viszont az ara­tással tényleg végeztek. dP KADAR ELVTÁRS igazán meg­győzően, emberségesen tud beszél­ni. Mint brigádvezető korában, most is ötletesen tanítsa az agronó- musokat lelkiismeretes jelentés­adásra. Helytelen felfogás vezette B. Fodort, amikor azzal a meg oko­lással nem „mert ’* valót — ebben az esetben többet — jelenteni, mert „félt“, hogy a tagok majd „megha­ragszanak”, ha átirányítják őket elmaradt csoportokba segíteni. Ilyesmi nem fordulhatott volna elő, hiszen igazságtalan lenne azzal sújtani a szorgalmasakat, hogy dol­gozzanak az elmaradók helyett. Igaz, nem a jelentéseken múlik, hogy a harmadik utolsó Kisújszál­lás mielőbb befejezze az aratást, de a kedd esti 64% — százszázalékká változtatása sokkal hamarabb meg­történik, ha a gépek, munkaerők átcsoportosításához a gyors, reális jelentések is segítséget adnak. Tóth István. Határidő előtt három nappal bejesessük a cséplést Pusztamonostorról jelentik Községünkben megkezdték a cséplést. Az első napon 14 dolgozó köSettsTgükef’ ~ akÍk mindannyian a géptől teljesítették beadási A „December 21" tsz egészévi előirányzatát teljesítette ezenkívül viszaíizette a Terfnónyforgalmi Vállalattól vetésre kölcsönvett búzát is n^^?a,Z(S° János 4 holdas dolgozo paraszt beadásán kívül 350 kgn* adott at szabad buzarcent, ezenkívül az árvízkárosultakat 50 kg búzá­val segítette. Szundi Béla 12 holdas középparaszt egészévi beadási köz elezettségét teljesítette és 1 mázsa búzát adott fz árvíSosÚltak jSVclXcl. Pusztamonostor dolgozói elsők voltak az aratásban, elsők lesznek a be hordásban is, - hiszen már több mint 90 százaléka a terménT- nek osztagban van. ígérjük, hogy a termények beadásában is elsők leszünk, hogy ezzel is segítsük dolgozóinkat, az árvízkárosultakat. HORVÁTH JÓZSEF — Pusztamonostor. A DISZ Központi Vezetősége a Földművelésügyi Minisztériummal és a MEDOSZ Elnökségével együtt az ifjúsági cséplő munkacsapatok között országos versenyt hirdetett. A versenyhez elsők között csatla­koznak a jászandrási fiatalok, akik az alábbi felhívással fordulnak a jászapáti járás ifjúságához: Mi, a Jászandrás járási tanya DISZ cséplőbrigád fiataljai, akik a 19728 számú cséplőgépnél dolgo­zunk, a cséplés és begyűjtés mi­előbbi eredményes elvégzése érde­kében cséplési békeversenyre hív­juk ki a jászapáti járás valamennyi cséplőbrigádját, az alábbi verseny­pontok szerint: jji A cséplőgép nagyságát figye­■—! lembevéve, biztosítjuk a bri­gádhoz szükséges megfelelő szerszá­mot, s ezenkívül három tartalék­erőt. a) A brigád tagjait a munka- folyamatoknak megfelelően osztjuk be. b) Vállaljuk, hogy a cséplés mi­előbbi megkezdése érdekében terü­letünkön felvilágosító munkát vég­zünk a dolgozó parasztok között, hogy a hordást mielőbb befejezzék. c) Az esetleges tűzveszély elkerü­lése érdekében biztosítjuk gépünk­nél a tűzfecskendőt, használható ál­lapotban, a víztároló edényeket, vödröket, szikracsapót, csáklyákat. HTj A csépiéire meghatározott I—■ munkaidőt mindenkor ki­használjuk. a) Ennek érdekében: a gépeket naponta egyszer kezeljük és a bri­gád éberen őrködik a gép zavarta­lan, rendes működésén, nr? Vállaljuk, hogy a 47 colos ■— cséplővel, melynek napi elő­irányzata 91 mázsa 20 kg, napi tel­jesítményünket ICO százalékra tel­jesítjük. a) Fentieket az üzemanyag biz­tosítása melleit vállaljuk, j—t Annak érdekében, hogy mi- Lü nél több kenyér kerüljön dolgozó népünk asztalára, megfo­gadjuk, hogy a megengedett 2 szá­zalékos szemveszteséget 1.5 száza­lékra csökkentjük, rr-j A munka jó minőségű el- '—! végzése érdekében: az el­csépelt gabona szalmáját és töre- két gondosan kazlazzuk és tetőz­zük, hogy esetleges esős időjárás esetén .is megfelelő legyen takar­mányozásra és almozásra. rgn Brigádunk minden tagja---- népnevelő munkát végez an nak érdekében, hogy minden csépeltető egyenesen a géptől tel- jesítre állam iránti kötelezettségét. ÍYj Vállaljuk, hogy a számunkra — kijelölt területen, határidő előtt három nappal befejezzük a cséplést. Karcolunk a verseny megnyeré­séért, hogy ezzel, is segítsük pár­tunk és kormányunk célkitűzései­nek sikeres megvalósítását. Erre hívjuk fel a járás valamennyi csép­lőbrigádját és a brigádok minden dolgozóját. A DISZ cséplőbrigád nevében: Medveczky Ferenc. Antal József felelős vezető, Torba Alajos brigádvezető, Szolnoki. ^ßapiryyät' Elsőnek az üzem fiataljaitól in­dult el a gondolat — de hamarosan az üzem összes dolgozójának saját­ja lett: „Anyagi segítséggel is fe­jezzük ki együttérzésünket a duna- menti árvízkárosultakkal*’. Szerdán reggel röpgyűlések vol­tak szerte az üzemben. A DISZ ak­tívák egyrésze fáradhatatlanul dol­gozott. Felkeresték társaikat, be­széltek a szigetközi községek lako­sainak rr egpróbáM áfásairól. Rövid idő alatt 50-en írták alá a körleve­let. Mindenki szívesen adta fizeté­sének néhány százalékát. A diszisták munkája még nem ért véget. Még az éjszakai műszak dolgozói, a szabadságon lévők, hiányzók is adni akarnak. cAp.ütő(j.épg.yáit Az Aprítógépgyárban a szereidé­ben kezdték me" a gyűjtést. Szer- dáti délelőtt már sok név állt az íven: a szerelők aláírása. Az üzemrész művezetői, a műszak ksak fizetésük 5 lkát ajánlott iák fel. Ci bak házár ól az MNDSZ asszonyok írtak. f,eve- lük így hangzik: „A nyári munkák mellett nagyon sokat gondolunk azokra az asszonytársakra, akiknek otthonát feldúlta a sötét áradat. Hogy sebeik begyógyulását segít­sük, úgy döntöttünk, hogy 50 kis­gyermeket vendégül látunk, míg otthon újra puha ágyacska, virágos játszótér fogadhatja őket.“ Á pontos jelentésadás meggyorsítja a gépi és kézi munkaerők jobb szervezését (tizeim munkásaink műtséne

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents