Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-11 / 163. szám
Jó annak a várnak, melyben bölcs a vezér“ A— SZATIRtKL'S OLDAL 1954 július 11. huszonhatodik csípés Várakozás Mezőtúron a cserekenyeret a rende* árusításit kenyérrel együtt csak délelőtt 10—11 érakor szállítják 11 a boltokba. — Emiatt az asszonyok nem tudnak résztvenni az aratásban. Az őcsődl Szabadság tsz elnöke dömperrel szállítja a gabonát, mivel nincsen teherautó. Az üzemi konyhához nem kapott fazekat, kölcsönkért a honvédségtől egy gulyáságydt. — Hát én megyek, szomszédasszony. Szívesen várnék, de a gabona nem vár. __ Jelentem, itt az első szállítmány. Két köbméter búza. — De nagyra vagy vele. Neked mázsában már nem is jó?! — Na lelkem, fazekat nem kaptam, hoztam egy konyhát. De a főztöd aztán olyan legyen, hogy minden arató megnyalja a szájaszélét utána. A bürokrácia lekervényes útjain a kun már főni járási tanács építési osztályán Az eset Úgy kezdődött, hogy egyik üzemünkben, a kunmártoni cirokszát- ládagyárban a gépesítés — ezen keresztül a dolgozók jobb munkafeltételei — érdekében az egyik épületrészben két közfalat le kellett volna bontani. A telepvezető kérelmet adott be a járási-tanács építési osztályához, ahol az osztályvezető Szántó elvtárs nem fogadta el, mondván: a megyei tanácshoz tartozik. Egy rendeletre hivatkozott, de a rendeletet nem mutatta meg. Időközben felhívták a megyei tanács építési osztályát. Innét azt a felvilágosítást adták, hogy az ügy a járási tanács építési osztályához tartozik. Szántó elvtárs azonban ekkoi már nem volt ott, kiment a járás területére s nem tudták vele közölni a megyei tanács építési osztályának válaszát. Telepvezetőnk ' újra beadta a kérelmet Napok múlva értesítést kapott, hogy a leadott rajz nem megfelelő, mert a rajzon a bontásra kerülő köz- falak grafitceruzával vannak megjelölve, s adjanak be új rajzot, amelyen sárga ceruzával színezik a bontandó falakat. (Miért éppen sárgával?) Mit tehetett mást szegény telepvezetőnk, újra beadta a rajzot, most már sárgával jelölve a falakat, s hogy pár nap eltelt, kérte a határozatot arról, hogy a bontás megkezdhető. Határozatot nem kapott, ellenben azt a választ, hogy a kérelmet elküldték a megyei tanácshoz. Újabb hetek teltek el. Ekkor telepvezetőnk megunva a varast. az akta számát kérte, hogy a megyei tanácsnál eljárjon. Szántó elvtárs azonban azt mondta, hogy ne keresse, mert a mai postával megjött. (Hogyan kerülhetett az akta a megyei tanácshoz, mikor nem is tartozik rá?) Nem egyedülálló eset ez. László Mátyás kukoricagóré bontására kért engedélyt, Szarvak Imre pedig arra, hogy méhesét lebonthassa. A községi tanács mindkét esetben javasolta a bontás engedélyezését és átküldte az ügyet a járási tanácshoz. Szántó elvtárs a kérelmeket visszaküldte, azzal az indokolással hogy nincs bennük feltüntetve: a lebontandó épületekben hány család lakott, hány szoba van benne, hány légköbméteres az épület, stb. és új beadványt kért (Mellesleg megjegyezve: a kuko- ricagóréban szobák nincsenek, nem is laknak benne. A méhesben ugyan laknak (méh)családok, de nem szobában, hanem kaptárban.) A* ilyen bürokratikus intézkedések miatt joggal elégedetlenek a dolgozók, a cirokszárládagyár dolgozói is, akik felteszik a kérdést: „Miért akadályozza a járási tanács építési osztálya a gyár fejlődését ?" VICS SÁNDOR Szolnokmegyei Cirokszár Ládagyártó V. Kisújszállás Kereskedelmi történet Aratás Idején fokozottan keresik a sősborszeszt. A FŐSZ ÉRT azonban csak félliteres üvegekbe kiszerelt árut tud szállítani. Nagyszerű A néphadsereg és a Szabadságharcos Szövetség segítséget nyújt az aratáshoz. A honvédek rádióösszeköttetést tartanak __ Nem... Nincsen semmi baj... Csak azt »három mondani, hogy eddig loö mázsát takarított be » gép. segítség fenn a gépek között, a Szabadságharcos Szövetség motorkerékpárosai pedig alkatrészeket szállítanak. _ Derék dolog, elvtárs. Gyorsan ideértél Szolnokról. — Gyorsan?! Már tíz perce itt lennék, ha a falu végén nem jön szembe a csorda. „Árrrf a ré/en elveszít, megnyerné a vámon* A kunmártoni Zalka Máté tsz főagronómusa nem akar kombájnnal aratni, mert a kombájn nem választja eí a töreket s így „gyengül a takarmányalap”. Egyik telién a másikhoz: Nézd már! A töreket sajnálja, ahelyett^ hogy az aratással igyekezne és a tarlóba silókukoricát vetne. Helytelen dolog Egyes termelőszövetkezetekben az elnökök is kapálnak, ahelyett, hogy a munkát irányítanák. Így van ez a kisújszállási Ady tsz-ben is. •— Most nem érek rá az aratób rigádokkal foglalkozni. Elébb meg* kapalom a kimért kukoricát. B „Ölem Ltaiznái a jó- Ló, ka a Egyszer volt. hol nem volt. valahol a jászberényi járásban, vagy azon is túl. ott. ahol a kismalac túr. élt eey ember, aki egy járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetőie volt Már arattak a járásban mindenütt, mikor az osztályvezető ezt mondta magában: „Magától is elmegy már a kocsi...“ s azzal nyakába kerítette tarisznyáját. kaszát vett a vállára, korcára akasztotta a fenőkő tokiát és hamubasült pogácsát rágicsálva. elindult Ment-ment-mende- gélt. mígnem elérkezett oda, ahol szabadságideiét töltötte. Nekiakasztotta a kaszát a gabonának és vágta-vágta úgy. hogy se látott. se hallott, csak vágta. Közben a tárásban, ebben a mesebeli járásban igen sokan keresték a mezőgazdasági osztály vezetőiét. mondaná meg. mit tegyenek annak érdekében, hogy gyorsan learassanak. De nem lelték, mert az valahol csak vágta, vágta. kőeiis nem fé” semmit se látva a gabonát így aztán hazamentek. Taposták a port. hallgatták a pergő gabonaszemek ne- szezését a határban. Egv-r szercsak egyikük megszólalt: „Csak igazság az, hogy nem hasznai a ió ló, ha a kocsis nem ió." Ebben aztán meg is egyeztek. Meg abban is. hegy akár van osztályvezető. akár nincs, csak aratni kell. S arattak. S a járás első lett ezideig — kocsis nélkül is. A Jász-Kun Kakas cikkei nyomán A Jász-Kun Kakas legutóbbi számában kikukorékolta szövetkezetünket, hogy a zöldségboltban rossz az áruellátás és az étkezdében gyenge minőségű ételt szolgálunk fel. A bírálat első része helytálló és el is fogadjuk. A szövetkezet igazgatósága már a cikk megjelenése előtt határozatot hozott a szabadíelvásárlás, illetve a zöldségbolt munkájának megjavítására. Hamarosan elérjük, hogy ezen a téren nem lesi panasz. A bírálat másik részében, amely az étkezdével foglalkozik, nincs meg a teljes igazság. Az étel minősége miatt februárban kaptunk bírálatot, s azóta komoly mértékben javult az ételek minősége. Annyi bizonyos, hogy a hét minden napján nem egyforma minőségű az étel. van amikor gyengébb, van amikor jobb, s meglehet, hogy a cikk írőja éppen egy gyengébb napot fogott ki. Mindenesetre arra törekszünk, hogy az étkezdében állandóan jó minőségű étel álljon a dolgozók rendelkezésére. SZEKERES SÁNDOR ügyvezető. Kunmadaras, földművesszövetkczet.
