Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-11 / 163. szám

ÉLtáMY<®/KMÁer lódfi, mefirészén assúrfifemséasef dícsített, cgy-egy levasalt «®embe- rámeeal (bállal) bővített aljú ruhát mutat be. (Csehszlovák ndiarr - delL) A harmadik ruha balldn- vag/ lenvászon anyagból készül, gal­lérján és ujjainak yisszahajtóján hat-nyolcsoroa színes géptűzéssed. A negyedik ábra sötétebb, nehéz selyem alkalmi ruha* amelyhez gyöngy nyakláncot vagy divaték­szert viselünk. Végül csikó* kar­ruhéürat, Magymtaiá* ruhában ugyanis még teltobbnofc hat alak­juk. A lefelé futó szabásvonalak is soványitanak. Ezért előnyös a tes­teseknek elől végiggombolt vagy egy-két szemberánoci1 díszített ruha* A csíkos anyag érdekessége pedig az, hogy lefelé iutó vonalak­kal soványít, kérészben' csíkozva viszont kővárit. Maj:3'í[’.i Magda KSvérhés számára terveztük az alábbi ruhá­kat több olvasónk kérésére. Első rajzunk egyszínű könnyű szövetből vagy vászonból készült* egyenes vonalú, háromnegyedes ujjú ruha, amelyet fehér púké alátét díszít. A második rajz elől végig gombo­alahúah tanból, divatos pántszerS gombo­lással készülő háziruha követke­zik. Erőset*) termetű műknek azt ta­nácsoljak, hogy lehetőleg egyszínű vagy igen apró mintás (például ap­rópetty») anyagból készíttessék nyáti Itäüctyß magunk is ífészíThefíirA, Wyokrvarra? hcsrgolócéma és 11-» fafogla­latú horgolótű szükséges hozzá, A munkát olyan hosszú láncsrem- sorral kezdjük, amely a kézű-j- körűiért. Az első sasban 1 láncszem és 1 pálca váltakozásával dolgozunk, A következő sorokat hasonlóan horgoljuk, úgy, hogy a pálcákat az 1 láncszeme* lyukba öltjük. Három cm magasságig oda-vlssza haladó sorokat készítünk és csak ezután kötjük össze a sor két végét Innen kezdve körben haladunk. As ö«í*ehorgoiá*s.d azoudten lévő oldalon minden második sorban a hú? velykujj részére egy-egy lyukkal szaporítunk. A hüvelykujj kezdeté­hez érve a szaporított lyukak felett nyílást hagyunk és a kézfej bő­ségének megfelelően öj láncszemsort horgolunk a nyílás felett Ezzel a bőséggel az ujjakig egyenesen dolgozunk. Itt a lyukakat négy részre osztjuk. Negyedrész szemeire és a két oldalt összekötő 5 láncsz«mr; egyenként meghorgol. az ujjak at. Félköröm magasságig egyenesen dolgozunk, majd kispdleasorokkal folytatjuk a munkát s egyenletes Sokféle szép csíkos nyári anyag kapható az üzletekben, a keskeny- csíkos zefirtől a szélescsíkos pi- kéig, selyemptipHnig. A csíkos anyagból bármilyen ruhát készít­tethetünk magunknak, a minden­napi ruhától az ünneplőig, s a há­ziruhától a fürdőruháig. Ne higy- jük azt, hogy a jólszabott, finom csíkozású ruha erősít, sőt a minta helyes alkalmazásával as ügyes varrónő teltebb alakra is Igen elő­nyös ruhát tud készíteni, Csíkos anyagból készült « a mo­dell Is. Üjszerű és ötletes as Ing- ruha sárközi virághimzésből álló díszítése: sötétkék-fehér, vagy fe­kete-fehér csíkos ruhákat pirossal hímezzük, széles sötétkék, vagy fekete ripszszalag-övet készítsünk hozzá. .. fogyasztással befeje-zOk az ujjat. * hüvelykujjat a kihagyott nyí­lásra horgoljuk, Befejezés® a kesztyű szélét pfkés pálcás-orra! hor­goljuk körül, ,( A Könnyifflpnri Kiadó: így kössünk dknű könyvéből.) SÜSSÜNK - fimmüuh JFERLEKVÁR: Egy köó »per­hez háromnegyedkiló cukrot ve­szünk. A cukrot fél-, Illetve egv egcsz szál vaníliával, 2 dl vízzel főni tesszük. Amikor a szirup ká­sásodat kezd, beletesszük a meg­tisztított, jól megmosott epret. Két­szer forraljuk, majd levesszük a tűzről és egy napig hideg helyen állni hagyjuk. Másn, , Ismét főz­zük. Amikor elég sűrű, üvegeikbe tesszük, meghintjük kevés szalicil­lal és lekötve kigözöljük, EPES-JAM; Szép, UMtha ep­ret veszünk, megmossuk és szitán leesurgatjuk róla a vizet. Egy kiló eperhez hetvenöt deka cukrot ve­szünk és sűrű szirupot főzünk. Beletesszük az epret és tizenöt per­cig főzzük. Vigyázva keverjük, hogy ne törjön össze a gyümölcs. Azután üvegekbe rakjuk, szalicillal meghintjük, lekötjük é3 jól kigő­zöl jiik. CSERESZNYE-KOMPÓT: Egy kiló cseresznyéhez harminc deka cukrot és hat deci vizet veszünk. A cseresznyét jól megmossuk, a szárát levagdaljuk és szitán lecsur- gatjuk, hogy semmi víz ne marad­jon rajta. Azután tiszta, száraz üvegekbe rakjuk. A hat deci vizet a cukorral felforraljuk, ráöntjük a cseresznyére, szalicilozzuk, leköt­jük és jól kigözöljük. CSERE8ZNYB-JAM1 Szép, hi­bátlan cseresznyét veszünk, meg­mossuk, kimagozzuk és szitán át iecsurgatjuk róla a vizet. Egy kiló cseresznyéhez hatvan deka cukrot veszünk, két deci vízzel főni tesz- szük. Amikor a szirup jó sűrű, beletesszük a cseresznyét. 15—20 percig főzzük, üvegekbe rakjuk. A tetejét szalicillal meghintjük, le­kötjük az üveget és kigőzöljük. A meggyet és egrest is így tesszük el, csak a savanykásabb gyümölcsök­höz hetven-hetvenöt deka cukrot veszünk. EGRES, MEGGY, CSERESZNYE ES RIBIZLI ELTEVÉSE MÁR­TÁSNAK: A gyümölcsöt megmos­suk, a cseresznyét, meggyet kima- gozzuk, s akkora üvegekbe tesz- szük, amennyi gyümölcsre egy mártás főzésénél szükség van. Négy-öt kanál cukrot és kevés sza­licilt tesznük rá, lekötjük és gőz­ben erősen kifőzzük. CUKORBORSÓ ELTEVÉSE: Friss cukorborsót veszünk, meg­tisztítjuk, válogatjuk, hogy hibás szemek ne legyenek közte és meg­mossuk. Annyi cukros, sós vízben főni tesszük, hogy ne lepje el a borsót (1 kilóhoz 4 kanál cukor, 1 késhegynyi só.) Huszonöt percig főzzük gyenge tűzön, azután üve­gekbe tesszük, ráöntjük a levét és félóra hosszat gőzöljük. 8G szMéfekal tSfcfi ufil ruha ebben a neiYedévben Efttbcn m negyedévben a múlt év hasonló idöszakáhcts mérten több mint kétoerannyi nő; kabátot gyárt a ruhaipar. Az év elején a Minő­ségi Férfikabátüzemet átalakítot­ták nőikabátok gyártására. A tava­lyinál 80 százalékkal több nőiruha kerül majd forgalomba ebben a ne­gyedévben. Ezt nagymértékben a nemiég üzembehelyezett Soproni Ruhagyár munkája teszi lehetővé, ahol a Debreceni Ruhagyárban jól bevált szalagokhoz hasonlóan át­térnek a tobbmodelles szalagokra. Az elmúlt évinél most tízezerrel több lánykaniha és húszezerrel több fiúötlöny Is készül. Férfiingből 300.000-rel többet ad az ipar a kereskedelemnek. A ruhaipar nagy eseménye lesz a nemzetközi ruházati verseny, — amelyet ez alkalommal hazánkban rendeznek meg. Bentlakásos és beférásos védőnöképzö iskola Az Egészségügy} Minisztérium szeptemberben kétéves bentlakásos és bejárásos védőnőképző iskolát indít Budapesten. Az iskolára je­lentkezhetnek azok a 18—30 éves egészséges nők, akik hivatást érez­nek erre a pályára. Az egészség- ügyi védőnő — főleg vidéken — az orvos közvetlen segítőtársa, mun­kájával hozzájárul a lakosság egészségügyi ellátásának megjaví­tásához. Felvételi kérelmeket augusztus 15-ig lehet benyújtani, az iskola ve­zetőségéhez. (XII., Istenhegyi út 32. sz.) — A kérelmekhez csatolni kell részletes, sajátkezűleg írt önélet­rajzot, születési, hatósági, vagyoni, orvosi és iskolai bizonyítványt. A fel­vételhez középiskolai érettségi szükséges. A tanfolyam időtartama alatt a hallgatók teljes ellátást, lakást, ha­vi 116 forint tanulmányi segélyt, tankönyveket és a gyakorlat ide­je alatt szolgálati ruhát kapnak. A kétéves iskola sikeres elvégzése után a védőnők elhelyezéséről az Egészségügyi Minisztérium gondos­kodik, Néhány spárga-recept SPÁRGAKRÉMLEVES: A sós­vízben megfőtt spárga fejét levág­juk, a szárát áttörjük. Két dl tej­felt kevés liszttel behabarunk, fel­eresztjük csőn tiével vagy a spárga levővel, belekeverjük az áttört spárgát és beletesszük a spárga­fejeket. Tálaláskor forrón ráöntjük a levesestálban két tojás sárgájá­val elhabart diónagyságú vajra, i SPÁRGAFŐZELÉK: A vékony spárgát meghámozzuk, megmossuk, elvagdalva sós vízben puhára főz­zük. Tejjel és kevés liszttel ké­szült mártással leöntjük és egy­szer felforraljuk. SPÁRGASALÁTA: A megtisz­tított, megmosott spárgáikat két-há- rom centiméteres darabokra vag­daljuk, sós vízben megfőzzük, a vi­zet jól lecsurgatjuk róla, majd ap- rőravágott keménytojással és snitt- linggel összekeverjük. Olajjal, ke­vés ecettel (vagy citromlével), borssal és sóval ízesítjük, mint egyéb salátát, ARATÁS IDEJÉN m90Fr.JTENT>0: Vfesslnte» L, 4«. éa 5«. Függőié«» M. Vtadnáest ti ArméétmM Into* Madatunk. (EU6 kockában kettösbetű!) 1*. K-v«l a* »Min; afrikai város. . lt. Rideg fém. 12. Kártyakife}n*é*­13. Laza. Iá. Az arOUMésbcn Játszik szerepet. (Ék. hiány.) 18. Hézag. 17. A délelőtt tafln rövidítése. 18. Jó áramvezetfi. 21. Félig késöl 22. Ugyania. 23. Kutyus, 24. Kitűnő Mxterágóuk. 26. Ilyen aa Irtott terület. 27. Személy«* névmás. 28. Fém. 29. Óla» fcngar. 31. Falusiaaaa szói ft. 32. Harag. — latinul. 35. Finoman, ízlésesen. 36. Görög oltárkép. 37. Nátriumklorid. 38. Nápolyi részlett 40. A világ egyik legjobb liálvOdjt. 43. Folyadék. 44. Idegen három. 46, Pusztítja. 47. Gyakori csMAdtnév. 48; Gyógykezel. 50. Nem érdekelt 51. Tiszta, — franciául. 52. A mostani mö* MSjiris rendkívül ked- vez0 érmék a mátixlnövénynek a ter­mesztésében. Függőleges: 1 Vofl hátaóindlai királyság. (Első kockában kettősbetö.) 2. Fizikai munkaegység. 3. Kimonóban ránt 4. Nyári szórakozás. 5. Francia regényírónő 6. Kettösbetű. 7. Latin kötőszó. 8. Ital. 9. Az aratást «lözl meg. 10. Aratás után elsőrendű ic adalumi: 14. Kiejtett betű. 15. Szovjet félsziget. . 18. Az ütem, s szabályosan ismétlőd mozgás tané. 19. Seszínfl. 20. Gyümölcse. 22. Olasz egyes, 25. Becézett fiúnév. 27. Svéd pénznem. 30. Bácsika. 33. Elhibáz. 34. És, — angolul. 35. Légbukfenc. (Ék. hiány.) 39. Becézett fiúnév. 41. Szállításra előkészített fatörzs. 42. Kétharmadrész gyümölcsl 43. Olasz pénz. 45. Szélhárfa. 47. Szovjet középtávfutó bajnok. 49. Nagy hasznát vesszük a mezőgazda­ságban. 50. 51. Azonos hangok. Hulthetl keresitreltrépyünk helyes megsejtése» SÄRARANY. ROKONOK. PILLANGÓ. A FÁKLYA A GAn LAMB PAPNÉ. SÁRI BÍRÓ. HARMATOS RÓZSA. A VADKAN. Helyesen fejlettéit meg: Dávid Mihály Tiszavárkony, Kéki Er* vin Mezőtúr, Galsi Lajos Törökmiklós. B. Lukács Andrásné, Kásn Lajos, Puskás Ödön Kisújszállás, Kurilla Józsefné Karcag, S, Tóth László Tiszapüspöki, Kassai József Kunhegyes, Kaszab Magda Jász- árokszállás, Dancsy E zsebet,1 Enyedi János, Hermáim Ildikó, Szőke Róza, Papp Sándor, Bozsó Rozália, Pál Józsefné Szolnok, Könyvjutalmait kaptak: Puskás Ödön Kisújszállás, Kaszab Magda JászárokszáHás, Dancsy Erzsébet, Papp Sándor Szolnok, KÖNYVESPOLC Veres Péter; ÜTKÖZBEN »dónál aoost »égjél««* WKd »X fró 1«48 óta dkkeinek, tanulmányainak Javát foglalja össze. Alább közöljük a könyv előszavát. Ezek az bújok trees úti­rajzok. mint • köovv rí­méből sejteni lehetne, nem is úgy íródtak, mintha elő­re könyvbe készültek volna. Olyan írásokat gyüitöttem itt össze 1945-től mii*, amelyeket nagyobb mun­kák írása közben, rtgy azért írtam meg. mert a vélemé­nyemet kérték, vagv azért mert nem kérték. Nem ta­nulmányok hát ezek. nem ,essay"-k. hanem inkább csak ..reflexiók“, vélemé­nyek. kért vagy kéretlen beleszólások, vitatkozások és ítélkezések. Ebből következik termé­szetesen. hogy nincs a könyvben semmiféle előre meghatározott rendszer, nem akar különösképpen se ismertetni valamilyen tényeket, se bizonyítani va­lamely eszméket. Mind­egyik írás. vagy legalább is a legtöbb, ahhoz az ügy­höz — kérdéshez, témához, tárgyhoz, íróhoz, könyvhöz —‘ tapad, amelyekről ép­pen szó van benne. Ha mégis van valami, ami összefogj* «eket az írásokat, ami alkalmassá teheti őket arra. hogy együtt -könyvben is meg­jelenjenek, az elsősorban az író világnézete és gon­dolkodása. Mert egyéni változataikban lehetnek ezek az básdk vitathatók, még erősen problematiku­sak is. de mindenképpen hozzátartoznak a kornak és írójuknak a szellemi arc­képéhez. Már pedig ha ez az arckép fontos —> ezt nem nekem kell eldönteni — akkor __ s ezt én is mos tanában tanultam meg ■— sokkal jobb. ha az író az őt szenvedélyesen ér­deklő gondolatokat és a fontosabb véleményeit kü­lön cikkekben, vagy akár iegyzetekben írja meg. mintsem a regényeit, elbe­széléseit terhelné velük, mert azok ott nem is min­dig illő helyükön vannak. De ha az ember — az író — nem tud tőlük szaba­dulni, hát beleíria őket. Ezt. azt hiszem, nem kell nagyon bizonygatni, példa rá a fél-világirodalom. & ezen nem vitatko­zom. éppen eleget vitáz­tam más dolgokon *—* tanú rá ez a könyv is __de ép­pen ez ért, a fontos, vagy fontosnak vélt gondolatai­mat és véleményeimet eb­ben a formában szeretőéin a lapok és folyóiratok múlandó világából t könyvek tartósabb világába átemel«. De mivel az Srea írások csak a másik fél szavával együtt adnak teljes, vagy teljesebbnek vélt képet, ha nem is a kérdéses problé­máról. de legalább a két író. vagy két felfogás vi­táidról. így az olvasó elné­zését kérem, ha az írások néhol egy párbeszéd egyik felének hatnak. A másik fél véleményét én nem ír­hatom ide. mert akkor ez a könyv nem az én köny­vem volna, de a másik fél szavát az olvasó úgyis meg­találja vagy az illető írók írásaiban, vagy az önmajsa gondolataiban, Budapest 1955 őszén. Veres Páter HANGYÁK íRTÄSA Nyáron sok helyen elszaporod­nak a hangyák. Kiirtásukra több­féle jó módszer van. Először is a hangyafészket kell felkutatnunk s elpusztítanunk. Húsz-huszonöt cen­timéter mély lyukat fúrunk a hangyafészekbe, a lyukba egy po­hárnyi benzint vagy szénkéneget öntünk, majd beföldeljük s jól el- tapossuk. A benzintől vagy a szén- kénegtől a hangyák elpusztulnak földalatti fészkükben. A mapdh sütkérező és futkosó hangyákat nikotinoldattal perme­tezzük be. A faireren elszaporodott hangyát terpentinnel, benzinnel irtjuk ki, a fal repedését pedig gipsszel vagy agyaggal tapasztjuk be. A lakásba behúzódott hangyá­kat cukros vízbe mártott szivaccsal csalogatjuk ki rejtekhelyüről. A hangyák ellepik a szivacsot, ame­lyet leforrázás, alapos kiöblítés után újból cukros vízbe mártva, ismét felhasználható, a hangyák összeszedésére. Ha a fal mellett naftalint vagy Matador rovarirtó port szórunk el, a hangyák attól is elpusztulnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents